"Aradon román-magyar külügyi államtitkári találkozót tartottak. Martonyi János és Theodor Melescanu a Kis-Jugoszlávia elleni embargó következményeinek közös megoldásáról tárgyaltak. Megegyeztek a Battonya-Tornya és Méhkerék-Nagyszalonta határátkelők napokon belüli megnyitásáról, a jövőben pedig a Dombegyháza-Kisvarjas határátkelő megnyitásában is. A találkozó napján a kormányhoz közelálló román nyelvű Adevarul Arad magyarellenes cikket közölt Határ vagy sétatér? címmel. Ebben a szerző azt állította, hogy Magyarországról rendszeresen "lejárt határidejű élelmiszereket, irredenta propagandakönyveket hoznak át a határon, s főként mindenféle fegyverek érkeznek Romániába, az RMDSZ paramilitáris szervezeteinek felfegyverzésére." /Népszabadság, júl. 3./"

Júl. 17-e és 22-e között rendezték meg hatodik alkalommal Bálványoson a nyári egyetemet a Fiatalok a Demokráciáért Alapítvány, a Pro Europa Liga és a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében. A rendezvényen szó esett a magyar-román kapcsolatokról, a kisebbségpolitikáról, a toleranciáról, a környezetvédelemről, a biztonságpolitikáról és az integrációs kérdésekről. A Fidesz részéről megjelent Orbán Viktor elnök, Kövér László, Németh Zsolt, az MDF részéről Halzl József, Papp Sándor és Martonyi János, ott volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Adrian Severin, a Demokrata Párt elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 24., 580. sz., Új Magyarország, júl. 24./ Az előadók között volt még Tabajdi Csaba államtitkár, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Fábián Ernő szociológus, Smaranda Enache, Horia Rusu liberális párti vezető és Costea Munteanu, a Polgári Szövetség Pártja alelnöke. /Magyar Nemzet, júl. 26./

"Martonyi János magyar külügyminiszter-jelölt a Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozva kifejtette, hogy Magyarország mind a NATO-val, mind az Európai Unióval szemben változatlan integrációs vonalat fog képviselni. Martonyi visszautasította a szlovákiai és romániai sajtóban időnként felbukkanó vélekedést, miszerint Magyarország következő kormánya "nacionalista és irredenta" lenne. "A Szlovákiában és Romániában élő magyar kisebbségnek megvannak a maga politikai képviselői, problémáik megoldásában elsősorban pozsonyi és bukaresti hivatalok az illetékesek. Emellett azonban természetes, hogy a mindenkori kisebbségi politikának a kétoldalú kapcsolatokban is megvan a maga súlya, s tekintettel a nemzetközi jogi normákra, szélesebb, európai keretben is szerepet játszik" - mutatott rá Martonyi. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./"

Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke Martonyi Jánossal, az új magyar kormány külügyminiszterével, valamint Németh Zsolttal, külügyminisztériumi államtitkárral folytatott tárgyalásai során arra kérte a külügyminisztérium képviselőit, folytassák az eddigi magyar kormányzat, Románia euroatlanti felzárkózását támogató politikáját. Az elnök meglátásában az új kormány folytatni fogja a választások előtti külpolitika irányvonalait, álláspontját mintegy megerősíti az is, hogy az említett két Fidesz-MPP-politikus biztosította az RMDSZ képviselőjét afelől, hogy nem lesz törés a Románia csatlakozását támogató politikában. /MTI/

"Ara-Kovács Attila kirohanást intézett Orbán Viktor miniszterelnök ellen. Ara-Kovács Attila szerint amióta az RMDSZ kormányra került, az "országot végre magyarok is kezdik némileg magukénak érezni". "Még a leglehetetlenebb magyar népnemzetieknek is be kell mostanság látniuk, hogy azok a próbálkozások, amelyek eltávolítják az erdélyieket zord, de mégis saját realitásaiktól, sehova sem visznek." Orbán Viktor és csapata erdélyi útján hamis illúziókat táplált az erdélyiekben - a cikkíró szerint. A publikum számára "előadtak egy XVIII. századi népszínművet, melyben ismét egymásnak esett a gatyás paraszt és a bocskoros jobbágy." A magyar miniszterelnök látogatása és a Németh Zsolt által megfogalmazott ígéretek a radikális oldalt erősítették. Ara-Kovács Attila ellentétet lát, mondván Martonyi János külügyminiszter nem akarta, Németh Zsolt viszont akarta a látogatást. A cikkíró szerint kormányzati politikává akarnak emelni "olyan konfliktusokat, melyekben eddig csak szélsőjobboldali csoportok voltak érdekelve." Lassan majd rájönnek a határon túliak, hogy statiszták voltak egy olyan politikai játszmában, melynek "tétje nem az autonómia volt, hanem egy avult szellemű pártstruktúra összefércelése". /Ara-Kovács Attila: Orbán Erdélyben. = Magyar Narancs, aug. 6. - A cikk fontosabb részeit szó szerint átvette a bukaresti magyar hetilap: Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), szept. 10./ Ara-Kovács Attila állítását cáfolja Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének határozott állásfoglalása: Kepecs Ferenc: Az RMDSZ türelme sem végtelen. Markó Béla a romániai magyarellenes megnyilvánulások hátteréről. = Népszava, aug. 21."

