"Okt.17-i ülésén a kormány elfogadta az egyházi ingatlanok restitúciójáról szóló törvény végrehajtási utasításait. Ezek az RMDSZ által korábban elkészített tervezetre épülnek, amit bővítettek a bíráló bizottság működési szabályzatával. A visszaigénylési kérelmeket elbíráló öttagú kormánybizottság egyik tagja Markó Attila, a Tájékoztatási Minisztérium helyettes államtitkára. /Salamon Márton László: Egyenesben a restitúció. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./"

"Ristea Priboi brassói kormánypárti képviselő elmebetegnek nevezte azt a férfit, aki benne felismerte az 1987. nov. 15-i brassói munkástüntetés utáni megtorlás egyik kegyetlen kínzóját. A szocialista tömb egykori országainak mindennapjaira jellemző a kommunista rezsimek kiszolgálóinak a rendszerváltást követő politikai pozíciókba jutása. Romániában a kommunista rezsim pribékjei magabiztosan uralják nemcsak a titkosszolgálatokat, hanem a két legnépszerűbb parlamenti pártot - köztük a kormánypártot - is. Az 1989. decemberi eszmények hordozói a társadalom peremére kerültek, miközben kínzóik javarésze röpke hónapok alatt kiszabadult a börtönből, sőt - akárcsak Ristea Priboit - magas állami és pártfunkciókba kerültek. /Salamon Márton László: Ristea Priboi, a brassói pribék. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./ A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Ristea Priboi kormánypárti képviselő leváltását követeli, azzal vádolva a szóban forgó honatyát, hogy egyike azon szekusoknak, akik részt vettek az 1987-es brassói munkástüntetés szétverésében, illetve a letartóztatott személyek kínzásában. Priboi képviselőt jelenleg Adrian Nastase miniszterelnök közeli, megbízható emberei közé sorolják. Ristea Priboi kétes múltjáról egy brassói munkás tett említést a nemrégiben megjelent Brassó, 1987. november 15. A felejthetetlen nap című emlékkötetben. A könyv több, jelenleg hatalomban lévő személyről állítja - tanúk megszólaltatásával -, hogy felelősek a brassói megtorlásért. /Incze Ferenc: Újabb szekusbotrány. Kik verték a brassói munkásokat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./ A Román Kémelhárító Szolgálatot /SIE/ felügyelő parlamenti bizottság - amelynek Priboi is tagja - kénytelen volt kivizsgálást kérni Ristea Priboi ügyében - nyilatkozta Constantin Nicolescu SZDP-s szenátor, a bizottság elnöke. /Kivizsgálják Ristea Priboi képviselő múltját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"Elhalasztotta a döntéshozatalt nov. 11-én a Bukaresti Bíróság az Erdély-Bánság Liga bejegyzésének ügyében. Az ügyész kifejtette, hogy az Erdély-Bánság Liga bejegyzése, illetve az ország regionalizálása a koszovói, illetve baszkföldi állapotokhoz hasonló helyzetet teremtene Romániában. /Salamon Márton László: Politizál az ügyész? Halasztottak az Erdély-Bánság Liga ügyében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./"

"Nov. 13-án a bíróságon elutasították az Erdély-Bánság Liga bejegyzési kérését. Jakabffy Attila, a Liga főtitkára jogtalannak és aljasnak nevezte az igazságszolgáltatás ítéletét. "Ez politikai nyomás alatt született döntés, amely ellen fellebbezni fogunk" - nyilatkozta aJakabffy. Sabin Gherman, a Liga Brüsszelben tartózkodó elnöke bejelentette: jelezni fogja az Európai Parlamentnél az igazságszolgáltatás politikum általi befolyásolásának újabb esetét. /Bakk Miklós, Salamon Márton László: Gherman fellebbezni akar. Elutasították az Erdély-Bánság Liga bejegyezési kérelmét. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök a Krónikának adott exkluzív interjúban tájékoztatott: Budapesten szóvá teszi majd, hogy az RMDSZ nem nézi jó szemmel a határon túliak támogatására szánt összegeknek az ígéretekkel szembeni csökkentését. Az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy az oktatási támogatást szervezetek, egyesületek, intézmények kapják, azt közvetlenül a családoknak kell kiutalni az összegeket. Úgy gondolja, nem szabad teljesen kihagyni a törvényből a munkavállalás fejezetét. - Az RMDSZ egységét nem lehet vita tárgyává tenni. A Reform Tömörülés elvtelennek tartja az RMDSZ által megkötött kompromisszumokat /replikatörvény, párttörvény, nyelvtörvény/. Markó elismerte, hogy megszavaztak olyan törvényeket, amelyeknek egyik-másik rendelkezése vitatható. /Salamon Márton László: Alulról súrolt határok. Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./"

