Harmadik lett Kolozs megyében az RMDSZ a helyi választási iroda végeredményei szerint. Első helyen a PD-L áll a megyében, amely a képviselőknél a szavazatok 39,83 százalékát, a szenátoroknál pedig 41,70 százalékát kapta meg. Második a PSD 19,16, valamint 18,54 százalékkal, harmadik az RMDSZ 16,39, illetve 16,08 százalékkal, negyedik a PNL 14,95, valamint 15,57 százalékkal. Kolozs megyében a PD-L 4, a PSD, az RMDSZ és a PNL 2–2 képviselői mandátumot szerzett. Ami a szenátori tisztségeket illeti, a PD-L 2, az PSD és az RMDSZ 1–1 személyt juttatott be a parlament felsőházába. Kolozs megyében a részvételi arány 37,55% volt. Név szerint RMDSZ-képviselő Kolozs megyében Máté András és Pálfi Zoltán. RMDSZ-szenátor Szedilek Lenke (RMDSZ). Meglepetést okozott, hogy Eckstein-Kovács Péternek nem sikerült újabb szenátori mandátumot nyernie. 10 095 voksot sikerült összegyűjtenie, a bonyolult visszaosztási rendszernek köszönhetően mégis mandátum nélkül maradt, amit az őt alig 30 szavazattal leköröző Szedilek Lenke kapott meg. Hasonlóan nem jutott mandátumhoz az esélyesnek tűnő Csoma Botond és Boros János képviselőjelölt sem, akiknek Máté András mellett a legnagyobb számú szavazatszámot – 5181, illetve 4637 – sikerült megszerezniük. Mandátumot szerzett viszont Pálfi Zoltán mintegy 1825 vokssal. /Hivatalos végeredmény Kolozs megyében: harmadik az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1990 után először nincs RMDSZ-es szenátora Kolozs megyének. Eckstein-Kovács Péter helyett Szedilek Lenke nyerte el a szenátori mandátumot, december 2-án végül kiderült: a felsőházban Kolozs megyét senki nem fogja képviselni RMDSZ-színekben, annak ellenére, hogy Eckstein-Kovács és Szedilek is külön-külön több mint 10 ezer szavazatot gyűjtött. Képviselő lesz viszont az egyik külföldi kerületben induló, Kolozsváron élő Kötő József, aki összesen 34 szavazatot kapott. Az RMDSZ képviselőházi frakciója 22 főből áll, akárcsak a korábbi, szenátorokból viszont csak 9-et ad a szövetség a korábbi 10 helyett. A Központi Választási Iroda (BEC) közzé tette a választások végleges eredményét. Mandátumok tekintetében a Demokrata Liberális Párt (PD-L) nyert, amely a képviselőházban 115 helyet kapott. A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Konzervatív Pártnak (PC) együtt csak 114 képviselője lesz, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 65 képviselőt, az RMDSZ pedig 22 képviselőt küldhet az alsóházba. A szenátusban viszont kettő a PD-L és a PSD+PC közötti mandátumkülönbség, így a demokraták 51 szenátort, a PSD+PC viszont csak 49 szenátort küld a felsőházba. A PNL 28, míg az RMDSZ 9 mandátumot szerzett. Az RMDSZ mindkét frakciójának a fele kicserélődött, hiszen a 22 képviselő közül 11 először szerzett mandátumot (Béres István, Derzsi Ákos, Édler András, Faragó Péter, Farkas Anna Lili, Korodi Attila, Kötő József, Olosz Gergely, Pál Árpád, Pálfi Mózes Zoltán, Pető Csilla), a szenátusban pedig a kilencből öten számítanak újoncoknak (Albert Álmos, Bokor Tibor, Cseke Attila, Günthner Tibor, Gyerkó László). Az eddig biztos befutónak tűnő Szedilek Lenke szintén elesett a szenátori mandátumtól. Az elkövetkező négy évben Kolozs megye magyarságát Máté András és Pálfi Mózes fogják képviselni a parlamentben. Kolozs megyében 1990–1992 között Szőcs Géza, 1992–1996 között Buchwald Péter, 1996-tól mostanáig pedig Eckstein képviselte az RMDSZ-t a parlament felsőházában. /Mandátumok szerint a demokraták győztek a parlamenti választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ mandátumot nyert törvényhozói. Az RMDSZ 31 parlamenti helyet szerzett meg, a legtöbb törvényhozói mandátumot – hatot – a Hargita megyei jelöltek nyerték el. A megyének négy képviselője (Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Pál Árpád), és két szenátora (Verestóy Attila, Gyerkó László) lett. Bihar megye: az RMDSZ négy törvényhozói mandátumot szerzett: három képviselő (Lakatos Péter, Derzsi Ákos, Pető Csilla) és egy szenátor (Cseke Attila). Kovászna megye: három képviselő (Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely) és két szenátor (Albert Álmos és Bokor Tibor). Maros megye: három képviselő (Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla) és két szenátor (Markó Béla, Frunda György). Szatmár megye két képviselő (Erdei Doloczki István és Varga Attila) és egy szenátor (Günthner Tibor). Kolozs megye: két képviselő (Máté András és Pálfi Mózes Zoltán). Szilágy megye: egy képviselő (Seres Dénes) és egy szenátor (Fekete Szabó András). Egy-egy képviselői mandátumot kapott a visszaosztás során Arad megye (Faragó Péter), Brassó megye (Farkas Anna Lili) és Máramaros megye (Béres István). RMDSZ-színekben képviselő lett az Afrikát és Közel-Keletet lefedő képviselői választókerületben Kötő József. Az RMDSZ 22 fős képviselőházi frakciójában 11 befutó „újonc”, a kilencfős szenátusi frakcióban pedig öten jutottak először mandátumhoz. /Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ törvényhozói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

December 15-én tartotta első ülését a november 30-án megválasztott képviselőház és szenátus. Az RMDSZ szenátusi frakcióját Markó Béla szövetségi elnök fogja vezetni. Verestóy Attilára, aki 1992 óta tölti be ezt a tisztséget, továbbra is fontos szerep hárul. Ő lesz az, aki közvetít majd az RMDSZ és a többi frakció között. Verestóy elmondta: számításaik szerint az RMDSZ-nek a négy év folyamán legalább egy tisztség jár a felsőház vezető testületében. Az RMDSZ képviselőházi frakcióját továbbra is Márton Árpád vezeti. A két helyettes: Máté András Levente és Seres Dénes, titkár Korodi Attila. /Első alkalommal ülésezett az újonnan megválasztott parlament. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

A bukaresti ítélőtábla érvénytelenítette Kötő József parlamenti képviselő mandátumát – nyilatkozta Benedek Imre, Maros megyei parlamenti képviselő-jelölt. Benedek azért fordult bírósághoz, mert szerinte Kötő szabálytalanul jutott mandátumhoz. Kötő mandátumát már jóváhagytak a képviselőházban, december 19-én pedig az esküt is letette Kötő. Romániában ez precedens nélküli helyzet. Máté András jogász szerint Kötő mandátuma már nem érvényteleníthető, bírósági döntéssel sem. /Mandátum nélkül Kötő? