Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselője elmondta, az erdélyi magyar képviselők számára az Európai Parlamentben van mozgástér. Nem csak panaszkodni és várni kell, hogy a Nyugat megoldja a problémákat. „Meg kell tanulnunk meggyőzni a románokat és a nyugatiakat is arról, milyen jó nekik az, ha vigyáznak ránk, hogy nehogy kivesszünk, nehogy elfelejtsük az anyanyelvünket” – jelentette ki Sógor Csaba. Az elmúlt másfél év alatt sok mindent sikerült bemutatnia Erdélyről az Európai Parlamentben: a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színháztól a csíkszeredai Borsika gyermek-táncegyüttesig, a Markó Béla, Egyed Péter, Tompa Gábor, Smaranda Enache és Tánczos Vilmos által tartott Élő Erdély című konferenciától kezdve egészen a Bolyai Egyetem megszüntetéséig. Sógor Csaba a soknyelvűség kérdésében az Európai Néppárt munkaügyi bizottságában dolgozott véleményezőként. Több mint ötven módosító indítványa volt, jelenlét szempontjából az első helyen állt a román és a magyar delegáció tekintetében. Csak akkor lehet eredményes munkát végezni, ha az ember minden ülésen következetesen jelen van. Napirend előtti felszólalásainak többsége a kisebbségi jogok és az emberi jogok, az autonómia és az anyanyelvhasználat kérdéséhez kapcsolódott. A képviselő vallja, „az a legfontosabb feladatunk, hogy ne hősi halottai, hanem hősi túlélői és haszonélvezői legyünk az uniós csatlakozásnak”. Ugyanakkor unión kívüli szövetségeseket is kell keresni az autonómia kérdésében. /Ferencz Zsolt: „Ne hősi halottjai, hanem hősi túlélői legyünk a csatlakozásnak” Beszélgetés Sógor Csabával, az RMDSZ EP-képviselőjével. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Élesen bírálta Marius Pascan Maros megyei prefektust sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla szerint a prefektus, a kormány képviselője nemrég egy videokonferencián „butaságokat beszélt, felbujtással, etnikumközi feszültségkeltéssel, választási érdekekkel vádolva meg az RMDSZ-t”. „Nem fogadhatjuk el, hogy a prefektusok politizálni kezdjenek megyéjükben, és ezt a kormányzatnak is jelezni fogjuk” – tette hozzá. Az RMDSZ elnöke kitért a sok vitát szülő új törvénykönyvekre is, mondván, nem hasznos az a sietség, amivel az új törvénykönyveket be akarják vezetni. /Markó és a „magyarfaló” prefektus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, közölte Emil Boc kormányfővel, hogy az RMDSZ-t zavarja a Maros megyei prefektus magatartása. A különböző intézmények vezetőségében lévő magyar szakemberek eltávolításának kérdése is szóba került. Emil-Marius Pascan, Maros megye prefektusa panaszt tett a kormányfőnél az RMDSZ helyi hatóságai ellen, akik „a Székelyföld területi autonómiájáért lázítanak”, és azt akarják, hogy a közszolgálati adó műsorait magyar nyelven feliratozzák. /Egymást panaszolják be a kormányfőnél. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

Április 3-án ülésezik első alkalommal az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) – adta hírül Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az EMEF konszenzusos és paritásos alapon működik, és a romániai magyarsággal kapcsolatos stratégiai kérdéseket vitat meg. A tanácskozáson a két szervezet elnökén kívül 6-6 személy vesz még részt. Markó elfogadhatatlannak tartotta a Maros megyei prefektus, Marius Pascan legutóbbi nyilatkozatait, amelyben több ízben is etnikai feszültségkeltéssel, etnikai konfliktusra való izgatással vádolta az RMDSZ-t. Markó a napokban Emil Boc kormányfővel is részletesen tárgyalt a Maros megyei kérdésekről, elsősorban a prefektus nyilatkozatairól. /Antal Erika: EMEF: első ülés pénteken. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Bodor Lászlót és Korodi Attilát választották elnöknek, illetve társelnöknek a hétvégén a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) Székelyudvarhelyen ülésező küldöttei. A tisztújítás nyomán Bodor Kovács Péter elnök mandátumát vette át, míg Korodi új név a MIÉRT csúcsvezetésében. A két tisztségre nem voltak más jelentkezők. Kovács Péter elmondta, azért nem kívánt az ifjúsági szervezet társelnöki tisztségét újra megpályázni, mert „kiöregedett” a MIÉRT-ből, emellett ő a MIÉRT jelöltje az RMDSZ és az EMNT közös EP-listáján. A MIÉRT új vezetői fontosnak nevezték az RMDSZ-szel történő együttműködést. A tanácskozás egyik napján megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is, aki kiemelte: nagyon fontossá vált az RMDSZ és a MIÉRT közti partneri viszony. Hozzátette, nincs alárendelt viszony: a MIÉRT-et az önálló döntés és állásfoglalás jellemzi. /Bágyi Bencze Jakab: Bodor és Korodi a MIÉRT élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Másodszor rendezték meg március 28-án Simonyifalván a Regionális Simonyi Imre Szavalóversenyt. Simonyi (Szmola) Imre 1920-ban Simonyifalván született és a magyarországi Gyulán hunyt el 1994. február 10-én. A falu ápolja emlékét: neki és a másik híres Simonyinak – az óbesternek (ezredes) emlékházat rendeztek be. Róla Emődy Dániel István tartott előadást.) Éder Enikő színművész elmondta el az idén a fővédnökké felkért Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke S holnap a rovargyűjtő mit csinál? c. versét. Mind a költő, mind a versmondó kitüntetésben részesült: mindketten Simonyi-díjat kaptak, Markó Béla közéleti és irodalmi tevékenységéért, Éder Enikő pedig előadó-művészetéért. A díjakat dr. Hevesi József, a Simonyi-kultusz és a szavalóverseny kezdeményezője adta át. Banner Zoltán neves előadóművész, művészettörténész volt a zsűri elnöke. A szavalóverseny után az irodalmi kerekasztal keretében Pomogáts Béla magyarországi irodalomtörténész mutatta be az erdélyi magyar irodalomról nemrégiben megjelent könyvét. /Jámbor Gyula: A vers és kultúra ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

