Martonyi: a nemzetpolitika nem a Külügyminisztériumhoz fog tartozni
Kifejtette: a határon túli magyarokkal kapcsolatos alaptétel az, hogy az ott élő magyar közösségek maguk határozzák el, milyen stratégiát, politikát folytatnak, milyen autonómiaformát tartanak a maguk szempontjából megfelelőnek
A nemzetpolitika az új kormányzati szerkezetben nem tartozik a Külügyminisztériumhoz - jelentette ki szombaton a Magyar Televíziónak adott interjúban Martonyi János arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen lesz a munkamegosztás közte és Semjén Zsolt leendő miniszterelnök-helyettes között.
A külügyminiszteri poszt várományosa a köztévé Európa Magyarországon című műsorában azt mondta: a nemzetpolitika nem külpolitika, "a nemzetpolitika a nemzetstratégiának egy nagyon fontos eleme". Külpolitikai "lecsapódása" a szomszédpolitikával és a Közép-Európa-, illetve Európa-politikával összefüggésben van - jegyezte meg.
Martonyi János kifejtette: a határon túli magyarokkal kapcsolatos alaptétel az, hogy az ott élő magyar közösségek maguk határozzák el, milyen stratégiát, politikát folytatnak, milyen autonómiaformát tartanak a maguk szempontjából megfelelőnek.
A mindenkori magyar kormánynak az a dolga - folytatta -, hogy ezeket a törekvéseket a lehető legnagyobb mértékben támogassa. "Nekünk azt kell meghallanunk, hogy mit mondanak a határon túli magyar közösségek" - vélekedett.
Az egyeztetési fórumokra vonatkozó felvetésre Martonyi János közölte: a Magyar Állandó Értekezletet egy megújított formában újra létrehoznák, de hozzátette, hogy szerinte az egyik fórum nem zárja ki a másikat.
A határon túli magyar pártok számával, illetve az egységgel kapcsolatban példaként említette Szlovákiát, és rámutatott: korábban volt három párt, azután egy, most pedig kettő van. "Ez nem jó, én sokkal jobban örülnék egy pártnak" - tette hozzá.
MTV.hu

Szavazati jog határon túliaknak?
Az új parlament első ülésnapján beterjeszti törvényjavaslatát a Fidesz–KDNP a kettős állampolgárságról – mondta a Hír TV-ben Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős leendő általános miniszterelnök-helyettes, aki szerint a határon túli magyaroknak szavazati jog is jár majd, erről azonban később a választási törvény rendelkezik.
„Ma a világon bárhol élő románnak lehet román állampolgársága. A világon bárhol élő szlováknak lehet szlovák állampolgársága. Ugyanakkor a Kárpát-medencében őshonos magyarságnak nem lehet magyar állampolgársága. Ez a helyzet tarthatatlan” – fogalmazott a politikus.
Semjén Zsolt a Hír TV műsorában a kettős állampolgárság megadását élete legfontosabb ügyének nevezte. Tájékoztatása szerint a román példát követik majd – amely előtt „megemelte a kalapját” –, azaz egyéni kérelem alapján, gyorsított eljárással megadják az állampolgárságot annak, akinek magyar identitása van.
Ilyen megítélés alá az eshet, aki valamilyen szinten tud magyarul, a történelmi Magyarországról származik, vagy vélelmezhetően innen vándorolt el a történelem folyamán. „Ha Románia kiterjeszthette az unión kívüli Moldova Köztársaság polgáraira a román identitás alapján a román állampolgárságot, akkor Brüsszel se szólhat egy szót se, ha a felvidéki és erdélyi magyarság is megkapja az állampolgárságot” – tette hozzá.
Semjén megjegyezte, most az állampolgárság megadásáról van csak szó, a szavazati jog ugyanis nem ennek a törvénynek a témája, hanem a választójogi törvényé. „Ehhez pedig mindenképpen hozzá kell majd nyúlni, meg kell oldani többek között az országon belüli kisebbségek szavazati jogának kérdését is” – tette hozzá a KDNP elnöke, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazati jog most sem jár automatikusan a külföldön élőknek, feltétele, hogy a választópolgárnak legyen egy Magyarországon bejelentett lakcíme.
Martonyi János: újjáalakul a MÁÉRT
Nem a Külügyminisztériumhoz, hanem a nemzetpolitikát is felügyelő miniszterelnök-helyetteshez Semjén Zsolthoz tartozik majd a határon túli magyarok ügye az új kormányzati struktúrában – jelentette ki Martonyi János, leendő külügyminiszter szombaton, a Magyar Televízió Európa Magyarországon című műsorában. A döntést Martonyi azzal indokolta, hogy ez nem külpolitikai kérdés, hanem a nemzetstratégia egy nagyon fontos eleme.
A politikus szerint, a határokon túl élő magyarok feladata, hogy meghatározzák milyen stratégiát, politikát folytatnak, milyen autonómia-formát tartanak a maguk számára megfelelőnek, a magyar kormány feladata pedig az, hogy ezeket a törekvéseket a lehető legnagyobb mértékben támogassa. Az egyeztetési fórumokra vonatkozó felvetésre Martonyi János közölte: a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) egy megújított formában újra létrehoznák.
Kánya Gyöngyvér, Budapest
Új Magyar Szó (Bukarest)

Martonyi: fel kell lépni a magyarellenesség ellen
A kormány egyetlen alkalommal sem fogja szó nélkül hagyni a magyarellenességet - jelentette ki Martonyi János, a külügyi tárca várományosa az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága előtt csütörtökön. A politikus elmondta: véleménye szerint alkotmánysértő a pozsonyi parlament azon döntése, amely a magyar állampolgárságot kérelmezőket automatikusan megfosztja a szlovák állampolgárságtól.
A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról szólva Martonyi János közölte: az elmúlt kilencven év történetében szinte példátlan, hogy egy ilyen fontos nemzetpolitikai döntést a hét közül csak egy szomszédos állam kifogásoljon.
Bizottsági meghallgatásán a külügyi tárca várományosa az állam és a nemzet érdekeinek összeegyeztetését nevezte a külpolitika fő feladatának. Elmondta, hogy a kormány nemzetpolitikája egy mondatban összefoglalható: ne bántsd a magyart.
Martonyi János egyúttal sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása nyomán "Szlovákiában ismét felszínre jött a magyarellenesség". Hangsúlyozta, hogy ez ellen fel fognak lépni, a fellépéshez azonban nemzeti konszenzus szükséges.
A leendő külügyminiszter elmondta: helyesli, hogy a Magyar Koalíció Pártja a szlovákiai alkotmánybírósághoz fordul a pozsonyi parlament szerdai döntését kifogásolva. Martonyi János hangsúlyozta, a magyar állampolgárságot kérelmezőket a szlováktól automatikusan megfosztó határozat véleménye szerint - a szlovákiai nyelvtörvényhez hasonlóan - alkotmányellenes, és az 1997-es strasbourgi állampolgársági egyezményt is sérti.
Mint mondta, világos, hogy a pozsonyi törvénymódosítás egyetlen célja az volt, hogy "ellentámadást" hajtson végre a szlovákiai magyar közösség ellen. Arra is kitért, hogy aggályairól tájékoztatta az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát. A leendő kormány arra törekszik majd - tette hozzá -, hogy az ügyet nemzetközi szervezetek, például az Európa Tanács, napirendjükre vegyék, illetve ott tarsák
A közelmúlt ismeretében nem meglepő, hogy a szlovák politikai elit többsége ellenzi a felvidéki magyarok kettős állampolgárságát - mondta Martonyi János, hozzátéve, hogy Szlovákia a javaslattal kapcsolatban azonnal az állam biztonságáról, területi integritásáról kezdett beszélni, noha ezeket senki sem vonta kétségbe.
"Mi nem beszélünk területről, emberi jogokról beszélünk" - mondta, megemlítve, hogy amíg a két állam ilyen ellentétesen közelít ehhez a témához, lesznek vitáik. "Állunk elébe" - jelentette ki.
Kovács Lászlónak, a bizottság MSZP-s alelnökének felvetésére, amely szerint a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását nem előzte meg érdemi konzultáció Szlovákiával, Martonyi János úgy felelt: köztudott volt, hogy a választásokon győztes pártszövetség első intézkedéseinek egyike a határon túl élő magyarok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény elfogadása lesz.
Hozzátette, hiába tárgyaltak volna hónapokon át, a két ország ellentétes felfogása miatt nem sikerült volna egyezségre jutni.
Martonyi János arra is kitért, hogy folytatni kell kétoldalú tárgyalásokat Szlovákiával, amint előbb Magyarországon, majd Szlovákiában is megalakul az új kormány.
MTI

Csak Szlovákia nem érti az érveinket – Martonyi János: Az új kormány elsőrendű feladata lesz a határon túli magyarok védelme
Elsőrendű feladata lesz az új kormánynak a határon túli magyarok megvédése a külügyi tárca várományosa szerint. Martonyi Jánosnak tegnap bizalmat szavazott mind a négy, a munkáját ellenőrző parlamenti bizottság. Időközben az Európai Bizottság közölte: nincsen illetékessége állampolgársági ügyekben. A határon túli magyarok üdvözölték a magyar állampolgársági törvény módosítását. A nemzetpolitikáért felelős leendő miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt jelezte, az új kormány határozott szándéka a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívása.
Bizalmat szavazott Martonyi Jánosnak, a magyar külügyi tárca várományosának az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága. Hasonlóan döntött a nemzetbiztonsági és az európai ügyek bizottsága is. Martonyi János a külügyi bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy a második Orbán-kormány nemzetpolitikája egy mondatban összefoglalható: Ne bántsd a magyart! „Sosem fogjuk szó nélkül hagyni, és mindenkori külpolitikánk elsőrendű feladata a magyarok megvédése lesz” – jelentette ki a leendő külügyminiszter, aki arról is beszélt, hogy mindent megtesznek majd a szerbiai Temerinben bebörtönzött magyar fiatalok kiszabadításáért, illetve a határon túli auto­nómiaformák előmozdításáért.
Martonyi János szerint feleslegesen félti Pozsony Szlovákia biztonságát a magyar állampolgárság kiterjesztésétől, mert Budapesten senki sem vonta kétségbe a szomszédos ország integritását és méltóságát, senki sem beszél területi kérdésről, nemzetbiztonságról vagy a határokról. „A szlovák állampolgársági törvény módosítása viszont ütközik a szlovák alkotmánnyal és a strasbourgi egyezménnyel is. A kérdést napirenden kell tartanunk a nemzetközi szervezetek előtt” – fűzte hozzá a külügyi tárca várományosa.
Időközben kiderült, hogy az Európai Bizottságnak nincsen illetékessége állampolgársági ügyekben. „Ezekről az Európai Unió tagországai saját illetékességi körükben jogosultak dönteni” – jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Matthew Newman, az alapjogokért is felelős biztos, Viviane Reding szóvivője. Hasonló álláspontra helyezkedett Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa is.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetői szerint a határon túli magyarokat a múltban ért sérelmekért erkölcsileg kárpótolja a magyar állampolgársági törvény módosítása. Kőszeghy Elemér, az UMDSZ elnökhelyettese azt valószínűsítette, hogy Kijev szemet huny a kárpátaljai magyarok kettős állampolgársága fölött.
A magyar állampolgársági törvény nemzeti rehabilitációs gesztus, de kérdés, hányan fogják igényelni a magyar állampolgárságot – vélekedik egy kolozsvári fórumon Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megbízott ügyvezető elnöke és Kelemen Hunor művelődési miniszter, akik szerint nem kell tömeges kivándorlástól tartani. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint „ezek után el lehet gondolkodni a folytatásról is, az összes többi jogosultságról is egyeztetni kell mindazt, amit a magyar állampolgárság hoz magával”. Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint Trianont minden határon túlra szakadt magyar család megszenvedte, s most megtörtént a jelképes jóvátétel.
Magyar Hírlap

