Kicsiny, hűséges seregként jellemezte Molnos Lajos városi tanácsos mindazokat, akik évente eljönnek a szamosfalvi obeliszkhez emlékezni az 1849. október 6-án Kolozsváron kivégzett Sándor Lászlóra és Tamás Andrásra, valamint az aradi tizenhármakra. A Házsongárdi temetőben sorra kerülő koszorúzáson, a Tamás András emlékére állított obeliszknél beszédet mondott Kónya-Hamar Sándor képviselő, Máté András városi tanácsos, MKT-elnök, Mátis Jenő, megyei tanácsos és Molnos Lajos városi tanácsos. /Köllő Katalin: Vannak eszmék, amelyek mellé ma is fel lehet sorakozni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Kolozs megyében az RMDSZ parlamenti képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsorolására kiírt előválasztáson befutó helyre került az eddig is törvényhozói mandátummal rendelkező Eckstein-Kovács Péter és Kónya-Hamar Sándor, a második, szintén bejutó képviselői helyet pedig az előválasztásokon jó esélyekkel induló Máté András Levente kolozsvári önkormányzati képviselő szerezte meg. Nem végleges adatok szerint a hét végén Székelyföldön, Kolozs megyében és az RMDSZ Történelmi Máramaros szervezete által rendezett urnás előválasztásokon összesen több mint 80 ezren adták le a voksukat. Kolozs megyében a 80 ezer fős magyar lakosságnak mindössze 16 százaléka, azaz közel 14 ezer ember szavazott. Kolozsváron a 40 ezer szavazati joggal rendelkező magyarból csak 3400 ment el szavazni. Kovászna megyében Puskás Bálint Zoltán jelenlegi szenátor 10 571 szavazattal vezeti az RMDSZ szenátusi listáját. Második lett a szintén törvényhozóként dolgozó Németh Csaba. Háromszék képviselői listáját egy újonc, Antal Árpád András szociológus vezeti. Őt Tamás Sándor és Márton Árpád jelenlegi képviselő követi. Meglepetés született a szintén urnás előválasztásokat szervező nagybányai területi szervezetnél, ahol Böndi Gyöngyike jelenlegi képviselő csak a második helyen végzett, így szinte biztos, hogy nem fog újabb mandátumot tölteni a parlamentben. Itt bejutó helyre Bónis István került. /Borbély Tamás: Többnyire papírforma eredmények az előválasztásokon. Kolozsváron nagyon alacsony volt a részvételi arány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének országos vezetősége tanácskozott nov. 5-én Kolozsváron, az Erdélyi Gazda szerkesztőségében. Jelen volt Kerekes Gábor, az RMDSZ országos gazdasági alelnöke, Máté András Levente Kolozs megyei képviselőjelölt és dr. Csávossy György, az RMGE tiszteletbeli elnöke, valamint Vákár István, az Erdélyi Gazda főszerkesztője. Elhangzott: eddig 74 gazda vett részt magyarországi képzésen, év végéig további 147-en vesznek részt szakmai programokban határon túl. Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban évek óta RMGE-tájékoztató iroda működik. A tanácskozáson született fontosabb döntések: erősíteni kell az RMGE súlyát az RMDSZ-en belül; a gazdatársadalmak mozgósítása az RMGE helyi önkormányzati képviseletének növelése érdekében; a törvényhozásban vegyék figyelembe az RMGE ajánlásait. /Barazsuly Emil: RMGE tanácskozás Kolozsváront. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Az RMDSZ színeiben mandátumot szerzett szenátorok és képviselők: Szenátus: PETE ISTVÁN – Bihar; ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER – Kolozs; PUSKÁS VALENTIN ZOLTÁN – Kovászna; NÉMETH CSABA – Kovászna; VERESTÓY ATTILA – Hargita; SÓGOR CSABA – Hargita; MARKÓ BÉLA – Maros; FRUNDA GYÖRGY – Maros; FEKETE SZABÓ ANDRÁS – Szilágy; SZABÓ KÁROLY – Szatmár;Képviselőház KIRÁLY ANDRÁS – Arad; LAKATOS ANDRÁS – Bihar; SÓKI BÉLA – Bihar; KOVÁCS ATTILA – Brassó; KÓNYA-HAMAR SÁNDOR – Kolozs ; MÁTÉ ANDRÁS – Kolozs; ANTAL ÁRPÁD – Kovászna; TAMÁS SÁNDOR – Kovászna; MÁRTON ÁRPÁD – Kovászna; SZÉKELY LEVENTE – Galac; KELEMEN HUNOR – Hargita; ANTAL ISTVÁN – Hargita; BECSEK-GARDA DEZSŐ – Hargita; ASZTALOS FERENC – Hargita; BÓNIS ISTVÁN – Máramaros; KEREKES KÁROLY – Maros; BORBÉLY LÁSZLÓ – Maros; KELEMEN ATTILA – Maros; SERES DÉNES – Szilágy; VARGA ATTILA – Szatmár; ERDEI-DOLOCZKI ISTVÁN – Szatmár; TORÓ TIBOR – Temes /Czédly József: Képviselőink és szenátoraink Románia parlamentjében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

