"Tőkés László püspök Észrevételek a Márciusi Fórummal kapcsolatban címmel tette közzé megjegyzéseit. A március 14-i, kolozsvári Márciusi Fórum mind román, mind magyar részről súlyos elmarasztalásban részesült. Román részről Mircea Geoana külügyminiszter szerint: "Egyre csökken a szélsőségesek száma, már csak ezren maradtak." Sajnálatos, hogy a Markó-féle RMDSZ-es vezetőség nem látta szükségesnek elhatárolódni ettől a durva támadástól. Magyarországi részről Alföldi László főkonzult letiltották nemzeti ünnepünknek a kolozsvári Szent Mihály-templomban megtartott központi rendezvényéről. A Határon Túli Magyarok Hivatala a Fórum Farkas-utcai megrendezését próbálta - közvetett módon - akadályozni. Az RMDSZ mind Bukarestet, mind Budapestet a Márciusi Fórum ellehetetlenítésére igyekezett felhasználni. A román Kultuszminisztérium révén az Erdélyi Református Egyházkerületre gyakorolt nyomást a fórum betiltása végett. Eckstein-Kovács Péter révén pedig kolozsvári magyar iskoláink részvételét próbálta megakadályozni a Szent Mihály-templomi ünnepségén. Mircea Geoana külügyminiszter találóan mondotta, hogy a román és a magyar miniszterelnökök a román nemzeti ünnepen Budapesten - a Kempinski szállóban -, a külügyminiszterek viszont a magyar nemzeti ünnepen Marosvásárhelyen koccintottak a két nemzet jó viszonyára. Valójában a román Gyulafehérvári Nemzetgyűlés, valamint a magyar március 15-e közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. Elítéljük a hivatalos RMDSZ-vezetőséget nemzeti ünnepünk előbbiek szerinti eltorzításáért. Tisztességtelennek tartjuk Március 15-e politikai célokra történő ilyetén felhasználását. Sajnálatos, hogy ezen politikai kisajátítási törekvések miatt Erdély több településén alternatív ünnepi rendezvények megtartása vált szükségessé. - A hazai magyar sajtó egy része a Márciusi Fórum kárhoztatása terén még a román testvérlapoknál is messzebb ment. /Erdélyi Riport , márc. 20., ápr. 10. és 15-16., valamint az Romániai Magyar Szó márc. 28. Tőkés László felvázolta az inkriminált cikkek szerzőinek életrajzát. Stanik István (sz. 1954. dec. 17.) a Stefan Gheorghiu Akadémia újságíró szakán végzett 1985-ben, és ettől kezdve a nagyváradi Fáklya ifjúsági rovatának vezetője volt. Jelenleg az Erdélyi Riport című "bérlap" főszerkesztője. Barabás István (sz. 1939. febr. 26-án) 1963-83 között az Előre riportere, rovatvezetője, főszerkesztő helyettese és főmunkatársa volt. 1983-1990-ben magyar nyelvet és irodalmat tanított a Stefan Gheorghiu Akadémia újságíró szakán. Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa méltán jelezte ápr. 8-i nyilatkozatában, hogy az Erdélyi Riport és az RMSZ hivatkozott cikkei "részét képezik egy olyan egyházellenes hangulatkeltésnek, rosszindulatú lejáratásnak, amely egyházi elöljáróink személyén keresztül is a református egyházat veszi célba" (RMSZ, 2003. április 11.). Tőkés László különösképpen elítélésre méltónak találta Markó Béla RMDSZ-elnök, illetve Stanik István Pap Géza erdélyi református püspök elleni minősíthetetlen megnyilatkozásait, amelyekben nevezettek attól sem riadnak vissza, hogy a református egyházon belül gerjesszenek megoszlást (lásd: Erdélyi Riport, 2003. márc. 20.). /Tőkés László, püspök: Észrevételek a Márciusi Fórummal kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ "

"Máj. 9-11-e között Kolozsváron a Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) az erdélyi és magyarországi vallásos huszonévesek részére "Kereszttel Európában" mottóval Országos Katolikus Egyetemista Találkozót (OKET) szervezett. Volt zsíros kenyér, bükki kirándulás, Noé bárkája, tánciskola, kosárlabdázás, asztalitenisz, városnézés, szentmise, filmvetítés, kiscsoportos beszélgetés, előadás, színi kör és természetesen buli. A találkozót évente két alkalommal szervezik meg az ország különböző részén lévő egyetemi lelkészségek. A fiatalok felépítették Noé bárkájának kicsinyített változatát. Elekes András csíkszeredai lelkész Isten országa közöttünk van - még az Európai Unióban is, Lukács Imre Róbert gyulafehérvári lelkész pedig Neveden szólítottalak vagy nyájszellem? címmel tartott előadást. Máj. 11-én a KEL Színi Körének előadására került sor. A rendezvény főtámogatója: Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök és főesperes (Szent Mihály Plébánia). /Kiss Olivér: Kolozsvárra költözött Isten országa. Országos Katolikus Egyetemista Találkozót tartottak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"

"Nem sokkal az általános iskola I-IV. osztályos tanulói részére rendezett verseny után az V-VIII. osztályosoknak kiírt dr. Csortán Márton népdalismereti és énekvetélkedő szerepelt a Báthory István Elméleti Gimnáziumot védnökölő Kolozsvári Piarista Öregdiákok Baráti Köre (KPÖBK) rendezvényeinek sorában. A Farkas utcai ősi schola dísztermében megrendezett versenyre félszáz leány nevezett be. A vetélkedő zsűrijében helyet kapott Almási István népdalkutató, Magyari Zita, a Szent Mihály plébániatemplom karnagya, Macsek Ida tanárnő is. A dalok tanításában és a szervezésben Halmos Katalin, a gimnázium énektanára jeleskedett. /L. F.: Dr. Csortán Márton népdalismereti és énekvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"

"Megjelent a Gyulafehérvári Gróf Mailáth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium Évkönyve - Gyulafehérvár, az erdélyi püspök székhelye. Szerkesztette Baróti László-Sándor, az intézmény igazgatója, készült az Apáczai Közalapítvány támogatásával. Az évkönyvben dr. Kovács András Gyulafehérvárról, az erdélyi püspök középkori székhelyéről, valamint a gyulafehérvári Szent Mihály Székesegyház történetéről értekezett, Balla Imre a Szent István király alapította erdélyi püspökség történetét, Geréd Vilmos a székesegyház orgonáinak, Horváth László a helybeli teológiai intézet, Sípos Ibolya és Vass Csongor a Batthyaneum könyvtár történetét tárta az olvasó elé. Baróti László-Sándor Szent Istvánról, az egyház- és államalapításról, Márton Áronról, az apostolról, iskolapolitikájáról és nevelési törekvéseiről, a Római Katolikus Kántoriskola történetéről (1953-1990), a szeminárium közelmúltjáról (1990-2000) írott tanulmányai gazdagítják az évkönyvet. Csala Rita a Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltárba adott betekintést, Gudor Botond Bod Péter életét és munkásságát méltatta, Dimén Levente a Torockói-hegység geológiai rezervátumát ismertette. Az iskolában jelenleg működik fúvószenekar, kamarazene együttes, van Dsida Jenő Önképzőkör, melynek keretében a Szikra című iskolai lapot szerkesztik. Testvériskolai kapcsolatot ápolnak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiummal és a székesfehérvári ciszterci gimnáziummal. /Győrfi Dénes: Becses kiadvány a Bethlen-könyvtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"