"Kolozsvárért, jövőnkért címmel civil kezdeményezést indítottak útjára kolozsvári értelmiségiek. A prioritások között van a politikumra való hatásgyakorlás - a helyi román értelmiséggel való összefogással - Gheorghe Funar kolozsvári polgármester leváltásáért. Kötő József, az EMKE elnöke javasolta a város fejlesztésére szánt Kolozsvár Alap létrehozását, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány pályázataival megszólított helyi magyar vállalkozók bevonásával. /Salamon Márton László: Civil fórum Kolozsvárért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ November 24-én Kolozsvár Társaság néven új civil szervezet létrehozását kezdeményezte neves magyar értelmiségiek egy csoportja Erdély szellemi fővárosa, Kolozsvár egykori hírnevének visszaállítása érdekében. A kezdeményezés a Kolozsvárért, jövőnkért című találkozón született. A kezdeményezők - Balázs Imre József, Benkő Samu, Egyed Ákos, Farkas Mária, Horváth Andor, Jakab Gábor, Kántor Lajos, László Ferenc, Salat Levente, Tibád Zoltán, Tibori Szabó Zoltán, Vetési László és Visky András - nyilatkozatukban hangsúlyozták: lépésüket a magyarság fogyása miatti aggodalom vezérelte. /(Gózon István): Kolozsvár Társaság alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./ "

"Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke januárra budapesti tanácskozásra hívta meg a határon túli magyar képviselőket. Erről a Bukarestben tartózkodó magyar parlamenti küldöttség tájékoztatta az RMDSZ-es képviselőket. Miután a múlt hét végi budapesti Medgyessy-Nastase találkozón a magyar és a román kormányfő stratégiai partnerségi szerződést írt alá, dec. 5-én a két parlament közötti stratégiai együttműködésről tárgyalnak Bukarestben. Dec. 4-én hivatalos látogatásra a román fővárosba érkezett az Országgyűlés Interparlamentáris Unió csoportjának magyar-román baráti tagozati küldöttsége. A delegációt Kovács Tibor (MSZP), a tagozat elnöke vezeti, a küldöttség tagjai között van Csapody Miklós (Fidesz-MDF) titkár is. A háromnapos látogatás során a küldöttség megbeszéléseket folytat a román parlament magyar-román baráti tagozatával, találkozik a román parlament vezetőivel, az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival és a Külügyminisztérium vezetőivel. Kovács Tibor, a delegáció vezetője elmondta, a látogatásnak kevésbé van politikai jellege; elsősorban gazdasági, infrastrukturális fejlesztési, a civil szférára vonatkozó, valamint környezetvédelmi kérdésekről tárgyaltak. "Egyezség született arról, hogy a jövőben évente többször tartsunk határ menti találkozókat a határ menti megyék román, illetve magyar parlamenti képviselőinek részvételével, mint ahogyan néhány nappal ezelőtt Szatmárnémetiben történt, ahol közös állásfoglalás született az Erdélyen keresztülvezető autópálya érdekében" - nyilatkozta Kovács Tibor. /Salamon Márton László: Újabb stratégiai partnerség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"Kovács László külügyminiszter dec. 10-én Romániába utazott, este négyszemközti megbeszélést folytatott román kollégájával, Mircea Geoanával. Dec. 11-én Kovács találkozik Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, majd Adrian Natase miniszterelnök fogadja Kovács Lászlót. Ezt követően kerül sor a plenáris tárgyalásra a külügyminisztériumban. A megbeszélések fő témája a kedvezménytörvény tervezett módosítása lesz. Mircea Geoana külügyminiszter a megbeszélés előtt hangoztatta: a két kormányfő, Adrian Nastase és Medgyessy Péter múlt heti budapesti megállapodása értelmében Kovács László magyar külügyminiszterrel sorra kerülő találkozójukon folytatják a főleg a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos párbeszédüket. Geoana leszögezte: "Mindkét fél különösen érdekelt olyan megoldás megtalálásában, amely lehetővé teheti számunkra a Gozsdu Alapítvány újraindítását, hiszen ez mind a románok, mind pedig a magyarok számára rendkívül fontos kérdés. Azt hiszem, eljött az ideje annak, hogy a két miniszterelnök szintjén megszületett megegyezés értelmében, kétoldalú gesztussal működésbe helyezzük az alapítványt". /Kovács László Bukarestben tárgyal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ Azok a megállapítások, miszerint Magyarország a Gozsdu-vagyon visszaszolgáltatásával fizet a kedvezménytörvény romániai elfogadtatásáért, egyszerű spekulációk - hangsúlyozta Cosmin Dobran, román külügyminisztériumi szóvivő. Mircea Geoana román külügyminiszter hangoztatta: "Romániának vannak észrevételei és megjegyzései a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó magyar javaslatokkal kapcsolatosan". Geoana nem kívánta részletezni a román észrevételeket. "Különösen most nem, amikor a kétoldalú kapcsolatok olyan minőségűek és hangulatúak, hogy Kovács László magyar külügyminiszterrel mindent nyitottan és konstruktív szellemben tudunk megbeszélni" - tette hozzá. Gál J. Zoltán magyar kormányszóvivő szerint a Gozsdu-vagyon kérdése nincs összefüggésben a kedvezménytörvény módosításának román fogadtatásával. /Salamon Márton László: Státusért Gozsdu. Geoana szerint nincs "árukapcsolás". = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./"

