Hetedik alkalommal adta át Markó Béla az RMDSZ nevében az Ezüstfenyő-díjat azoknak, akik a szülőföld visszaszerzéséért fáradoztak. Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában 24 személy – köztük lelkipásztor, tanár, közíró, politikus, újságíró, polgármester és köztisztségviselő – vette át az elismerést. /Antal Erika: Ezüstfenyő-díjak hetedszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Traian Basescu államfő Budapesten megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Parlamentben, majd Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke adott ebédet a tiszteletére. Gyurcsány Ferenc kifejtette, legitim törekvés az erdélyi magyar autonómia. Emlékeztetett arra is, hogy Európa több országában, Skóciától Spanyolországig létezik ez a megoldás, hangsúlyozta ugyanakkor, a kérdést Romániában kell rendezni. – Basescu Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is folytatott megbeszélést. Románia csak az alkotmány szerint nemzetállam, a valóságban régóta nem az – mondta a román államfő kijelentésére reagálva Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó szerint Traian Basescu Budapesten az eddigiekhez képest sokkal élesebben, kevésbé diplomatikusan fogalmazott. „A politikában nem szokás olyat mondani, hogy soha” – tette hozzá Markó. /Gyurcsány: legitim törekvés az autonómia. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

Szokatlanul durvának tartja Basescu államfőnek budapesti látogatásakor tett kijelentéseit az RMDSZ, amely Markó Béla szövetségi elnök szerint a kilencvenes évek elején azzal az elképzeléssel indult, hogy jogi egyenlőséget teremtsen meg a többség és a kisebbség között. Markó szerint a román politikában az a szó, hogy soha, nem létezik. „Ha én ezt elhittem volna, akkor már kilencvenben, kilencvenegyben abbahagytam volna a politikát. Hányszor hallottuk román politikusok részéről azt, hogy soha? Amikor a magyar feliratokról, a magyar nyelv közigazgatásban való használatáról, magyar középiskolákról, magyar nyelvű egyetemi oktatásról, az aradi Szabadság-szobor visszaállításáról volt szó, hányszor mondták azt, hogy soha nem fogják elfogadni, és néhány év múlva bebizonyosodott, hogy a soha Romániában, a román politikában esetleg néhány évet jelent” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kifejtette: „Eddig is tudtuk azt, hogy a mindenkori román hatalom ellenzi a területi autonómiát, de az államfő kijelentése azt jelenti nekünk, hogy ezután még határozottabban fel kell mutatnunk az akaratot a különböző autonómiaformák megvalósítására…” „Traian Basescu újságírói kérdésre adott válaszának éles volta számított rendkívülinek, amúgy sok újdonság nem volt benne” – nyilatkozta az államfőt budapesti látogatására elkísérő Eckstein-Kovács Péter. A kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsos szerint a válasz jogi szempontból nézve tényleges állapot. Arra a kérdésre, hogy erről konzultált-e előzetesen kisebbségi tanácsadójával, Eckstein kifejtette, ő maga egy árnyalt megközelítést javasolt, „amely az alkotmányos tilalmat figyelembe véve gyakorlatilag az állampolgárságon alapuló szolidaritást” célozta. /Kovács Zsolt, Mihály László: Port kavart Traian Basescu budapesti kijelentésével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Traian Basescu államfő Budapesten tett kijelentéseiről Tőkés László EP-képviselő leszögezte, sok mindent jelentettek ki a politikusok, aminek aztán az ellenkezője valósult meg. „Egyfelől a bántó az, hogy régi diktatórikus módszereket alkalmaz, tilalmi politikát folytat, másrészt pedig ez a politikai magatartás nem eurokonform. ” „Ez a többségi politikai arrogancia a régi időkre emlékeztet. Ugyanakkor illene már megkérdezni az érintetteket is, hogy ők valójában mit is akarnak. A magyarok sorsáról van szó, és ebben a magyar nemzeti közösség a legilletékesebb nyilatkozni. ” Tőkés László egyébként február 2-án az EP támogatását kérő felszólalásában lehetségesnek tartotta a romániai magyarok területi autonómiáját. /Papp Annamária: Tőkés László az autonómiáról, az EP-listáról és a kolozsvári választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint az államfő „komolytalan és megfontolatlan” kijelentése egyenértékű azzal, hogy Romániában soha nem lesz demokrácia. – Adrian Nastase volt kormányfő az RMDSZ szatmári kongresszusán /2003-ban/ ugyanazt jelentette ki, mint most Basescu: a találkozón részt vett Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Markó Béla is, a jelenlévők pedig megtapsolták Nastasét – emlékezett vissza Izsák, aki szerint az erdélyi közélet azóta eljutott oda, hogy most már senki nem tapsol, ha valaki ilyen kijelentést tesz. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a politikában soha nem szabad azt a szót használni, hogy soha. Úgy véli, Basescu kijelentése Magyarország külpolitikájának csődjeként is felfogható, mivel „ez volt az az ország, amely a Gyurcsány-kormány révén szorgalmazta Románia uniós integrációját, anélkül, hogy nagyobb feltételt szabjanak az erdélyi magyar nemzeti közösség kérdésének rendezése terén. Toró Tibor, az EMNT alelnöke szerint nem keltett meglepetést az államfő nyilatkozata, az azonban furcsa, milyen körülmények között és hogyan mondta azt, hogy Székelyföldön soha nem lesz területi autonómia. Toró barátságtalannak és diplomáciai szempontból faragatlan lépésnek tekinti, „egy politikus ilyen ellentmondást nem tűrő kijelentéseket ritkán tesz, pláne egy államelnök”. Toró szerint ez az eset újabb érv amellett, hogy létrehívják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, amelyen sürgősen fel kell vetnie az autonómia kérdését. Az RMDSZ nem ért egyet Basescu Budapesten tett, szokatlanul durva és egyáltalán nem diplomatikus kijelentéseivel, amelyek elutasítják a kisebbségi jogokat, a közösségi jogok, az autonómia gondolatát – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Ferencz Zsolt: Negatív visszhangot keltett Basescu budapesti kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