"Kolozsváron két évvel ezelőtt új római katolikus művelődési fórum született, amely aztán fokozatosan a város egyik legfontosabb kulturális központjává nőtte ki magát. Ez a főtéri Római Katolikus Szent Mihály Nőszövetség. Az idősebbek a Szent Raffael Kör, a fiatalok pedig a Szent Gábor Ifjúsági Fórum keretében találkoztak. Változatos programok voltak gitárestektől és nyelvóráktól az irodalmi rendezvényekig, kamarazene estekig. Más egyházak fiataljai is bekapcsolódtak tevékenységeikbe. Bővítik könyvtárukat és számítógép-hálózatukat. Tervezik az erdélyi és anyaországi katolikus ifjúsági szervezetekkel való kapcsolatok szorosabbá tételét, közös konferenciák megrendezését, valamint a kárpátaljai magyar közösségek szociális támogatását is. Jó kapcsolatot tartanak fenn a protestáns gyülekezetekkel, valamint különböző magyar tanintézményekkel. /Szabó Csaba: Nyitott katolikus ifjúsági fórum. Igazodni kell az új kor igényeihez. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ "

"A zsögödi festőóriás, Nagy Imre említi írásai egyikében azt a sajátos, hiedelmekkel, babonákkal, mesékkel teli székely faluképet, amelybe beleszületett és amely gyermekkora éveit jellemezte. Erdély, és ezen belül a székelység népi gyökerű értelmisége eszmélése időszakában ismeri fel e sajátos világ művészi értékét. A székely sajátosság ebben a szemléletmódban a közösség szorosabb szervezettségéből, a hagyományok szigorúbb őrzéséből származik. A csángó világ pedig olyan zárványokat képez, amelyben az archaikus nyelv és zene középkori állapotában rögzül. Az erdélyi magyar művészetben a megújulás és a népi tradíció nem ellentétes, hanem egymást erősítő hatásként érvényesül. A szobrászatban ezt a vonalat leginkább a száz éve született Szervátiusz Jenő képviseli. Az erdélyi falu világában kutatta saját kifejezőeszközeit. Sorsképeinek sorozata, amely munkásságának legfontosabb vonulatát képezi, a kisebbségi lét, az erdélyi ember mindennapjaiba, gondolat- és érzelemvilágába nyújtott betekintést. Évszázadok fába faragott fájdalma elevenedik meg a karakteres arcokon, a jellegzetes mozdulatokban, fedezhető fel az alakok testtartásban. Szobrai fába, kőbe vésett jellemrajzok. Szervátiusz Jenő alkotásai, szobrász fia, az 1976 óta Magyarországon élő Szervátiusz Tibor nagylelkű gesztusa révén szülővárosa, Kolozsvár központjában, a Szent Mihály-plébánia udvarán leltek állandó otthonra. A szobrász, Kolozsváron készült munkáival együtt, 1996-ban a római katolikus egyháznak adományozta édesapja művészi hagyatékát, amely dr. Czirják Árpád érseki helynök gondoskodása révén európai rangú múzeummá nőtte ki magát. /Németh Júlia: Erdélyi eposz. Száz éve született Szervátiusz Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ Szervátiusz Jenő szobrászművész /Kolozsvár, 1903. júl. 4. - Budapest, 1983. szept. 15./ 1924-ben kifaragta első szobrát: Judit és Holofernesz. 1925-ben Párizsban járt tanulmányúton, 1927-1929 között Kolozsvárott a képzőművészeti főiskolán folytatta tanulmányait. 1929-ben Bukarestben állított ki, 1930-ban részt vett az erdélyi magyar, román és szász művészek kiállításán. Első egyéni kiállítását 1933-ban Kolozsváron, a másodikat 1937-ben Budapesten rendezte. 1940-1965 között Csíksomlyón és Kolozsváron tanított. Később újabb önálló kiállítást rendezett, több romániai és külföldi kiállításon vett részt. 1977-ben áttelepült Magyarországra. Fa-, kő- és márványszobrokat készített. Művészetére jellemző a konstruktív módszer és a népi expresszív szemlélet, a halk szavú drámai líra és a kemény drámaiság végletei. Műveit 15 ország múzeuma és magángyűjtők őrzik. Tibor fiával együtt készítette 1972/1973-ban kiemelkedő jelentőségű munkáját, Tamási Áron emlékművét egyetlen darab kilenc tonnás trachit kőzetből. "

"Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulóját ünnepelték júl. 4-én Kolozsváron, a Római Katolikus Szent Mihály Nőszövetség székházában. Balogh Gizella, a nőszövetség elnöke felvázolta Szervátiusz Jenő életútját. Dr. Czirják Árpád érseki helynök elmondta, a szobroknak üzenetük van, befolyásolják a történelem menetét, hiszen események, forradalmak, megmozdulások fűződnek egy-egy szoborhoz. Az ünnepi beszédek sorát Csoóri Sándor magyarországi költő folytatta, aki a magyarországi emlékkiállításon elhangzott beszédét mondta el, és reményét fejezte ki, hogy szavai érvényesek mindkét "hazában", majd az elhunyt művész menye, Szervátiusz Klára üdvözlő szavai következtek. Az ünnepi műsor a Szervátiusz múzeumban folytatódott. /S. B.: 100 éves lenne Szervátiusz Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"Dr. Szögi László, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke, az ELTE tanára 1997 óta segíti irányító-szervező munkájával a gyulafehérvári főegyházmegye levéltárainak rendbetételét. Most Kolozsváron a gyulafehérvári érseki levéltár levéltárosa, Csala Rita segítségével az erdélyi Római Katolikus Státus levéltári anyagának költözési munkálatait vezette a Szent Mihály templom oratóriumából a Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 5. szám alatti, e célra kialakított, jól felszerelt új helyiségbe. A közel 120 folyóméter irat (az 1780-as évektől az 1948-as államosításig) viszonylag jó állapotban maradt meg a templom tornyában, bár az 1930-40-es évekből a vártnál kevesebb okmányt találtak. Ez arra mutat, hogy 1945 után valakik már megbolygatták az állományt. De a megmaradt akták is nagyon értékes kincsei a több évszázados múltra visszatekintő Katolikus Státusnak és az egész erdélyi római katolikus egyháznak. Most csak a költözést, tisztítást és az iratok évrendi sorrendbe való rendezését bonyolították, az alapos számbavétel egy későbbi időpontban történik majd meg. /Új székhely a Státus levéltárának. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 27./"