A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) a jövőben folyamatos tartalmi kapcsolatot szeretne kiépíteni a nyugati magyarság képviselőivel, csak úgy, mint a kárpát-medencei magyarsággal - jelentette ki Szabó Tibor, a szervezet kijelölt elnöke abból az alkalomból, hogy Budapesten találkozót tartottak a nyugati magyarság képviselőivel. A négy kontinens 16 országát képviselő mintegy 50 magyar vendég előtt Martonyi János külügyminiszter, Németh Zsolt politikai államtitkár és Szabó Tibor is előadást tartott. Ilyen jellegű megbeszélésre az utóbbi nyolc évben nem volt példa. /MTI/

Júliusban dr. Nagy Károly amerikai egyetemi tanár levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyet harminc amerikai magyar vezető írt alá. A levélben javasolta nyugati magyar résztvevők meghívását ezentúl minden magyar-magyar csúcsra és egy-egy olyan tanácsos alkalmazását a jelentős számban magyarlakta nyugati országok követségein. A levelet több amerikai magyar újság közreadta, a Magyar Nemzet is említést tett róla. A javaslatokról Nagy Károly személyesen tárgyalt Németh Zsolt államtitkárral és Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, kitűzték a következő megbeszélés időpontját is. Augusztus 25-én azután Nagy Károly a levél további négy aláírójával együtt találkozott Martonyi János külügyminiszterrel, majd országgyűlési képviselőkkel, tudományos kutatókkal, kiadók vezetőivel. Orbán Viktor miniszterelnök aug. 26-i hatállyal kinevezte külügyi tanácsadójává Hámos Lászlót, a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation - Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét. Hámos László külügyi tanácsadóként javasolta, hogy a "magyar-magyar csúcstalálkozó" alakuljon autonóm intézménnyé, amely önálló testületként működve válhat az összmagyarság állandó tárgyaló, konzultáló, tervező műhelyévé. /Dr. Nagy Károly: Szükség van egy tárgyaló, konzultáló, tervező műhelyre. = Magyar Nemzet, szept. 15. - átvette, részleteket közölt belőle: Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), okt. 8./

A hazai és a határainkon túli nemzeti kisebbségek helyzetéről tájékozódott Magyarországon Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa - tájékoztatta a Külügyminisztérium szóvivői irodája az MTI-t. A kiadott közlemény szerint a hivatalos látogatás során a főbiztost fogadta Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter. Max van der Stoel megbeszélést folytatott Németh Zsolt külügyi államtitkárral, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala, továbbá a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatala vezetőivel. - A magyar kormány nagyra értékeli Max van der Stoel-nak a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése, valamint az EBESZ-dokumentumokban a részes államok által vállalt kötelezettségek végrehajtása érdekében 1992 óta kifejtett tevékenységét - tartalmazza a közlemény. /MTI/

"Nagy visszhangot kapott a bukaresti rádió okt. 6-i hírműsorában Tőkés László püspöknek az a magyar sajtóban megjelent interjúja, amelyben az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Martonyi János magyar külügyminisztert és Szent-Iványi Istvánt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét bírálta - közölte az MTI. A rádió tudósítása szerint "az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egész sor kritikát fogalmazott meg a Romániával kapcsolatos hivatalos magyar politikával szemben - románbarát magatartással vádolta meg Martonyi János külügyminisztert és Szent-Iványi Istvánt, a külügyi bizottság elnökét". Tőkés azt vetette a magyar külügyminiszter szemére, hogy érthetetlen módon támogatta az RMDSZ kormányban maradását. A minisztert külön is bírálta a kettős állampolgárság ügyében tanúsított magatartásáért. Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az a véleménye, hogy a magyar államnak meg kellene találnia azt az intézményes formát, amely szavatolni képes a határon túli magyarok - a magyar nemzet részeiként való - jogait, példát véve Ausztriától, amely vállalni tudta a dél-tiroli osztrákok védelmét - jelentette a közszolgálati rádió. /Tőkés Lászlót bírálta a bukaresti rádió. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

