"A Velencei Bizottság állásfoglalása azt mutatja, hogy szükség lesz a román és a magyar kormány közti konzultációkra és a bizonyos eljárásokban való egyetértésre - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó szerint a bizottság véleményéből talán a legfontosabb az, hogy nem vonta kétségbe a státustörvény alapelveit. Kimondta, hogy egy ország nyújthat kedvezményeket más országokban élő nemzettársainak, ez összhangban van a nemzetközi normákkal. Egyetértett azzal is, hogy ezeket a kedvezményeket kerettörvényben foglalják össze. - Az állásfoglalásából azonban az is kiderül, hogy az RMDSZ-nek igaza volt, amikor óvatosságra intett mindenkit, és arra kérte a két kormányt, hogy minél mélyebbre ható konzultációkat folytassanak egymással - mondta. Hangsúlyozta, a törvény mindenképpen életbe léphet január 1-jén, hiszen annak tartalmával kapcsolatban nem volt alapvető kifogás, de az alkalmazás módja nagyban függ majd attól, hogy a két kormány miben és mikor tud majd egyetértésre jutni. Markó megerősítette, hogy az RMDSZ álláspontja továbbra is az: Romániában az igények összegyűjtését a szövetség apparátusának kell elvégeznie, s ezt a tevékenységet egy - az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek képviselőiből álló - védnöki testületnek kell felügyelnie. /Markó: Nem vonták kétségbe a státustörvény alapelveit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"

"Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) között az utóbbi hetekben a feszültség növekedését lehetett tapasztalni. Markó Béla RMDSZ-elnök az RMDSZ-SZDP-találkozó előtt kifejtette, hogy sok teljesítetlen célkitűzés van még a megállapodásban, például a közigazgatási törvény anyanyelv-használati cikkelyeinek alkalmazási utasítása mindmáig nem született meg. Az állami magyar egyetemi oktatás, illetve az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyében is előre kellene lépni, megállapodásra kellene jutni. Háromszéken a kormánypárti politikusok rendkívül arrogánsan viselkednek, s minden megegyezést felrúgnak az RMDSZ-szel. Markó szerint országos szinten is "nagyon sok a magyarellenes nyilatkozat", viszont ugyanakkor vannak "felmutatható eredmények is". Például nemrég a szenátusban a romániai nyelvtörvény vitájában az RMDSZ-nek "nagyrészt sikerült elfogadtatnia módosító javaslatait". Markó magyarázatot vár a kormánytól és a szaktárcától, hiszen a székelyföldi tankönyvellenőrzést végző vizsgálóbizottságok az egykori szekuritaté módszereit használják. /Tibori Szabó Zoltán: Szándékosan nem akarjuk az integrációs esélyeket rontani. Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ-SZDP viszonyt felemásnak tartja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"

"A 2002. évi költségvetés tervezet megvitatása céljából kétoldali tárgyalásokra került sor okt. 22-án és 23-án az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt képviselői között. A konzultáción részt vett Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Octav Cozmanca közigazgatási miniszter, Viorel Hrebenciuc a Szociáldemokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetője, Gheorghe Gherghina és Gheorghe Oana a Pénzügyminisztérium államtitkárai, az RMDSZ részéről pedig jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, az Szövetség költségvetési szakcsoportjának tagjai: Birtalan Ákos, Winkler Gyula, Vida Gyula képviselők, Pete István, Seres Dénes szenátorok, valamint Borbély László képviselő, a kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, valamint Ráduly Róbert, a képviselőházi frakció alelnöke. Winkler Gyula képviselő elmondta, hogy az elmúlt héten a költségvetés tervezet átvétele után Birtalan Ákossal megfogalmaztak egy 26 pontot tartalmazó kérdéscsomagot a tervezettel kapcsolatban. A találkozó kezdetén Tanasescu írásban átadta az RMDSZ képviselői által összeállított kérdéscsomagra megfogalmazott válaszokat, elismerve a csomag kiemelkedő szakmai szintjét. A minisztertől kapott válaszok részben kielégítők, részben viszont nem lépnek túl az általánosság szintjén, különösen a költségvetési újraelosztás kritériumainak, valamint a bizonyos bevételek és költségek összegének megállapításának esetében. Az RMDSZ szakemberei