Martonyi: képtelenség felülvizsgálni a trianoni szerződést
Martonyi János külügyminiszter a Danas című belgrádi napilapban szombaton megjelent interjújában azt hangsúlyozta, hogy Budapest "a magyar közösség kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez" ragaszkodik; az emberi és állampolgári jogok koncepciójáról van szó, "ennek abszolút semmi köze területi és határkérdésekhez".
"Teljes képtelenségről beszélnek, akik azt mondják, el kell végezni a trianoni szerződés felülvizsgálatát. Ez történelem. Ellenezzük olyan dolgok revízióját, amelyek a múlthoz tartoznak" - mondta a magyar külügyminiszter a baloldali liberális újság címlapján induló, több oldalas, fotóval illusztrált interjúban.
"Mi a magyar közösség kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez ragaszkodunk, ez minden; az emberi és állampolgári jogok koncepciójáról van szó, ennek abszolút semmi köze területi és határkérdésekhez" - mondta. "Az állampolgároknak, emberi lényeknek megvannak a maguk elidegeníthetetlen jogaik, ez sokkal fontosabb, mint területek és hasonlók" - fűzte hozzá Martonyi.
Számos példa van az európai történelemben olyan békeszerződésekre, amelyek egyes résztvevőknek tragédiát jelentettek. Nem szabad, hogy politikai vitáink témájává tegyük ezeket a békeszerződéseket, megterhelve ezzel az államközi kapcsolatokat - mondta.
Szerbia EU-csatlakozási folyamatáról Martonyi elmondta, néhány tagállam szerint egyelőre nincs itt az ideje annak, hogy Belgrád csatlakozási kérelmét a Tanács továbbítsa az Európai Bizottsághoz, előbb meg kellene várni a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) állásfoglalását Koszovó függetlenségéről. Martonyi János leszögezte, Magyarország nem tartozik ezek közé az országok közé; a magyar álláspont az, hogy amennyire csak lehet, gyorsítsuk föl a folyamatot.
Ezért sem szabadna a figyelem középpontjába helyezni Koszovó kérdését - jelentette ki. Nemzeti érdek Magyarország számára, hogy Szerbia minél előbb az Európai Unió tagja legyen, úgy véljük, nem szabad, hogy a Koszovó körüli nézeteltérés lényegileg akadályozza ezt a folyamatot - mondta Martonyi János a Danas című belgrádi lapnak.
A magyar külügyminiszter pénteken fejezte be kétnapos szerbiai látogatását; ez volt az első hivatalos külföldi útja az áprilisi parlamenti választások nyomán megalakult új magyar kormány május 29-i beiktatása óta.
Népszava

Martonyi János kedden Romániába látogat
Martonyi János külügyminiszter kedden hivatalos látogatást tesz Bukarestben román partnere, Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására - tájékoztatta a Külügyminisztérium hétfőn az MTI-t.
A magyar-román külügyminiszteri találkozó mellett Martonyi János tárgyalásokat folytat Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Anca Ilinoiuval, Traian Basescu román államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával - írja a minisztérium.
A közlemény szerint a külügyminiszteri látogatás fő célja annak megerősítése, hogy az új magyar kormány elkötelezett a két ország stratégiai kapcsolatának fejlesztése és az intenzív együttműködés erősítése iránt. Ezt szolgálja az együttes kormányülések gyakorlata, amelyet a magyar és a román kormány is folytatni szándékozik - hangsúlyozza a tárca.
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyarország és Románia közötti együttműködés elmélyítésére lehetőség kínálkozik az energiapolitika terén mind regionális, mind pedig EU-keretekben, valamint a közös agrárpolitika területén és az európai Duna-stratégia kidolgozásában.
A magyar-román kétoldalú együttműködés intenzitását a kiterjedt gazdasági kapcsolatok is jól mutatják: Magyarország külkereskedelmi partnerei között Románia a tizedik legfontosabb ország, a magyar export számára az ötödik legnagyobb piac, a délkelet-európai régióban pedig a legjelentősebb felvevő piaca a magyar termékeknek - áll a közleményben.
MTI

Martonyi János Bukarestben
Martonyi János külügyminiszter ma hivatalos látogatást tesz Bukarestben román partnere, Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására – tájékoztatott tegnap a budapesti Külügyminisztérium. A magyar–román külügyminiszteri találkozó mellett Martonyi János tárgyalásokat folytat Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Anca Ilinoiuval, Traian Băsescu román államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával – közölte a tárca.
A közlemény szerint a külügyminiszteri látogatás fő célja annak megerősítése, hogy az új magyar kormány elkötelezett a két ország stratégiai kapcsolatának fejlesztése és az intenzív együttműködés erősítése iránt. Ezt szolgálja az együttes kormányülések gyakorlata, amelyet a magyar és a román kormány is folytatni szándékozik – hangsúlyozza a tárca.
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyarország és Románia közötti együttműködés elmélyítésére lehetőség kínálkozik az energiapolitika terén mind regionális, mind pedig EU-keretekben, valamint a közös agrárpolitika területén és az európai Duna-stratégia kidolgozásában.
A magyar–román kétoldalú együttműködés intenzitását a kiterjedt gazdasági kapcsolatok is jól mutatják: Magyarország külkereskedelmi partnerei között Románia a tizedik legfontosabb ország, a magyar export számára az ötödik legnagyobb piac, a délkelet-európai régióban pedig a legjelentősebb felvevő piaca a magyar termékeknek – áll a közleményben.
Mint ismert, az Orbán-kormány beiktatása óta járt már Bukarestben Németh Zsolt külügyi államtitkár és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Konjuktúra
A politikai elemzésben kevésbé gyakorlott szemnek is feltűnő immár, hogy az új budapesti kormány legmagasabb rangú külpolitikai képviselőinek első útja Romániába vezetett. Az elmúlt két-három héten ugyanis egymásnak adták a kilincset a bukaresti kormányhivatalokban az Orbán-kabinet rangosabbnál rangosabb tagjai.
A sort Németh Zsolt külügyi államtitkár nyitotta meg, aki egy régiós együttműködési román–magyar projekt „ürügyén” látogatott a román fővárosba, majd a tengerpartra. Őt követte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki a bukaresti hivatalos találkozók mellett – a határon túli magyar ügyekért felelős első számú anyaországi illetékesként – erdélyi helyszíneken tartott „székfoglalót”. Ma pedig a magyar diplomácia első embere, Martonyi János külügyminiszter szélesíti tovább az előbbi kettő által frissen kitaposott ösvényt.
Mi lehet ennek a nagyon tudatosnak tűnő stratégiának az oka, és főleg a célja? Nos, egyrészt a magyar kormánynak – ahogyan az egy jobboldali, konzervativ pártkoaliciónak jól is áll – valóban van törlesztenivalója a határon túli magyar közösségekkel szemben, nyolcévnyi magába forduló budapesti kormányzás után. Másrészt Budapestnek nincs is túlságosan sok alternatívája Bukarestre, ha a szomszédaival akar „barátkozni”, hiszen Pozsonnyal a viszony fagyosabb, mint valaha, és a számottevőbb magyar kisebbségekkel rendelkező EU-tagországok listája ezzel ki is merült. (Márpedig egy EU-s ország számára diplomáciailag szinte kötelező a hivatalos látogatások sorát uniós tagországgal kezdeni.)
Vannak azonban más, kevésbé nyilvánvaló okok és célok is, amiért Bukarest ugyanúgy érdekelt a kapcsolatok minél szorosabbá fűzésében, mint Budapest. Miközben a magyar kormánynak azt kell bizonyitania a nyugati kancelláriák felé, hogy a szlovák szomszédokkal kialakult konfliktus nem rajta múlt, hanem csakis és kizárólag Ficóékon (mert hiszen lám: a románok nem prüszkölnek még a kettős állampolgárságtól sem), a bukaresti diplomácia viszont a Băsescu-érában fokozatosan kialakult nemzetközi elszigeteltséget próbálja elkendőzni a világ szeme elől.
A kapcsolatok minél szorosabbá fűzése tehát Bukarest és Budapest – bár önös, de – közös érdeke. Ennek a konjunktúrának pedig az erdélyi magyarság csak haszonélvezője lehet.
Salamon Márton László
Új Magyar Szó (Bukarest)

Az új magyar kormány új dimenziót ad regionális politikájának
Az állampolgársági törvény alkalmazása során Magyarország különösen nagy gondot fordít majd arra, hogy az állampolgárság megadása ne tömegesen, automatikusan, hanem egyéni eljárások keretében történjen, betartva az alapvető nemzetközi jogi elveket, szabályokat – mondta kedden Bukarestben Martonyi János külügyminiszter román kollégájának, Teodor Baconschinak.
Mint Baconschi megjegyezte, a miniszteri találkozón őszintén beszéltek a magyar állampolgársági törvény módosításáról, valamint a magyar összetartozás napjának bevezetéséről. Hangsúlyozta: Románia biztos akar lenni abban, hogy ezeknek a törvényeknek az alkalmazása során Magyarország tiszteletben tartja minden nemzetközi kötelezettségvállalását. Martonyi így fogalmazott: „Értékeljük a román kormány magatartását a magyar állampolgársági törvény módosításával kapcsolatosan. A törvény alkalmazása során különös gondot fogunk fordítani arra, hogy az állampolgárság megadása ne tömegesen, automatikusan, hanem egyéni eljárások keretében történjék” – mondta, leszögezve, hogy Magyarország betartja az alapvető nemzetközi jogi elveket, szabályokat. Nagyra értékelte, hogy a két ország kormánya e kérdésben megérti egymást.
A magyar diplomácia vezetője Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására tett látogatást a román fővárosban. A külügyminiszteri megbeszélésen túl tárgyalt Emil Boc miniszterelnökkel, Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, és találkozott Anca Ilinoiuval, Traian Basescu államfő miniszteri rangú külpolitikai főtanácsadójával is. A külügyminiszteri tanácskozás utáni sajtónyilatkozatában Baconschi megállapította: a magyar külügyminiszter látogatása egybeesik a diplomáciai kapcsolatok felvételének 90. évfordulójával. Mindketten utaltak arra, hogy októberben Bukarestben rendezik az ötödik román-magyar közös kormányülést, amelyen remélhetőleg számos konkrét közös projekt kerül terítékre, például az energiapolitika vagy a közlekedéshálózat fejlesztése terén. A román külügyminiszter külön kiemelte a Bécs-Budapest-Bukarest-Konstanca gyorsvasút megépítésének fontosságát.
Martonyi hangsúlyozta: jól elő kell készíteni a közös kormányülést, hiszen az újabb lendületet adhat a gazdasági, kulturális, tudományos, idegenforgalmi kapcsolatoknak. A magyar vendég úgy látja, hogy a két ország kapcsolatai most rendkívül kedvező szakaszban vannak, ki kell használni az ebben rejlő lehetőségeket. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy jövőre Magyarország, illetve Lengyelország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Baconschi örömmel nyugtázta, hogy a magyar elnökség napirendjén a Duna-stratégia is szerepel.
Az új magyar kormány új dimenziót kíván adni regionális politikájának, bővíteni szeretné azt – mondta Martonyi –, vagyis a visegrádi együttműködés fenntartása mellett erőteljesebb nyitásra törekszik déli irányba is. Budapest a regionális együttműködés új formáit is keresi, ennek nagyon fontos eleme a magyar-román kétoldalú kapcsolatrendszer, de fontosnak tartja a háromoldalú – így a lengyel-magyar-román – együttműködés különböző formáit is. „Fontos, hogy ezt a változó geometriájú regionális politikát a politikai szándékokon túl tényleges tartalommal is megtöltsük” – hangoztatta a magyar tárcavezető. A két miniszter egyetértett abban, hogy Romániának a schengeni övezethez való csatlakozása is erősíti majd a politikai együttműködést a két ország között.
A Markó Bélával folytatott megbeszélés után Martonyi János a sajtónak nyilatkozva kedvezőnek nevezte, hogy mindkét országban az Európai Néppárthoz tartozó pártok kormányoznak, és ezek közé tartozik az RMDSZ is.
MNO.hu

Martonyi János Bukarestben
Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy az állampolgársági törvény megvalósítása során ne tömegesen, hanem egyéni kérelem alapján adja meg az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, tiszteletben tartva a nemzetközi jogi normákat - erről biztosította kedden Bukarestben román kollégáját Martonyi János külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására érkezett a hivatalos látogatásra Bukarestbe.
„Jeleztem a román kormánynak, hogy az állampolgársági törvény alkalmazása alatt minden nemzetközi normát betartunk” - nyilatkozta a magyar külügyi vezető. Hangsúlyozta azt is, hogy a jogszabály nem érinti a választói törvényt, amely a magyarországi lakhelyhez köti a szavazati jogot.
Teodor Baconschi román külügyminiszter szerint Románia bizonyos akar lenni afelől, hogy az állampolgársági törvény alkalmazásakor Budapest teljes egészében tiszteletben tartja a nemzetközi egyezményeket, „a nemzetközi jog betűjét és szellemiségét”. „Martonyi miniszter úr biztosított afelől, hogy mindezeket tiszteletben tartják az etnikai alapú diszkrimináció elkerülése érdekében.” - mondta a román tárcavezető. Baconschi azt is elmondta, Martonyi tájékoztatta őt arról is, hogy reformelképzeléseik szerint a magyarországi románoknak is képviseletük lenne a magyar parlamentben.
A magyar külügyminiszter Markó Béla kormányfő-helyettessel is találkozott. Markó bejelentése szerint megegyeztek arról, hogy októberben tartsák a következő magyar-román kormányülést, a két ország ugyanakkor hatékonyan óhajt együttműködni annak érdekében, hogy Románia jövő év márciusában akadálytalanul csatlakozhasson a schengeni-övezethez.
Az első közös kormányülést 2008-ban Szegeden szervezték. A 2009 október 10-re tervezett bukaresti kormányülést – amely az ötödik lett volna – elhalasztották, miután a román kormányt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta az ellenzék
Krónika (Kolozsvár)