Pokorni Zoltán magyar oktatási és művelődésügyi miniszter a Népszava című napilapnak nyilatkozva kijelentette: mivel Andrei Marga tanügyminiszter véleménye nem egyezik a kormány álláspontjával, szükségesnek tartja, hogy hivatalos úton tájékozódjon a kérdésről. Pokorni már felszólította Martonyi János külügyminisztert, hogy magyarázatot kérjen a román kormánytól a helyzettel kapcsolatban. A riporternek arra a kérdésére, milyen lépéseket tesz a magyar kormány, ha Romániában történetesen mégis Marga tanügyminiszter álláspontja fog érvényre jutni, a miniszter elmondotta: a magyar kormány támogatja az RMDSZ-nek azon törekvését, hogy egyetértésre jusson koalíciós partnereivel az önálló magyar egyetem ügyében. Pokorni szerint ez elsősorban a román politikai erők ügye. A miniszter rámutatott: Budapest elsősorban arra törekszik, hogy Romániában törvényesen garantálják a magyar nyelvű oktatást. Ehhez rendelkezésükre állnak a nemzetközi kapcsolatok és szervezetek, mint az UNESCO és mások. Pokorni hangsúlyozta: továbbra is határozottan támogatják az önálló magyar állami egyetem létesítését, de mindaddig, amíg ehhez nem teremtik meg a törvényes alapokat, a magyar kormánynak lehetősége van arra, hogy alapítványon keresztül lehetővé tegye annak megalakulását. /Pokorni magyarázatot kér a román kormánytól Marga kijelentéseiért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Okt. 14-én Budapesten ülésezett a magyar?román kormányzati vegyes bizottság. Bebizonyosodott, hogy a magyar?román kormányzati vegyes bizottság és a hozzá kapcsolódó szakbizottságok rendszere megfelelő keretet kínál a két ország kapcsolatainak fejlesztésére - hangzott el a testület tanácskozása után Németh Zsolt magyar és Mihnea Constantinescu román külügyi államtitkár közös sajtótájékoztatóján. A vegyes bizottság két elnöki tisztét a hagyományoktól eltérően - a külügyminiszterek koszovói válsággal összefüggő parlamenti elfoglaltságuk miatt - az államtitkárok látták el. A román külügyminisztérium szóvivője az MTI kérdésére közölte: mivel a parlament együttes ülésén a vita a tervezettnél hosszabbra húzódott el, és Andrei Plesu külügyminiszternek a végső döntésig jelen kellett lennie a törvényhozásban, kénytelen volt lemondani budapesti útjáról. A nap folyamán azonban telefonkapcsolatba lépett magyar kollégájával, Martonyi Jánossal. A szóvivő szerint mindkét miniszter gyümölcsözőnek minősítette a kétoldalú kormányközi vegyes bizottság tanácskozását. /Megtalálták a megfelelő keretet. Ülésezett a magyar?román kormányzati vegyes bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Magyarország támogatja azt a bukaresti igényt, hogy az Európai Unió tagállamai töröljék el a Romániával szembeni vízumkötelezettséget - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter pénteken újságíróknak, azt követően, hogy megbeszélést folytatott Andrei Plesu román külügyminiszterrel, aki néhányórás nem hivatalos látogatást tett Budapesten. Martonyi János hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Románia beilleszkedését az euroatlanti szervezetekbe. Szeretnénk, ha Románia Magyarországot követően minél hamarabb a NATO tagjává válna - szögezte le Martonyi. Andrei Plesu a sajtó képviselői előtt hangsúlyozta, hogy Románia kiemelten kezeli Magyarországhoz fűződő kapcsolatát. Kifejezte, hogy nagy örömmel látnák a magyar tőke jelenlétét Romániában - mint fogalmazott -, egészen a Duna tengeri torkolatáig. Elhangzott, hogy várhatóan november közepén Magyarországra látogat Radu Vasile kormányfő. /Magyar?román külügyminiszteri találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtóirodájának tájékoztatása szerint november 5-én Martonyi János magyar külügyminiszter hivatalában fogadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Tőkés püspök jókívánságát fejezte ki abból az alkalomból, hogy a következő fél évre Magyarország vette át az Európa Tanács elnökségét. Martonyi külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az ET Miniszteri Bizottságának elnökeként jelentős mértékben elősegítheti az európai kisebbségvédelmi rendszer működését. Tőkés László tájékoztatta Martonyit a magyar nyelvű egyetem helyreállításának helyzetéről, illetve a felekezeti oktatás újbóli hátrányos megkülönböztetéséről. Felhívta a figyelmet: az európai integráció élvonalába tartozó Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarság ügyének fontossága tekintetében jobban kellene ügyelnie a magyar külpolitika három prioritásának az egyensúlyára. Martonyi kifejezte a magyar kormány azon szándékát, hogy még az állami magyar egyetem helyreállításának a meghiúsulása esetén is készek megkeresni a magyar egyetemi oktatás lehetőségeit és anyagilag biztosítani annak megvalósulását. /Martonyi fogadta az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

"A Frankfurter Allgemeine Zeitung jan. 8-i számában "Jóska gyermekkori álmainak földjén" címmel számolt a német külügyminiszter Budakeszin tett rövid látogatásáról. Joschka Fischer külügyminiszter szülei is az 1947-ben kitelepített német ajkú kisebbség tagjai között voltak. A sváb falunak számító Budakeszin bajok vannak a német nyelvvel: a polgármester csupán néhány üdvözlő szót mondott németül, amikor Fischert fogadta, majd átváltott magyarra. A helyi kultúrház előtt várakozó sváb táncegyüttes vagy a budakeszi sváb asszonykórus tagjai bizony csak magyarul beszéltek egymás között. Végül Martonyi János külügyminiszterre maradt, hogy jó németséggel adjon hangot a német kisebbség embertelen, igazságtalan és jogellenes elűzése miatti sajnálkozásának. A magyarországi német kisebbség 200 ezerben megadott lélekszáma csak úgy jön össze, ha a magyarul beszélő vegyes házasságokat és az azokban született gyerekeket is ide sorolják. /Beolvadnak a magyarországi svábok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./"

"A parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek kaptak meghívót a febr. 20-án Budapesten megrendezendő Magyarország és a határon túli magyarság című konferenciára - közölte Martonyi János febr. 15-i, budapesti sajtótájékoztatóján. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője elmondta, hogy az értekezletre a magyarországi és határon túli, parlamenti képviselettel rendelkező magyar pártok elnökeit, valamint a Magyarok Világszövetségének vezetőjét hívták meg. A szervezetek még további egy fővel képviseltethetik magukat a tanácskozáson. Martonyi János hangsúlyozta, hogy nem cél egyetlen szervezet kirekesztése sem a magyar-magyar párbeszédből, de valahogyan meg kellett határozni a meghívottak körét, s a parlamenti legitimáció bizonyult a viszonylag legjobb szempontnak. A külügyminiszter szavai szerint az értekezlet fő témája a magyarság és az euroatlanti integráció lesz. Rámutatott arra, hogy Magyarország március 12-én bekövetkező NATO-taggá válása új helyzetet teremt. Fontosnak ítélte, hogy erről eszmét cseréljenek egymással a különböző magyar szervezetek képviselői. Martonyi elmondta, hogy a magyar szervezetek körében felvetődött az igény egy rendszeresen tanácskozó testület létrehozására, s ez is szóba fog kerülni az értekezleten. /Tanácskozás a határon túli magyarság képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ A febr- 20-i budapesti magyar-magyar csúcsról Szabó Tibor a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője elmondta, hogy "az értekezletre a magyarországi és határon túli, parlamenti képviselettel rendelkező magyar pártok elnökeit, valamint a Magyarok Világszövetségének vezetőjét hívták meg". Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi, Takács Csaba ügyvezető és Tőkés László tiszteletbeli elnök fogja képviselni. Martonyi János magyar külügyminiszter a napirendi pontokról beszélve hangsúlyozta, hogy: "a kettős állampolgárság automatikus kiterjesztése a határon túli magyar kisebbségre sem politikailag, sem jogilag nem megfelelő megoldás". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"