felvetették a 2002. évi költségvetés tervezettel kapcsolatos legfontosabb észrevételeiket illetve módosító szándékaikat. Fontosnak tartják a jövedelemadóból a helyi költségvetések részére járó összegek, illetve százalékok megemelését. A személyi jövedelemadó alkalmazásakor az adófizető személy az adózási alap 3 százalékát egyházi, kulturális, tanügyi, közművelődési célokra, illetve a Romániában hivatalosan bejegyzett alapítványok és egyesületek támogatására ajánlhatná. A tárgyalásokon felvetődött az RMDSZ képviselettel rendelkező megyékben megkezdett illetve új infrastrukturális beruházások finanszírozási szintjének emelése. Az RMDSZ szakemberei kimutatták az erdélyi megyék költségvetési hozzájárulásának és a költségvetésből való részesedésüknek arányait. - Okt. 24-én újabb konzultációkra kerül sor, miután az RMDSZ módosító javaslatait a pénzügyminisztérium kiértékeli. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 23., 2064. sz./"

"Okt. 22-én Ecaterina Andronescu oktatás és kutatásügyi miniszter asszonnyal és munkatársaival találkozott az RMDSZ küldöttsége. A szövetség részéről Markó Béla RMDSZ elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, a képviselőház titkára, Márton Árpád és Asztalos Ferenc képviselők voltak jelen. A megbeszélés célja a tankönyvkérdés megtárgyalása volt, és megegyezés született egy közös bizottság létrehozására vonatkozóan. A bizottságot, amely tanügyi és tankönyvkérdésekkel fog foglakozni az RMDSZ és a minisztérium szakemberei fogják alkotni. A közös bizottság feladata a romániai magyar iskolák tankönyvellátását felmérni és javaslatokat tenni a minisztériumnak a problémák megoldása érdekében. Andronescu közölte: a Kovászna megyei ellenőrzések véget értek, és nincs tervben ilyen jellegű kivizsgálásokat végezni más megyékben. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 23., 2064. sz./"

"Túl sok a megoldatlan kérdés címmel az RMDSZ marosvásárhelyi II. körzetének választmánya nyílt levelet küldött Markó Béla szövetségi elnöknek. A levélírók felrótták Markó Bélának a szövetség jelenlegi vezetésének felemás, ellentmondásos és időnként visszakozó viszonyulását a státustörvényhez, elítélték egyes RMDSZ-es képviselőknek és szenátoroknak a bukaresti hatalomhoz való dörgölőzését, kifogásolták a magyarországi baloldal részrehajló ajnározását, a magyar polgári pártokkal és a budapesti kormánnyal szembeni számonkérő arroganciát, egyáltalán azt a magatartást, amelyet az RMDSZ-vezetés saját belső ellenzékével szemben megenged magának, Tőkés László tiszteletbeli elnök elleni - mintha csak a román nacionalista körök által vezényelt - áskálódást, a közösségi érdekvédelem tíz éve megoldatlan feladatait (pl. moldvai csángók magyar oktatását). A marosvásárhelyi tagszervezet választ vár a szövetség elnökétől. Egy másik nyilvánosságra került dokumentumból az derül ki, hogy az RMDSZ marosludasi kerületi elnöke, Andrássy Árpád óvást nyújtott be a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottsághoz, mivel a szövetség alapszabályzatát megkerülve az SZKT soraiba kooptálta a szervezet Maros megyei ügyvezető elnökét, aki kinevezett fizetéses alkalmazottként nem lehetne tagja a "miniparlamentnek". Túl sok a megoldatlan kérdés /Túl sok a megoldatlan kérdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 23./"

"Közös szakértői bizottság felállításáról egyezett meg az RMDSZ az oktatási minisztériummal a romániai magyar iskolák, a magyar tannyelvű osztályok tankönyvellátottságának felméréséről. A bizottság felállításáról Ecaterina Andronescu oktatási miniszter és Markó Béla szövetségi elnök okt. 21-i találkozóján egyeztek meg. A találkozó után az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: a miniszter asszony közölte, hogy véget ért a romániai magyar közösségben nagy felháborodást keltő tankönyvkutatás a romániai magyar iskolákban. Ecaterina Andronescu azt hangsúlyozta, hogy a vizsgálatot nem csak a romániai magyar, hanem az ország minden iskolájában elvégezték, mivel általános képet kívántak kapni arról, hogy az iskolákban tanítanak-e a minisztérium által nem engedélyezett tankönyvekből. Markó Béla felhívta a figyelmet arra, hogy egymástól külön kell kezelni a hivatalos tanrend alapján használt tankönyveket és a kisegítő eszközként használt könyveket, didaktikai eszközöket. /Közös szakértői bizottság a tankönyvellátás felmérésére Markó-Andronescu találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./"