"A státustörvény végrehajtásának hiányosságairól fogalmazott meg nyilatkozatot a kedvezménytörvény alkalmazásának gyergyószéki felügyelőbizottsága. A testület a magyar Országgyűléshez és a magyar kormányhoz kívánja eljuttatni a nyilatkozatot. A státustörvény veszíteni látszik hatékonyságából az eredeti célkitűzésekhez képest - áll a nyilatkozatban. Rokaly József Gyergyó területi RMDSZ-elnök szerint a nyilatkozatba foglalt panaszok Romániában országos problémát jelentenek. Nem írták ki a pályázatot az egészségügyi és felsőoktatási támogatásokra. Elmaradt a tavalyi oktatási-nevelési támogatások folyósítása. A magyar Országgyűlésnek és kormánynak címzett nyilatkozatról Rokaly József elmondta: "Ha az MSZP-SZDSZ kormány a státustörvény által jutott hatalomra, akkor elvárjuk, hogy ez a kormány maradéktalanul alkalmazza a törvényt annak szövege szellemében". A kedvezménytörvény végrehajtását felügyelő gyergyószéki területi testület valóban érintett néhány olyan kérdést, amelyet mindeddig nem sikerült megoldani, azonban ezekre a problémákra a megoldást nem itt, hanem Magyarországon kell megtalálni - jelentette ki Székely István, a romániai országos tájékoztatási iroda vezetője. /Salamon Márton László: Nyilatkozat a jogszabály hiányosságairól. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./"

"Dec. 13-án Koppenhágában az Európai Unió megállapodott a tíz tagjelölt országgal /Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Csehország, Litvánia, Lettország, Észtország, Ciprus, Málta/ a csatlakozásról. A tizenötök további engedményeket adtak a jelölteknek. Guy Verhofstadt belga miniszterelnök az új tagoknak adott, számukra némileg előnyösebb pénzügyi csomag nagyságát 40,8 milliárd euróban adta meg. A megállapodással lehetővé vált, hogy 2004. május elsején Magyarország és kilenc további kelet-, közép- és dél-európai ország az Európai Unió tagja legyen. Ez lesz az EU legnagyobb szabású bővítése a szervezet létrejötte óta. Lengyelország azt követelte, hogy bővítsék tejtermelési kvótáját, s hogy egymilliárd euróval növeljék a lengyeleknek szánt strukturális alapot. Az Európai Unió tagállamai eredetileg, a bővítés forrásait eldöntő 1999-es berlini csúcson 42,5 milliárd eurót ígértek 2006-ig a csatlakozó országoknak, de ezt idén október végi csúcstalálkozójukon mintegy 39 milliárd euróra csökkentették. Ez a csökkentés óriási felháborodást keltett a tagjelölt országokban, s - részben erre reagálva - a soros dán EU-elnökség minapi kompromisszumos javaslatot tett. Pat Cox, az Európai Parlament elnöke kifejtette: a parlament támogatja Bulgária és Románia 2007-es felvételét, de nyomatékosan aláhúzta, hogy ehhez még sokat kell fejlődniük, főleg Romániának. Idézte az Európai Bizottság legutóbbi országjelentéséből, hogy Romániában "nagyon súlyos a korrupció". Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök dec. 13-ra Koppenhágába érkezett. /Salamon Márton László: Magyarország az EU-ban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./"

"Maros, Arad és Kolozs megyében is visszaigényelték az RMDSZ székházát a volt tulajdonosok. A törvény szerint csak akkor maradhatna ezekben a székházakban az RMDSZ, ha a bíróságon bebizonyítja, hogy párt, nem érdekvédelmi szövetség. A Maros megyei RMDSZ székházát dr. Hankó Tibor orvos testvérének gyerekei /akik Marosvásárhelyen élnek/ visszaigényelték az államosított családi házat. A Hankó család először Kincses Elődöt kérte fel ügyének intézésére, ám Kincses visszautasította a család képviseletét. "Annak idején RMDSZ-elnökként én szereztem az épületet a szövetségnek - nyilatkozta az ügyvéd -, ha elvállaltam volna a Hankó család képviseletét, azt akár bosszúként is értelmezhették volna egyes RMDSZ-vezetők." A család ügyét végül Magos Méta marosvásárhelyi ügyvédnő vállalta, aki elmondta: Hankóék már megnyerték a pert, és papíron visszakapták az épületet. Az ügyvédnő úgy tudja, az RMDSZ meg akarja vásárolni a házat Hankóéktól. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke rámutatott: "Rengeteg pénzt fektettünk az ingatlan feljavításába, tulajdonképpen a marosvásárhelyi és a Maros megyei magyar lakosság pénze áll ebben az épületben". Hankó Gábor örökös elmondta, tavaly november óta próbál egyezséget kötni az RMDSZ-szel, de mindmáig hiába. Találkozott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnökkel, aki megígérte, hogy jogtanácsost küld a családhoz. Ez nem történt meg. Hankó megkereste Borbély László képviselőt, de ez sem hozott változást. A Hankó család azt szeretné, hogy az RMDSZ bérelje a házat. Az Arad megyei RMDSZ-székház ügyét hónapok óta tárgyalják különböző bíróságokon. Az ingatlant Lucia Spiroiu leszármazottja visszaigényelte. Király András Arad megyei RMDSZ-elnök tájékoztatott: az aradi bíróságon elveszítették a pert, az indoklás szerint az RMDSZ nem párt, így nem vonatkozik rá a törvény azon kitétele, miszerint azok az ingatlanok, amelyekben székel, nem szolgáltathatók vissza természetben. Az ítélet ellen fellebbeztek, és a temesvári táblabíróság már az RMDSZ javára döntött; az indoklásban az áll, hogy az RMDSZ pártként működik, tehát rá is vonatkoztatható a fenti törvény. Most ügyük a bukaresti Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Az ingatlan másik részét a Németországba kivándorolt Adelmann család visszaigényelte. Kolozsváron a Fürdő (Pavlov) utcai RMDSZ-székházat az egykori tulajdonos, Alexandru Lupas lánya visszaigényli. Azon múlik, hogy pártnak minősül-e az RMDSZ, vagy sem. /Antal Erika, Salamon Márton László: RMDSZ-es tudathasadás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./"