Gereben István, az Észak-Amerikai Magyar Egyesületeket Koordináló Bizottságának volt ügyvezető titkára Martonyi János külügyminiszterhez intézett nyílt levelében tiltakozott az ellen, hogy a külügyminiszter a Magyarok Világszövetségére bízta a nyugati magyarság képviseletét a febr. 20-i magyar-magyar csúcson. Gereben szerint az MVSZ-nek nincs joga erre a képviseletre, már csak elnökének, Csoóri Sándornak a személyisége miatt sem. A levélíró szerint Csoóri antidemokratikus, alkalmanként rasszista kijelentéseivel önmagát tette alkalmatlanná arra, hogy a nyugati magyarság nevében beszéljen. A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ nevében Báthory János általános elnökhelyettes nyilatkozott ebben az ügyben a Népszavának. Elmondta, hogy Gereben véleményével nem érthetnek egyet. Az MVSZ még mindig a legnagyobb a szóba jöhető grémiumok közül: egyesíti a legtöbb nyugati szervezet, küldöttközgyűlést tart, melynek során tisztségviselőket választ. Báthory kijelentette: nem tud Csoóri rasszista kijelentéseiről. /Vita a nyugati magyarság képviseletéről. = Népszava, febr. 19./

"Febr. 20-án tartották Budapesten a Magyarország és a határon túli magyarság című konferenciát nyolc határon túli magyar szervezet, a Magyarok Világszövetsége, a kormány és a magyarországi parlamenti pártok részvételével, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ szervezésében, zárt ajtók mögött. Beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter. Az RMDSZ-t Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Tőkés László tiszteletbeli elnök képviselte. Orbán Viktor hangsúlyozta: "Nemzeti kultúránk a határon túli magyarság kultúrájával együtt teljes. A határon túli magyarok, bár más államok polgárai, de részei a magyar nemzetnek." Ezért a kormány "nem hagyhatja figyelmen kívül a határon túli magyarság ügyét." "Programjának megfelelően a magyar kormány a jövőben is biztosítja, hogy a határon túli magyar és az anyaországi politikai szervezetek intézményesített keretek között és őszintén tárgyaljanak a közös ügyekről." Martonyi János külügyminiszter beszédében arról szólt, hogy ki kell dolgozni a nemzetstratégiát. A stratégiai cél egyértelmű: "a magyarságnak közösségként fenn kell maradnia és tovább kell élnie szülőföldjén, ott, ahol több mint ezer éve él." A nemzetnek nemcsak fennmaradni, hanem erősödnie is kell. Az erősödés az azonosságtudat erősödését és a nemzeti teljesítmény erősödését jelenti. Egy "létszámában, önbizalmában és hitében zsugorodó közösség nem lesz képes növelni teljesítményét". A magyar-magyar konferencia záródokumentuma kimondta a kapcsolattartás folyamatosságának biztosítása érdekében a Magyar Állandó Értekezlet politikai konzultatív állandó testület létrehozását, amely évente legalább egy alkalommal ül össze. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Szabad Újság (Pozsony), febr. 25./ A zárónyilatkozatot aláírták a részvevő szervezetek képviselői:Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Magyar Koalíció Pártja, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Magyarok Világszövetsége, továbbá a magyarországi politikai pártok képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./"

