A romániai magyar politikusok lesik, mikor bomlik szét a kormánykoalíció, és kerülhetnek vissza a hatalomba. Mert oda vágynak, ezt nyíltan vállalják, s azt is, hogy nem finnyásak, ha a szocdemeknek lesz szükségük pótlékra a parlamenti többség megteremtéséhez, melléjük állnak, ha a demokrata-liberálisoknak, akkor oda. Kelemen Hunor már a kormánykoalíció bejelentésének pillanatában az érdeklődő Hír Televízióknak elmondta, szerinte életképtelen szövetség született, hamar szétesik, s akkor ismét ők következnek. Nem számít, hogy a Geoana vezette szociáldemokraták decemberben kijelentették, az RMDSZ-szel nem kívánnak szövetségre lépni, s Traian Basescu államfő közvetlenül a választások után szövetséget kínált Markó Bélának, mint utóbb kiderült, csupán azért, hogy a liberálisokkal való korábbi egyezséget szétzilálja. /Simó Erzsébet: Sült galambra várva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

Közel másfélezer résztvevővel kezdődött meg augusztus 5-én az V. EMI-tábor a Gyergyószentmiklós melletti Hétvirág panzió területén. A rendezvényt, melynek idén partnere volt Hargita megye tanácsa is, további támogatásáról biztosította Gyergyószentmiklós polgármestere. Azt cselekszik ezek a fiatalok, amit ennek a nemzedéknek tennie kell, ezért támogatni fogom a jövőben is az EMI-tábort – jelentette ki a tábor ünnepélyes megnyitóján Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere, aki ugyanakkor elítélte a tábort az utóbbi időben ért sajtóbeli támadásokat. Nem lehet akkora recesszió, hogy a félretájékoztatásra ne jusson pénz, mondta a városvezető, hozzátéve: ragaszkodnunk kell ősi jelképeinkhez, mert ha engedünk a nemzeti szimbólumaink ellen indított hadjáratnak, akkor ma „csak” egyik zászlónkat feledtetik el, de holnap már a Szent Korona következhet. Az Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsadó, az RMDSZ, valamint az SZDSZ köreihez köthető liberális politikusok és újságírók támadásaival foglalkozott megnyitóbeszédében Bagoly Zsolt is, aki az EMI képviseletében szólalt fel. Bennünket örömmel tölt el, hogy egyre több fiatal érdeklődik nemzete történelme, hagyományai és hazája sorsa iránt, egyesek viszont, ráadásul éppen azok, akiket érdekeink, törekvéseink képviseletére választottak meg, együtt lépnek fel a nemzeti érzelmű fiatalok ellen a román sovinisztákkal, mondta, a szenátor „elnöki tanácsadásának” tulajdonítva az eddig példátlan ellenőrzéseket, melyekkel fentről jövő utasításnak engedelmeskedve próbálják napok óra megfélemlíteni az illetékes hatóságok az EMI-vel együttműködő gyergyói cégeket és magánszemélyeket. Bakay Kornél régész, történész előadásában a magyarság eredete, az indoeurópai tengerben való idegensége szempontjából próbált magyarázatot találni az európai népek többségét jellemző magyarellenességre. Ezt követően Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke adott számot az SZNT által az elmúlt egy évben megtett gyakorlati lépésekről. Beszélt az „internetes térfoglalásról”, azaz a.sic domainvégződés elnyerését célzó törekvésről, melyért eddig több mint harmincezer aláírás gyűlt össze, említette a Székely Termék nevű kezdeményezést, melyért az SZNT vélhetően fővédnökséget vállal, és szó volt az SZNT által kezdeményezett Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről is. Arra a kérdésre, miért nem tesz eleget a részvételre való felkérésnek az RMDSZ, Izsák Balázs azt válaszolta: Markó Béláék mindent alárendelnek a kormányba való visszatérésnek, és valószínűleg úgy ítélik meg, hogy nem tesz jót e célnak egy olyan fórumon való részvétel, mely a székely parlament előfutára hivatott lenni. /EMI-tábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

Kisebb botrány kísérte az 1989-es rendszerváltásról szóló beszélgetést az idei EMI-táborban. Az előadások után Tőkés László EP-képviselőtől a közönségből felszólaló hölgy megkérdezte: miért nem volt jelen a Magyar Összefogásról szóló, délelőtti beszélgetésen, amelyen a 2007-ben Tőkés független indulását támogató szervezetek képviselői vitáztak, és miért fogott kezet a két évvel ezelőtt éppen általa Farkaslakán Gyurcsányhoz hasonló erkölcsi hullának nevezett Markó Bélával? Tőkés László a kérdést megtapsoló közönséghez fordult: mi megtapsolni való van egy ilyen kérdésben? – tette fel a kérdést a hallgatóságnak, majd vércse típusú támadásnak nevezte a felvetést. Tőkés hozzátette: nem mondta Markó Béláról, hogy erkölcsi hulla. /(fer-): Éles szóváltás (V. EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