"Már csak jövőre terjesztik be a státustervezetet. A konzultáció áthúzódik januárra, a parlamenti beterjesztés pedig a tavaszi ülésszak elejére - fejtette ki az utolsó idei kormányülés után Szabó Vilmos politikai államtitkár. A kormány elfogadta a kedvezménytörvény módosításának alapelveit - jelentette be Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A törvény a határon túli magyar kisebbségeknek nemzeti identitásuk megőrzése érdekében a kultúra és az oktatás területén biztosít támogatásokat és kedvezményeket. A törvény - a módosítások révén - nem hoz létre közjogi vagy politikai kapcsolatot Magyarország és a szomszédos országokban élő magyarok között. Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke szerint a kormány által elfogadott alapelvekből nem derül ki, mennyiben kívánja betartani a kabinet a kedvezménytörvény módosításakor a Máért legutóbbi zárónyilatkozatában vállalt alapelveket. "A kormány teljes egészében elfogadja az EU bővítési biztosának észrevételeit, bár azok egy része ellentétben áll az Európa Tanács Velencei Bizottsága által megfogalmazott ajánlásokkal" - vélekedik Németh. Megjegyzi, a Fidesz értetlenül áll az előtt, hogy a kormány hat hónapja képtelen megnyugtatóan rendezni a törvény módosításának a kérdését, és korábbi ígéreteivel ellentétben most februárra akarja halasztani a döntést. "A kormány a diplomáciai téren defenzívába szorult, ami árt Magyarország nemzeti érdekeinek" - fogalmazott Németh Zsolt. /Salamon Márton László: Elhúzódó módosítás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./"

"A magyar iskola létrehozása ellen szavazott Szilágysomlyón az önkormányzat. Egyetlen román tanácsos sem szavazta meg Szilágysomlyón az RMDSZ-es városatyák által beterjesztett határozattervezetet, amellyel önálló magyar iskola létrehozását hagyták volna jóvá. Előzőleg 218 szülő, 33 tanár és 773 magánszemély kérvényezte a magyar tagozat különválasztását. A vegyes tanintézményben most négyszáz magyar diák tanul. A magyar iskola legelszántabb ellenzője Octavian Gutu, Szilágysomlyó kormánypárti polgármestere, egykori Szilágy megyei főtanfelügyelő, aki szeparatizmusnak minősítette a két nemzetiséghez tartozó diákok különválasztását. Erdei János RMDSZ-es tanácsos kijelentette: nem hagyják annyiban a dolgot, a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé terjesztik az ügyet. A szilágysomlyói magyarság kezdeményezését Vida Gyula Szilágy megyei RMDSZ-es képviselő, valamint Seres Dénes szenátor is támogatta. Seres nem tartja célravezetőnek a tiltakozást, mivel a konfliktus kiélezése nem vezetne eredményre. Ioan Driha Szilágy megyei főtanfelügyelő szerint a jelenlegi állapotok egyeznek a tanügyi törvényben foglaltakkal. /Deák Zoltán, Salamon Márton László: Szeparatistának címkézik a magyarokat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"

"Romániában is sugároz dec. 20-a óta a vallási témájú adással jelentkező Pax TV. A magyarországi "testvéradó" főrészvényese, a romániai Pax TV öt részvényesének egyike és egyben az adó vezérigazgatója Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember. Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember a Pax TV román verziójában is érdekelt. A bukaresti székhelyű adó műsorigazgatója szintén magyar, Szász Irén. Ferenczi elmondta: tekintettel kellett lenni arra, hogy Romániában a lakosság 87,6 százaléka görögkeleti vallású. A magyarországi és romániai szerkesztőség együttműködik majd olyan módon, hogy az egyik szerkesztőség a másik számára vásárolhat anyagokat. Ferenczi Károly kifejtette: bár a romániai Pax TV ökumenikus adó, az erdélyi magyar történelmi egyházakkal csupán kisebb arányban foglalkozhat, magyar nyelven készített műsoraiban. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen dec. 18-a óta már fogható a magyarországi Pax TV. A román Pax TV-nek főrészvényese Costica Gudana. A társtulajdonosok között található Károlyi Béla volt edző is. Az új televíziós csatorna jelenleg napi négyórás műsorral jelentkezik. A tervek szerint a műsoridő jövő áprilisig 14-15 órára nő majd. Magyarországon már körülbelül egy éve, 2001 decemberétől sugároz a Pax TV "magyar verziója". /Salamon Márton László: Domináló ortodoxia. Beindult a vallási témájú Pax TV. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Rasim Ljajic jugoszláv kisebbségügyi miniszter és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára dec. 27-én Belgrádban parafálta a jugoszláv-magyar kisebbségvédelmi megállapodást, amely biztosítani hivatott a két ország területén élő kisebbségek nemzeti, nyelvi, kulturális és vallási identitásának megőrzését és kibontakozását. A szerződés parafálásánál jelen volt a többi között Lásztity Péró, a magyarországi országos szerb önkormányzat vezetője, Józsa László, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, szerbiai miniszterelnök-helyettes. Ljajic hangsúlyozta, hogy az egyezmény a jelenleginél még jobban védi majd a kisebbségek jogait. Szabó nagy sikernek mondta azt, hogy az egyezmény rendelkezik az önkormányzati és autonóm formákról, illetve első ízben szó van benne a kisebbségi és egyházi közösségek kisajátított javainak visszaszolgáltatásáról. Fontosnak nevezte azt is, hogy a megállapodással életre hívott kormányközi vegyes bizottság által magasabb szintre kerül majd a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések intézése és a kisebbségi jogok érvényesítésének ellenőrzése. "A megállapodás egyben jó üzenet Európának" - mondta Szabó. /Salamon Márton László: Szabó Vilmos: Üzenet Európának. Jugoszláv-magyar kisebbségvédelmi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./"