"Okt. 23-án az RMDSZ küldöttsége tárgyalást folytatott a kormánypárt vezetőségével. Az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, a képviselőház titkára, Frunda György, az SZKT elnöke, Kelemen Hunor, a SZET elnöke, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, Dr. Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke és Márton Árpád, a képviselőházi frakció alelnöke. A találkozón a következőkről tárgyaltak: a 2002. évi költségvetés, a tankönyvek helyzete a magyar iskolákban, a földtörvény és a helyi közigazgatási törvény mielőbbi alkalmazásának szükségessége, magyar karok és tanszékek létesítése a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, illetve a státustörvény alkalmazásának lehetőségei. Markó Béla a megbeszélés után elmondta, hogy a jövő évi költségvetési törvényre vonatkozóan az RMDSZ több módosító javaslatot terjesztett elő, és a szövetség ezek elfogadásának függvényében fogja megszavazni a költségvetést. A tárgyalások során a két fél többek közt abban is megállapodott, hogy a jövedelemadóból visszautalt összeget 1 százalékkal növeljék, amelyet a helyi önkormányzatoknak utalnak át. A magyar iskolák tankönyvellátottsága kapcsán mindkét fél egyetértett abban, hogy az iskolák tankönyvellátottsága elégtelen, ugyanakkor abban is megegyeztek, hogy különbséget kell tenni az oktatásügyi minisztérium által jóváhagyott, a romániai tantervnek megfelelő tankönyvek, és a különböző segédeszközök, a kötelező vagy fakultatív jellegű olvasmányok között. Magyar karok és tanszékek létesítéséről a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a közeljövőben folytatják a tárgyalásokat. Az RMDSZ küldöttsége ismertette a szőlősök és gyümölcsösök visszaszolgáltatását szabályozó törvényre vonatkozó módosítási javaslatait, amelyek értelmében a tulajdonosok természetben is visszaigényelhetnék szőlőseiket, gyümölcsöseiket. Az RMDSZ elnöke ismertette a kormánypártnak a státustörvény alkalmazásának előkészítésére vonatkozó javaslatát, melynek értelmében a kérvények figyelembevételének alapjául a RMDSZ tagsági igazolvány szolgáljon. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 25., 2064. sz./"

"Az okt. 23-i találkozón Adrian Nastase miniszterelnök azt javasolta, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon magyar igazolványként a romániai magyarok számára Magyarország területén. A találkozó után Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: "nagyon érdekes felvetés, és úgy néz ki, hogy a miniszterelnök komolyan gondolja". Markó hangsúlyozta: természetesen a magyar kormánynak kell döntenie arról, hogy figyelembe veszi-e ezt a javaslatot. Véleménye szerint Nastase felvetése járható útnak látszik. /Nastase: RMDSZ-tagság a magyar igazolványhoz. A szövetség szerint "érdekes" és "megfontolandó" a felvetés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - Nagyon megdöbbentett a javaslat annál is inkább, mert az Operatív Tanács legutóbbi ülésén az egyik jelenlevő már felvetette ezt a gondolatot - kommentálta a Szabadság kérdésére Tőkés László tiszteletbeli elnök az okt. 23-i találkozón elhangzottakat. - Ez az összefüggés azért is feltűnő, mert az RMDSZ nem tiltakozott a felvetés ellen. Közismert: az RMDSZ-tagság nem jelent föltétlenül etnikai hovatartozást, a státustörvény pedig magyar nemzethez való tartozáshoz kapcsolja az igazolvány kiadását. Ilyenformán az RMDSZ hajlamos a szabad identitásválasztás helyett a "szabad pártválasztás" alternatívájával kacérkodni - mondotta. - Megerősödött az a gyanúm, hogy az RMDSZ valóban kizárólagosságra törekszik a státustörvény ügyében, hiszen már csak az egyházakért, és a civil szervezetekért vissza kellett volna azonnal utasítani a javaslatot - jelentette ki a tiszteletbeli elnök hozzátéve: a kommunista pártra volt jellemző az, hogy a párttagságtól tett függővé bizonyos előnyöket. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Szabad identitásválasztás helyett "szabad pártválasztás"? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Rendkívül hevesen bírálta Adrian Nastase javaslatát Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. Stoica úgy fogalmazott, hogy Adrian Nastase megsemmisítette mindazt, amit Románia az elmúlt fél évben tett a magyar státustörvény ellen. Válaszában Markó Béla úgy nyilatkozott: Valeriu Stoica nacionalista megnyilvánulásaival politikai tőkét akar kovácsolni. - Nem szeretnénk vitába bonyolódni a liberális párttal, amellyel négy évig partnerek voltunk. Abban a periódusban, amikor a Nemzeti Liberális Párt az RMDSZ partnere volt a kormányban, a liberálisok mindig európai magatartást tanúsítottak a kisebbségi kérdéskörrel kapcsolatban, mostani megnyilvánulásuk - véli Markó - afféle "konjunktúra-méltatlankodás". /Stoica: Nastase egy csapásra megsemmisítette a státustörvény elleni hadjárat eredményeit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - A miniszterelnök javaslata nem tette semmissé Románia eddigi lépéseit. A felvetés a kialakult helyzet áthidalására szolgált, s logikusan következik a Velencei Bizottság ajánlásaiból - hangsúlyozta szerdán Victor Micula román külügyi szóvivő. Elmondta, hogy az elkövetkező időszakban további román-magyar konzultációk lesznek a státustörvény kérdéséről. Mint mondta, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás november 16-ra tervezett bukaresti csúcstalálkozója újabb lehetőséget adhat arra, hogy olyan megállapodásra jussanak, amely megfelel mindkét fél érdekeinek. /Újabb egyeztetés november 16-án? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Az RMDSZ vezetőivel tartott találkozón a román kormányfő megismételte azt a korábbi javaslatát is, hogy a két ország közötti munkavállalási egyezményből iktassák ki a mennyiségi korlátozásokat. Az idénymunkások és a gyakornokok cseréjére vonatkozó jelenlegi megállapodás évente 8 ezer fő számára teszi lehetővé a másik országban történő munkavállalást. Markó Béla szerint Adrian Nastase felvetése tárgyalási alap lehet, s úgy vélte, hogy ebben a kérdésben a két ország megegyezésre tud jutni. Markó elmondta, hogy a tárgyaláson a kormánypárt képviselői átadták az új önkormányzati törvény késlekedő végrehajtási utasításainak előzetes tervezetét. A végleges szöveget az SZDP szerdára ígérte. A földtörvény ügyében megegyeztek, hogy a lehető leggyorsabban végrehajtják a jogszabályt. A találkozón megerősítették azt a megállapodást, hogy a román oktatási minisztérium és az RMDSZ szakértőiből álló közös bizottság méri fel a romániai magyar iskolák tankönyv- ellátottságának helyzetét. A kolozsvári Babes-Bolyai egyetem tervezett magyar karainak és tanszékeinek ügyében szintén a következő napokban terveznek szakértői egyeztetéseket. A Sapientia erdélyi magyar magánegyetemet illetően a kormánypárt vezetői megerősítették, hogy a lehető legrövidebb időn belül napvilágot lát az egyetem ideiglenes működési engedélyét megadó kormányhatározat. A találkozó előtt Markó Béla úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ és az SZDP viszonya olyan pontra jutott, amikor a végleges szakítás, illetve az együttműködés helyreállítása között kell dönteni. A találkozó után azt a véleményét fogalmazta meg, hogy "jó irányba mozdultak el a dolgok". /Szakértői egyeztetések a BBTE magyar tanszékeiről. A helyi közigazgatási törvény sürgős életbe léptetését ígérték. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Okt. 25-én kezdődik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kétnapos tanácskozása a magyar kormány-, illetve ellenzéki pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselőinek a részvételével. Az ülésen mindenekelőtt a státustörvény végrehajtásáról lesz szó, figyelembe véve a Velencei Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott jelentésében megfogalmazott ajánlásokat. Jóllehet a román diplomácia a státustörvény "meglékeléséről", "aggodalmai visszaigazolásáról", a jogszabály "területen kívüliségének" és az "európai normákkal való szembehelyezkedésének" bebizonyulásáról harsogott a bizottsági jelentés kapcsán, a nemzetközi jogászokból álló testület álláspontja világos: előremutató, pozitív tendenciának minősítette a státustörvényt. - Az ajánlószervezetekkel