"Orbán Viktor magyar kormányfő július 28-án munkamegbeszélést folytat Adrian Nastase miniszterelnökkel. Adrian Nastase is bejelentette a találkozás tényét, hangsúlyozva: Romániának továbbra is változatlan az álláspontja a magyar státustörvényt illetően, s ha ezt a kérdést 2002. január elseje előtt nem sikerül megoldani, a román kormány törvényi eszközökkel akadályozza meg a magyar jogszabály alkalmazását Romániában. Románia szilárd érvekkel rendelkezik ahhoz, hogy e kérdésben ne értsen egyet Magyarországgal. Hozzátette, hogy amikor Martonyi Jánost fogadta Bukarestben, "a magyar külügyminiszterrel abban értettünk egyet, hogy nem értünk egyet". Nastase elmondta: közölte Martonyival, hogy a nemzeti kisebbségekért az állam a felelős, s ha Magyarország kíván törődni a Romániában élő magyar nemzeti kisebbséggel, akkor magára kell vállalnia az ezzel járó összes problémát, a kétnyelvű helységtábláktól egészen a közbirtokos tulajdonforma kérdéséig bezárólag. Mircea Geoana román külügyminiszter elmondta, Adrian Nastase azt szeretné, ha e tervezett találkozó nemcsak az első román-magyar miniszterelnöki találkozás lenne azt követően, hogy tavaly decemberben hivatalba lépett az új román kormány, hanem "barátok közötti nyílt párbeszéd is". /Orbán-Nastase találkozó Marosvásárhely környékén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"A román külügyminiszter programjának módosulása miatt Bukarest a magyar-román kormányközi vegyes bizottság plenáris ülésének szeptember végére történő halasztását kérte - közölte Victor Micula, külügyi szóvivő. A vegyes bizottság ülését eredetileg szept. 18-ra tervezték. A kért halasztást az teszi szükségessé, hogy ezen a napon Gerhard Schröder német kancellár magánlátogatást tesz Romániában. - A bukaresti javaslatban szereplő, szeptember végi időpont nem megfelelő a magyar-román kormányközi vegyes bizottság külügyminiszterek vezette budapesti ülésének megtartására - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő szept. 5-én. Szeptember utolsó hetében Martonyi János külügyminiszter ugyanis az ENSZ által tervezett időpontban szólal fel New York-ban, a világszervezet közgyűlésének ezévi ülésszakán. A magyar fél fontosnak tartja, hogy a kormányközi vegyes bizottság ülésére sor kerüljön. /Elhalasztják a magyar-román vegyes bizottság szeptemberi ülését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács (ET) Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - neves, független jogi szakértőkből álló testület. Románia azt javasolta korábban, hogy ez a bizottság vizsgálja meg, mennyire felel meg a magyar státustörvény az európai normáknak. Ezt követően Martonyi János azt indítványozta, hogy a testület ennél átfogóbb módon foglalkozzék a kérdéssel: azt vizsgálja meg, hogy az egyes európai országok milyen jogi szabályozás és gyakorlat keretében nyújtanak kedvezményeket a határaikon túl élő kisebbségeknek. A Velencei Bizottság Martonyi javaslatának szellemében tűzte napirendre a kérdést. A nemzetközi jogászokból álló testület a nyáron megbízott öt jelentéstevőt: készítsen jelentést a kérdéskörrel összefüggő európai jogi szabályozásról és gyakorlatról. E jelentés tartalmát ismertetik a raportőrök az okt. 19-i, velencei ülésen, amelyen részt vesz Martonyi János, és várhatóan jelen lesz Mircea Geoana román külügyminiszter is. Strasbourgi diplomáciai források szerint a Velencei Bizottság jogszerűnek és előremutatónak ítéli az anyanemzet határon túl élő kisebbségének nyújtott egyoldalú támogatást. Az Európai Parlament már korábban megállapította, hogy a státustörvény megfelel a Magyarország és az Európai Unió társulási megállapodásában foglaltaknak. - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény kidolgozásakor éppen a létező európai jogi szabályozást és gyakorlatot vette a magyar fél körültekintően figyelembe - hangsúlyozta Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő. /Velencei jelentés a státustörvényről. Jogszerűnek és előremutatónak értékelik. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 19./"

" A Velencei Bizottság okt. 19-én megvitatott jelentése és a megfogalmazott ajánlások az alapvető kérdésekben elfogadták a kisebbségvédelemmel kapcsolatos eddigi magyar érvelést - mondta a bizottság Velencében tartott ülése után az MTI-nek Martonyi János. A bizottság elemzéséből kiderül, hogy a több európai országban bevezetett, a magyaréhoz hasonló törvényi szabályozás messzebbre megy, mint a magyar. A jelentés összeállítói pozitív tendenciának nevezik, hogy Európában az utóbbi időben születtek olyan törvények, amelyek a határon túli kisebbségeknek akarnak kedvezményeket adni. A kisebbségvédelemért az elsődleges felelősség mindig azt az államot terheli, amelynek területén a kisebbségek élnek. Emellett azonban azoknak az országoknak is joguk van ilyen törvényeket hozni, amelyek kapcsolatot tartanak fenn más országokban élő kisebbségeikkel. Ez a jelentésnek a legfontosabb következtetése - fogalmazott a külügyminiszter. A jelentés pozitív tendenciának minősíti a szóbanforgó törvények születését, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy mindig be kell tartani a nemzetközi jog általános elveit. - A megfogalmazott általános tételek rendkívül hasznosak számunkra, mert például a végrehajtási rendeleteknek a megalkotása során ezeket figyelembe lehet majd venni, de hasznosak azoknak az országoknak is, amelyek a jövőben szeretnének hasonló törvényi szabályozásokat kidolgozni - jelentette ki Martonyi János. A bizottság javaslata szerint az ajánló szervezet a tájékoztatást, ajánlást eljuttathatja "fizikailag" a konzulátusra, az igazolást pedig ez utóbbi adja át a jogosultaknak. - Ezek után a jövőben talán könnyebben lehet majd rendezni a Románia és Magyarország között még meglévő nyitott kérdéseket - fűzte hozzá Martonyi János. /Martonyi: Az alapvető kérdésben elfogadták a magyar érveket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"