Mozgalmas napok elé néz az RMDSZ, a héten első alkalommal összeül az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF). „Egy olyan fórumról van szó, amelynek célja közös nevezőre jutni különböző kérdésekben, ugyanis csak ily módon lehet hatékony a romániai magyarok érdekeinek képviselete” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Rajtra kész az egyeztető fórum. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Bizalmatlansági indítványt nyújthat be az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) közösen, amennyiben a kormány felelősséget vállal a parlamentben a négy törvénykönyv elfogadásáért, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. „A szövetségen belül még nem vitatták meg ezt a kérdést, azonban megfontolandó a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetősége PNL-vel közösen” – nyilatkozta Markó. Hozzátette, az RMDSZ képviselői jelenleg a törvénykönyvek kidolgozásában vesznek részt, a viták során pedig számos módosító javaslattal álltak elő. /RMDSZ-PNL bizalmatlansági indítvány? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

Parászka Boróka készített interjút Markó Bélával, az RMDSZ elnökével a budapesti Magyar Narancs hetilapban. Arra a kérdésre, hogy van-e Markó-Tőkés konfliktus, Markó kifejtette: Nincs személyes konfliktus. Elvi oka van a szembenállásnak. Kialakult a mérsékelt-radikális ellentét. Markó a mérsékelt politizálás híve volt: párbeszéddel el tudják érni a román parlamentben az erdélyi magyarság kívánatos céljait. Kialakult az a felfogás, hogy Markóék baloldaliak, Tőkésék jobboldaliak, ezt Markó nem fogadja el. Miért most kellett békét kötni, kérdezte Parászka. Kényszerhelyzetben voltak, felelte Markó. Olyan helyzetben van a magyarság, hogy el kell fogadni az egységes fellépést. A gondolkodásbeli különbségek meg fognak maradni. Tőkés Lászlónak deklarált szövetségese Orbán Viktor. Markó következetes híve az egyenlő távolság tartása elvének, állította Parászka, majd az interjúban megkérdezte Markót: húsz éve jelen van a politikában, nem fáradt el? Időnként érez fáradtságot, válaszolta, „időnként le kellene ülni és reflektálni arra, hogy mi van. ” /Parászka Boróka: „Másik üzemmódra állunk” – Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. = Magyar Narancs (Budapest), 2009. április 2./

Rossz irányba halad az ország, az életkörülmények további romlása várható, és továbbra sem „főnyeremény” magyarnak lenni Romániában – véli az erdélyi magyarok többsége. Csökken Traian Basescu népszerűsége a magyarok körében. Az RMDSZ-EMNT listára a biztos szavazók 86,9%-a voksolna, az erdélyi magyaroknak 53,4%-a vallotta azt, hogy biztosan részt vesz a júniusi megmérettetésen – derül ki az RMDSZ által megrendelt közvélemény-kutatásból. A Közélet és közérzet Erdélyben című felmérést a kolozsvári a Kvantum Research Kft. végezte. Az erdélyi magyarokat is elsősorban a saját életkörülményeiket meghatározó problémák megoldatlansága foglalkoztatja leginkább. A kérdezők által felsorolt, az ország egészét is érintő gondok közül az alacsony nyugdíjak, jövedelmek növelése; az adók csökkentése; a fiatalok lakásgondjának kezelése szerepel a toplista élén. A székelyföldi területi autonómia a 11., a magyar karok létrehozása a BBTE-n a 12. helyre került a 16-os listán, a magyar közösség arányos képviseletének biztosítása az állami intézményekben a 14., a kulturális autonómia megvalósítása pedig a 15. helyen szerepel. Arra a kérdésre, hogy véleményük szerint melyek azok a problémák, amelyek az RMDSZ-t foglalkoztatják, a jegyzék egészen másként alakul. A megkérdezettek nagy része szerint a szövetség mindenek előtt a területi és a kulturális autonómiával, a magyar karokkal, ingatlan-visszaszolgáltatással van elfoglalva, a szociális kérdések, amelyek megoldását a lakosok sokkal égetőbbnek tartanak, csak ezután következnek. A magyarok többsége (65%) az RMDSZ-től elsősorban nem az országos problémák megoldását kéri számon, hanem azt várja el, hogy a magyarokat érintő gondokra keressen megoldást, tehát az RMDSZ-nek tulajdonított prioritás-lista megfelel a lakosságnak a szövetség irányába megfogalmazott elvárásaival. A megkérdezettek pozitívan ítélik meg az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. A magyar politikusok ismertség, illetve bizalom-indexe a következőképpen alakul: Markó Béla 98,5% (ismertség) – 66,1% (bizalom), Tőkés László esetében ez az arány 98,3% – 67%. A bizalom-index tekintetében az első Frunda György /70,3 %-os, nagyobb Tőkésénél!/, a negyedik Borbély László /64 %/, ötödik Sógor Csaba /58,5 %/, következők: Eckstein-Kovács Péter /45,2 %/, Korodi Attila /44,8 %/, Kelemen Hunor /43,3 %/, Verestóy Attila /35,1 %/, Winkler Gyula /33,7 %/ és Szász Jenő /32,7%/. A biztos szavazók körében az RMDSZ-re 83,3% az MPP-re pedig alig 7,7% szavazna. 2008 áprilisához mérten ez 7,6%-os növekedést jelent az RMDSZ és 4,8%-os csökkenést az MPP esetében. Nagy a magyar államfő-jelölt állításának támogatottsága: 75%. A megkérdezettek szerint Markó és Frunda egyformán (31,3%) alkalmas lenne jelöltnek az elnöki tisztségre. /Sz. K. : Közélet és közérzet Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Ünnepi eseménynek nevezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrejöttét, amely április 3-án alakult meg Kolozsváron. A fórum másik alapító tagja, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Tőkés László úgy értékelte: jó hangulatú, bizalomerősítő tanácskozást zártak. A paritásos alapon működő testületnek két társelnöke van Markó Béla és Tőkés László személyében, továbbá hat-hat delegátus. A két társelnök mellett két ügyvivőt is megbíztak, az RMDSZ részéről Kelemen Hunor ügyvezető elnököt, az EMNT részéről pedig Toró T. Tibor EMNT-alelnököt. A testület annyiszor ülésezik, ahányszor szükséges, de legalább félévente egyszer. A legközelebbi ülést júniusra tervezik. A testület hét munkacsoport létrehozásáról határozott, amelyek az autonómia, kül- és nemzetpolitikai, ifjúsági, oktatási, gazdasági, szociálpolitikai és egészségügyi, illetve önkormányzati témakörökben fejtik majd ki tevékenységüket. Elhangzott: az autonómia munkacsoport már a következő napokban létrejön. Tőkés László bejelentette: az EMNT részéről több szervezet képviselteti magát az EMEF-ben. Megjelent a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselője is, de nem volt világos, hogy megfigyelői státusban vagy teljes jogú tagként vett részt az ülésen. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egyáltalán nem küldött képviselőt a tanácskozásra. Tőkés szerint, ha az SZNT az autonómiáért harcol, akkor küldöttjének ott volna a helye. Az EMNT részéről a testületben jelen van az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), és az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége (ERMACISZ) egy-egy képviselője is. Az SZNT az EMEF-fel kapcsolatos álláspontját Tőkés Lászlónak címzett március 30-i levelében fogalmazta meg. Az SZNT emlékeztetett: 2005-ben az EMNT határozatot fogadott el, amely kimondja, hogy az RMDSZ ne nyújtson be közös autonómia-tervezetet, hanem támogassa az SZNT és az EMNT által a törvényhozáshoz benyújtott statútumot. Ennek a határozatnak a szellemében az SZNT úgy érzi: nincs szükség olyan munkacsoportra, amely elvégezné „a különböző közösségi autonómiaformák koncepcióinak egyeztetését, és egységes jogi kodifikációját”. A tanács képviselői abban reménykednek, hogy „a szövetség, amelyet az EMNT és az RMDSZ megkötött, végül meg fogja találni a helyes utat az erdélyi magyarság autonómia törekvéseinek, köztük Székelyföld autonómiájának hiteles és hatékony képviselete felé. Amikor ez megtörténik, akkor és csak akkor, ott lesz Önök mellett a Székely Nemzeti Tanács képviselője is. Egyenrangú partnerként …” Szász Jenő, az MPP elnöke elmondta: az MPP képviselője megfigyelőként vett részt a fórum megalakulásán. /Sz. K. : Megalakult az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Április 6-án nyújtják be az RMDSZ és az EMNT közös európai parlamenti jelöltlistáját. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a választások óta eltelt időszak legnagyobb megvalósításának a magyar összefogás létrehozását tartja. A magyar összefogás listáját – melynek első helyén Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője áll –első alkalommal ülésező Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon véglegesítették a felek, majd április 4-én rábólintott a Szövetségi Küldöttek Tanácsa is. Az aláírás-gyűjtés során a szükséges 200 ezer helyett, jóval több, 270 ezer gyűlt össze. Tánczos Barna, a Székelyföld frakció vezetője arra figyelmeztetett, hogy azon is el kell gondolkodni: a választók miért hagyták, hogy az érdekképviseleti szövetség ellenzékbe kerüljön. Bárányi Ferenc, a Kereszténydemokrata frakció részéről nehezményezte, hogy az EP-lista összeállítása nem igazi demokratikus módon történt, lehetett volna nagyobb beleszólása a közösségnek. /Antal Erika: Viszálytól összefogásig. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Az RMDSZ az elmúlt hónapokban megtalálta helyét ellenzéki szerepében, bebizonyította, hogy ebben a helyzetben is megkerülhetetlen tényező marad mind a romániai politikában, mind a román-magyar kapcsolatokban – mondta április 3-án Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésén. Az elmúlt időszak legnagyobb eredményét Markó abban látta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) együtt sikerült megteremteni a romániai magyarság összefogását, vagyis az EP-választásokra szóló közös listát és az erdélyi magyar egyeztető fórumot. Markó Béla emlékeztetett Sólyom László államfő nyergestetői ünnepségen való részvételére. A magyar államfő március 14-i utazása körüli huzavona vitát is gerjesztett, de növelte a szolidaritást a magyarságon belül – mondta. Eckstein-Kovács Péter államfői tanácsos nem értett egyet azzal, hogy az RMDSZ megtalálta volna a helyét ellenzéki szerepében. Szerinte ma a szervezet a „politika margóján” van. /Markó: az RMDSZ ellenzékben is döntő tényező. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Tavalyhoz képest jelentősen nőtt az RMDSZ támogatottsága, az összefogás listája viszont nem összesítené teljesen a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szavazati opcióit. Ez derül ki a Kvantum Research felméréséből. A kutatás adatai szerint az RMDSZ politizálása 2004–2008 között volt a legsikeresebb; az eredményekkel a magyarok 57 százaléka elégedett. Az RMDSZ kormányzati szereplése 68 százalék szerint segítette a romániai magyar közösség fejlődését, és 61 százalék szerint hozzájárult az ország általános problémáinak megoldásához. Az a tény, hogy az RMDSZ nem tagja a kormánynak, a megkérdezettek 46,5 százaléka szerint rontja a román–magyar viszonyt. Frunda György a legbizalomgerjesztőbb politikus – 70 százalékkal –, majd Markó Béla és Tőkés László következik 66 és 67 százalékkal. A román politikusoknál a Traian Basescuba vetett bizalom 60-ról 47 százalékra csappant tavaly április óta. Az elnökválasztáson az államfőre 12,4 százalék voksolna, 75 százalék pedig úgy véli, az RMDSZ-nek saját jelöltet kell állítania. Ha jövő vasárnap választások lennének, 60 százalék biztosan elmenne szavazni. Közülük 83,3 százalék az RMDSZ jelöltjeire szavazna, a Magyar Polgári Pártot (MPP) 7,7 százalék támogatná. Tavaly óta az RMDSZ támogatottsága nyolc százalékkal nőtt, az MPP-é ugyanilyen arányban csökkent. Az európai parlamenti választásokon 72,9 százalék az RMDSZ-re, 16 százalék Tőkés Lászlóra szavazna, a közös listára viszont 86,9 százalék adná voksát. Az MPP támogatottsága 4,8 százalék, noha 31,5 százalék úgy véli, a magyaroknak lehetőséget kell adni, hogy több párt közül válasszanak. Kovászna megyében a megkérdezettek 52 százaléka negatívumként éli meg magyarságát, a Partiumban pedig ez az arány még nagyobb, 54 százalék. Ehhez képest Közép-Erdélyben, ahol jóval kisebb számú magyar közösségek élnek, közel tíz százalékkal nagyobb arányban tekintik pozitívumnak a magyarságot. /Sz. L. : Kellene, de nincs alternatíva. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Az előzetes letartóztatásban levő Gigi Becali milliomos üzletember, az Új Generáció Pártjának (PNG) elnöke elfogadta Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnökének korábbi felajánlását, így a második helyet foglalja el a PRM vezetője mögött az alakulat európai parlamenti listáján. Tudor és Becali korábban többször keveredett éles szóváltásba, minden adandó alkalommal káromló szavakkal illeték egymást. „Zsák a foltját megtalálta” – jellemezte Markó Béla RMDSZ-elnök a Gigi Becalinak a Nagy-Románia Párt (PRM) európai parlamenti listáján való indulása nyomán kialakult helyzetet. /Egyesült erejű szélsőjobb. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Nem kerül az RMDSZ-kongresszus napirendjére a területi szervezetek megyei szervezetté egyesítése. Kovászna megyében az alsó-háromszékiek akarták az egyesítést, a felső-háromszékiek, csak ha muszáj, de nagy ellenállásba ütközött az elképzelés Hargita megyében, ahol három területi szervezet működik. A területi szervezetek egyesítésének ötletét először Markó Béla vetette fel a 2007-es EP-választásokat követően. Meglátása szerint a székelyföldi RMDSZ-szervezetek gyenge szereplése indokolttá tette az új szervezeti felépítést. /Farkas Réka: A kongresszus nem vitatja az összevonást. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