Egyre gyakrabban jelennek meg kompromittáló cikkek bizonyos személyekről, akikről feltételezik, vagy éppen tudni vélik, hogy a Szekuritáté besúgói voltak. Ugyanígy vádolták meg Tőkés Lászlót, Markó Bélát és még nagyon sok ártatlan embert. Nemrégiben Molnár János kiadott egy könyvet, amelyben felsorolja azokat a református lelkészeket, akik annak idején a Szekuritátéval kollaboráltak. Kinek használ ez? Miért nem vonják felelősségre azokat, akik embertelen módszerekkel kényszerítettek ártatlan embereket arra, hogy jelentéseket írjanak embertársaikról? Ezt már 1990 elején meg kellett volna tenni. A cikkíró is a Szekuritáté áldozata (három évre ítélték koholt vádak alapján), és 12 informátort állítottak rá. Miután áttanulmányozta a szekusdossziéját, megelégedéssel állapította meg, hogy a 12 besúgó közül 11 egyetlenegy olyan jelentést sem írt, amely alapján bántódása lehetett volna. Tehát csak az ő ügyével kapcsolatosan törüljenek 11 nevet és csak a 12. nevét hozzák nyilvánosságra. /Szilágyi Domokos: Ne ítélj, hogy ne ítéltess! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

Még nem tudni, lesz-e székelyföldi önkormányzati nagygyűlés. Megtartják, de nagy kérdés továbbra is, jelen lesznek-e a választott polgármesterek, képviselők? Az RMDSZ tavasszal határozottan kiállt a székelyföldi nagygyűlés megszervezése mellett, ebben nagy szerepe volt Tőkés Lászlónak és a frissen megszületett összefogásnak. Markó Béla egyértelműen az RMDSZ égisze alatt megrendezett eseményként képzelte el. A jól hangzó retorika mögött azonban nem volt valós szándék, ezt bizonyítja, hogy sértetten félrevonultak, amikor az SZNT elnöke bejelentette: ők a legilletékesebbek a nagygyűlés összehívásában. Azóta néma csend van. Tőkés László több felhívásban kért józanságot, valós összefogást, de pusztába kiáltott szó maradt minden nyilatkozata. /Farkas Réka: Kik játsszák el a székelyföldi összefogást? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke közleményében leszögezte, érthetetlennek tartja a sajtóban megjelent hírt: „Lefújta az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a szeptember 5-i székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlést. ” „Nem akartuk, hogy a nagygyűlés Szász Jenőnek, az MPP elnökének kampányindító rendezvényévé váljon” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Izsák Balázs hangsúlyozta, egyetlen Székelyföld létezik, s minden egyes községének, városának egyetlen önkormányzata van, melyekben különböző pártok képviselői, illetve függetlenként megválasztott képviselők vannak. Ezek összességét hívták meg a szeptember ötödikei nagygyűlésre, pártszínektől függetlenül. A székelyföldi önkormányzati nagygyűlést egyetlen párt sem sajátíthatja ki. Felkéri Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, hogy fogadja el a meghívást, az RMDSZ legyen társszervezője a székelyudvarhelyi nagygyűlésnek. /Izsák Balázs SZNT-elnök közleménye. = Erdély. ma, aug. 20./

A Biennálé – Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja keretében zajlott a Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozata 2009-es díjátadója augusztus 20-án, Budapesten. A Kisebbségekért Díj 2009-es erdélyi kitüntetettjei a dévai Geszty Ferenc Alapítvány, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), Jakobovits Miklós festőművész (Nagyvárad), és Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera nyugalmazott igazgatója. Az ünnepi rendezvényen részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az RMDSZ államelnökjelöltje is. /Átadták a Kisebbségekért díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Bajnai Gordon miniszterelnök szerint Magyarország lelki válságban van, hangsúlyozta a Kisebbségekért Díj külhoni magyarságért tagozata kitüntetéseinek budapesti átadóján. A lelki válságban „mindennél nagyobb szükség van a biztonságra, és a biztonsághoz a közösségformáló erőre, az identitásra, a hovatartozás erős érzetére”. A kormányfő szerint útját kell állni a rasszizmusnak, az antiszemitizmusnak, a kisebbségek ellen irányuló támadásoknak szerte a térségben. A kormányfő hangsúlyozta, a magyar államnak kötelessége a külhonban élő magyar kisebbségek támogatása, és ha szükséges, érdekeik védelme is. Elismerést kapott Bernjak Elizabeta szlovéniai egyetemi docens, Burian László, a szlovákiai Ebed plébánosa, Fedinec Csilla kárpátaljai történész, kisebbségkutató, Goldschmied József, az Égtájak Iroda programigazgatója, Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera nyugdíjba vonuló igazgatója, a dévai Geszthy Ferenc Társaság, az újvidéki Híd irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és a bécsi Szent István Egylet. Megosztott díjban részesült a 20 éves fennállását ünneplő két ukrajnai magyar szervezet, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége és a Magyarok Kijevi Egyesülete. Az ünnepségen részt vett Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is. /Bajnai: Magyarország lelki válságban van. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