"Megjelent Farkaslaka monográfiája Jakab Csaba és Márton László Attila: Élet Farkaslakán /Pro Print, Csíkszereda/ című munkája. A könyvet sok-sok archív családi fotó teszi hangulatossá. Megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. /Fülöp D. Dénes: Képek és történetek: Élet Farkaslakán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 10./"

"Jan. 10-én a történelmi magyar egyházfőkkel találkozott Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Árpád unitárius, Pap Géza református és Mózes Árpád evangélikus püspökökkel.Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatában tett közösségi erőfeszítések összehangolását, az RMDSZ és a magyar egyházak minél szorosabb és hatékonyabb együttműködését szorgalmazta a szövetségi elnök a megbeszélésen. Markó arra kérte az egyházfőket, hogy - tekintettel az ingatlan-visszaigénylések hamarosan lejáró határidejére - mihamarabb állítsák össze a restitúcióhoz szükséges dokumentációt. Mint mondta, minden ingatlanért külön meg kell küzdeni. Tárgyaltak továbbá a felekezeti iskolák sorsáról is. /Salamon Márton László: Operativitást kért Markó Béla. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./"

"Beérkeztek az alapszabály- és a programmódosítási javaslatok az RMDSZ szakbizottságaihozA két bizottság állásfoglalásával kapcsolatos javaslatokat az RMDSZ VII., Szatmárnémetiben tartandó kongresszusa elé terjesztik. Az alapszabály- és programmódosítással megbízott testületek által készített tervezeteket a Szövetségi Képviselők Tanácsa jan. 18-i ülésén vitatja meg. Igen színvonalas és tartalmas módosító javaslatok érkeztek be a programmódosító bizottsághoz - jelezte Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, a programmódosító bizottság társelnöke. Az alapszabály-módosító bizottság a beérkezett javaslatok mintegy felét felterjeszti majd elfogadásra a kongresszusnak , tájékozatott Márton Árpád, a bizottság társelnöke. A bizottság magáévá tette azt a javaslatot, hogy az Operatív Tanács tagjainak száma 9-ről 11-re nő, a Reform Tömörülésnek azon javaslatával szemben, mely szerint a testület teljesen megszűnne. - Az autonómia kérdése fontos helyet foglal el az RMDSZ programjában, annak ellenére, hogy a Reform Tömörülés úgy véli: a jelenlegi vezetőség lemondott az autonómia kivívásáról - fejtette ki Varga Attila. /Erdei Róbert, Salamon Márton László: Több száz módosítójavaslatot iktattak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./"

"Az RMDSZ nem ért egyet a választási törvénynek a kormánypárt által szorgalmazott módosításával, mivel az egyéni választókörzetes rendszer által a szövetség parlamenti helyeket veszítene - nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök. Markó ugyanakkor nem tartotta kizártnak, hogy az RMDSZ támogassa a vegyes választási rendszer bevezetését, minthogy ebben a rendszerben a pártlistán összegyűjthetőek lennének az egyéni listán elveszített szavazatok.Romániában a pártlistás, arányos választási rendszer van érvényben, amelynek a jelenlegi választási törvény bírálói szerint nincs versenygeneráló hatása. A vegyes választási rendszer Magyarországon érvényes, ahol mind párt-, mind egyéni listákra szavazhatnak a választók. /Salamon Márton László: Nem kell az új választási törvény. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./"

"Az RMDSZ alapszabály-módosító bizottságához érkezett javaslatok közül a tiszteletbeli elnöki tisztségre vonatkozó módosítójavaslat-köteg a legvaskosabb, jelezte Márton Árpád képviselő, a testület társelnöke. A bizottság 13 javaslatot iktatott. A módosító javaslatok széles skálán mozognak. A két véglet: törölni az alapszabályból a tiszteletbeli elnöki pozícióra vonatkozó teljes fejezetet, illetve egyfajta pártelnöki tisztséggé alakítani azt. Az utóbbi a Reform Tömörülés által benyújtott javaslat: az RMDSZ teljesen más szervezeti felépítési modellje keretében a tiszteletbeli elnök egyfajta pártelnökké válna; eszerint bizonyos jogköröket a tiszteletbeli elnök és a szövetségi elnök együtt gyakorolna, és minden jogkörében a tiszteletbeli elnök helyettesítené a szövetségi elnököt, az utóbbi hiányában. /Salamon Márton László: Tőkés tisztsége a tét. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./"

