Az RMDSZ ifjú farkasai az öregek székeit rázzák – írta az Adevarul bukaresti lap. Kelemen Hunor, László Attila, Borbély Károly, Asztalos Csaba Ferenc, Máté András, Antal Árpád, Olosz Gergely, Táczos Barna, Gyerkó László, Birtalan József igen tanulékonyak, mára az öregektől ellesték a jelentős politikai karrier befutásához szükséges tudnivalókat, de vállalkozókként is jó tanítványaik Verestóy Attilának és Borbély Lászlónak. Cégeik virágoznak, mert valamennyien az üzleti életben is kihasználták a politikusoknak adódó lehetőségeket. Az ifjak vezérének a lap Kelemen Hunort, az RMDSZ ügyvezető elnökét tekinti. /Röviden. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Románia ablakait beborító szennyléhez hasonlította a hazai politikai osztályt Traian Basescu államfő a közszolgálati tévének adott nyilatkozatában. Az államfő kijelentette: a homály, az áttekinthetetlenség egyik példája, hogy a kormányt Ion Iliescu vezeti, Viorel Hrebenciuc és Bogdan Olteanu révén. Szerinte Romániában csak akkor kerülnek helyükre a dolgok, ha megváltoztatják az alkotmányt, megtisztítják a politikumot. A politikusok azonnal elítélték az elnök állásfoglalását. Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke szerint Basescu hangneme nem illik egy államfőhöz. Máté András RMDSZ-es képviselő szerint Basescunak nem szabad elfelejteni, hogy ő is része a politikai elitnek. /I. I. Cs. : Basescu ismét ostorozta a hazai politikai osztályt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Sürgősségi eljárással fogadta el március 3-án a képviselőház az egyéni választókerületeken alapuló választási rendszert szabályozó törvényt. Az RMDSZ 18 képviselője tartózkodott, mivel nem fogadták el a szövetségnek azokat a módosító indítványait, amelyek az arányos képviselet biztosítására kerestek megoldást. Az RMDSZ számára ez a választási rendszer hátrányos, elsősorban a szórványvidéken veszít mandátumokat. Egyfordulós választásokról van szó, az egyéni választókerületek száma megegyezik a szenátorok, illetve képviselők számával. Az egyéni választókerületeket a kormány határozza meg egy külön parlamenti bizottság javaslatára. Minden párt egy jelöltet indíthat egy egyéni választókerületben, és az nyer mandátumot, aki megszerzi a szavazatok 50 plusz egy százalékát. Azokban a választókerületekben, ahol senki sem szerzett ennyi szavazatot, a mandátumokat a pártokra leadott szavazatokkal arányosan osztják el. Minden olyan párt bekerül a parlamentbe, amely eléri az öt százalékos küszöböt – pártszövetségeknek a küszöb továbbra is 8, illetve tíz százalék – illetve ha sikerül elnyernie 6 képviselői és 3 szenátori tisztséget. A megyei tanácselnököket ezután nem a tanács választja meg, hanem a szavazópolgárok, akárcsak a polgármestereket, személyre szóló szavazással. Máté András Levente kifejtette: az RMDSZ számára hátrányos ez a választási rendszer. Kolozs megyét illetően szintén kérdéses az egy RMDSZ-es szenátor, illetve egy képviselő, a jelenlegi arány. /Sz. K. : Elfogadták az egyéni választókerületeket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Ötödik alkalommal adták át március 14-én Kalotaszentkirály-Zentelkén az Okos Márton és Kiss B. Attila által alapított Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjakat és a Pécsi L. Dániel budapesti heraldikus által készített okleveleket. A helyi Ady Endre Általános Iskola diákjainak Talpra magyar című összeállítása után a történelem vetélkedő díjait is kiosztották Winkler Gyula az EP-képviselő gratulált az ösztöndíjat elnyerő diákoknak. Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, Máthé András parlamenti képviselő is szólt az egybegyűltekhez. Mihály Erzsébet a Gyarmathy-ösztöndíj kuratóriumának elnöke elmondta: idén öt tanuló részesült a 600 lejes Gyarmathy Zsigmond-ösztöndíjban. /D. I. : Kalotaszentkirály-Zentelke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Újabb fejleményekkel folytatódott a március 15-én Kolozsváron megvert magyar fiatalember ügye. A törvényszéki orvosi vizsgálat a bántalmazott tinédzser testén és koponyáján hét–nyolc nap alatt gyógyuló sebeket állapított meg, a rendőrségen pedig ismét kihallgatták a tizenhét éves fiút. Közben Ionut