A választás eredményeként az RMDSZ szenátorai: Pete István közgazdász (Bihar megye), Verestóy Attila vegyészmérnök és Sógor Csaba református lelkipásztor (Hargita), Eckstein-Kovács Péter jogász (Kolozs), Puskás Bálint Zoltán jogász és Németh Csaba tanár (Kovászna), Markó Béla tanár és Frunda György jogász (Maros), Szabó Károly mérnök (Szatmár) és Fekete Szabó András Levente mérnök (Szilágy). Az RMDSZ képviselői: Király András György tanár (Arad megye), Lakatos Péter közgazdász és Sóki Béla tanár (Bihar), Kovács Attila tanársegéd (Brassó), Székely Levente Csaba állatorvos (Galac), Kelemen Hunor állatorvos, filozófiatanár, Antal István mérnök, Becsek-Garda Dezső Kálmán tanár és Asztalos Ferenc tanár (Hargita), Kónya-Hamar Sándor filozófiatanár és Máté András Levente jogász (Kolozs), Antal Árpád András szociológus, Tamás Sándor jogász és Márton Árpád Francisc színész, jogász (Kovászna), Bónis István fogorvos (Máramaros), Kerekes Károly jogász, Borbély László közgazdász és Kelemen Attila állatorvos (Maros), Varga Attila jogász és Erdei-Doloczki István mérnök (Szatmár), Seres Dénes jogász (Szilágy) és Tóró Tibor fizikus (Temes). /(demeter): A tulipános testület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

A nemzeti közösségeket érintő gondokra megoldást nyújtó kerettörvénynek tervezi az RMDSZ a kisebbségek jogállását tisztázó jogszabályt, amelyet várhatóan a tavasz folyamán véglegesítenek. Az RMDSZ szakemberei még csak a törvény vázát rögzítették, tájékoztatott Máté András Kolozs megyei parlamenti képviselő, aki Varga Attila és Márton Árpád képviselővel végzi a szöveg megfogalmazását. A törvény első része a kisebbségek jogaira vonatkozó általános alapelveket rögzíti, a második rész a kisebbségek meghatározását tisztázza és kitér a kisebbségek kulturális és oktatási gondjaira is. A törvénybe az információhoz való jogot is belefoglalják és az anyanyelvhasználatot is szabályozzák. Az RMDSZ azt szeretné, ha a kisebbségek gondjait orvosló jogi előírások egy kerettörvénybe lennének összefoglalva. A törvény a kisebbségügyi tanács létrehozására is kitér. A jogszabály külön fejezetet szentel a kulturális autonómiának. /Borbély Tamás: Kerettörvénybe foglalnák a kisebbségi jogokat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Február 3-án Markó Béla miniszterelnök-helyettes fogadta a European Center for Minority Issues (ECMI) küldöttségét. A megbeszélésen részt vettek a nemzeti kisebbségi törvény előkészítésével megbízott RMDSZ-es munkacsoport tagjai is: Márton Árpád, Varga Attila, Máté András Levente parlamenti képviselők, valamint Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (EKH) vezetője. Az ECMI és az EKH közös programjának célja szakmai háttér biztosítása a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezet kidolgozásában. /Kisebbségi törvény kidolgozása külföldi szakemberek bevonásával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Jóváhagyta a képviselőház és a szenátus együttes ülése a különböző parlamenti és nemzetközi bizottságok összetételét. Az RMDSZ részéről Eckstein-Kovács Péter szenátor, Máté András és Tamás Sándor képviselő a parlament európai integrációs bizottságának lett tagja, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét felügyelő állandó bizottságba pedig Verestóy Attila szenátort választották. Őt a NATO parlamenti küldöttségébe is megválasztották. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Frunda György szenátor lett a tagja, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti küldöttségébe Kovács Attila Brassó megyei képviselőt jelölték. A Nyugat-Európai Unió küldöttségébe Szabó Károly szenátor, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés parlamenti küldöttségébe pedig Kerekes Károly képviselő került. A Bukarest–Kisinyov parlamentközi bizottság RMDSZ-es tagja Seres Dénes képviselő lett, míg az Interparlamentáris Unió romániai csoportjának igazgatótanácsába Sógor Csaba szenátor és Király András képviselőt választották. /Elfogadták a parlamenti bizottságok összetételét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) működését felügyelő szakbizottság öt tagja közül egyik sem RMDSZ-es, mint ahogyan az 1989. decemberi eseményeket vizsgáló szakbizottságban sincs magyar képviselő. /S. M. L.: RMDSZ-es status quo a szakbizottságokban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

