A háborús bűnösöknek emléket állító szobrok, szoborcsoportok, táblák felállítását tiltó sürgősségi rendeletet fogadott el a román kormány – jelentette be Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter a védelmi tárca által szervezett holokauszttörténelmi tanfolyam márc. 18-i megnyitóján.A kormány megtiltotta ugyanakkor, hogy utcákat, sugárutakat, köztereket, parkokat nevezzenek el a hasonló bűntetteket elkövető személyekről. Szintén tilos lesz ezentúl az idegengyűlölő, fasiszta, raszszista jellegű szimbólumok használata, illetve a háborús bűnösök személyi kultuszának gyakorlása. A rendelet alapján ezeket az előírásokat megszegő személyek 5 és 15 év közötti börtönbüntetéssel sújthatók. A sürgősségi kormányrendelet leírása szerint fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezet alatt olyan – három vagy több személyből álló – csoportosulás értendő, amely fasiszta és faj-, illetve idegengyűlölő elméleteket terjeszt. Ide érthetők mind a jogi személyiséggel rendelkező vagy azt nélkülöző szervezetek, illetve politikai pártok, egyesületek, alapítványok, kereskedelmi társaságok, amelyek vallási, faji vagy etnikai alapú, megkülönböztető doktrínákat karolnak fel. A fasiszta és rasszista szimbólumok alatt a kormányrendelet olyan zászlókat, emblémákat, jelmondatokat, köszönési formákat ért, amelyek a fenti doktrínák terjesztését szolgálják. Az emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személy – a kormány meghatározása szerint – az a személy, akit egy hazai vagy külföldi bíróság végleges döntése alapján hasonló vádakkal, illetve háborús bűnökért ítéltek el. Mint ismeretes, Ion Antonescu marsallt háborús bűnösként ítélték el és végezték ki, a második világháború befejezése után. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének adatai szerint Romániában hat Antonescu-szobor létezik; a hetedik – és egyben az első erdélyi – Antonescu-szobrot Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere állítaná fel.A zsidó közösségi értékekkel és sírkertekkel kapcsolatos határozatot fogad el soron következő ülésén a kormány – jelezte továbbá Razvan Theodorescu művelődésügyi és kultuszminiszter. Kifejtette, hogy Románia részt vállalt a tömegirtásban, ezért felelősséggel tartozik az áldozatokkal és ezek hozzátartozóival szemben. Theodorescu kifejtette, az akkori román kormányt terheli a felelősség azért, hogy a romániai zsidóság ellen pogromokat szerveztek, és sokan közülük lágerekben pusztultak el. "A román népnek kötelessége szembenézni múltjával, bármennyire szégyenteljesek is lennének történelmének bizonyos fejezetei" – hangsúlyozta a miniszter. /Salamon Márton László: Antonescu alkonya? Büntetik a háborús bűnösök kultuszát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok és tanszékek létesítésének ügyében Markó Béla RMDSZ-elnök és Andrei Marga rektor egyetértettek abban, hogy elsősorban a kormány világos akaratkinyilvánítására van szükség. Annál is inkább, mert az egyetemi szenátus tagjai megtorpedózhatják a magyar karok létrehozását. A protokollum a két fél támogatja magyar karok és tanszékek létrehozását a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, illetve "tanulmányozza annak lehetőségét", hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen magyar nyelvű oktatási tagozat létesüljön. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese a Krónikának elmondta, Andrei Marga várakozó álláspontra helyezkedett. "Amennyiben írásos felkérés érkezik, a rektor kész a szenátus elé terjeszteni a javaslatot; más kérdés, hogy az egyetem szenátusa mindeddig rendszeresen megtorpedózta az ilyen típusú kezdeményezéseket, ami most is megismétlődhet" - fejtette ki Kása. Eddig nem történt előrehaladás a magyar karok és tanszékek létrehozásának előkészítését illetően. Markó Béla elmondta, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében már történtek tárgyalások a beiskoláztatási számok rögzítését illetően. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és az Agrártudományi Egyetemen, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen létrehozandó magyar csoportok tárgyában egyelőre sem az RMDSZ, sem a PSD nem tett lépéseket. /Salamon Márton László: Meddig terjed az egyetemi autonómia? = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Romániában máris legalább hét Antonescu-szobor áll, köztük a háborús bűnökért elítélt marsall 1999-ben, Nagysármáson leleplezett mellszobra. Ilie Bucur pópa idehozatta Marosvásárhelyről az Antonescu-szobrot /ott nem engedélyezték a felállítását/, és felállították az ortodox templom kertjében. Nagysármáson a magyar közösség száma viszont jócskán meghaladja a húsz százalékot, ennek ellenére nincsenek kétnyelvű táblák. A faluban erős a "vátrás fészek", melynek fő szervezője Bucur pópa, a jelenlegi PRM-elnök. A pópa Gheorghe Funart példaképének tekinti. 1999-ben az Antonescu-szobor avatására eljött Andrei Andreicut gyulafehérvári ortodox érsek és sok nyugalmazott katonatiszt. A helyi RMDSZ tiltakozott a szoborállítás ellen. Ilie Bucur pópa a Krónika munkatársának kifejtette: meg kellett mentenie a megaláztatásoktól a szobrot. Antonescu Besszarábia és Bukovina megmentője, a románok nemzeti hőse, szavalta a pópa. /Salamon Márton László: Háborús bűnök és bűnösök Sármáson. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./ A Vatra Romaneasca és egykori pártja, a PUNR Marosvásárhelyen szobrot akart állítani Ion Antonescunak. A talapzat engedély nélkül, egyik napról a másikra el is készült az egykor Bethlen Gáborról elnevezett marosvásárhelyi sétányon. Nagy Győző, Vásárhely 1992 és 1996 közötti polgármestere azonban nem engedélyezte a mellszobor elhelyezését; az alkotást végül Nagysármáson állították fel. /Sz. E.: Az Antonescu-szobor útja Vásárhelytől Sármásig. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Nem véletlen, hogy a Nastase-kormány éppen a NATO-csatlakozásra váró országok bukaresti csúcsértekezlete előtti héten hozott a háborús bűnösök kultuszát elítélő döntést, valamint a zsidó közösségi tulajdont védő rendeletet. Az sem véletlen, hogy Razvan Theodorescu miniszter a vilniusi csoport tanácskozása idején jelentette be: holokauszt-emlékművet emelnek Románia egyik nagyvárosában. Hiszen kell-e ennél tündöklőbb kirakat Romániának: elítélik Antonescu híveit, illetve azokat, akik szobrot emeltek a marsall tiszteletére, utcákat, tereket neveztek el róla. Az sem véletlen, hogy ez a romániai város éppen Marosvásárhely, és nem Iasi, Botosani vagy netalán Bukarest: a holokauszt-emlékmű olyan helyen készül el, ahol a zsidóirtásért nem a román hatalom, hanem az akkori magyar kormány felelős. Mindenki elégedett, illetve elégtételt kapott: a Nastase-kabinet, a helyi önkormányzat, a marosvásárhelyi zsidó közösség és az amerikai zsidóság, de a román holokauszt-tagadók Paunescu-féle csoportja is. /Salamon Márton László: Kemény dió. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./ Nagy port kavart Marosvásárhelyen a Jurnalul National hasábjain megjelent Markó-nyilatkozat, mely szerint "az RMDSZ nem támogatja a holokauszt-emlékműnek az erdélyi városban való felállítását". A zsidó hitközség vezetői szerint "Markó egész életműve ellentmond ennek a feltételezésnek". Az Izsák Márton által több mint ötven évvel ezelőtt készített alkotás néhány napja került Bukarestbe, ahol szokatlan gyorsasággal kiutalt kormánypénzekből öntik bronzba. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány Marosvásárhelyen szándékozik emlékművet állítani a holokauszt áldozatainak. - "A helyi művész által készített szobrot a marosvásárhelyi zsidó közösség kezdeményezésére fogják felállítani; ehhez semmi köze az RMDSZ-nek" – jelentette ki márc. 28-án Theodorescu, aki azt követően nyilatkozott a Jurnalul Nationalnak, hogy – a napilap szerint – Markó Béla elnök tiltakozott az emlékmű felállítására kijelölt helyszín ellen. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ csak azokon a településeken támogatja a holokauszt áldozatainak emlékét szolgáló eljárásokat, ahol a történelmi adatok szerint zsidók elleni bűncselekményeket követtek el. A RMDSZ elnökének tiltakozására a miniszter azzal érvelt, hogy "ahogyan Antonescu zsidó származású románokat deportált, ugyanúgy deportált Horthy hadserege magyar zsidókat Erdélyből." Izsák Márton marosvásárhelyi szobrásznak az auschwitzi áldozatok emlékére gipszből készített alkotása 1947 óta áll a Nyár utcai zsidó temető ravatalozójában. "Kétszer is összegyűlt már a pénz a gipszmakett bronzba öntésére, de pénzváltáskor az egész odaveszett. Egy példányt a bukaresti múzeum megrendelésére is elkészítettem, ötven évvel ezelőtt. Azóta várom, hogy egyszer talán kerül pénz és emberi akarat a szobornak egy marosvásárhelyi köztéren történő felállítására – panaszolta az idős művész. "Valósággal mellbevágott Markó Bélának a Jurnalul Nationalban idézett kijelentése. Valószínűbbnek tartom az újságíró tévedését; nem lehet igaz, hogy az RMDSZ-elnök nem nézné jó szemmel a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felállítását, hiszen egész életműve, emberi hozzáállása ellentmond ennek a feltételezésnek – jelentette ki Sauber Bernát hitközségi elnök a román nyelvű napilap márc. 26-i számában megjelent újságcikk kapcsán. Dorin Florea polgármester a Krónikának azt nyilatkozta: első perctől kezdve támogatója volt az ügynek, sőt területet is felajánlott Izsák Mártonnak, ahol elhelyezhetné a szobrot: a zsinagóga előtt. Fodor Imre alpolgármester szerint a marosvásárhelyi hitközség mindeddig nem kereste meg a városházát a szobor elkészítéséhez való hozzájárulási kérelemmel. Spielmann Mihály városi tanácsos szerint indokolatlan a félelem, hogy egy holokauszt-emlékművel a magyarságra fognak mutogatni. /Antal Erika, Salamon Márton László: Kísért a múlt Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Esküdt ellensége vagyok minden olyan nyílt, vagy burkolt kísérletnek, amely megpróbálja kiszakítani Erdélyt a román nemzetállam egységéből - jelentette ki ápr. 2-án erdélyi körútján Ion Iliescu államfő. Az elnök Kolozsváron magas állami kitüntetéseket adott át számos, a tudományos és kulturális életben érdemeket szerzett személyiségnek. Iliescu beszédében leszögezte: az egységes Románia létrejötte előtti állapotok helyreállítására tett kísérletnek tekintik az állami berendezkedés föderációs alapokon történő újjászervezésével kapcsolatos elképzeléseket. Az államfő új gondolatot vetett fel a hivatalos román történelemírás számára: kijelentette, hogy egykoron a románok és a magyarok voltak a keresztény Európa védőbástyái az ottomán birodalommal szemben. A védőbástya szerepet a hivatalos román történelemszemlélet eddig csak a románoknak tartotta fenn. Az államfő hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy fény derüljön a román és a magyar nép valójában elrendelt sorsára, az együttműködésre. /Ion Iliescu a román-magyar kapcsolatokról. Megosztott "védőbástya" szerep. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Szóba sem került a Babes-Bolyai Tudományegyetem létrehozandó magyar karok kérdése Ion Iliescu és a kolozsvári egyetemek vezetőinek találkozóján. "Ez a tény jelzi, hogy mennyire veszi komolyan a kormánypárt az RMDSZ-PSD protokollumot" - nyugtázta a tényt Kása Zoltán rektor-helyettes. A Krónika kérdésére Iliescu kifejtette: Andrei Marga, a BBTE-n rektora távollétében nem került napirendre a magyar karok és tanszékek létrehozásának kérdése. Iliescu válaszában az egyetem jelenlegi modelljét tartotta követendőnek, bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a protokollumban szereplő feltételek valamilyen formában teljesüljenek. - Ehhez azonban - az egyetemi autonómia elve alapján - elsősorban a BBTE szenátusának beegyezése szükséges - hangsúlyozta Iliescu. Andrei Marga rektor szerint a magyar katedrák létrehozása csak idő kérdése, bár érdemben még nem történtek lépések. /Lázár Lehel, Salamon Márton László: Iliescu köntörfalaz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ Bemutatatták Ion Iliescu: A román forradalom című kötetét, melynek kapcsán az elnök az 1989-es decemberi események során szerzett tapasztalatairól mesélt az érdeklődőknek. Az államfő ingerülten elutasította az Armagedon 7 elnevezésű, sajtóban közzétett dokumentumot. Az iromány a volt szekustisztek jelenlegi beosztását sorolja fel. Iliescu szerint egyetlen NATO-tagország sem kérte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálatból távolítsák el mindazokat, akik hajdanán a Szekuritáté tisztjei voltak. Senkinek nincs joga beavatkozni az ország belügyeibe - szögezte le. Iliescu elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint továbbra is tényeket titkolna az 1989-es eseményekről. Az elnök a 4. Erdélyi Hadtesthez látogatott. Ion Cioara tábornok, a 4. Erdélyi Hadtest parancsnoka arról tájékoztatta az államfőt, hogy az általa vezetett katonai létesítmény felszerelésének nagyobb része több mint húszéves. /Kiss Olivér: Iliescu bírálja az Armagedon 7-et. Az államfő hidegzuhanyt kapott a katonaságtól. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Egy hónappal a határidő után sincsenek Zilahon kétnyelvű helységnévtáblák Szilágy megye tanácsának utasítására minden, a megyei önkormányzatnak alárendelt intézményre kifüggesztették már a kétnyelvű táblákat. /Deák Zoltán, Salamon Márton László: Kétféle aritmetika a Szilágyságban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Bukarestben eldöntötték, hogy Ioan Toganel volt Maros megyei prefektus főjegyző lesz, és ebbe éppen annak a Virág Györgynek volt a legkevesebb beleszólása, akinek ? megyei önkormányzati elnöki pozíciójából adódóan ? javaslatot kellett volna tennie a főjegyzői tisztség betöltésére. Virág György úgy találta: ?új helyzet alakult ki az RMDSZ és PSD közötti alkuban?. /Salamon Márton László: Kádercsere PSD-módra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