Tene, a Sarmizegetusa Kulturális Egyesület vezetője kijelentette: az általa irányított hazafias mozgalomnak semmi köze nincs Lészai Lehel megveréséhez. Másrészt az Új Jobboldal elnevezésű szélsőségesen nacionalista szervezettel szimpatizáló Tene azt kérte a csendőrségtől, büntessék meg a „Nagy-Magyarország címerével ellátott zászlóval kezében városunk utcáin sétáló fiatalokat”. Máté András képviselő elvállalta annak a két magyar fiatal ügyének a jogi képviseletét, akiket „obszén megnyilvánulással” vádoltak és büntettek meg. A kolozsvári polgármesteri hivatal közleménye szerint a polgármesternek nem állt módjában visszautasítani az Új Jobboldalnak a Széchenyi téri tüntetés megszervezésére vonatkozó kérését. Alaptalannak ítélték az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének a Széchenyi téri tüntetés engedélyezésével kapcsolatos vádjait. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete sajtóközleményében László Attila megyei elnök ugyanis leszögezte: a kolozsvári magyarok ünnepsége mindig békés keretek között zajlott, ami nem mondható el a Széchenyi téri megmozdulásról, melyet a romániai magyar közösség ellen szervezték, s erőszakra és intoleranciára bujtogatott. „Az ilyen megmozdulások, akárcsak ezek engedélyezése, nem felelnek meg 2008 Romániája egészséges interkulturális szellemének. Reméljük, hogy az ehhez hasonló magyarellenes – és egyben románellenes – megmozdulásoknak nem lesz helye városunkban sem a választási kampányban, sem máskor” – fogalmazott a közlemény. A Széchenyi téren a rendőrség két magyar fiatalt előállított, mivel „obszcén megnyilvánulásaik voltak a tüntetőkkel szemben”. Mindkettőjüket fejenként 200 lejre bírságolták. A magyar fiatalok azt állítják, a tüntetők provokálták őket, a rendőrök viszont erről nem akartak tudomást venni. Emil Boc kolozsvári polgármestert bírálta Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, mivel az elöljáró március 15-re magyarellenes tüntetést engedélyezett. Rámutatott: fontos, hogy a rendőrség azonnal lépett, és azonosította a tetteseket. Nem térhetnek viszont afölött napirendre, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal és maga Emil Boc polgármester engedélyezte a román ellentüntetést. Emil Boc szerint éppen március 15-én elszabadulnak az indulatok, ha nem engedélyezi a román szervezet tüntetését. Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kijelentette: az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseinek is felhívja a figyelmét a kolozsvári incidensre. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők bejelentették, hogy parlamenti felszólalásaikban kérni fogják Cristian David belügyminisztertől az Új Jobboldal betiltását. Antal szerint ez a szervezet a két világháború közötti vasgárdista mozgalom szellemiségét képviseli. „Erdélyi magyarságunk mélységes megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári Széchenyi-téren megtartott fasisztoid jellegű magyarellenes tüntetésről, valamint a nemzeti ünnepünk, március 15-e 160. évfordulójával kapcsolatos, országszerte tapasztalható, többi román ultranacionalista megnyilatkozásról” – szögezte le sajtóközleményében Tőkés László EP-képviselő. Szerinte a polgári hatóságok hallgatólagos cinkossága, másfelől a rendfenntartó hatóságok passzivitása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a demonstráción meghirdetett önbíráskodás szelleme egy ártatlan magyar diák megveretésébe torkolljon. Tőkés László közölte, Traian Basescu államelnökhöz és az Európai Parlamenthez fordul jogorvoslásért. /Politikusaink kérik a szélsőséges szervezetek betiltását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Többen is pályáznak RMDSZ-részről a Kolozs megyei tanácselnök-jelöltségre: hárman – Boros János, Máté András Levente és Mátis Jenő – nyújtották be pályázataikat. A módosított választási törvény értelmében 2008-tól a megyei tanácselnököket is egyénileg választják – a polgármesterekhez hasonlóan. A magyarság számarányát tekintve Kolozs megyében kevés az esély arra, hogy az RMDSZ vagy éppen az MPP színeiben induló megyei tanácselnök győzzön, de az önálló jelölt most is komoly húzóerőt jelenthet a kampányban – vélik a helyi