"Aug. 10-én Kolozsváron koncertezett a szentegyházi Gyermekfilharmónia. A népviseletbe öltözött 130 kis muzsikus (90 énekes, 40 zenész) hangversenyét a Szent Mihály templomban hallgathatták a zenekedvelők. A Gyermekfilharmónia 1982-ben alakult Haáz Sándor zenetanár vezetésével. Az eltelt több mint 20 év alatt Erdély számos városában felléptek, 1990 óta külföldre is szerveznek turnékat. Az idei nyári vendégszereplés Szamosújváron kezdődött, második állomása Kolozsvár. A turné Magyarországon folytatódik. A kiszállásokhoz az anyagi hátteret a Gyermekfilharmónia Alapítvány biztosítja. /Szentes Szidónia: Kis zenészek koncertje. A szentegyházi Gyermekfilharmónia nyári turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"

"Népviseleti felvonulással, ünnepi szentmisével, valamint a Diákművelődési Házban megtartott ünnepi zárógálával ért véget aug. 17-én, vasárnap az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó. A táncoló ifjúság, a színes kavalkád sokakat megállított Kolozsvár főterén. Néhány perc erejéig a különböző tánccsoportok bemutatták táncaikat, majd tovább haladva bevonultak a főtéri Szent Mihály-templomba, ahol fél tizenkettőkor vette kezdetét az ünnepi szentmise, amelyet dr. Czirják Árpád érseki helynök celebrált. Czirják Árpád prédikációjában elmondta: A haza mi vagyunk, a haza addig él, amíg vannak bátor, elkötelezett katonái. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beszédében hangsúlyozta: Szent István király volt, és szent lett. Szent lett, mert nagy király volt, és nagy király, mert nagy ember, de olyan pogánynak született és kereszténnyé lett magyar is, ki kereszttel oszlatta el az ázsiai sorstalanságot, és adott európai sorsot a magyarságnak. A következő napokban a meghívott néptáncegyüttesek Maros és Hargita megyében vesznek részt az ottani Szent István-napi ünnepségeken. Az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó ünnepi nyitógálájának Magyarfenes kultúrháza adott otthont aug. 15-én. A gála előtt történt meg a népviseleti felvonulás: a falu Kolozsvár felőli végétől a központig vonultak fel a néptánctalálkozóra érkezett csoportok, melyet három népviseletbe öltözött lovas és egy régi falusi időket idéző fogat vezetett. A református templomban ökumenikus istentisztelet volt. A kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, egyben a néptánctalálkozó társszervezője, kezdte meg a csoportok táncbemutatóját. Őket követte a nyolc vendégegyüttes: a magyarországi Vokányi Német Nemzetiségi Együttes, a vajdasági Cirkalom Néptáncegyüttes, a dél-bánáti Maroknyi Néptáncegyüttes, a felvidéki Új Hajtás Néptáncegyüttes, a Pélmonostor Néptáncegyüttes Horvátországból, a Gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, a Deer Hana Folk-Group Izraelből és a Hasder Folk Art Foundation Ciprusból. A nyitógálán résztvevő együttesek aug. 16-án különböző Kolozs megyei helységekben léptek fel. Helyet adott a néptánctalálkozói ünnepségnek Mákófalva, Györgyfalva, Bánffyhunyad, Méra, Kisbács, Kalotaszentkirály és Aranyosgerend. /Köllő Katalin, Szentes Szidónia, Valkai Krisztina: Ezer esztendőn át tündöklő csillag. Szent István-napi rendezvények Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"

"A parlament szenátusa szept. 25-én elfogadta a műemléktörvény Vekov Károly Kolozs megyei képviselő által javasolt módosítását. A módosítás értelmében a műemléktemplomok védettségi körzetében csak abban az esetben lehet különböző rendezvényeket tartani, amennyiben a helyi hatóságok mellett, az érintett templomok lelkészei, papjai is engedélyezik azt. A kolozsvári Szent Mihály-templom környékére vonatkozóan a képviselő elmondta: a körzet méretét a Műemlékvédelmi Bizottság határozza meg, viszont az lenne a követendő, ha a templom körüli tér teljes egészét védettnek nyilvánítanák. /Pap Melinda: Védett körzet a templomok körül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./"

"Az RMDSZ négyfalusi szervezete szept. 26-29. között hetedszerre rendezte meg a Szent Mihály-napokat. Az első két napon sportrendezvényeket szervezetek, vasárnap, 28-án ökumenikus istentiszteletre került sor Csernátfalun, a Zajzoni Rab István Középiskola sportpályáján. Színpadra léptek az uzoni mazsorettek, a pürkereci Kikerics néptánc- együttes, a Négyfalusi magyar középiskola tánccsoportja, a pürkereci boricások, a helyi Kéknefelejcs-, Astra- és a brassói Búzavirág néptánccsoportok. Virág- és festészeti kiállítást is rendeztek. /Tóásó Áron Zoltán: Szent Mihály-napok Négyfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./"

"Ferencz Csaba nyílt levelet írt a hazai magyar értelmiséghez. Székelyföld, de egész Erdély magyar értelmisége hallgat, amikor szólnia kellene, állapította meg. Hol vannak a közírók, költők, pedagógusok, papok, orvosok, vállalkozók, újságírók, az értelmiségiek, amikor egy maroknyi ember csak azért kerül a hazai román és magyar politika pengeélére, mert vette a szervezés bátorságát? Hogyan számolnak el saját lelkiismeretükkel a hazai magyarság hivatásos politikusai, akik a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküt tettek az autonómiára? /Ferencz Csaba újságíró, A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagja: Bűnös hallgatás. Nyílt levél a hazai magyar értelmiséghez. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./"

"Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök magánlátogatásra indult Erdélybe, okt. 27-én Kolozsvárra látogatott. Az államfő találkozott az RMDSZ tisztségviselőivel, meglátogatta a belvárost és a Sapientia-Erdélyi Tudományegyetem központi székhelyét, majd Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke által az elnök tiszteletére rendezett vacsorán vett részt. Mádl Ferenc elmondta, hogy több információt akart szerezni a romániai magyar közösség gazdasági, oktatási, elvándorlási, restitúciós és anyanyelvhasználati kérdéseiről. Magyarország felelősségérzetét akarja ezáltal kifejezni a határon túli magyar közösség sorsa iránt, amit a magyar alkotmány is rögzít. Egy évvel ezelőtti romániai hivatalos látogatásán Ion Iliescu államfővel az államközi kapcsolatokról tárgyaltak, ezúttal a magyar államfő az erdélyi magyarság gondjait tekinti át. Mádl Ferenc utalt az erdélyi magyarságon belül létező ellentétekre is, mondván, ha ezeket megismeri, akkor véleményezésük is könnyebbé válik. A Mádl Ferenc köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést követően Markó Béla RMDSZ-elnök összefoglalta a tárgyaláson elhangzottakat. Tájékoztatták a magyar államfőt, hogy az RMDSZ vezetői hogyan látják a szövetség teendőit, a romániai magyarság politikai helyzetét. Néhány nappal volt az alkotmány módosításáról a népszavazás, melyet a romániai magyarság 95 százaléka támogatott. A felekezeti oktatás, a nyelvhasználat tekintetében és más területeken az RMDSZ-re az elkövetkezőkben újabb teendőket ró. Tájékoztatták Mádl Ferencet az ingatlanok visszajuttatásáról, s ezen belül az egyházi ingatlanok helyzetéről, valamint olyan problémákról, mint a státustörvény alkalmazása. Ezzel kapcsolatban elmondták, hogy sikerült a magyar és a román kormány között olyan megállapodást kidolgozni, amely a törvény zökkenőmentes alkalmazását lehetővé teszi. Az elmúlt hetekben már több ezren hozzájutottak a gyermekenként járó húszezer forintos oktatási támogatáshoz, amelyet a következő hetekben összesen több mint harmincezer családnak kell megkapnia. A Szabadság-szobor körül kialakult helyzet miatt válságban van az RMDSZ és a román politikai élet viszonya - fejtette ki a szövetségi elnök. Szóba kerültek azok a megosztási kísérletek is, amelyek az RMDSZ-t, a romániai magyarság politikai egységét érintik. Markó szerint a nagyarányú részvétel és igen-szavazat azt bizonyítja, hogy továbbra is egyértelmű támogatása van annak, amit az RMDSZ tesz. Markó kitért arra, hogy az RMDSZ már 2000 szeptemberében és októberében összegyűjtött több mint 80 ezer aláírást az ún. külhoni állampolgárság, tehát a kettős állampolgárság bizonyos formájának a támogatására. Ezt 2000. október 16-án jelezték az akkori magyar miniszterelnöknek, Orbán Viktornak. Azt a választ kapták, hogy nem látják lehetségesnek, nem látják időszerűnek ezt a megoldást. Markó hozzátette: az RMDSZ támogatta a Magyar Demokrata Fórumnak azt a kezdeményezését, hogy ha nem is kollektíven, de egyénileg kedvezményesen kapják meg a magyar nemzetiségűek a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc ellátogatott a Házsongárdi temetőbe, ahol megkoszorúzta Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem egykori rektorának sírját. Ezt követően megtekintették a Farkas utcai református templomot és a Református Kollégiumot, ahol az iskola vezetősége és diákjai fogadták az államfőt. Czirják Árpád érseki helynök vezetésével megtekintették a Szent Mihály plébániatemplomot. Mádl Ferenc az esti órákban találkozott a Sapientia Egyetem vezetőségével, majd Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület által tiszteletére rendezett vacsorán vett részt. Magánlátogatása során Kolozsváron kívül Sepsiszentgyörgyöt, Csíkszeredát, Székelyudvarhelyt és Illyefalvát is felkeresi. /B.T, T.SZ.Z.: Az egység üzenetével érkezett Mádl Ferenc. Elsőként Kolozsvárt látogatta meg a köztársasági elnök. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./"

"Ceausescu huligánoknak nevezte a temesvári tüntetőket 1989. dec. 20-án, Iliescu "golanoknak" bélyegezte 1990 első felében az Egyetem téren demokráciát követelő fiatalokat, Kovács László külügyminiszter Orbán arroganciájáról beszélt a Benes-dekrétumok felemlítésének ügyében, Markó Béla az autonómia kisajátításával vádolta meg a Székely Nemzeti Tanácsot. Markó Bélának erkölcsi és politikai kötelessége lett volna az autonómia képviselete, hangsúlyozta Borbély Zsolt Attila. Erkölcsi kötelessége, mert esküt tett rá 1992. okt. 25-én a Szent Mihály-templomban, és politikai kötelessége mindmáig, mert elnökként a szervezet programja kötelezi rá. Markó Béla azonban román versenypárttá alakította a nemzeti önkormányzati szövetséget. Amikor megalakult egy közképviseleti fórum, mely végre közbeszéd tárgyává tette az autonómiát, Markó megtámadta a testületet és az autonómia kisajátításáról beszélt. Lehet-e kisajátítani az autonómiát? /Borbély Zsolt Attila: Kisajátítás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./"

"Márton Áron (1896-1980) római katolikus püspök nemcsak egyházának, hanem az egész erdélyi magyar közösségnek meghatározó alakja volt. A november 22-én megnyitott, a Terror Háza Múzeum és az egri Segít a Város Alapítvány támogatásával létrejött, a püspök életútját bemutató tárlat két hétig látogatható Székelyudvarhelyen. A megnyitón Szász Jenő polgármester, Kovács Sándor főesperes és Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója ismertették Márton Áron életútját, meghurcoltatását, kiemelve példaértékű helytállását. A majdani püspök 1896 augusztusában született Csíkszentdomokoson, ott végezte elemi iskoláit, gimnáziumba Csíksomlyón, Csíkszeredában, majd Gyulafehérváron járt. Az első világháborúban harctéri szolgálatot teljesített, azután földművesként dolgozott. A gyulafehérvári teológiára 1920-ban kérte felvételét, gróf Majláth Gusztáv Károly négy évvel később pappá szentelte. 1938-ban néhány hónapig a kolozsvári Szent Mihály-plébánia vezetője, később, Vorbuchner Adolf püspök halála után XI. Pius pápa Gyulafehérvár püspökévé nevezi ki. A második világháborúban Erdély kettészakadt, a püspöki székhely Romániában maradt. Miután egy ízben felszólalt az akkor Magyarországhoz tartozó kolozsvári templomban a zsidók elhurcolása ellen, a magyar hatóságok kitiltották az országból, így a háború végéig nem is látogathatta az egyházmegye Észak-Erdélyben élő híveit. Márton Áron élesen elítélte az 1948-as államosítást, amikor az egyházat minden vagyonától megfosztották, felemelte szavát a görög katolikus vallás betiltása és az ortodoxiába való bekebelezése ellen. 1949-ben végül a román titkosszolgálat emberei elrabolták. A legkegyetlenebb kínzások ellenére sem volt hajlandó megtagadni egyházát. 1951-ben életfogytiglani fogságra ítélték, de végül 1955-ben szabadon bocsátották. Határtalan népszerűsége miatt a hatalom rövidesen mégis házi őrizetben tartotta, csupán 1968-ban oldották fel a kényszerlakhelyre vonatkozó rendelkezést. A gyulafehérvári püspöki palotában halt meg. /(bb): Márton Áron emléktárlat nyílt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 24./"