Két részből áll majd a készülő kisebbségi törvénytervezet, melyet március végén nyújtanak be, tájékoztatott Kolozsváron Máté András Levente parlamenti képviselő. A kisebbségi törvénytervezetet két fejezetből, egy általános és egy speciális részből álló jogszabálytervezetet. . A törvénytervezetet kidolgozó bizottság tagjai, Varga Attila, Márton Árpád és Máté András Levente képviselők konzultáltak a Romániában élő többi kisebbség képviselőivel. /(köllő): Készül a kisebbségi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Máté András Levente RMDSZ-es képviselő egyike annak a tizenhét romániai képviselőnek, aki április 12-13-án tárgyal több EP-képviselővel, és részt vesz a plénum vitáján. A Daniela Popa humanista párti (PUR) helyettes képviselőházi elnök vezette lobbicsoportban az RMDSZ részéről Kelemen Atilla, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője is részt vesz. A szakbizottságban átment Gál Kinga (Fidesz) azon módosító indítványa is, amely a romániai magyar kisebbség jogainak fokozottabb tiszteletben tartására szólítja fel Romániát. Bár a benyújtott eredeti szövegből kikerült az autonómia szó, szerepel helyette az eredeti szakbizottsági anyagban a „self-governance” (önkormányzat, önigazgatás) kifejezés. /Bálint B. Eszter: Strasbourgba utazott a lobbicsapat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

Május 6-án László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnöke fiatal csapattal állt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elé, amely hat tartózkodással szavazta meg a politikus által javasolt elnökséget. Az MKT elnöke továbbra is Máté András. A tisztségre ketten pályáztak. A 2003 és 2005 között a tisztséget betöltő Máté András kihívója Mátis Jenő volt, aki végül 49–20 arányban maradt alul. László Attila bemutatta az általa választott új elnökséget. A gazdasági feladatokkal Makkai Zsolt foglalkozik, az ifjúsági ügyekkel pedig ifj. Deák Ferencet bízták meg. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési alelnök Vákár István lett, a humánerőforrás fejlesztésért Csoma Botond felel. A pályázatírással és a civil szervezetekkel való kapcsolattartással Varga Zoltánt bízták meg. Kalotaszeg ügyeivel Póka András György, Szamos mente és Mezőségért Sallai János, Aranyosmentéért pedig Kolozsy Ernő felel. A Kolozs megyei szervezet kulturális ügyekért felelős alelnökének Sántha Attila költőt nevezték ki, aki ideiglenesen az oktatási ügyekért is felel. Bitay Levente továbbra is ügyvezetői feladatkört teljesít. /Borbély Tamás: Máté András lett az MKT régi-új elnöke. A döntéshozó testület fiatal elnökségnek szavazott bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Az amerikai képviselőház kétharmados többséggel, ellenvetés nélkül elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunizmus alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgeti. A restitúció ügye a román parlamentben is napirendre került, Máté András parlamenti képviselő elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Emil Boc kolozsvári polgármester hivatala nevében megtámadja a visszaadásról szóló restitúciós bizottsági ítéleteket. /B. T.: Restitúciós támogatás az Egyesült Államok képviselőházától. Koalíciós vitát szül Romániában az egyházi ingatlanok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Rendkívüli ülést tartott június 2-án az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek tanácsa, az MKT. A soron kívüli tanácskozás kezdeményezője Vekov Károly volt, aki az anyanyelvi oktatás kiterjesztésével kapcsolatos kérdéseket kívánta mielőbb vitára bocsátani. Vekov javasolta, hogy már a 2005–2006-os tanévtől vezessék be a magyarság történetének oktatását az óvodától az egyetemig a magyarul tanulók, illetve az ezt igénylők számára; a magyar tannyelvű oktatási intézmények minden évfolyamán minden tantárgyat magyar nyelven tanítsanak, (Románia történelmét és földrajzát is), természetesen a román nyelv kivételével, amelyet viszont ne anyanyelvként, hanem idegen nyelvként oktassák a magyar diákok számára; a magyar nyelvű oktatás minőségének javítása érdekében igényelni kell a magyar és más kisebbségi csoportok számára az egy főre megállapított szorzó módosítását legkevesebb 2-re, (amint ez már megvalósult a németek esetében). Ez a döntés megteremtené a magyar karok, illetve tanszékek önálló működéséhez elengedhetetlenül szükséges anyagi feltételeket. Az MKT jelenlegi formájában még döntésképtelen. Az alapszabályzat szerint a kezdeményezések előbb az MKT Állandó Bizottságához kerülnek, majd ennek javaslatára az illetékes szakbizottsághoz, s csak ezután a plénumba. A szakbizottságok jelen pillanatban még nem léteznek, ezeket csak a jövő hétre alakítják meg. Máté András MKT-elnök