Markó Béla: Egy irredenta hétköznapjai. Lehallgatási jegyzőkönyvek 1986–1989 című munkája előszavában József Attilát idézte: „Számon tarthatják, mit telefonoztam / s mikor, miért, kinek. ” Mindez semmi ahhoz képest, ami ránk vár. Nagyokat borzongunk majd a rég felülmúlt orwelli jóslatokon, mert a Nagy Testvér az a Nagy Testvér. Kineveztek egy fővadászt, a neve minálunk: a Volt Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság. Időnként elővesznek néhány tízezer iratcsomót, de aztán mindig kiderül, hogy még bőven maradt ezekből a dossziékból. Jut is, marad is. Ezért „a mi kutyánk kölykének” besúgói múltja megbocsátható ifjúkori eltévelyedés, a politikai ellenfeleké pedig soha le nem vezekelhető bűn. Volt szekuritátés tisztek szivárogtatnak ki hellyel-közzel információkat. Az átvilágításra azonban szükség van. Azt meg kellene tudni, hogy a szenátor, képviselő, miniszter, polgármester nem volt-e besúgó, nem zsarolható-e? Ezt tudni közérdek. /Markó Béla: Egy irredenta hétköznapjai. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

Április 17-én mutatták be Marosvásárhelyen a Bernády Házban Markó Béla Egy irredenta hétköznapjai. Lehallgatási jegyzőkönyvek 1986–1989 /Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét, olyan lehallgatási jegyzőkönyvek gyűjteményét, amelyeket az akkori Igaz Szó munkatársáról állítottak össze a Szekuritáté tisztjei. Gálfalvi György, a Látó nyugalomba vonult főszerkesztője elmondta, a kötet végén található névjegyzék szerint jóval több, mint száz alkalommal szerepel Markó Béla lehallgatási jegyzőkönyveiben. És ez fordítva is igaz. Markó Béla a kötet elé írt esszéjében indokolta, miért tartotta fontosnak a megjelentetést. A könyvnek több olvasata lehet: kollektív emlékirat, amelyet több mellékszereplő mond a mikrofonba, modern rádiójáték, krónika arról, hogy mi történt a világgal 1986 és 1989 között. De olvasható tényregénynek is, amelyben egy értelmiségi csapat próbálja túlélni ezt az őrületet. Kovács András Ferenc /KAF/ költő, a Látó főszerkesztője szerint „botrány és szégyen, hogy úgy kellett élni. De így is lehetett élni, és így is lehetett élni szabadon. A magunk belső autonómiájával. A könyv maga a képtelenség. Olvasataim közül az első a megdöbbenésé volt. Elpirultam, kukkolónak éreztem magam, ahogy olvastam. De nem is baj ez. ” Hol vannak azok a tisztek, a fenyegetők? Azok érdekelnek, akik a mai napig aktívak, írta KAF. Azt szeretné, ha húsz-harminc év múlva gyermekeiknek, unokáiknak nem kellene újabb lehallgatási jegyzőkönyveket olvasniuk, tette hozzá. /Nagy Botond: A képtelenség könyve. Egy irredenta hétköznapjai. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

Európában akkor sikeresek a magyar képviselők, ha a magyar ügyet tudják képviselni – mondta április 18-án Marosvásárhelyen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Marosvásárhelyen ülésezett az EMNT, amelynek egyik fő feladata, hogy a szervezet átalakulását készítse elő az RMDSZ-szel nemrég született együttműködési megállapodások következményeként. Az EMNT közleményében beszámolt Tőkés László marosvásárhelyi beszédéről. Szerinte a választási összefogás során mozgósítani kell az erdélyi magyarokat. Idézte az EMNT választási üzenetét: „Legyen négy képviselőnk Brüsszelben!” Utalva az április 17-i fideszes programalkotó gyűlésére, kifejezte meggyőződését: legkésőbb 2010-ben új, nemzeti magyar kormány felállása várható, amelynek külpolitikáját erősítheti az európai parlamenti képviselők együttese Felvidéktől az anyaországon át Erdélyig. Nincsenek „külön magyar ügyek” – vélekedett a püspök, aki szerint Európában a magyarok akkor lehetnek sikeresek, ha egy erős Magyarországhoz erős nemzetrészek hálózata csatlakozik. „Akkor egy tizenötmilliós nemzet hallatja szavát, és ez közép-kelet-európai szomszédaink viszonylatában számottevő lélekszám” – fogalmazott Tőkés. /Tőkés László: Európában a magyar ügyet kell képviselni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ Az EMNT Választási Bizottsága megvitatta Toró T. Tibor EMNT-alelnök által ismertetett, az EMNT jövőjét illető elképzeléseket, majd javaslatokkal egészítették ki a Demeter Szilárd kommunikációs igazgató által vázolt kampánystratégiát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke levélben üdvözte a tanácskozást, ugyanígy Csávossy György, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) tiszteletbeli elnöke, valamint Bardócz Csaba, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke. A „nemzeti lista” kudarcában meghatározó szerepe volt az SZNT és az Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőségének, jelentette ki Tőkés László. Az RMDSZ-nek sem lehetett könnyű a döntés, hiszen többéves politizálásukat kellett felülvizsgálniuk. Ennek köszönhetően most a plurális összefogásról beszélhetnek. Szükséges az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács újjáalakítása. Amikor Székelyföld területi autonómiájáért harcolnak, akkor egyben kérik az érmelléki autonómiát is, a szilágysági önrendelkezést, a határ menti régiók tényleges „eurorégiókká” való alakítását, a személyi elvű és a kulturális autonómiát, hangsúlyozta Tőkés László. A Vásárhelyi Találkozó ünnepi pillanatai következtek: bemutatkoztak az EMNT jelöltjei. Dávid László, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora emlékeztetett, tíz évvel ezelőtt elhatározták a Sapientia-EMTE megalapítását, ennek eredményeként most magyar nyelvű egyeteme van Marosvásárhelynek, Csíkszeredának és Kolozsvárnak is. Ábrám Noémi a nők, az édesanyák szerepéből indult ki. Sylvester Lajos közíró, a Háromszék napilap munkatársa kijelentette, a menni vagy maradni dilemma igazi tétje abban áll: bárhol a világon arra kell törekednünk, hogy hasznára legyünk nemzetünknek. Lakatos Róbert filmrendező a vizuális kultúra fontosságát emelte ki. /Vásárhelyi találkozó – Újjáalakult az EMNT, személyi és pártérdekek fölött. = Erdély. Ma, ápr. 19./