"A Szabadság interjút készített Martonyi János külügyminiszterrel a kettős állampolgárság kérdéséről. Martonyi kifejtette, hogy a "kettős állampolgárság megszerzésének a lehetősége a jelenlegi magyar jogrend része. Ma nagyon sok kettős állampolgársággal rendelkező személy létezik Magyarországon és a határokon túl. Valóban felmerült az a kérdés, hogy nyilvánítsunk automatikusan egyetlen törvényhozási aktussal magyar állampolgárnak minden Kárpát-medencében élő, magát magyarnak tekintő személyt. A kérdés igen összetett, ugyanis nehéz eldönteni, hogy nyelvi kritériumot, az önazonosságot, történelmi Magyarország területén belüli születést, vagy milyen feltételt vegyünk figyelembe. Személy szerint mindig azt mondtam, hogy ez politikai és jogi képtelenség, ami igen súlyos veszélyekkel járhat elsősorban a kisebbségi magyarság számára, és nem tartom célravezetőnek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kettős állampolgárság egyedi odaítéléséről nem lehet szó." Más megoldásokról szólva elmondta, hogy "biztosítani kell a szomszédos országok magyarsága és az anyaország közti szabad mozgást. Ez különben európai uniós alapelv." "Megoldás lehet a hosszú távú vízum, különleges bevándorlási engedély. Mindezt természetesen feltételekkel. Ezek a rokoni, üzleti kapcsolatok." /Kiss Olivér: Nem tartom célravezetőnek a kettős állampolgárságot Exkluzív interjú Martonyi János magyar külügyminiszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"A februári magyar-magyar csúcs után ismét találkoztak Budapesten az azon résztvett kisebbségi magyar szervezetek vezetői, hogy egyrészt jelen legyenek a márc. 23-i parlamenti vitán a Magyar Állandó Értekezlet felállítása elfogadásáról, illetve hogy a magyar kormány illetékeseivel megbeszéljék az ezutáni teendőket. Az RMDSZ-t Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselték. A vendégeket fogadta Áder János, az Országgyűlés elnöke, illetve Martonyi János külügyminiszter. Ez utóbbi reményét fejezte ki aziránt, hogy a Vajdaságban a koszovóihoz hasonló feszültséggóc nem fog kialakulni. Elmondta továbbá, hogy az állandó értekezlet létrehozása után hamarosan gazdasági, szociális, kulturális, tudományos, jogi és önkormányzati, valamint az európai integráció kérdéseivel foglalkozó szakbizottságok fognak megalakulni, amelyekben a szakértőkön kívül helyet kapnak a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői. A szakbizottságok ajánlásokat készítenek a magyar kormány számára. Ezzel kapcsolatban Tőkés László, újságírók előtt kifejtette: az illetékes szakbizottság feladata lesz kidolgozni egy olyan különleges jogi státuszt a határon túli magyarok részére, amely - a nemzetközi normákba illeszkedve - lehetővé tenné kapcsolattartásukat az anyaországgal. Az eseménnyel kapcsolatban Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke elmondotta: a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása olyan korszakalkotó lépés, amely új lehetőséget teremt a kisebbségi magyarság és az anyaország kapcsolatában, anélkül, hogy kétségbe vonná az európai status quot. A Magyar Állandó Értekezletről szóló határozat meghozatalát a jelenlévő határon túli magyar szervezetek képviselői - Tőkés László (RMDSZ), Ágoston András (VMDP), Tóth Horti Gábor (KDT), Pozsonec Mária (Szlovén Nemzetgyűlés), Józsa László (VMSZ), Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja), Tomka György (MMNÖK), Jakab Sándor (HMDK), Takács Csaba (RMDSZ), Dobos László (MVSZ), Kovács Miklós (KMKSZ)- az alábbi nyilatkozatban üdvözölték: "A Magyar Köztársasággal szomszédos országokban élő magyar nemzetrészek közképviseleti, érdekvédelmi és politikai szervezeteinek az Országgyűlés 1999. március 23-i ülésén megjelent képviselői megelégedéssel és örömmel üdvözlik a közelmúltban megalakult Magyar Állandó Értekezlet határozatba foglalását, a magyar nemzeti egyeztetés intézményes keretei megteremtésének az Országgyűlés általi megerősítését. Különleges örömünkre szolgál az a körülmény, hogy nemzeti közösségünk felemelkedésére irányuló törekvéseink szervesen beleillenek az euroatlanti integráció folyamatába, ugyanakkor teljes összhangban állnak a Magyar Köztársaság és a szomszédos államok közeledési szándékaival. Bízunk benne, hogy a Magyar Állandó Értekezlet eredményesen szolgálhatja a térség stabilitását és a még meglévő békétlenségek oldását, különös tekintettel a vajdasági magyarság helyzetére. Az egész Kárpát-medencében a minap megünnepelt nemzeti ünnepünk által hirdetett testvériség szellemében, békességre való igyekezettel tekintünk a küszöbönálló új évezred elébe." /Határon túli magyar szervezetek vezetői Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./"