szerint a Vekov által felsorolt követelések szerepelnek a kisebbségi törvénytervezetben, amelyet nemsokára a parlament is megvitat. Vekov Károly szerint ahhoz, hogy még ettől az évtől érvényesíteni lehessen a felsoroltakat, most kell lépni, nem kellene megvárni a kisebbségi törvény különben is bizonytalan kimenetelű vitáját. Lakatos András oktatásért felelős ügyvezető alelnök a kötelező magyar történelemoktatást szükségtelennek tartotta, mert a diákok amúgy is túlterheltek. Ezenkívül a kisebbségek történetét kötelező tantárgyként tanítják VI. és VII. osztályban. Végül Máté András MKT-elnök javaslatára megszavazták, hogy egy szakbizottság tömörebb, módosított változatot dolgozzon ki, amelyet június 10-én majd előterjesztenek az MKT rendes ülésén. /D. I., Sz. K.: MKT-vita az anyanyelvi oktatás kiterjesztéséről. Lakatos: Nyitott kapukat dönget Vekov. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Antal Árpád András és Máté András képviselő írásban fordultak kérdéseikkel Vasile Blaga belügyminiszterhez. Emlékeztetnek: azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot, fel kell tüntetni a helységnévtáblán a kisebbség anyanyelvén is a település nevét. Eszerint a Cluj-Napoca román nyelvű felirat mellett fel kell tüntetni a Kolozsvárt is, hiszen a törvény szerint nem a közel 19 százalékos arányt mutató 2002-es, hanem az 1992-es népszámlálás érvényes. Máté András emlékeztetett: a városi tanács is elfogadott egy határozatot, amely szerint magyarul és németül is ki kell írni a város nevét, ennek a dokumentumnak azonban Emil Boc sem szerzett érvényt. A képviselők azt kérdik a belügyminisztertől: miért nincsenek még kétnyelvű helységnévtáblák; ki okolható a törvényes előírások megszegése miatt; hogyan fogják megbüntetni azokat, akik nem tartották tiszteletbe a törvényes előírásokat; mit tesznek a probléma megoldása érdekében; milyen határidőt szabtak a kétnyelvű táblák felszerelésére. /Elfelejtődött volna a Cluj/Kolozsvár helységnévtábla? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Máté András Kolozs megyei képviselő június 21-én politikai nyilatkozatában reagált Emil Boc, kolozsvári polgármesternek, a Demokrata Párt (PD) ideiglenes elnökének nyilatkozatára. Boc felszólította a D. A. Szövetség koalíciós partnereit, hogy mielőbb döntsék el, kormányozni akarnak vagy ellenzékben maradnak. Máté András felhívta a figyelmet egy múlt heti eseményre: a Kolozs Megyei Tanács ülésén egy határozat kapcsán a D.A. Szövetség képviselői a Szociáldemokrata Párttal és a Nagy-Románia Párttal együtt szavaztak. Ezután mennyire lehet jogos az a fenyegetés, mint amilyennel Emil Boc illette koalíciós partnereit. Máté RMDSZ-es képviselő nehezményezte azt is, hogy Emil Boc több ingatlan esetében is megtámadta az államosított ingatlanokat visszaszolgáltató bizottság döntését, majd a számára kedvezőtlen bírósági alapfokú ítéletet is. /Folytatódik a Máté-Boc konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

A szórvány érdekében megalakult a Kezdeményező Kedvű Képviselők Kalotaszentkirályi Köre (5K). Máté András parlamenti képviselő, az egyik szervező hangsúlyozta, nem valami ellen szervezkednek, hanem a szórvány gondjainak megoldásáért és hatékony képviseletéért fogtak össze. Az ülés kezdeményezője Máté András és Lakatos Péter Bihar megyei képviselők voltak, akik Kolozs, Bihar, Szilágy és Arad megyei törvényhozókat, valamint önkormányzati vezetőket hívtak meg az ülésre. A Kalotaszentkirály-Zentelke település iskolájában jelen volt Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei, Király András, Arad megyei, Pete István, Bihar megyei, Seres Dénes és Fekete Szabó András Szilágy megyei képviselő, Lakatos András oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnök, Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, az RMDSZ ottani megyei szervezetének az elnöke is. – Ultimátumot kell adni a csúcsvezetőségnek, hogy foglalkozzanak a Partiummal és a szórvánnyal – szögezte le Kiss Sándor. Kerekes Sándor és Pálfy Mózes Zoltán Kolozs megyei tanácsalelnökök meghívót kaptak az ülésre, de nem jelentek meg. László Attila a két magyar vezetőt marasztalta el az észak-nyugati régió megyei fejlesztési tervének az elhanyagolása miatt. Az ötletszegényes RMDSZ-es gyűlésekhez képest a résztvevők szokatlanul nyíltan beszéltek az RMDSZ hibáiról is. Kiss Sándor szerint a kormányzati munkában részt vevő RMDSZ-es miniszterek és