Martonyi nem revízióról beszél
A magyar nemzetpolitikával kapcsolatban a leghatározottabban elutasított minden fajta revíziós kísérlettel vagy szeparatizmussal kapcsolatos vádat a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap csütörtöki számában megjelent interjújában Martonyi János.
A magyar külügyminiszter a német konzervatív napilap kérdésére válaszolva hangsúlyozta: „Minden nap ismételni fogom, hogy amikor a magyar nemzetről beszélünk, akkor nem egy állam területéről, nem határokról és területekről, nem revízióról, hanem olyan emberek közösségéről beszélünk, akik meg akarják őrizni nyelvi, kulturális és nemzeti azonosságukat."
Az interjút készítő Reinhard Olt, az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója utalt arra, hogy a határon túl élő magyarok sorsával való törődés az ország számára „össznemzeti" ügynek számít. Ezzel összefüggésben a külügyminiszter kitért arra: figyelembe kell venni azt, hogy a nemzet ebben a tekintetben kulturális értelemben értendő. Martonyi emlékeztetett: a „kulturális nemzet" fogalmát Szerbia, Horvátország és Magyarország államfője közös nyilatkozatban alkalmazta a közelmúltban az európai kulturális fővárosban, Pécset tartott találkozójuk során.
A Duna-menti népek egységére törekszik
A trianoni emléknapra, azaz a nemzeti megemlékezés napjára vonatkozó magyar parlamenti határozattal kapcsolatban a külügyminiszter kijelentette: tény, hogy Trianon Magyarország számára tragédia, mások számára győzelem volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy pontosan kell olvasni a határozat szövegét. „Abban ugyanis az áll: mi magyarok örülünk annak, hogy minden tragédia és nehézség ellenére meg tudtuk őrizni nemzeti és kulturális azonosságunkat" – emlékeztetett a miniszter, hangsúlyozva, hogy a szövegben „semmifajta utalás nincs területekre vagy revízióra."
Magyarország jövőbeni szomszédságpolitikájáról szólva Martonyi János kiemelte a Duna menti térségben való együttműködést. Ez az együttműködés – mint fogalmazott – talán a legjobb Közép-Európa-politikának számít, és ahhoz hozzátartozik a térség kulturális és nyelvi sokszínűségének, az ott élő népek identitásának megőrzése. „Magyarországnak különösen egy országgal vannak súlyos nézeteltérései" – fogalmazott mindezzel összefüggésben a miniszter. „Miközben a szóban forgó országban a határokat, a területet és a szuverenitást helyezik a figyelem középpontjába, a mi megközelítésünk más" – jelentette ki a külügyminiszter, emlékeztetve: „Már régóta hivatalosan kinyilvánítottuk, hogy az európai határok sérthetetlenek. Mi egyáltalán nem határmódosításról, nem revízióról, hanem emberekről és jogaikról beszélünk, úgy az egyéni, mint a kollektív jogokról".
Szlovákia és Magyarország kapcsolatait új alapokra helyezné
Martonyi utalt rá: az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban Magyarország hét szomszédja közül egyedül Szlovákia emelt kifogást. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy Ukrajna kivételével valamennyi szomszédos ország rendelkezik hasonló törvénnyel.
A szlovákiai választások utáni helyzettel, illetve a készülő pozsonyi jobbközép kormánnyal kapcsolatban Martonyi János annak a reményének adott hangot, hogy a tervezett kormány ténylegesen feláll. Emlékeztetett arra, hogy „külügyminiszterként és nem pártpolitikusként" már beszélt Bugár Bélával, az alakuló új szlovák kormányban a magyar kisebbséget képviselő Híd párt vezetőjével, és segítséget ajánlott fel számára. „Ha Szlovákiában megalakul a négypárti kormány, azonnal tárgyalni fogunk valamennyi vitás kérdésről" – szögezte le a külügyminiszter, s hangsúlyozta: „Minden lehetséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy a Szlovákia és Magyarország közötti kapcsolatokat új alapokra helyezzük."
A tudósítónak arra a kérdésére válaszolva, hogy külügyminiszterként követelne-e valamit a Bugár Béla vezette párttól az általa meghirdetett híd szerep betöltése érdekében, Martonyi János kijelentette: nem kíván beavatkozni a párt ügyeibe, tiszteletben tartja és támogatja döntéseiket. Bugár Bélának vannak elképzelései a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének javítására, és erről neki kell tárgyalnia – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ha bármit is elér, az hasznos lesz a magyar kisebbség számára, és elősegíti a jobb kétoldalú kapcsolatokat.
A románok nem félnek
A magyar-román kapcsolatokról szólva a külügyminiszter úgy értékelte, hogy Bukaresttel a viszony „rendkívüli mértékben" javult. Ennek oka az is, hogy a magyar kisebbség képviselői tagjai a kormánynak. „De nem csak ezért" – szögezte le a külügyminiszter, aki hozzáfűzte: „A románok nem félnek többé Trianontól, a XX. századi határmódosításoktól. Mi a XXI. században élünk. És a Bukarestben kormányzók pontosan tudják, hogy Magyarországnak semmifajta revízió nem áll szándékában." Az interjúban Martonyi János úgy értékelte, hogy Magyarország az elmúlt időszakban sokat veszített hitelességéből. Ha az ország belpolitikai téren, valamint a gazdaság területén gyenge, az természetesen kihatással van külső megítélésére is – jelentette ki, hangsúlyozva: „Külpolitikai prioritásaink közé tartozik, hogy hozzájáruljunk az Európai Unió erősítéséhez és az együttműködés elmélyítéséhez." Martonyi emlékeztetett arra, hogy 2011 első felében Magyarország tölti be az Európai Unió elnöki tisztségét. „Ez egy különleges kihívás és lehetőség annak bizonyítására, hogy a magyar kormány ismét rendelkezik hitelességgel és tekintéllyel" – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter. fn.hu / MTI. Erdély.ma

Markó: Valós reformok – csak kormányzással
Az RMDSZ azt várja Magyarországtól, hogy minél egyértelműebben, minél határozottabban támogassa a romániai magyarság szervezeti, politikai és érdekvédelmi önállóságát, lehetővé téve, hogy ez a közösség Romániában és a világban a lehető leghatékonyabban léphessen fel céljainak valóra váltásáért – mondta pénteken Marosvásárhelyen Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes a szövetség kisparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén emlékeztetett: a Magyarországot vezető új kormány már meg is hozta a határon túli magyarságot érintő első fontos intézkedéseket.
„Célunk és érdekünk, hogy minél szorosabban együttműködjünk ezzel a kormánnyal” – hangsúlyozta Markó. Ilyen szempontból üzenetértékűnek nevezte, hogy már hivatalos látogatást tett Romániában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Martonyi János külügyminiszter.
A politikus kifejtette: a szlovákiai választások eredményei komoly tanulságok levonására késztetik a romániai magyarságot. Szlovákiában ugyanis a magyar szavazók nagyobbik része nem az etnikai alapon szervezett – de kevésbé hatékonynak bizonyuló – érdekképviselet, hanem egy eredményesebbnek vélt vegyes, szlovák-magyar alakulat, a Híd párt mellett tette le a voksot, az együttműködésre, az eredményközpontú politikára, nem pedig a nemzetek közötti feszültségre szavazott.
Markó szerint a romániai magyarságon belül arról vitatkoznak, hogy ki radikálisabb a másiknál. Az eredményes politikát a leghangosabb megnyilatkozás sem helyettesíti – szögezte le Markó, aki mindazonáltal az etnikai alapú érdekképviseletet tartja megfelelőnek.
Az ülés „legforróbb” témájáról, az RMDSZ mostani kormányzati szerepéről szólva emlékeztetett, hogy a szövetség az elmúlt időszakban súlyos dilemma előtt állt: maradjon-e kormányon, vagy ellenzékből bírálja a hatalmat. Az országot sújtó válsághelyzetben, a népszerűtlen intézkedések miatt különösen sok bírálat éri az RMDSZ-t, saját választói részéről is. Markó szerint a megszorító intézkedéseket már legalább egy évvel ezelőtt meg kellett volna hoznia az akkori kormánykoalíciónak, amelyet még a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták alkottak. Ők akkor egymással vetélkedtek, egyikük sem merte felvállalni ezeket a lépéseket – tette hozzá.
A mostani helyzet kialakulásáról tehát nem az RMDSZ tehet – hangsúlyozta a szónok, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy a kormánykoalíció tagjaként szolidárisnak kellett lennie a koalíciós partnerrel, vagyis a Demokrata Liberális Párttal (PD-L).
A válság kiéleződésekor már nem volt sok választás: vagy a költségek csökkentésével vagy az adók emelésével lehetett csak visszaállítani a költségvetési egyensúlyt. Markó ezzel arra utalt, hogy eredetileg a kormány a közalkalmazotti fizetések és a nyugdíjak csökkentése mellett döntött az áfa és az egykulcsos adókulcs emelése helyett.
Felhívta a figyelmet: az RMDSZ felelős módon áll a kormányzás kérdéséhez. Kényelmesebb lenne ellenzékből figyelni az eseményeket – mondta. Leszögezte ugyanakkor: csak kormányzati helyzetet elfoglalva lehet remény a valós reformok megvalósítására, így az infrastruktúra fejlesztésére és a decentralizáció kiteljesítésére.
Az SZKT tegnapi ülésén eldöntötte: 2011. február 26–27. között szervezik meg az RMDSZ X. kongresszusát. Ennek helyszínéről szeptember 10-én határoznak majd. A területi szervezetek ez időpontig nyújthatnak be pályázatot a kongresszus megszervezésére vonatkozóan. Szabadság (Kolozsvár)

Martonyi: azonosak a két ország érdekei
Az Európai Unió jövendőbeli döntéseit illetően Románia és Magyarország érdekei szinte minden kérdésben azonosak – jelentette ki szerdán Bukarestben Martonyi János magyar külügyminiszter. Martonyi a román diplomáciai külképviseletek vezetőinek éves konferenciáján tartott előadást a magyar külpolitika fő irányairól.
Mint fogalmazott, ezt a meghívást a két ország közötti stratégiai partnerség és barátság alapján épülő, egyre szorosabb kapcsolat kifejeződésének tekinti. E meghívásnak különleges időszerűséget ad, hogy az európai integráció most nagyon fontos fejlemények előtt áll, és hogy a jövő év első felében a soros uniós elnöki tisztséget Magyarország tölti be – mondta. Emlékeztetett arra is, hogy épül egy szélesebb, regionális szintű együttműködés, amelyet „tágabb”, illetve „új” Közép-Európának neveznek, és amelynek mindkét ország nagyon fontos szereplője.
A magyar külügyminiszter előadásában és az azt követő sajtónyilatkozatában egyaránt jelezte: Románia és Magyarország erősíteni akarja a kohéziós politikát, bővíteni az ezt elősegítő forrásokat, meg akarja őrizni, valamint erősíteni kívánja a közös agrárpolitikát, és minden eszközzel egy közös energiapolitika kialakítására törekszik. A két ország érdekelt abban is, hogy az Európai Külügyi Szolgálatban az új tagállamok is megfelelő képviseletet kapjanak – tette hozzá.
Magyarország soros uniós elnöksége idején Romániának és Bulgáriának a schengeni övezet teljes jogú tagjává kell válnia, márciusban meg kell szűnnie a határellenőrzésnek – jelentette ki Martonyi János. Hangsúlyozta: a magyar elnökség alatt el kell majd fogadni a mindkét ország számára különlegesen fontos Duna-stratégiát. Ugyancsak a magyar elnökség idején kell lezárni a Horvátországgal folyó csatlakozási tárgyalásokat, ezáltal bizonyítva a többi nyugat-balkáni országnak, hogy igenis van lehetőség a csatlakozásra – mondta a magyar diplomácia vezetője.
Teodor Baconschi román külügyminiszter ugyancsak hangsúlyozta a két ország közös érdekeltségét az európai integrációs folyamatban, különösen a Duna-stratégia és a közös energiapolitika terén. Martonyi János tegnap este Traian Basescu államfővel is találkozott a Cotroceni-palotában, illetve tárgyalóasztalhoz ült Markó Béla RMDSZ elnökkel is. Ez utóbbival megvitatták a két országot érintő időszerű politikai kérdéseket, különös tekintettel arra, hogy hamarosan Magyarország veszi át az Európai Unió soros elnökségét. A két kormányzati tisztségviselő ugyanakkor áttekintette az ősszel megrendezendő román-magyar együttes kormányülés előkészítését célzó teendőket, valamint a kisebbségek romániai helyzetét is. Szabadság (Kolozsvár)