A több magánegyetemet akkreditáló határozattal vált gyakorlatilag jogi személlyé a Sapientia EMTE, amelyet márc. 28-án hozott a kormány. A magyarországi választások kapcsán Tonk Sándor rektor elmondta, nem tart attól, hogy az esetleges kormányváltás befolyásolja a Sapentia finanszírozását. Tonk kifejtette, a költségvetési vita során a magyar ellenzéki pártok a kormány álláspontját támogatták, ami garanciát jelenthet arra, hogy a Sapientia működése zavartalan maradjon a Fidesz?MDF választási veresége esetén is. Tonk szerint a Sapientia?EMTE működése legalább két évre anyagilag mindenképpen biztosítva van. A rektor kiemelte, hogy Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje tavalyi erdélyi látogatásán arra a kérdésre, hogy mit tenne másként a Sapientia ügyében, azt nyilatkozta: még több pénzzel támogatná az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, mint ahogyan az Orbán-kormány teszi. Medgyessy a Krónikának adott exkluzív interjújában 2001 szeptemberében kifejtette: segíteni kívánja a határon túli magyar kultúrát, oktatást és médiát. ?Trianon óta nem volt példa akkora erőfeszítésre a magyar kormány részéről a határon túli magyarság megsegítésére, amekkora az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása? ? hangsúlyozta Tonk Sándor. A rektor szerint ?rossz üzenet? lenne minden irányban, ha ez a nagy lendülettel indult ügy kifulladna, és a mindenkori magyar kormány tudatában van annak, hogy a megkezdett munkát folytatni kell. /Salamon Márton László: Tonk Sándor nem aggódik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