államtitkárok már telefonhívásokra sem hajlandók válaszolni, mi több, törvényhozó kollégáikkal is csak fogadóórákon állnak szóba. Kónya-Hamar Sándor szerint az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa sóhivatal, a részt vevők 80 százaléka azt sem tudja, miért van jelen. Máté András a képviselőházi frakciógyűlést bírálta, amely „csak arra jó”, hogy esetleg néhány kollégától a bizottságában lévő újdonságokról értesüljenek. Lakatos András az ügyvezető elnökség pazarlására hívta fel a figyelmet. /Borbély Tamás: A szórványt képviselő csoportosulás alakult az RMDSZ-ben. Élesen bírálták az RMDSZ testületeinek működését és a szövetség vezetőit is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ Nem az RMDSZ ellen hozták létre ezt a csoportot, a szövetségen belül akarnak működni, és a szórványnak hangot adni, jelentette ki a Kezdeményező Kedvű Kalotaszentkirályi Képviselők Köre (5K) megalakulásáról Máté András képviselő. Ami jó Székelyföldnek, nem mindig felel meg a szórványnak is, mondta. A szórvány ugyanannyi szavazatot hozott, mint Székelyföld, ezért súlyában tekintve e két régiót egyenlőként kell kezelni. Amennyiben a kisebbségi törvény tervezete nem megy át olyan formában a törvényhozáson, ahogyan akarták, akkor az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. /Borbély Tamás: Máté: az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból, ha nem sikerül elfogadtatni a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Ha minden politika alku kérdése, az RMDSZ miért nem alkuszik meg a Magyar Polgári Szövetséggel? Hogyan lehetséges az, hogy olyan passzusokat hagynak a kisebbségi törvénytervezetben, amelyeket uniós fórumok a jogállamiság szempontjából már korábban kifogásoltak? A kérdéseket Márton Árpád Kovászna megyei képviselő próbálta megválaszolni a Bálványosi Szabadegyetemen. Érvelése szerint a területi és a személyi elvű autonómia nem áll ellentétben egymással, ellenben bizonyos esetekben ütközhetnek a személyi és közösségi érdekek. Mint elmondta, azért maradtak a tervezetben ilyen passzusok, mivel fontosabbnak tartja a közösségi érdekeket a személyieknél. Az MPSZ-szel való együttműködéssel kapcsolatosan rámutatott, az MPSZ-ben sincs hajlandóság az RMDSZ-szel való megalkuvásra. Máté András Levente Kolozs megyei képviselő azt vetette fel: nem biztos, hogy a tömbmagyarság területi autonómiája mindenkinek megfelel, hiszen a magyarság jelentős aránya szórványban él. Csapó József SZNT-elnök a területi autonómiát célzó törekvéseket bemutatva kifejtette, az önkormányzás alapvető közösségi jog, amely része az alapvető emberi jogoknak és szabadságoknak. Toró T. Tibor képviselő felvázolta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács törekvéseit. Garda Dezső arra hívta fel a figyelmet, hogy a masszív székelyföldi erdőirtásokkal gazdasági alapjaitól fosztják meg az autonómiát. /L. L.: Vérszegény eszmecsere, megizzasztott képviselők. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Polgári engedetlenség lehetőségét is figyelembe veszi a Kolozs megyei Aranyosegerbegy magyar közössége, ha a község polgármestere nem mond le arról a tervről, hogy a hét végi falunapokon kizárólag ortodox szertartással szenteltesse fel a magyar katonák síremlékét, és diplomát osztogasson román veteránoknak – jelezte Péter Ferenc a helyi RMDSZ szervezet elnöke. Az aranyosegerbegyi helyi temetőben a magyar katonák síremléke körüli vita nem új keletű. Az RMDSZ és az egyház támogatásával a helybelieknek már 2000-ben sikerült megjavíttatniuk azt a síremléket, amely 34–36, a második világháborúban elesett magyar katonának biztosít nyugvóhelyet. A sírkövön márványtáblácska hirdette a honvédsír helyét. A veteránok és az aranyosgyéresi vasgárdisták tagadják, hogy ott magyar katonák is lennének, ezért a polgármester egy év után mondvacsinált indokkal ismét felújítatta azt. A polgármester az átalakított emlékműre kétnyelvű táblát helyeztetett, amely nem jelezte, hogy ott magyar katonák nyugszanak.