„Annak ellenére, hogy a Nagy-Románia Párt (PRM) már nincs a parlamentben, bőven akadnak most is nacionalista politikusok, akik mindent meg fognak tenni, hogy lelassítsák a folyamatot, de mi ébren fogjuk tartani ezt a törvénytervezetet” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a kisebbségi törvény elfogadásáról, figyelembe véve Traian Basescu államfő Budapesten tett kijelentéseit, valamint az RMDSZ ellenzéki szerepvállalását. /M. L. : A PRM hiánya sem segít. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Mircea Geoana, a PSD elnöke a Tariceanu-kormányt okolta az észak-erdélyi autópályával kapcsolatos problémák miatt. Geoana az RMDSZ-t és Markó Bélát is kritizálta. Igazságosnak ítélte a szociáldemokraták azon döntését, hogy nem vonták be az RMDSZ-t a kormánykoalícióba.,,Markó Bélát hallgatva még jobban meggyőződtem a döntés helyességéről. Az RMDSZ elnök kijelentette, Románia nem egységes nemzet-állam, és szerinte nem is kell az legyen” – mondta, hozzáfűzve: ezt a magatartást nem lehet tolerálni. „Ha Kolozsváron a PD-L együtt akar működni az RMDSZ-szel, akkor az ő bajuk, de szerintem elfogadhatatlan ez a magatartás” – szögezte le Geoana. / Tariceanut és Markót bírálta Geoana. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

„Nem lehet többé kibújni a megegyezés kényszere alól, ezért felkérjük az erdélyi magyar politikai alakulatokat és azok meghatározó vezetőit, nevezetesen Markó Bélát és Tőkés Lászlót, hogy jöjjenek el Kolozsvárra, és egyeztessenek” – jelentette ki Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári polgármesterjelöltje. „Amennyiben nem születik megegyezés, a romániai magyarság távolmaradásával fogja büntetni a politikumot, de természetesen a legnagyobb vesztes maga a magyar közösség lesz” – hangsúlyozta Gergely Balázs. /P. A. M. : Megegyezésre szólít fel Gergely Balázs. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Az egyik legveszélyesebb RMDSZ-es dogma, hogy a Székelyföld autonómiájának a gazdasági fejlettség valamiféle előfeltétele. Markó Béla pár éve a Bálványosi Szabadegyetemen kifejtette: „az autópálya Erdély és a Székelyföld fejlődése szempontjából egyaránt fontos, hiszen az autonómiát csakis fejlett gazdaságra lehet felépíteni. ” Tavaly Markó Béla RMDSZ-elnök úgy fogalmazott: „gazdasági erő nélkül nem tudunk autonómiát teremteni”. Ez súlyos tévedése, elég a moldáviai gagauzok autonómiájára gondolni. A Moldovai Köztársaság Európa egyik legszegényebb állama, a gagauzok azonban ellenére meglehetősen széles körű autonómiát vívtak ki maguknak (beleértve a hivatalos nyelvhasználat jogát is). Az autonómia és a gazdaság kérdésében, elég a sokat emlegetett Dél-Tirolra vagy a kevésbé ismert Aosta-völgy autonómiájára gondolni: nem a gazdaság lendítette előre az autonómiaügyeket, hanem az autonómiák kialakulása lendítette előre a gazdaságot. /Németh Attila: Autonómiadogma. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

A temesvári Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke Marosvásárhelyen részt vett az RMDSZ – EMNT tárgyalásokon, ahol Markó Béla felajánlotta Tőkés Lászlónak az RMDSZ Európai Parlamenti listájának vezető helyét, de a független EP-képviselő ezt nem fogadta el. A következő RMDSZ-EMNT tárgyalásra február 12-én kerül sor. Abban volt egyetértés az RMDSZ és az EMNT küldöttsége között, hogy gyors döntést szeretne mindkét fél. Kétségtelen, hogy Tőkés László olyan munkát kezdett el Brüsszelben és Strasbourgban, amit folytatni kell és érdemes, olyan csapásokat nyitott meg az erdélyi magyar külpolitika előtt, amelyek azelőtt zárva voltak, hangsúlyozta Toró. Az is kétségtelen, hogy az autonómia kérdésében szükséges a magyar összefogás. /Pataki Zoltán: „Hiteles személyeket a magyar összefogás listájára!” = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

Magyar Nemzeti Lista felállítását szorgalmazza Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke Markó Béla RMDSZ-elnöknek címzett nyílt levelében, ehhez az RMDSZ és az MPP választási koalíciója adná meg a szükséges jogi keretet. Szász úgy ítélte meg, hogy sem az MPP, sem az RMDSZ önmagában nem tudná biztosítani azt a széleskörű támogatottságot, amelyre az erdélyi magyarságnak a mindenkori parlamenti, illetve az európai parlamenti választásokon szüksége van. A listavezető hely tekintetében nincsen vita az RMDSZ és az MPP között Tőkés László személyét illetően, a Magyar Nemzeti Lista második és harmadik helyére az RMDSZ, negyedik helyére pedig az MPP jelöltjét javasolják. /Magyar Nemzeti Listát szorgalmaz Szász Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Kizárta az RMDSZ–MPP-koalíció lehetőségét Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, és komolytalannak nevezte a nyílt levélben való üzengetést. /Benedek Sándor, Bágyi Bencze Jakab: Szász koalíciót ajánl Markónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Basescu államfő felhívta a figyelmet: magyar nemzetiségű polgármesterek által vezetett székelyföldi önkormányzatokban a nem magyar nemzetiségűek elleni tisztogatás folyik. Eljött az ideje annak – mondta Basescu –, hogy a kormány bizonyítsa be: a magyar kisebbség érdekeit is képes védeni. Az államfő bírálta az RMDSZ-t: egyes politikusai „úgy gazdálkodtak a decentralizált intézményekkel, mintha saját birtokaik lettek volna”. Hozzátette: ez a helyzet nem jogosítja fel az RMDSZ vezetőit arra, hogy az embereket a kormány ellen uszítsák. Arra kérte a kormány tagjait, hogy Székelyföldön váltsák le azokat az intézményvezetőket, akik alkalmatlanok, de ne tegyenek különbséget a román és a magyar nemzetiségűek között. Megismételte: a romániai magyar kisebbség esetében nem lehet szó területi autonómiáról, mivel Románia az alkotmány szerint egységes, szuverén és független nemzetállam. /Etnikai tisztogatás Székelyföldön? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ Még két hét sem telt el, és Traian Basescu államfő a második magyarellenes kijelentését tette: ismét a területi autonómia ellen foglalt állást, ráadásul kijelentette: „Azokban a polgármesteri hivatalokban, amelyeket magyar nemzetiségű román állampolgár vezet, gyakran folyik tisztogatás olyan román állampolgárok rovására, akik nem magyar nemzetiségűek. ” Erről Eckstein-Kovács Pétert, Basescu kisebbségügyi tanácsosa a késői időpontra hivatkozva nem volt hajlandó nyilatkozni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Basescu kijelentései rendkívül súlyosak. „Ez felhívás keringőre, szabad kezet ad a kormánynak, hogy azt tegye, ami ellen felléptünk: hogy leváltsák a magyar intézményvezetőket” – állapította meg Markó. Markót az elnök kijelentései – amelyek szerint a magyarok végeznek etnikai tisztogatást Romániában – a kilencvenes évek elejére emlékeztetik. „Nagyobb képtelenséget el sem tudok képzelni” – fogalmazott az RMDSZ-elnök. Markó hozzátette: „ami most történik, azt mutatja: a nacionalizmus bármikor visszatérhet, a már elért kisebbségi jogainkat bármikor visszanyeshetik. ” Az új összetételű parlamentnek ráadásul foglalkoznia kell azzal a törvénytervezettel, amely „a Hargita, Kovászna és Maros megyéből 1989. december 21. után elüldözött román családokat” hazatelepedésre ösztönözné, a fiatal román családokat úgyszintén, a kormány által nyújtott támogatással. Eszerint a Székelyföldre települő románok a kormánytól ezer négyzetméternyi területet kapnának, négyzetméterenként egy lejért, 300 ezer lejt házépítésre, még 30 ezret családonként, vagy 15 ezret egyedülállók számára berendezkedési költségre és munkahelyet. A törvénytervezetet február elején a képviselőház emberjogi bizottsága elutasította, tavaly a szenátus szintén, és a kormány is alkotmányossági kifogásokat talált benne. A képviselőház éles vita után, novemberben visszaküldte a jogi, illetve emberjogi bizottsághoz újabb véleményezésre. /Basescu rátett egy lapáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Markó Bélát, az RMDSZ elnökét a Tőkés Lászlóval az EP-választásokra tartandó találkozó előtt kérdezte a lap. A találkozó előtt látott napvilágot az a nyílt levél is, amelynek aláírói koalíciós listát szorgalmaznak az RMDSZ és az MPP közt. Az RMDSZ Tőkés Lászlónak fölajánlotta az első helyt. Sokan meglepődtek ezen, Markó hallott olyan értelmezéseket is, hogy ez biztosan valamilyen csapda. „Semmilyen hátsó gondolat bennünket nem vezérelt, amikor egy ilyen egyezséget ajánlottunk, mint az, hogy az itteni magyar közösségnek biztosítani kell a brüsszeli képviseletet, és ennek érdekében össze kell fognunk” – szögezte le Markó. Markó azt hitte, hogy a koalíció jobban fog működni, azonban másfél hónap bozótharcokkal telt el közöttük. A két párt között minden egyes funkcióért háború van. – Lesz egy nem tisztújító RMDSZ-kongresszus. Összegezni kell a problémákat, ha szükséges, alapszabályzatot és programot módosítanak. /Salamon Márton László: Az egységtől az összefogásig. Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Sikerült egyezségre jutnia február 12-én Kolozsváron az erdélyi magyar politikai élet két meghatározó vezetőjének, Markó Bélának és Tőkés Lászlónak. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke megállapodtak abban, hogy az Európai Parlamenti választásokra létrehozzák a magyar összefogás listáját, amelyen közösen szerepelnek az RMDSZ és az EMNT jelöltjei. A lista jogilag és törvény szerint az RMDSZ és a tulipán jele alatt indul, tartalmában az összefogás üzenetét fogja továbbítani. Markó Béla beszámolt arról, hogy megegyeztek a közös politikai célok egyeztetése érdekében a távlati együttműködésről is. Tőkés László hangsúlyozta az autonómia fontosságát, emlékeztetve arra, hogy árral szemben kell haladni, és csak akkor van esélyük, ha összefognak. Tőkés László mellett jelen volt az EMNT másik két vezetője, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, Markó mellett pedig az RMDSZ részéről Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László és Kovács Péter ügyvezető alelnökök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. „Az összefogás listáját Tőkés László fogja vezetni, az RMDSZ és az EMNT által jelölt személyek pedig 75, illetve 25 százalékban szerepelnek majd ezen. Abban is megegyeztünk, hogy a negyedik hely az EMNT-é lesz” – mondta Markó, hozzáfűzve: a felek kötelezően egyeztetni fognak a listán szereplő személyekkel kapcsolatosan. A megállapodást február 22-én írják alá Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen. Április 3-án létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely paritásos alapon működik majd. Tőkés László közölte: „Az EMNT pártok feletti szervezetként alakult meg. Ebben az értelemben sikerült felülemelkedni a pártpolitikai korlátokon. ” Az autonómiáról szólva, az EMNT elnöke emlékeztetett arra, hogy míg Sólyom László magyar államfő támogatja és lehetségesnek tartja az autonómia törekvéseket Erdélyben, Traian Basescu államelnök határozott nemet mondott a székelyföldi területi autonómiára. Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy rövid időn belül szintén közösen létrehoznák a Kisebbségi Autonómia Tanácsot. Tőkés László felhívást intézett az RMDSZ-hez, hogy támogassa a vasárnapi választásokon az MPP kolozsvári polgármesterjelöltjét. Arról szólva, hogy e megállapodásnak miért nem részese az MPP, Tőkés hangsúlyozta: ennek a pártnak az elődszervezete, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kezdettől fogva tagja volt az EMNT-nek, a párt képviselői benne vannak az EMNT vezetőségben is. Markó Béla úgy vélekedett: az MPP elvetélt kísérlet volt az RMDSZ-szel szembeni alternatíva létrehozására, hiszen miután bejegyeztették ezt a pártot, az önkormányzati választásokon csekély támogatást szerzett, az őszi parlamenti választásokon pedig nem volt képes megegyezni az RMDSZ-szel, független jelöltjeit sem tudta bejuttatni a parlamentbe. Ezzel szemben Tőkés Lászlót és az EMNT-ben dolgozó munkatársait az RMDSZ-en kívüli politikai áramlatok hiteles képviselőinek tekinti a szövetség – tette hozzá Markó Béla. /P. A. M. : Kiegyezés Kolozsváron: létrejött az összefogás listája. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Markó Bélának és Tőkés Lászlónak harmadik nekifutásra kínkeservesen, de sikerült megegyezniük közös választási szereplésben. Először a 2007-es európai parlamenti választások alkalmából merült fel ez a lehetőség. Tárgyalások zajlottak egy hónapon keresztül, eredménytelenül. A helyzet megismétlődött a tavalyi parlamenti választások előtt, Tőkés László református püspök nyilatkozatában sok igazság rejlik, miszerint a szövetség ellenzékbe szorulása is jelentős szerepet játszott az egyezség létrejöttében. /Borbély Tamás: Az együttműködés kötelessége. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Létrejött a megállapodás az eddig kibékíthetetlennek hitt Markó Béla és Tőkés László között. A megegyezés egyelőre még nem nyugszik sziklaszilárd alapokon. Nem derült ki például, megvalósítja-e a kitűzött célt a több éve Tőkés László által megálmodott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, azaz részt vehet-e az RMDSZ ellenzéke is az erdélyi magyar közösséget érintő döntéshozatali mechanizmusokban, írta Rostás Szabolcs. Fogas kérdés az is, félre tudja-e tenni nézeteltéréseit a két alakulat például a júniusi EP-választás kampányában. Az RMDSZ és az EMNT közeledésével együtt jár a Magyar Polgári Párt gyengítése. /Rostás Szabolcs: Az összefogás dilemmái. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Az elmúlt hónapban lemondásra szólította fel Markó Bélát Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetője, éles szavakkal bírálva a szövetségi elnök választások utáni politikai stratégiáját. Kiss Sándor téved, túloz vagy megjátssza, hogy meglepődik azon, hogy a koalíciós tárgyalásokat vezető RMDSZ-elnök elárulta addigi szövetségesét. Az RMDSZ országos vezetése ugyanis nemcsak most árulta el szövetségeseit, hanem tizenkét éve minden ciklus végén, írta Ferencz Zoltán. A magyar érdekképviselet 1990-től hat éven át együtt volt ellenzékben azokkal a politikai formációkkal, amelyek a parlamentben vagy azon kívül Románia demokratikus átalakulásáért, a volt kommunista politikai elit leváltásáért küzdött. 1996-ban megnyerte a választásokat a Demokratikus Konvenció (DK), amelynek az RMDSZ is szövetségese volt. Megnyerte, de a hatalomba bekerült egy kakukktojás is, a volt Kommunista Párt, azaz az Iliescu fémjelezte Nemzeti Megmentési Frontból Petre Roman vezetésével kivált Demokrata Párt is, amely egyébként szintén a volt kommunista nomenklatúra továbbélését volt hivatott biztosítani. Petre Roman és az akkori, igen aktív közlekedési miniszter, bizonyos Traian Basescu mindent elkövetett, hogy Emil Constantinescu elnök és a Demokratikus Konvenció ne tudja meghozni azokat a lényeges döntéseket, amelyek kibillentették volna a ‘89 után gyorsan elfoglalt gazdasági pozíciókból az RKP második vonalát és klientúráját. A cikkíró bemutatta a pálfordulások sorozatát. Első árulás: a Demokratikus Konvenció 2000-ben elvesztette a választásokat. Az RMDSZ akkori vezetői azonnal felajánlották szolgálataikat a győztes PDSR-nek, Iliescu és Nastase pártjának, a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ addigi vehemens ellenségének, az 1996 előtti magyarellenes parlamenti és sajtókampányok szerzőinek. Négy év alatt (2000–2004) az RMDSZ „nemzetközi hírű” jogászainak rábólintásával és szavazataival antidemokratikus törvények születtek: az adatvédelmi törvény például. Második árulás: 2004-ben Iliescu, Nastase és Mircea Geoana alakulata, a mai Szociáldemokrata Párt veszített a választásokon. Az RMDSZ azonnal elárulta őket is, és szövetségre lépett a kormányt alakító, addig a politikai paletta ellenkező oldalán elhelyezkedő Nemzeti Liberális Párttal, és vele, mellette, alatta kormányoz egészen 2008-ig. Harmadik árulás: az RMDSZ 2008-ban pillanatok alatt otthagyta a Nemzeti Liberális Pártot, és átáll a liberálisokat évek óta ostorozó PDL, vagyis Traian Basescu és Emil Boc pártja mellé. Ezt vette észre Kiss Sándor, ez utóbbiért kéri Markó fejét. És a többi árulás? A magyar ügyekről való lemondás? Azért mi jár? Ebből is említett néhányat Ferencz Zoltán. 1996-ban Victor Ciorbea miniszterelnök nyilvánosan megígérte ugyan a Bolyai Egyetem fokozatos visszaállítását, de az RMDSZ-vezetők tudták, hogy ez nem fog menni. Rendeztek egy konferenciát arról, hogy tulajdonképpen nincs is szükség magyar egyetemre, a multikulturális Babes–Bolyai tökéletesen megfelelő keret a magyar nyelvű felsőoktatás részére. Főszervező az Eckstein-Kovács Péter köré tömörült Szabadelvű Kör, előadók a multikulti védelmében, az önálló magyar egyetem eszméje ellen jeleskedő magyar egyetemi tanárok: Cs. Gyimesi Éva („magyar egyetem = gettó”), Magyari Nándor és mások. Azóta mi történt? Magyar egyetem 12 évi kormányzati szerepvállalás után sincs, a „multikulti” egyetemen magyar feliratokat kifüggesztő magyar tanárok elvesztik állásukat. Ebben az időszakban az oktatásért és a kultúráért felelős legmagasabb állami funkció a miniszterelnök-helyettesé. Neve: Markó Béla. Ötödik árulás: a kettős állampolgárság. Markó Béla hosszú ideig nem tudta, hova álljon. Aztán végül is Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök álláspontját találja vonzónak. 2004. szeptember 22-én Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje sajtótájékoztatón kijelentette: meg lehetne könnyíteni a magyar állampolgárság megszerzését, de nem lehet egyetérteni a kettős állampolgárság alanyi jogon való megadásával. 2004. november 24-én Markó az MTI-nek nyilatkozta: „nem elég Magyarországon elfogadni a kettős állampolgárságot, azt Romániában is el kell fogadtatni, és erre csak egy erős parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ képes”. Ez azonban nem igaz. Romániában a kettős állampolgárságnak semmi akadálya, közel egymillió, a Moldovai Köztársaságban élő román már élt ezzel a jogával – népszavazás nélkül. Különben Verestóy Attila szenátor a népszavazásban is jó üzletet szimatolt. Akkoriban az ő és a rokonai cége nyomtatta az MSZP-nek erdélyi magyarok elleni rágalmaktól hemzsegő plakátját, melynek aláírója Gyurcsány Ferenc volt. Hatodik árulás: Communitas Alapítvány. A román államtól a magyar közösség intézményeinek szánt jelentős összegű pénzügyi támogatás ennek bankszámlájára kerül. A Communitas 2008 márciusáig egyszerűen magánalapítványként működött. Mindössze 2008-ban ismerte el a kormány közhasznú alapítványként. Tíz évig Markó, később Takács Csaba elnökletével gyakorlatilag azt csinálhattak a pénzzel, amit akartak, nem volt lehetőség semmilyen társadalmi kontrollra. Nyilvános pályázatokat is csak azóta írtak ki, mióta a Krónika sorozatot indított a Communitas visszaéléseinek a felderítésére. Ma már szakosztályai vannak, pályázatokat, rendezvényeket (kivéve a nem RMDSZ Tusványosi tábort), könyv- és