Jószomszédságra, de magyar összefogásra is szükség van
(MTI) – A román-magyar együttműködésről, a két ország közös érdekeiről és a magyarság összefogásának fontosságáról tanácskozott Bukarestben Martonyi János magyar külügyminiszter Tőkés Lászlóval, az Európai Parlament alelnökével.
Martonyi János a bukaresti magyar nagykövetségen tanácskozott az európai parlamenti képviselővel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével. Tőkés a találkozó után újságírók előtt emlékeztetett a Magyarországon végbement változásokra, kifejezve reményét, hogy a magyar nemzetpolitikában és szomszédságpolitikában is folytatódnak a változások.
Ugyancsak emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban több magas rangú magyar politikus tett látogatást Romániában, és a közeljövőben további magas szintű látogatásokra kerül sor. Minden téren folytatódik a román-magyar közeledés – fogalmazott Tőkés, nagyra értékelve azt, hogy az Európai Néppárt jeles kormányzati tagpártjainak képviselői széles körű román-magyar együttműködés kialakítására törekednek.
Az EP alelnöke kifejezte reményét, hogy a román- magyar szomszédságpolitika és együttműködés nem előzi meg a magyar összefogás politikáját. Martonyi Jánossal egyetértettek abban, hogy miközben a szomszédságpolitika terén fontos előrelépés történik, arra is törekedni kell, hogy "mi magyarok is egymásra találjunk". Megengedhetetlennek tartották, hogy a stratégiai célok kérdésében a magyarság "többfelé húzza a szekeret" – tette hozzá.
Tőkés László hangsúlyozta: az összefogást megkívánja az Európai Unión belüli helyzetünk, egész kelet-közép-európai politikánk. Ez a fajta összefogás a magyar nemzeti érdek szempontjából elengedhetetlen – fűzte hozzá Tőkés László. Népújság (Marosvásárhely)

Martonyi: az EU-elnökség össznemzeti ügy
(MTI) – Össznemzeti összefogásra, egyetértésre van szükség ahhoz, hogy az ország megfelelő színvonalon elláthassa az EU- elnökség feladatait – mondta Martonyi János magyar külügyminiszter az Országgyűlés EU- elnökségi munkacsoportjának ülése után.
A külügyminiszter a fideszes és MSZP-s társelnöklettel tartott ülésről szólva újságíróknak azt mondta: alapvető integrációs kérdésekben vannak véleménykülönbségek, de az elnökségi feladat sikeres ellátása ügyében "úgy érzékeltem, valamennyi párt képviselői között egyetértés áll fenn". Egyetértés van abban, hogy az EU-elnökség össznemzeti ügy, hiszen az egész ország sikeréről vagy sikertelenségéről lehet szó – tette hozzá.
Az unióval összefüggésben a kormány és az ellenzék között a legtöbb kérdésben egyetértés van, van azonban olyan politikai párt, amelyik nem osztja az erősebb, egységesebb Európa tételét, és olyan, amelyik kevésbé nézi jó szemmel a gazdaságpolitika erőteljesebb koordinációját – mondta a külgyminiszter az MTI kérdésére válaszolva.
A legfontosabb magyar érdek szerinte az, hogy Európa erősödjön, sikeresebbé és egységesebbé váljon, ezért – hangsúlyozta – a magyar EU-elnökség fő célja ennek segítése. Úgy fogalmazott, hogy "a magyar és az európai érdekek most nagyon jelentős mértékben egybeesnek". Ezek között említette a kilábalást a gazdasági válságból, a növekedést, a munkahelyteremtést, továbbá a jelenlegi agrár-, kohéziós és energiapolitika fenntartását.
Arról is beszélt, hogy léteznek különleges magyar megfontolások, amelyeket "természetesen érvényesítenünk kell", de elsősorban olyan érvrendszerrel, amely beilleszti a magyar szempontokat az EU- integrációs érdekek rendszerébe. Népújság (Marosvásárhely)

Göncz szerint Brüsszel fél Budapesttől
Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő szerint informális beszélgetéseken Brüsszelben már felmerült, hogy Orbán Viktor és Magyarország ezzel a kormánnyal alkalmas-e az Európai Unió soros elnöki tisztének betöltésére.
A volt külügyminiszter a Fapados Alapítvány által szombaton rendezett 100 nap – Becsapott Magyarország című budapesti konferencián elmondta: az érvek között szerepelt, hogy nem megfelelő Magyarország szomszédságpolitikája, és nem szerencsés az sem, hogy ilyen konfliktusos a viszonya az uniós intézményekkel.
Göncz vádjaira reagálva Martonyi János külügyminiszter közölte: a jövő év első felében esedékes magyar EU-elnökség ellátása érdekében nemzeti egyetértésre, együttműködésre van szükség. A rendezvényen Gyurcsány Ferenc volt kormányfő azt követelte, hogy legyen népszavazás az új alkotmányról. Erre reagálva Szijjártó Péter, Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője leszögezte: jelenleg jogszabály van, amely alapján nem lehet népszavazást rendezni az alkotmányról, az alkotmányozás folyamatát azonban konzultációkra akarják építeni. Krónika (Kolozsvár)

(Vezércikk)
Mai álom egy nem létező múltról
Barátot tarts közel, ellenséget még közelebb! A közismert népi bölcseletet tartja láthatóan szem előtt az új magyar kormány, amelynek a nyugat felé sokszor fityiszt mutató külpolitikája a szomszédsági és régiós kapcsolatok erősítését, meglévő régiós kötelékek megszilárdítását és újak létrehozását promoválja.
Mert miközben Orbán Viktor miniszterelnökkel az élén a Fidesz-kormány nagy merészen kitessékeli a Nemzetközi Valutaalap bankárait az országból, alaposan meghökkentve a nemzetközi közvéleményt, a magyar diplomácia vezetője egy hónap leforgása alatt kétszer látogat Bukarestbe, egyéb, balkáni célpontjait nem is említve. (És akkor még nem beszéltünk arról, hogy előreláthatólag egy hónap múlva Martonyi János ismét itt lesz a – tavaly elmaradt – román–magyar kormányülésen, valamennyi kormánybeli társával együtt.)
Orbán Viktorék alighanem ráhibáztak itt valamire. A gazdasági válság ugyanis valóban közelebb hozhatja egymáshoz az Európa kevésbé szerencsés felén született embereket, népeket. Antropológiából ismert tény, hogy amikor egy embercsoport bajba kerül, az egyedek közelebb húzódnak egymáshoz, így próbálják óvni magukat és egymást a veszedelemtől. Egy másik szinten a válság most olyan konjunktúra, amikor érdemes elővenni a fiókban porosodó régiós stratégiákat, terveket, és a történelemben sem árt egy kicsit visszamenni. Például Németh Lászlóig, aki – valamikor a harmincas években – egy akkor sem létező múltat álmodott hazájának, a Duna-medencei népek testvériségét. Tudatosan vagy sem, Budapest mostani szomszédságpolitkájában a dunai népek összefogásának Németh László-i gondolatának nyomai fedezhetők fel.
Az író nagy port kavart, a „Tanú”-ban megjelent, Magyarok Romániában című esszéjében azonban csalódottan állapítja meg, hogy a magyar nép nem áll készen arra, hogy egy ilyen nemes cél zászlóvivője legyen ebben a térségben. Akkor is, mint ahogyan most is, egy gazdasági világválság után-közben született meg az összefogás nemes gondolata, amely akkor is elbukott, és most is ugyanazon bukhat el: a felsőbbrendűségi komplexuson, a magyar rátartiságon.
Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)