Jövő hét végén, egy nap eltéréssel, két nagygyűlésre is hivatalosak, pártállásuktól függetlenül, a székelyföldi önkormányzati elöljárók. Mindkettő célja a székelyföldi autonómiaigény megerősítése: az egyiket szeptember 4-én Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szervezi, a másikat 5-ére Székelyudvarhelyre a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hirdette meg. A szeptember 4-i nagygyűlés helyszínéről, időpontjáról és tartalmáról Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az EMNT vezetője is egyeztetett a múlt héten. A rendezvényen dokumentumot készülnek elfogadtatni a résztvevőkkel Székelyföld jelenéről és jövőjéről, kidolgozásában az RMDSZ és az EMNT szakemberei vesznek részt. Izsák Izsák Balázs, az SZNT elnöke azt szeretné, ha a két nagygyűlést kétnapos, de egyetlen rendezvénynek tekintenék a szervezők mindkét fél részéről. /Cs. P. T. : Két székely nagygyűlés egyazon autonómiáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Az RMDSZ nem zárja ki, hogy a szövetség ismét kormányzati felelősséget vállaljon az elnökválasztások előtt vagy után, de csakis bizonyos feltételek mellett, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök augusztus 24-én, Széken, a Szent Bertalan-nap alkalmával tartott megemlékezésen. „Több tényezőtől is függ az RMDSZ kormányzati részvétele. Itt nem csak arra gondolok, hogy a szövetség parlamenti súlyának megfelelő arányban vegyen részt a kabinetben, vagy hogy ennek az új kormánynak mit tartalmaz majd a programja, hanem elsősorban arra, hogy az új kabinetnek lesz-e megfelelő parlamenti támogatottsága, vagy sem. Egy kisebbségi, vagy egy törékeny parlamenti többség által támogatott kormány ugyanis nem tud megfelelni a gazdasági válság jelentette kihívásoknak. A jelenlegi helyzet is ezt tükrözi, hiszen most sem többségi támogatottságnak örvendő kormány vezeti az országot, hanem két hatalmon lévő párt”, nyilatkozta Markó Béla. Hozzátette: az RMDSZ sem a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L), sem a Szociáldemokrata Párttal (PSD) nem folytatott tárgyalásokat egy új kormány létrehozásáról. A hétvégén kiszivárgott titkos szociáldemokrata dokumentum szerzői úgy tudják: a PD-L már megkörnyékezte nem csak az RMDSZ-t, és a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőit egy új kormány létrehozása érdekében, hanem egyes PSD-s és PNL-s politikusokat is, hogy igazoljanak át Emil Boc pártjába, így ugyanis megoldódna az új kabinet parlamenti támogatottsága. /Nem zárja ki az újabb kormányzati felelősségvállalást az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, a Nemzeti Liberális Párt bizalmatlansági indítványt készül benyújtani az RMDSZ segítségével, amely akár a jelenlegi kormányfelállást is megváltoztathatja. „Az RMDSZ érdeke az, hogy kormányra kerüljön. Ez minden politikai szervezet érdeke. ” – fejtette ki Markó, hozzátéve, arra csak komoly feltételekkel vállalkoznának erre. Az RMDSZ-nek legyenek eszközei, hogy a magyar közösség helyzetén is változtasson, másrészt szükséges a kisebbségi törvény elfogadása. Csíkszeredában lesz az RMDSZ és az EMNT szervezésében egy nagygyűlés, Székelyudvarhelyen pedig egy kisgyűlés, amelyet a Székely Nemzeti Tanács szervez. Az SZNT felkérte az RMDSZ-t, hogy legyen partner a szervezésben, azonban az RMDSZ nem társul, szögezte le Markó, szeptember 4-én Csíkszeredában megtartják az önkormányzati nagygyűlést. Székelyföld jövőjéről, autonómiáról, gazdasági és infrastrukturális fejlesztési célokról szeretnének elfogadni dokumentumot. Markó leszögezte: az RMDSZ nem részt vesz a székelyudvarhelyi nagygyűlésen. /Mózes Edith: Lesz egy nagygyűlés és egy kisgyűlés? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke nem tartja kizártnak, hogy alakulata saját jelöltet indítson az ősszel sorra kerülő elnökválasztások alkalmával. Az MPP elnöke Sepsiszentgyörgy központjában felavatta az MPP Kovászna megyei szervezetének székhelyét, majd hangsúlyozta, a székelység közképviseleti testülete a Székely Nemzeti Tanács; Markó Béla, Tőkés László és Kelemen Hunor tévednek, ha ezt nem veszik figyelembe. /Kovács Zsolt: Elnökjelöltet indít az MPP? Szászék mindkét székely nagygyűlésre elmennének. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatón kijelentette: a jelenlegi kormány még nem teljesítette vállalt kötelességeit, s ő a maga részéről az utóbbi hónapokban csak tétovaságot tapasztalt a kormánypártoktól. Az államfői választások után üdvös lenne egy új kormány alakítása. Az RMDSZ azonban feltételekhez köti a kormányban való részvételét. /Markó: a kormány nem tett eleget vállalásainak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Tavaly ősszel, a marosvásárhelyi könyvfesztiválon megjelent a színen Csíkszereda negyedik (!) nagyobb könyvkiadója, a Pallas-Akadémia, a Pro Print, a Székelyföld folyóirat működtette Hargita kiadóvállalat mellett a Bookart. Addig is jelentettek meg könyveket, Markó Béla gyermekverseinek színes sorozatát (A pinty és a többiek, Miért lassú a csiga, A hold fogyókúrája), és Hány életünk volt címmel kiadtak egy válogatást is Markó legszebb szonettjeiből. Egyértelműen Markó gyermekverseinek és verseinek kiadását vállalták fel, a sorozat valószínűleg folytatódik. – A Hajdú Áron vezette Alutus Nyomda nagy gondot fordít a könyvek szép kiállítására. A Bookart adta ki Kövi Sára Balettka című kecses kis kötetét a szerző verseivel és rajzaival. A kiadó eddig legnagyobb teljesítménye Dieter Schlesak Capesius, az auschwitzi patikus című könyve Hajdú Farkas Zoltán fordításában. Az Erdélyi létlap egy sajátos antológia: a Látó folyóirat két tematikus számának anyagából válogatott Láng Zsolt. Megjelentet a kiadó tanulmányokat is, így Tánczos Vilmos Elfelejtett szavak című kötete ,,egy csíki székely ember nyelvéről és világképéről” ad számot. Kiadnak jelenkori prózaírókat is: Szabó Róbert Csaba Kutyák birodalma című novelláskötetét és Selyem Zsuzsa Mire vársz? című prózakötetét. /Bogdán László: Közelképek a Bookart Kiadóról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