– Megalázó, hogy a magyar katonák sírja fölött osztogassanak elismerő oklevelet a román veteránoknak, ezért a polgári engedetlenség lehetőségét is figyelembe vesszük, mondta Péter Ferenc. – Az aranyosegerbegyi temetőben a történelem szerint honvédkatonák nyugszanak, és ezt tiszteletben kell tartani – nyilatkozta Máté András, RMDSZ-es parlamenti képviselő. /Borbély Tamás: Feszültséget kelt az aranyosegerbegyi honvédsír. Tiltakoznának a polgármester szándéka ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Máté András Levente parlamenti képviselő kérni fogja Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy szorgalmazza a katonasírok gondozására vonatkozó egyezmény aláírását Magyarország és Románia között. Maros, Kolozs és Fehér megyében 15 kopjafát állítottak már fel, de a kezdeményezés folytatódik, minden helységnek őriznie kell második világháborús áldozatai emlékét. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság tevékenysége nyomán 30 település 1543 elesett honvéd katonáját sikerült azonosítani, a honvéd áldozatok emlékére 15 helységben sikerült emlékoszlopot, sírkövet, keresztet, emléktáblát állítani, illetve honvéd sírkertet kialakítani. November elsején Nagyenyeden terméskőből emelt emlékoszlopot avatnak – 1945 január-február-márciusában a nagyenyedi hadifogolytáborban 238 honvéd hunyt el. /(fi): Tordaszentmihály. Egyezmény a katonasírok gondozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

Kolozsvár Főterén tátongó gödrökkel kapcsolatban László Attila, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke elmondta: amint lehetséges, tárgyalnak a polgármesterrel, addig nem nyilatkoznak az ügyben. Máté András RMDSZ-es parlamenti képviselő is megerősítette: László Attila társaságában találkozni készül Emil Boc polgármesterrel, hogy tisztázzák a kialakult helyzetet. /E-R. F., K. O.: Gödörügy: várakozó állásponton az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A képviselőház október 12-én elutasította két RMDSZ-képviselő törvényhozási javaslatát a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. A képviselők többsége – az RMDSZ kivételével – „alkotmányellenesnek” nevezte a tervezetet. Máté András képviselő elmondta: az alsóház közigazgatási bizottsága jelentésében a kezdeményezés elutasítását javasolta arra hivatkozva, hogy a tervezet nincs összhangban az alkotmány előírásaival, célja egy külön állami entitás létrehozása. A tervezet elutasítása ellen az RMDSZ képviselői szavaztak, akik elmondták, nem támogatják ugyan a kezdeményezést, de a közigazgatási bizottság indoklásával sem értenek egyet. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a plénum előtt elmondta, a törvénytervezet nem az RMDSZ kezdeményezése, a szövetség nem is támogatja azt, mivel „nagyon sok hibát tartalmaz”. Márton kifejtette, az RMDSZ nem ért egyet a közigazgatási bizottság indoklásával sem, miszerint az autonómia etnikai alapon jönne létre. A törvénytervezetet végül 188 képviselő támogatásával elutasították. Az RMDSZ 16 jelen lévő képviselője az elutasítás ellen szavazott, egy törvényhozó tartózkodott. A tervezetet Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke dolgozta ki, és Sógor Csaba, valamint Garda Dezső iktatta a parlamentben. Ez a szöveg immár másodszor bukott meg a parlamentben, első alkalommal azonban érdembeli vita nélkül utasították el. /Másodszor is elutasították az autonómia-tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Október 12-én Székelyföld autonómiájával kapcsolatos képviselőházi vitán a Nagy-Románia Párt nevében felszólaló Lucian Bolcas kifejtette, ezer éve kénytelen a románság eltűrni a magyar betolakodókat. A liberális frakcióvezető, Crin Antonescu nem értett egyet a törvénytervezettel, de védelmébe vette az erdélyi magyarságot, hangsúlyozta, ezer esztendő jelenlét után állítható, hogy jócskán itthon van. Az SZDP nevében Mircea Dusa volt Hargita megyei prefektus szólt, kifejtette, ebben a régióban békésen élnek együtt románok és magyarok, nem hiányzik az autonómia. Hasonlóan érvelt a demokratákat képviselő Kovászna megyei Petre Strachinaru, véleménye szerint nem tesznek jót az együttélésnek az ilyen jellegű kezdeményezések. /Farkas Réka: Visszautasították az autonómiastatútumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Gazdára lelt a kolozsvári szüreti bálon begyűlt adomány: Máté András Levente parlamenti képviselő, a bál kezdeményezője és védnöke Kelemen Hunor Hargita megyei képviselő kíséretében felkereste a madéfalvi Zöld Péter Általános Iskolát, melynek bútorzata és padlója nagy károkat szenvedett az árvíz miatt, és átadta a kolozsvári és megyei magyarság adományát Máté Sándor iskolaigazgatónak, valamint Tamás József polgármesternek. /Madéfalva kapta az adományt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala Kolozs megyei szervezete december 11-én