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kolozsvár alpolgármestere értékelte a 2008-as évet. Elveszítettek egy helyet a helyi tanácsban, kettőt pedig a megyei tanácsban, ráadásul a törvénymódosítást követően a kétharmados döntések is megszűntek. Az elmúlt 18 évben ugyanis azon helyi önkormányzatokban, ahol a magyarság részaránya alacsonyabb volt, így tudtak „ügyeskedni”: az anyagi és a vagyoni kérdések esetében szükség volt a kétharmados többségre, ezért sok esetben az RMDSZ nélkül nem lehetett dönteni. A parlamenti választáson Kolozs megyében az RMDSZ több szavazatot gyűjtött, mint a helyhatósági választásokon, viszont az új visszaosztási rendszer miatt azok a jelöltek, akik jó eredményt értek el, mégis elestek a mandátumtól. Furcsa helyzet alakult ki, hiszen 36000 szavazattal egyetlen szenátori mandátumot sem szereztek meg, van viszont két képviselőjük, Máté András és Pálffi Zoltán. Az RMDSZ több mint 200 olyan fiatalra számíthat, akik az elmúlt négy évet intézményvezetőként, miniszterként, államtitkárként töltötték Bukarestben, ezek az emberek olyan kapcsolati tőkével és ismeretanyaggal rendelkeznek, amelyre szükség van, amelyet a megyék és az önkormányzatok maximálisan kihasználhatnak. /Ferencz Zsolt: Mozgalmas, nehéz évet zár a Kolozs megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2008. decemberében Aranyosgyéresen a tanácsülésen az RMDSZ-es önkormányzati képviselők kezdeményezését /a város helységnévtábláin magyarul is írják ki a település nevét/ megszavazták. A döntést követően azonban, Alexandru Tulai nagy-romániás városi, és Florin Cuc szociáldemokrata megyei tanácsos bejelentette: a prefektusi hivatalhoz vagy a bírósághoz fordul a határozat érvénytelenítése érdekében, mivel az szerintük törvénytelen. Máté András Levente jogász, parlamenti képviselő azt nyilatkozta: még ha az aranyosgyéresi magyarok számaránya nem is éri el a húsz százalékot, a 215-ös közigazgatási törvény szerint a magyar helységnévtábla kifüggesztése lehetséges, az erre vonatkozó városi tanácsi határozat nem ütközik törvénybe. Aranyosgyéresen a magyarság számaránya tíz százalék alatt van. Calin Platon prefektus jelezte: visszaküldi a határozatot a tanácshoz érvénytelenítés végett. Amennyiben a városi tanács nem hajlandó ezt megtenni, bepereli az aranyosgyéresi városi tanácsot, így kényszerítve azokat a határozat érvénytelenítésére. Máté András elmondta: amennyiben a határozat meghozatalakor megvolt az ehhez szükséges szavazatszám, Platon prefektus hiába fordul az igazságszolgáltatáshoz. Marosvásárhelyen például a városi tanács határozata alapján Széchenyiről nevezték el az egyik utcát, mire a határozat ellenzői a bírósághoz fordultak, Kerekes Károly ügyvéd azonban megnyerte a pert, s az utcanév megmaradt. /Nagy-Hintós Diana: /Magyar helységnévtábla-zűr az aranyosgyéresi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

A Kolozs megyei RMDSZ nem indít saját jelöltet, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete viszont bejelentette: saját polgármesterjelöltet indít Gergely Balázs kolozsvári elnök személyében. Az RMDSZ megyei vezetői hiábavalónak tartják az önálló jelölt indítását. László Attila megyei RMDSZ-elnök szerint van garancia arra, hogy az eddigi tisztségek megmaradnak. Hozzátette, az MPP jelöltje ugyanolyan támogatásra számíthat az RMDSZ részéről, mint amilyenben az RMDSZ polgármesterjelöltje részesült a júniusi helyhatósági választásokon az MPP részéről. Máté András Levente képviselő szerint az lett volna a jó, ha az RMDSZ és az MPP közös polgármesterjelöltnek szurkolhatna a februári időközi választásokon. /Sz. K. : Nem száll harcba a polgármesteri tisztségért az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

„Tekintettel arra, hogy az Európai Parlamenti választásokra létrejött a magyar összefogás listája, amelyen közösen szerepelnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács jelöltjei, indokoltnak és fontosnak ítélem az elkövetkezendőkben a Magyar Egyeztető Kerekasztal létrehozását” – áll Máté András parlamenti képviselő közleményében. A politikus felkéri az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt, valamint a civil szervezetek képviselőit, mérlegeljék ennek az egyeztető kerekasztalnak a létrehozását, ebben valamennyi – politikai és civil – szerveződés képviselőinek ott kell lenniük. /Máté: Magyar Egyeztető Kerekasztalt! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Kalotaszentkirály-Zentelkén idén hatodik alkalommal adták át a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjakat az 1848-49-es szabadságharc hőseire emlékezve. A 21 pályázó közül hatan vehették át a jutalmat. Máté András parlamenti képviselő két nemzetromboló veszélyforrásra hívta fel a figyelmet: a nemzeti széthúzásra és a nemzeti nemtörődömségre. /D. I.: Kalotaszentkirály-Zentelke. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Az RMDSZ képviselőházi frakciója március 17-én a plenáris ülésről kivonulással tiltakozott az alsóház szabályzatának sorozatos megszegése ellen. Precedens nélküli, ahogyan a köztisztviselők jogállását módosító törvénytervezet parlamenti elfogadási procedúrája zajlott. A közigazgatási bizottság a nap folyamán készítette el a tervezetről szóló jelentést, miközben a házszabály szerint öt napnak kell eltelnie a jelentés elkészítése és a tervezet plénumi megvitatása között. Ilyen körülmények között az ellenzéki képviselőknek lehetőségük sem volt arra, hogy módosító javaslataikat megtegyék. A szabálysértően gyorsított eljárás érthető a kormánypártok részéről – tájékoztatott Máté András képviselő, hiszen a törvénymódosítás egyebek mellett az igazgatói tisztségek betöltésének megkönnyítését célozza, ezt pedig az intézményvezetői leváltások kontextusában kell értelmezni. /Kivonult az RMDSZ a parlamenti vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A polgári törvénykönyv tervezetét megvitató parlamenti albizottság tagjai által elfogadott módosító javaslat értelmében a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok kérhetik, hogy a házasságkötési ceremónia anyanyelvükön zajlódjon. Máté András Levente RMDSZ-es képviselő nyújtotta be a módosító javaslatot. /Magyarul is kimondható a boldogító igen. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

Nyelvi jogok: nemzetközi példák – romániai helyzet címmel szervezett előadást április 3-án az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Kolozsváron. Az előadássorozat első részeként ez alkalommal Bakk Miklós politológus és Máté András RMDSZ-es parlamenti képviselő értekezett a témáról. Bakk Miklós áttekintette a nyelvi jogok témakörének múltját. Utalt arra, hogy Finnországban, ahol a svédek a lakosság 5,5%-át alkotják, a kétnyelvűség érvényesítésével anyanyelvük teljes egyenjogúságát élvezik azokban a helységekben, ahol számarányuk eléri a 8%-ot, illetve meghaladja a 3000-et. Máté András emlékeztetett, a jogszabály az anyanyelv használatát előírja a 20%-ot meghaladó településeken, de az önkormányzatok jóindulatától függően a 20%-nál kevesebb létszámú kisebbségi lakóközösségek is részesülhetnek ebben a jogban. /Ö. I. B. : Előadássorozat az anyanyelvi jogokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Április 25-én Kolozsváron tartották az RMDSZ IX. kongresszusát. Markó Béla szövetségi elnök lezárta az elmúlt két évtizedet, s kijelölte azokat a célokat, amelyeket követve, az RMDSZ az egyéni jogok után a kollektív jogokat kívánja kiharcolni. Traian Basescu államfő a kisebbségi törvény mielőbbi parlamenti elfogadását szorgalmazta, illetve arra biztatta a kormányt: gondolja át a dekoncentrált intézmények vezetőinek menesztéséről szóló kormányrendeletet, míg Emil Boc korrekt partneri viszonyt ajánlott fel az RMDSZ-nek. A kongresszuson úgy módosították az RMDSZ alapszabályát, hogy lehetőséget biztosítottak az EMNT belépésére a Kulturális Autonómia Tanácsba. Traian Basescu elnök kijelentette: az RMDSZ jelentős mértékben hozzájárult Románia demokratizálódásához. Az államfő támogatója a decentralizálásnak, a helyi autonómia növelésének. Beszédében Kovászna és Hargita megyével külön foglalkozott. A két megyében nem adottak a fejlődési lehetőségek a falusi magyar családok gyermekei számára. Az oktatási tárcának külön kell figyelnie arra, hogy a székelyföldi magyar gyermekek jól megtanulhassák a román nyelvet. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Kolozsváron, RMDSZ-kongresszuson egy teremben foglaljon helyet az állam elnöke, miniszterelnöke, a város volt, jelenlegi polgármestere. Ez a román demokrácia sikere – hangoztatta Emil Boc miniszterelnök. Lendvai Ildikó az MSZP újonnan választott elnökeként köszöntötte a kongresszuson jelenlévőket. Crin Antonescu, a nemzeti liberálisok új pártelnöke bevallotta, hogy elemében érzi magát az RMDSZ kongresszusán annak ellenére, hogy egy jottányit sem ért magyarul. Időnként ő is kisebbségben érzi magát, amikor tisztességes, becsületes igyekszik lenni. Bajnai Gordon miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc szakállamtitkár tolmácsolta. A kormányfő szerint a szövetség fontos szerepet játszott Románia európai integrációjában. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke emlékeztetett: olyan személyek ülnek a teremben, akik ma is sebeket hordoznak, mert az 1990 évek elején merték megtenni azokat a lépéseket, amelyeket mások csak jóval később léptek meg. Hrebenciuc elmesélte az 1993-as neptuni találkozót megelőző svájci román–romániai magyar tárgyalásokat. Rámutatott: a svájci tárgyalások után következett a „Neptun-gate”, amelynek résztvevőit Tőkés László tiszteletbeli elnök majdnem kizárta az RMDSZ-ből. Üdvözlendő, hogy megvalósult az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közötti összefogás – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, hozzátéve, folytatni kell a párbeszédet a teljes magyar összefogás érdekében. Németh Zsolt szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy a román politikusok az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket egyszerűen „alkotmányellenesnek” titulálják. Az európai kisebbségek közül lassan az erdélyi magyarság lesz az utolsó, amely nem rendelkezik autonómiával. „Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak a kettős állampolgárság intézményének a fölvetését sem” – mondta a politikus. „Kárpátalján mindig úgy tekintettünk az RMDSZ-re, mint példamutató testvérre” – mondta köszöntő beszédében Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. „Az RMDSZ-nek sikerült összefogni, így még hatékonyabban tudja képviselni közössége érdekeit. Ez az összefogás a kárpátaljai magyarság számára egyelőre csupán álom”. Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli ügyekért felelős megbízottja szerint az összefogás eredményeként létrejövő közös lista az RMDSZ integráló képességét bizonyítja. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a két térség azonos problémáiról beszélt. A megoldásra váró problémák érintik az oktatást, Tőkés László, az EMNT elnöke nem volt jelen a kongresszuson, üzenetét Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke olvasta fel. Tőkés László emlékeztetett: tíz év telt el azóta, hogy az RMDSZ legmagasabb testülete előtt legutóbb szólhatott, akkor még tiszteletbeli elnökként. 2003-ban az RMDSZ úgy gondolta, hogy nincs szükség a hivatalostól eltérő politikai értékrendre. Azonban világossá vált, hogy a közösség stratégiai célját, az autonómiát csakis összefogással lehet elérni. A Magyar Összefogás tehát történelmi szükségszerűség. Markó Béla az elmúlt tizenkilenc esztendő sikerei között említette az új oktatási törvényt, az új közigazgatási törvényt, az alkotmánymódosítást, a Szabadság-szobor felállítását, az erdők, földek, épületek visszaszolgáltatását, az új iskolák és a magyar nyelvű egyetemi oktatás megteremtését. – Végül sikerült a magyar összefogást megteremteni. A PD-L–PSD koalíció ellenzékbe szorította az RMDSZ-t. A politikai változások egyértelműen az etnikai tisztogatást is szolgálják, mutatott rá Márton Árpád. Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke javasolta, hogy vessék el mindazon alapszabályi rendelkezéseket, amelyek a korábbi választásokon más pártok színeiben induló személyek RMDSZ-listán való indulásának gátját képezik. Máté András képviselő elmondta, az állam legfőbb vezetői részéről a kongresszus alkalmával szép szavak hangzanak el, közben sorra bocsátják el a dekoncentrált intézményekben vezetői tisztségeket betöltő magyarokat. Máté emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi törvényt azért nem sikerült elfogadni, mivel éppen a jelenleg kormányzó kollégák nem támogatták azt. Borbély László figyelmeztetett: Marosvásárhelyen csendes asszimiláció folyik. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsos elmondta: a Szabadelvű Kör támogatta az összefogást, az egységes EP-listát, annak ellenére, hogy a szabadelvűeknek az egyén boldogulása a fő. A kongresszus elfogadta A Mi Uniónk, a Mi Európánk című dokumentumot, amely az uniós tagságunkból fakadó prioritásokat rögzíti a következő időszakra. „Elérkezett az ideje annak, hogy a Romániában élő másfél milliós magyar közösséget államalkotó tényezőként, a magyar nyelvet pedig helyi és regionális szinten hivatalos nyelvként ismertessük el” – olvasható a dokumentumban. /Kollektív jogok kiharcolását tűzte ki célul az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ A kongresszuson a román és magyar himnusz után az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök körül tömörülő kongresszusi küldöttek belezendítettek a székely himnusz kezdő taktusaiba is, amit az egész terem átvett. A már helyet foglalt román és magyar meghívottak – köztük Traian Basescu államfő, Emil Boc kormányfő, Crin Antonescu liberális pártelnök és Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata képviselő – így ismét felálltak. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: VIP-parádé a diákházban. A román meghívottak a céltudatosságot, a magyarok az összefogást méltatták. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A fiatalok kongresszusaként említette a kolozsvári tanácskozást Korodi Attila, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) társelnöke. A kongresszusi küldötteknek ugyanis mintegy harminc százaléka volt miértes vagy Miért-közeli. Markó Béla megemlítette, folytatni kell a fiatalítást, de azoknak a kezét nem szabad elengedni, akik eddig hasznosan dolgoztak. Az elnök értékelése szerint két nagy veszély leselkedik a közösségre. Az egyik az, hogy tagjai nem próbálnak élni az eddig kiharcolt jogokkal; nem vállalják, hogy magyarul folyamodjanak az önkormányzathoz, hogy magyarul pereskedjenek. A másik veszély: a szövetség politikusai megtanultak dolgozni, kormányozni, közigazgatni, de elfelejtettek álmodni. Szabó Ödön azt javasolta, az intézményvezetők leváltása ügyében nyújtson be bizalmatlansági indítványt az RMDSZ, és aláírásgyűjtéssel is nyomatékosítsa követelését. Korodi Attila a kis- és középvállalatokra kivetett általányadó ügyében javasolta bizalmatlansági indítvány benyújtását. Korodi majd Széll Lőrinc is felvetette, hogy az RMDSZ-nek meg kellene alakítani a Kós Károly Akadémiát, amelyen a felhalmozott közigazgatási tudást, tapasztalatot lehetne átadni a fiataloknak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében felszólaló Bakk László azt javasolta, fogadjon el határozatot a kongresszus a Bolíviában bajba jutott székely szabadságharcosok, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd ügyében. A javaslat ellen Eckstein-Kovács Péter érvelt. Szerinte a román diplomáciának kötelessége segíteni Tóásó Előd jogvédelmét és Magyarosi Árpád hazahozását, de a kalandorságot, a fegyveres erőszakot nem szabad bevonni az erdélyi magyarság jogkövetelő eszközei közé. Béres István és Ludescher István, Aradról pedig Bognár Levente a szórvány egyre kilátástalanabb helyzetéről beszélt. Asztalos Ferenc azt javasolta, dolgozza ki az RMDSZ a teljes oktatási reform csomagját. /Hadüzenet a petyhüdtségnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

Kolozsváron az RMDSZ elhagyta megszokott, Fürdő utcai székhelyét, és az Unió utca 13. szám alatti ingatlan emeletére költözik. Április 26-án László Attila megyei elnök, Máté András képviselő és társaik buzgón hordták a bútorokat, számítógépeket. A Fürdő utcai ingatlant átadják a tulajdonosnak, Ana Lupas asszonynak. /(N. -H. D.): Új székházba költözött az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Máté András parlamenti képviselő tiltakozott a Kolozsvár főterén végzett munkálatok ellen: a történelmi központ radikális átalakítását valamint a fák és bokrok kivágását rongálásnak tartja. A kétnyelvű táblák kapcsán Máté András elmondta: „A magyar nyelvű feliratok hiányát barátságtalan gesztusnak tartom. Egy olyan, a multikulturalitására büszke város esetében, mint Kolozsvár, kihagyni a húsz százalékos kisebbség nyelvén szóló feliratozást a történelmi műemlékekről, ellentmond a szabad és nyitott kolozsvári szellemiségnek. Megtagadja mindazt, amit sikerült Funar után visszaadni a városnak. ” Máté szerint nemcsak az emléktáblákra kellene felkerüljön a magyar nyelvű felirat, hanem illene betartani a választási ígéreteket és Kolozsvár bejáratához is kitenni a magyar nyelvű helységnévtáblát. /Máté András tiltakozik Főtér-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Húsz év után fogadta el a parlament azt a törvényt, amely a kommunizmus politikai elítéltjeinek rehabilitálását tűzi ki célul. Többen kifogásolják, hogy a már idős korú érintetteknek a bírósághoz kell fordulniuk az ellenük hozott politikai ítélet eltörlése érdekében. A képviselők többsége megszavazta május 12-én azt a jogszabályt, amely az 1945. március 6. és az 1989. december 22. között meghozott politikai jellegű ítéletekre vonatkozik. A jogszabály annyi kedvezményt állapít meg, hogy nem kell bélyegilletéket fizetni a per elindításához. A kommunista börtönökben meghurcoltaknak legalább két pert is kell indítaniuk a román állam ellen, egyiket azért, hogy állapítsák meg: valóban politikai okok miatt született meg az egykori ítélet, a másikat pedig a kártérítés megítéléséért. A már csak Traian Basescu államfő kihirdetésére váró jogszabálynak számos bírálója is akad. Ion Ilie egykori politikai fogoly például megalázónak tartja, hogy idős személyeket rákényszerítenek a bírósági hercehurcára, aminek során be kell bizonyítaniuk, hogy valóban politikai okok miatt ítélték el őket. Az érintettek dolgát nehezíti, hogy 1964 után – amikor az ENSZ megtiltotta, hogy politikai okok miatt zárjanak börtönbe embereket – a bíróságok köztörvényesek közé sorolták a politikai elítélteket. Hihetetlen cinizmusnak nevezte a most elfogadott törvényt Varga Andrea, Romániában élő magyarországi történész, aki évek óta küzd a kommunizmus ideje alatt Romániában elítéltek rehabilitálásáért. A történész elmondta: az alkotmány eddig is lehetővé tette, hogy az elítéltek a bíróságon kérvényezzék az egykori ítéletek törlését, és ezt néhányan meg is tették. Azonban nem könnyű a levéltárakból beszerezni az egykori ítéleteket, valamint a peranyagot – magyarázta Varga Andrea. A magyarországi politikai elítélteknek bocsánatkérő levéllel együtt hazaküldték a rehabilitáló iratokat, míg a román jogszabály hosszas és költséges procedúra végigjárására kényszeríti az egykori foglyokat. Máté András RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a levéltárakban most már sokkal könnyebben kiadják a kért iratokat. /B. T. : Politikai elítéltek megkésett rehabilitálása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Május 16-án majálist szervezett Kőrösfőn az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az EMNT-fórumon Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Szilágyi Mátyás magyar főkonzul, Máté András Levente képviselő, Jakab István, a Fidesz országgyűlési képviselője, Szűrös Mátyás volt magyar köztársasági elnök vett részt. A közös listán induló jelöltek közül felszólalt: Boros János (RMDSZ), Sándor Krisztina (EMNT), Szilágyi Zsolt (EMNT) illetve Tőkés László püspök, EP-képviselő, a Magyar Összefogás Listájának vezetője. Többször is elhangzott: a „józan ész diktálta kompromisszumra” vállalkozó EMNT és RMDSZ abban reménykedik, hogy 2009 júniusában négy erdélyi magyar képviselő kerül a brüsszeli parlamentbe. Péntek László rámutatott, a statisztikák arról szólnak: Kőrösfő az ország leggazdagabb faluja. Sajnos, ez nem így igaz, viszont meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy megforduljon a helyzet. De ez csak úgy lehetséges, ha ott vagyunk Bukarestben, Brüsszelben egyaránt, mondta. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök reméli: a kompromisszum, ami az RMDSZ és az EMNT között létrejött, nem csak az EP-választásokra szól. Máté András, „Kalotaszeg képviselője” elmondta: büszke a három magyar EP-képviselőre, akik 2007-től tevékenykednek Brüsszelben. Reméli, hogy idén a negyedik jelölt is „befut”, és Szilágyi Zsolt (EMNT), a közös lista negyedik helyezettje is mandátumhoz jut. „Nekünk, magyaroknak nem kell tolmács. Amikor beszélünk, értjük egymás szavát. De ez az «egyetértés» csak akkor lesz teljes, ha nem csak a szavak szintjén, hanem lélekben is megvalósul”, kezdte beszédét Jakab István, a Fidesz országgyűlési képviselője. Tőkés László EP-képviselő, a Magyar Összefogás Listájának vezetője zárszavában úgy fogalmazott: most a verseny nem egy független jelölt és az RMDSZ között van, hanem románok és magyarok között. De nem a románok ellen, hanem a magyarokért. A fórumot megelőzően az RMDSZ és az EMNT küldöttei a Szociáldemokrata Tömörülés RMDSZ-platform és a Romániai Magyar Dolgozók Szövetségének képviselőivel tanácskoztak. /Sz. K. : Közösen kampányolt Tőkés László és az RMDSZ Körösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A Máté András és Kerekes Károly RMDSZ-képviselők által benyújtott javaslat a jogtalanul elkobzott és visszaszolgáltatott ingatlanok első beíratásával kapcsolatos illeték eltörlését célozza. A képviselőház plénuma elutasította a törvényjavaslatot, a kezdeményezők szándéka jóvátételi jellege miatt dicséretes. /Napirenden a kataszteri törvény kiegészítési javaslata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Az 1848–49-es szabadságharcban a Rákóczi Szabadcsapat élén életét áldozó Vasvári Pálra emlékeztek július 4-5-én Kőrösfőn. A kalotaszegi település a harmadik állomása annak a rendezvénysorozatnak, amelynek keretében Vasvári emlékét elevenítik fel. A kétnapos találkozóra Kőrösfő testvértelepüléseiről érkeztek vendégek. Volt kopjafa-koszorúzás, emléktábla-avató, fáklyás felvonulás és tábortűz. Az idei Vasvári-díjat Máté András RMDSZ-es parlamenti képviselő vehette át. A településre érkező vendégek közül már többen részt vettek a Vasvári Pálra emlékező rendezvénysorozat előző két állomásán, Pestszentimrén és Tiszavasváriban szervezett programokon. Június 28-án a pestszentimrei Református Egyházközség kertjében helyezték el az új kopjafát, amelyet a kerület Kőrösfőtől kapott ajándékba. Július 2-án Tiszavasváriban történelmi előadásokat tartottak, illetve bemutatták Péntek László Bölcsőtől a csatatérig című kötetét. A rendezvénysorozat következő állomása Nyírvasvári lesz. Körösfőn Péntek László alpolgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Megérkeztek az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) által szervezett IX. Vasvári Pál Kerékpáros Emlék- és Teljesítménytúra résztvevői is. A kilencedik alkalommal megszervezett túra résztvevői számára – az eddigi évekhez hasonlóan – az EKE munkatársai idén is előadást tartottak Vasvári Pál életéről. Péntek László Bölcsőtől a csatatérig című könyve 2001-ben, jelent meg először, a térképeket, illetve az elmúlt nyolc év alatt előkerült dokumentumokat is tartalmazó, idén megjelent bővített munkát pedig a nyírvasvári Vasváriak Vasváriért Közéleti Egyesület adta ki. Július 5-én, vasárnap a Vasvári Pál Emlékháznál Hegyesi Márton Vasvári-kutató tiszteletére emléktáblát avattak. /Ferencz Zsolt: Nemzetközi rendezvénysorozat Vasvári Pál halálának 160. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

A képviselőház jóváhagyta Máté András és Kerekes Károly képviselők törvénykezdeményezését, amely az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között nemzetiségi mivoltuk miatt üldözött személyek jogállását szabályozó kormányrendeletet módosítja. Ennek megfelelően a jogszabály rendelkezései alól eddig kimaradt kategóriák – menekültek és kiutasítottak is – a törvény hatálya alá kerültek, így egy méltánytalan helyzetet sikerült orvosolni. /Döntés az etnikailag üldözöttek ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Csendben, méltóságteljesen tiltakozott november 4-én a Főtéren a kincses város magyarsága az ellen, hogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal egyetlen reprezentatív, magyar vonatkozású programpontot se iktatott be a központ hivatalos átadási ünnepségébe. A tüntetést kolozsvári magyar fiatalok kezdeményezték sikerrel, ugyanis több mint száz (mások szerint közel háromszáz) kolozsvári magyar polgár jelent meg a Mátyás-szoborcsoport előtt. Miközben Sorin Apostu polgármester és Florin Stamatian prefektus díszbeszédet mondott, a tiltakozók hátat fordítottak nekik. Apostu állítása szerint meghívták a magyar közösség képviselőit a rendezvényre, s azzal vádolta a tüntetőket, hogy választási kampányrendezvényt szerveztek. Mi több, kijelentette: ők nem a város polgárai. A Vasgárda és a Sarmisegetuza Kulturális Alapítvány fiataljai részéről volt ugyan kisebb provokáció, de a néma tüntetés incidensek nélkül ért véget. A rendőrség, a csendőrség és a „civil figyelők” már jóval két óra előtt megjelentek a Főtéren, míg a magyar fiatalok csak néhány perccel két óra előtt mentek a helyszínre annak érdekében, hogy megelőzzék a csendőrség esetleges oszlatási kísérletét. Mihelyt Sorin Apostu polgármester beszélni kezdett, a fiatalok hátat fordítottak neki. A Szabadság azon kérdésére, hogy miért nem tárgyal velük, miért nem érdeklődik tiltakozásuk okáról, a polgármester sokkoló választ adott: – Ezek nem a város polgárai. Jöttek valahonnan, talán Szatmárról – fejtette ki. Máté András parlamenti képviselő kiadott állásfoglalása szerint Kolozsvár átalakított Főtérének hivatalos átadása a multikulturalitás eszméjének vereségét jelzi. A tüntető magyar fiatalokkal egyetért és elítéli azokat, akik hallgatásukkal továbbra is támogatják Sorin Apostu polgármester magyarellenes intézkedéseit. /Kiss Olivér: Apostu szerint „nem a város polgárai” tüntettek a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./ Hirtelen román villámtüntetők jelentek meg, a „Voltunk, vagyunk, leszünk” transzparens magyar feliratát román trikolórral takarták be. Az ellentüntetők elmondták, hogy románok, és azért vannak jelen, hogy jelezzék: Kolozsvár román föld volt és az is marad. /Sipos M. Zoltán: Hátfordító magyar csődület. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Traian Basescu államfő és Crin Antonescu államelnök-jelölt első televíziós vitáját november 14-én Kolozsváron rendezték meg. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke a Basescut támogató demokrata párti politikusok táborában foglalt helyet, amint az televízióadók által élőben közvetített képeken többször is látható volt. László Attila azt mondja: őt RMDSZ-elnökként és alpolgármesterként is meghívták a vitára, és a szervezőket hibáztatta amiatt, hogy a demokraták táborába ültették. Hozzátette: szó sincs arról, hogy ő Basescut támogatná, továbbra is Kelemen Hunort támogatja. Máté András Kolozs megyei parlamenti képviselő László Attila lemondását kérte az RMDSZ megyei elnöki tisztségéről. Az ügy éles vitát váltott ki az RMDSZ megyei elnökeinek november 15-én tartott marosvásárhelyi tanácskozásán is. A területi elnökök közül többen is bírálták Marosvásárhelyen László Attilát. /Borbély Tamás: Basescu mellett kampányolt a hétvégén László Attila. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Olosz Gergelyt választották frakcióvezetőnek
Olosz Gergely Kovászna megyei parlamenti képviselő váltotta Márton Árpádot az RMDSZ alsóházi frakciója élén. Megválasztását maga Olosz Gergely jelentette be tegnap délután a képviselőház plénuma előtt. Az RMDSZ-frakció két alelnöke Máté András Levente — aki az elmúlt parlamenti ülésszak idején is betöltötte a tisztséget — és Erdei Doloczki István (Korodi Attilát váltja), titkára pedig Derzsi Ákos lett.