Már csak tizenkétszer keresne többet az államfő a szakképzetlen munkásnál, ugyanis a kormány augusztus 29-én tartott rendkívüli ülésén elfogadta a szakszervezetek javaslatát, miszerint a korábbi 15-ös helyett 12-es lenne a közalkalmazottak számára felállított egységes bértábla legnagyobb szorzója. A kormány által tervezett reformcsomaggal kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke megjegyezte: a koalíciós pártok közötti viszony nem teszi lehetővé a politikai kiszámíthatóságot. Saját felelősségre aláírt nyilatkozatot tettek a kormány tagjai, amelyben vállalták, hogy év végéig havonta lemondanak mintegy 1100-1200 lejről miniszteri bérükből, ekként közel 100 ezer lejt takarítanak meg az állami költségvetésnek. /Moldován Árpád Zsolt: Zsugorodik a bértábla. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Az RMDSZ meghívott minden székelyföldi polgármestert és tanácsost a szeptember 4-i, csíkszeredai székely önkormányzati nagygyűlésre: úgy értékeljük, hogy bár nincsen közigazgatásilag ennek kifejezése, Székelyföld egy entitás hagyományban, kultúrában és gazdasági fejlesztési lehetőségekben – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ elnöke közölte, a tanácskozáson várhatóan dokumentumot fogadnak el a gazdasági infrastrukturális fejlesztési stratégiáról és közigazgatási szervezésről, a tervezeteket hamarosan az önkormányzati képviselők is megkapják. Kormányváltásra szükség van, de csak az elnökválasztás után – hangsúlyozta Markó Béla. /A. E. : Változást vár ősztől Markó. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Az RMDSZ azt tanácsolja majd a polgármestereinek és a tanácsosainak a szeptember 4-i csíkszeredai önkormányzati nagygyűlésén, hogy ne vegyenek részt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által egy nappal későbbre szervezett hasonló rendezvényen – jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A szeptember 5-i, székelyudvarhelyi nagygyűlést szervező SZNT nincs jelen a közigazgatásban, nincsenek polgármesterei és önkormányzati képviselői. „Nem hiszem, hogy engedményeket kellene tennünk az SZNT-nek, vagy hogy tárgyalnunk kellene velük. Az SZNT egy civil szervezet, egy polgári egyesület, néhány tiszteletreméltó személy egyesülete bizonyos célkitűzések népszerűsítésére. Nagy különbség van egy polgári egyesület és egy parlamenti alakulat, az RMDSZ között. A Magyar Polgári Pártnak (MPP) hat-hét polgármestere van a Székelyföldön, az RMDSZ-nek több mint száz” – mondta Markó. /Markót nem aggasztja, hogy a polgári párt is indít államfőjelöltet. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