"Rolf Ekeus kisebbségi főbiztos politikai nyilatkozatával kapcsolatban a magyar külügyminisztérium szóvivője közleményt adott ki, mely szerint a főbiztos hivatalától származó értesülés megerősíti: a nyilatkozat címzettje nem Magyarország. A szóvivő hozzáfűzi: a magyar törvény jogi szempontú megítélését az Európai Parlament, majd a Velencei Bizottság jelentése és annak ajánlásai egyértelműen rendezik és lezárják. A törvény végrehajtásáról a szomszédos országok többségével folynak a konzultációk. "Az Európai Bizottság és más európai testületek mellett valamennyi szomszédunk, így Románia is elismerte, hogy bár vannak vitatott kérdések a törvény megvalósítását illetően, az sem a kétoldalú kapcsolatokban, sem a térségben nem okozott feszültséget. A szóvivő hangsúlyozza: a határon túl élő magyarok ugyanakkor hagyományosan és következetesen az állampolgárságuk szerinti országok belső demokratikus fejlődését és európai haladását képviselték és mozdították elő. Martonyi János, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága novemberi eleji üléséhez kapcsolódóan egyébként megbeszélést folytat majd Ekeus kisebbségi főbiztossal. /A külügyi szóvivő szerint: Nem Magyarország a címzett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./"

"Martonyi János külügyminiszter Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének főtitkárával és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával folytatott eszmecserén kérte a két szervezetet, nyújtson politikai támogatást ahhoz, hogy a kedvezménytörvényt bíráló szomszédos országok készséget tanúsítsanak a Magyarországgal való érdemi konzultációra. Martonyi János Bruno Hallernek, a parlamenti közgyűlés főtitkárának kifejtette: az ET velencei bizottsága jelentésének fényében, amely a magyar törvény mellett nyolc másik létező európai törvényi szabályozást és gyakorlatot vizsgált, különösen nehezen érthető, hogy a magyar törvény miért váltott ki ilyen éles visszhangot egyes szomszéd országok körében. Haller hangsúlyozta, hogy az ET közgyűlése a velencei bizottság megközelítéséhez hasonlóan szintén nem kizárólag a magyar törvényt fogja vizsgálni. Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa találkozójuk alkalmával Martonyi értékelésével egyetértve úgy foglalt állást, hogy a törvény nem vezetett feszültséghez a térségben, és semmilyen szempontból nem jelent biztonságpolitikai problémát. Ekeus megállapította, hogy térségünkben a magyar kisebbségek mindig törvényes úton próbálták érvényesíteni jogaikat. Az EBESZ főbiztosa a közelmúltban kiadott nyilatkozatával kapcsolatban kijelentette, hogy abban a kisebbségek védelmével kapcsolatos alapelveket kívánt megfogalmazni. Hangsúlyozta, hogy az állásfoglalás csak annyiban szólt Magyarországnak, mint a szervezet félszáznál több más tagállamának. /Strasbourg segítségét kéri Martonyi János. Politikai támogatást státusügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./"

"Románia továbbra is kész párbeszédet folytatni Magyarországgal a státustörvény kérdéséről - jelentette ki Mihnea Motoc külügyi államtitkár. Az államtitkár, aki az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésén vett részt, a román sajtónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: Strasbourgban nem találkozott a magyar küldöttséggel, mivel "Budapesten nagyon jól ismerik Bukarest álláspontját". Az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésén felszólalt Martonyi János magyar külügyminiszter is. A magyar diplomácia vezetője Strasbourgban találkozott az ET parlamenti közgyűlésének főtitkárával, valamint az EBESZ kisebbség- ügyi főbiztosával. A velük folytatott eszmecserén kérte a két szervezetet, nyújtson politikai támogatást ahhoz, hogy a kedvezménytörvényt bíráló szomszédos országok tanúsítsanak készséget a Magyarországgal való érdemi konzultációra, a konkrét fenntartásaikkal kapcsolatos megoldások kidolgozása érdekében. /Státusügyben a helyzet változatlan. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"

"A magyar kedvezménytörvényről csak a végrehajtása során fog kiderülni, hogy megfelel-e az Európában érvényes kisebbségvédelmi normáknak - jelentette ki Günter Verhaugen, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja. A Magyarországról szóló EU-országjelentés szerint ugyanis a törvény jelenleg nincs összhangban a diszkriminációmentességnek az EU alapszerződésében szereplő elvével, "egyes rendelkezései pedig a jelek szerint nem felelnek meg a kisebbségvédelem területén Európában elfogadott normáknak". Verheugen ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos problémákat kizárólag a jogszabály megfelelő végrehajtásával lehet megoldani. A végrehajtás módjáról pedig a szomszédos országokkal folytatott konzultációk során kell megállapodni. Az Európai Bizottság romániai képviseletének vezetője, Jonathan Scheele véleménye is az, hogy a státustörvény jelenlegi formájában nem felel meg a diszkriminációt tiltó uniós elvnek, és azt javasolja, hogy Magyarország jusson megegyezésre szomszédaival a velencei bizottság ajánlásainak tiszteletben tartásáról. Martonyi János magyar külügyminiszter szerint különösebb gondot nem jelent az a megállapítás, hogy a törvény néhány rendelkezése látszólag ellentmondásban áll az európai normákkal. A kerettörvényben a miniszter jelzése szerint a közeljövőben kiigazításokat hajtanak végre, de a törvényt nem kell módosítani. - Markó Béla nov. 14-i bukaresti sajtóértekezletén érthetetlennek minősítette, hogy a hazai sajtó nagyobb buzgósággal elemzi az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó évi jelentését, mint a Romániára vonatkozót. Az EB-nek a státustörvénnyel kapcsolatos fenntartásairól elmondta, hogy ezek egybeesnek a Velencei Bizottság által már megfogalmazott, a törvény alkalmazására vonatkozó részletkérdésekkel. A két kormánynak a közös akarata révén kell megtalálni a megfelelő megoldást. /Nem módosítják a státustörvényt. Martonyi: csupán kiigazításokra kerül sor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Martonyi János külügyminiszter New Yorkból telefonos sajtótájékoztatón a közel száz oldalas jelentésről Martonyi János gyorstájékoztatást adott, jelezve: alapos tanulmányozását követően részletesen visszatér a témára. A külügyminiszter véleménye szerint Magyarország felkészülését illetően a 2001-es jelentés az eddigi legkedvezőbb. /(Guther M. Ilona): Módosítás nélkül lép hatályba január 1-től a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"