"Immár egy éve annak, hogy a Szövetség belső ellenzékének számító Reform Tömörülés RMDSZ-platform felszámolta önmagát és mozgalommá alakult. A Reform Mozgalom az egyik fő kezdeményezője volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakításának. Az RMDSZ legutóbbi kongresszusán hozott határozataival, amellyel bárki szankcionálható, akinek valami köze van az EMNT-hez, választás elé állította az embereket: RMDSZ vagy EMNT. Toró T. Tibor Temes megyei képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének egyik ügyvivője a vele történt beszélgetésben kifejtette: a válságot a felületes elemző hajlamos hatalmi harcra visszavezetni. Az "eredendő bűn" 1992-re tehető, amikor megfogalmazták, hogy az ország területi integritását tiszteletben tartó belső önrendelkezés elve alapján élni kívánnak a közösségi önkormányzáshoz való joggal. Ez a Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott nemzetpolitikai program: a közösségi autonómiák különböző formáinak törvény útján való létrehozása és működtetése, erre az RMDSZ parlamenti képviselői a Szent Mihály-templom oltára előtt nyilvános esküt tettek. Azonban az RMDSZ vezetői erről még érdemi dialógust sem kezdeményeztek a román társadalommal, szóba sem hozták tárgyalásaik során. A belső ellenzék kritikája erre vezethető vissza. A csúcsvezetés elkezdte az autonomisták kiiktatását a döntéshozatalból. Ez a folyamat Szatmárnémetiben tetőzött, a párt legutóbbi kongresszusán. A Reform Tömörülés több száz alapszabálymódosító indítványból álló csomagot nyújtott be. Eredményt nem ért el. Ezért döntöttek a platform felszámolásáról. A Reform Mozgalom ideje talán a parlamenti választások előtt jön el. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, vagy az annak önálló résztestületeként már megalakult Székely Nemzeti Tanácsot nem lehet az RMDSZ alternatívájaként értelmezni. Az EMNT célja nem ellentétes az RMDSZ programjában megfogalmazott stratégiai célokkal. Az RMDSZ-nek a legjobb tudása szerint fel kell vállalni az EMNT által megfogalmazott nemzetstratégiai célokat. A Magyar Polgári Szövetség a Székelyföldön vagy a Magyar Polgári Egyesület a Partium tömbrészében jelenthet valós alternatívát a közösségétől eltávolodott területi RMDSZ-vezetők gyakorlatával szemben, viszont a szórványközösségek esetében imperatívusz az egységes fellépés a választásokon, és ez csakis a létező RMDSZ-szervezetek keretében lehetséges. - Adódhatnak nézetkülönbségek, mint ahogyan történt ez a SZNT elnöke, dr. Csapó József nevével fémjelzett székelyföldi autonómia-statútum és a Bakk Miklós politológus által koordinált szakértői testület által kidolgozott jogszabálytervezetek között. Toró. T. Tibor úgy érzi, sikerül elérni a kritikus tömeget, amely beindítja az autonómia láncreakcióját. Bízik abban is, hogy a következetes autonómiapolitika ismét a magyar érdekképviselet fősodrába kerül. /Székely Kriszta: Az autonómia háttérbe szorulása hívta életre az EMNT-t - állítja Toró. T. Tibor, a EMNT kezdeményező testületének ügyvivője. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"Az ige szolgálatában címen kilenc pap prédikációi jelentek meg Oláh Dénes szerkesztésében, a kolozsvári Szent Mihály plébánia támogatásával. Homiliák az egyházi év vasár- és ünnepnapjaira, C év alcímmel gyűjtötték össze a kolozs-dobokai főesperességhez tartozó papok prédikációikat, segítségnek szánva azt paptestvéreiknek. /Az ige szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 7./"

"Forrai Tibor bejelentette, hogy az Udvarhelyszéki RMDSZ egyik legrégibb tagjaként kilép az RMDSZ-ből. Döntését keserű hangú nyilatkozattal indokolta. Az RMDSZ ugyanis kemény, diktatórikus párttá alakult. Amit a felső vezetés művel, teljesen elszakadva a tagságtól, kimeríti a boszorkányüldözés fogalmát. Aki nincs velük, az a kizárás, büntetés sorsára jut. Az RMDSZ nem vállalja Bardóczy Csabát, továbbá Tőkés László püspököt tiszteletbeli elnökként, megfosztotta dr. Farkas Csabát alelnöki funkciójától, indokolatlanul visszahívta Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt képviselőket a különböző parlamenti bizottságokból, nem áll ki a bögözi Wass Albert-iskoláért, az RMDSZ szenátora, széki elnöke nem igényelt magyarigazolványt /Verestóy Attilára gondolt/, az RMDSZ képviselői a szocialista magyar miniszterelnökkel koccintottak a román nemzeti ünnepen , nem tűrték el az Udvarhelyért Polgári Egyesület másságát, csak Kincses Előd kettős állampolgársága esetében fordultak a román igazságszolgáltatáshoz, és elnézték a Nagy-Románia Párt színeiben induló moldovaiaknak ugyanezt, az RMDSZ elkeseredett harcot folytatott a tömbmagyarságban is a függetlenek ellen, feladva közben a marosvásárhelyi polgármesteri széket, nem vállalta fel a z aradi Szabadság-szobor ügyét, nem élt azzal a jogával, hogy beterjessze a több mint 500 ezer magyar aláírással támogatott tanügyi törvényt a román parlamentbe. Az RMDSZ nem vállalta fel saját, Szent Mihály-templomban tett esküjével megerősített programját a székelyföldi autonómia ügyében. /Forrai Tibor: Kilépési nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./"