MÁÉRT: Kik a meghívottak? – SEMJÉN: PÉNTEKEN ÖSSZEÜL A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLET
Összehívja a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT); a hatéves szünet után pénteken a Parlamentben rendezendő tanácskozás témái között az oktatási-nevelési támogatás és a státusztörvény módosítása szerepel.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes keddi budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a MÁÉRT programját a határon túli szervezetektől beérkezett vélemények alapján állították össze.
Kiemelte: alapvető követelése volt a határon túli magyar szervezeteknek, hogy miután a Gyurcsány-kormány évekig nem hívta össze a MÁÉRT-et, az új kormány ezt tegye meg, s a nemzetpolitikai kérdéseket vitassák meg. Nekünk is egy identitásbeli kérdés, hogy próbáljuk meg jóvá tenni, amit az előző kormány elrontott - mondta, hozzátéve: ez egy egységes nemzet, a magyar nemzetpolitikai koncepciót nem lehet kialakítani a külhoni magyarok nélkül.
Közölte: a Híd-Most nem kapott meghívást a MÁÉRT-ra, mert - a meghívott határon túli magyar szervezetek véleményével összhangban - a tanácskozást a nemzeti érdekek képviseletére alakult, legitim magyar szervezetek fórumának tekintik. Ez fundamentális kérdés a magyar megmaradás érdekében - emelte ki a miniszterelnök-helyettes.
Hozzáfűzte: a Híd-Mosttal - amely többször deklarálta, hogy nem magyar pártnak, hanem vegyes pártnak tekinti magát - ugyanakkor korrekt és partneri viszonyra törekednek.
„A korrekt partneri kapcsolat az egy dolog, és a MÁÉRT-ra való meghívás az egy másik dolog” - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
Semjén Zsolt hozzátette: ha ezen túlléptek volna, és magyar pártok helyett vegyes pártok is meghívást kaptak volna, akkor „ennek nem lenne vége”. Példaként említette, hogy a szerbiai Demokrata Pártban három magyar is mandátumot szerzett. Minden olyan nem magyar identitású párt is joggal kérhetné ezentúl meghívását, ahol létrehoztak magyar tagozatot, vagy magyar emberek, vagy magyar nevű emberek szerepelnek a politikusaik között. Ez a magyar jelleg feladását jelentené, ami az asszimilációt segítené elő - fogalmazott.
Közölte azt is, hogy elkészült a kettős állampolgársággal kapcsolatos tudnivalókról szóló honlap, amely minden technikai és tartalmi információt tartalmaz. Kérdésre válaszolva ismét megerősítette: személyes és pártja véleménye, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot kaphassanak, az az Országgyűlés bölcsessége, hogy milyen megoldást választ. Hozzá a horvát példa áll a legközelebb, ahol a külhoniak pártlistán adhatják le voksaikat. A konzultációk során egyértelművé vált, a határon túli magyarság ragaszkodik a szavazati jogához.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár kiemelte: a MÁÉRT legfontosabb mondanivalója az újjáalakulás. Újrakezdjük a munkát, újra rendszeres fórumot szeretnénk biztosítani a magyar szervezetek számára - fogalmazott, hozzátéve: ez egy olyan fórumot jelent, ahol közösen megbeszélhetik a valamennyiüket érintő ügyeket.
Jelezte: újraindítják a MÁÉRT melletti bizottsági rendszert. Napirenden lesz a státusztörvény módosítása is, amit azért kell megtenni, mert mostani formájában azok, akik magyar állampolgárságot szereznek, nem tartozhatnának hatálya alá. Azt is szeretnék, ha az oktatási-nevelési támogatás újra vonatkozna az óvodásokra is.
Felidézte, hogy a MÁÉRT 1999 február 20-án alakult meg intézményes formában, előzménye az 1996-ban kétszer ülésező magyar-magyar csúcs, amit azonban az akkori Horn-kormány nem folytatott. Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy a MÁÉRT-et utoljára 2004. novemberében Gyurcsány Ferenc hívta össze, amikor azonban a határon túli magyar szervezetek nem osztották álláspontját a kettős állampolgárság kérdésében, „dühében többet nem hívta össze”.
A magyar kormány, a parlamenti pártok, a határon túli magyar szervezetek, és európa parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek részvételével tartandó értekezletre meghívást kapott Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és Magyar Egyesületek Szövetsége, Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Meghívást kapott a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, három képviselőt hívnak meg az USA-ból, a Kanadai Magyar Kultúrközpont, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége és Ausztráliából az Új Dél-Walesi Magyar Szövetség.
Semjén Zsolt kérdésre válaszolva beszélt még arról, hogy szeretné, ha a MÁÉRT az uniós magyar elnökség alatt is tartana majd ülést. Kitért arra is, hogy reményei szerint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát még idén összehívja Kövér László házelnök. (MTI)
A magyar-magyar értekezletek krónikája
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a magyar kormány - hatéves szünet után - november 5-re összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Az első találkozót 1996-ban tartották, majd az első MÁÉRT 1999-ben ült össze. Eddigi összesen 8 MÁÉRT tanácskozást, majd 2005-től a határon túli magyar szervezetek részvételével több „kis-MÁÉRT”-et tartottak. Az MTI-Sajtóadatbank összeállítása az eddigi magyar-magyar találkozókról:
1996. július 4-5., Budapest: „Magyarország és a határon túli magyarság” címmel rendeztek tanácskozást, amelyen a kormány, a parlamenti pártok, a szomszédos országok magyar pártjai, szervezetei, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselői vettek részt. Közös nyilatkozatban nyilvánították ki, hogy a határon túli magyarok identitása megőrzésének, közösségként való fennmaradásának és fejlődésének, valamint szülőföldjén való megmaradásának alapvető kérdése az önkormányzat, az autonómia létrehozása. A konferencia vendégeit fogadta Horn Gyula miniszterelnök.
1996. szeptember 4., Pápa: A tanácskozáson részt vettek a romániai, a vajdasági, a horvátországi, a szlovákiai és a kárpátaljai magyar szervezetek képviselői, valamint a Magyarok Világszövetsége és valamennyi parlamenti párt küldöttei, azonban a kormány nem képviseltette magát. A találkozó közös közlemény kiadásával zárult. Az ülést követően a találkozót kezdeményező határon túli magyar szervezetek vezetői bejelentették: bizottságot hoznak létre, amely elemzést készít az addig elkészített alapszerződések hatásáról.
1999. február 20., Budapest: A „Magyarország és a határon túli magyarság, 1999” címmel rendezett tanácskozáson - amely a záróokmány szerint az első Magyar Állandó Értekezlet volt - részt vett valamennyi parlamenti képviselettel rendelkező, határon túli romániai, vajdasági, horvátországi, szlovákiai és kárpátaljai magyar szervezet, a Magyarok Világszövetsége, mint a nyugati magyarság képviselője, illetve a magyar parlamenti pártok küldöttei. A konferencián beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter. Az elfogadott záródokumentum Magyar Állandó Értekezlet néven politikai konzultatív testületet hozott létre, amelynek feladata Magyarország és a határon túli magyarok folyamatos kapcsolattartásának biztosítása. Az értekezlet - a magyar miniszterelnök meghívására - évente legalább egyszer ülésezik. A dokumentum kimondta, hogy a Magyar Köztársaság politikai eszközökkel járul hozzá a határon túli magyarok szülőföldjükön való megmaradásához és polgárosodásához, kezdeményező politikát folytatva a kisebbségben élő magyarok egyéni és közösségi jogainak biztosítása érdekében.
1999. november 11-12., Budapest: A második Magyar Állandó Értekezleten a hazai parlamenti pártok, valamint a szomszédos országok azon magyar szervezetei képviseltették magukat, amelyek parlamenti vagy tartományi mandátummal rendelkeztek. Tanácskozási joggal jelen volt a Magyarok Világszövetsége Nyugati régiójának elnöke is. A tanácskozás zárónyilatkozatban kérte fel a magyar kormányt arra, hogy a szomszédos országok közös integrációs törekvésével összhangban vizsgálja meg a határon túli magyarok magyarországi jogállását szabályozó törvény megalkotásának lehetőségét.
2000. december 13-14., Budapest: A harmadik MÁÉRT-ülésen a magyar Országgyűlés pártjainak, a határon túli magyar szervezeteknek, valamint a Magyarok Világszövetsége Nyugati régiójának képviselői voltak jelen. Felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter. A fórum a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel (kedvezménytörvény) összefüggésben megfogalmazta javaslatait a „magyarigazolvány” kiadásáról.
2001. október 25-26., Budapest: A negyedik MÁÉRT-ülésen részt vettek a magyar kormány, a magyarországi parlamenti pártok, a parlamenti, illetőleg tartományi képviselettel rendelkező határon túli magyar politikai szervezetek és a nyugati magyarság képviselői, s megvitatták a szomszédos államokban élő magyarokról szóló kedvezménytörvény végrehajtásának kérdéseit. Úgy határoztak, hogy magyarigazolványt az a magát magyarnak valló személy kaphat, aki tud magyarul, aki valamely bejegyzett magyar szervezet nyilvántartott tagja, akit valamely egyházi nyilvántartásban magyarként tartanak számon vagy az állampolgársága szerinti állam magyarként tart nyilván. Az értekezleten beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter.
2002. július 17., Budapest: A Magyar Állandó Értekezlet ötödik ülésén kiemelt témaként szerepeltek az új kormánynak a határon túli magyarságot érintő elképzelései, a határon túli pártok, szervezetek álláspontjai, illetve a kedvezménytörvény végrehajtásának tapasztalatai. A zárónyilatkozatban a résztvevők megállapították, hogy tovább erősödött Magyarország és a határon túli magyar közösségek kapcsolatrendszere. Támogatták a kormányt a kedvezménytörvény céljainak megvalósításában, elfogadták a jogszabály módosításának szükségességét, s üdvözölték a kabinet azon szándékát, hogy a határon túli magyar szervezetek számára tényleges részvételt biztosít az őket közvetlenül érintő kérdések eldöntésében. Az értekezleten beszédet mondott Medgyessy Péter kormányfő és Kovács László külügyminiszter is.
2002. november 17., Budapest: A MÁÉRT hatodik ülésén létrejött megállapodás szerint az Országgyűlés módosítani fogja a határon túli magyarok kedvezményeiről szóló törvényt. Az ülés résztvevői elfogadták azt a kormány által előterjesztett változtatási javaslatot, amely lényegében kiemelné a státustörvényből a munkavállalásra vonatkozó szabályozást, ugyanakkor kiterjesztené az oktatás-nevelési támogatást. Az értekezleten felszólalt Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter is.
2003. május 24., Budapest: A hetedik ülés a kedvezménytörvény módosítását is tartalmazó zárónyilatkozat elfogadásával zárult. A dokumentumot három párt, illetve szervezet képviselője, Németh Zsolt (Fidesz), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) nem írta alá.
2004. november 12., Budapest: A MÁÉRT nyolcadik ülése a határon túli magyaroknak járó kettős állampolgárságról hivatalos zárónyilatkozat elfogadása nélkül zárult. A határon túli magyar szervezetek, valamint a Fidesz és az MDF a kettős állampolgárság támogatásáról fogadtak el nyilatkozatot, melyet az MSZP és az SZDSZ nem írt alá. Az MSZP azt javasolta, hogy az Országgyűlés még a kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazás előtt fogadjon el törvényt a külhoni magyar útlevélről. Ez az okmány akadálytalan bejutást biztosítana a határon túli magyaroknak Magyarországra. A Fidesz azt indítványozta, hogy még a népszavazás előtt az „európai útlevélről” közösen megalkotandó törvénnyel határozzák meg, mit tartalmazzon a kettős állampolgárság. Az SZDSZ szorgalmazta, hogy alakuljon a MÁÉRT-en belül integrációs bizottság, az öt európai parlamenti párt egy-egy képviselőjének bevonásával, míg az MDF azt sürgette, hogy a magyar Országgyűlés keretén belül jöjjön létre a határon túli magyarokkal foglakozó bizottság, s javasolta a magyar állampolgárság kedvezményes honosítással való megszerzésének lehetővé tételét, illetve a külhoni állampolgárságról szóló törvény megalkotását. Vajdaságma.info

Alaptalanok voltak az aggodalmak
(MTI) – Már látszik, hogy alaptalanok voltak a kedvezményes magyar honosítási eljárással kapcsolatos korábbi aggodalmak – mondta Martonyi János kedden az InfoRádiónak nyilatkozva.
Nem arról van szó, hogy bárki államhatárok megváltoztatásában vagy területekben gondolkodna – jelentette ki a külügyminiszter a rádió Aréna című műsorában a két napja kérelmezhető kedvezményes honosítás tapasztalataira vonatkozó kérdésekre. Hozzátette: "mindenkit meg kell nyugtatnunk, azt hiszem, mindenki be fogja látni, hogy itt semmiféle aggodalomra nincs ok, itt semmiféle magyar irredentizmus nincsen". Azt mondta, elemi emberi igénynek tesznek eleget, amelynek a térség országai már eleget tettek.
Martonyi János szerint az egyszerűsített honosítási eljárás esetében arról van szó: a magyar identitásukat átérző emberek ne legyenek megfosztva attól a lehetőségtől, hogy a magyar állampolgárságot felvegyék, magyarországi letelepedés nélkül.
A magyar diplomácia vezetője úgy fogalmazott: az első napok tapasztalatai azt mutatják, óriási lelki- érzelmi jelentősége van a kérdésnek, megható jelenetekre került sor Szabadkán, Csíkszeredán, Kolozsvárott és másutt. Elmondta, eddig ebben a három városban jelentkeztek a legtöbben.
Felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a szomszédos országokban, hanem a világ bármely országában élő magyarokról is szó van, akik eddig nem kérhettek magyar állampolgárságot, illetve útlevelet, mivel ők vagy a felmenőik nem a jelenlegi Magyarország területéről származnak. A távoli országok között említette Argentínát, Ausztráliát és az Egyesült Államokat.
Arra a kérdésre, lesz-e Magyarországnak az ügy miatt konfliktusa Szlovákiával, azt mondta: véleménye szerint nem lesz ilyen konfliktus. Megjegyezte, úgy tudja, Szlovákiában eddig csak egy vagy két ember folyamodott állampolgárságért. Elmondta, mindig is arra számított, hogy a Felvidéken viszonylag kevesen fogják igényelni az állampolgárságot, "tudniillik nincs rá igazán szükségük".
Azt mondta, más kérdés, hogy azt a szlovák törvényt, amely szerint automatikusan elveszti a szlovák állampolgárságát az, aki egy másik állampolgárságot kérelmez, még nem módosították. Hozzáfűzte: "elég egyértelmű, hogy ez a módosítás meg fog történni". A módosítással a szlovák szabályozás ki fogja mondani, hogy egy másik állam állampolgárságának nincs jogi hatása Szlovákia területén – mondta.
A kettős állampolgárságnak gyakorlati jelentősége a miniszter szerint elsősorban a Szerbiában és Ukrajnában élő magyarok, és nagy jelképes jelentősége mindenekelőtt az erdélyi magyarok számára van.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a választójog megadásában gondolkodik-e a kormány, Martonyi János azt mondta: ez egy következő kérdés, amelyről feltételezhetően a parlament dönt majd, és erről különböző elképzelések vannak.
Kifejtette, hogy a legtöbb országban, ahol a kettős állampolgárságot elismerik, valamilyen formában szavazati jogot is adnak, de bizonyos korlátok alkalmazásával, például meghatározzák azoknak a képviselőknek a számát, akiket a külföldön élő állampolgárok megválaszthatnak. Szerinte erről a kérdésről a választójogi törvény módosításakor lehet majd dönteni.
A külügyminiszter kijelentette: most az a lényeg, hogy az állampolgársági kérelmeket Magyarország befogadja, és ez a folyamat sima, zavar nélküli legyen, mindenki, köztük a szomszédos országok és azok kormányai megelégedésére. Népújság (Marosvásárhely)

Házsongárdi séta Martonyi Jánossal
Házsongárdi sétával kezdte meg kétnapos kolozsvári tartózkodását Martonyi János, a Magyar Köztársaság külügyminisztere, aki kíséretével együtt bő órát töltött el szülővárosa sírkertjében, Tőkés-Gergely Erzsébet és Gaál György (a Házsongárd Alapítvány vezetői) kalauzolásával. A küldöttség gróf Bánffy Miklós nyughelyéig több síremléket is megszemlélt, meghallgatva a helyi kísérők ismertetéseit az általuk végzett felújítási munkálatokról, és bepillantva néhány már elkészült, vagy éppen munkálat alatt álló kriptába is. Az író-politikus kriptájánál Martonyi János koszorút helyezett el, majd ugyancsak koszorúval tisztelgett Dsida Jenő költő emléke előtt. A temetőben a sajtó kérdésére a politikus Bánffy Miklós erkölcsi-szellemi nagyságát emelte ki, valamint a temető jelentőségét értékelte, elmondva: közösek az emlékeink.
– Fontos, hogy megőrizzük közös emlékeinket, ahhoz, hogy továbbadhassuk majd ezeket. Aki pedig azt hiszi, hogy rongálással, ráépítéssel meg lehet változtatni a történelmet, az téved. Elismerés illeti a Házsongárd Alapítvány munkatársait, akik védik és óvják ezeket az értékeket – mondta Martonyi János egykori elődje, Bánffy Miklós sírja előtt. A politikus innen a Főtérre érkezett, ahol a Szent Mihály-templom előtt Kovács Sándor főesperes fogadta. A küldöttség itt Márton Áron püspök szobránál helyezett el koszorút, majd néhány percre belehallgattak az éppen tartó misébe is. A délutáni program a felújított Mátyás-szoborcsoport előtt ért véget, ahol ugyancsak a sajtó kérdésére a külügyminiszter kommentálta azt a nemrég felröppent hírt, miszerint Magyarország európai uniós elnöksége után lemondana tisztségéről. – Erre ismét azt tudom mondani: akinek halálhírét keltik, az sokáig fog élni.
Négy évre vállaltam el ezt a tisztséget, és vállalásomhoz híven nem fogok lemondani – szögezte le a politikus. Martonyi János ma többek között Andrei Margával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával és Sorin Apostu polgármesterrel is találkozik.
(S. B. Á.) Szabadság (Kolozsvár)