Értelmiség és politikum címmel interdiszciplináris konferenciát szerveztek Kolozsváron az idén 18. alkalommal megrendezett Szabédi Napok keretében. Az EMKE, a Korunk Stúdió valamint a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága szervezésében rendezett konferenciának az volt a célja, hogy „a mába hozza” Szabédit, életútjának az üzenete ugyanis a jelenünkre is érvényes. Idén Értelmiség és politikum gyűjtőcímen tartottak előadásokat, emlékezve a magyar intézményes felsőoktatás beolvasztására, továbbá Szabédi öngyilkosságára. Bálint Bencédi Ferenc unitárius püspök házigazdaként üdvözölte a résztvevőket. Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke elmondta, ötven év után is probléma, hogy nincs önálló magyar egyetem: ,,igenis szükség van önálló magyar egyetemre, igenis szükség van kulturális autonómiára”. Távlati célja az EMKE-ház központtá alakítása, méghozzá állampénzen működtetett irodalomtörténeti kutatóközpontot képzel el. Varga Andrea történész a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének hátteréről tartott előadást a román levéltári dokumentumok tükrében. A kisebbségi túlélés fő kérdésének tartja az anyanyelven való diplomaszerzés és a szakmai érvényesülés lehetőségét. A multikulturalizmusra fogott kitartó félrevezetésre hívta fel a figyelmet. Pomogáts Béla az irodalom látszólagos vereségéről tartott előadást, az 1956–1960 közti időszakban vizsgálta az irodalom és a nemzetpolitika viszonyát. Véleménye szerint történelmünkben az irodalomnak nem egy alkalommal kellett vállalnia a megtartó szerepet. Mindez megalapozta az irodalom felelősségét és méltóságát. A huszadik századi Erdély költői és politikai programjairól Markó Béla beszélt. Kós Károly transzszilvanizmusát és autonómiaprogramját Markó ma is érvényesnek tartja. Kántor Lajos Szabédi életútját ismertette Strasbourgtól Szamosfalváig. Dávid Gyula A hatalom célkeresztjében címmel Szabédinak a pártapparátussal és a Szekuritátéval való nézeteltéréseit mutatta be. A Szabédi-dosszié a mai napig ismeretlen, nem tudni, mettől meddig figyelték meg, és milyen jelentések futottak be róla. /Jakab Judit: Szabédi Napok tizennyolcadszor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Markó Béla Egy irredenta hétköznapjai című, kötetét Marosvásárhelyen mutatták be. „Ezt a könyvet nem én írtam, minden bizonnyal honoráriumot sem fogok felvenni érte, csak az előszóért. Ebben a könyvben mi beszélünk: Gálfalvi György, Kovács András Ferenc, Káli Király István, Kelemen Atilla” – fogalmazott Markó Béla. A hatalom és az állampolgár viszonyát is tisztázni hivatott a lehallgatási jegyzőkönyveket tartalmazó kötet. Pusztán kisebbségi léténél fogva, akkoriban mindenki nacionalista és irredenta volt a hatalom szemében. Mégis a hatalom vált nevetségessé és válik ma is azzá, ha figyeli és követi a kisebbségi közösségek szellemi vezetőit – hangzott el a könyvbemutatón. /Antal Erika: „Egy irredenta hétköznapjai. ” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Az RMDSZ számára kulcsfontosságú a következő, a 9. Kongresszus. Most egy új fejezetet nyithatunk: a kollektív jogokét – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Hozzátette, mindez döntési jogokat jelent a kisebbségi közösségeket érintő kérdésekben, különböző autonómiaformákat, illetve mindent, ami a kollektív jogok témaköréhez tartozik. Befejeződött az RMDSZ kormányzati részvétele, lezárult egy időszak, amelynek elemzését a kongresszuson végzik el, felleltározva az eddigi eredményeket, majd további terveket és irányvonalakat körvonalaznak. Markó kifejtette: nem a kettős állampolgárság oldja meg Moldova, és az ott élő állampolgárok problémáit, a kezdeményezést pedig elsietettnek, populistának minősítette. Emlékeztetett: néhány éve mekkora ellenállásba ütközött román részről az a magyar szándék, hogy esetleg kettős állampolgárságot kapjanak a határon túli magyarok. /Markó: kollektív jogokra törekszik az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy a program alapelvei jók, azokat alapvetően nem kell megváltoztatni, csak a hangsúlyokat kell néhol megerősíteni. Európai uniós távlatokat is kell nyitni ezen az RMDSZ-kongresszuson. Az EMNT–RMDSZ közös listának, az összefogásnak csak az egyik lehetséges eredménye a nagyobb mozgósítás, a másik hosszabb távon mutatkozhat meg: az, hogy közös álláspontokat lehet kialakítani fontos kérdésekben. /Salamon Márton László: „Isten malmai lassan őrölnek” Kongresszus előtti beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Az RMDSZ eddig nyolc kongresszust tartott. I. kongresszus: 1990. április 21–22., Nagyvárad. Az Országos Elnökség tagjai: Domokos Géza, elnök, Szőcs Géza főtitkár, Béres András, Markó Béla, Formanek Ferenc, Szilágyi Zsolt, Cs. Gyimesi Éva, Csutak István, Bodó Barna, Kántor Lajos, Zonda Attila, Toró T. Tibor, Erőss Péter, Nagy Béla, Verestóy Attila, Sylvester Lajos, Vida Gyula, Kolumbán Gábor, Káli István tagok. A váradi kongresszuson elfogadott program „a társadalmi csoportok és mindenféle kisebbségek kollektív jogainak és szabadságjogainak alkotmányba foglalását” rögzíti célként. A program ugyanakkor távlati célként „az önkormányzati rendszer csúcsszerveként működő kisebbségi parlament tervét” jelöli meg. II. kongresszus: 1991. május 24-26., Marosvásárhely. Domokos Géza marad az elnök, Tőkés László a tiszteletbeli elnök, Szőcs Géza a politikai, Kolumbán Gábor a gazdasági alelnök. Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György. A marosvásárhelyi kongresszuson elfogadott program alkotmányjogi terminusokat vezet be a romániai magyarság önmeghatározására és konkrét célul „a magyar kisebbség autonóm közművelődési intézményhálózatának kifejlesztését” tűzi. III. kongresszus: 1993. január 15–17., Brassó. Az RMDSZ elnökévé elsöprő többséggel Markó Bélát, tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót választják. Tőkés László több javaslatát megszavazzák, ezek között szerepel, hogy az RMDSZ elkötelezi magát az 1989-ben elindult rendszerváltozás mellett, a Demokratikus Konvencióval együtt követeli a temesvári nyilatkozat nyolcadik pontja érvényesülését, kezdeményezi egy gazdasági tanács létrehozását, a legnagyobb kedvezmény megadását. Az elfogadott program alaptétele a belső önrendelkezés, „a helyi és regionális önigazgatás, a személyi és kulturális autonómia”; a Romániában élő magyarságot „őshonos közösségként”, „államalkotó tényezőként” határozza meg, mely