RMDSZ-vezetők. Jelenleg az RMDSZ-nek Kolozsváron 6 városi, illetve 8 megyei tanácsosa van. /Sz. K. : Három Kolozs megyei RMDSZ-es tanácselnökjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Nagy várakozás előzi meg a két székely megyében az RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt megnevezését. Hargita megyében három politikus közül kell kiválasztani a legmegfelelőbb személyt. A csíkszéki és a gyergyószéki után ugyanis az udvarhelyszéki szervezet is jelezte, hogy igényt tart a tisztségre. Az udvarhelyszékiek jelöltje Bunta Levente volt, aki azonban inkább a székelyudvarhelyi polgármesteri széket pályázza meg. Az új jelölt személyéről a napokban döntenek. Csíkszék jelöltje Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács egyik alelnöke, Gyergyószéké pedig várhatóan Petres Sándor, a másik alelnök lesz. A három jelölt közül a három területi szervezet közötti egyeztető tanács választja ki, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltjét. Kovászna megyében mindkét területi szervezet nevezne jelöltet: az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi megyei tanács-elnököt, a felső-háromszéki pedig Tamás Sándor parlamenti képviselőt. Maros megyében gyakorlatilag eldőlt, hogy Lokodi Editet indítja jelöltként az RMDSZ a megyei önkormányzati testület elnöki tisztségéért. Szatmár megyében hárman iratkoztak fel az RMDSZ megyei tanácselnök-jelölt listájára. Csehi Árpád közgazdász-jogász, megyei elnök, Günthner Tibor műépítész, a megyei önkormányzat alelnöke és Kovács Máté közigazgatási szakember, a megyei ifjúsági igazgatóság igazgatója. A hivatalos jelölt személyéről a jövő héten dönt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kolozs megyében szintén hárman mérkőznek meg a jelöltségért: Máté András Levente képviselő, Boros János kolozsvári alpolgármester és Mátis Jenő megyei tanácsos. A hivatalos jelöltről az MKT dönt, titkos szavazással. Szilágy megyében egyetlen politikus jelentkezett a jelöltségre. Csóka Tibor jelenlegi megyei tanácsi alelnök indítására várhatóan rábólint a 31-én ülésező MKT, jelezte Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében szintén egyetlen jelölt van, Kiss Sándor jelenlegi megyei tanácselnök. Kovács Péter úgy tudja, a szórványmegyék is indítanak jelölteket: Máramaros megye Bónis István képviselőt, Temes megye pedig várhatóan Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt. /Kelendő elnöki tisztség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Máté András lett az RMDSZ Kolozs megyei tanácselnökjelöltje a megyei tanácselnök-jelöltségért szervezett megmérettetésen. A városi tanácsosi lista élére „hivatalból” László Attila megyei elnök, kolozsvári polgármesterjelölt került. A kolozsvári MKT-tagok bővített testülete március 29-én rangsorolta a városi tanácsosjelölteket. Az RMDSZ-nek jelenleg 6 városi tanácsosa és egy alpolgármestere van a helyi önkormányzatban. Megválasztották a Kolozs megyei tanácsosjelölteket is. Az RMDSZ-nek jelenleg 8 megyei tanácsosa van. /Sz. K. – Ú. I. : Tanácsosjelölteket rangsoroltak a városi és megyei RMDSZ-küldöttek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Az RMDSZ központi vezetőségére, az április 8-án ülésező Szövetségi Állandó Tanácsra hárul annak eldöntése, ki legyen a szövetség jelöltje a Kovászna megyei tanács élére. Ez az egyetlen jelentősebb megválaszolatlan kérdés a jelöltállítás folyamatában, miután április 6-án országszerte lezárultak az előválasztások. Kovászna és Hargita megyében azért okozott gondot a jelöltállítás a megyei önkormányzat élére, mert a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek mindegyike igényt tartott volna a tisztségre. Kovászna megyében a felső-háromszéki szervezet Tamás Sándor képviselőt, az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi tanácselnököt indította volna a választásokon. Eredetileg közvélemény-kutatással kellett volna eldönteni, melyikük legyen a jelölt, azonban a felmérés igen szoros eredményt hozott, ezért a két szervezet alkotta Kovászna Megyei Egyeztető Tanácsra hárult ez a feladat. A testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, így a végső szó a SZÁT-é lesz. Megyeitanácselnök-jelöltek: Arad – Király András; Bihar – Kiss Sándor; Fehér – Komáromi Attila; Hargita – Borboly Csaba; Hunyad – Borbély Károly; Kolozs – Máté András Levente; Maros – Lokodi Edit; Szatmár – Csehi Árpád; Szilágy – Csóka Tibor; Temes – Halász Ferenc. Hargita megyében Csíkszék Borboly Csabát, Udvarhelyszék Benedek Árpád Csabát, Gyergyószék Petres Istvánt jelölte volna. Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa végül Borboly Csabát, a Hargita Megye Tanács jelenlegi alelnökét jelölte a tisztségbe. Polgármesterjelöltek: Arad – Bognár Levente; Csíkszereda – Ráduly Róbert; Kolozsvár – László Attila; Marosvásárhely – Borbély László; Nagyvárad – Biró Rozália; Sepsiszentgyörgy – Antal Árpád; Szatmárnémeti – Ilyés Gyula. /Sojka Attila János: Egyetlen kérdőjel. Országszerte lezárult az RMDSZ-jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

A Magyar Polgári Párt (MPP) nem állít megyei tanácselnök-jelöltet Kolozs megyében, és tárgyalásokat folytat az RMDSZ jelöltje, Máté András ügyvéd, parlamenti képviselő támogatásáról – közölte Gergely Balázs, az MPP Kolozs megyei elnöke. Elakadtak a tárgyalások az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) Bihar megyei szervezetei között. /Benkő Levente: Összefogás feltételekkel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Két RMDSZ-es miniszternek és négy képviselőnek kell eldöntenie, hogy bukaresti elfoglaltságai, illetve a választási kampány teendői közül melyiket választja a jövő hónapban. Borbély László fejlesztési miniszter szabadságot vesz ki májusban, míg Borbély Károly informatikai tárcavezető csak a hét végére korlátozná a kampányolást. Az RMDSZ-ben négy képviselő vállalna önkormányzati tisztséget: Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármesteri székéért száll harcba, Király András Arad, Tamás Sándor Kovászna, Máté András Levente pedig Kolozs megyei tanácselnökjelölt. Antal Árpád még nem tudja, hogyan jár majd el a kampány idején. Tamás Sándor nem akar szabadságot kivenni. Király András a parlament májusi programjától teszi függővé terveit. Máté András Levente úgy tervezi, hogy a plénumban zajló fontos szavazásokon jelen lesz. /Cseke Péter Tamás: Bársonyszékből kampányzajba. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Április 18-án bemutatkoztak az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári önkormányzati képviselőjelöltjei. „Büszkék vagyunk az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári tanácsosi jelöltlistájára” – jelentette ki László Attila, az RMDSZ megyei elnöke, kolozsvári polgármesterjelöltje. Közölte: rendhagyó kampányt terveznek, a „kampányközpont” ezúttal nem egy épületben, hanem az utcán lesz, illetve minden hétfőn sajtóreggelire várják majd a média képviselőit. Máté András Levente képviselő, az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltje közölte: a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezete nem indít saját megyei tanácselnök-jelöltet, ez azt jelenti, hogy elfogadták, és támogatják őt. László Attila bemutatta az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári tanácsos-jelöltjeit. /Bemutatkoztak az RMDSZ tanácsosjelöltjei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Kerekes Károly és Máté András RMDSZ-képviselők az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon üldözött személyek egyes jogairól szóló kormányrendelet módosítását indítványozták. Kerekes Károly elmondta, többen – főként Brassó és Kolozs megyében a Dél- Erdélyből Észak-Erdélybe menekülni kényszerülők – elutasító választ kaptak. Az elutasított személyek a bírósághoz fordultak, de itt sem születtek egységes döntések. Egyeseknek megadták, másoknak elutasították a kárpótlási igényét. Jogegységesítésre volt szükség. Ez tavaly áprilisban megtörtént: függetlenül attól, hogy az illető személy honnan hová menekült, a jogszabályba foglaltakat neki is élveznie kell. Arról viszont nem rendelkeztek, hogy mi történik azokkal, akiknek már jogerős bírói ítélet van a kezükben. A javasolt törvénymódosítás azt célozza meg, hogy a jogerős bírói ítélettel rendelkező személyek újra kérhessék a kárpótlást. /Mezey Sarolta: Jogorvosló törvénymódosítást sürget Kerekes Károly parlamenti képviselő. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./