"A román fél Budapest nyitási gesztusának tekintette és ezért üdvözölte a CEFTA-tagállamok miniszterelnökeinek múlt heti bukaresti találkozóján résztvevő Orbán Viktor megbeszéléseit Adrian Nastaseval. Mircea Geoana külügyminiszter hangoztatta: Nastase "hasznosnak és célszerűnek" tekintette Orbán Viktorral lezajlott megbeszéléseit. Románia "Magyarország álláspontjának rugalmasabbá válását" reméli Orbán Viktor válaszától. Magyarország mindenképpen elvégez bizonyos kiigazításokat a kedvezménytörvény végrehajtási rendeletében, amivel szó szerint követi az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásait - jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter. /Státustörvény: Rugalmasabb álláspontok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Szabad identitásválasztás címmel szervezett nov. 21-én konferenciát Budapesten a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatalának közreműködésével. A kerekasztal-beszélgetéseken magyar és külföldi politikusok, jogászok, határon túli magyarok szervezeteinek képviselői mondták el véleményüket a nemzeti identitásról, a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényről és annak nemzetközi visszhangjáról. Martonyi János (külügyminiszter, Magyarország) bevezető előadásában a nemzet fogalmának történelmi kialakulásáról és az évszázadok folyamán bekövetkezett változásairól beszélt. Fernand de Varennes (nemzetközi jogász, Ausztrália) felhívta a figyelmet az agresszív nacionalizmus felerősödésének riasztó jelenségére. A státustörvény kapcsán kialakult vitával kapcsolatban sajnálatosnak nevezte, hogy egyes államok kormányai veszélyben érzik magukat, amiért Magyarország segítséget kíván nyújtani a határain kívül élő magyar közösségeknek. Smaranda Enache (a Pro Európa Liga társelnöke, Románia) értékelte a Pro Minoritate Alapítvány hozzájárulását egy konstruktív román-magyar párbeszédhez. /Guther M. Ilona: Konferencia a szabad identitásválasztásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

"A moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatása és a magyarországi könyvek ellen indított háromszéki hadjárat mellett a gyimesbükki gyermekotthon felszámolásáról is tárgyalni kíván a jövő hét elején Bukarestben a magyar diplomácia két vezetője. Erről Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára beszélt nov. 27-én az Országházban, amikor Kelemen András képviselő csángóügyben megfogalmazott felszólalására válaszolt. "Szemmel látható a román állami hatóságok szerepvállalása ezekben az ügyekben - jelentette ki az államtitkár. - Nagy kérdés számunkra, hogy egyedi túlkapásokról van-e szó, vagy összehangolt magyarellenes támadássorozatról. Magyarázatot kérünk és várunk a román féltől. Személyesen is módunk lesz arra, hogy felvessük ezeket a kérdéseket, hiszen a külügyminiszter úr is, én is napokon belül találkozunk román partnereinkkel Bukarestben. Fontosnak tartom, hogy ezekben az esetekben ne legyen Magyarországon semmiféle elbizonytalanodás, hogy egységes támogatás legyen a meghurcoltak mögött" - fogalmazta meg az államtitkár. Németh Zsolt csángóügyben elmondta, az Európa Tanács ajánlása nyomán immár nemzetközi kötelezettség hárul Romániára, hogy a magyar nyelven beszélő csángók számára a hitélet és az oktatás terén biztosítsa az anyanyelv használatát. Hangsúlyozta, az utóbbit nemcsak a nemzetközi fórumok írják elő, hanem a bukaresti Oktatásügyi Minisztérium rendelete is. Az államtitkár szerint a Bákó megyei hatóságok fellépése úgy tűnik, nemcsak az oktatási, kisebbségi nyelvhasználati jogokat sérti, hanem az alapvető emberi és politikai szabadságjogokat is. "Szabadidős tevékenységről van szó, amit úgy tűnik, akadályoznak a hatóságok" - fogalmazott Németh Zsolt. Németh Zsolt államtitkár dec. 2-án érkezik Bukarestbe, ahol dec. 3-án előadást tart a Horia Rusu Alapítvány által rendezett konferencián. Akkor indul vissza, amikor az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri csúcsára a román fővárosba érkezik Martonyi János külügyminiszter. Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese nov. 27-én felvetette a csángók magyartanításának kérdését, a Krónika tudósításaira hivatkozva. Magyarnak lenni egészségtelen című felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést a Bákó Megyei Tanfelügyelőség és Közegészségügyi Felügyelőség magyar oktatás elleni fellépéséről. Mint elmondta, a hatóság Klézsén úgy találta, nem felelnek meg az egészségügyi szabályoknak azok a magánlakások, ahol délutáni magyarórákra gyülekeztek a csángómagyar gyermekek, ezért beszüntette a magyarórákat. A képviselő nehezen érthetőnek találta, hogy az Európai Bizottság magyarországi országjelentésének a kedvezménytörvényre vonatkozó részében egy időben kéri az emberi jogok tiszteletben tartását és a szomszédokkal való megegyezést. /Gazda Árpád: A csángókérdés az Országgyűlésben. Bukarestbe látogat Martonyi és Németh. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./"

"Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) nagyobb szerepet kell játszania a terrorizmus elleni küzdelemben - mondta Ion Iliescu elnök dec. 3-án Bukarestben, megnyitva a szervezet miniszteri tanácsának kilencedik ülését. A dec. 4-én záruló ülésen Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli. A miniszterek megtárgyalják, miképpen foghat össze szervezetük a NATO-val és az Európai Unióval a terroristák ellen. Martonyi János a tervek szerint találkozik Oroszország, Románia, valamint a visegrádi csoport külügyminisztereivel. Mircea Geoana külügyminiszter a tervezett találkozóról úgy nyilatkozott, hogy megkísérelnek - legalább elvi áttekintésben - tovább lendíteni a státustörvényt érintő egyeztetések kimenetelén. /EBESZ-értekezlet a terrorizmus ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ "

"Közeledtek az álláspontok, de továbbra is politikai szinten folytatódnak a magyar-román konzultációk a kedvezménytörvény kérdéséről. Ezt hangsúlyozta nov. 3-án Martonyi János magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter, miután megbeszélést tartott az EBESZ miniszteri tanácsa bukaresti ülésének keretében. A találkozón Geoana átadta Adrian Nastase írásos válaszát arra a levélre, amelyet Orbán Viktor magyar kormányfő küldött a román miniszterelnök korábban ugyancsak írásban kifejtett konkrét észrevételeire. A két külügyminiszter dec. 7-én Brüsszelben folytatja a tárgyalásokat. A bukaresti találkozó után mindkét politikus mérsékelt optimizmusának adott hangot. /Közeledtek az álláspontok státusügyben. Martonyi János Mircea Geoanaval tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "

"Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben, az Euro-atlanti Partnerségi Tanács külügyminiszteri értekezlete alkalmával dec. 7-én találkozott román kollégájával, Mircea Geoanával s átadta neki Orbán Viktor miniszterelnök levelét, amely választ tartalmaz a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos legutóbbi, Adrian Nastase kormányfő levelében megfogalmazott felvetésekre. A két külügyminiszter megállapodott, hogy dec. 10-én telefonkapcsolatba lépnek, és akkor döntik el, milyen formában folytatódjanak az egyeztetések a kedvezménytörvény végrehajtásának kérdéseiről. /Martonyi-Geoana találkozó volt tegnap Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ "

"Románia és Magyarország külügyminiszterei dec. 13-án telefonon folytattak megbeszélést, megegyeztek abban, hogy Németh Zsolt magyar és Cristian Dobrescu román államtitkár megpróbálnak kompromisszumot találni a státustörvény alkalmazását illetően. A Mediafax diplomáciai forrásokra hivatkozva tudni véli, hogy Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök között valószínűleg rövid találkozóra kerül sor a laekeni csúcsértekezleten. /Újabb Nastase-Orbán találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Orbán Viktor miniszterelnök dec. 7-én Adrian Nastase román kormányfőnek írt levelében két konkrét javaslatot tett a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar-román tárgyalások folytatására - nyilatkozta Horváth Gábor külügyi szóvivő dec. 13-án azzal kapcsolatban, hogy a román miniszterelnök dec. 12-i kijelentése szerint a román kormány a magyar féltől vár konkrét jelzéseket arra vonatkozóan, milyen formában folytatódjanak a tárgyalások a magyar kedvezménytörvényről. A magyar miniszterelnök levelét Martonyi János külügyminiszter adta át román partnerének, Mircea Geoanának dec. 7-én Brüsszelben. A magyar kormányfő levelében foglalt javaslatok a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar-román kétoldalú tárgyalások folytatására vagy a kisebbségi szakbizottság haladéktalan összehívását, vagy a két kormányfő személyes megbízottjának késedelem nélküli találkozóját kezdeményezték. A konkrét magyar javaslatok tükrében tehát a magyar fél várja a román partner konkrét válaszát, méghozzá nem a sajtó útján, hanem hivatalos formában - mondta Horváth Gábor. A magyar javaslatok már közel egy hete a román fél térfelén vannak, de válasz eddig semmilyen formában nem érkezett. /Budapest két dolgot is javasolt Bukarestnek- válasz sehol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

"Budapesten közgazdaságtudományi egyetem Tárcatükör című rendezvénysorozata dec. 20-i vitájának vendége Martonyi János külügyminiszter és Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP elnöke volt. Martonyi szerint a Fidesz nem fog koalícióra lépni a MIÉP-pel a jövő évi választások után, Kovács László szocialista pártelnök viszont elvárja, hogy ezt Orbán Viktor kormányfő maga is kijelentse. A kedvezménytörvényt illetően Kovács László helytelennek nevezte, hogy a jogszabály tervezetéről nem volt előzetes eszmecsere a magyar és a román miniszterelnök között. "A kedvezménytörvény ügyében kiderült, hogy létezik egyfajta bizalmatlanság a magyarsággal szemben bizonyos körökben. Pedig a magyar közvélemény túlnyomó többsége semmiféle területi revízióban nem gondolkodik, és a törvény épp azt bizonyítja, hogy a magyar történelemből végérvényesen eltűnt a territoriális dimenzió" - fogalmazott Martonyi János. Kovács László arról beszélt, hogy az MSZP kormányra kerülése esetén jobban összhangba hozná az Európára és a Kárpát- medencére vonatkozó politikát, mint a jelenlegi kabinet. Csökkentenék a külpolitika ideológiai tartalmát, és változtatnának a stíluson is. /Egy ex- és egy mai külügyminiszter - ugyanarról. /Martonyi János és Kovács László vitája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./"

Kedvezménytörvény az Orbán-kormány kinyújtott keze felénk, Magyarország határain kívül rekesztett magyarok felé – állapította meg Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője. Lényegében ezt hangsúlyozta az RMDSZ területi elnökeinek marosvásárhelyi tanácskozása is. Martonyi János magyar külügyminiszter okos kompromisszumnak, a magyar diplomácia sikerének nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és elfogadtatását. A magyarországi ellenzéki pártok szerint a román–magyar egyetértési egyezmény aláírásával a kormány elárulta és félrevezette a határon túli magyarokat. Riogatják a magyarországiakat, román munkaerő-inváziót emlegetnek, meg azt, hogy a határon kívülről érkező betegek megtöltik a kórházakat. "Nem más ez, mint szándékos és leplezetlen hangulatkeltés a határon túli magyarok ellen, s nyilvánvalóan a magyarországi közvélemény megosztását célozza" - állapította meg Borbély, önző pártérdekből feláldoznák az utódállamok magyarságát. /Borbély László: Marad a kinyújtott kéz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