"Nyílt levél jelent meg az Erdélyi Naplóban. A címzettek: Orbán Viktor miniszterelnök, Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt a Külügyminisztérium politikai államtitkára. A szerzõ, Ferenczes István csíkszeredai író, a Székelyföld fõszerkesztõje a Budapesten megrendezett magyar-magyar csúcstalálkozóra utalva leírta: hiányérzete van, mert a találkozónak volt egy nagy hiányzója, mégpedig a moldvai csángómagyarok képviselõje. A szerzõ a húsz-harminc ezres magyarországi románság elementáris jogának nevezte a gyulai ortodox püspökség megalakulását, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a moldvai csángómagyarok nemcsak jogilag, politikailag, hanem fizikailag is veszélyeztetettek. Ferenczes István a következõ megállapítással zárta nyílt levelét: "A Vatikán a moldvai csángómagyarokat mint magyarokat leírta". Végezetül pedig felteszi a kérdést: "Leírta volna a moldvai csángómagyarokat Magyarország is, a jelenlegi magyar kormány is?" Az MTI-Press továbbította a kérdést a nyílt levél egyik címzettjének, Németh Zsolt külügyi politikai államtitkárnak.- A kérdés ilyen felvetése is botorság, mert a FIDESZ ellenzéki korában, és kormányzati erõként is mindig támogatta a moldvai csángómagyarok ügyét - válaszolta Németh Zsolt. - Orbán Viktor a FIDESZ elnökeként a '90-es évek elejei nagy árvíz idején fontosnak tartotta, hogy elmenjen Szabófalvára, Lészpedre és a többi, csángók által lakott településre. A FIDESZ lehetõségei szerint megteremtette a csángómagyar közösség támogatásának feltételeit. Azt sem szabad feledni, hogy minden lehetséges fórumon igyekeztünk felhívni a világ figyelmét a moldvai csángómagyarok sanyarú sorsára. - Ezek szerint nincs ok panaszra? - Tulajdonképpen arra a kérdésre kellene pontos választ adni, hogy kellõképpen képviseli-e a csángómagyarok ügyét az RMDSZ, a magyar kormány és a világ összmagyarsága. A magam részérõl a kormány nevében is elismerem, hogy nagyon komoly adósságaink vannak a moldvai csángómagyarsággal szemben, de az ügy az RMDSZ kompetenciájába tartozik. Nem akarok pálcát törni az RMDSZ felett, mert meggyõzõdésem, hogy számos erdélyi magyar politikus képviseli a csángómagyarok érdekeit. Kötõ József mellett megemlítem Eckstein-Kovács Pétert, aki napirenden tartja az ügyet a kisebbségi minisztérium részérõl, de tudom, hogy Szilágyi Zsolt képviselõ is interpellált a kérdésben. - A budapesti magyar-magyar találkozón viszont nem voltak jelen a csángómagyarok képviselõi. - Az Állandó Magyar Értekezlet jól átgondolt jogi struktúra szerint mûködik, amely kimondja: a találkozó ülésein a legitim parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkezõ magyar politikai erõk vesznek részt, és véleményem szerint jogi értelemben az RMDSZ-nek a feladata képviselni a moldvai csángómagyarok érdekeit. - Csángómagyar kérdésben mit tehet a magyar kormányzat? - A moldvai csángómagyarok helyzete nem megnyugtató. Támogatjuk azt a törekvésüket, hogy szabadon vállalhassák identitásukat, hiszen ez a célja a Csángómagyar Szövetségnek is. Tudjuk, komoly nehézségekbe ütközik a magyar anyanyelvû oktatás. A magyar nyelvû szentmisék tartásához a katolikus egyház is ellentmondásosan viszonyul. Példák bizonyítják, amíg egy erdélyi plébános vállalja, hogy magyarul misézzen a moldvai csángómagyaroknak, addig ezt ott sokszor a saját papjaik tiltják meg. - Az Önhöz is címzett nyílt levélben ez áll: "A húsz-harminc ezres magyarországi románságnak joggal adott püspökség ellenében talán lehetett volna számukra is kérni egy-egy magyar nyelvû misét és anyanyelvük oktatását." - Hadd kérdezzem meg: kinek kell kérni? A magyarországi románságnak azért tudtuk teljesíteni ezt az igényét, mert azt világosan megfogalmazták. Ebben a helyzetben is az az alapvetõ kérdés, hogy artikulálódik-e vagy sem egy közösségnek az igénye. Nem tartom helyesnek, hogy egymáshoz méricskéljük a különbözõ jogokat. Valamely közösséget nem attól függõen illet meg bármilyen jog, hogy milyen a helyzet a szomszéd országban, hanem azért jogosult bizonyos jogok gyakorlására, mert létébõl és emberi minõségébõl fakad, hogy szabadon vállalhassa önmagát. Más kérdés, hogy amennyiben egyértelmûen megfogalmazódik egy közösség igénye, az adott kormányzat igyekszik-e annak eleget tenni. - Már tudjuk, hogy a pápa nem látogatja meg erdélyi híveit. Volt e szándéka, eszköze a magyar külügyi tárcának, amellyel befolyásolhatta volna a pápa tervezett romániai látogatását? - A legkülönbözõbb módon kifejezésre juttattuk a véleményünket. Fontosnak tartjuk most is, hogy a katolikus egyházfõ keresse fel az egymilliónál is több erdélyi római- és görög katolikust. Ez hozzájárulhatna az ortodoxia és a katolicizmus közötti együttmûködés kiteljesedéséhez, valamint a nemzetiségi választóvonalak lebontásához is. - Tervezik e a külképviselet bõvítését, nevezetesen is: mikor lesz magyar konzulátus Csíkszeredán? - A kormány fontosnak tartja a külképviseleti rendszer bõvítését. Javasoltuk, hogy létesüljön konzulátus Csíkszeredán. A székelyföldi konzulátus nemcsak azért indokolt, mert oda nem terjed ki a kolozsvári konzulátusunk joghatálya, hanem azért is, mert itt él több mint félmillió magyar. Brassóban és Temesvárott is szeretnénk képviseletet nyitni és azt már elmondhatom, hogy Konstancában napokon belül megnyílik (lapzártakor már meg is nyílt - a szerk.) a tiszteletbeli magyar konzulátus. Felajánlottuk román kulturális intézet létesítését bármelyik magyarországi városba. - Az utóbbi idõben gyakran került szóba a kettõs állampolgárság. Mi errõl az Ön véleménye? Egyáltalán: a kormány foglalkozik e a kettõs állampolgárság valamilyen módon való megadásával? - A kettõs állampolgárság mögött alapvetõen két dolog húzódik meg: az egyik a határátlépés ügye, a másik pedig a magyarországi jogi helyzet. A problémamentes határátlépés többféleképpen is megoldható, abban az esetben is, ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak. A legkézenfekvõbb az lenne, ha továbbra is fennmaradna a vízummentesség az EU tagországok irányában, mint ahogy Szlovákia esetében jelenleg is így van. Románia esetében is ezt az eredményes határõrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni: a vízumot nem azért találták ki, hogy megakadályozza a magyar- magyar kapcsolattartást. Már az Európai Unióban is vannak "nemzeti vízumok", ezek öt évre lehetõvé teszik a tetszõleges alkalommal történõ belépést, sõt a munkavállalást is fél éven belül 90 napos idõszakra. A kettõs állampolgárság gondolata mögött, sajnos, ott bujkál az a fájdalom is, hogy a határon túli magyarok sok esetben csak turistának érzik magukat az anyaországban. Ezen az állapoton kell változtatni! Meg kell teremteni annak a lehetõségét, hogy oktatási-kulturális és más jellegû többletjogokat kapjanak a határon túli magyarok. A frissen létrehozott Állandó Magyar Értekezletre és annak szakmai bizottságaira vár a feladat, hogy meghatározzák azokat a jogi és jogszabályi feltételeket, amelyek biztosítani fogják ezeket a többletjogokat. /MTI-Press/ /Válasz egy erdélyi nyílt levélre: Többletjogokat kaphatnak a határon túli magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./"