magát „a román nemzet egyenjogú társának tekinti”. IV. kongresszus: 1995. május 26–28., Kolozsvár. Hosszú vita után a kongresszus elfogadja a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. A nemzeti kisebbség helyett a nemzeti közösség elnevezést hagyja jóvá. A testület újraválasztja Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségbe, megerősíti Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét, valamint megválasztja a kongresszus után megújuló SZKT 21 tagját. Nyilatkozatot ad ki, melyben tiltakozik a tanügyi törvénytervezet kisebbségi oktatást szabályozó XII. fejezetének jogsértő rendelkezései miatt. V. kongresszus: 1997. október 3–4., Marosvásárhely. A testület elfogadja az alapszabályzat és a program módosítását, valamint az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési programját. A személyi elvű autonómia, a sajátos státusú helyi önkormányzatok, valamint a területi autonómia – amely „a helyi önkormányzatok társulásával érdekszövetségként jön létre” – megfogalmazások lényegében változatlanul megmaradnak az ötödik kongresszus után is. VI. kongresszus: 1999. május 15–16., Csíkszereda. Újabb négyéves időszakra választják RMDSZ-elnökké Markó Bélát ellenjelöltjével, Kincses Előddel szemben. Állásfoglalást fogadnak el a romániai politikai helyzettel, illetve a Balkán stabilitásával kapcsolatban. A testület elfogadott határozataiban leszögezi, hogy hangsúlyt fektet az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósítására, illetve a csángó magyarság helyzetének rendezésére. VII. kongresszus: 2003. január 31. –február 2., Szatmárnémeti. A kongresszusi küldöttek törölték az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnöki funkcióról rendelkező fejezetet. Szövetségi elnöknek Markó Bélát választották, egyetlen jelöltként. A tiszteletbeli elnöki tisztségétől megfosztott Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület az RMDSZ-kongresszussal megegyező időpontban szervezett egyházkerületi közgyűlést szintén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban. VIII. kongresszus: 2007. március 2–3., Arad. A módosított RMDSZ-program megerősíti a kulturális és területi autonómia törvényes keretei létrehozásának és gyakorlati alkalmazásának a szükségességét. A kongresszus egyik legfontosabb döntése, hogy a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa veszi át. Takács Csaba lemond ügyvezető elnöki tisztségéről, Markó Bélát egyedüli jelöltként újraválasztják RMDSZ-elnökké. A testület eldönti, hogy ismét kétévenként tartanak kongresszust, de az elnöki mandátum továbbra is négy évre szól. /S. M. L. : Húsz év RMDSZ, kongresszusokban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Vajon ha ma adatna meg a lehetősége annak, hogy itthon maradva igényeljük a magyar állampolgárságot, az erdélyi magyarok hányadrésze folyamodna érte? A kettős állampolgárság ügye ismét előtérbe került, méghozzá két fronton is. Orbán Viktor jelentette ki nemrég Kárpátalján, hogy ha a Fidesz hatalomra kerül Magyarországon, megteremti a kárpátaljai és délvidéki magyarok számára a kettős állampolgárság lehetőségét. Romániában pedig Mircea Geoana, a szenátus elnöke kezdte sürgetni, hogy segítsék a moldovaiak román állampolgársághoz vezető útját. Ezt az utat a román törvényhozás már 1991-ben megalapozta, csupán adminisztratív akadályok gördítésével érte el, hogy ne igényelje valamennyi moldovai a román EU-s útlevelet. A magyar állampolgárság ma már sokkal kevésbé vonzó Erdélyben, mint volt 2004. december 5-én, az emlékezetes magyarországi népszavazás idején. Öt-tíz évvel ezelőtt Magyarország élen járt a térség gazdaságában, és ennek a tudata a leszakított részeken is hatott. Ma viszont – amikor Magyarországot a romániainál kilátástalanabb helyzetbe kormányozták – kevés ok van a büszkeségre. Nem szerencsés Markó Bélának a moldovaiak román állampolgárságát elutasító kijelentése, mert kettős mércét jelöl. Azt mutatja, a magyarok megtagadnák mástól azt, amit maguknak akartak. /Gazda Árpád: Azonos mércével. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a Szabédi Napok alkalmából Kolozsváron tartott előadásában kifejtette: „Egy államiságától megfosztott közösségben nincsen lehetőség az elit egészséges munkamegosztására, hiszen az államvezetésből kiszorított kisebbség kénytelen az értelmiséget, írókat, művészeket, tanárokat, orvosokat olyan feladatokkal megbízni, amelyektől normális körülmények között inkább menekülni szeretnének. Az erdélyi magyar értelmiségiek nem azért politizáltak a két világháború között, majd azután is, mert erre predesztinálta volna őket a hagyomány, hanem mert erre ítélte őket a saját közösségük. Botcsinálta politikus volt szinte minden írója, költője Erdélynek, és ettől talán erkölcsösebb lett az erdélyi magyar politika, de naivabb, „poetikusabb” is volt ugyanakkor. ” Kós Károly ideológiát indított útnak, a transszilvanizmust, ez Erdély önállóságának, az erdélyi magyarság önállóságának a programja. „A Kós Károly-projektet majdnem negyven esztendő múlva Szabédi László zárja le, ő tesz saját halálával pontot a trianoni nemzedék illúziójára. ” Kós Károly teljesítette a maga hivatását. „Szabédi László abba halt bele, hogy ő viszont egy másik korban már tulajdonképpen meg sem hirdethette programját, nemhogy kiteljesíthette volna. ” Vissza kellene nézni a programalkotó írókra, költőkre vagy politikusokra, mert az 1959-ben lezárult folyamat végül is 1996 körül ismét elindult, ismét vannak illúziók, nagy szükség lenne a huszadik századi erdélyi magyar értelmiségiek programjait elemezni, kérdéseiket ismét feltenni. /Markó Béla: Költői és politikai programok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Varga Gábor kutató vegyészmérnök, Nagyvárad másként gondolkodó értelmiségi körének jelentős alakja, több kötetes szerző, drámaíró, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alapító tagja, majd elnöke, az Állami Találmányi és Védjegyhivatal volt vezérigazgatója. Tizenegy évi bukaresti „száműzetés” után tért vissza Váradra – az új politikai hatalom leváltotta tisztségéből. Varga Gábor nagyváradi otthonában alakult meg 1989. december 25-én a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szervezete. A nagyváradi értelmiség elitje az RMDSZ alapítói között volt. 1990. január 8-án az RMDSZ megkapta az