Nemzeti kisebbségek – Európai kisebbségek című rendezvény keretében ünnepelte a kisebbségek napját, amely december 18-án lesz. A nyilvános vitára került sor, amelyen felszólalt Vasile Dancu szenátor (SZDP) és Kónya-Hamar Sándor (RMDSZ) képviselő, mindketten európarlamenti megfigyelők, Máté András (RMDSZ), a képviselőház jogi bizottságának tagja, illetve László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke. A vita témája a kisebbségi törvény volt. Ne lépjünk be az Európai Unióba megoldatlan problémákkal – mondta Kónya-Hamar Sándor. – Megoldatlan etnikumközi problémákkal az ország ugyanis nem lehet az EU tagja. Máté András képviselő hangoztatta, hogy a Velencei Bizottság nem mondott nemet a törvénytervezetre, hanem módosító javaslatokat tett. Vasile Dancu szenátor szerint a törvénytervezetet a koalícióban részt vevő pártok elé kellett volna terjeszteni, hogy megvitassák és véleményezzék. /D. I.: Nemzeti kisebbségek – Európai kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

A parlament ünnepi ülésén – köztük Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és kormányának több tagja – egyperces néma felállással adóztak az 1989 decemberében Temesváron, Bukarestben és más városokban meghaltak emlékének. Ezt követően a parlamenti pártok egy-egy képviselője emlékezett az 1989. decemberi eseményekre. Az RMDSZ részéről Máté András parlamenti képviselő szólalt fel. A decemberi forradalom körülményeit 16 éve vizsgáló Dan Voinea tábornok-ügyész leszögezte, hogy az 1989. decemberi fordulat után nem voltak semmiféle terroristák Romániában. Nem terroristák, hanem az akkori román hadsereg katonái, az egykori milícia, a titkosszolgálatok és hazafias gárdák tagjai lőttek akkor az emberekre. „A kommunisták lőttek, hogy hatalmon maradjanak. S maradtak is!” – jelentette ki a tábornok, aki szerint a hatalmat megragadó Ion Iliescu vezette csoport tagjainak lelkiismeretét terheli annak a 942 embernek a halála, akik 1989. december 22. déli 12 óra után estek áldozatául az akkor mesterségesen keltett zűrzavar légkörében történt lövöldözéseknek. A terroristákat Iliescu és cinkostársai találták ki, hogy eltérítsék a forradalmat a Temesváron elindult felkelés első óráiban megfogalmazott kommunistaellenes programtól. Iliescuék tudatos diverziójának hatszor annyi ember esett áldozatául, mint a Ceausescu-féle parancsoknak, melyeknek 162 áldozatuk volt. Dan Voinea tábornok vezetése alatt a forradalom körülményeinek kivizsgálásával foglalkozó katonai ügyészek az idén áprilisban emberölés, háborús propaganda, embertelen bánásmód és bizonyos objektumok elpusztítása miatt indítottak bűnvádi eljárást Iliescu ellen. /Iliescut vádolják a forradalom rejtélyeiért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Politikai indokot sejt Csibi István pere mögött Claudiu Sere újságíró, aki az Adrian Paunescu által vezetett Flacara című napilapnál dolgozik, és a Csibi-perben tanúvallomást tett. Azt állította: az üzletember félreállításáról Markó Béla és Adrian Nastase döntött, mivel Csibi állítólag zavarta Verestóy Attila üzelmeit. Az újságíró szerint erre vall az is, hogy Csibi letartóztatását követően Verestóy megvásárolta a csíkszeredai traktorgyárat. Sere szerint az RMDSZ-t zavarta az is, hogy a vádlott görögkeleti templomokat és román tannyelvű iskolákat támogatott. A két párt közötti protokollum értelmében Csibi lefüleléséért a szövetség visszavonta kolozsvári polgármester-jelöltjét. Máté András, parlamenti képviselő az RMDSZ legutóbbi kolozsvári polgármesterjelöltje megerősítette, hogy valóban a két párt országos vezetősége között született egyezség nyomán lépett vissza a küzdelemből, ugyanakkor blöffnek tartja, hogy ebbe az egyezségbe a Csibi-ügyet is belekeverik. /B. T., E.-R. F.: Csibi lefüleléséért lépett vissza Máté? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