A Művelődési Minisztérium ellenőrző testülete több ellenőrzést végzett azokkal a sikkasztási vádakkal kapcsolatban, amelyek a kolozsvári Állami Magyar Operát érték, átadva az iratokat az "illetékes szerveknek", és ugyancsak ellenőrzést kezdeményezett, más okok miatt, az Állami Magyar Színháznál, jelentette be ápr. 22-én Razvan Theodorescu, művelődési miniszter. Theodorescu elmondta, hogy "súlyos kihágásokat" fedeztek fel a Magyar Operánál, ezért szólította fel az illetékes szerveket az ügy kivizsgálására. Mindezek a kijelentések válaszként hangzottak el a miniszter részéről arra az interpellációra, amelyet Damian Brudascu nagy-románia párti képviselő tett a parlamentben. "Viták vannak a turnékon szerzett jövedelmek miatt, de még nem tisztázódott a helyzet. Várom az illetékes szervek válaszát", mondta Theodorescu. Razvan Theodorescu továbbá kijelentette, hogy a minisztérium ellenőrző szervei ugyancsak vizsgálatot folytatnak ? az RMDSZ felszólítására ? a kolozsvári Állami Magyar Színháznál is, ahol Tompa Gábor színházigazgató intézményvezetési módját ellenőrzik. Tompa Gábor színházigazgató elmondta: a színházhoz valóban kiszállt a Művelődési Minisztérium ellenőrző testülete, ám ez ápr. első napjaiban történt. A vizsgálat voltaképpen egy rutinellenőrzés volt, amelyet ugyan minden évben megtesznek az illetékes szervek, ám ezúttal egy feljelentés nyomán szálltak ki. A feljelentés a PUBLIKUM Polgári Egyesület részéről érkezett, mondotta az igazgató, amelynek nyomán ellenőrizték a színház tevékenységét és működési rendszerét. A vizsgálat utáni következtetéseket majd a művelődési miniszter vonja le, hangsúlyozta Tompa Gábor. /Ankétsorozat a kolozsvári operánál és színháznál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./ Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter kijelentette: súlyos visszaélésekre derült fény a Kolozsvári Állami Magyar Operánál, ezzel egy időben a kolozsvári intézménnyel egy fedél alatt működő Állami Magyar Színház vezetőségének tevékenységét is kivizsgálják. Simon Gábor értetlenségét fejezte ki a miniszteri bejelentéssel szemben, hiszen szerinte az operánál járt mindkét ellenőrző csoport dicséretekkel halmozta el az intézmény példás vezetéséért. Vekov Károly képviselő elmondta, bár nem az RMDSZ, hanem ő személyesen lépett fel Razvan Theodorescunál a Tompa Gábor vezette színház ügyében. Az ellenőrző csoport nem talált semmi pénzügyi visszaélést a Kolozsvári Magyar Színháznál, hangsúlyozta Tompa. /Salamon Márton László: Kereszttűzben a magyar kultúrintézmények. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Nem tárgyalta meg a román kormány áprilisi utolsó rendes ülésén az államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának törvénytervezetét. A jogszabálytervezet áprilisi elfogadását legutóbb tíz nappal ezelőtt ígérte meg Adrian Nastase miniszterelnök a magyar egyházfőkkel folytatott megbeszélésén. Az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodásában a törvénytervezet parlamenti benyújtása ápr. 30-i határidővel szerepel. Nem vagyunk a bankban, hogy büntetőkamatot fizessünk, ha késünk ? nyilatkozta a Krónikának Claudiu Lucaci államtitkár, a kormány szóvivője, amikor arról kérdeztük, mikor fogadja el a kabinet az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetet. ?Tájékoztatta az egyházfőket, hogy a kormánynak szándékában áll ápr. 19-ig kidolgozni az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának törvénytervezetét, a dokumentumot pedig a kormány 2002. ápr. 30-ig megvitatja? - áll a kormány ápr. 17-én kiadott közleményében. A kormány ennek ellenére az utolsó rendes áprilisi ülésén ezt nem tűzte napirendre. ?A miniszterelnök úrral folytatott megbeszélésen abban állapodtunk meg, hogy ápr. 19-ig az RMDSZ-től megkapjuk a kormány szakértői által elkészített törvénytervezet szövegét, erre azonban mind a mai napig nem került sor ? jelentette ki a Krónikának Jakubinyi György római katolikus érsek. ? 12 éve veszek részt az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői értekezletén, ez idő alatt 15-ször fordultunk beadvánnyal az államfőhöz, miniszterelnökhöz, soha választ nem kaptunk. Ezt már megszoktuk. A miniszterelnöki fogadás is olyan mondvacsinált volt, mert a fél évvel ezelőtti kérésünkre írásban semmilyen választ nem kaptunk, telefonon értesítettek az utolsó pillanatban. Ezért nem lehettünk valamennyien jelen.? Az RMDSZ kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke, Borbély László a Krónikának elmondta, többször is egyeztettek az egyházi ingatlanok törvénye ügyében a kormánypárttal. Borbély László nem kívánt arról nyilatkozni, miben különbözik a kormány szakértői által kidolgozott törvénytervezet az RMDSZ által benyújtott tervezettől. A kormánypárttal kötött megállapodás úgyszintén ápr. 30-i határidőt jelöl a kormányhatározattal elméletben már visszaadott, a gyakorlatban azonban még át nem adott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására. - A PSD?RMDSZ megállapodás február 28-i határidővel rögzített egyes pontjainak teljesítésével máig is adós maradt a kormány. Nem hatálytalanította a 100/1990-es törvényerejű rendeletet, mely az utcanévadást a megyék hatáskörébe utalja, és máig sem állította fel a diszkriminációellenes törvény felügyelőtestületeit, melyekben a magyar közösség képviselőinek is tisztségeket ígért. Borbély László kijelentette, az utcaneves rendeletet ? reményei szerint ? már a jövő héten hatálytalanítja a kabinet, a diszkriminációs törvény alkalmazásának a folyamata már beindult. /Gazda Árpád: Betartja ígéretét a miniszterelnök? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./ A hazai politikusokra jellemző balkáni mentalitás annyira jelenségszerű, hogy Romániában már nem is lepődik meg senki azon, ha a kormány az RMDSZ-nek, a magyar egyházfőknek, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány képviselőjének tett ígéretek és a román nacionalisták nyomására tett engedmények, halasztgatások között lavíroz, jegyezte meg Salamon Márton László. Meddig hitegethető még az ígéretekkel elhalmozott romániai magyarság? A kormánypárttal kötött protokollum jogosságának bizonygatásával elfoglalt RMDSZ-vezetőket inkább az egyezségbe foglalt feltételek teljesítésével késlekedő PSD mentegetése foglalkoztatja, mint az arrogáns kormánypárti adósok felelősségre vonása. /Salamon Márton László: RMDSZ- a naiv hitelbank. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