A kedvezménytörvény végrehajtásának első tapasztalatairól, Orbán Viktor miniszterelnök meghívására január 9-én munkamegbeszélésen találkoztak Budapesten a MÁÉRT-on is képviselt határon túli magyar szervezetek vezetői. A tervek szerint egy hónap múlva újra összegyűlnek kicserélni a tapasztalatokat. A tanácskozást követően – a törvény hatályba lépése alkalmából – a határon túli magyar politikai vezetők közös nyilatkozatot fogadtak el. A megbeszélésen részt vett Martonyi János magyar külügyminiszter és Németh Zsolt politikai államtitkár, továbbá Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Az érintett határon túli magyar közösségeket Markó Béla (RMDSZ), Duka-Zólyomi Árpád és Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja, Szlovákia), Kasza József (Vajdasági Magyarok Szövetsége) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt), Kovács Mikós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Pasza Árpád (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége) és Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzat) képviselte. A politikai vezetők Országházbeli tanácskozásával párhuzamosan a Határon Túli Magyarok Hivatalában – a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXXII. törvény végrehajtását segítő – határon túli információs irodák vezető munkatársaival került sor tapasztalatcserére. Erdélyből, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Irodától Székely István és Nagy Zsolt volt jelen. Markó Béla elmondta: a tanácskozás során tájékoztatta a magyar kormányt és a határon kívüli magyar közösségek vezetőit arról, hogy a legnagyobb, Magyarország határain kívül élő magyar közösség számára egyértelműen elégtételt jelentett a román-magyar egyetértési nyilatkozat megkötése. Kihangsúlyozta: a megállapodás tényével és tartalmával nemcsak egyetértettek, hanem a maga eszközeivel az RMDSZ is megpróbált hozzájárulni ennek megszületéséhez, hisz érdeke volt mind az erdélyi magyarságnak, mind Magyarországnak, hogy a kedvezménytörvény alkalmazása lehetővé váljék Romániában, és a két ország viszonya ez által ne romoljon, hanem javuljon. Megítélése szerint az egyetértési nyilatkozat nemcsak az erdélyi magyarság körében, hanem a román többség részéről érzékelhető feszültségeket is oldani tudta. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy ez a megállapodás túlmutat a kedvezménytörvényen, mert akár politikai vagy akár gazdasági kapcsolatokat serkentő hatásai is lehetnek. Reményét fejezte ki, hogy a nemzeti, etnikai, kisebbségi kérdés kezelése szempontjából e példának az alapján "egy konfrontációs magatartásformából átléphetünk ebben a térségben mindannyian egy együttműködő magatartásformába". Megjegyezte, örül annak, hogy a megállapodással kapcsolatos magyarországi viták mostanáig nem gyűrűztek be Erdélybe. /(Guther M. Ilona): Kedvezménytörvény, első tapasztalatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ Jan. 9-én Orbán Viktor miniszterelnök, a Külügyminisztérium vezető tisztségviselői és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke Budapesten munkatalálkozón beszélték meg a határon túli magyar szervezetek vezetőivel a jan. 1-jén életbe lépett kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásának első tapasztalatait és időszerű kérdéseit. A munkamegbeszélésen valamennyien egyetértettünk abban, hogy a kedvezménytörvény életbe léptetése össznemzeti ügy és a magyar nemzet stratégiai sikere - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a budapesti találkozót követően. Martonyi János elmondta: a kedvezménytörvény tekintetében teljes az egyetértés a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány álláspontja között. Utalt arra, hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői különleges karácsonyi ajándéknak tekintették a törvény életbe lépését. - A vezetők nem sérelmezték, hogy a kedvezménytörvényt kiterjesztettük a román állampolgárokra is - mondta a külügyminiszter. Orbán Viktor álláspontja szerint a kedvezménytörvény végrehajtása által minden Kárpát-medencei magyar polgár szabadsága erősödik. - A státustörvény végrehajtásának megkezdése valamennyiünk közös sikere. Ezt a sikert az összefogás tette lehetővé — fogalmazott a miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament elsöprő, 92 százalékos többséggel alkotta meg a törvényt, amely magában foglalja a Kárpát-medencei magyarság sok évtizedes akaratát és reményét. Elmondta: néhány parlamenti párt a választási kampányban - előnyt remélve - megváltoztatta a véleményét, kihátrált a nemzeti konszenzusból, de ez a tény nem tántorítja el a kormányt attól, hogy - a határon túli magyarokkal szorosan együttműködve - végrehajtsa a törvényt. A találkozó előtt Orbán Viktor szokásos heti rádióinterjújában azt hangsúlyozta: 80 évet kellett várni arra, hogy a lelki köteléken túl létrejöhessen egy jogi értelemben is létező kötelék a magyar nemzet egymástól elszakított részei között. Nézete szerint most a határon túl élők is úgy érzik, hogy végre 80 év után előállt az a történelmi pillanat, amikor Magyarország olyan hazává vált, amely tud és akar is segíteni rajtuk. Közölte, hogy a köztársasági elnök csütörtökön adja át az első magyar igazolványt a Parlamentben. Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja általános alelnöke történelmi eseménynek nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és utalt arra, hogy ezzel megszűnnek az országhatárok. - Európának tudomásul kell vennie, hogy Magyarország gondoskodik a határon túl élő magyarok sorsáról is — tette hozzá Duka Zólyomi Árpád. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte, hogy Szerbiában hat információs iroda kezdte meg működését, és várakozáson felüli az ott élő magyarok érdeklődése a magyar igazolvány iránt. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke ismertetése szerint Kárpátalján 110 településen kérhetik az igazolvány kiadásához szükséges nyomtatványokat az érdeklődők. A politikus történelmi sikernek nevezte a kedvezménytörvény életbe léptetését. Pasza Árpád, a Horvátországi Demokratikus Közösség elnöke úgy vélekedett, hogy a horvátországi magyarok elismeréssel vannak a magyar kormány iránt, mert most tapasztalhatták, hogy 80 év után az anyaország ismét kinyújtotta feléjük a kezét. Tomka György, a szlovéniai magyarok vezetője arról beszélt, hogy Szlovéniában rokonszenvvel tekintenek a kedvezménytörvényre és elmondta, hogy január 3-án megkezdte működését az információs iroda. A találkozó után a határon túli magyar szervezetek vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el a kedvezménytörvény hatályba lépése alkalmából. Eszerint a törvény jelentősen hozzájárul a határon túli magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, az asszimilációs folyamatok lefékezéséhez és a szülőföldön való maradáshoz. Üdvözölték a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely előmozdítja a két ország közti együttműködést. A nyilatkozat aláírói szerint nincs veszélyeztetve a magyar munkaerő-piac. A találkozóval egyidőben Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a határon túli információs irodák vezetőivel találkozott. Ezt követően Szabó kifejtette: adottak a feltételek a magyar igazolványok kiadásához, és a kedvezményezettek már márciusban hozzájuthatnak a támogatásokhoz. /Határon túli magyar vezetők Budapesten. Martonyi: Működik a rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Martonyi János külügyminiszter szerint a decemberben aláírt magyar-román egyetértési nyilatkozat nem módosítja a kedvezménytörvényt, az MSZP és az SZDSZ ugyanakkor úgy látja, a dokumentum nem felel meg az ország nemzeti érdekeinek és az ügyben szemfényvesztés folyik. Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága jan. 11-én rendkívüli ülésén meghallgatta a külügyminiszter tájékoztatóját a magyar- román egyetértési nyilatkozatról és annak várható hatásairól. Molnár Gyula (MSZP) kijelentette: a törvény és a nyilatkozat szövege tételesen ellentétes egymással. Szent-Iványi István (SZDSZ), a bizottság elnöke az Országgyűlés januári rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazta, hogy a kedvezménytörvényt - az SZDSZ indítványa alapján - még ebben a kormányzati ciklusban módosítani lehessen. - Az ellenzék egy része sikamlós, szélsőjobboldali talajra lépett és választási kampányt folytat azzal, hogy a vendégmunkások elleni nyilatkozatokat fogalmaz meg - hangoztatta Surján László (Fidesz), a bizottság alelnöke. /A magyar OGY külügyi bizottsága az egyetértési nyilatkozatról tárgyalt. Élesedő belpolitikai vita. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

A magyar külügyminisztérium egyértelműen leszögezte, hogy a magyar kormány következetesen be fogja tartani a miniszterelnöki szinten aláírt egyetértési nyilatkozatban vállaltakat. Ezt Horváth Gábor külügyi szóvivő mondta el, Adrian Nastasénak azzal a nyilatkozatával kapcsolatban, amely szerint a magyar fél rosszhiszeműen írta alá a magyar–román egyetértési nyilatkozatot. — Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter megnyilatkozásai egyértelműen és világosan mérvadóak — mutatott rá. Martonyi János külügyminiszter külön kiemelte, hogy a dokumentum kedvezően hat a magyar–román kapcsolatokra. Adrian Nastase ugyanis jan. 11-én kifejtette: egyes magyar politikusok nyilatkozatai a románok magyarországi munkavállalási lehetőségeiről azt bizonyíthatják, hogy magyar részről rosszhiszeműen írták alá az egyetértési nyilatkozatot. A kormányfő állítását a magyar sajtó által idézett magyarországi politikus állításaival támasztotta alá, aki úgy vélekedett: "könnyebb lesz egy tevének átjutnia a tű fokán, mint hogy egy román Magyarországra jöjjön dolgozni". /Nincs szó rosszhiszeműségről. A magyar külügy válasza Nastasénak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