egykori pártkabinet épületét. Varga Gábor később megtudta, hogy lakásán lehallgató készüléket helyeztek el, minden lépését figyelték. Lakása találkozóhelye volt a nagyváradi fiatalságnak, értelmiségieknek. Ami 1989 után következett, Varga Gábor életének legszebb periódusa volt. Közösségi összefogással talpra lehetett állítani az érdekvédelem városi, majd megyei szervezetét. Az alakuló RMDSZ vezetőségébe javasolt személyek: Domokos Géza, Tőkés László, Király Károly, Sütő András, továbbá Varga Gábor és Markó Béla. Váradnak is nagy kihívása volt az önálló magyar iskola megteremtése. Akkor a mostani Ady Gimnáziumban még ott volt a román tagozat. Szerencsére az akkori helyhatóság vezetői a korábbi pártiskolát átadták a román tagozat számára, így megalakulhatott az Ady Endre Középiskola. Országos szinten ez volt az első magyar iskola. Varga Gábor volt az RMDSZ Bihar megyei elnöke 1991 októberétől 1999 áprilisáig. Megalakultak a vidéki körzetek, a községi, helyi szervezetek. A kilencvenes évek közepén kezdődött Tőkés László tiszteletbeli elnök és Markó Béla szövetségi elnök közötti véleménykülönbségek kihangsúlyozódása. Varga Gábornak sokszor sikerült Tőkés László püspökkel mindent tisztáznia. A Varadinum-ünnepségeket közösen szervezte az RMDSZ a történelmi egyházakkal. 1992-ben a Szent László templom emléktábláját Tőkés Lászlóval együtt avatta föl Varga Gábor, s szemben ott állt Paskai László, Magyarország bíborosa. 1998. márciusában Takács Csaba akkori országos ügyvezető elnök felhívta Vargát azzal, hogy RMDSZ megkapta az országos szabadalmi hivatal vezetését, az Operatív Tanács úgy döntött, hogy ennek a hivatalnak a vezetését Varga Gábornak kell elvállalni. Varga heteken, hónapokon át vívódott, végül elvállalta. Megismerte a szellemi tulajdonvédelem világát. Ez az országos intézmény az államot megelőzve csatlakozott az Európai Unióhoz, 2003-ban. A hivatalban ő volt az egyedüli magyar. A kollégák mellé álltak. Most hazajött, várakozó állásponton van. Sajtó alá rendezi korábbi kutakodásainak termékét: a szellemi tulajdonvédelem erdélyi alakulásáról néhány adatot, illetve a szellemi tulajdonvédelem alapfogalmait tartalmazó kötete jelent meg magyarul. Tíz városra vonatkozó útijegyzet-esszékötete fog megjelenni. /Máté Zsófia: Visszatekintés a tornácküszöbről. Exkluzív interjú Varga Gáborral. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 24./

Április 25-én Kolozsváron tartották az RMDSZ IX. kongresszusát. Markó Béla szövetségi elnök lezárta az elmúlt két évtizedet, s kijelölte azokat a célokat, amelyeket követve, az RMDSZ az egyéni jogok után a kollektív jogokat kívánja kiharcolni. Traian Basescu államfő a kisebbségi törvény mielőbbi parlamenti elfogadását szorgalmazta, illetve arra biztatta a kormányt: gondolja át a dekoncentrált intézmények vezetőinek menesztéséről szóló kormányrendeletet, míg Emil Boc korrekt partneri viszonyt ajánlott fel az RMDSZ-nek. A kongresszuson úgy módosították az RMDSZ alapszabályát, hogy lehetőséget biztosítottak az EMNT belépésére a Kulturális Autonómia Tanácsba. Traian Basescu elnök kijelentette: az RMDSZ jelentős mértékben hozzájárult Románia demokratizálódásához. Az államfő támogatója a decentralizálásnak, a helyi autonómia növelésének. Beszédében Kovászna és Hargita megyével külön foglalkozott. A két megyében nem adottak a fejlődési lehetőségek a falusi magyar családok gyermekei számára. Az oktatási tárcának külön kell figyelnie arra, hogy a székelyföldi magyar gyermekek jól megtanulhassák a román nyelvet. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Kolozsváron, RMDSZ-kongresszuson egy teremben foglaljon helyet az állam elnöke, miniszterelnöke, a város volt, jelenlegi polgármestere. Ez a román demokrácia sikere – hangoztatta Emil Boc miniszterelnök. Lendvai Ildikó az MSZP újonnan választott elnökeként köszöntötte a kongresszuson jelenlévőket. Crin Antonescu, a nemzeti liberálisok új pártelnöke bevallotta, hogy elemében érzi magát az RMDSZ kongresszusán annak ellenére, hogy egy jottányit sem ért magyarul. Időnként ő is kisebbségben érzi magát, amikor tisztességes, becsületes igyekszik lenni. Bajnai Gordon miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc szakállamtitkár tolmácsolta. A kormányfő szerint a szövetség fontos szerepet játszott Románia európai integrációjában. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke emlékeztetett: olyan személyek ülnek a teremben, akik ma is sebeket hordoznak, mert az 1990 évek elején merték megtenni azokat a lépéseket, amelyeket mások csak jóval később léptek meg. Hrebenciuc elmesélte az 1993-as neptuni találkozót megelőző svájci román–romániai magyar tárgyalásokat. Rámutatott: a svájci tárgyalások után következett a „Neptun-gate”, amelynek résztvevőit Tőkés László tiszteletbeli elnök majdnem kizárta az RMDSZ-ből. Üdvözlendő, hogy megvalósult az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közötti összefogás – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, hozzátéve, folytatni kell a párbeszédet a teljes magyar összefogás érdekében. Németh Zsolt szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy a román politikusok az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket egyszerűen „alkotmányellenesnek” titulálják. Az európai kisebbségek közül lassan az erdélyi magyarság lesz az utolsó, amely nem rendelkezik autonómiával. „Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak a kettős állampolgárság intézményének a fölvetését sem” – mondta a politikus. „Kárpátalján mindig úgy tekintettünk az RMDSZ-re, mint példamutató testvérre” – mondta köszöntő beszédében Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. „Az RMDSZ-nek sikerült összefogni, így még hatékonyabban tudja képviselni közössége érdekeit. Ez az összefogás a kárpátaljai magyarság számára egyelőre csupán álom”. Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli ügyekért felelős megbízottja szerint az összefogás eredményeként létrejövő közös lista az RMDSZ integráló képességét bizonyítja. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a két térség azonos problémáiról beszélt. A megoldásra váró problémák érintik az oktatást, Tőkés László, az EMNT elnöke nem volt jelen a kongresszuson, üzenetét Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke olvasta fel. Tőkés László emlékeztetett: tíz év telt el azóta, hogy az RMDSZ legmagasabb testülete előtt legutóbb szólhatott, akkor még tiszteletbeli elnökként. 