"Egyértelműen örülnünk kell, noha tudom, hogy az öröm Magyarországon nem általános - fogalmazott Pomogáts Béla irodalomtörténész Budapesten, a Kossuth Klubban jan. 28-án rendezett vitaesten, amelynek Kertész Imre Nobel-díjának magyarországi fogadtatása volt a témája. Szavai szerint számára egy kicsit fájdalmas, hogy Kertész több alkalommal is elhatárolta magát attól a közösségtől, amely most mégis elfogadja őt. Pomogáts szerint nem volt szerencsés, és személyileg is bántotta őt, hogy Kertész Imre számos nyilatkozatában, tanulmányában elhatárolódott mindattól, ami magyar. Holott nem az a magyar, aki ma ki akarja tagadni őt - tette hozzá. 1956-ban Kertész Imre szívében ott volt az azonosulás pillanata és lehetősége, illetve tavaly decemberi stockholmi beszédében szintén az azonosulás, a felelősségvállalás volt érezhető - jegyezte meg az írószövetség volt elnöke. Bozóki András politológus szerint az első magyar irodalmi Nobel-díjat egyfelől határtalan öröm, másfelől zavarodottság, agresszivitás fogadta. Megítélése szerint Kertész Imre besorolhatatlan, beskatulyázhatatlan, politikai táborok által nehezen kisajátítható "figura". Kívülállósága, idegensége szerinte Bibó Istvánhoz, Bartók Bélához és Kurtág Györgyhöz teszi őt hasonlóvá. Sándor Iván író szerint a Kertész Imre Nobel-díját körbevevő agresszív reakciók és értetlenség oka az, hogy a szokásostól gyökeresen eltérő módon beszél nemcsak a holokausztról, hanem a XX. századi magyar történelemről is. Kertész Imre a méltósággal megfogalmazott felforgatás nyelvén, úgymond a szembenézés nyelvén ír, s e tekintetben a magyar irodalomban talán nincs elődje. Bojtár Endre szerint egy író megengedhet magának egy olyan mondatot, hogy nem szereti a magyarokat. Ettől még nem lesz hazaáruló, nem kell kitagadni a nemzetből - vélte az irodalomtörténész, akit a vitavezető, Márton László Párizsban élő újságíró az elfoglaltsága miatt távolmaradó Görgey Gábor kulturális miniszter helyett kért fel az ankéton való részvételre. Bojtár Endre úgy értékelte, hogy Kertész Imre írásaiban sokszor kíméletlenség üti meg az olvasót, ez azonban gyógyító hatású, ha az ember nem prekoncepcióval olvassa őt, ha nem tartja a magyart értékfogalomnak. A Nobel-díj sokkot jelentett Kertész Imre számára is -vélte; annyi szeretetet kapott Magyarországról, amennyire nem számított. Pomogáts Béla az irodalmi Nobel-díj odaítélése kapcsán elmondta, hogy a két világháború között esélyes magyar jelölt volt Kosztolányi Dezső és Herczeg Ferenc, a világháború után pedig Déry Tibort, Illyés Gyulát, Németh Lászlót, Pilinszky Jánost és Weöres Sándort is fölterjesztették, utóbbi csak az utolsó rostán esett ki. A három magyarországi jelölőszervezet, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar PEN Club és a Magyar Írószövetség - amelyek igyekeztek egyhangú jelöléseket tenni - a többi között Szabó Magdát, Mészöly Miklóst, Esterházy Pétert és Nádas Pétert is felterjesztette a díjra. (Az MTI nyomán) /Kertész Imre Nobel-díjának fogadtatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ "

"Az utóbbi időben heves bírálatok érték Erdélyben a magyar Oktatási Minisztériumnak az ösztöndíjrendszer módosítására vonatkozó elképzeléseit. Hiller István politikai államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a szülőföldön való boldogulást, kívánja pártfogolni. 2001-ben 6304 határon túli magyar fiatal vett részt az anyaországi közoktatásban. Az a tapasztalat, hogy akik Magyarországon érettségiznek, többnyire magyarországi felsőfokú oktatási intézményekben akarják folytatni tanulmányaikat. Az Apáczai Közalapítvány korábbi kuratóriumi elnöke, Berényi Dénes akadémikus a kormányváltáskor jelezte, hogy szakmai munkája miatt nem kívánja tovább vállalni a tisztséget. Utódja Kőnig Sándor addigi kurátor, jelenlegi elnök mellett a kuratórium minden tagja folytatja tevékenyégét. Az Apáczai Közalapítvány működésének folyamatosságát sikerült biztosítani. A tavaly 800 millió forinttal gazdálkodó Apáczai Közalapítvány költségvetését a magyar kormány 2003-ban másfélszeresére , 1,2 milliárd forintra emelte. Az oktatási tárca a határon túli közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére és az intézményrendszer korszerűsítésére 750 millió forintot különített el. 250 millió forinttal támogatják a felnőttképzéssel kapcsolatos programokat. Az informatikai tárca számítástechnikai beruházásokra és informatikai fejlesztésekre 200 millió forintot adományoz. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács nemrégiben hevesen bírálta az Oktatási Minisztérium január elején elkészített tervezetét, amely szerint magyarországi érettségivel is pályázhatnak anyaországi egyetemi ösztöndíjra azok a határon túli diákok, akik középiskolai tanulmányaikat a 2000-2001-es tanév előtt, Magyarországon kezdték. Magyarországon az elmúlt öt évben nyolcvanezerrel csökkent a diákok száma: 1998-ban a közoktatásban részt vevő diákok száma valamivel meghaladta az egymilliót, most 930 ezer körül van. Ennek ellenére nincs olyan szándék, hogy a megüresedett helyekre határon túli magyar diákokat hozzunk. Az oktatási tárcának és a kormány egészének a határon túli magyar oktatással szemben elkötelezettsége van, és ez az elkötelezettség a szülőföldön való boldogulás elősegítésére vonatkozik. /Salamon Márton László: "Kezet nyújtottam mindenkinek" Interjú Hiller István politikai államtitkárral. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"