Markó Béla mondott beszédet az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének május 8-án tartott kampány-nyitó rendezvényén. Kolozsvár RMDSZ-es polgármesterjelöltje, László Attila bekonferálta a városi tanácsosjelölteket és kifejtette, hinni akarja, hogy Kolozsvár magyar-vár lesz. Ezt követően Máté András megyei tanácselnökjelölt mutatta be a megyei tanácsosjelölteket és a Kolozs megyei polgármesterjelölteket. /László Attila: „Hinni akarom, hogy Kolozsvár magyar-vár!” = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Kolozs megye lakossága jelenleg 692 ezer fő, a magyarok aránya 16,67 százalék. A szavazásra jogosultak száma 550 000, ebből több mint 92 000 magyar. 2004-ben az RMDSZ 50,8 százalékos részvételi aránynál az érvényesen leadott voksok 20 százalékát szerezte meg. A kolozsvári polgármester-választáson a szövetség jelöltje Máté András volt, aki az utolsó pillanatban visszalépett, hogy Gheorghe Funar leváltása érdekében a PSD jelöltje, Ioan Rus esélyét növelje. Rus a szavazatok 40,1, Emil Boc (DA Szövetség) pedig 33,1 százalékát gyűjtötte be, és a második fordulóban ő került ki győztesen. A tanácsos választáson a DA Szövetségnek 9, az RMDSZ-nek, a PSD-nek és a PRM-nek 6-6 mandátum jutott a 27 fős kolozsvári tanácsban. /Kolozs megyei statisztika. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke és Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei elnöke csalódottan vették tudomásul, hogy az elmúlt másfél hét folyamán László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke és kolozsvári polgármesterjelöltje a pozitív kampányra tett ígéretét több alkalommal megszegte. Ennek ellenére az MPP kitartott amellett, hogy a magyar közösség érdekeit nem a szembenállás, hanem az együttműködés szolgálja. „Ennek jegyében a Magyar Polgári Párt kolozsvári és Kolozs megyei elnöksége úgy döntött, támogatja Máté András Levente megyei tanácselnökjelöltet. Meggyőződésünk, hogy a magyar versenyhelyzet pozitív eredményeként magas választási részvételre számíthatunk, és ennek következtében reális esélyt látunk arra, hogy a megye élére magyar tanácselnök kerüljön” – szögezik le. /Az MPP támogatja Máté András Leventét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei tanácselnök-jelöltje elmondta, sok polgármester, alpolgármester felkérte, vállalja a jelöltséget. A Magyar Polgári Párt (MPP) támogatja a megyei tanácselnöki tisztség megszerzésében Máté András RMDSZ-es jelöltet. /Benkő Levente: ”A megye legyen mindenki otthona. ” = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Június 1-jén, vasárnap több mint 18 millió választónak kellett döntenie arról, ki vezesse az elkövetkező négy esztendőben a helyi közigazgatási szerveket. Újraválasztották a kolozsváriak Emil Boc polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt elnökét, aki az exit poll adatai szerint a szavazatok 75,6 százalékát szerezte meg, és így már az első fordulóban megnyerte a választásokat. László Attila, az RMDSZ jelöltje 8,2 százalékot kapott. Az új Kolozs megyei tanácselnök a demokrata-liberális Alin Tise lett a szavazatok 36 százalékával. AZ RMDSZ-es Máté András Levente a voksok 11,2 százalékával a 4. helyen áll. Az RMDSZ megyei listájára 12,1 százalék, a városi listára pedig 15,6 százalék voksolt. A Kolozs megyei tanácsosi listák közül a PD-L kapta a legtöbb szavazatot (36 százalék). A további sorrend: PNL 19 százalék, PSD 14,6 százalék, RMDSZ 12,1 százalék, PNG 3,1 százalék, PRM 3 százalék, PIN 2,9 százalék. László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a szavazás eredménye ismét azt bizonyítja, hogy az RMDSZ a legstabilabb politikai alakulat az elmúlt tizennyolc évben Kolozs megyében. Szerinte az RMDSZ várhatóan megőrzi a hat mandátumot a városi tanácsban. „Hozta a formáját az RMDSZ Kolozs megyében”, vélekedett Eckstein-Kovács Péter. Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének elnöke szerint elkeserítő az alacsony részvételi arány. /P. A. M. : Narancssárga „uralom” következik? Túlnyerte magát a PD-L – Az RMDSZ „hozta a formáját” = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Nem tartja elfogadhatónak az eredményeket a Kolozs megyei tanácsosi lista esetében Máté András Levente RMDSZ-es képviselő. Az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje 13,05, míg a megyei tanácsosi jelöltlista 13,56 százalék szavazatot kapott a vasárnapi helyhatósági választásokon. Máté András emlékeztetett arra, hogy 2000–2004-ben az RMDSZ-nek 10, míg 2004–2008-ban 8 megyei tanácsosa volt, ehhez képest most csak 5 képviselőt sikerült bejuttatnia a megyei döntéshozó testületbe. Ez egyrészt demográfiai okoknak tulajdonítható, másrészt pedig a magyar választók távol maradásának. /P. A. M. : Máté András elégedetlen az eredménnyel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Tíz képviselő- és négy szenátorjelöltet kell állítania a Kolozs megyei RMDSZ-nek az őszi parlamenti választásokra. Idéntől egyéni jelöltekre kell szavazni, így nincs lehetőség arra, hogy a következő helyezett kerüljön a visszalépő helyébe – hangzott el az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek (MKT) július 24-án tartott tanácskozásán. Eckstein-Kovács Péter szenátor, illetve Kónya-Hamar Sándor és Máté András képviselők négyéves tevékenységük mérlegét vonták meg a testület előtt. Közülük egyedül a negyedik mandátumot maga mögött tudó Kónya-Hamar Sándor jegyezte meg: nem kíván indulni az idei parlamenti választásokon. László Attila RMDSZ-elnök sikeresnek értékelte a Kolozs megyei parlamenti képviselők tevékenységét. /Sz. K. : Választási előkészületek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Megsemmisítette a kolozsvári bíróság a rendőrség által a március 15-i vasgárdista tüntetést követően kirótt csendháborítási büntetést az egyik magyar fiatal esetében – tájékoztatott Máté András. A képviselő ügyvédként vette védelmébe az ifjakat. A március 15-i vasgárdista tüntetés során incidensre került sor Kolozsváron. A rendőrség szerint két személyt obszcén megnyilvánulások miatt kellett megbüntetni. A 23 éves csíkszeredai A. Istvánt és a vele egykorú, segesvári illetőségű B. Attila Mihályt bekísérték a rendőrőrsre, ahol mindkettőjüket fejenként 200 lejjel bírságolták meg. A fiatalok szerint a tüntetők provokálták őket, amit azonban hiába mondtak el a rendőröknek, azok nem akartak tudomást venni erről. /Eltörölték a büntetést a csendháborításért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Az RMDSZ-nek saját jelöltjeivel szemben is alkalmaznia kell azt a javaslatot, miszerint nem lehetnek képviselő- vagy szenátor-jelöltek azok a személyek, akik az önkormányzati választásokon nem nyerték el a magyar közösség többségének támogatását – mondta Kovács Péter, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke. Emlékeztetett, hogy Hargita megyében Szász Jenő nem nyerte el az ottani magyar közösség támogatásának a többségét, így ő nem indulhatott volna a választáson. Ellenpéldaként Borbély László minisztert említette, aki marosvásárhelyi polgármesterjelöltként ugyan veszített, de a voksok 44,87 százalékával elmondható, hogy megkapta az ottani magyarok támogatásának a többségét. Kovács szerint minden hasonló helyzetben lévő jelölt esetében meg kell majd vizsgálni, hogy az önkormányzati választásokon az illető közigazgatási egységben hány százalék a magyarság számaránya, ezt a számot pedig össze kell vetni a jelölt által kapott szavazataránnyal. E szerint számolva Máté András megkapta a magyarok szavazatának a többségét, mert megyei tanácselnökjelöltként 13,05 százalék szavazatot kapott, Kolozs megyében a magyarok számaránya pedig 17,4 százalék. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke viszont nem indulhatna a megmérettetésen e logika szerint, hiszen kolozsvári polgármesterjelöltként a voksoknak csupán a 7,85 százalékát kapta meg, holott a magyarság számaránya 18,9 százalék. /(borbély): MPP-mérce az RMDSZ-re is. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Augusztus 11-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök aláírta Szenczi Bianka államtanácsossá történő kinevezését. Szenczi a miniszterelnöki hivatal területrendészeti és közmunkaügy osztályán fejti majd ki tevékenységét. Jelenleg Szenczi RMDSZ-es kolozsvári városi tanácsos. Amint a kinevezésről szóló döntés megjelenik a Hivatalos Közlönyben a helyi döntéshozó testületben Szenczi helyét Irsay Miklós üzletember, a Kopiernicus társtulajdonosa veszi át. Szenczi Bianka /sz. Szatmárnémeti, 1982. nov. 19./ politológus, városi tanácsossá választása előtt Máté András Kolozs megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő irodavezetője volt. Az államtanácsos a BBTE Politológia Karán diplomázott, jelenleg mesteri képzésen vesz részt angol nyelven, politikai szervezetek menedzsmentjét tanulja. Szenczi Fekete Emőke helyét veszi át a miniszterelnöki hivatalban. Feketét Kolozs megyei tanácsossá, majd a döntéshozó testület alelnökévé választották. /Államtanácsos lett Szenczi Bianka. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Kevés az RMDSZ-es képviselő- és a szenátorjelölt Kolozs megyében. Ahhoz, hogy az RMDSZ mind a tíz képviselői és mind a négy szenátori választókerületben jelöltet indíthasson, még további négy „önkéntesre” van szükség. Molnos hangsúlyozta: fontosnak tartják, hogy minden Kolozs megyei kerületben indítsanak jelöltet, hiszen egyetlen RMDSZ-szavazatnak sem szabad elvesznie. Máté András Levente képviselő újabb mandátumra pályázik. Jelöltette magát Csoma Botond városi tanácsos, Szenczi Bianka, akit néhány napja neveztek ki államtanácsosnak, továbbá Boros János és Mátis Jenő megyei tanácsosok, illetve a dési Váncsa Áron Pál vállalkozó. Az új jelöltek között van a jogász végzettségű Czika Tihamér, ő jelenleg az RMDSZ ügyvezető elnökségen jogi és kommunikációs tanácsadói tisztséget tölt be, illetve Budai Béla vállalkozó. Két szenátorjelölt van: Eckstein-Kovács Péter szenátor és Szedilek Lenke tordai jogász. /Sz. K. : Nincs elég RMDSZ-es képviselő- és szenátorjelölt Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök nyitotta meg szeptember 6-án a küldöttgyűlést, amelynek egyetlen napirendi pontja volt: az RMDSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek rangsorolása. Az új mandátumra pályázó Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: szinte minden tisztséget betöltött már, talán kapus és szövetségi elnök nem volt még az RMDSZ-ben. Szedilek Lenke idén is vállalta a szenátorjelöltséget. A képviselőjelöltek bemutatkozása Boros Jánossal kezdődött. Elmondta: az elmúlt 18 évben ő is számos funkciót töltött be az RMDSZ-ben, képviselő azonban még nem volt, nyolc éves alpolgármestersége alatt bőven volt alkalma tapasztalatot szerezni. Csoma Botond a szociális kérdésekre fektetné a hangsúlyt. A 27 éves jogász végzettségű Czika Tihamértól megkérdezték: tekintettel az egyházról, egyházi oktatásról vallott elmarasztaló véleményére (az erről szóló vitát a Szabadság is közölte), alkalmasnak tartja-e magát arra, hogy a többségében idős, konzervatív kolozsvári magyar szavazótábort meggyőzze, voksoljon rá, voksoljon az RMDSZ-re? Czika kijelentette: az említett vitát lezártnak tekinti. Soha nem állította, hogy az egyházi oktatás nem létjogosult, szerinte kompromisszumos megoldást kell találni az állami és egyházi oktatás között. Máté András Levente képviselő ismertette az elmúlt négy évben kifejtett parlamenti tevékenységét. Mátis Jenő volt képviselő, volt megyei tanácsos programjában kiemelt helyen szerepel a lét- és szociális biztonság megteremtésére, valamint az önálló állami magyar oktatásra vonatkozó javaslatok. Szenczi Bianka az önkormányzati kampányban kifejtett tevékenységét elevenítette fel. A dési Váncsa Pál jelezte: tisztában van azzal, hogy a Dés környékét felölelő választási körzetben nem nagy az esély a képviselői mandátum megszerzéséhez, ennek ellenére vállalja a kampányt. /Székely Kriszta: Kifürkészhetetlen következményei lehetnek az új választási rendszernek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Bár július elején a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnökei egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy szeptemberben megtartják a párt kongresszusát, mára, Csép Sándor Kolozs megyei elnök kivételével, valamennyien meggondolták magukat, és egyetértenek az elnökség döntésével, mely szerint a választások utánra halasztják az országos gyűlést. A párt területi szervezetei szeptember 24-ig