Matonyi: töretlenül támogatjuk a Sapientiát
Néhány perccel ezelőtt ért véget a Martonyi János magyar külügyminiszter és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége közti találkozó, amelyen többek között Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid Lászó rektor, Tonk Márton, a Természettudományi és Művészeti kar dékánja, illetve Szilágyi Pál volt rektor vett részt.
A találkozót követően Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: tájékoztatta a magas rangú anyaországi vendéget arról, hogy az elmúlt 10 évben milyen fejlesztéseket eszközöltek az egyetemen. – A miniszter úr biztosított arról, hogy Magyarország töretlenül támogatja a Sapientiát, mert szerinte is fontos, hogy egy ilyen jelentős egyetemen magyar nyelven tanulhat az ifjúság.
Ugyanakkor Dávid László rektor tolmácsolta a miniszter által mondottakat: Martonyi szerint a Sapientia a Kárpát-medence egyik meghatározó felsőfokú oktatási intézménye. Szabadság (Kolozsvár)

Identitásunk a kollektív jogok elismerésétől függ – Elégedett a magyar külügyminiszter a magyar-román kapcsolatokkal
Kedvenc témájáról, Közép-Európa jelenéről és jövőjéről tartott előadást Martonyi János, Magyarország külügyminiszere tegnap, Kolozsváron a Központi EgyetEMI Könyvtárban. Ezt megelőzően ellátogatott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karára és a Babeş–Bolyai Tudományegyetemre. Előadásában Martonyi János kifejtette: Közép-Európa országait a közös érdekek hozzák közel egymáshoz. Úgy vélte: egy közösség identitásának megőrzéséhez el kell ismerni az őt megillető kollektív jogokat is. Az előadásban szó esett még Magyarország EU-elnökségi célkitűzéseiről, az EU-bővítés folytatásáról. A konferencia utáni sajtótájékoztatón Martonyi hangot adott azon meggyőződésének, hogy a magyar–román kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók, mint most. A miniszter végül Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet és mások kíséretében Sorin Apostu polgármesterrel tárgyalt.
Martonyi János előadása kezdetén egy régebbi írásából idézett, amelynek lényege az volt: a közép-európaiság lelkiállapot, érzés, hangulat. Ez utóbbi mögött ott van az állandó jelen a gazdasági és politikai realitásaival. – Különleges élmény, hogy kolozsvári születésűként itt beszélhetek a kedvenc témámról: Közép-Európa jelenéről és jövőjéről. A valóság nem függ a politikai nyilatkozatoktól, a minket körülvevő realitás az államhatalomtól függetlenül létezik, és folyamatosan változik. Nyolc évvel ezelőtt vetettem papírra ezeket a sorokat. Azóta Magyarország és Románia belépett az EU-tagállamok sorába, ami pedig alapvető átalakulást hozott – kezdte Martonyi. – Közép-Európában szükség van az európai integrációra, mert ez biztosítja a lehetőséget a felemelkedésre. Az európai integrációs folyamatok az összmagyarság előnyére és hasznára válhatnak, ha élünk az adott lehetőségekkel – tette hozzá a külügyminiszter.
Közös érdekeink összekötnek
A tárcavezető úgy vélte: miután évtizedek óta a Közép-Európában élő népek egymás között versengtek azért, hogy melyik nép, milyen nyugati nagyhatalommal építsen ki jó kapcsolatokat, most kezdünk rájönni, közös érdekeink erősebbek, mint azok, amelyek nyugat-európai nagyhatalmakhoz fűznek. – Érdekeink a legtöbb területen azonosak, vagy legalábbis közel állnak egymáshoz. Az unió kohéziós politikája a tagállamok közti gazdasági különbségek tompítását célozza, és ennek a kedvezményezettjei az új tagállamok. Másrészt pedig Magyarország és Románia esetében egyértelmű az, hogy a közös agrárpolitika nélkül nincs integráció! Közelítik a magyar és a román diplomáciát az energiapolitika terén észlelt közös szempontok, érdekek – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Martonyi beszédében kitért arra is, hogy nem létezik sokszínűség identitás nélkül. – Nyelvi, kulturális és nemzeti identitásunk megőrzése céljából el kell ismerni a közösségi, azaz a kollektív jogokat még akkor is, ha ezeket több nyugat-európai ország nem akarja elfogadni. A központosított államapparátus helyett decentralizált közigazgatásra van szükség, amely elismeri egy-egy közösség döntéshozatali jogát saját ügyeiben, tehát nagyobb önállóságot biztosít.
Az EU-elnökséget jelenleg betöltő Magyarország elsődleges célkitűzése az erős Európa megteremtése. – Ha 2011. június végén Európa erősebb lesz, akkor ebben Magyarországnak is része van – nyilatkozta.
S hogy milyennek látja Martonyi Európát? Elsősorban befogadónak mind a 10–12 milliós európai roma közösséggel szemben, mind a jövőbeli EU-bővítések tekintetében. – Európa jövője ott van, ahol a kreativitást, az alkotókészséget útnak indítják. Közép-európai politikánk, Európa-politikánk és nemzetstratégiánk összhangban állnak egymással. A magyar–román kapcsolatok soha nem voltak még ilyen jók! – figyelmeztetett Martonyi, majd a következőképpen zárta beszédét: „azért vagyok itt, mert minden magyar felelős minden magyarért”.
Folytatódik a csatlakozási folyamat
Az előadás után Martonyi válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Az egyik kérdés arra vonatkozott, hogyan lehet visszaszorítani a sovinizmust? A külügyminiszter úgy vélekedett: a sovinizmus minden országban jelen van bizonyos mértékben. – Az agresszív nacionalizmus kockázatot jelent, de az európai fiatalok kezdik felismerni, hogy a sovinizmusnál erősebbek azok a közös érdekek, amelyek összekötnek két népet – tette hozzá. A Duna-stratégiáról a miniszter kifejtette: ez olyan szimbólum, amely kifejezi a közép-európaiságot és a népek, népcsoportok befogadását.
Megtudtuk: EU-elnökként Magyarország arra törekszik, hogy Horvátország EU-csatlakozását június végéig lezárják, Törökország integrációja sokkal későbbre várható. Moldova Köztársaság csatlakozásáról pedig bizakodóan annyit nyilatkozott, hogy „végigjárja az utat, amely elvezet az EU-tagsághoz, ám időpontról még nem beszélhetnek”. – Nem mindegy, hogyan hozzuk ki Kelet-Európát a perifériából – tette hozzá Martonyi.
A Sapientia EMTE-n tett Martonyi-látogatás után Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke a sajtónak azt nyilatkozta: – Elmondtuk, milyen fejlesztéseket eszközöltünk az egyetemen az elmúlt tíz év alatt, a miniszter pedig biztosított arról, hogy Magyarország töretlenül támogatja egyetemünket – mondta Kató. Dávid László, a Sapientia rektora úgy fogalmazott: Martonyi a Kárpát-medence meghatározó egyetemének nevezte a felsőoktatási intézményt.
Biztató üzenetű látogatás
A BBTE rektorhelyettese, Magyari Tivadar bemutatta a vendégnek az egyetem magyar tagozatát, kiemelve annak az utóbbi években elért eredményeit, de bírálva a romániai felsőoktatási rendszert, melynek negatívumai sokszorosan sújtják a kisebbségi felsőoktatást. A BBTE magyar tagozatának vezetője rámutatott: az egyetem magyar tagozata szinte az összes magyarországi egyetemmel napi kapcsolatban van, az intézetben évente mintegy százötven-kétszáz magyarországi vendégprofesszor is tanít. Az egyetem diákjai közül többen féléves képzési időt töltenek el magyarországi egyetemeken. – A külügyminiszter látogatása is bíztató üzenet, hogy az új magyar kormány kiemelten figyel a határon túli magyar felsőoktatásra is, ezen belül a Babeş–Bolyai magyar tagozatára. Megtisztelő, hogy a kolozsvári születésű Martonyi professzor, aki ahhoz a szegedi tudományegyetemhez kötődik – volt eminens diákként és jogászprofesszorként – amely a kolozsvári egyetem első számú partnere jelenleg, elfogadta a Sapientia Egyetemmel közös meghívásunkat – tudtuk meg a rektorhelyettes közleményéből. Szabadság (Kolozsvár)

Martonyi: Töretlenül támogatjuk a Sapientiát
Néhány perccel ezelőtt ért véget a Martonyi János magyar külügyminiszter és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége közti találkozó, amelyen többek között Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid Lászó rektor, Tonk Márton, a Természettudományi és Művészeti kar dékánja, illetve Szilágyi Pál volt rektor vett részt.
A találkozót követően Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: tájékoztatta a magas rangú anyaországi vendéget arról, hogy az elmúlt 10 évben milyen fejlesztéseket eszközöltek az egyetemen. – A miniszter úr biztosított arról, hogy Magyarország töretlenül támogatja a Sapientiát, mert szerinte is fontos, hogy egy ilyen jelentős egyetemen magyar nyelven tanulhat az ifjúság.
Ugyanakkor Dávid László rektor tolmácsolta a miniszter által mondottakat: Martonyi szerint a Sapientia a Kárpát-medence egyik meghatározó felsőfokú oktatási intézménye. Szabadság (Kolozsvár)

Martonyi egyetemi vezetőkkel találkozott Kolozsváron, tárgyalt az RMDSZ elnökével is
A közösségek önrendelkezéshez, a nyelvi és kulturális identitáshoz való jogának elismerése szükséges ahhoz, hogy a közép-európai neurózisokat eloszlassuk, a létező feszültségeket felszámoljuk – hangsúlyozta tegnap Kolozsváron Martonyi János magyar külügyminiszter.
Az egyetemi könyvtár dísztermében Közép-Európa jelene és jövője című előadása keretében a budapesti politikus úgy fogalmazott, a térség nyelvi és vallási sokszínűsége a kreativitás, de az állandó feszültség forrása is volt egyben. „Közép-Európa tulajdonképpen Európa, csak magasabb fordulatszámmal. Évtizedeken keresztül a közép-európai nemzetek a versenyt úgy képzelték el, hogy ki tudja a lehető legjobb, legerősebb nyugat-európai szövetségest megnyerni magának” – jelentette ki Martonyi.
A magyar külügyi tárca vezetője ugyanakkor elmondta: a közép-európai államok egyre inkább rájönnek arra, hogy a közös érdekeik fontosabbak, mint az, ami egyik-másik nyugati országhoz kapcsolja őket. A külügyminiszter többek közt az Európai Unió kohéziós politikáját, valamint az uniós agrárpolitikát említette, amelynek megmaradása közös érdek, annak ellenére hogy a gazdaságilag fejlettebb Szlovéniának ez kevésbé lényeges, de Magyarországnak, Romániának, Lengyelországnak és Szlovákiának egyformán fontos. Megismételte: Magyarország továbbra is latba veti uniós elnökségéből fakadó minden erejét Románia és Bulgária schengeni csatlakozása érdekében. A miniszter kolozsvári látogatása során egyházi vezetőkkel áttekintette az egyházaknak a nemzetpolitikában betöltött szerepét.
A főpapok felhívták a figyelmet a demográfiai, a tulajdon-visszaszolgáltatási és az oktatási gondokra. A külügyminiszter biztosította az egyházi vezetőket, hogy a magyar kormány tisztában van az egyházak kiemelkedő nemzetpolitikai jelentőségével, és ennek megfelelően támogatja tevékenységüket. Ezután Martonyi a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári központjában tett látogatást. Itt kifejtette: az önálló magyar oktatásra szükség van, és ennek értelemszerűen kiemelkedően fontos eleme a magyar kormány által alapított és finanszírozott Sapientia. A magyar diplomácia vezetője találkozott Andrei Margával, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorával, akivel a romániai felsőoktatás általános állapotáról és az egyetemen működő, magyar nyelven magyar diákokat oktató részlegek helyzetéről tájékozódott. Ez utóbbi volt a fő téma azon a külön megbeszélésen is, amelyet a miniszter Magyari Tivadarral, a BBTE magyar rektorhelyettesével folytatott.
Ezen egyebek mellett elhangzott: az úgynevezett magyar oktatási vonal további lehetőségei attól is nagyban függnek, hogy miként alakul az új román oktatási törvénynek a főiskolákra és egyetemekre vonatkozó része. Sorin Apostu kolozsvári polgármester és László Attila, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere a Martonyi Jánossal folytatott megbeszélésen elsősorban a város gazdasági fejlődéséről beszélt. Martonyi János szóba hozta a magyar nyelvű feliratok és általában a kolozsvári magyar jelenlét kérdéseit. A külügyminiszter kolozsvári látogatása munkaebéddel végződött, amelyen Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével találkozott.
A megbeszélésen érintették a magyar–román kapcsolatok és a nemzetpolitika egyéb fontos kérdését. Megállapították: a magyar kisebbség jogainak bővítése érdekében nagyon fontos, hogy a következő romániai népszámláláson minél többen vallják magukat magyarnak, és a magyar választópolgárok minél aktívabban vegyenek részt ahelyhatósági és parlamenti választásokon.
Kiss-Előd Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Kevés az esély Románia schengeni csatlakozására a magyar elnökség idején
A magyar uniós elnökség munkájának jelenlegi állásáról tájékoztatta a parlamenti pártok képviselőit a kormány. Az EU-elnökségi munkacsoportnak ez a tizenhetedik ülése, amelyen a magyar diplomácia vezetője tartott beszámolót.
Martonyi János külügyminiszter szerint Magyarország jól ellátja EU-elnöki feladatát, sikeresnek nevezhető tehát az első három hónapos periódus. A tárcavezető szerint az elnökség sikerének mércéje Európa szempontjából az lesz majd, hogy ha az integrációs folyamat július 1-én érezhetően előremozdul, és erősödés lesz tapasztalható január 1-éhez képest.
Martonyi János egyértelmű pozitív jelként értékelte a közös gazdasági kormányzócsomag március végi elfogadását, amely szerinte lökést adhat a tagállamok gazdaságának is, és sikernek nevezte a kohéziós, az energia és az agrárpolitika területén megszületett megállapodásokat is.
A külügyminiszter a jövő feladatai között említette a Duna-stratégia elfogadását, illetve a roma integrációs folyamat lezárását. Új kihívásnak nevezte viszont az észak-afrikai események miatt kialakult migrációs problémák kezelését, amelyben komoly érdekellentétek tapasztalhatók több európai tagállam között.
Martonyi János ugyancsak fontos célnak nevezte, hogy lezáruljanak Bulgária illetve Románia schengeni csatlakozásának folyamatai, a külügyminiszter szerint azonban ez valószínűleg ebben a ciklusban már nem következhet be. Mint mondta, Románia már teljesítette, Bulgária, pedig mostanra teljesíti majd a kitűzött feltételeket, de több országban ennek ellenére még mindig nincsenek meggyőződve arról, hogy a két ország felkészült lehet, Martonyi János ezért – mint említette – tárgyalásokat kezdeményez francia és német kollégájával. Kossuth Rádió
Erdély.ma