"Szent István tíz püspökséget alapított, az erdélyit 1009-ben. A török hódoltság idején kilenc székesegyház elpusztult, csak a gyulafehérvári maradt meg - idézi föl a történelmet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A román görögkeleti és görög katolikus, a magyar római katolikus és protestáns, a német római katolikus és protestáns karácsony egybeesik. Ezen a napon Erdélyországban minden keresztény külön-külön saját egyházában, ugyanakkor együtt ünnepel. - Teológiai tanulmányaim idején sokszor elgondolkodtam a "magyar sors" felett. Más elnyomott nemzetet egyházuk tartott meg nemzeti azonosságában, mondta az érsek. Az írek elvesztették anyanyelvüket, de katolikus hitüket nem, és végül is, bár angol nyelven, írek maradtak, és kiharcolták a függetlenséget. Lengyelország hármas felosztása után a lengyeleket katolikus hitük tartotta meg az egységben és vezette el Lengyelország újjászületéséhez. Jakubinyi leszögezte, nem vallásháború dúl Észak-Írországban vagy a Balkánon - nacionalista háborúk ezek, csak éppen a szemben álló felek más és más egyházhoz tartoznak. "Mi, erdélyiek, büszkén valljuk, hogy közép-európaiak vagyunk - csak az "ókirályság" miatt Kelet-Európához csatoltak minket is. Jogtalanul, igazságtalanul." A gyulafehérvári székesegyház egyedülálló a magyar történelemben, lényegében véve eredeti, XI. századi alakjában, természetesen gótikus, reneszánsz, barokk, neoklasszicista és más toldásokkal. XIII. Leó pápa "Szent Mihály-imádságot rendelt el a csendes misék végére, ebben Szent Mihály oltalmát kértük a sátán és csatlósaik - beleértve a szabadkőműveseket - hatalma ellen. Szent Mihály küzdelme ma is időszerű." Az eltelt tíz esztendő alatt Románia lakossága 22 millióról 21 millióra apadt a nyomor, a kivándorlás és az európai első helyű magzatgyilkosság alapján; a csökkenésből 800 ezer román és 200 ezer magyar. A gyulafehérvári római katolikus érsekség, a volt erdélyi püspökség, azaz nagyjából a történelmi erdélyi fejedelemség területe az 1992-ben mért 490 ezer hívőből 440 ezerre csökkent. Tehát ötvenezer a veszteség. Sajnos a valóság még rettenetesebb: a Magyarországon dolgozó sok vendégmunkást rokonaik itthon bediktálták, mert lakhelyük hazai, de gyakorlatilag a többség soha többé nem tér vissza. Az egyházi javak visszaszolgáltatása pedig színjáték. a négy erdélyi történelmi magyar egyház nyolc püspöke - négy római katolikus, két református, egy unitárius, egy evangélikus elmentek Iliescu és Constantinescu elnökhöz, Strasbourgban is jártak, az Európa Tanácsnál, -, de a válasz közismert: valamit visszakapunk, mert ez a feltétele Románia európai csatlakozásának. Mindent nem kaphatunk vissza, mert az erdélyi történelmi városok főterei mind magyar és szász egyházi tulajdonban voltak. Trianontól viszont románok birtokolják. A történelmet nem lehet megfordítani és a románokat a városközpontokból visszairányítani a jobbágyfalvakba. Ezek Emil Constantinescu volt köztársasági elnök szavai, amikor a tizenöt, hivatalosan elismert kultusz vezetőit fogadta Bukarestben. Az érsek szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csak átmeneti megoldás lehet: a román állam az 1959-ben bezárt magyar állami egyetemet köteles visszaállítani, mert magyar nemzetiségű román állampolgárok adójából tartják fenn az állami egyetemeket. Az érsek vallja: Márton Áron emléke kitörölhetetlen Erdély történetéből. Személye összekötötte az erdélyi magyarságot, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Görög katolikus és görögkeleti hívek is a keresztény szabadságharc nagyjának tekintették. Jobb jellemzést ma sem adhatunk róla, mint amit Illyés Gyula mondott: "Emberkatedrális". /Molnár Pál: Az elnyomott nemzeteket a vallásuk emelte föl - Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az együtt ünneplésről és Erdély szelleméről. /Heti Válasz (Budapest), dec. 19./"

Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke párbeszédet kezdeményezett Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A szövetségi elnökhöz intézett, az EMNT Állandó Bizottsága által jóváhagyott nyílt levelet Tőkés elnöki minőségében írta alá. Markó Béla elmondta, hogy Tőkés Lászlóval bármikor szívesen szóba áll püspökként vagy RMDSZ-tagként. A bizottság január 9-én Kolozsváron tartott ülésén Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke javaslatára fogadta el a nyílt levelet. A párbeszéd elkezdésének lehetséges időpontjaiként január 19., 20., 21. és 24-ét javasolták. A kezdeményezők helyszínként a kolozsvári Szent Mihály plébánia vagy az Unitárius Püspökség épületére gondoltak. A dokumentum megfogalmazói felhívták Markó Béla figyelmét az 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban letett eskü és az EMNT önkormányzati célkitűzései között létező szellemiségi értelemben vett szoros kapcsolatra. – Úgy ítéljük meg, hogy a romániai magyarság közös ügye, az autonómia szolgálatában szót kell értenünk egymással – áll a levélben. Az EMNT hasonló megkereséssel fordult az erdélyi polgári körökhöz is, amelyektől kedvező választ kaptak. Markó Béla megjegyezte: „Ami az EMNT-t illeti, elégtétellel látom nyílt levelükben az RMDSZ célkitűzéseit, ha pedig ez így van, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy a szövetségen belül tevékenykedjenek. Tisztázniuk kell, hogy politikai csoportosulásnak tekintik-e magukat, s akkor helyük lehet az RMDSZ platformjai között. Ezt ezúton fel is ajánlom nekik. Ha pedig civil szervezetnek tekintik magukat, akkor a Szövetségi Egyeztető Tanácsban (SZET) szintén helyük lehet. Annak idején, amikor megalakult a SZET, felkértem Tőkés Lászlót, hogy vállaljon tagságot benne, de ő azóta is csak elodázó választ adott. Az RMDSZ-en belül bármikor leülünk, s meghallgatjuk a véleményüket, szövetségen kívüli politikai partnert azonban nem akarunk felhatalmazni, mert az erdélyi magyarság nem hatalmazott fel minket arra, hogy megosszuk a közösséget, és egységes politikai alakulat helyett több politikai szervezetet működtessünk Erdélyben.” /B. T., P. A. M.: Párbeszédet kezdeményezett Tőkés László. Markó Béla mint püspököt vagy RMDSZ-tagot bármikor fogadná. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ Markó Béla szerint a meghívás elfogadása azt jelentené, hogy politikai partnernek tekintik az EMNT-t. „Az EMNT-t nem fogadjuk el politikai partnerként, mivel ez azt jelentené, hogy tudomásul vesszük az erdélyi magyarság politikai megosztottságát, és magunk cselekszünk a politikai egység ellen” – nyilatkozta a Krónikának Markó Béla. Toró T. Tibor EMNT-alelnök sajnálkozását fejezte ki a Markó Béla által tanúsított „elutasító magatartás” miatt. Toró azt várta volna a Markóval való első találkozástól, hogy egyfajta „munkamegosztásra” kerül sor, azaz amennyiben a szövetség a román baloldallal épített ki jó kapcsolatokat, ők hajlandóak lettek volna megkeresni azokat a román jobboldali erőket, amelyekkel elképzelhetőnek tartják az együttműködést. Az EMNT Állandó Bizottsága január 9-én tartotta alakuló ülését, amelyen Szilágyi Zsolt alelnök elmondása szerint elsősorban szervezési kérdésekkel foglalkoztak. Az EMNT titkárságát Nagyváradra helyezték, azzal indokolva a döntést, hogy Tőkés László EMNT-elnöknek és Csapó I. Józsefnek, a Székely Nemzeti Tanács elnökének ebben a városban van az állandó lakhelye. Az EMNT ÁB kilenc szakbizottság létrehozásáról is döntött, és elosztották a nyolc alelnök és ugyanannyi jegyző feladatkörét is. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, RMDSZ-képviselő elmondta: február elején párbeszédet kezdeményeznek a román állami intézményekkel, pártokkal, valamint a civil szervezetekkel is. Tavasszal nemzetközi konferenciát szerveznek az autonómia kapcsán, ahol az Európa-szerte bevált autonómiamodelleket mutatják be és vitatják meg. Ide több külföldi meghívottat, köztük Andreas Grosst, az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnökét is várják. /Lázár Lehel, Lepedus Péter: Markó nem tárgyal. = Krónika (Kolozsvár), jan.10./

Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című /a Heti Válaszban, az Élet és Irodalomban, a Krónikában, a Nyugati Jelenben és más lapokban közölt/ politikai dolgozatával kapcsolatban vitára hívta olvasóit a Nyugati Jelen. Az első beérkezett írás szerzője az RMDSZ belső ellenzékének markáns Arad megyei alakja, Nagy István. Nagy István emlékeztetett, hogy Markó Béla 38 képviselő- és szenátortársával együtt a kolozsvári Szent Mihály templomban 1992. október 25-én esküvel fogadta: “...Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. ...” Markó Béla hiányolja a nemzetstratégiát, a nemzeti értékrendet. Érvénytelen lenne imént idézett esküje? Lelkiismeret-furdalása volt talán? Úgy tűnik, igen, és pótcselekvésbe menekülve kiáltó szavakat keresett. Markó Bélának nem írnia kellett volna, hogy magyarországi politikai pártokhoz fordulva nemzetstratégiát és értékrendet keressen. Elég lett volna elővennie a Kolozsvári Nyilatkozatot. Markó miért Magyarországon keres megoldást az itthoni problémákra? Budapesten, a Teleki László Intézetben a meghívott szakértők a szóban forgó írását vitatták meg. A Heti válasz így összegzett: “A konferencia végén Markó Béla a demokráciadeficit veszélyéről beszélt, ám a pozitív végszó kedvéért hozzátette: az 1989-es események olyan lehetőséget kínáltak a határon túli magyarság számára, amelyeket minden szervezet megragadott és a magyarság javára fordított. Sokan kétkedve fogadták az RMDSZ elnökének ezt a meglátását.” Ugyanerről a tanácskozásról Bakk Miklós a Krónikában így írt: „Markó Bélának azt is tudnia kell, hogy az összmagyar paktum óhajtása itthon, Erdélyben akkor hiteles, ha azt a megegyezésre való törekvés hazai faktumai is igazolják. Vagyis: a konszenzushoz vezető utat nem a magyarországi míves beszéd fórumain, hanem az itthoni, elrontott helyzet körülményei közt kellene keresni.” Markó Béla dolgozatáról a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András “Nincs titok, tenni kell!” címmel írt, és ezek a záró mondatai: “Az elmúlt több mint ezer évben nem egyszer eleink becsületes ügyért folytatott nemes, önfeláldozó küzdelme, virtusa tette lehetővé, hogy mi itt most vitatkozhatunk. Tisztelt Markó Béla! Mi lenne, ha Ön személyesen ajánlaná Kovács Lászlónak, hogy Tőkés László is legyen ott februárban a Máérten? Szerintem ez bölcs dolog lenne, lovagias gesztus”. Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt Nemzetpolitikai Tagozatának elnökeként így zárja a magyar–magyar egyetértés esélyeiről közzétett állásfoglalásukat: “Markó Béla írásának legfőbb tanulsága: tárgyalóasztalhoz, magyar!” Markó Bélának előbb itthon kell tárgyalóasztalra és konszenzusra lelnie. /Nagy István: Tárgyalni kellene végre. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című esszéje jó néhány sajtóorgánumban megjelent, sőt a Máért ülésén való megvitatásra is javasolták. Kincses Előd hozzászólását úgy kezdte, hogy esszének álcázott politikai vitairattal nehéz vitatkozni. Markó a trianoni békediktátumot, külső, nagyhatalmi döntést gyakorlatilag kizárólag belpolitikai okokkal magyarázott. Valójában az Osztrák-Magyar Monarchia szétverésének fő oka a győztes hatalmak politikai vezetőinek bosszúvágya és politikai vaksága volt. A békediktátumokkal sikerült is nekik Európára szabadítaniuk a fasizmust és a kommunizmust, a második világháborúról nem is beszélve. Markó Béla szerint a „határon túli közösségek felelős vezetői (…) lépésről lépésre kialakították azt a konszenzust, amelyre épülhetne a jövő: politikai egység, partneri viszony a többség képviselőivel, minél szélesebb önkormányzatiság, növekvő gazdasági erő, bővülő anyanyelvű művelődési és oktatási intézményrendszer, részvétel a közös döntések meghozatalában és önálló döntési jog a csakis minket érintő kérdésekben. Egyszóval: kulturális és közigazgatási autonómia”. A romániai magyarok jól tudják, az egység a Neptun-üggyel bomlott meg, még 1993-ban. Három prominens RMDSZ-es politikus (Frunda György jelenlegi SZKT-elnök, Borbély László jelenlegi alelnök és Tokay György volt kisebbségügyi miniszter) a fekete-tengeri Neptun-fürdőn szövetségi felhatalmazás nélkül az akkori román hatalommal titkos tárgyalásokat folytatott, amelyekről a romániai magyar képviselet csak az amerikai sajtóból értesült. Ez a partizánakció óriási felháborodást váltott ki az akkor még valódi döntési pozícióban levő RMDSZ miniparlamentjében, és Tőkés László javaslatára a szövetség elmarasztalta a három titkos tárgyalót. Azóta folyt a neptunosok és antineptunosok iszapbirkózása, amely a 2003. februári szatmári RMDSZ-kongresszuson az előbbiek kiütéses győzelmével, a ma is nagy népszerűségnek örvendő tiszteletbeli elnök eltávolításával, a monolitikus egység megteremtésével ért véget, szögezte le Kincses Előd. Az autonómia bekerült az RMDSZ programjába, és a parlamenti képviselet 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküvel erősítette meg elkötelezettségét. Az RMDSZ vezetősége azonban az autonómiaigényt sohasem kommunikálta a román vezetésnek. Iliescu elnök megállapította, hogy a székelyföldi autonómiatervezet alkotmánysértő. Valójában a tervezetet európai normák szerint fogalmazták meg, 11 működő nyugat-európai autonómiastruktúra ismeretében. Az állami magyar egyetemet nem sikerült visszaállítani, van helyette a magyar kormány által, a magyar adófizetők pénzéből létrehozott és fenntartott Sapientia Egyetem. Köztudott, az RMDSZ csúcsvezetősége kezdetben nem ismerte fel a Sapientia jelentőségét. Gáncsoskodásaira az EMTE-Sapientia alapító rektora, néhai Tonk Sándor professzor végrendeletében utalt. Kincses hangsúlyozta: a tizenegy éve fennálló romániai megosztottságot nemlétezőnek tekinteni és azt állítani, hogy az friss anyaországi exporttermék, diagnózisnak elhibázott. Markó szövetségi elnök legitimitása azért vitatható, mivel az utolsó előtti kongresszus elhatározta, hogy a következő kongresszust csak egy általános, közvetlen és titkos választással kialakított Szövetségi Képviselők Tanácsa hívhatja össze. Ezt a választást nem tartották meg, ezért a szatmári kongresszus összehívása alapszabály-ellenesen történt, ennek következtében határozatainak érvényessége jogilag megkérdőjelezhető. /Kincses Előd (A szerző marosvásárhelyi jogász.): Esszé és valóság: a magyar–magyar összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