lapkiadást támogat, például működteti az RMDSZ-szócső Új Magyar Szót és Markó hajdani irodalmi folyóiratát, a Látót, avagy a Mentor Kiadót, amelyben Markó is résztulajdonos. Folytathatni lehetne a tanügyi törvénnyel (történelem, földrajz csak románul), az eurorégiók jelenlegi, a Székelyföldet feldaraboló térképének elfogadásával, megszavazásával (!), Románia monitorizálása idő előtti megszüntetésének a támogatásával (Frunda György), azzal, hogy az EU-ba való felvételkor az RMDSZ semmilyen kisebbségi garanciákat nem igényelt stb. Nem lehet mondani, hogy a brassói RMDSZ-kongresszuson megválasztott Markó Béla RMDSZ-elnök és szűk vezető csapata soha semmi jót nem tett a magyarság érdekében. Sok minden sikerült, főleg a szimbólumok, például a magyar feliratok és a nyelvhasználat, valamint az iskolák, székelyföldi vállalkozások anyagi támogatása terén. Az önkormányzatokban működő magyar testületek a legtöbb helyen nagyszerűen végzik a dolgukat. Azonban a magas pozíciójú vezetőket a büntethetetlenség illúziója folyamatos túlkapásokra csábítja. Belső RMDSZ-körök sérelmezik: aki az országos vezetőséget, főleg Markót, Verestóy Attilát, Frunda Györgyöt, Kelemen Hunort bírálja, annak vége, persona non grata lesz hetedíziglen, még a gyerekeitől is őrizkednek az ösztöndíjakat, kirándulásokat elosztó pártfunkcionáriusok. Az a sajtóorgánum, amely rendszeresen helyt ad bíráló hangnemnek vagy az ellentábor (MPP, EMNT, függetlenek) képviselőinek, elveszti a szövetség markába összpontosult pénzügyi támogatást. Megesik, hogy vezetőjét, bármilyen hűségesen szolgált addig, leváltják, például legutóbb Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó főszerkesztőjét egy Kincses Előd-interjúért. Nem csoda, ha a romániai magyar sajtótól nem várható tényfeltáró, kritikai szellem, a korrupciós leleplezése, annak ellenére, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) gyakori „meghívottjai” Frunda György, Verestóy Attila, Nagy Zsolt és mások. A véleménymondás szabadsága sérül, ez lehet a hetedik árulás. /Ferencz Zoltán: A hetedik és a többiek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Ismét Székelyföldre látogatott Traian Basescu államfő. Február 13-án Kovászna fürdővárosba utazott. Az Antena 3 tévének nyilatkozva Basescu ismételten megerősítette az autonómiával kapcsolatos korábbi álláspontját, miszerint Romániában soha nem lesz területi autonómia. Újságírói kérdésre Markó Béla, az RMDSZ elnöke kolozsvári sajtótájékoztatóján egyszerűen „bizarrnak” nevezte az államfő nyilatkozatát, kiemelve: igaz ugyan, hogy az elmúlt évtizedekben sikerek könyvelhetők el a kisebbségi jogok érvényesítése terén, nem mondható el viszont az, hogy Romániában minden tekintetben megvalósult volna az esélyegyenlőség, példaként említve a kollektív nemzetiségi jogok biztosításának a kérdését. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy míg Kovászna megyében 75 százalék a magyar lakosság aránya, az állami hivatalokban való jelenlétük alig 50 százalékra tehető. Hasonló a helyzet Hargita megyében is, ahol ez az arány 85–55 százalék – mondta az RMDSZ elnöke. „Az ilyen bizarr felvetések helyett inkább növelni kellene a magyarok jelenlétét az állami intézményekben. Nem szeretnék vitába szállni Traian Basescuval, aki nem tudom, hogy miért, de ismét negatív üzenetet fogalmazott meg nemcsak az RMDSZ, hanem a két székelyföldi megye magyar lakossága felé is” – szögezte le Markó Béla. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélekedett: Basescu szándékosan tesz „irritáló” nyilatkozatokat. Mind Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, mind pedig Antal Árpád polgármester határozottan cáfolták az etnikai tisztogatás vádját A sajtótájékoztatón Tamás Sándor egy levelet mutatott be az újságíróknak. Ebben egy moldovai állampolgárságú férfi kér részleteket a Kovászna és Hargita megyéket célzó kormányzati programról, amelynek célja állítólag a két megye románosítása. Tamás Sándor elmondta, írásos kérést intézett a belügyminisztériumhoz, illetve a kormányfőhöz a programmal kapcsolatos információért, azonban nem kaptak magyarázatot. „A kormány elvette pénzünket, 100 milliárd régi lejjel tartozik. Románia megyéi közül Kovászna kapja a legkevesebb pénzt az útépítésre, az erre a célra elkülönített összeg alig 10 kilométernyi útjavításra elég – mondta Tamás Sándor megyei tanácselnök. /Újból Székelyföldön időzik Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ “Kötelességemnek érzem az embereknek elmagyarázni, hogy nem kezdeményezhetnek alkotmányellenes cselekedeteket” – mondta Besesu elnök, aki saját elmondása szerint azért indult a Székelyföldre, hogy a helyi sajtóval és a helyi hatóságok képviselőivel találkozzon, és az alkotmányban foglaltakkal cáfolja meg a helyi politikusok felvetéseit. “Konkrétan a Székelyföld területi autonómiájának gondolatára utalok. Bizonyos politikai csoportok választási megfontolásokból inkább hazudnak, minthogy igazat mondjanak. Romániában az alkotmány első cikkelye szerint lehetetlen területi autonómiát adni. ” /Kizárt dolog a területi autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./ Az államelnök kifejtette, hogy a magyarok jogait be kell tartani, a magyar kisebbségnek lehetőséget kell biztosítani az anyanyelven való tanuláshoz, az anyanyelvi felsőoktatáshoz, a parlamenti és helyhatósági képviselethez, valamint arra is, hogy a magyarok az igazságszolgáltatásban anyanyelvüket használhassák. Basescu szerint az ország területét nem lehet felosztani azok a politikusok kedvéért akik a parlamentben esküt tesznek az alkotmányra, hazaérve pedig az alkotmány megszegésére buzdítják a lakosságot. Hangsúlyozta, ezeket a politikusokat inkább Kovászna és Hargita megye gazdasági helyzete kellene jobban érdekelnie. /Basescu: jogok a magyaroknak, autonómia nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Sólyom László köztársasági elnök üdvözölte, hogy a két erdélyi magyar szervezet megállapodott egy közös európai parlamenti EP-lista felállításáról. Az államfő telefonon tárgyalt Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében emlékeztet arra, hogy Sólyom László már 2008-as székelyföldi látogatásán szorgalmazta az erdélyi