Bírálja a külföldi baloldali és liberális sajtó az új magyar alkotmányt
Az elmúlt napokban számos külföldi napilap elemzést vagy tudósítást közölt a magyar alkotmány körüli vitáról vagy a készülő alaptörvény előírásaiból. Főként a liberális beállítottságú lapok foglalkoztak nagy terjedelemben az alkotmánnyal, újságíróik éles hangon bírálták a tegnap elfogadott alaptörvényt.
Libération: konfliktust szülhet a választójog
A parlamenti jóváhagyás előtt álló új magyar alkotmányról közölt Orbán Viktor miniszterelnök fotójával illusztrált elemzést tegnapi számában a Libération. A baloldali francia újság szerint az új alkotmány „szomorú fordulat a posztkommunista Magyarország történetében”: „a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök nem egyszerűen Magyarországra változtatja a Magyar Köztársaság nevét, hanem éppen akkor szakít a jogállam alapelveivel, amikor az Európai Unió soros elnöki tisztét tölti be”. A lap kiemeli, hogy „a konzervatív és nacionalista miniszterelnök és a morális többséget képviselő jobboldal” új alaptörvénye „Istenhez, a Szent Koronához és a hazához folyamodik”, és rögzíti, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre. A szöveg – mint a Libération írja – a határon túli magyarok szavazati jogának megadására is lehetőséget teremt. „A Fidesz célja az, hogy megszerezze a külföldön élő magyarok szavazatait a következő választásokra” – idéz a lap egy meg nem nevezett ellenzéki képviselőt. „A kérdés növelheti a feszültségeket a szomszédos országokkal” – tette hozzá a cikk szerzője, Florence La Bruyere.
Az elemzés úgy véli: „az új alaptörvény Orbán pártjának egyebek mellett befolyást biztosít a teljes intézményrendszerre azzal, hogy létrehoz egy olyan szervezetet, amely lehetővé teheti a Fidesz számára, hogy ha ellenzékbe kerül, egyfajta alkotmányos puccsot végrehajtva visszatérjen a hatalomba.” A Költségvetési Tanácsnak, amelynek tagjai a miniszterelnökhöz több évig közel álló emberek, ugyanis korlátlan vétójoga lesz a parlament által elfogadott költségvetést illetően. És amennyiben az Országgyűlésnek nem sikerül a büdzsét elfogadnia, az Orbán Viktorhoz közel álló köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet – hívta fel a figyelmet a Libération. A lap megjegyzi, hogy a miniszterelnök a jelenlegi 1949-es alkotmányt „sztálinista csökevénynek” tartja annak ellenére, hogy azt 1989 óta folyamatosan módosították annak érdekében, hogy megfeleljen egy európai uniós taghoz méltó demokratikus állam normáinak. „Az új (alkotmány) sokkal rosszabb” – vélekedik a cikk szerzője.
FT: a befektetők üdvözölhetik az adósságféket
A magyarországi alkotmányozási folyamatról közöl írást a Financial Times is. A liberális irányzatú londoni gazdasági-politikai napilap előfizetéses internetes kiadásán – Chris Bryant bécsi tudósító tollából – vasárnap este megjelent értékelés szerint a magyar parlament másnap olyan új alkotmányról szavaz, amelyet ellenzői szerint csekély konzultáció után „hajtanak át”, és amely gyengíthet kulcsfontosságú demokratikus ellenőrző rendszereket és ellensúlyokat. Ellenzéki politikusok és civil társadalmi csoportok arra is figyelmeztetnek, hogy a dokumentum a kormányzó Fidesz „populista-nacionalista és nyíltan keresztény szemléletmódját testesíti meg”, emellett a jövendő kormányok stabilitásának gyengítését is szolgálhatja – áll a cikkben. Martonyi János külügyminiszter azonban a Financial Timesnak nyilatkozva bírálta az ellenzéki pártokat az új alkotmányról folytatott tárgyalások bojkottja miatt, és kijelentette, hogy Magyarország demokratikus intézményeinek szerkezete alapvetően változatlan marad. Kormánytisztviselők szerint Magyarországnak azért van szüksége új alkotmányra, mert az 1989–1990-ben felvázolt jelenlegi alaptörvény átmeneti megoldás volt, és jelentős részben az 1949-ben kelt, kommunista időszakbeli alkotmányra alapult. A bírálók azonban attól tartanak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök – egy évvel a példátlan, kétharmados parlamenti többség elnyerése után – megpróbálja bebetonozni pártja hatalmát – áll a Financial Times írásában. A lap internetes kiadásának cikke szerint a kormányfő párthű személyeket nevezett ki kulcspozíciókba, meggyengített vagy feloszlatott független intézményeket, gyakorlatilag államosította a magánnyugdíjalapok vagyonát és vitatott médiatörvényt fogadtatott el. Tegnap pedig a parlament alig több mint egy hónappal a vita kezdete után szavazott az alkotmányról, amely ellen ezrek tiltakoztak a hétvégén.
A Financial Times szerint a befektetők valószínűleg üdvözlik majd az úgynevezett adósságfék-kiegészítést, amely arra kényszeríti a kormányt, hogy a hazai össztermék 50 százaléka alá mérsékelje az államadósság-rátát a jelenlegi 80 százalékról. Elemzők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a jövőbeni kormányok keze meg lesz kötve, mivel olyan kulcsfontosságú területeken, mint például az adótörvények, kétharmados többség kell majd a visszavonáshoz – áll a Financial Times írásában. A lap újságírója szerint ugyanakkor a kormány várhatóan egy sor kiegészítő jogszabályt is életbe léptet, köztük azt, amelyik szavazati jogot biztosít a külföldön élő magyaroknak. A lap szerint ez az intézkedés feldühítheti azokat a szomszédos országokat, amelyekben nagy létszámú magyar kisebbség él.
Le Monde: vita várható Brüsszelben
A magyar alkotmánytervezetet ért bírálatokról közölt összeállítást hétvégi számában a Le Monde című francia napilap is. Joelle Stolz kiküldött tudósító írását a mértékadó balközép újság egy olyan rajzzal illusztrálta, amelyen a Szent Korona és egy, a tetején elhelyezkedő keresztre mutató kéz látható. „Az Isten és a Szent Korona jegyében megfogalmazott új magyar alkotmány, amelyet április 18-án kell elfogadnia az Orbán Viktor konzervatív magyar miniszterelnöknek kedvező parlamentnek, éles bírálatokat váltott ki az országban, de az Európai Unióban is rossz érzést keltett” – fogalmaz a cikk szerzője. Hangsúlyozza, hogy a szöveget megfogalmazó kormánypárt, a Fidesz és „keresztény fundamentalista szövetségesei” számára a „kommunista korszak utolsó maradványainak felszámolásáról van szó, helyreállítva az ezeréves Magyarország jogi és szimbolikus folytonosságát”. Az alkotmánytervezet ellenzői szerint viszont a régies hangvételen túl a tervezet korlátozza a szabadságjogokat, és fegyverként szolgálhat a parlamenttel szembeni „alkotmányos puccshoz” – hívta fel a figyelmet a lap.
A Le Monde szerint az alkotmány kapcsán a médiatörvényhez hasonló vitára lehet számítani Brüsszelben.
Kiválasztott népről beszél a Süddeutsche Zeitung
A liberális Süddeutsche Zeitung szombati számában eközben az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó bécsi tudósítója, Michael Frank a cikk bevezetőjében azt fejtegette: állampolgárok, jogászok, társadalomtudósok felvetik a kérdést, hogy az új alkotmány megalkotását illetően a magyar kormány részéről mi indokolta a „rendkívüli sietséget”. „Nem volt alkotmányozó gyűlés, nem lesz népszavazás” – írja Frank, hangoztatva: még konzervatív beállítottságú polgárok is kifogásolják, hogy az alkotmány egy párt, sőt talán egy ember, Orbán Viktor alkotmánya lesz. A cikkíró szerint a magát „tulajdonképpen nem is demokratának, hanem forradalmárnak” tekintő Orbán Magyarországot és a magyarokat egyaránt „kiválasztott népként” akarja új életre kelteni. Ezért az alkotmány bevezetője, a preambulum egy „magyar hitvallás” – fogalmaz Michael Frank, utalva az Isten, a király, a haza fogalmakra, amelyek – mint vélekedik – egy 19. századi szöveg pátoszával szabják meg az új alkotmány szellemét. A szöveg a koronát nemzeti jelképként említi, Szent Istvánt nemzetalapítóként dicsőíti, a magyarok földjét keresztényként definiálja – írja Frank, utalva arra is, hogy az országot többé nem Magyar Köztársaságnak, hanem Magyarországnak nevezik majd. Azaz – mint hozzáteszi – azt az elnevezést, amelyet az 1989-es fordulatkor demokratikus vívmányként vezettek be, most törlik.
A cikkíró az alaptörvény ellen azt is felhozza, hogy az a családot a férfi és a nő kötelékének nevezi, azaz kizárja a homoszexuális partneri kapcsolatot. Megemlíti, hogy a jövőben egy sor törvény csak kétharmados többséggel fogadható el. A jövőbeni kormányoknak és koalícióknak rendkívül nehéz lesz majd az Orbán által keresztülvitt törvények megváltoztatása – véli a Süddeutsche Zeitung tudósítója, aki szerint az új alkotmány mindennek ellenére a közvetlen törvényi utasítások helyett több kérdésben is játékteret hagy. Ez – mint vélekedik – a médiatörvényről Európában folytatott heves viták következménye is.
Jobboldali forradalomról ír a FAZ
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Jobboldali forradalom című elemzésében a cikkíró, Maximilian Steinbeins bevezetőjében beszámol egy közelmúltban az alkotmányjog változásairól tartott tanácskozásról és egy ott bemutatott videoklipről, amely 1989-ben többek között a húszas évei közepén járó, háromnapos szakállal rendelkező, nyitott fehér inget viselő, rövidre nyírt, fekete hajú Orbán Viktort ábrázolja. Az a fiatalember azonban – mint írja – többé nem létezik. A 2011-es Orbán Viktor a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, és nemcsak az, hanem kétharmados többségének köszönhetően a demokratikus Magyarország történetében a legnagyobb hatalommal rendelkező miniszterelnök. Megvan a hatalma ahhoz, hogy – mint a cikkíró fogalmaz – az országnak egy teljesen új alkotmányt adjon. A 2011-es év Orbán Viktora – fogalmaz Steinbeins – nem gondol arra, hogy eközben bárkivel is kompromisszumról tárgyaljon, ellenkezőleg: az új alkotmányt – ahogy nevezik, a húsvéti alkotmányt – „ő és emberei egészen egyedül írták”.
„Az alkotmány célja az arról való gondoskodás, hogy Magyarország nemzeti konzervatív maradjon függetlenül attól, hogy a jövőbeni választások milyen eredményt hoznak” – vélekedik Steinbeins, aki szerint „bizonytalan, hogy Orbán számítása bejön-e”.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Engednek Budapestnek? – Az oktatási támogatásokról is tárgyal a román és a magyar külügyminiszter
A román Külügyminisztérium adatvédelmi szempontok miatt aggályosnak tartja, hogy a Budapest figyelmen kívül hagyja az oktatási támogatásokról szóló kormányközi megállapodást – értesült lapunk.
A magyarországi oktatási-nevelési támogatás kérdése lesz az egyik napirendi pontja Teodor Baconschi román és Martonyi János magyar külügyminiszter csütörtöki találkozójának – tudta meg lapunk. A juttatások ügyét a június elején ülésező román-magyar kisebbségi vegyes bizottság is napirendre tűzi. Mint ismert, a támogatások azután váltak diplomáciai kérdéssé, hogy az Orbán-kormány idéntől már nem az Iskola Alapítványon keresztül kívánja folyósítani a magyar oktatási intézményekben tanuló diákok számára a húszezer forintnak megfelelő összeget, hanem egy hatályban lévő román-magyar kormányközi megállapodást megszegve a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséget kérte fel a pályáztatás lebonyolítására.
Az intézményváltásnak nemcsak diplomáciai következményei vannak: kitolódik a pályázat határideje, az eddigiekkel ellentétben nem júniustól, hanem várhatóan csak ősztől kezdik folyósítani a támogatást. Változik a pályázat benyújtásának módja (az adatközlő űrlapokat a szovátai Teleki Oktatási Központhoz postán kell eljuttatni), illetve módosul a pályázati összeg kiutalásának rendszere is, amelyet a kedvezményezettek postai úton már nem, csak banki átutalással kaphatnak meg. Az ÚMSZ külügyminisztériumi forrásoktól úgy értesült: a bukaresti diplomácia adatvédelmi szempontok miatt tartja aggályosnak, hogy Budapest figyelmen kívül hagyja a támogatást szabályozó kormányközi megállapodást.
A magyar fél olyan adatokhoz jut a támogatási rendszer adminisztrációja révén, amelyekhez jogszerűen a román államnak is csak szigorú feltételek teljesítése mellett lehet hozzáférése. Az oktatási nevelési pályázat kiírója ugyanis olyan személyes adatok közléséhez (nemzetiség, lakcím, személyi szám, személyi igazolvány másolata, oktatási intézmény adatai, családi állapot, telefonszám) köti a támogatást, amelyeknek a rögzítésére és tárolására a magyar hatóságok nem jogosultak, s amelyeket a román állam is csak akkor rögzíthet, ha teljesíti az érvényes adatvédelmi előírásokat.
Budapestnek mindegy A szulofoldonmagyarul.ro webhelyről letölthető adatközlő lapon szereplő adatvédelmi záradék így hangzik: „Alulírott hozzájárulok a támogatás tényének nyilvánosságához, az igénylőlapon, valamint az adatlapon és a pótlapon szereplő személyes adatoknak a pályázat elbírálásával kapcsolatos kezeléséhez, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére, valamint a Bethlen Gábor Alapra vonatkozó hatályos adatvédelmi jogszabályok szerint.”
A kiíró a 2001/677-es számú romániai adatvédelmi törvényt nevezi meg jogi alapként, azt azonban nem tisztázza, hogy a magyarországi jogi személyiséggel és felelősséggel bíró Bethlen Gábor Alap milyen nemzetközi szempontból is érvényes jogszabályok szerint jár el. A kormányközi szerződés egyébként – jelezte a román külügy neve elhallgatását kérő munkatársa – az Orbán- kormány a jelenlegi feltételek mellett nem is mondhatja fel egyoldalúan, ezért a következő hetek tárgyalásaitól függ, folyósítható-e az oktatási nevelési támogatás a magyar fél által szorgalmazott módon.
„Úgy látom, hogy a magyar diplomáciának egyelőre teljesen mindegy, hogy lesz-e ebből diplomáciai konfliktus, vagy sem, valóban eljut- e az a támogatás a romániai magyar gyerekekhez, vagy sem. A magyarok abban bíznak, hogy a felmerülő problémák az Orbán Viktor, Emil Boc és Traian Băsescu közötti jó kapcsolat révén rendezhetők” – tette hozzá forrásunk.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke lapunk megkeresésére jelezte, nem kíván ebben a kérdésben állást foglalni, közölte: a tárgyalások kimenetele a külügyminisztériumi egyeztetésektől függ. Még szerződés sincs A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (amelyet a kiíró „adatgyűjtőként” nevez meg a kiírásban) elnöke, Burus Siklódi Botond az ÚMSZ-nek elmondta: az RMPSZ nem vesz részt a pályázati pénzek kezelésében, és egyelőre szerződést sem kötött a magyar kormánnyal a pályázat lebonyolítására.
A szakmai szervezet vezetője szerint minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a romániai magyar diákok és óvodáskorú gyermekek pályázatának adminisztrációja rendben menjen. „A támogatás átutalásának mikéntjéről nem áll módomban nyilatkozni” – hárította el kérdésünket Burus Siklódi Botond. Az ÚMSZ többször fordult nyilatkozatért a Bethlen Gábor Alaphoz, de lapzártánkig nem kaptunk választ arra vonatkozóan: hogyan történik majd az oktatási nevelési támogatás átutalása, ha azt nem a romániai lebonyolító szervezet adminisztrálja, mint ahogyan azt sem tudni még milyen bankszámlára kapják meg a kedvezményezettek a pályázat összegét.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyar-román külügyminiszteri találkozó 
Budapesten tárgyal ma Martonyi János külügyminiszter román kollégájával, Teodor Baconschival.
A megbeszéléseken a Külügyminisztérium tájékoztatása szerint várhatóan a restitúciós kérdésekről – az erdélyi magyar történelmi egyházak javainak visszaszolgáltatásáról -, a romániai magyar és a magyarországi román kisebbséget foglalkoztató témákról, Románia schengeni csatlakozásáról és az arab tavasz eseményeiről lesz szó.
Hivatalos magyar-román külügyminiszteri találkozó utoljára tavaly júniusban volt Bukarestben, de Teodor Baconschi és Martonyi János eszmecserét folytatott tavaly szeptemberben is, amikor a magyar tárcavezető felszólalt a román misszióvezetői értekezleten.
Teodor Baconschit ma fogadja Schmitt Pál köztársasági elnök is.
MTI