A nagysármási Antonescu-szobor ügyében interpellált írásban máj. 7-én Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor Octav Cozmanca közigazgatási miniszternél. A szenátor a miniszterhez intézett kérdést szóban máj. 13-án teszi fel. Eckstein elmondta, választ kért a minisztertől arra, milyen intézkedéseket szándékozik hozni a 31/2002-es kormányrendeletet megszegő nagysármási önkormányzat ellen: "sem Nagysármás kormánypárti polgármestere, sem a Maros megyei prefektus nem intézkedtek a marsallt ábrázoló mellszobor eltávolítása érdekében". A szobor eltávolítását a helyi hatóságok annak ellenére nem kezdeményezték, hogy a kormányrendelet alkalmazási határideje április 25-én lejárt. A fasiszta jelképek és szervezetek tilalmáról szóló rendelet érdemi tárgyalását a szenátus jogi bizottsága április végéről máj. 8-ra halasztotta. A rendeletet a Nagy-Románia Párt kívánja módosítani olyan értelemben, hogy annak hatálya ne terjedhessen ki a "sztálinista-kommunista bíróságok" által háborús bűnökért elítélt személyekre. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a törvényhozás jelenlegi formájában fogadja el a kormányrendeletet. /Salamon Márton László: Eckstein számon kéri Nagysármást. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

Annak ellenére, hogy a Kolozs megyei RMDSZ és PSD közötti helyi protokollumtervezet sarkalatos pontját képező Bocskai téri ingatlan két fő bérlőjével – a Statisztikai Hivatallal és a Mezőgazdasági Igazgatósággal – előzetesen megegyeztek az épület átadásáról, a két hivatal vezetője utólag közölte az RMDSZ-vezetéssel: megváltoztatták álláspontjukat. Ezt Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke jelentette be máj. 31-én, hozzátéve, hogy – egyezségüktől eltérően – aznap sem jelent meg Ioan Rus belügyminiszter, a kormánypárt megyei elnöke kettejük tervezett találkozóján. Az RMDSZ már mintegy két hónapja elkészítette és eljuttatta a PSD-hez a protokollum tervezetét, melynek egyik legfontosabb pontja a Bocskai téri református egyházi ingatlan visszaszolgáltatása. Az ingatlan egyik szárnyát a Belügyminisztérium elidegenítette egy osztrák–román vegyes vállalatnak. Kónya-Hamar megjegyezte: habár a tervezetet már régen eljuttatták a kormánypárthoz, a PSD részéről máig nem érkezett egyetlen megjegyzés, módosító javaslat sem a szövegtervezet kapcsán. /Lázár Lehel, Salamon Márton László: Kormánypárti alibi Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./