magyarság minél szélesebb körű összefogását. /Sólyom László üdvözölte a Tőkés–Markó megegyezést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Az RMDSZ-nek éles, de konstruktív ellenzéki szerepet kell betöltenie, kritikusan kell figyelemmel kísérnie a román nagykoalíció minden egyes lépését, ugyanakkor támogatnia kell minden valódi reformintézkedést – mondta február 14-én Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az időszerű politikai kérdések megvitatása mellett a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) meghallgatta az Ügyvezető Elnökség féléves beszámolóját, és arról határozott, hogy az április 25-én tartandó RMDSZ-kongresszus helyszínére pályázatot írnak ki. A Szövetségi Állandó Tanács Kelemen Hunort nevezte ki az RMDSZ országos kampányfőnökévé. Markó felvázolta azt az egyezséget, amelyet az RMDSZ az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) kötött: a magyar összefogás listáján az RMDSZ és az EMNT jelöltjei 75:25 százalékos arányban szerepelnek majd. /Markó: Éles, de konstruktív RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

A Hargita Megyei Tanács jogi osztályának vezetője román nemzetiségű, a háromszéki önkormányzatnál és alárendelt intézményeknél pedig hét vezetői tisztségben van román ember, közölte a Hargita és a Kovászna megyei tanácselnök. Szinte kizárólag az RMDSZ-nek köszönhető a fejlődés Kovászna és Hargita megyében, állítja Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökkel közös sajtótájékoztatón számadatokkal támasztotta alá kijelentését. A székelyföldi önkormányzati vezetők nem értik, miért bírálta Traian Basescu államfő az RMDSZ-t. Ugyanakkor üdvözölték a Traian Basescuval való tárgyalási lehetőséget. Hargita és Kovászna megyében huszonöt évig minden vezetői tisztséget csak románok töltöttek be, és ez még egy ideig 1989 után is így működött. Hiába jelentkeztek magyar emberek, csak románokat alkalmaztak, jelentette ki Borboly Csaba. Valóban volt etnikai tisztogatás, amint azt Basescu megfogalmazta, csak fordítva – a magyarok ellen. Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök elmondta: a háromszéki önkormányzatnál és alárendelt intézményeknél hét vezetői tisztségben van román ember, míg a megyei tanács 141 dolgozója román nemzetiségű. Tamás Sándor fenntartja, hogy magyar alprefektusa is lesz Kovászna megyének, és György Ervin volt kormánymegbízottat nevezte meg a tisztség várományosának. Mindezt annak ellenére, hogy a kormánypártok már megegyeztek: ahol az egyik párt jelöli a prefektust, ott a másik párt adja a két alprefektust. „Traian Basescu mostani konfliktusa az RMDSZ-szel abból fakad, hogy a szövetség ellent mert mondani az állam elnökének a székelyek területi autonómiájával kapcsolatban – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök február 16-án a szenátus plénumán. Markó közölte: az államelnök által jelzett súlyos infrastrukturális problémákat és a két megye szegénységét az RMDSZ éppen az autonómia révén kívánja orvosolni. /Kovács Zsolt: Székely cáfolat Basescunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Úgy, ahogy az alkotmány több más cikkelye is megérett a módosításra, a „Románia egységes nemzetállam” definíció is módosulhat – vélekedett Markó Béla RMDSZ-elnök. Ez nem azt jelenti, hogy „ki akarnánk szakítani Székelyföldet az ország testéből. Ez nem is lehetséges. Amit valóban meg szeretnénk csorbítani, az nem Románia területi egysége, hanem a bukaresti hatalom bizonyos jogkörei” – jelentette ki Markó. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) tiszteletbeli elnöke rossz néven vette az államfő székelyföldi „nyomulását”. Ion Iliescu szerint igaza van Basescunak, ami a területi autonómiát illeti. „Sajnos azonban az államfő kijelentései ellentmondásban vannak a magyar szélsőségesek irányába korábban tett engedményeivel, az RMDSZ-szel folytatott kétszínű politikájával. Az ilyen ügyekben határozottnak, következetesnek kell lenni!” – írta Iliescu az egyik blogbejegyzésében. /Markó: nem szándékunk az egység csorbítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

„Tőkés Lászlóval számos jelentős kérdésben nem értünk egyet, de hiteles embernek tartjuk, aki egy bizonyos koncepciót képvisel a romániai magyarságon belül” – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke annak kapcsán, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Tőkés László EP-képviselővel való február 16-i budapesti találkozóján kijelentette, „az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak és személyesen Tőkés Lászlónak köszönhetően kiváló esély van arra, hogy a következő ciklusban is hiteles, közbizalmat élvező emberek képviseljék az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben”. Markó szerint legalább két mandátumot szerezhet a romániai magyarság az Európai Parlamentben, de a szavazók sikeres mozgósításával akár hármat is. /Sz. A. : Markó: Tőkés hiteles. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Az RMDSZ és az EMNT vezetői február 22-én, vasárnap, Marosvásárhelyen írják alá a választási együttműködésre, a magyar összefogás listájának létrehozására vonatkozó megállapodást – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ vezetője rámutatott, az erdélyi magyar közösség szempontjából nagyon fontosnak tartja a Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével kötött megegyezést. A létező nézetkülönbségek ellenére mindkét fél elfogadta a szolidaritás szükségességét, a brüsszeli jelenlét és a magyarság hosszú távú érdekképviselete érdekében. Traian Basescu államelnök hétvégi, székelyföldi nyilatkozatai kapcsán Markó Béla leszögezte, az RMDSZ szívesen lát minden ilyen látogatást – hiszen a román politikusok ritkán látogatnak a két megyébe -, de azt nem, hogy véleményt mondanak anélkül, hogy az ottani helyzetet ismernék. „Értékeljük az elnök azon szándékát, hogy megismerje Székelyföld problémáit, de azt nem tudjuk értékelni, hogy kampánycélokra használja ezeket a látogatásokat”- fogalmazott. /Vasárnap aláírják az RMDSZ–EMNT együttműködést. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