Olosz Gergely a 2008-as választásokon nyert képviselői mandátumot a kézdiszéki körzetben. Több mint egyéves parlamenti tevékenységéről igen keveset tudunk, sem jelentős hozzászólásai, sem kezdeményezései nem voltak, a sajtót egyetlen alkalommal sem tájékoztatta megvalósításairól, terveiről. Értesüléseink szerint sem a megyei RMDSZ-egyeztetéseken, sem a bukaresti frakcióüléseken nem volt szokása részt venni, a legnagyobb jóindulattal sem mondhatjuk, hogy Háromszék érdekeit képviselte volna valamely fórumon. A lapunkhoz eljutott hírek szerint Márton Árpád leváltását puccsszerűen szervezte meg, sikeres volt, s a jövőben ő képviseli a szövetséget a képviselőház Állandó Bizottságában, a más pártokkal zajló egyeztetéseken. Forrás: Erdély.ma

Márton Árpádot meglepte leváltása
„Nem adok hitelt azoknak a pletykáknak, melyek szerint leváltásom mögött egy, a Demokrata–Liberális Párttal kötött háttéralku áll” – nyilatkozta tegnap lapunknak Márton Árpád, akit hétfőtől Olosz Gergely váltott az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetői tisztségében.
Márton nyolc, ellenjelöltje tizenegy szavazatot kapott, egy szavazatot érvénytelenítettek, ketten pedig hiányoztak a 22 fős frakció tisztújító üléséről. „Engem meglepett ez az eredmény, de ezek a belső demokrácia szabályai” – kommentálta a tisztújítást Márton Árpád, aki korábban Traian Băsescu államfő egyik legkövetkezetesebb bírálója volt az RMDSZ honatyái közül.
Mint ismert, Olosz Gergely helyettesévé Erdei D. Istvánt és Máté András Leventét választották a képviselők. Korábban az egyik frakcióvezető-helyettesi tisztséget Korodi Attila töltötte be, aki tegnaptól a képviselőház külügyi bizottságának elnöki posztját tölti be. Korábban a testületet Borbély László vezette, akit időközben miniszterré neveztek ki.
Korodi lapunknak elmondta, nincs összefüggés új megbízatása és a frakcióvezető-helyettesi tisztségből történő leváltása között. „Én nem is jelöltettem magam újra a frakcióban, mert már január elejétől tudom, hogy a külügyi bizottság élére kerülök” – mondta az ÚMSZ-nek a képviselő, aki kérdésünkre szintén „a belső demokráciára” hivatkozott, amikor Márton leváltásának okairól faggattuk. Olosz Gergely Kovászna megyei képviselőt, a frakció vezetőjét tegnap többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk elérni.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Hétvégén is osztozkodnak
A két „problémás” megyében is rendeződhetnek a hétvégén az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt közötti helyi szintű egyezségek. Kolozsváron ma tanácskoznak az RMDSZ és a PD-L Kolozs megyei szervezetei a dekoncentrált intézmények tisztségeinek elosztásáról.
Máté András képviselő szerint ez a egyeztetés az utolsó esély arra, hogy a megyében eldőljön a vitatott tisztségek kérdése. Ha ez nem sikerül, a két szervezet a koalíciós pártok országos vezetőségéhez fordul – mondta lapunknak a politikus. Az már korábban eldőlt, hogy a Szatmár megyei megállapodás rendezése az országos vezetőségek bevonásával történik, lapunk értesülései szerint ezen a hétvégén.
Vasárnap a Hargita megyei területi RMDSZ-szervezetek egyeztetnek egymással a PD-L-vel kötött elvi megállapodásról. Ha az egyeztető tanács elfogadja a demokrata-liberálisokkal kötött egyezség részleteit, akkor hétfőn aláírják a koalíciós partnerrel a helyi együttműködési szerződést. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Három törvénytervezet köti le az RMDSZ energiáját
Marosvásárhelyen ülésezett az Szövetségi Képviselők Tanácsa
Szervesen kapcsolódott az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a hétvégi marosvásárhelyi ülése a szövetség „miniparlamentjének” legutóbbi, decemberi tanácskozásához. Magyarán ott kezdték el, ahol abbahagyták, hiszen az ülésen továbbra is tág teret kapott az a kérdés, hogy miért kellett az RMDSZ-nek kormányzati szerepet vállalnia. Markó Béla „fantáziajátékra” hívta a küldötteket, felvázolva, hol tartana a szövetség ma, amikor a két ellenzéki párt saját belső harcukkal van elfoglalva a tisztújító kongresszusok előtt. A tanácskozáson szó esett a következő időszak célkitűzéseiről, így körvonalazódott, hogy mely törvénytervezeteknek a kidolgozása és parlamenti elfogadtatása köti majd le leginkább az RMDSZ energiáját a kormánykoalícióban és a parlamentben. A legélesebb vitát azonban ezúttal nem a szokványos „magyarkérdés” egyike váltotta ki, hanem a kormány által elfogadott új nyugdíjtörvény-tervezet, amellyel több képviselő sem ért egyet. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ideiglenes ügyvezető elnöki tisztségében, a testület alelnökévé pedig Máté András Kolozs megyei parlamenti képviselőt választották meg.