A román külügyminisztérium meglepetéssel vette tudomásul, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Martonyi János magyar külügyminiszter olyan kérdésbe avatkozott, amely kizárólag Románia belügyének tekinthető - jelentette ki ápr. 19-én Mihai Razvan Ungureanu román külügyi államtitkár Gheorghe Dumitrescu ellenzéki szenátor kérdésére válaszolva. A SZDRP-s szenátor azt kifogásolta, hogy tudomása szerint a magyar kormányfő és a magyar külügyminiszter levelet küldött Angelo Sodano bíborosnak, vatikáni miniszterelnöknek II. János Pál pápa májusra tervezett romániai látogatásával kapcsolatban, támogatva azt a kérést, hogy a pápa tervezett romániai látogatása ne korlátozódjék kizárólag Bukarestbe, hanem keresse fel Erdélyt is. /A román kormányt zavarja az Orbán- levél. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Jún. 4-én Budapesten Markó Béla, az RMDSZ elnöke tárgyalt Martonyi János külügyminiszterrel. A jövő hónap végén sor kerülhet a magyar-román kormányközi vegyes bizottság következő ülésére, amelyre Martonyi János külügyminiszter is ellátogat Bukarestbe - közölte az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ kongresszusa bebizonyította, hogy a szövetség egységes politikai szervezet, s ezt a jövőre nézve is megőrzi - szögezte le Martonyi János, aki gratulált Markó Bélának, az RMDSZ elnöki posztjára történt újraválasztásához. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy az elmúlt időszakban rendszeres találkozók, konzultációk alakultak ki a szervezet és a magyar kormány képviselői között. - Markó Béla elmondta: a mostani időszakban alakulnak meg a Magyar Állandó Értekezlet munkabizottságai, amelyek közül az integrációs foglalkozik a magyar EU-csatlakozás utáni kapcsolattartás lehetséges formáival a határon innen és túl élő magyarság között. /Rendszeres a konzultáció a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között Martonyi János fogadta az RMDSZ elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

"Jún. 10-én Budapesten a Szent László Akadémia Magyarnak maradni a Kárpát-medencében, avagy autonómia-esélyek a szomszéd államokban címmel tartott vitaestet. Martonyi János külügyminiszter kijelentette: "Mi nem a határokat akarjuk megváltoztatni". A közönség sajnos-kiáltásokkal fogadta ezt a bejelentést. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a közönség reagálására kijelentette: "ne akarjanak minket a barikádokra lökdösni". Szerinte a jelenlegi helyzet nem engedi meg a Csurka Istvánéhoz hasonló, határmódosításra vonatkozó kijelentéseket. A kialakult helyzetből adódó lehetőségeket nemcsak a délvidéki magyarság, hanem a többi, határon túli közösség szempontjából is ki kellene aknázni. Ehhez, hangsúlyozta Tőkés László, az RMDSZ-nek felül kellene vizsgálni eddigi politikáját. /Fórum a határon túli magyarság helyzetéről Koszovó után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