"A tavalyihoz képest több mint kétszeresére nőtt idén az RMDSZ alapítványának, a Communitasnak nyújtott román állami támogatás /37,3 milliárd lej, a tavalyi 17 milliárdhoz képest./ Ez az RMDSZ közbenjárásának köszönhető. A tavalyihoz képest kétszer nagyobb összegekkel gazdálkodhat a sajtószaktestület és a közművelődési szaktestület, illetve megduplázódnak a könyvkiadásra és ifjúsági programokra fordítható összegek is.A kuratórium külön alapot kíván létrehozni az oktatási tevékenységek, valamint a hivatásos művészetek támogatására. Az állami támogatás felhasználásának módját a kisebbségi szervezetek és a Tájékoztatási Minisztérium keretében működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala között megkötött szigorú egyezmény szabályozza. /Salamon Márton László: Hatékony lobbi. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./"

"A kormány prioritásként kezeli a Brassó-Marosvásárhely- Kolozsvár-Nagyvárad útvonalon haladó autópálya megépítését - jelentette be a parlament előtt febr. 12-én Adrian Nastase, a 2003- 2004-re szóló kormányzati prioritásokat ismertetve. Borbély László RMDSZ-es képviselő elmondta, a képviselőház ipari és szállítási szakbizottsága az RMDSZ kérésére elfogadta, hogy a Bors- Nagyvárad-Kolozsvár sztrádaépítést is helyezzék a szállítási infrastruktúra fejlesztésére kidolgozott törvénycsomag prioritási listájára. Borbély elmondta, a IV-es európai korridor 2015-ig történő kiépítéséről rendelkező törvénycsomagban most két útvonalat tekintenek elsőrendűnek, a már említett Erdélyen átvezető útvonalat és a kormány által múlt héten bejelentett Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest irányt. - Magyarország kinyilvánította egyértelmű támogatását Románia főbb európai közlekedési útvonalakkal való összekötését illetően, erről tárgyalnak Miron Mitrea szállításügyi miniszter közeli budapesti látogatásán. /Incze Ferenc, Salamon Márton László: Prioritás az észak-erdélyi sztráda. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./"

"Alig két évvel a nagy sikert arató Harangok című könyve után dr. Márton László mérnök újabb technikatörténeti kötettel lépett az olvasó elé, melynek címe: Vízimalmok Erdélyben /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. Erdély bő vízű folyóival, gyors vízű patakjaival egy olyan jellegzetes vidéke Európának, ahol a vízimalmok nagyon elterjedtek. A szerző bejárt több ezer kilométert, kutatott a levéltárakban. Nagyon kevesen tudják, hogy Csíkmadarason, valamint a Hargita két oldalán hámorok működtek a középkorban, és a csíkmadarasi olyan fejlett volt, mint a vajdahunyadi vagy a torockói. A madarasi vashámor közel 200 esztendeig működött, és termékeit Erdély-szerte értékelték. /Gál Éva Emese: Vízimalmok Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./ "

"Febr. 25-én a képviselőház elfogadta, hogy bármely, parlamenti képviselettel rendelkező nemzeti kisebbségi szervezet ugyanolyan jogokkal rendelkezzen, mint a politikai pártok. Erről a 2002/16. számú - állami tulajdonban levő helyiségek politikai pártoknak való eladását szabályozó - törvény rendelkezik. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke harminc és negyven közöttire becsülte azoknak az ingatlanoknak a számát, amelyeket a törvény alapján az RMDSZ megvásárolhat. A törvény hatálya alá eső ingatlanok feltérképezése jelenleg is folyik. Az RMDSZ megyei és helyi székházakat megvásárlását is tervezi, többek között Nagyváradon, Kézdivásárhelyen, Nagybányán, Déván. Ugyanakkor az RMDSZ több székházát is visszaigénylik volt tulajdonosaik. A Maros megyei RMDSZ székházául szolgáló, egykor államosított épületre a volt tulajdonos Marosvásárhelyen élő örökösei tartanak igényt. Az Arad megyei RMDSZ-székház ügyében a szövetség pereskedni kényszerült. Az aradi bíróságon a szövetség elveszítette a pert; az indoklás szerint az RMDSZ nem párt, így nem is vonatkozik rá a törvény kitétele. Az ítélet ellen fellebbeztek, és a temesvári táblabíróság már az RMDSZ javára döntött. /Salamon Márton László: Pártoknak kijáró jogok az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./"