Erdély.ma

A román külügyminiszter Budapesten: a kisebbségi törvény kormányzati prioritás
A magyar EU-elnökség rendkívüli erőfeszítéseket tesz azért, hogy az EU-tagállamok foglalkozzanak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával; az övezet kiterjesztésének kérdése semmilyen összefüggésben nincs a schengeni rendszer felülvizsgálatát célzó kezdeményezésekkel – mondta Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután megbeszéléseket folytatott román kollégájával.
A magyar diplomácia irányítója úgy fogalmazott: azon túlmenően, hogy az Európai Tanács júniusban megállapítja, mindkét ország teljesíti a technikai feltételeket, el kell érni, hogy politikai utalás legyen arra, hogy napirenden tartják a két ország felvételét a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezetbe.
Martonyi János megköszönte Teodor Baconschi román külügyminiszternek, hogy országa támogatta és támogatja a soros magyar EU-elnökséget, és megjegyezte, „nagyon sok közös érdek, közös szempont kapcsol össze minket az Európai Unióban”.
A magyar külügyminiszter azt mondta, a magyar EU-elnökség alapvető céljait Románia is osztja. Ezek közé sorolta a Duna-stratégiát, utalva arra, hogy a környezeti kockázatok kérdését együttesen kell kezelni. Nyilvánvalóan a közös célok között szerepel továbbá a roma-stratégia, a gazdasági törvényhozás, Horvátország mielőbbi EU-csatlakozása, valamint a minkét ország számára fontos politikák, így a kohéziós, a mezőgazdasági és energiapolitika fenntartása – tette hozzá.
Martonyi János elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelemben óriási egyensúlyhiány alakult ki Magyarország javára, ezzel kapcsolatban a magyarországi román befektetések növelését javasolta kollégájának.
A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban azt mondta: Budapest örömmel fogadta, hogy „minden valószínűség szerint nem fenyegeti veszély” az oktatási törvény azon rendelkezéseit, amelyek a történelem és földrajz tantárgy anyanyelven történő oktatását teszik lehetővé. Hozzátette, hogy remélhetőleg rövidesen elfogadják a romániai magyarság számára nagyon lényeges kisebbségi törvényt.
Teodor Baconschi kijelentette, hogy Románia teljes mellszélességgel támogatta a magyar EU-elnökséget, megállapította ugyanakkor, hogy a magyar-román partnerségnek új dimenziókat kell nyernie.
Elmondta, Bukarest azt javasolta, hogy ősszel legyen közös magyar-román kormányülés a kétoldalú kapcsolatok teljes körének áttekintésére. Mint kifejtette, meg lehet vizsgálni egyebek mellett azt, hogyan lehet továbblépni a nemzetiségi együttműködésben.
A miniszter külön köszönetet mondott a magyarországi román ortodox egyház elismerése és támogatása érdekében tett erőfeszítésekért.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a kisebbségi törvény elfogadása a jelenlegi koalíciós kormány legfontosabb céljai közé tartozik, nem politikai nyomásra történik, „hiszünk abban, hogy ez egy igazságos törvényjavaslat”. A történelem és földrajz tárgyak kisebbségi nyelven történő oktatásával kapcsolatban arról beszélt: Románia élen jár azokban a törekvésekben, amelyek lehetővé kívánják tenni, hogy az oktatás minél több nyelven történjen, mint mondta, „az európai értékek mentén járunk el”.
 Krónika (Kolozsvár)

Répás: nem, szegtünk szerződést
Budapest nem sértette meg a magyar–román kormányközi szerződést azzal, hogy a Romániai Magyar Pedagógusszövetségnek adta át az oktatási-nevelési támogatási program koordinálását – jelentette ki a hét végén Répás Zsuzsanna.
A nemzetpolitikai államtitkárság vezetője azt mondta, értetlenül fogadta ezeket az aggodalmakat. Értelmezésük szerint Magyarország a szerződést nem sérti meg, csak alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez.
„Nagyon hosszú idő telt az oktatási-nevelési támogatások folyósításának kezdetétől, és azóta mind a két ország uniós tag lett” – érvelt a helyettes államtitkár. Szerinte fontos volt a rendszer megújítása, hiszen az utalási költségek nagyon magasak voltak, több milliárd forintot tettek ki, és ezt a forrást sokkal jobb célokra is el lehet költeni. Hangsúlyozta: a helyi lebonyolítók feladatköre is megváltozik, kifejezetten szakmaivá alakul, s az ő dolguk az lesz, hogy iskolákkal, tanulókkal tartsák a kapcsolatot, az igényeket felmérjék.
Mint ismert, egy 2003-es román-magyar kormányközi egyezség értelmében a magyar állam az Iskola Alapítványt bízta meg az oktatási-nevelési támogatási program romániai lebonyolításával. Az RMDSZ szerint a Fidesz-kormány egyoldalúan megszegte ezt az egyezséget azáltal, hogy a program lebonyolítását az RMPSZ-re ruházta.
Az Iskola Alapítvány igazgatója, Nagy Zoltán kitart álláspontja mellett. Szerinte butaság Répás Zsuzsanna érve, miszerint a két ország már uniós tagállam. „Az uniós tagság nem írja felül a korábbi államközi szerződéseket” – érvelt a miniszterelnök-helyettesi kabinet államtitkára. Nagy szerint a magyar kormány azért nem meri az RMPSZ-nek utalni az oktatási támogatások összegét, mert tudja, hogy ezzel megszegné az államközi egyezséget. „Ehelyett egyenként utalják majd a pénzt az arra jogosultaknak. Ki lehet számolni, hogy ez mekkora plusz költséggel jár majd” – mondta az Iskola Alapítvány igazgatója.
Répás egyébként korábban Nagy Zoltánnak arról beszélt, diplomáciai úton próbálják majd elhárítani az oktatási támogatások körüli változásokkal szembeni esetleges román fenntartásokat. Lapunk értesülése szerint Teodor Baconschi román külügyminiszter Martonyi János magyar kollegájával tartott csütörtöki budapesti találkozóján készült is felvetni ezt a kérdést, ám ez végül nem történt még. Az oktatási támogatások ügye a román-magyar vegyes bizottság júniusi ülésén kerül majd terítékre.
Külön keret a nagyobb szervezeteknek
A határon túli magyar szervezetek 1,2 milliárd forintos keretre adhatnak be kérelmet a Bethlen Gábor Alaphoz – közölte Répás Zsuzsanna. Hozzátette: a nagyobb szervezetek a jövőben meghatározott, világos kritériumok alapján normatív támogatást kapnak majd. Kifejtette: azt szeretnék, ha ezek a szervezetek ne vonják el a forrásokat a kisebb tömörülésektől és programjaiktól. A nagyobb, nemzeti jelentőségű intézményeket és programokat jelentő szervezetek számára előre kiszámítható, hosszú távú finanszírozást szeretnének.
Új Magyar Szó (Bukarest)