Markó Béla ismét nyeregben érzi magát. Nyilatkozatából ismét a régi erőpolitizálás fordulatai köszönnek vissza: az RMDSZ elnöke lekezelően nyilatkozik a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt szeptember 5-i székely önkormányzati nagygyűléséről. Markó valójában az RMDSZ elnökválasztási kampánynyitó beszédét mondta el, fölvázolva az általa vezetett alakulat stratégiáját. Eszerint az RMDSZ kifelé, a román pártok felé együttműködésre való hajlandóságát hangsúlyozza, egy, a választások után esetleg átalakuló kormányban való részvételét sem zárva ki, miközben a magyar közösségen belül konfrontatív politikát folytat, az MPP–SZNT-tandem kiszorítását szorgalmazza. Ennek egyik kiváltója Szász Jenő MPP-elnök bejelentése is lehet, amely szerint nem kizárt, hogy pártja önálló jelöltet indít az elnökválasztáson. Ez pedig az RMDSZ számára egyértelműen kedvezőtlen fejlemény, mert jelöltje, Kelemen Hunor az eddigi felmérések szerint igencsak rosszul áll. A várakozásokat alulmúló választási eredmény pedig jelentősen gyengítené az RMDSZ pozícióit egy esetleges kormányszereplésről szóló tárgyaláson. /Balogh Levente: Nyeregben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

A Magyar Polgári Párt Hargita és Kovászna megyei elnöksége nyílt levelet írt Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. RMDSZ-es módszer, hogy kampányidőszakban kitűzik zászlójukra az autonómiát, utána pedig bársonyszékekért állnak sorba, olvasható a levélben. Emlékeztettek az RMDSZ 2004-től felkapott jelszavára: „Együtt az autonómiáért!” Hogyan illik ebbe a képbe a markói biztatás, hogy ne menjenek el a székelyudvarhelyi nagygyűlésre az RMDSZ-es képviselők? A román nemzetállamot támogatják, vagy az autonóm Székelyföldet? /Az MPP nyílt levele Markó Bélához. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

Találkozót kért Emil Boc miniszterelnöktől Markó Béla, az RMDSZ elnöke miután a koalíció úgy döntött: a kisebbségekre nézve hátrányosabb, Ecaterina Andronescu-féle tanügyi törvényért vállalna felelősséget a kormány. Markó Béla arról próbálta meggyőzni a kormányfőt, hogy a tervezet végső változatánál vegyék figyelembe az RMDSZ módosító javaslatait. Kötő József szerint az RMDSZ azt szeretné, ha a tanügyi törvény a Mircea Miclea által vezetett bizottság elképzeléseire épülne. /Cseke Péter Tamás: Tanügyi törvény: Andronescu győzött. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Szeptember 4-én Csíkszeredában lesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös szervezésében a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés. A rendezvényen mintegy ezer polgármester, alpolgármester, helyi és megyei tanácsos vesz részt, de jelen lesznek az RMDSZ képviselői, szenátorai és tisztségviselői is. Beszédet mond Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László, az EMNT elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, államelnökjelölt, valamint Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. A rendezvényen sor kerül a Székelyföld fejlesztési stratégiájáról szóló Memorandum, valamint a Kiáltvány bemutatására és elfogadására is. /Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