"Nemzetpolitika és integráció címmel tartottak fórumot febr. 28-án Kolozsváron a Kolozs megyei Reform Klub szervezésében, Bayer Zsolt budapesti és György Attila csíkszeredai írók részvételével. Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája hangsúlyosan Magyarország EU-csatlakozása ellen foglalt állást. "Az EU-csatlakozás megrázkódtatást, visszaesést jelent az új tagok gazdasága számára. Példa erre Görögország, amely csak most kezd talpra állni azután, hogy EU-csatlakozása miatt gazdaságilag tönkrement, nem tudta tartani a lépést a nyugati országokkal. Magyarország most Görögország nyomdokaiba lép" - fejtette ki Bayer. György Attilával egyetértésben kifejtette, hogy a rendszerváltás óta nem létezik összehangolt nemzetpolitika. "A polgári kormányzás négy éve alatt is csupán képet kaptunk arról, hogy milyen is volna, ha lenne nemzetpolitika" - vélte György Attila. "Nemzetstratégia? Az lett volna igazi nemzetstratégia, ha Magyarország visszavásárolta volna az elszakított országrészeket" - tette hozzá Bayer Zsolt. /Salamon Márton László: Nem az EU-ra. Fórumot tartottak Bayer Zsolt részvételével. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./"

"Nagy várakozás előzte meg az RMDSZ kongresszusa utáni időszakot, amelytől sokan az ellenzék sorainak rendezését remélték. A változás nem történt meg, hiányzik a központi elgondolás, amelyet össze tudná fogni a helyi kezdeményezéseket. Erre a szerepre, mint 1989 óta mindig, megint Tőkés László vállalkozott. Most azonban ez a szerep azonban legitimitási problémákat is megvillant, jegyezte meg Salamon Márton László.Ezt jó érzékkel lovagolják meg Tőkés politikai ellenfelei. Ennek jele volt az Ady-zarándokhely körül kipattant vita, a Tőkés-Tempfli szembeállítás. A kolozsvári Szent Mihály-templomba meghirdetett Márciusi Fórum ügye újabb feszültséget gerjesztett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és - ezúttal - a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség között. Aligha véletlen, hogy Potyó Ferenc katolikus érseki helynök éppen Szili Katalin MSZP-s politikus és Takács Csaba RMDSZ-ügyvezető elnök gyulafehérvári látogatása napján nyilvánította ki az érsekség ellenérzéseit a Márciusi Fórumnak a Szent Mihály-templomban való lebonyolításával szemben. Ebben a templomban 1992-ben maga az RMDSZ ünnepélyes eskütétellel szentesítette az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Tehát Potyó érvelése dacára van precedens politikai jellegű megnyilatkozásokra a Szent Mihály-plébániatemplomban. Markó Béla elnök pedig - amikor a magyar nyelvű sajtónak nyilatkozva a "románokkal" szembeni érdekvédelmet hangsúlyozza, miközben Bukarestben a román sajtónak és hatalomnak hízeleg - jól bevált receptet kopíroz le. /Salamon Márton László: Politikai zarándokok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./"

"Az öt szakterület - művelődési, szórvány-, ifjúsági, sajtó-, könyvkiadási - közül négyben már megtörtént a Communitas Alapítvány pályázatainak kiírása. A Communitas kuratóriuma idén ösztöndíjalapot is létrehozott fiatal képzőművészek, zenészek, írók, színészek támogatására. A sajtó-, a művelődési, valamint az ifjúsági szaktestület egyaránt szűk, alig három hetes határidőket szabott meg a pályázatok beküldésére, a szórvány szaktestület még nem közölt határidőt.A sajtószaktestület a már működő magyar sajtótermékek - művelődési, művészeti, irodalmi, tudományos, ifjúsági, gyermek-, szórványlapok, folyóiratok és mellékletek - megjelentetését támogatja. A művelődési szaktestülethez intézmények, egyesületek, egyházközségek pályázhatnak. A pályázatok témakörei: hagyományőrző rendezvények és képzések, művészeti rendezvények, a magyar kultúra jeles évfordulóinak megünneplése. Az ifjúsági szaktestületnél pályázni a következő témákban lehet: szimpóziumok, ifjúsági szervezetek támogatása, fiatalok által működtetett teleházak létrehozása, infrastrukturális beszerzések támogatása. A szórvány szakbizottság a szórványközösségek érdekében programokat elindító egyesületek, egyházközségek támogatását tűzi ki célul (szórvány-táborközpontok kialakítása és működtetése, közösségépítési és kistérségi programok szórványtelepülések között). A pályázatok leadásának határideje a sajtószaktestület és az ifjúsági szaktestület esetében március 25-e, a művelődési szaktestület esetében március 28-a. A Communitasnak az államkasszából juttatott összeg idénre 37,3 milliárd lej. /Salamon Márton László: Szűkre szabott határidők. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./"

"Gyergyóremetén a helyi gyergyóremetei Cseres Tibor Közművelődési Egyesület író-olvasó találkozót szervezett a Pallas-Akadémia Könyvkiadóval. Parászka Boróka, a kiadó szerkesztője először Kelemen Hunor költővel beszélgetett a versekről, majd dr. Márton László újabb technikatörténeti könyvének, a Vízimalmoknak a bemutatására került sor. /Bajna György: Író-olvasó találkozó Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./"