Az SZKT, a szokástól eltérően, szavazással kezdődött. A küldöttek előbb egyhangúlag jóváhagyták az RMDSZ ügyvivő testületének, a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) azt a határozatát, amely szerint Takács Csabát nevezik ki ideiglenes ügyvezető elnöknek, amíg Kelemen Hunor a művelődésügyi minisztériumot vezeti. Kelemen visszatérhet az ügyvezető elnöki tisztségbe, miután véget ér a miniszteri megbízatása. Az SZKT megszavazta a SZÁT-nak azt a határozatát is, miszerint Tánczos Barna legyen a szövetség önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke.
December 18-án Markó Béla egy indulatos, szenvedélyes, de hatásos beszédével tudta csak kicsikarni a küldöttek többségének a szavazatát a kormánykoalícióba való lépésről. Sok bizonytalanság és kétely maradhatott az SZKT tagjaiban, hiszen Markó a december 18-i gondolatsor folytatásával kezdte mostani politikai helyzetértékelőjét. Ennek nagy része annak ecsetélésében merült ki, hogy mennyivel jobb az RMDSZ-nek most kormányon lenni, mint ellenzékben. Az RMDSZ elnöke „fantáziajátékra” hívta a küldötteket. Markó a szociáldemokratákat és a liberálisokat hozta fel példaként, akik mostanában saját magukkal vannak elfoglalva, és egymás ellen harcolnak a tisztújító kongresszusaik előtt. – Gondoljanak csak bele, hogy hogyan telt volna el az elmúlt másfél hónap, milyen állapotban lenne az RMDSZ, és milyen retorikával beszéltek volna most Önök az SZKT-n – idézte meg Markó az elrettentőnek szánt képzeletbeli hipotetikus valóságot, amivel azt akarta nyomatékosítani, hogy a szövetség jól határozott, amikor a kormányzati szerepvállalás mellett döntött.
Markó szerint könnyebb lett volna ellenzékben, hiszen onnan élesebben lehetett volna bírálni a nyugdíjtörvényt, és nem nyomta volna őket akkora felelősség, mint most, kormányzati pozícióban, de akkor ellenzékből esélyük sem lett volna arra, hogy számos fontos kérdést megoldjanak a kormányzati eszközök segítségével.
Az elmúlt másfél hónap kormányzati munkájáról elmondta: az RMDSZ közbenjárására sikerült elérni, hogy az egyházaknak megmaradnak a saját nyugdíjpénztáraik. Azt is érvényesíteni tudták, hogy a nyugdíjak ne csak az infláció mértékével nőjenek – ahogy eredetileg tervezték a törvényalkotók, hanem vegyék figyelembe az országos átlagbért is. Markó szerint a különleges nyugdíjakhoz hozzá kell nyúlni, hiszen elfogadhatatlan, hogy míg egyesek a közköltséget sem tudják kifizetni, addig mások 150 millió régi lej juttatást kapnak.
Kemény egyeztetések várhatók
A következő időszak terveiről Markó elmondta, hogy több fontos törvénytervezet kidolgozásában és parlamenti elfogadtatásában való részvétel az RMDSZ legfontosabb feladata. Az oktatási, a kisebbségi, valamint a fejlesztési régiók átalakításáról szóló törvénytervezeteket említette példaként. Ezek elfogadtatása érdekében még kemény egyeztetéseket kell folytatniuk a koalíciós partnerükkel, a Demokrata Liberális Párttal (PD-L).
A PD-L-vel való politikai együttműködés tapasztalatáról elmondta, hogy eddig egyetlen koalíciós viszály sem volt a felek között, bár vannak véleménykülönbségek, de ezeket eddig mindig sikerült „házon belül” megtárgyalni. Markó szerint az RMDSZ-nek a továbbiakban is az a feladata, hogy stabilizációs tényező legyen a koalícióban. Felhívta a küldöttek figyelmét arra a lehetőségre, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, 2012-ig Romániában nem lesz újabb választás, ezért addig lehet kormányozni. Kifejezte reményét, hogy a demokratákkal sikerül majd megtalálni minden esetben azt a kölcsönös érdeket, ami fenntarthatja ezt a koalíciót. Közölte, hogy egy-két kivétellel az RMDSZ és a PD-L a megyékben is megkötötte a politikai megállapodást a helyi politikai tisztségekről. Fontosnak nevezte, hogy sikerült elfogadtatniuk a demokratákkal azt az elvet, miszerint a lakosság etnikai aránya alapján osszák el ezeket a posztokat.
A hozzászólók közül többen is élesen bírálták a nyugdíjtörvényt. A tervezetet leghevesebben Kerekes Károly, az RMDSZ szociális szakpolitikusa és Máté András Kolozs megyei parlamenti képviselő kritizálta. Kerekes szerint a szövetség vezetősége nem érti meg kellőképpen, hogy milliók életét hosszútávon befolyásoló törvényről van szó. A politikus szerint az ügyvezető elnökségnek fel kellett volna állítania egy szakértői bizottságot a nyugdíjtörvény megvitatása érdekében. Máté András is a széleskörű konzultációt javasolta. Nem ért egyet azzal, hogy a nők esetében is 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt. Reményét fejezte ki, hogy a PD-L-seket sikerül meggyőzniük arról, hogy a jogszabály módosításra szorul. A küldöttek közül több hölgy is a nyugdíjkorhatár megemelése ellen tiltakozott.
„Valakinek a szemetet is ki kell vinnie”
Markó Béla válaszában elmondta, hogy jelenleg Romániában a nők átlagéletkora hét évvel magasabb a férfiakénál, és öt évvel hamarabb nyugdíjba vonulhatnak, így most egy nő tizenkét évvel több nyugdíjat remélhet, mint egy férfi. Markó szerint az RMDSZ-nek vállalnia kell a kellemetlen döntéseket is, és azt javasolta, hogy akik azt mondják, hogy sem a nyugdíjkorhatárhoz, sem a speciális nyugdíjakhoz ne nyúljanak, azok mondják meg azt is, honnan vegyék azt a pénzt, amit jelenleg évente a költségvetéstől, vagyis a beruházásoktól kell elvonni, és a nyugdíjakra fordítani. – Valakinek a szemetet is ki kell vinnie – mondta Markó utalva ezzel a kellemetlen kormányzati intézkedésekre, amelyeket kormányzati pozícióból – mint mondta – felelősségteljesen fel kell vállalni.
Markó bírálta a területi szervezeteket amiatt, hogy nem válogatták ki elég igényesen az államtitkári tisztségekre javasolt személyeket. – Egész Európát eláraszthattuk volna államtitkárokkal – mondta Markó ironikusan, aki szerint – beismerve, hogy sarkít – a megyei szervezetek azt gondolták: mindenki lehet államtitkár, aki betöltötte a 18. évét. Markó arra kérte a megyei szervezetek vezetőit, hogy a dekoncentrált intézmények élére jól felkészült szakembereket javasoljanak.
BORBÉLY TAMÁS. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Lezárult a Benedek Imre által a Kötő József képviselői mandátuma kapcsán indított per
A jövő héten hirdet ítéletet a Bukaresti Táblabíróság abban a pénteken lezárult perben, amelyet a marosvásárhelyi Benedek Imre indított a Központi Választási Iroda (BEC) ellen a 2008-as parlamenti választások után, azt sérelmezve, hogy a szerinte őt megillető képviselői mandátumot Kötő Józsefnek osztotta ki a BEC.