A székelyföldi megyék az utóbbi esztendőkben fejlődésnek indultak, az RMDSZ megkezdte ugyan a több évtizedes hátrány felszámolását, de a térség továbbra is viszonylag szegény, az ott élők aggódnak a megkezdett projektek sorsa miatt – fejtette bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Utalt Traian Basescu államfő székelyföldi látogatására, amelyen az államfő az RMDSZ-t okolta Kovászna és Hargita megye elmaradottsága miatt. Markó szerint az államfőnek nincs igaza, amikor az RMDSZ-t „szavazathajhásznak” nevezi. „Az erdélyi magyarság, azon belül a székelyek tudták, hogy miért szavaznak ránk, ismerik tevékenységünket, bíznak bennünk. Senkinek sincs joga ezt a szavazatot és támogatást megkérdőjelezni” – szögezte le a politikus. /Markó: Székelyföldön aggódnak a megkezdett projektekért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, az RMDSZ képviselői jelenlegi alakjában nem szavazzák meg a 2009-es állami költségvetést, hozzátéve, végső döntést a parlamenti viták után hoznak az elfogadott módosító javaslatok függvényében. Kifejtette, a szakbizottságokban elutasították az RMDSZ parlamenti képviselői által benyújtott módosító javaslatokat. Markó szerint ez nem reform-költségvetés, csupán néhány költséget próbálnak meg csökkenteni, azonban ezt sem „konzekvens és hatékony módon teszik”. /Markó: így nem fogadják el a költségvetést. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

Miért nem részesült Ezüstfenyő-díjban Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke? A témát maga Szabó Ödön hozta szóba az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) hét végi marosvásárhelyi ülésén. A Bihar megyei politikus zokon vette, hogy noha az általa ügyvezetett megyei szervezet felterjesztette személyét az RMDSZ által alapított kitüntetésre, a központban lehúzták a listáról. A panaszra az országos ügyvezető elnök, Kelemen Hunor adott magyarázatot: valamennyi területi szervezetnek egy személyt kellett felterjeszteni, Biharból azonban két javaslat érkezett. Ilyen magvas kérdéseket tisztázott az SZKT hét végi ülése. Markó Béla kizárólag azokat a gondolatokat foglalta össze, amelyeket a korábbi egy-két hétben különböző alkalmakkor már elmondott. Kelemen Hunor közölte, nem szaporítja a szót a féléves beszámolójával; a képviselők a reggeli érkezéskor írásban kapták meg a szöveget. A többség az előcsarnokban cigarettázással, baráti beszélgetésekkel volt elfoglalva, és már mindenki nagyon várta, hogy hazaindulhasson. Ez lett az erdélyi magyarság döntéshozó szerveként elképzelt SZKT-ből 16 évvel a megalakulása után. Milyen más is volt a kilencvenes évek közepén egy SZKT-ülés. Akkor viták voltak, a táborok győzedelmeskedtek. A külső szemlélő is úgy érezhette, életképes az erdélyi magyar közösség, mert értelmes emberek értelmes vitákat folytatnak a közösség jövőjéről. Az RMDSZ döntéshozó szerve immár több éve nem hozott egyetlen döntést sem. Beérte annyival, hogy rábólintott a nagyok döntéseire. /Gazda Árpád: A látszat ára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

A regionális szintű együttműködés kérdései is szerepeltek Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke február 18-i bukaresti tárgyalásain, amelyeken az infrastrukturális fejlesztés, a gázvezeték és az autópálya-építés témáját egyaránt érintették a felek. Szili Katalin Roberta Anastaséval, illetve Mircea Geoanával, a román képviselőház és a szenátus elnökével ült közös asztalhoz, majd Emil Boc miniszterelnökkel tanácskozott, délután pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti frakcióival találkozott. Szili Katalin a találkozó után elmondta: román partnerével megállapodtak abban, hogy folytatják a parlamenti elnökök félévenkénti találkozóinak sorát. Emil Boc miniszterelnök arról biztosította a magyar vendéget, hogy kormánya szeretné folytatni az együttműködést a magyar kormánnyal, ennek keretében folytatnák a közös kormányülések gyakorlatát. /Elkezdték a kisebbségi törvény vitáját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ „Ez a kérdés nincs napirenden” – reagált Bukarestben Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Göncz Kinga külügyminiszternek egy nappal korábban tett nyilatkozatára, melyben azt mondta, módosítani kellene a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF). A magyar diplomata Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter budapesti látogatását követően beszélt erről. A KMKF szerepét ugyanakkor Markó Béla úgy értékelte, hogy az „mára már nemcsak ünnepi testület, hanem egy olyan intézmény, amely közös koncepciókat képes kidolgozni”, „tovább kell vinni ebben a formában, és gazdagítani kell a munkáját”. Traian Basescu államfő hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kapcsolatokban az RMDSZ továbbra is megkerülhetetlen tényező. Hivatalos látogatása végén Szili Katalin még megkoszorúzta a Veszprémben meggyilkolt Marian Cozma kézilabda-játékos sírját is. /Mihály László: Lesz még közös kormányülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára (KMKF) mostani formájában továbbra is szükség van, gazdagítani kell munkáját – jelentette ki Bukarestben Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miután megbeszéléseket folytatott Szili Katalinnal. Markó Béla felhívta a figyelmet Szili Katalin szerepére a KMKF létrehozásában, amely – mint fogalmazott – ma már nem pusztán ünnepi testület, hanem olyan intézmény, amely közös elképzeléseket dolgoz ki. Az RMDSZ új parlamenti csoportjának az a véleménye, hogy a KMKF nagyon fontos intézmény, azt ebben a formában fenn kell tartani, gazdagítani kell munkáját – tette hozzá Markó. /Markó: a KMKF-re továbbra is szükség van ebben a formában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: „Egymásra vagyunk utalva. Erre rájött Markó Béla és Tőkés László is. ” Tőkés László nyilatkozata szerint a megegyezést segítette, hogy „az RMDSZ kiszorult a kormányból”. Borbély László vallja: „nem azért ajánlottuk fel, hogy első legyen a listán, mert ellenzékben vagyunk. ” Borbély László úgy látja, az MPP elveszítette a hitelét az agresszív, visszautasító magatartásával. Az SZKT-n ugyan nem esett szó erről, de az RMDSZ-ben a vezetőségcserére irányuló bizonyos mozgások, forrongások vannak, jegyezte meg Simon Judit újságíró. Borbély szerint a vezetőségnek a jövőben jobban be kell vonni a munkába a területi szervezetek elnökeit. Nem megoldás, „hogy mondjon le Markó Béla, és jöjjön más a helyére. Vitázni lehet és kell, elemezni, mi történt az elmúlt időszakban. Erre valók a találkozók. ” Borbély szerint a megoldás: jobbítani kell a vezetési munkát. A lap munkatársa szerint egyesek szeretnék Borbély Lászlót látni szövetségi elnöknek. „Nem aktuális most erről tárgyalni. 