Kiáltványban erősítik meg autonómia iránti igényüket szeptember 4-én Csíkszeredában Székelyföld önkormányzati elöljárói. Másnap, Székelyudvarhelyre várja az SZNT hasonló célból a polgármestereket és tanácsosokat. „Mi, Székelyföld választott önkormányzati és parlamenti tisztségviselői, közösségünk akaratából elnyert polgármesteri, alpolgármesteri, önkormányzati és parlamenti képviselői mandátumunknak megfelelően, ezúton ismételten kinyilvánítjuk: régiónk és közösségünk jövőjének egyetlen tartós garanciája Székelyföld területi autonómiája lehet” – többek között ez áll a Kiáltvány a Székelyföldért című dokumentumban, amelyet szeptember 4-én olvasnak fel Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által összehívott székely nagygyűlésen. Szót kért a szervezőktől Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is. Kelemen Hunor, RMDSZ ügyvezető elnöke nem tudta megmondani, szóhoz jut-e majd az MPP elnöke. Hozzátette: „az RMDSZ nem foglalkozik a székelyudvarhelyi rendezvénnyel”. Ennek ellenére a szeptember 4-i nagygyűlés programja szerint RMDSZ-es politikusok is felszólalnának Székelyudvarhelyen, köztük Markó Béla, illetve házigazdaként Bunta Levente polgármester is. Csinta Samu, a Sepsiszéki Székely Tanács tagja közölte, a felsorolt RMDSZ-vezetők és -képviselők közül senki nem jelzett vissza, hogy részt vesz-e a székelyudvarhelyi nagygyűlésen. Az SZNT azt tervezi, hogy bejelenti: Székelyföld olyan oszthatatlan és egységes régió, amelyet Romániának és az EU-nak el kell ismernie, részeit nem lehet csatolni más adminisztratív körzetekhez, illetve nem bővíthető ki más területekkel. /Autonómia a négyzeten. Különleges jogi státust kérnek ma Székelyföldnek a csíkszeredai nagygyűlésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös rendezésében szeptember 4-én megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen mintegy ezer polgármester, alpolgármester, helyi és megyei tanácsos, képviselő és szenátor vett részt. Markó Béla, az RMDSZ felhívta a figyelmet: nem elég kiáltványban megerősíteni az autonómia iránti szándékot, ahhoz következetes, folyamatos munkára lesz szükség a jövőben. Ez közös munka lesz, ennek szellemében hívták meg erre a gyűlésre az RMDSZ-en kívüli szervezetek – így a Magyar Polgári Párt (MPP) – választott önkormányzati képviselőit is. A romániai magyarság „résztulajdonosa” Romániának, Erdélynek, Székelyföldnek – hangsúlyozta Markó Béla -, Romániában 7, Erdély területén 25, Székelyföldön pedig 80 százalékban magyar a lakosság, tehát ilyen arányban „résztulajdonosa” az országnak, illetve annak a területnek, amelyben szeretné megőrizni identitását. Markó utalt a szlovákiai magyarság helyzetére: visszaveszik a magyaroktól a már megszerzett jogokat. Szerinte ez nem csupán két ország ügye, az Európai Uniónak nagyon is köze van ahhoz, hogy miként alakul a helyzet. Markó megállapította, hogy Romániában is igazán csak az autonómia eszközével veheti kezébe a magyar kisebbség a saját sorsát. Leszögezte: Székelyföldnek sajátos, etnikai identitása is van, ezért sajátos területi autonómiára is szüksége van. Tőkés László, az EMNT elnöke megállapította: Székelyföldnek országnyi területe van, mintegy 2000 négyzetkilométerrel meghaladja Koszovó területét. Az EMNT elnöke kifejtette: a Kárpát-medencében minden legitim politikai erőnek kötelessége az autonómia képviselete. Magyarországra is utalva szükségesnek nevezte a „nemzetpolitikai rendszerváltást”, amely nélkül nem lehet teljes a politikai rendszerváltozás. /Székelyföld számára az egyetlen tartós megoldás a területi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ Székelyföld a miénk, nekünk itt a helyünk, egymásra mindig számíthatunk. Fontos, hogy gyerekeink, közösségeink lássák, nem félünk, bátrak vagyunk, van hitünk, erőnk céljaink megvalósítására – fogalmazta meg üdvözlő beszédében a nagygyűlés üzenetét Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. „Magunkra vagyunk utalva, de van bennünk erő ennek a kihívásnak eleget tenni” – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Tőkés László, az EMNT elnöke azt hangsúlyozta, már önmagában nagy eredmény, hogy ez a találkozó létrejöhetett, még akkor is, ha egymás után két helyen jött létre, mert lényegében mind a kettő azt üzeni a magyar közösségnek, hogy „egyet akarunk”. Ugyanakkor bírálta mind az RMDSZ „kizárólagos pártpolitikáját”, mind az SZNT-t, amely magáénak tekinti „az autonómia képviseletének kizárólagos jogát”. Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje Szent István példáját állította a székelyföldi nagygyűlés résztvevői elé, arra biztatva őket, hogy tegyék azt, amit a magyar közösség rájuk bízott. A nagygyűlés elfogadott egy memorandumot Székelyföld sajátos közigazgatási és fejlesztési jogállásáért, illetve egy kiáltványt Székelyföldért, amelyben az Európa Tanács 176/1993-as számú ajánlásának, az Európai Kisebbségvédelmi Keretegyezménynek a betartását követelik, ugyanakkor követelik a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvvé nyilvánítását, valamint az 1918-as Gyulafehérvári Kiáltvány harmadik pontjának szellemében „a teljes nemzeti szabadságot az együtt lakó népek számára”. /Mózes Edith: „Egyetlen garantált megoldásnak a területi autonómiát tartjuk. ” = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./ „Nehéz dolgunk van, hiszen ezerszer el kell magyaráznunk román barátainknak, hogy az, amit mi akarunk és kérünk, nem valakik ellen akarjuk, nem valakik ellen kérjük. ” „Nem akarunk elvenni senkitől semmit” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. /”Senkitől semmit nem akarunk elvenni” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