A bukaresti státus-kormánybizottság bejelentésére reagálva a magyar Külügyminisztérium egyértelműen leszögezte, a magyar kormány következetesen betartja a miniszterelnöki szinten aláírt egyetértési nyilatkozatban vállaltakat. Horváth Gábor külügyi hangsúlyozta, Martonyi János jan. 11-én, az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén leszögezte, hogy Magyarországnak érdeke az egyetértési nyilatkozatban foglaltak maradéktalan betartása, és a romániai magyarság érdekeit is ez szolgálja.A magyar fél reakciója azt követően érkezett, hogy a román kormányfő felszólította a prefektusokat: ne engedélyezzenek semmiféle olyan kezdeményezést, hogy a magyar igazolványt kérelmezőket nyilvántartásba vevő, netán az igazolványokat kiadó irodákat állítsanak fel Románia területén. Kovács László, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke nem nevezte meglepőnek a román miniszterelnök azon kijelentését, miszerint a magyar fél rosszhiszeműen írta alá a magyar–román egyetértési nyilatkozatot. Álláspontja szerint Adrian Nastase, illetve a szakértők nem tettek mást, mint figyelték a magyar sajtót, és látták a román–magyar megállapodásra vonatkozó kormányzati nyilatkozatokat. Az MSZP elnöke szerint csak idő kérdése volt, "mikor jön rá a román vezetés, hogy valaki hamis kártyákkal játszott" Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője közölte, az Országos Tanács állásfoglalást fogadott el, amely szerint a kedvezménytörvény elfogadásával és a magyar–román egyetértési nyilatkozat kiadásával a Fidesz-kormány súlyos károkat okoz Magyarországnak, a szomszédsági kapcsolatoknak, az ország nemzetközi megítélésének. Az ügyvivő a kedvezménytörvényt a magyar politikai élet botránykövének nevezte. Fodor Gábor kijelentette, a kialakult helyzetért a fő felelősség a Fidesz-kormányt és személy szerint Orbán Viktor miniszterelnököt terheli, de osztoznia kell a felelősségben a törvényt megszavazó szocialista képviselőcsoportnak is. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a kedvezménytörvényt alapvető pontokon módosítani kell. A szabad demokrata politikus elmondta, törölni kell a foglalkoztatási és társadalombiztosítási kedvezményt, az ajánlószervezeteket, a családi oktatási támogatást és a hozzátartozói igazolványt. /Nyugodt válasz. Budapest betartja a memorandumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Jan. 10-én Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke nyújtott át egy szlovákiai magyar családnakaz első magyar igazolványokat. Azóta a családfőt ismeretlen telefonáló szenci lakásán emiatt durván megfenyegette. Ugyancsak az Országházban, jan. 11-én Duray Miklós szlovákiai magyar politikusnak adta át ünnepélyesen a nevezett igazolványt Martonyi János külügyminiszter. "Személy szerint nagyon örülök, hogy szereplője lehetek ennek – mondta a külügyminiszter. – Senki számára nem titok az, hogy most e baráti találkozó keretében nyújtom át Duray Miklósnak a magyar igazolványt. Megkérdezhetik, miért pont neki és miért pont most? Talán nem tudja mindenki azt, hogy Duray Miklósnak különlegesen nagy, meghatározó szerepe volt a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény gondolatának megjelenésében, a törvény előkészítésében, abban, hogy a törvény végül is testet öltött. És abban pedig különösen, hogy ezt a törvényt a magyar országgyűlés 92%-os többséggel fogadta el. Ő volt az, akinek ez a gondolat eszébe jutott. És ő volt az, aki végig kiállt a gondolat megvalósítása mellett. Egyike volt azoknak, akiknek köszönhető az, hogy ez a törvény 2002. január elsején hatályba lépett." A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a törvény él, működik, alkalmazást nyer. Duray Miklós leszögezte: "Sok évtizedet vártunk arra, hogy az 1920-as nemzeti tragédiánk után valami olyan történjen, ami ismét a magyar együvé tartozást fogja szimbolizálni és erősíteni. Ez az elvárás és várakozás testesült meg a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényben, amely törvény azokról az emberekről szól, akik Szent István koronáját ugyanolyan nemzeti ereklyének tartják, mint a Magyar Köztársaság állampolgárai." Az igazolvány átvevését követően újságírók kérdésére elmondta, hogy számára ez elsősorban nem azt igazolja, hogy ő magyar, hanem azt, hogy összetartozunk. /(Guther M. Ilona): Ünnepélyes magyar igazolvány átadás az Országházban másodszor. Duray lett a boldog tulajdonos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Martonyi János magyar külügyminiszter febr. 12-én Isztambulban rövid kétoldalú megbeszélést folytatott román, illetve szlovák kollégájával, valamint Javier Solanával, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. A törökországi nagyvárosban tegnap kezdődött az a kétnapos konferencia, amely a civilizációk közötti megértés előmozdítását tűzte ki célul – természetesen a tavaly szeptemberi Amerika-ellenes terrorakciók következtében. A Martonyi–Geoana találkozón nyugodtan át lehetett tekinteni a magyar–román kormányközi vegyes bizottság jövő hétfőn Budapesten megrendezendő plenáris ülésének napirendjét. A magyar és a román diplomácia vezetője egyetértett abban, hogy a kormányközi vegyes bizottság ülésének kiemelt célja a kétoldalú kapcsolat minden területen történő előmozdítása, a két ország együttműködésének fejlesztése. A pozsonyi parlamentnek a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos minapi negatív döntése miatt a magyar–szlovák viszony sokkal "bonyolultabb". Martonyi János és Eduard Kukan mindazonáltal egyetértett abban, hogy folytatni kell a tárgyalásokat a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos közös politikai nyilatkozat szövegének egyeztetéséről, és ennek alapján meg lehet találni a kölcsönösen elfogadható megoldást. /Martonyi és Geaona találkozója. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 13./