Február 10-én hangulatos magyar étterem nyílt meg az Agape vendéglátóipari vállalkozás székhelyén, a Szentegyház (Iuliu Maniu) utcában. A kalotaszegi motívumokat tartalmazó, festett, kazettás mennyezetű étterem az első olyan vendéglő Kolozsváron, amely az erdélyi magyar konyha étkeit, italait kínálja az ide látogató vendégeknek. Az étteren a Szent Mihály plébánia és a Caritas szervezet közös alkotása. /(m.j.): Magyar étterem az Agapéban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Funar polgármester Stefan cel Mare moldvai fejedelem szobrát akarja felállítani Kolozsváron, annak ellenére, hogy a városi tanács több ízben elvetette javaslatát. A szobrot a Farkas (M. Kogalniceanu) és Egyetem (Universitatii) utca sarkán vagy a Főtér északi részén, a Bánffy-palota és a Szent Mihály-templom között helyeznék el. A szoborállítási bizottság tagjai között szerepel Bartolomeo Anania ortodox és Florentin Crihaineanu görög katolikus püspök, Camil Muresan akadémikus, díszpolgár, Raoul Sorban egyetemi tanár, díszpolgár, Paul Eugen szobrász, díszpolgár, Ioan Sbarciu, a képzőművészeti akadémia rektora, Nicolae Bahnareanu, a IV. erdélyi hadtest parancsnoka és Marcel Bontidean városi rendőrfőparancsnok is. Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos felháborodását fejezte ki a polgármesteri hivatal terveivel kapcsolatban. /Kiss Olivér: Tiltakoznak az önkormányzati képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Annak ellenére, hogy az évek során Funar, Kolozsvár polgármestere több tucat román szobrot avatott fel, a városháza nem hajlandó hozzájárulni Márton Áron püspök szobrának felállításához. A polgármesteri hivatal különböző kifogásokat talál arra, hogy a római katolikus (a polgármester által aláírt közleményben református szerepel) Szent Mihály plébánia tervét meghiúsítsa. Máté András RMDSZ-es tanácsos úgy véli: a polgármester csak húzza az időt. /Kiss Olivér: Akadályozzák a Márton Áron szobor állítását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Márc. 15-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban az erdélyi magyar történelmi egyházak, a kolozsvári magyar főkonzulátus valamint, a politikai és civil szervezetek képviselőinek részvételével, telt ház előtt tartottak ökumenikus istentiszteletet márc. 15-e alkalmából. Ezt követően az ünneplő sereg a volt Biasini Szálló elé vonult, ahol megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját. Este az ünnepség a Role és a TransylMania együttes koncertjével ért véget. Czirják Árpád érseki helynök márc. 15-ét az összmagyarság ünnepének nevezte. Pap Géza református püspök rámutatott, elmúlt az az idő, amikor mások mondták meg nekünk, hogy milyen szabadságra van szükségünk. Szabó Árpád unitárius püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az ünnep ne az egymásra mutogatás alkalma legyen, hanem a megtisztult nép megkülönböztetett napja. Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök emlékeztetett, a forradalom hősei tudták, hogy harcuk több egyetlen nép harcánál, benne ezeréves szülőföldünkhöz való ragaszkodásuk jutott kifejezésre. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a fájdalmas csalódás és a harc közül az utóbbi választását nevezte helyénvalónak. Medgyessy Péter miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul olvasta fel, majd Valentin Cuibus, Kolozs megye alprefektusa Adrian Nastase román kormányfőnek a romániai magyarsághoz intézett köszöntő levelét tolmácsolta. Eckstein-Kovács Péter szenátor hangoztatta: „azt üzenem a polgármesternek, hogy csomagolja össze műanyag pohárkáit, és menjen el”. Vekov Károly képviselő beszédében hangsúlyozta: „nem reálpolitikusokra és pragmatikusokra van szükségünk, akik végiglépegetik a történelmet, és nem hagynak nyomot maguk után, mondta a politikus hangsúlyozva a szabadság jegyében kívánjuk a szabadságot, az esélyegyenlőséget.” A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevében Bardóczi Csaba ismertette tizenkét pontban, hogy mit kíván az ifjúság. Ezek: 1. restitutio in integrumot, az elkobozott egyházi és közösségi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását; 2. önálló állami magyar egyetemet; 3. erdélyi magyar bankot; 4. a csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését; 5. a kötelező katonai szolgálat végleges és azonnali eltörlését; 6. az itthonmaradást ösztönző pozitív jövőképet, gazdasági jólétet biztosító közösségi képviseletet; 7. bátor kiállást magyarságunkat jelképező történelmi személyiségek szobrai védelmében; 8. Eva Maria Barki és Bayer Zsolt persona non grata minősítésének visszavonását; 9. az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesítését, az ifjúság megosztásának beszüntetését; 10. a magyarországi és romániai állami költségvetésből az erdélyi magyarságnak szánt összegek feletti RMDSZ uralkodás felszámolását, a politika kivonulását a támogatások elbírálásából; 11. élni a választás szabadságának lehetőségével; 12. teljes önrendelkezést az erdélyi magyar közösségünk számára, autonómiát. A Házsongárdi temetőben zajlott megemlékezést követően több magyar zászlót lengető fiatal vonult végig a Főtéren, majd a Szentegyház-, Bolyai- és Kossuth Lajos utca érintésével a Protestáns Teológiára ment. /Ördög I. Béla, Papp Annamária: Méltósággal ünnepelte március 15-ét Kolozsvár magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Kolozsváron több évtizedes múltra tekint vissza az egyetemi ifjúság pasztorációja. A kommunizmus idején sem szünetelt az egyetemistákkal való foglalkozás, általában a Szent Mihály plébánia papjai szerveztek számukra hittanórákat és más tevékenységeket. 1993-ban két pap kapott megbízást az egyetemi lelkészi teendők ellátására: Nóda Mózes akkori kolozsmonostori káplán és Köllő Gábor szászfenesi plébános. Nóda Mózes 1994-ben kapott főállású egyetemi lelkészi kinevezést. A kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészég /KEL/ minta volt: nyomán alakultak az ország más központjaiban is a lelkészségek. /Tíz éve kell a KEL. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 16./

A Házsongárdi temetőben ismét műemlékértékű sír került veszélybe: Kedves István, a kolozsvári Szent Mihály-templom néhai plébánosa, a templomtorony egyik építtetőjének sírhelye mellé hatalmas sírgödröt ástak a napokban. A gödör annyira közel van a sírhoz, hogy a Házsongárd Alapítvány immár nem tudja a plébániatemplom kerítésének mintáját utánzó vasráccsal körbevenni a nyugvóhelyet. /G. Gy.: Újabb műemlékértékű sír van veszélyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Szept. 29-én volt a gyulafehérvári római katolikus székesegyházban a kispapok évnyitója és Márton Áron püspök halálának 24. évfordulója (1980. szeptember 29.). A szertartást Jakubinyi György érsek celebrálta. Mostantól kezdve a ferencrendiek is itt, ezen a teológián tanulhatnak /eddig ugyanis Magyarországon tanultak a ferences kispapok/. /N. T.: Szent Mihály-búcsú. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./