A legitimitás a fő problémája annak a nemzetközinek szánt csángókonferenciának, amelyet Iasi-ban szerveznek július elején a csángók román eredetét bizonyítandó. Korábban Bukarestben ugyanezzel a céllal megrendezett konferencián a jelen levő román történészek maguk között "megbeszélték", hogy a csángók hamisítatlan dákivadékok. A Iasi-ba meghívott kevés magyar történész-nyelvész dilemmája ugyanakkor, hogy elfogadja-e a meghívást, ezzel legitimálva a konferenciát, vagy maradjon távol, és ezáltal hagyja érvényesülni a román verziót. Első esetben azt kockáztatja, hogy – amint az május 6-án Bukarestben Demény Lajossal, az egyetlen jelen levő magyar kutatóval történt – beléfojtják a szót, és rá hivatkoznak majd olyan ellenfélként, aki megkapta az esélyt nézetei kifejtésére. Ha nem fogadja el a meghívást, akkor pedig megtörténhet, hogy a román eredet szószólói úgy fogadtatják el egyoldalú következtetéseiket az Európa Tanáccsal, hogy végig egyetlen ellenvetés sem hangzik el. Tánczos Vilmos a kettő közül az utóbbi utat látta járhatóbbnak, és minden bizonnyal igaza volt. /Salamon Márton László: Csángók, svédek és bantu négerek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ A szervezők csak szimbolikus magyar jelenlétre tartanak igényt. Csupán három magyar név szerepel a 66 fős listán, melyet a július 5–6-án Iasi-ban tartandó nemzetközi csángószeminárium meghívottjainak küldtek el. A névsorban külföldi meghívottak, tudományos kutatók, valamint romániai intézmények – így a parlament, az államelnöki hivatal és a kormány – meghívott képviselőinek a neve szerepel. A külföldiek sorában ott található a csángójelentést elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa finn képviselő asszony és Joao Ary portugál politikusé, aki az Európa Tanács kulturális bizottsága titkáraként járt korábban Csángóföldön. Ugyanebben a csoportban található meg Szabó T. Attila és Benkő Loránd neve. A kérdés kutatóinak 24-es listáján Tánczos Vilmos képviseli a magyar tudományosságot. Az utóbbi még a meghívó átvétele napján levélben válaszolt a szervezőknek. Tájékoztatta őket arról, hogy Szabó T. Attila évekkel ezelőtt elhunyt, és előrehaladott életkora miatt Benkő Loránd sem valószínű, hogy el tudna menni a rendezvényre. "Örömmel veszek részt az ebben a tárgykörben szervezett valamennyi konferencián, ha megfelelő fellépési lehetőséget biztosítanak a magyar tudományosságnak és a moldvai csángómagyar szervezeteknek képviselői is" – áll a Tánczos Vilmos levelében. A kolozsvári néprajzkutató hét magyar kutató, valamint a három csángószervezet négy vezetője nevét küldte vissza, és egyben fel is ajánlotta: közvetít a javasolt személyek felé. Az általa javasolt kutatók között ott van Demény Lajos, Pozsony Ferenc, Szilágyi N. Sándor, Benő Attila, valamint a budapesti Halász Péter is. Úgy tűnt, Bartha Andrást, a csángószövetség elnökét és Demény Lajos professzort elfogadnák, Kolozsvárról viszont csak egy kutatóra tartanak igényt, Budapestről pedig egyre sem. Mihai Baciu képviselő a Krónika kérdésére elmondta, ideiglenes jellegű a meghívottak listája. "Ezt a magyar részről közismert személyiségek névvel egészítjük ki" – fogalmazott a képviselő. Kérdésünkre, hogy a Tánczos Vilmos által kért személyiségek ott lesznek-e ezek között, Baciu így fogalmazott: "Tanácskoztam az önök itteni képviselőivel, és annak függvényében küldünk még meghívókat, hogy ők mit mondanak." A képviselő Borbély László ügyvezető alelnököt és Asztalos Ferenc képviselőt név szerint is említette. Borbély kérdésünkre elmondta, ismeri Tánczos listáját, és az RMDSZ azért harcol, hogy megfelelő magyar jelenléttel tartsák meg a szemináriumot. Amint korábban már megírtuk, tavaly májusban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, novemberben pedig a szervezet miniszteri bizottsága ajánlotta az anyanyelvi oktatás és misézés bevezetését a moldvai csángó falvakban. A miniszteri bizottság némiképp tompított a parlamenti közgyűlés ajánlásán. Míg a korábbi a csángókat a magyar nyelv archaikus változatát beszélő római katolikus népcsoportnak tekintette, az utóbbi kijelentette, nem illetékes nyilatkozni a csángók nyelvéről, eredetéről. Az ezt vizsgáló nemzetközi szeminárium megszervezését Gheorghi Prisacaru szenátor, az Európa tanácsi román delegáció vezetője még tavaly megígérte. Az első ilyen szemináriumot május 29-én a bukaresti parlament termében tartották. Az arra meghívott román kutatók azonban csak maguknak bizonygatták a csángók román eredetét, az Európa Tanács és a bukaresti nagykövetségek képviselői távol maradtak a rendezvényről. Az egynapos konferenciára az utolsó pillanatban belobbizott Demény Lajos professzor csupán három percben fejthette ki a magyar tudományosság álláspontját a témáról. /Gazda Árpád: Bajos meghívások. Újabb szeminárium a csángók eredetéről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

"Tájékozatlansággal vádolta Razvan Theodorescu miniszter az amerikai Helsinki Bizottságot, miután a testület levélben ítélte el a román kormánynak az Antonescu-kultusz megfékezése terén tapasztalt következetlenségét. A Hillary Clinton szenátor kézjegyével ellátott levél a nagysármási, calarasi-i, jilavai és bukaresti Antonescu- szobrok, illetve portrék eltávolítását kérte a román kormánytól. Theodorescu szerint az emlékműveket már leszerelték kivételt képez a bukaresti Antonescu-szobor, amelyet a hatóságok "eltakartak". A miniszter hangsúlyozta: a marsall sármási szobra helyett egy helyi személyiség mellszobra került a talapzatra, Calarasi-ban az emlékmű készítőjének házába vitték a szobrot, Jilaván pedig már csak egy emléktábla maradt, amelyen többek között a marsall neve is szerepel. A háborús bűnösként halálra ítélt és kivégzett marsallnak a kormány épületében levő arcképéről a miniszter úgy vélte, a festmény nem tekinthető közszemlére kitett kultusztárgynak. Nagysármáson a helyi pópa az általa falumúzeumnak kinevezett ortodox fatemplom tornácán állította ki az Antonescu-szobrot, alig ötven méterrel az eredeti talapzat mögé. Eckstein-Kovács Péter a Krónikának azt nyilatkozta: szó sincs az amerikai Helsinki Bizottság tájékozatlanságáról. "A Helsinki Bizottság joggal tiltakozott: Antonescu Victoria-palotabeli arcképét - ha már annyira szükséges volt - úgy kellett volna ábrázolni, hogy abból kiderüljön: ezzel a történelmi szereplővel szemben a társadalomnak fenntartásai vannak" - tette hozzá Eckstein. /Salamon Márton László: Antonescu, mars el! = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./"