Mircea Geoana külügyminiszter febr. 18-án Budapestre érkezett, részt vett a magyar–román kormányközi vegyes bizottság ülésén. Minden politikai feltétele megvan annak, hogy Magyarország és Románia kapcsolatai erőteljesen fejlődjenek - hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter a tanácskozást követő sajtótájékoztatón, melyet Mircea Geoanaval közösen tartottak. A két külügyminiszter a sajtótájékoztatón közös nyilatkozatot írt alá a vegyes bizottság létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából, amelyben kifejezték elégedettségüket a kétoldalú kapcsolatok példa nélküli fejlődése miatt. Geoana úgy fogalmazott: a két ország kapcsolata kiállta a kedvezménytörvény próbatételét. A magyar diplomácia vezetője kiemelte, hogy a CEFTA-térségben Románia Magyarország legnagyobb piaca. Hangsúlyozta: Magyarország kész a román termékek vásárlásának növelésére annak érdekében, hogy mérséklődjön a Románia oldalán mutatkozó kereskedelmi deficit. Elmondta, hogy magyar részről nagy reményeket fűznek a két ország kis- és középvállalatainak befektetéseit támogató garanciaalap létrehozásához. Mircea Geoana nagyra értékelte, hogy Magyarország támogatja Románia euroatlanti integrációját. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az autópályák építésével, illetve a garanciaalap létrehozásával kapcsolatos konzultációkba bevonják a két ország pénzügyminisztériumait is, a finanszírozási kérdések megoldása érdekében. A két miniszter a nap folyamán nyitó beszédet mondott azon az üzletember-találkozón, amelyet a román külügyminiszter kezdeményezésére rendeztek meg Budapesten, a vegyes bizottság ülésével egy időben. – A kormányközi vegyesbizottság az 1996-ban aláírt kétoldalú alapszerződés alapján jött létre 1997. márc. 12-én. A 11 szakbizottságot magában foglaló testület utolsó ülésére 1999-ben került sor Bukarestben. /Kiálltuk a státustörvény próbáját? Martonyi-Geoana találkozó Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Mircea Geoana megkoszorúzza Gozsdu Elek sírját. Gozsdu Elek ügyvéd egy Budapest központjában fekvő épületegyüttest hagyott a román államra, amelyet a román hatóságok szeretnének visszaszerezni. A román delegáció tagjai között van Cristian Diaconescu külügyi államtitkár és Pavel Abraham, a belügyi tárca államtitkára is. Mircea Geoana sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy az autópályák építésével, illetve a garanciaalap létrehozásával kapcsolatos konzultációkba bevonják a két ország pénzügyminisztériumait is, a finanszírozási kérdések megoldása érdekében. A román külügyi tárca adatai szerint a Romániában befektetett magyar tőke értéke 2001 novemberében elérte a 185 millió dollárt, míg a román cégek megközelítőleg 38 millió dollárt fektettek be Magyarországon. Tavaly novemberben 3.543 román-magyar vegyesvállalatot jegyeztek, míg Magyarországon 1.954 román-magyar cég működött. A két ország között folyó kereskedelem értéke a tavaly 970 millió dollár volt, 11,78 százalékkal több, mint 2000-ben. A Magyarországra irányuló román export értéke 371,5 millió dollár, míg a behozatalé 599,3 millió dollár, az ennek következtében kialakult negatív szaldó 227,8 millió dollár. /Mircea Geoana Budapesten. Magyar-román üzleti fórum. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

Az RMDSZ vezetősége a magyar kormány külügyi küldöttségét fogadta az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában. A magyar küldöttség részéről jelen volt többek között Martonyi János külügyminiszter és Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Martonyi János a megbeszélés után közölte, hogy bukaresti látogatásának elsődleges célja Magyarország egyértelmű támogatásáról biztosítani Románia NATO-csatlakozási erőfeszítéseit a román fővárosban Szövetségesek tavasza címen megrendezett NATO-értekezleten. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az utóbbi időben Románia csatlakozási esélyei nőttek. Megszűntek a státustörvény körüli feszültségek, jelezte Markó Béla, és három hónap távlatában Magyarország és Románia viszonyáról elmondható, hogy nem csak a státustörvény tekintetében, hanem minden viszonyban jól alakul. /Az RMDSZ vezetősége Magyarország külügyi küldöttségét fogadta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./