Benedek Imre marosvásárhelyi orvosprofesszor, aki az RMDSZ képviselőjelöltjeként indult a választásokon, azt sérelmezve perelte be a BEC-et, hogy az intézmény Kötő Józsefnek osztotta ki a parlamenti mandátumot, aki a szövetség ázsiai és afrikai román állampolgárok szavazókörzetében indított képviselőjelöltjének. Máté András Levente RMDSZ-es parlamenti képviselő, Kötő József ügyvédjének közleménye szerint a Bukaresti Táblabíróság pénteken lezárta a pert, ítéletet a jövő héten hirdet az ügyben.
Benedek a 2008 őszi törvényhozási választások után nyújtott be a BEC döntése ellen óvást, amelyet a Bukaresti Táblabíróság ugyanazon év decemberében részben megalapozottnak talált. Kötő József a Legfelső Ítélő és Semmítőszéken fellebbezett a döntés ellen, a testület pedig 2009 februárjában elfogadta a fellebbezést, az ügyet pedig újratárgyalásra visszaküldte a Bukaresti Táblabíróságnak.
Máté András Levente ügyvéd arra alapozva kérte az ügy újratárgyalását, hogy a BEC a választási eredmények hivatalos közlése után megszűnt, így a Benedek által indított per egy nem létező fél ellen folyik.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa még 2008 decemberében úgy döntött, hogy Benedek Imrét kizárják az RMDSZ-ből. A szervezet volt jelöltjét 2009 elején eltávolították a Maros Megyei Területi Képviselők Tanácsának éléről, majd elveszítette a megyei önkormányzati képviselői mandátumát is. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Bukarestben döntenek a protokollumról?
Két téma uralta az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek pénteki, Máté András Levente elnökletével megtartott ülését: a PD-L-vel való együttműködés megyei szinten, illetve a tanügyi helyzet.
Beszámolójában László Attila megyei RMDSZ-elnök azt az áldatlan helyzetet ismertette, amely a PD-L–RMDSZ viszonyt jellemzi Kolozs megyében. Hetek óta zajlanak a viták az együtműködési szerződésről, a dekoncentrált állami intézmények vezető tisztségeinek elosztásáról. Megyénk az egyetlen az országban, ahol még nem született írásos megállapodás a két kormánypárt között. A tervezet szerint, ha az etnikai arányt figyelembe veszik, az RMDSZ-nek a tisztségek 16,67%-a járna, ami öt igazgatói, huszonnégy aligazgatói és sok más vezető beosztásban konkrétizálódna.
Fekete Emőke, a megyei tanács alelnöke, a 2002-es népszámlálási adatokra hivatkozva ezt az arányt 17,4%-ban állapította meg. Sztranyiczki Szilárd hozzászólásában egy, a protokollum gyakorlatba ültetését felügyelő bizottság felállítását sürgette. Vákár István az RMDSZ országos vezetését nógatná, járjon közbe a patthelyzet megoldásának érdekében. Pálfi Zoltán parlamenti képviselő a hétfői közös frakcióüléstől várja a megoldást.
Vitát váltott ki az elnöki beszámoló másik pontja, a tanügyi leépítések helyzete. Az önkormányzatok tulajdonába került iskolák sorsa felett gyakran a tanfelügyelőség a helyi tanács megkerülésével dönt. Az MKT álláspontja, hogy az I–IV. osztályok létszámnormáját a mostani 25 fő helyett csökkentsék 22-re, mert akkor nagyobb a remény arra, hogy a magyar tagozatok minél nagyobb számban megmaradjanak. Elhangzott: az országos stratégiát helyi szinten érvényes megoldásokkal kell kombinálni, a cél nem a felszámolás, hanem a folytonosság biztosítása, ha kell, szórványközpontok kialakításával, vagy a kis létszámú, különböző osztályok összevont működtetésével. Péter Tünde megyei tanfelügyelő-helyettes elmondta: sok településen a szülők a hibásak, amiért nem is próbálják áthidalni a nehézségeket, hanem gondolkodás nélkül román osztályokba íratják át gyermekeiket. Pedig akadnak pozitív példák is, amikor iskolabuszos ingázással vagy – az önkormányzatok által részben átvállalt költségek ellenében – bentlakással tudták megoldani a kritikus helyzetet. Péter Tünde szerint a magyar oktatás több településen is (Szászfenes, Magyarlóna, Vajdakamarás stb.) veszélyben van, mert sokan rövidlátóan és önző módon viszonyulnak a kérdéshez. Októberben az RMDSZ pontos kimutatást fog kérni minden közösség gyermekeiről, hogy a 2011–12-es tanévet ezeknek az adatoknak a birtokában, a helyi igények és lehetőségek szerint tudják megtervezni. A vita egyik következtetése: jobb kommunikációra van szükség az RMDSZ tanügyi megbízottjai és a helyi lakosság, az önkormányzat vezetői között. Többen a küldöttek közül a Kolozs megyei szervezet és az RMDSZ országos vezetősége közti, szerintük kiábrándító szakadékot emlegették.
Az MKT elfogadta a Horváth Anna gazdasági alelnök által ismertetett 2009-es költségvetési beszámolót és a 2010-es költségvetési tervet. Fekete Emőke a megyei tanács honlapján megtalálható ifjúsági, kulturális és egyházaknak kiírt pályázatokra hívta fel a figyelmet.
Ö. I. B. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Bíróság: marad Kötő mandátuma
Kötő József képviselő javára döntött a Bukaresti Táblabíróság abban a perben, amelyet Benedek Imre indított a Központi Választási Iroda (BEC) ellen a 2008-as parlamenti választások után – tudtuk meg Máté Andrástól, a honatya ügyvédjétől.
Mint ismert, Benedek egyéni képviselőjelöltként indult a választásokon az RMDSZ színeiben Maros megyében, és azért perelte be a BEC-et, mert az intézmény Kötő Józsefnek, az RMDSZ ázsiai és afrikai román állampolgárok szavazókörzetében indított képviselőjelöltjének osztotta ki a parlamenti mandátumot. Benedek Imre óvását a Bukaresti Táblabíróság 2008 decemberében részben megalapozottnak találta.
A döntés ellen Kötő József a legfelsőbb bíróságon fellebbezett, a testület pedig 2009 februárjában elfogadta a fellebbezést, az ügyet pedig újratárgyalásra visszaküldte a Bukaresti Táblabíróságnak. „Erre is számítottam, hiszen az alapfokú ítélet képtelenség volt” – mondta az ÚMSZ-nek Máté.
Az ügyvéd tájékoztatása szerint az ítélet „végleges, de nem visszavonhatatlan”, Benedeknek jogában áll fellebbezni. A marosvásárhelyi orvos tegnap az ÚMSZ-től értesült a bírósági döntésről. Lapunknak elmondta, élni fog a fellebbezés lehetőségével. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)