"Szakemberek, történészek feladata lesz elemezni az erdélyi magyarság fogyatkozásának okait, elsősorban az elvándorlás jelenségét- fejtette ki Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Szerinte lehetnek olyan tényezők, amelyek megállítják a fogyási trendet, és valahol egymillió fölött stabilizálják az erdélyi magyarság lélekszámát. Úgy vélte, hogy öt-tíz esztendő múlva megállítható lesz az ország gazdasági csökkenése, és akkor megszűnik a Magyarországra áttelepült erdélyi magyaroknak az a kétlakisága, ami lehetővé teszi az otthoni pozíciók feladását. /Salamon Márton László: Egyed Ákos: egymillió körül stabilizálódhat az erdélyi magyarság. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./"

"A 2004-es helyhatósági választásokra tartja elképzelhetőnek az Erdély-Bánság Liga, az RMDSZ Reform Tömörülés platformja és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt koalícióját Molnár Gusztáv politológus. Az Erdély-Bánság Ligában senki nem utasítja el a hasonló nézeteket valló pártokkal történő koalíció gondolatát, bár mindeddig egyetlen politikai alakulat sem vállalta fel nyíltan a regionalizmust - jelentette ki a Krónikának Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke. Ioan Avram Muresan, a Parasztpárt erdélyi alelnöke elmondta, hogy a Parasztpárt jelenleg készíti elő saját regionális programját. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke szerint akkor van igazán esélye a regionalizmusnak, ha a központi akarat és a helyi regionális politikai akarat találkozik. Toró szerint a Reform Tömörülés egyelőre nem gondol az RMDSZ-ből való kiválásra: "Mindaddig, amíg látunk mozgásteret magunk számára, megpróbáljuk a kihasználatlan lehetőségeket érvényesíteni, és az RMDSZ-t mozdítani afelé, hogy hangsúlyosan képviselje a regionalizmust. Tudatában vagyunk, hogy egy egységes szövetség sokkal hangsúlyosabban tudja képviselni még a regionális politikát is, mint egy megosztott érdekképviselet" - fejtette ki az RT elnöke. /Salamon Márton László: Koalíció az erdélyi regionalizmusért? = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./"

"Nyárádszentmártonban, a MIÉRT nyári akadémiáján Vasile Dancu tájékoztatási miniszter kifejtette: egy adott kisebbség igényei annál magasabbak, minél több engedményt tesz neki a többség. A miniszter szerint a magyar kisebbség olyan, mint az elkényeztetett gyermek: addig terrorizálja erélytelen szülejét - a román nemzeti többséget -, amíg beadja a derekát, és enged a tirannus poronty érzelmi zsarolásának. Markóék erejéből csupán vérszegény figyelmeztető nyilatkozatokra futja, a kormánypárt tehát úgy döntött: szorosabbra vonja a gyeplőt. Ennek több jele van: a Kolozs megyei prefektus átvette Funar polgármester retorikáját helységnévtábla-ügyben, a státustörvény végrehajtását ellenőrző bizottság az RMDSZ megkerülésével készített kedvezőtlen jelentést. /Salamon Márton László: Dancu spirálja. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./"

"Júl. 19-én Aradon felbontották a Simándi Böszörményi Zoltán jeligés riportpályázatra beérkezett munkákhoz mellékelt, a szerzők személyi adatait tartalmazó zárt borítékokat. A zsűri döntése szerint az első a Haza jeligéjű munka (szerző Andó András, Arad), a második Vasparipa (Mózes László, Sepsiszentgyörgy), a harmadik a Kisherceg (Szőke Mária, Nagyvárad) került. Különdíjat kapott kilenc pályázó: Anonymus (Balta János, Arad), Arany-háromszög (Salamon Márton László, Kolozsvár), Balthazár (Simon Judit, Nagyvárad), Czumbil (Boros Ernő, Szatmárnémeti), Emelt fővel (Szucher Ervin, Marosvásárhely), Hollandus (Bálint Ferenc, Zilah), Rekviem (Szabó Katalin, Csíkszereda), Mitács (Sarány István, Csíkszereda), Viskikő (Sike Lajos, Szatmárnémeti). Valamennyi díjazott gyakorló újságíró. A díjátadásra júl. 27-én Aradon, a Jelen házban kerül sor. /Borítékbontás a Simándi Böszörményi Zoltán riportversenyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ "

"Nem vesz részt a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Markó Béla RMDSZ-elnök. Nem kérdezték meg, hogy melyik napon tudna elmenni, csak beírtak a programba, majd küldtek egy meghívót. Ilyen körülmények között nem megy el, fejtette ki Markó. Hozzátette: ő senkinek nem tanácsolta, hogy maradjanak távol a szabadegyetemtől. Toró T. Tibor képviselő, RT-elnök szerint ugyanakkor "Tusványosról úgy látszik, a meghívott RMDSZ-alkalmazottak, illetve az RMDSZ-vezetéshez lojális politikusok részvételét az RMDSZ vezérkara megtiltotta". Bencze Tibor szerint a szervezők valóban nem egyeztettek az elnöki hivatallal, de a többi előadóval sem. Az elmúlt években sem volt másként, akkor a szövetségi elnök mégis eljött. A vitanapon Kucsera Tamás Gergely, a magyarországi MIK elnöke elmondta, a rendszerváltás sajátosságaiból adódóan Magyarországon törvényszerű volt, hogy az ifjúsági szervezetek világa kétpólusúvá vált. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Markó nem megy Tusványosra. Formai okokra hivatkozik az RMDSZ elnöke. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./"