döntenek, készítenek-e úgynevezett feketelistát RMDSZ-es jelöltek névsorával, illetve kit támogatnak megyéjükben. „Hargita megyében biztosan lesz függetlenként induló MPP-s jelöltünk, aki nem valaki ellen, hanem egy megfelelő parlamenti képviselet betöltése reményében méretkezik meg” – mondta Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei elnöke. Valószínűleg támogatni fogják Máté Andrást, az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjelöltjét, jelentette ki Csép Sándor, és „szíve szerint” Eckstein-Kovács Péter szenátorjelöltet is támogatná. Nem módosítja az RMDSZ kampánystratégiáját az, hogy az MPP függetleneket támogat a novemberi parlamenti választásokon, mondta Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese. /MPP: télen lesz kongresszus? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Szeptember 30-án a szenátus elfogadta az 1940 szeptembere és 1945 márciusa között etnikai okokból üldözött személyek jogaira vonatkozó törvényt. A tervezetet két RMDSZ-képviselő, Kerekes Károly és Máté András nyújtotta be. A megszavazott változatban a kormányhatározat rendelkezései alól eddig kimaradt kategóriák – menekültek és kiutasítottak is – a törvény hatálya alá kerültek; ezzel egy méltánytalan helyzetet sikerült orvosolni. A jogszabályról a képviselőháznak kell kimondania a végső szót. /Jogot kaptak a menekültek és kiutasítottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szórványrégióinak képviselői a november 30-i parlamenti választások közeledtével az alábbi kérdésben foglalnak állást: Az új, egyéni választókerületes szavazási rendszer alapján történő voksolásra való tekintettel az a tény, hogy számos erdélyi – székelyföldi településen független jelöltek indulnak képviselői és szenátori mandátumok megszerzéséért az RMDSZ jelöltjeivel szemben, minden korábbinál nagyobb veszélybe sodorja az általános magyar érdekképviseletet. Mint a szórványmagyarság felelős képviselői, kötelességünknek érezzük felhívni a magyar választópolgárok figyelmét arra, hogy a függetlenekre leadott szavazatok amellett, hogy a román pártok jelöltjeinek kedveznek, képviselet nélkül hagyhatják azokat a szórványmegyéket, amelyek eddig parlamenti képviselettel rendelkeztek. A függetlenek által elvitt szavazatok a szórványrégiók magyarságát fosztják meg attól a parlamenti képviselettől, amely sajátos helyzetük vonatkozásában, megmaradásuk zálogát jelentheti. Bónis István, Máramaros megyei képviselő, Király András, Arad megyei képviselő, Máté András, Kolozs megyei képviselő, Székely Levente, Galac megyei képviselő. /RMDSZ állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

A Részvételi Demokráciáért Európai Intézete értékelte a szenátorok és képviselők 2004–2008 közötti időszakban kifejtett tevékenységét. Ebből a Kolozs megyei RMDSZ-es honatyákra vonatkozó értékelés szerint Eckstein-Kovács Péter szenátor rendszeresen élt az interpelláció, illetve a kérdésfelvetés lehetőségével. Gyakran találkozott választóival. Közepesnek minősítették Máté András Levente képviselő munkáját. Nagyon ritkán élt a politikai nyilatkozatok, interpellálás, kérdésfeltevés lehetőségével Kónya-Hamar Sándor képviselő. Tevékenysége a magyar kisebbség gondjaira terjedt ki. /Kolozs megyei parlamenti képviselők toplistája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Szoros eredményt ért el a parlamenti választásokon a szociáldemokraták és konzervatívok szövetsége (PSD+PC), illetve a Demokrata-Liberális Párt (PD-L). A PRM nem került be a parlamentbe. Az RMDSZ-nek sikerült megőriznie négy évvel ezelőtt szerzett mandátumainak számát. Kolozs megyében Eckstein-Kovács Péter mandátuma alig néhány szavazaton múlott. A Kolozs megyei RMDSZ jelöltek közül Szedilek Lenke (szenátus), illetve Máté András Levente és Pálfi Mózes Zoltán (képviselőház) szereztek mandátumot. Az Országos Választási Bizottság adatai szerint (99,62 százalékos feldolgozottság) a helyzet a következő: PSD+PC 33,09%, PD-L 32,34%, PNL 18,57%, RMDSZ 6,18% (képviselőház); PSD+PC 34,12%, PD-L 33,57%, PNL 18,75%, RMDSZ 6,41% (szenátus). /Holtversenyben Geoana és Boc pártja, alkupozícióban a liberálisok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./