Csíkszeredában, az RMDSZ és az EMNT szervezte székely nagygyűlésen mintegy ezer székelyföldi polgármester, alpolgármester, helyi és megyei tanácsos, az RMDSZ számos helyi és országos vezető tisztségviselője vett részt. Szolidáris cselekvésre és gondolkodásra, valamint a szavak szintjén elhangzottaknak a mindennapi életben való következetes végig vitelére van szükség ahhoz, hogy az elsődleges célként kitűzött autonómiát elérhessük – fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szerinte semmi nem indokolja azt, hogy bárki is visszautasítsa a székelyek jogos követelését, hiszen az autonómia nemcsak Székelyföldnek, de az egész országnak jót tenne. Bár az egy több volna, mint a kettő, szándékában a kettő megegyezik, valamelyest kiegészíti egymást – fogalmazta meg Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, utalva a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett másnapi, Székelyudvarhelyen megtartott rendezvényre. Tőkés, László csíkszeredai felszólalásában elmarasztalta mindkét oldalt. Előbb a Markó-doktrinaként elhíresült egységpolitikát bírálta, majd az SZNT-nek is üzent, szerinte a tanács megpróbálja kisajátítani Székelyföld területi autonómiájának képviseleti jogát. Szász Jenő elmondta: őket a csíkszeredai rendezvényre nem hívták, s Markó még az esemény előtt azt is kijelentette, a nagygyűlést az MPP nélkül képzelik el, ők mégis egy húsz-huszonöt fős delegációval képviseltették magukat. Markó Béla kifejtette, a székelyudvarhelyi találkozón nem vesz részt, mert már mindent elmondott, amit akart, és üzenetét nem kívánja megismételni egy „kevésbé politikai térben”. Csíkszeredában a nagygyűlés résztvevői elfogadták a Memorandum Székelyföld sajátos közigazgatási és fejlesztési jogállásáért, valamint a Kiáltvány a Székelyföldért elnevezésű dokumentumokat, amelyekben a jelenlévő székely székek önkormányzati képviselői hitet tettek az autonómia mellett, és felhívják Románia és az Európai Unió figyelmét a székelység helyzetére. A két dokumentum összefoglalta a magyarság alapvető célkitűzéseit, a közigazgatási reformot és a decentralizáció felgyorsítását, új gazdasági fejlesztési régiók kialakítását, a területi autonómia megvalósítását. /Fleischer Hilda: Jövőt hozó autonómia. Több mint ezer küldött vett részt a csíkszeredai székely nagygyűlésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

A Nagy-Románia Párt (PRM) reagálása a két székely nagygyűlésre részéről „természetes” reakciónak számít: a székely autonómiáról szóló „országos referendumot” kértek november 22-re, viszont Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének vehemenciája meglepően hatott. „Kérem az állam hivatott intézményeit, elsősorban az ügyészséget, hogy vizsgálja ki és büntesse meg a székelyudvarhelyi székely nagygyűlés résztvevőit. Úgy véljük, ott megszegték az alkotmányt, ami teljességgel elfogadhatatlan számunkra” – fejtette ki Antonescu. „A román politikusoknak külön kellene kezelniük a két rendezvényt. Ami Csíkszeredában elhangzott, az mind védhető, míg egy civil szerveződés rendezvénye nem jelent semmiféle politikai felelősségvállalást, tehát nem ugyanaz a mérce” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök a csíkszeredai és a székelyudvarhelyi rendezvényeket bíráló román politikusi kijelentések kapcsán. /”Várt” reakciók. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója tájékoztatta az általa vezetett intézményt felügyelő parlamenti bizottság tagjait a hétvégén megrendezett székelyudvarhelyi székely önkormányzati nagygyűléssel kapcsolatban gyűjtött háttér információkról. George Maior egyfelől aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az országban „fokozódik az autonomista diskurzus”, másfelől viszont arról tájékoztatta a honatyákat, hogy a székelyek „demokratikus”, „megszokott” rendezvényen vettek részt. Cezar Preda, a SRI-bizottság elnöke „demokratikusnak” nevezte a székelyudvarhelyi nagygyűlést. „A rendezvénnyel kapcsolatban felvetődött az a kérdés, hogy veszélyt jelent-e az ország biztonságára. A helyszínen tartózkodó SRI-sek részéről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy demokratikus, a székelyek szokásos megnyilvánulásáról volt szó” – tette hozzá Preda. Markó Béla RMDSZ-elnök is védelmében vette a székelyudvarhelyi nagygyűlés szervezőit, szerinte egy civil szervezetnek megvan a teljes szabadsága hasonló jellegű rendezvények szervezésére. Emil Boc kormányfő „rendkívül súlyosaknak” nevezte Corneliu Vadim Tudor PRM-s pártelnök azon kijelentését, hogy az RMDSZ-t és leányvállalatait, a z MPP-t és az SZNT-t törvényen kívül kellene helyezni. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Ártalmatlan székelyek? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

A Nemzeti Liberális Párt /PNL/ mindenképpen bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, közölte Ludovic Orban, a párt alelnöke. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a szövetség csak a reformtörvények végleges szövegének ismeretében dönt az indítvány támogatásáról. Markó közölte, leginkább az oktatási törvény miatt aggódik, amelyből az RMDSZ-t leginkább az anyanyelvi oktatást érintő cikkelyek foglalkoztatják. /Balogh Levente: A Nemzeti Liberális Párt benyújtja a bizalmatlansági indítványt, az RMDSZ később dönt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