"Júl. 24-én kezdődik el az oktatási-nevelési támogatások, illetve tankönyv-taneszköz támogatások folyósítása annak az 55 erdélyi család a számára, amelyeknek pályázatát a napokban pozitívan bírálta el az Illyés Közalapítvány. Egyelőre kísérleti jelleggel működik a rendszer; az első 55 családot a folyamat beindításának első lépcsőjeként kezelték. Márton szerint a legtöbben a Székelyföldről pályáztak, és az első ötvenöt család többsége szintén székelyföldi. Az Illyés Közalapítvány húszmillió forintot utalt át a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) számlájára erre a célra. A procedúrát az lassítja, hogy a magyar Belügyminisztériumnak minden esetben le kell ellenőriznie az igénylők magyar igazolványának számát. Az oktatási-nevelési támogatás legalább két, saját háztartásban nevelt, kiskorú, magyar nyelven tanuló gyermek után jár. A támogatási lehetőséget kiterjesztetik a nem intézményesített iskolákra is (vasárnapi iskolák, hittanoktatás, fakultatív magyar nyelvoktatás). A kérelmezőknek az iskolától kapott igazolást kell bemutatniuk, illetve a pályázatot kell elküldeniük a Teleki Oktatási Központhoz. A támogatás egy tanévre szóló összege gyermekenként húszezer forint, a tankönyv-, taneszköztámogatás - szintén egy évre - 2390 forint. /Salamon Márton László: Az első ötvenöt. Mától folyósítják az oktatási támogatást. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"

"Az RMDSZ-PSD protokollum újabb határidejét szegték meg azzal, hogy júl. 15-ig nem alakult meg a diszkriminációellenes törvény alkalmazását irányító tanács. Az EU-s ajánlások szerint független intézmény elnöki tisztségéről - amelyre Markó Attila államtitkár-helyettes jó eséllyel pályázott - az RMDSZ végül kénytelen volt lemondani. A kormánypárt /PSD/ végül visszakozott, nem kaphatja meg az RMDSZ az elnöki posztot. A diszkrimináció elleni törvényt Eckstein-Kovács Péter szenátor kisebbségügyi miniszteri mandátuma idején fogadták el. /Salamon Márton László: Az RMDSZ elesett az elnöki tisztségtől. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./"

"A magyar-román kisebbségi vegyes bizottság tegnapi ülésének kapcsán, ahol a feleknek egyszerűen nem volt közlendőjük. A tartalom és a koncepció hiányát Cristian Diaconescu és Szabó Vilmos társelnökök olyan formulákkal igyekeztek leplezni, miszerint a felek között csupán "politikai egyeztetés", illetve "szakértői konzultáció" folyt. Joggal lehet azt mondani, hogy a magyarországi kormányváltás visszalépést jelentett a határon túli magyarság támogatásának ügyében, írta Salamon Márton László. A mostani ülés után a román külügyminisztérium és Cristian Diaconescu államtitkár nem nyilatkozott, és a betervezett sajtótájékoztató is elmaradt, zárónyilatkozat elfogadásáról nem is beszélve. /Salamon Márton László: Diétás diplomácia. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./"

"Bár az RMDSZ-PSD protokollum szerint július 31-ig létre kellett volna hozni az erdélyi magyar közösség problémáival is foglalkozó Kisebbségkutató Intézetet, az intézmény szerkezeti felépítését, működési elvét meghatározó jogszabály sem született meg. Mintegy két évvel ezelőtt látott napvilágot az a kormányrendelet, amelynek alapján Kisebbségkutató Intézet jönne létre. A kormányrendelet 2001-ben - a parlamentben történt elfogadása után - törvényerőre emelkedett, majd a felek a 2002 januárjában aláírt RMDSZ- PSD protokollumba is belefoglalták. "A Kisebbségkutató Intézet szerkezeti felépítéséről, szakosztályairól egyetemi tanároknak, kutatóknak, szakembereknek kell dönteniük. A törvény csak annyit mond ki, hogy az intézménynek létre kell jönnie, kolozsvári székhellyel; struktúráját, működési elvét külön jogszabály határozná meg - nyilatkozta a Krónikának Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettese. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a parlament őszi ülésszakán, az együttműködési egyezménybe foglalt más fontos kérdések mellett, ennek az intézménynek a működéséhez szükséges jogszabályt is elfogadják. /Salamon Márton László: Lejárt a terminus. Terv maradt a Kisebbségkutató Intézet. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./"

"Aug. 2-án az RMDSZ elnökségével egyeztetettek a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői, miután az utóbbi időben kérdésessé vált az új szakok finanszírozása. Tonk Sándor rektor elutasította a Ziua napilap erdélyi kiadásában a Sapientiával kapcsolatban megjelent vádakat. A magyar állam azoknak a körmére kellene, hogy nézzen, akik a magyar adófizetők pénzét a határon túliak támogatására költik - figyelmeztet tegnapi számának címlapján a Ziua országos napilap erdélyi kiadása. A lap szerint a Sapientia Alapítvány veszteséges ingatlanügyleteket bonyolít le a magyar állam kárára, és luxusszékhelyek vásárlására költi az évi kétmilliárd forintos támogatást. "A Sapientia Egyetemnek a titkosszolgálatokat megszégyenítő titoktartással sikerült fényűző székhelyeket vásárolnia, a magyar kormánytól kapott évi kétmilliárd forintból. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem egy évvel ezelőtt a hírhedt Kurkó János György üzletembertől a piaci érték háromszorosáért vásárolta meg az egyetem csíkszeredai székhelyévé átalakított Hargita Szállót. A Sapientia Alapítvány nemrég újabb székhelyet vásárolt a rektorátus és az adminisztráció számára, Kolozsváron; eközben a nagy költségekre való hivatkozással a román államtól is pénzt követel" - állotta a Ziua. Tonk Sándor rektor komolytalannak tartotta a napilapot, és tájékozatlannak a cikk szerzőit. A Sapientia kuratóriuma mindig csak akkor döntött valamely épület megvásárlásáról, amikor az ingatlanok jogi státusa tisztává vált. A csíkszeredai Hargita Szálló épületét a Bradul Részvénytársaság adta el a Hotel Hargita 2000 Részvénytársaságnak, amelynek részvényeit az üzlet megkötése előtt a Sapientia vásárolta meg. Az ingatlant azért kellett a Hargita Szálló megvásárlására alakult Hotel Hargita 2000-en keresztül megvásárolni, mert ha az alapítvány közvetlenül vásárol, nem igényelhette volna vissza az áfát. A Sapientia 1,95 millió dolláros vételáron jutott az ingatlanhoz; a HTMH igazságügyi értékbecslőkkel végeztette el az épület értékének a felbecsülését. Ők több mint 3 millió dollárban határozták meg az ingatlan értékét. A Sapientia-EMTE új szakjainak finanszírozása kapcsán kialakult vita volt a fő témája az aug. 2-i tanácskozásnak, amelyen az RMDSZ csúcsvezetése, illetve az egyetem vezetősége vett részt. Stratégiai kérdésekről egyeztettek, miután az utóbbi időben felmerült, hogy a HTMH nem vállalná az új szakok pénzbeli támogatását. "Reméljük, nem jutunk el oda, hogy ne indíthassunk be olyan szakokat, amelyekre már megtörtént a felvételi" - mondotta Tonk. /Salamon Márton László: "Alaptalan vádak". RMDSZ-EMTE egyeztetés a finanszírozásról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./"