Júl. 29-én négynapos látogatásra Romániába érkezett Martonyi János külügyminiszter. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésére érkező miniszter Andrei Plesu román külügyminiszterrel tárgyalt, majd Radu Vasile kormányfővel folytatott megbeszélést. A kétoldalú kapcsolatok fejlődését és a legfontosabb nemzetközi kérdéseket tekintette át a két külügyminiszter. Martonyi arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy Magyarország változatlanul támogatja Románia euroatlanti és NATO-integrációját. /Romániai körúton Martonyi János magyar külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Martonyi János külügyminisztert még 29-én fogadta Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, aki államminiszterként a Bancorex felszámolásával elfoglalt Radu Vasile kormányfőt helyettesítette. Martonyi János Markó Béla RMDSZ-elnök meghívására Székelyföldre utazott. Júl. 30-án Sepsiszentgyörgyön a megyei könyvtár termében rendezett fórumon találkozott a város lakosaival, majd júl. 31-én a Segesvár melletti Fehéregyházán a Petőfi Sándor halálának 150. évfordulóján rendezett ünnepségeken vesz részt. A külügyminiszter aug. 1-jén Kolozsváron is megáll, rövid látogatást tesz a Magyar Köztársaság Fő téri főkonzulátusánál, majd Nagyváradon át visszautazik Magyarországra. - A Victor Babiuccal folytatott megbeszélésen Martonyi ismét felvetette a csíkszeredai magyar konzulátus létesítésére vonatkozó magyar igényt. Tárgyalópartnere úgy vélte, a meglévő két konzulátus fedezi a képviseletet, ám konkrét magyar kérés esetén hajlandónak mutatkozott a kérdés jóindulatú megvizsgálására. Babiuc azt kérte, hogy Magyarország történelmi egyházként ismerje el a magyarországi román ortodox egyházat, biztosítsa feltételeit a magyarországi románság anyanyelvi oktatásának, és azt, hogy a román iskolákban valamennyi tantárgyat román nyelven oktassák. - A külügyminiszteri találkozót követően Andrei Plesu elmondta, hogy mindegyik vegyes bizottsági ülésen leltározzák a megoldatlan kérdéseket, s aztán a következő ülésig gyakorlatilag semmi sem történik. Hozzátette: több kérdést sikerült megoldaniuk, mint azt sokan gondolják. Martonyi János elmondta, hogy az elmúlt évben a kétoldalú kapcsolatokban jelentős előrehaladás történt. /Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti integrációját Mindkét ország a régió újjáépítésében érdekelt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Martonyi János magyar külügyminiszter júl. 30-i háromszéki látogatásán a megyei önkormányzat vezetője, Orbán Árpád tanácselnök, Márton Árpád háromszéki RMDSZ-elnök, képviselő, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a prefektúra felelős vezetői fogadták a vendéget, aki Markó Béla szövetségi elnökkel érkezett Sepsiszentgyörgyre. Szívélyes találkozó zajlott le a megyei könyvtár Gábor Áron termében meghívottakkal és a sajtó munkatársaival. Martonyi választ adott a megye magyar lakosságát foglalkoztató kérdésekre: a magyar egyetem, a lehetséges autonómiák, a magyarországi munkavállalás, a kettős állampolgárság, az egyházi javak, a román közvélemény felé szóló eredményes kommunikáció sorra szóba kerültek. A helyi Selektronik Televízió egyenes adásban közvetítette a magyar külügyminiszter bevezetőjét: a magyar külpolitika érdeke, hogy mindenki ott maradhasson egyénileg és közösségként is magyarnak, ahol született. /(Flóra Gábor): Önbizalomra ösztönzött a magyar külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Egy órás látogatást tett Csíkszeredában Martonyi János külügyminiszter júl. 31-én. A megye előjáróival, valamint Hajdu Gábor egészségügyi miniszterrel félórás, zárt ajtók mögötti megbeszélést folytatott. Ezt követően a sajtó számára összegezte bukaresti megbeszéléseinek főbb pontjait. A konkrét eredmények között említette, hogy létrejött az elvi megállapodás: Csíkszeredában a magyar fél főkonzulátust fog létesíteni. Ami az autópálya kérdését illeti, szükséges az, hogy a székely megyék is új utat kapjanak és össze legyenek kötve, egyrészt a déli rendszerrel, másrészt Magyarországgal. Martonyi János Csíkszeredában megkoszorúzta Nicolae Balcescu és Petőfi Sándor szobrait. /(Daczó Dénes): 2000-ben esedékes a csíkszeredai főkonzulátus megnyitása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Martonyi János magyar külügyminiszter látogatásának utolsó napján, aug. 1-jén, vasárnap Kolozsváron a magyar főkonzulátust kereste fel, ahol Bitay Károly főkonzul tájékoztatott a képviselet tevékenységéről. Ezután Nagyváradon találkozott Tőkés László református, majd Tempfli József katolikus püspökkel, a két egyházi személyiség korábbi meghívásának eleget téve. Martonyi megerősítette, hogy a magyar kormány változatlanul támogatja az RMDSZ programját. Martonyi rámutatott arra, hogy a romániai magyar egyházaknak a hitélet megőrzése mellett rendkívül komoly szerepük van a romániai magyar közösség hagyományainak ápolásában, az önazonosság-tudat fenntartásában. A Tőkés püspökkel tartott találkozón szó esett arról, hogy idén ősztől megkezdi működését a Partiumi Keresztyén Egyetem. Egyetértettek abban, hogy az egyetem megindításához a magyarországi oktatási tevékenységgel foglalkozó alapítványok támogatására is számítani lehet. A magyar külügyminiszter Nagyváradról gépkocsival utazott haza. /Martonyi János Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetem magyarországi támogatásra számíthat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

Székelykeresztúron is tartottak Petőfi-megemlékezést: nemzeti költőnk százötven esztendővel ezelőtt itt töltötte el utolsó estéjét. A bensőséges ünnepségen résztvettek Székelykeresztúr és a szomszédos Fiatfalva magyarországi testvértelepüléseinek (Ajka, Dunakeszi, Karcag, Dévaványa, Somogybabod) képviselői is. A résztvevők megkoszorúzták Petőfi Sándor főtéri szobrát. Székelykeresztúr jeles vendége, Kovács András Ferenc költő részletesen felelevenítette a 150 évvel ezelőtti eseményeket. Fellépett a Kovásznai Unitárius Férfi Dalárda, a somogybabodi dalcsoport. Székelykeresztúron végül a PEN-központok irodalmi estje következett, ahol a részvevők meggyőződhettek róla: Petőfi Sándor a világirodalom részévé vált, verseit számtalan nyelvre fordítják és sorai franciául sem hangzanak rosszul. A Keresztúron áthaladó, Martonyi János külügyminiszter vezette magyar kormányküldöttség júl. 31-én megkoszorúzta Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobrát. /Pataki Zoltán: Koszorúk a vén körtefa tövében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

"V. Marian, a szatmári Gazeta de Nord-Vest főszerkesztő-helyettese, laptulajdonos vezércikkben értekezett az erdélyi magyarság "szoborállítási buzgalmáról, csillapíthatatlan éhségéről". Szerinte: "Az 1989. decemberi események után, a klasszikus román toleranciát élvezve, a magyarok vezetői teleültették Erdély városait történelmi, kulturális, vallási és politikai személyiségeik szobraival." "Újabban Aradon visszaállítják annak a 13 tábornoknak a szobrát, akiknek a magyar forradalom vezetőivel együtt több tízezer román legyilkolása, száz meg száz román templom és kolostor lerombolása terheli a lelkét... " A főszerkesztő-helyettes Martonyi János magyar külügyminisztert is támadta, amiért Marosvásárhelyen "először magyar újságírók magyar nyelven feltett kérdéseire válaszolt, s a román újságírókat meg utoljára hagyta." /Szoborállításban is előjogaink vannak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"