2003-ban az RMDSZ úgy gondolta, hogy nincs szükség a hivatalostól eltérő politikai értékrendre. Azonban világossá vált, hogy a közösség stratégiai célját, az autonómiát csakis összefogással lehet elérni. A Magyar Összefogás tehát történelmi szükségszerűség. Markó Béla az elmúlt tizenkilenc esztendő sikerei között említette az új oktatási törvényt, az új közigazgatási törvényt, az alkotmánymódosítást, a Szabadság-szobor felállítását, az erdők, földek, épületek visszaszolgáltatását, az új iskolák és a magyar nyelvű egyetemi oktatás megteremtését. – Végül sikerült a magyar összefogást megteremteni. A PD-L–PSD koalíció ellenzékbe szorította az RMDSZ-t. A politikai változások egyértelműen az etnikai tisztogatást is szolgálják, mutatott rá Márton Árpád. Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke javasolta, hogy vessék el mindazon alapszabályi rendelkezéseket, amelyek a korábbi választásokon más pártok színeiben induló személyek RMDSZ-listán való indulásának gátját képezik. Máté András képviselő elmondta, az állam legfőbb vezetői részéről a kongresszus alkalmával szép szavak hangzanak el, közben sorra bocsátják el a dekoncentrált intézményekben vezetői tisztségeket betöltő magyarokat. Máté emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi törvényt azért nem sikerült elfogadni, mivel éppen a jelenleg kormányzó kollégák nem támogatták azt. Borbély László figyelmeztetett: Marosvásárhelyen csendes asszimiláció folyik. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsos elmondta: a Szabadelvű Kör támogatta az összefogást, az egységes EP-listát, annak ellenére, hogy a szabadelvűeknek az egyén boldogulása a fő. A kongresszus elfogadta A Mi Uniónk, a Mi Európánk című dokumentumot, amely az uniós tagságunkból fakadó prioritásokat rögzíti a következő időszakra. „Elérkezett az ideje annak, hogy a Romániában élő másfél milliós magyar közösséget államalkotó tényezőként, a magyar nyelvet pedig helyi és regionális szinten hivatalos nyelvként ismertessük el” – olvasható a dokumentumban. /Kollektív jogok kiharcolását tűzte ki célul az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ A kongresszuson a román és magyar himnusz után az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök körül tömörülő kongresszusi küldöttek belezendítettek a székely himnusz kezdő taktusaiba is, amit az egész terem átvett. A már helyet foglalt román és magyar meghívottak – köztük Traian Basescu államfő, Emil Boc kormányfő, Crin Antonescu liberális pártelnök és Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata képviselő – így ismét felálltak. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: VIP-parádé a diákházban. A román meghívottak a céltudatosságot, a magyarok az összefogást méltatták. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A fiatalok kongresszusaként említette a kolozsvári tanácskozást Korodi Attila, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) társelnöke. A kongresszusi küldötteknek ugyanis mintegy harminc százaléka volt miértes vagy Miért-közeli. Markó Béla megemlítette, folytatni kell a fiatalítást, de azoknak a kezét nem szabad elengedni, akik eddig hasznosan dolgoztak. Az elnök értékelése szerint két nagy veszély leselkedik a közösségre. Az egyik az, hogy tagjai nem próbálnak élni az eddig kiharcolt jogokkal; nem vállalják, hogy magyarul folyamodjanak az önkormányzathoz, hogy magyarul pereskedjenek. A másik veszély: a szövetség politikusai megtanultak dolgozni, kormányozni, közigazgatni, de elfelejtettek álmodni. Szabó Ödön azt javasolta, az intézményvezetők leváltása ügyében nyújtson be bizalmatlansági indítványt az RMDSZ, és aláírásgyűjtéssel is nyomatékosítsa követelését. Korodi Attila a kis- és középvállalatokra kivetett általányadó ügyében javasolta bizalmatlansági indítvány benyújtását. Korodi majd Széll Lőrinc is felvetette, hogy az RMDSZ-nek meg kellene alakítani a Kós Károly Akadémiát, amelyen a felhalmozott közigazgatási tudást, tapasztalatot lehetne átadni a fiataloknak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében felszólaló Bakk László azt javasolta, fogadjon el határozatot a kongresszus a Bolíviában bajba jutott székely szabadságharcosok, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd ügyében. A javaslat ellen Eckstein-Kovács Péter érvelt. Szerinte a román diplomáciának kötelessége segíteni Tóásó Előd jogvédelmét és Magyarosi Árpád hazahozását, de a kalandorságot, a fegyveres erőszakot nem szabad bevonni az erdélyi magyarság jogkövetelő eszközei közé. Béres István és Ludescher István, Aradról pedig Bognár Levente a szórvány egyre kilátástalanabb helyzetéről beszélt. Asztalos Ferenc azt javasolta, dolgozza ki az RMDSZ a teljes oktatási reform csomagját. /Hadüzenet a petyhüdtségnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

Régóta várták a Magyar Összefogás listájának létrejöttét, elismerés illeti Markó Bélát, az RMDSZ és Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét, hogy képesek voltak ennek a megegyezésnek a megvalósítására. Fontos tartom továbbá, hogy létrejött az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum is, jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottsága fideszes elnöke. Amennyiben a román politikának sikerül megoldást találnia az autonómiára és a kettős állampolgárságra a Moldovai Köztársaság viszonylatában, akkor nem lehet az erdélyi magyarságtól ugyanezeket a jogokat megtagadni. /Rostás Szabolcs: Németh Zsolt: szövetségesi viszony kell. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

Április 28-án a parlament elfogadta az idei első költségvetés-kiegészítést úgy, hogy az ellenzék egyetlen módosító-javaslatát sem fogadta el, ezért a két ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az indítvány szövege kitér a költségvetés-kiegészítés és az átalányadó bevezetése mellett a kormány alárendeltségébe tartozó megyei, úgynevezett dekoncentrált intézmények vezetőinek a leváltására is. Markó szerint a magyarok által jelentős mértékben lakott régiókban az etnikai arányosság elvét is tiszteletben kellene tartani. / -or- : Bizalmatlansági indítvány a kormány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./