"A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ és a BBTE közötti együttműködés lehetőségeiről tárgyalt Andrei Margával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával Tonk Sándor EMTE-rektor. A két intézmény között a közeljövőben együttműködési egyezményt írnak alá. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen a román állam működteti a magyar oktatási vonalat közel 300 oktatóval és mintegy hatezer magyarul tanuló hallgatóval; az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és a Partiumi Keresztény Egyetemen a magyar állam költségén tanul közel kétezer hallgató, 150 oktató keze alatt. Hol itt a veszteség? - kérdezte Tonk Sándor rektor. Tonk azokra az állásfoglalásokra kívánt reagálni, melyeknek szerzői kifogásolták, hogy a határon túli felsőfokú magyar oktatás állami támogatásának javarészét a Sapientia élvezi. /Rostás-Péter Emese, Salamon Márton László: Tonk: egészséges EMTE-BBTE verseny. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./"

"A Fidesz-kormány felkarolta a semmiből felépítendő, román szempontból "magán", magyar szempontból "állami" egyetem gondolatát. A cikkíró, Salamon Márton László szerint az EMTE végzősei közül sokan alighanem a magyar munkaerőpiacra kerülnek. Szerinte Budapest hibája volt, hogy felületesen viszonyult a határon túliak igényeihez. "Alapok nélkül építjük a tetőt" - mondta valaki a hétvégén tartott Erdélyi Sokadalom értelmiségi találkozóján, az egyetem előtti oktatás céltudatos támogatásának hiányára utalva. /Salamon Márton László: Quo vadis, EMTE? = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./ A cikkíró igazodik az MSZP-kormányhoz: megkérdőjelezni mindent, ami az Orbán-kormány idején született, még az Erdélyi Magyar Egyetemet is, a legnagyszerűbb megvalósítást."

"Salamon Márton László /sz. Arad, 1969/. Temesváron szerzett fizikusi oklevelet. Később a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Matematika Karának, majd a Politikai Tudományok Kar újságírói szakának hallgatója volt. A Haifai (Izrael) Technion Egyetemen, majd a Kolozsvári Műszaki Egyetemen oktatott matematikát. A romániai magyar sajtóbeli tevékenységét 1989 decemberében, a temesvári Forum Studentesc magyar nyelvű mellékleténél, a Diákfórumnál kezdte szerkesztőként; később a kolozsvári Sonic Rádió munkatársa, majd a Krónika és a Szabadság szerkesztője volt. Jelenleg a Krónika lapszerkesztője. /A Simándi Böszörményi Zoltán riportverseny díjazottjai. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./"

"Teller Ede, a hidrogénbomba atyjaként számon tartott, Amerikában élő, zsidó származású magyar fizikus elvállalta a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nemzetközi Tanácsadó Testületének tiszteletbeli elnöki tisztségét. Kérem Önöket: támogassák az egyetem ügyét azáltal, hogy a testület tagjaivá válnak. Reményeim szerint gyümölcsöző kapcsolat alakulhat ki Önök és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen oktató magyar kollégák között; ennek érdekében kérem, vegyék fel a kapcsolatot a Magyar Emberi intézett. Hámos László, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány /HHRF/ elnöke leszögezte: alapítványuk vállalta az erdélyi magánegyetem nemzetközi népszerűsítését, pénzbeli támogatás gyűjtését és kapcsolatépítést. Teller Ede ötven éve nem él magyar környezetben, mégis hihetetlenül erős a kötődése magyarságához. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány a közeljövőben készül szétküldeni Teller Ede levelét egy - neves magyar és nem magyar személyiségeket tartalmazó - címlista alapján, amelyet most állít össze. Számos neves személyiséget - például Deák István professzort New Yorkból, aki életpályája során összegyűjtött könyvtárát adományozta a Sapientiának - máris megmozgatott az erdélyi egyetem ügye. Tonk Sándor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora kifejtette, örömmel vette, hogy Teller Ede erkölcsi súlyával, tudományos hírnevével támogatja a Sapientia-EMTE ügyét. /Salamon Márton László: Teller Ede a Sapientia-EMTE védnöke. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./"

"A Szabadelvű Kör és a Társadalmi Párbeszéd Csoport Mit vár a civil társadalom az RMDSZ-től címen vitaestet szervezett Bukarestben. Az RMDSZ olyan kompromisszumokat kötött, amelyek megingatták a vele szembeni bizalmat. Eltávolodás észlelhető a román civil társadalom és az RMDSZ között, ami könnyen nézeteltéréssé válhat - hangzott el a vitaesten. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke szerint fontos, hogy ez a jelzés eljusson az RMDSZ-hez. Dinu Zamfirescu, a Társadalmi Párbeszéd Csoport tagja szerint az RMDSZ feladott olyan értékeket, amelyeket mindig is képviselt, amikor megszavazott olyan törvényeket, mint a titoktörvény, a replikatörvény, a párttörvény és - bizonyos mértékben - a Pruteanu-féle nyelvtörvény. /Salamon Márton László: Civilben az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./ A Társadalmi Párbeszéd Csoport és az RMDSZ Szabadelvű Köre által szervezett bukaresti vitaesten viszont kiderült: nem csak Reform Tömörülés vagy Tőkés László áll szemben az RMDSZ vezetésével. A Szabadelvű Kör társrendezőként való feltűnése azt jelenti, hogy az eddig a csúcsvezetés támogatójaként ismert platform is fontosnak tartja erősíteni az önvizsgálatra való hajlamot. /Csinta Samu: Össztűz. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"