Változatlan marad a 2010-es költségvetésben a határon túli magyarok támogatása – nyilatkozta az MTI-nek Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Az Országgyűlés elé került, a kormány által jóváhagyott jövő évi költségvetés-tervezetben, a határon túli magyarok támogatásában a kormány továbbra is kiemelten kezeli a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozását – hangsúlyozta Gémesi. Összesen mintegy 1,4 milliárd forintra számíthat a Sapientia 2010-ben. Ugyancsak változatlan maradt a 2010-es költségvetés tervezetében a szórványmagyarság támogatására szánt összeg. Az összességében mintegy 400 millió forintból lehetőség nyílik olyan célok megvalósítására, mint például a bákói csángó kulturális központ létrehozása és a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásának folytatása. Más régiókban is támogatásra számíthatnak a szórványban élők számára fontos kollégiumok. /Nem változik a támogatás mértéke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./ A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) egy fontos lehetőség arra, hogy a határon túli magyar szervezetek, a magyarországi parlamenti pártok és a magyar kormány közösen kifejezhessék szolidaritásukat: fontosak az elvi állásfoglalások, a konkrét megoldások, de a leglényegesebb a szolidaritás, a közös fellépés, a közös véleménynyilvánítás mindazzal kapcsolatban, ami ma a magyarsággal történik a Kárpát-medencében – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök Budapesten, a KMKF ülése előtt. Markó Béla az ülést megelőzően úgy nyilatkozott, Romániában nőtt a magyarellenesség, de még mindig nem lehet szlovákiai analógiáról beszélni. /Ülésezett a KMKF. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

Bő egy héttel elfogadása után végre napvilágot látott a csíkszeredai székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen elfogadott memorandum. A jelen levő polgármesterek, képviselők megelőlegezték a bizalmat, a rendezvényt szervező RMDSZ-nek és EMNT-nek nem sikerült megegyeznie a dokumentum szövegében. Tőkésék túl kevésnek tartották az RMDSZ által javasolt változatot, Markóék pedig túl soknak az EMNT elképzeléseit. Végül szétosztották a Tőkésék módosító javaslatait is, úgy tűnt, sikerül érvényesíteni akaratukat. A végleges szöveg csak szeptember 13-án jelent meg az RMDSZ honlapján. Az EMNT javaslatai többnyire helyet kaptak a végső dokumentumban, a preambulumba bekerült a 2007-es autonómia-népszavazás is, de nem szerepel, hogy ezt a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte. A memorandum szerint a gondokra egyetlen lehetséges jogi megoldás: Székelyföld területi autonómiája. /Farkas Réka: Véglegesítették a csíkszeredai memorandumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

„Egyre jobban hiszem azt, hogy ez volt az utolsó beszéd, amelyet Traian Basescu államelnöki minőségében mondott a parlament előtt” – jelentette ki Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt követően, hogy a parlament két házának együttes ülésén elhangzott Basescu államfő beszéde. Geoana kifogásolta, hogy az ország elnöke egyetlen szót sem ejtett a gazdasági válságról és a gazdaság fellendítéséről. A szociáldemokraták sajtónyilatkozataiból kiderült, hogy a demokrata-liberálisok megzsarolták őket. Mircea Geoana és Miron Mitrea pártvezetők egyaránt megerősítették: koalíciós partnerük a kormányban maradásuk feltételeként szabta meg annak a három törvénytervezetnek a támogatását, amelyért a Boc-kabinet a parlament együttes ülése előtt felelősséget vállalt. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is keményen bírálta az ország elnökét, kifejtve: „Traian Basescu nem más, mint Ceausescu későbbi karikatúrája”. A politikus szerint kevés esélye van annak, hogy elfogadják majd a bizalmatlansági indítványt. Az RMDSZ csak az első forduló után dönti majd el, hogy melyik párt jelöltjét támogatja az elnökválasztáson – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. A kormány ellen benyújtandó bizalmatlansági indítványról szólva, Markó kifejtette: sem a demokrata-liberálisoknak, sem a szociáldemokratáknak nem érdeke, hogy még az elnökválasztás előtt megbukjon a jelenlegi kormány. Az indítvány pozitív hozadéka, hogy lehetőséget teremt a szövetség és a liberálisok számára álláspontjuk kifejtésére. /Geoana: A PD-L megzsarolta a szociáldemokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Mircea Geoana kifogásolta, hogy az államfő „mások érdemeivel kérkedett”, a saját mulasztásait pedig elhallgatta. Markó Béla szerint Basescu parlamenti felszólalása inkább a kormányok elmúlt években elért eredményeire vonatkozott. „Kevésbé szólt arról, hogy mi a szerepe az államfői intézménynek, illetve arról, hogy az alkotmány által előírt közvetítő szerepét milyen mértékben sikerült ellátnia az elmúlt években” – mondta az RMDSZ elnöke. Traian Basescu beszédében emlékeztetett arra, hogy 2005 óta a Korrupcióellenes Hivatal (DNA) húsz hivatalban lévő, illetve volt miniszter ellen kezdett büntetőjogi vizsgálatot, de egyik eljárás sem zárult végleges, jogerős ítélettel. Megfeddte a bírókat, akik szerinte ma szabadon cselekedhetnének, de nem tudnak mit kezdeni a szabadsággal. Basescu utalt arra, hogy bátorította a titkosszolgálatok korszerűsítését és olyan értelmű reformját, hogy azok valóban a nemzet biztonságának szempontját állítsák előtérbe. /Leértékelt elnöki országértékelő. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./