A kisebbségi törvénytervezetről szóló jelentés elkészítésével megbízott három parlamenti szakbizottság március közepéig dolgozhat, hogy elkészüljön a jogszabály elfogadásához szükséges dokumentum – tájékoztatott Máté András parlamenti képviselő. A jogi, a tanügyi és az emberjogi bizottságoknak közösen február 15-ig kellett volna elfogadja a jelentés szövegét. A jogi bizottság a dokumentum elkészítési határidejének egy hónappal való meghosszabbítását kérte az állandó bizottságtól. A képviselőház vezető testülete a kérésnek eleget tett. A három szakbizottság minden kedden szakaszonként vitatja meg a kisebbségi törvénytervezet szövegét. A második szakaszt, amely a romániai kisebbségeket államalkotó tényezőként határozza meg, elhalasztották, mert a kormánypártiak és az ellenzék nem tudott megegyezni. Az RMDSZ kitartott az eredeti megfogalmazás mellett, de az ellenzék olyan passzusokat szeretett volna beiktatni, mint például „a kisebbségek hűségesek az általuk lakott szuverén és független nemzetállamhoz”. /B. T.: Márciusra tolódott a kisebbségi törvény jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Február 21-én a képviselőház jogi bizottságának ülésén nem született lényeges eredmény a kisebbségi törvénytervezet megvitatásában. Máté András Levente RMDSZ–képviselő azt nyilatkozta, hogy a találkozón csupán elméleti vita folyt. A helyben topogás a Demokrata Párt képviselői akadékoskodásának köszönhető. Csupán a 2. és 3. szakasz tartalmáról sikerült szóbeli megegyezésre jutni. Ezek értelmében a nemzeti kisebbségek és a román nemzet egyaránt államalkotó tényezőknek tekintendők. /Halasztás a kisebbségi törvénytervezet vitájában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Harmadik alkalommal rendezték meg a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjkiosztást Kalotaszentkirályon a helyi kultúrotthonban. Ünnepi beszédet mondott Póka András-György polgármester, Máté András Levente parlamenti képviselő, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Lakatos András, az Ady Endre Iskola igazgatója. Az ünnepi műsor az Ady Endre iskolások előadásával folytatódott, majd Okos Márton az ösztöndíj-alapító Gyarmathy Zsigmondról emlékezett meg. Idén az öt millió régi lej értékű díjban öt diák részesült tanulmányi eredményei alapján. /Török Á. Rebeka: Kiosztották a Gyarmathy-ösztöndíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Kolozsváron a megemlékezés a Szent Mihály-templomban kezdődött, előtte azonban, a Mátyás-szoborcsoport előtt egy fiatalokból álló csoport tüntetett egy „Vissza az egyetemünket” feliratú transzparenssel, és sok címeres magyar zászlóval. A zsúfolásig telt templomban elsőként a házigazda, Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket. Ünnepi beszédében az 1848. március 15-én megfogalmazott kiáltvány első mondatára utalt: „Legyen békesség, szabadság és egyetértés”. Dr. Pap Géza erdélyi református püspök számba vette az elmúlt 16 évet, kijelentve: sajnos többnyire a kudarcok jutnak eszébe: az autonómia, a magyar egyetem, az egyházi ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása egyaránt álom maradt. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök arra figyelmeztetett: a szabadság üres szó marad, ha nincs mögötte erkölcsi tartalom. Kiss Béla evangélikus lelkész a zsoltáros szavait idézve fohászkodott: „Utaid, Uram mutasd meg, hogy el ne tévelyedjem…” A kolozsvári magyar főkonzulátust Kónya László gazdasági attasé képviselte, aki saját, Erdélyhez fűződő élményei alapján mondott rövid beszédet. A templomból az ünneplők a Petőfi utcai Biasini Szállóhoz vonultak, ahol előbb a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, László Attila szólalt fel. Kónya László gazdasági attasé, mielőtt felolvasta volna a magyar kormány üzenetét, közölte: „a vélemény-nyilvánítást a végére kérem”. A hallgatóság néhány kósza füttytől eltekintve ennek igyekezett is eleget tenni, de amikor a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által aláírt szöveg a státustörvényhez, a nemzeti vízumhoz és a kedvezményes letelepedéshez ért, szinte mindenki fütyülésbe kezdett. Ellenreakcióként az egybegyűltek mind Calin Platon alprefektust, mind Marius Nicoara megyei tanácsi alelnököt (aki magyarul is szólt néhány szót), de Emil Boc polgármestert is megtapsolták. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: ő továbbra is az önálló magyar egyetem ügye mellett tör lándzsát. Beszédet mondott még Máté András Levente képviselő, majd megkoszorúzták a Biasini Szálló falán levő emléktáblát. Az ünnepség este a Magyar Operában megtartott előadással zárult. Az ünnepséget követően László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a Szabadságnak kijelentette: az általa vezetett szervezet elhatárolódik a Gyurcsány-beszédet fogadó füttykoncerttől. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Legyen békesség, szabadság és egyetértés! Március 15-ét ünnepeltük Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./