2011-ig tart Markó Béla mandátuma, előtte le kell ülni megbeszélni, hogy hogyan tovább” – reagált erre Borbély. Simon Judit szerint mintha az RMDSZ jobbra tolódott volna. Borbély nem úgy fogalmazna, hogy jobbra tolódott, inkább valamelyest radikalizálódott. „Romániában mindenkinek meg kell értenie: az RMDSZ méltón képviselte a magyarságot, jó irányba befolyásoltuk a magyar közösséget, 1990 óta meg tudjuk tartani azt az egyensúlyt, amit a Kárpát-medencében sehol máshol nem tudtak a magyar szervezetek. ” /Simon Judit: Borbély László, képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke: Veszélyben kicsit radikalizálódunk. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 19./

Többek között az erdélyi magyar alternatívaépítés kudarcával magyarázza Tőkés László az európai parlamenti választásokról az RMDSZ-szel kötött megállapodás szükségességét. „Az utóbbi évek nagy tanulsága, hogy az autonómia ügyét nem lehet külön-külön hatékonyan képviselni. Másrészt a romániai magyar politikai életben visszaállni látszik az egypártrendszer, kudarcot vallott az alternatívaépítés” – indokolta a református püspök azt, hogy az általa vezetett nemzeti tanács közös listán szerepel az RMDSZ-szel a júniusi EP-választáson. Tőkés elmondta, azért kényszerült megegyezésre Markó Béláékkal, mert politikai játéklehetőséget kívánt biztosítani az RMDSZ-en kívüli nemzeti erőknek, köztük elsősorban a Magyar Polgári Pártnak, amely megkaphatja a befutónak valószínűsített negyedik helyet a nemzeti jelöltlistán. Tőkés László szerint nem elég állandóan a pálya széléről kiabálni és szidni az RMDSZ-t, hanem a politikai játéktérre kell juttatni a szövetségen kívüli magyar erőket. „Mivel erre senki másnak nem volt lehetősége és esélye, nekem kellett vállalnom ennek az ódiumát. A legutolsósorban tettem mindezt azért, mert nekem listavezetői helyet ajánlottak fel, hiszen 2007-ben hasonló helyzetben, amikor volt más lehetőség, nem álltam rá az alkura. Azokért vállaltam ennek a lépésnek a felelősségét, akik most a legvehemensebben ellenzik ezt a megoldást. De ha valaki jobbat tud mondani, akkor szívesen elfogadom. Nyilvánvaló volt számomra, hogy az RMDSZ senki mással nem egyezik meg” – szögezte le az EMNT elnöke, utalva Szász Jenő MPP-elnök nyilatkozatára, miszerint alakulata pártlistának tartja, és nem támogatja az RMDSZ és az EMNT választási listáját. Tőkés hozzátette. A Magyar Polgári Párt nem tudta megteremteni az alternatívát Erdélyben. „Véleményem alapvetően nem változott az RMDSZ politikájáról, viszont látom a politikai nyitás lehetőségét, és ha az RMDSZ alternatívájának nem sikerül talpra állnia, akkor más utat kell keresnünk nemzetstratégiai céljaink eléréséhez” – magyarázta a püspök. Tőkés András, az MPP alelnöke Szász Jenő magánvéleményének tekinti az MPP-elnök nyilatkozatát, miszerint pártlistának tekinti, és nem támogatja az RMDSZ és az EMNT megállapodását. „Nem érzelmi, RMDSZ-ellenességen alapuló, hanem racionális döntést kell hozni, márpedig Szász Jenő mostani állásfoglalása irracionális, hiszen a tavalyi parlamenti választások előtt elfogadta volna a belső koalíciót az RMDSZ-listán. Nem vállalom magamra eme érzelmi kitöréses döntés ódiumát” – szögezte le. /Rostás Szabolcs: Tőkés László: megbukott az erdélyi alternatíva. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Feltehetőleg kiengeszteni próbálta Traian Basescu államfő az RMDSZ vezetőit azzal, hogy a február 18-án a bukaresti elnöki palotába invitált magyar küldöttséghez teljesen más hangnemben szólt, mint az elmúlt hétvégén Székelyföldön. Előzőleg Kovásznán tartott sajtótájékoztatóján az elnök keményen támadta a szövetség politikusait. „Traian Basescu kezdeményezte a találkozót, nem sokkal azután, hogy visszatért Bukarestbe székelyföldi látogatásáról” – mondta el Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki Kelemen Hunor ügyvezető elnökkel, Borbély László ügyvezető alelnökkel, illetve Márton Árpád és Korodi Attila képviselőkkel együtt tette tiszteletét az elnöki palotában. Basescu ezúttal azt hangsúlyozta, hogy nem akarja megkerülni az RMDSZ-t. Azt ajánlotta, alakítsanak ki partnerséget a székelyföldi fejlesztési kérdésekben, oktatási kérdésekben. Markó nem erősítette meg azt az információt, miszerint Traian Basescu ezúttal is megismételte a székelyföldi önkormányzati vezetőknek Kovásznán – szintén a nyilvánosság kizárásával – tett ígéretét, miszerint a Demokrata–Liberális Párt által ellenőrzött dekoncentrált intézmények magyar vezetőit meghagyják tisztségükben, míg a kormánykoalíciós egyezség alapján a Szociáldemokrata Pártnak „járó” tisztségekbe nem szólhat bele. /Salamon Márton László: Basescu kettős retorikájaKiengesztelni próbálta az elnök a Cotroceni-palotában az RMDSZ-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Az RMDSZ és az EMNT február 22-én írja alá a magyar összefogás listájának létrehozására vonatkozó megállapodást. „Amikor bejelentettük az egyezség létrejöttét, ismertettük azokat az elveket is, amelyekben megegyeztünk a korábbi tárgyalásokon. Azokhoz képest nem várható változás, a megállapodás szövege készen van, egy-két utolsó simítás kivételével” – mondta el Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Tőkés László az EMNT–RMDSZ-megállapodás előtt egy nappal találkozik az RMDSZ-en kívüli erdélyi magyar szervezetek képviselőivel, köztük Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. Szász sajtótájékoztatóján ismét kifejtette: nem ért egyet az EMNT és az RMDSZ közös választási listájával – szerinte a koalíció az egyetlen megoldás, amit el tud fogadni. A püspök döntése kényszerhelyzetbe sodorta az MPP-t, fejtette ki Gazda Zoltán, az MPP háromszéki alelnöke. /Választási megállapodás előtt az RMDSZ és az EMNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./