Márc. 25-én Bukarestben megkezdődött a NATO-felvételre váró országok kétnapos csúcstalálkozójuka. Az úgynevezett Vilnius 10 csoport valamennyi tagállama — Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Macedónia, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia — miniszterelnöki szinten vesz részt a találkozón. Az Új Szövetségesek Tavasza elnevezésű találkozón a NATO-tagállamok részéről jelen lesz Aleksander Kwasniewski lengyel államfő, Bülent Ecevit török és Milos Zeman cseh miniszterelnök, Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes, Martonyi János magyar külügyminiszter, valamint a holland, a luxemburgi és a török védelmi miniszter. A bukaresti találkozón két fő témakörben — az Új fenyegetések, új szövetségesek, valamint A NATO-hoz való alkalmazkodás, a leendő tagállamok álláspontja, a Prágába vezető út és a további teendők elnevezésű munkacsoportban — fejtik ki a jelölt államok miniszterelnökei országuk álláspontját. Martonyi János külügyminiszter márc. 26-án kétoldalú megbeszélést folytat román kollégájával, fogadja őt Adrian Nastase miniszterelnök, és találkozik Markó Béla RMDSZ-elnökkel is. /NATO-jelöltek tanácskoznak Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Martonyi János külügyminiszter szerint felesleges hisztériát keltett az ellenzék, amikor a kedvezménytörvény elfogadása után azzal ijesztgette a magyar munkavállalókat, hogy elveszítik állásukat a külföldiek miatt. A kedvezménytörvény bírálatát választási kampánycélokra használta fel az ellenzék. A magyar?román különmegállapodás szövegét hatpárti egyeztetés elé tárta a kormány, s akkor minden politikai erő elfogadta azt. Alig 12 óra múlva viszont frontális támadást indított az ellenzék, 23 millió román munkavállaló érkezésével ijesztgette az embereket, sőt volt, aki Ukrajna 50 milliós lakosságát is emlegette - fűzte hozzá. /Martonyi: Mégsem árasztotta el Magyarországot a keleti munkaerő. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Értékelvű külpolitikát és erőteljes nemzetpolitikát folytatott a most távozó kormány külügyminisztériuma — összegezte tárcája négyéves tevékenységét Martonyi János máj. 23-i sajtótájékoztatóján, amelyet Németh Zsolt külügyi államtitkárral közösen tartott Budapesten. A nemzetpolitikáról szólva a miniszter rámutatott arra, hogy a kormányzat lényegesen növelte a határon túli magyarságnak nyújtott támogatásokat, intézményesítették a kapcsolattartást a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) keresztül, és a parlament elfogadta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. Elmondta, hogy a MÁÉRT valamennyi résztvevőjét meglepték azok az erőteljes kifogások, amelyek a törvényt érték. Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának jobb helye volt a Külügyminisztériumba integrálva, mint a Miniszterelnöki Hivatalba, ahogy az az új kormányzati struktúrában lesz. Üdvözölte, hogy az új kormány sem kívánja megvonni a támogatást az erdélyi magyar egyetemtől. A kedvezménytörvényről szólva hangsúlyozta, a jogszabályt csak a határon túli magyar kisebbség egyetértésével szabad módosítani. /Nem csupán a lehetőségekhez igazodtak. Martonyi és Németh búcsú-sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Jún. 18-án Budapesten, a Fővárosi Bíróságon folytatódott a magyar állam által a nagybányai Aurul ausztrál–román vegyesvállalat ellen a 2000 januári tiszai ciánszennyezés miatt indított kártérítési per. 2000. jan- 30-án Romániában földcsuszamlás következtében átszakadt az aranymosással foglalkozó nagybányai Aurul bányaipari vállalat Zazar község közelében lévő ipari derítőjének gátja. Mintegy 100 ezer köbméternyi ciánid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a szennyezés a Szamosba, majd a Tisza magyarországi szakaszába került. A máramarosi prefektus felfüggesztette az Aurul működési engedélyét. A Szamos vizében a minden élőlényre halálos cián koncentrációja a magyar szabvány szerint megengedett határérték 180-szorosa volt, a Szamos-Tisza összefolyásánál 135-szörös, a kiskörei víztározónál — a duzzasztásnak és az áradásoknak köszönhetően — 34-szeres, Szeged alatt 15-szörös értéket mértek. A ciánfolt 12-én hagyta el Magyarország területét, és érte el Jugoszláviát. A ciánszennyezés előtti állapot a Felső-Tiszán február végére állt helyre. 2000 áprilisi becslés szerint az érintett folyókban 1241 tonna hal pusztult el. Szakemberek szerint 10–15 év kell a két folyó teljes rehabilitációjához, 3–4 év alatt a vízi élővilág 95 százaléka ismét megjelenhet a Szamosban és a Tiszában. A Környezettudományi Központ a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) megbízásából elkészített 2001 májusi jelentésében a cián- és nehézfém-szennyezés által okozott kárt 3,5–4,6 milliárd forintban állapította meg, a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely az élővilágot ért károkat és ezek helyreállítási költségeit is tartalmazza. A kártérítési per kronológiája: 2000. február 14. — Román illetékesek úgy nyilatkoztak, Románia nem fog kártérítést fizetni sem Magyarországnak, sem Jugoszláviának, a felelősséget a szennyezést okozó Aurul vállaltra hárították. Martonyi János külügyminiszter bejelentette, hogy a magyar állam a kártérítést az Aurultól és az Esmeraldától részletes nemzetközi tanulmány alapján fogja kérni. 2000. február 24. — A román legfőbb ügyész bejelentette, hogy megindították az eljárást ismeretlen tettes ellen. A vizsgálat több mint két év után, 2002. áprilisában ért véget, a jelentés szerint "előre nem látható körülmények" okozták a katasztrófát. 2000. március 16. — A kártérítési igényektől tartva csődbiztos igazgatása alá helyezte magát az Esmeralda ausztrál bányaipari vállalat. 2000. május 31. — A magyar kormány megtette az első jogi lépéseket, hogy a magyar állam és az összes károsult maradéktalan kártérítést kapjon, így előzetes bizonyítási eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, és egy ausztrál ügyvédi iroda révén bejelentette kártérítési igényét az Esmeralda ellen. 2000. június 14. — Ideiglenes működési engedéllyel, teljes kapacitással ismét működni kezdett a nagybányai Aurul aranykitermelő üzeme. 2000. július 10. — Magyarország 192 millió ausztrál dollár kártérítésre nyújtotta be igényét az Aurul anyavállalata, az Esmeralda ausztrál cég csődbiztosának — jelentette be Gönczy János kormánybiztos. A kárigény összegét nemzetközileg elfogadott módszerekkel számolták ki, és az ökológiai károkon kívül figyelembe vették a kárelhárítás, a védekezés, a rehabilitáció, a revitalizáció és az idegenforgalmi imázsrombolás hatásait is. 2000. július 14. — A Páneurópa Jogász Unió benyújtotta két magánszemély közös, precedens értékű keresetét a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Ebben a környezeti szennyezés megtörténtét, s ebből fakadóan a táj értékének csökkenését, továbbá a károkozó, az Aurul bányavállalat felelősségét kérték megállapítani. 2001. április 27. — A magyar állam kártérítési pert indított az Aurul vállalat ellen, mivel az nem válaszolt a magyar fél peren kívüli megegyezésre tett ajánlatára. A magyar állam kártérítési követelése 28,596 milliárd forint és annak kamatai. 2001. szeptember 21. — A Debreceni Városi Bíróság megtartotta, majd 2002 májusára elnapolta az Aurul vállalat felelősségének megállapítására indított per első tárgyalását, mert az Aurul képviselői az idézés ellenére nem jelentek meg a tárgyaláson. Az elnöklő bíró úgy ítélte meg, hogy az idézés nem volt szabályos, mivel a fél évvel korábban postázott idézés tértivevénye a tárgyalás napjáig nem érkezett vissza. 2001. november 26. — Gönczy János tiszai kormánybiztos sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az Aurul cég átvette a ciánszennyezés kapcsán indított kártérítési perre szóló idézést, így megkezdődhet a tárgyalás a Fővárosi Bíróságon. 2001. december 4. — A Fővárosi Bíróságon megkezdődött perben az Aurul vállalat helyett a Transgold cég küldte el jogi képviselőjét. A bíró 60 napot adott az alperesnek a jogutódlást, névváltozást tisztázó dokumentumok, köztük a cégkivonat hiteles magyar fordításának benyújtására. (MTI-Sajtóadatbank) /Vladár Tamás: Folytatódik a magyar állam kontra Aurul ciánper. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

"Júl. 21-28-a között neves személyiségek vitáznak a hagyományos szabadegyetemen /Bálványosi Nyári Szabadegyetem/ a politikai közélet legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseiről. A Polgári kibontakozás Európában című rendezvény szervezői - a Pro Minoritate, Jakabffy Elemér, Horia Rusu és Reform Alapítvány, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség - meghívták Orbán Viktor volt magyar kormányfőt, illetve az előző kormány politikusait, köztük Martonyi Jánost, Németh Zsoltot, Pokorni Zoltánt, Dávid Ibolyát, Bába Ivánt, Borókai Gábort, a hazai meghívottak közül nem hiányzik Tőkés László, Markó Béla, Adrian Severin, Toró T. Tibor, Smaranda Enache, Renate Weber és Dinu Zamfirescu. A szabadegyetem délelőtti előadásainak és vitáinak fő témakörei: Szabad sajtó - felelős sajtó, Az európai integráció és vidékfejlesztés, Önkormányzat - regionalizmus, Polgári érték - értékelvű polgár, Kisebbségek és stabilitás, NATO-bővítés és Közép-Kelet-Európa jövője. /(Ferencz): Tusványos tizenharmadszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./"