kapcsolatban más félreértések is vannak - mindenekelőtt Erdélyben. A törvény világosan kimondja: ebben a határon túli magyar szervezetek, a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői vesznek részt. Az RMDSZ elképzelése szerint azonban nem kell önálló testületet létrehozni, hanem a szövetség területi szervezetein keresztül végezné az adminisztrációs munkát, a másik két "pillérnek", az egyházaknak és a civil szervezeteknek így csak afféle "szimbolikus szerep" jutna. A MÁÉRT-ra induló Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnökök ezt, az RMDSZ legfelsőbb vezetőit tömörítő operatív tanács által megerősített álláspontot képviselik majd. Ezzel ellentétben a magyar történelmi egyházak és civil szervezetek közül többen is azt a véleményt fogalmazták meg, amelyet várhatóan a delegáció harmadik tagja, Tőkés László tiszteletbeli elnök fog megjeleníteni az értekezleten, miszerint a státustörvény alkalmazása az RMDSZ-nek, az egyházaknak és a civil szervezeteknek a közös, partneri alapokra épülő munkája kell hogy legyen. /Székely Kriszta: Ma MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget okt. 26-án Budapesten a IV. Magyar Állandó Értekezlet. A Máért résztvevői megállapodtak, hogy a 2002. január 1-jével hatályba lépő törvény megfelel azon elvárásnak, hogy hozzájáruljon a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez és gyarapodásához szülőföldjükön. A zárónyilatkozat megállapította, hogy a törvény a kisebbségben élő magyar közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez és erősítéséhez történő hozzájárulása révén előmozdítja a térség biztonságát és Magyarország kapcsolatait a szomszédos államokkal. Az aláírók megelégedéssel vették tudomásul az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottságának (velencei bizottság) jelentését a nemzeti kisebbségek számára anyaországuk által nyújtott kedvezményekről, megállapították, hogy a bizottság jelentésének fényében a magyar törvény nem szorul módosításra. A dokumentum megerősítette, hogy a kisebbségekért elsősorban a lakóhelyük szerinti állam tartozik felelősséggel, és pozitív megítélés alá esik, ha valamelyik ország anyaországként kedvezményeket és támogatást nyújt határon túli nemzeti kisebbségei számára. A zárónyilatkozatban foglaltak szerint a törvény végrehajtását és az érintett közösségek magyarországi jogvédelmét hatékonyan szolgálná a határon túli magyarok országgyűlési biztosának intézménye. A zárónyilatkozat szerint a résztvevők fontosnak tartották, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát bízzák meg a végrehajtás koordinálásával. A zárónyilatkozat második fejezetét, az úgynevezett státustörvényről szóló megállapításait egyedül az SZDSZ képviselői nem írták alá. - A velencei bizottság jelentése mindenképpen győzelem, de nem feltétlenül magyar vagy román győzelem, hanem az európai kisebbségek arattak győzelmet - összegezte Máért ülése után megtartott sajtótájékoztatón a munkálatok eredményét Németh Zsolt külügyi államtitkár. Bizakodását fejezte ki, hogy 2002. január elsején a jogszabály életbe léphet, s az első igénylők már februárban megkaphatják magyar igazolványukat. - A Magyar Állandó Értekezlet döntése szerint a törvényt nem kell módosítani: az igazolvány a jogalanyok jogosultságát igazolja majd, nem pedig az illető nemzetiségét - hangoztatta az államtitkár. Németh Zsolt tájékoztatott a kialakult konszenzusról, miszerint az ajánlásokat a magyar konzulátusok igazolják. Ennek kapcsán reményét fejezte ki a Kárpát-medencei magyar konzuli hálózat erősödése iránt. - Az kaphat magyar igazolványt, aki magyarnak vallja magát, vagy aki magyarul beszél, vagy pedig tagja valamelyik magyar társadalmi szervezetnek, történelmi egyháznak és ha az illető állam magyarként tartja nyilván - közölte az államtitkár. Markó Béla, RMDSZ elnök azt hangoztatta, hogy a Máért bebizonyította létjogosultságát, amikor sikerült megoldást találnia a magyarországi pártokat, a magyarországi közvéleményt és a határon túli magyar közösségeket foglalkoztató e fontos kérdésben. /Egyetértés a lényeges kérdésekben. A HTMH koordinálja a státustörvény végrehajtását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27."

"Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget okt. 26-án a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülése Budapesten. Mint ismeretes, sikerült megállapodni abban, hogy az kaphat magyar igazolványt, aki magyarnak vallja magát, aki magyarul beszél, vagy pedig tagja valamelyik magyar társadalmi szervezetnek, történelmi egyháznak és ha az illető állam magyarnak tartja nyilván. A találkozóról Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: csupán az RMDSZ-tagság nem lehet döntő a magyar igazolvány megszerzésében. A MÁÉRT megdöbbenéssel fogadta Adrian Nastase kormányfő javaslatát, hogy kizárólag az RMDSZ párttagság legyen a magyar igazolvány kibocsátásának alapvető kritériuma, sőt az helyettesítse a magyar igazolványt. Örvendetes, hogy összhangban váltak el Markó Bélától. Megegyeztek abban, hogy egyeztetni fognak a törvény végrehajtása és az ebben való felelősség- és szerepvállalás tekintetében az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek között. /Megoldódnak az erdélyi gondok. Tőkés László püspök a MÁÉRT-ról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"Egy hónapja a Kolozsvárra igyekvő 53 éves Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei képviselője súlyos autóbalesetet szenvedett. A képviselőt életveszélyes állapotban szállították be a kolozsvári sebészetre. Az ügyet kivizsgáló rendőr a sajtónak úgy nyilatkozott: a képviselő állítólag beismerte, hogy a baleset gyorshajtás miatt következett be. Garda Dezső helyesbített: a baleset után semmiféle nyilatkozatot nem tett, mivel félholt volt. A műtőasztalon a rendőrség aláíratta vele a jegyzőkönyvet, fogalma se volt arról, hogy az mit tartalmaz. Garda útközben kétszer is megállt és leellenőrizte a kerekeket, mert úgy érezte, hogy valami nincs rendben a kocsival. Furcsa, hogy a rendőrség gyorshajtásra hivatkozott, holott a megengedett sebességnél nem ment gyorsabban. Gardának olyan érzése van, hogy a háttérben valami történt és a baleset nem a véletlen műve volt. Megérzése szerint a történtek összefüggésben állnak a földtörvény módosításával kapcsolatos tevékenységével. Amikor a szakvéleményezést kért, az nagy tiltakozást váltott ki a parlament gépkocsiparkjáért felelős autómérnök, Dumitrescu részéről. - Garda a rendőrség tisztjeivel több erdőtolvajt fogott el. Azokat a rendőröket azonban, akik elmondták, hogy mit láttak, azonnal elhelyezték állásukból. A parlamenti bizottság vizsgálatát végig akadályozta a rendőrség és a megyei erdészeti igazgatóság. Durva visszaélésről van szó. Garda kénytelen volt megkeresni azt az embert, akinek a román kormánynál hitele van és a román kormány másként beszél vele, mint vele. Verestóy Attila szenátorról van szó. Az állami erdőügynökség azonban a továbbiakban is akadályozta az erdők reális visszaadását. Garda a baleset előtt megkereste Markó Béla szövetségi elnököt, akivel ismertette a helyzetet. /Papp Annamária: Merényletet követtek el Garda Dezső ellen? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

"A Máért ülésén minden képviselt politikai párt, illetve szövetség aláírta a zárónyilatkozatot, fenntartásai csupán az SZDSZ-nek voltak, képviselőjük azzal a megjegyzéssel írta alá a nyilatkozatot, hogy annak csak az I. részével értenek egyet, míg a státustörvénnyel foglalkozó II-kal nem. Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára a három évvel ezelőtt létrehozott Máért intézményének legnagyobb eredményeként könyvelte el a státustörvény megszületését. Kitért ama sajtóhíradásokra is, melyek a IV. ülés első napját követően éles vitákról, az RMDSZ centrum támadásáról, nacionalista kirohanásokról, illetve kivonulásokról szóltak, megjegyezve: ellenkezőleg, az értekezletet tárgyszerű, megegyezésre törekvő hang jellemezte. Szabó Tibor, a HTMH elnöke az intézménynek a törvény végrehajtásával való megbízásával kapcsolatban kifejtette: a feladat egyrészt az érintett magyarországi minisztériumok, szaktárcák, intézmények munkájának összehangolását, másrészt a határon túli ajánló szervezetek munkájának koordinálását, illetve a magyar közigazgatással való összehangolását, harmadsorban a támogatások célbajuttatását jelenti. Ez utóbbi feladat önmagában új konstrukciót igényel. Az értekezleten tárgyaltak a jelenlegi támogatási rendszer lehetséges fejlesztési irányairól, a lényeg: a mostani közalapítványok megtartásával, de munkájuk célirányosabbá tételével történik majd, felhasználva az elmúlt évtized tapasztalatait. A nemzetstratégiai döntésekre új közhasznú szervezetet, társaságot hoznak létre. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kiemelte: a Máért bebizonyította működőképességét. Felhívta a figyelmet a zárónyilatkozat egyik pontjára: a kisebbségben élő nemzeti közösségek helyzetének megoldásáért a fő felelősséget az az állam viseli, melyben e közösségek élnek, érdekükben ugyanakkor az anyaország is természetes módon hozhat intézkedéseket és támogatást nyújthat. Tőkés László püspök elmondta, hogy a sajtóban is megjelent vészjósló tájékoztatásokkal ellentétben egyetértés van a státustörvény alapvető kérdéseiben. A javaslatokat Markó Béla szövetségi elnökkel közös megegyezés alapján tették meg. Fényűzés volna ebben a kérdésben összekülönböznünk - mondta. /(Guther M. Ilona): Álláspontok a IV. Máértról. "Fényűzés volna összekülönböznünk..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./"

" Markó Béla a vele készült nyilatkozatban kifejtette, hogy a magyar igazolványhoz az RMDSZ-tagság is megfelel. Szerinte Nastase javaslata mögött nem szabad hátsó szándékot feltételezni. Ahhoz képest, hogy eddig a státustörvénnyel kapcsolatos mindenfajta előkészítő tevékenységtől Románia területén elzárkóztak, ez egyfajta politikai áttörés. Sokan idegesen reagáltak arra, hogy miféle kizárólagosság az RMDSZ-tagsághoz kötni a magyar igazolvány kiadását. A MÁÉRT közös nyilatkozatának mellékletében is ott olvasható, hogy léteznek különböző utak és módok. Az egyik út, hogy hozzájusson valaki a magyar igazolványhoz, a valamilyen társadalmi szervezeti tagság, a másik az egyházhoz való tartozás, ez esetben egyértelműen az egyház igazolná azt, hogy az illetőt magyarként tartja számon, a harmadik a magyar nyelvtudás igazolása, a negyedik pedig az, hogy az illető államban hivatalosan magyarként jegyzik be, ami esetünkben nem érvényes, hiszen, legalábbis hivatalosan és hozzáférhetően nincs ilyen nyilvántartás, más államok esetében viszont alkalmazható ismérv. - Az SZDP-vel, a kormányfővel való találkozása legjelentősebb hozamának a tulajdonviszonyok alakulása tekintetében elért egyezményt tartom. Biztató viszont a földtörvények alkalmazásával kapcsolatos álláspont-változtatás az SZDP részéről. Máig több tízezer hektár közbirtokossági erdő került vissza konkrétan az egykori tulajdonosok kezébe a két székelytöbbségű megyében. Eredetileg úgy nézett ki, hogy a szőlősöket, a gyümölcsösöket nem adnák vissza, most ez az álláspont reményeink szerint változni fog. /Gyarmath János: Kimozdultunk a holtpontról. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./"

"Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke okt. 29-én nyilatkozott az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy Ioan Rus belügyminiszter arról beszélt: Magyarország az RMDSZ bevonásával gazdasági ellenőrzése alá akarja vonni Erdélyt. Markó emlékeztetett arra, hogy ezt a vádat az elmúlt 11 évben folyamatosan hallani lehetett. Az éppen hatalmon lévő kormánytól függően hol nyíltan, hol a kulisszák mögött ellenezték az Erdélybe jövő magyarországi befektetéseket. Markó úgy vélte, hogy Rus nyilatkozata azt is mutatja: a kormánypárton belül komoly zavar van. Ugyanarról a kérdésről egymásnak ellentmondó nyilatkozatok látnak napvilágot. Példaként említette, hogy Adrian Nastase miniszterelnök egyik nap azt javasolta: az RMDSZ-tagság legyen a magyar igazolvány megadásának alapja, Ioan Rus belügyminiszter másnap az RMDSZ gazdaságpolitikáját nevezte veszélyesnek Románia számára. - A gazdasági mutatók arra figyelmeztetnek, hogy Erdély ma szegény és szegényebb, mint az ország többi része. Az lenne a legrosszabb, ha valóban sikerülne elriasztani a magyarországi befektetőket - szögezte le az RMDSZ elnöke. /Markó Béla a belügyminiszter ostobaságairól. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./"

"Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, annak ellenére, hogy az utóbbi hetek eseményeinek függvényében oldódni látszottak a státustörvény szülte feszültségek, a hazai sajtó torzított információk révén fokozza ezt a feszültséget. Az ellenzéknek és a parlamenten kívüli pártoknak a státustörvény bírálása kapcsán történő összefogásáról Markó Béla elmondta: valóban szükséges egy erős ellenzék létrehozása, viszont sajnálatos, hogy ezt az ellenzéket csakis a magyarellenesség képes összetartani. Az utóbbi időben felerősödő nacionalista hangvételre utalva a szövetségi elnök rámutatott, hogy ezzel az erőfeszítéssel az NLP és a DP akár a Nagy-Románia Párt liberális, illetve szociáldemokrata szárnyát is képezhetnék. Markó Béla kifejtette, hogy a nacionalista megnyilvánulásoktól a kormánypárt sem mentes. Ioan Rus belügyminiszter programtervezetének kapcsán elmondta, bízik abban, hogy a Szociáldemokrata Párt vezetősége nem fogja felkarolni a Kolozs megyei szervezet újonnan megválasztott elnökének kezdeményezését. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 31., 2070. sz./"

"Sem Magyarország, sem a Magyar Állandó Értekezlet nem utasította el Adrian Nastase észrevételeit, elképzeléseit és javaslatait a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki okt. 31-én Markó Béla, RMDSZ- elnök. Bukaresti sajtóértekezletén a szövetségi elnök érthetetlennek minősítette azt, hogy Romániában eltorzítva került a közvélemény elé a MÁÉRT álláspontja, amelyet aztán román politikusok és politikai pártok is eltorzítva értelmeztek. Markó Béla nyomatékosan hangsúlyozta: a MÁÉRT és tapasztalatai szerint a magyar kormány legilletékesebb képviselői is méltánylóan fogadták a román kormányfő javaslatait. Azokat a határon túli magyarokra vonatkozó kedvezménytörvény egyik lehetséges megközelítési módjaként értékelték. Ez megfogalmazódott a MÁÉRT tanácskozásáról kiadott állásfoglalásban is. Érthetetlen a bukaresti kormányzati tényezők és politikai pártok elfogult, torz és túldimenzionált fellépése a státustörvénnyel kapcsolatban - mondta. Véleménye szerint ebbe a sorba illeszkedik a román parlamenti és parlamenten kívüli ellenzéki politikai erők RMDSZ-ellenes, nacionalista felhangú állásfoglalása is a státustörvény ügyében. Markó kitért arra az "erdélyi szociáldemokrata programra" is, amelyet Ioan Rus belügyminiszter vázolt fel okt. 27-én Kolozsvárott. Markó visszautasította Rus mélyen magyarellenes és RMDSZ-ellenes kolozsvári megnyilatkozását. /Eltorzították a MÁÉRT-álláspontot. Markó: Senki sem utasította vissza Nastase észrevételeit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Simon Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója Markó Bélának címzett, október 4-én keltezett nyílt levelében a szövetségi elnök segítségét kérte az opera és a színház közt évek óta tartó konfliktus megoldásában. Az intézményvezető szerint Tompa Gábor színházigazgató három éve az operát és személyét lejárató, és a művelődési minisztériumba is eljuttatott levelekkel árasztja el, amelyek szerint a Simon vezette intézményt "kizárólag politikai okokból tartják fönn". A Magyar Színházban tovább mérgesedik a viszony az intézmény vezetősége és a színészek egy csoportja közt, akiknek Tompa Gábor nem hosszabbította meg szerződésüket. Mint ismeretes, a nyolc elbocsátott színészhez csatlakozott a társulatból már korábban kiváló Sebesi Karen Attila is, aki "közösség- és közönségellenességgel" vádolja a színház igazgató-rendezőjét. /Sétatéri opera-színház konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ A Simon Gábor által idézett Tompa-levelek szerint az opera mesterséges fenntartása az RMDSZ-nek a kormányon levő politikai erőkkel kötött egyezményben foglaltaknak köszönhető, amely afféle jól mutató díszítőeleme a "soknemzetiségű kulturális kirakatpolitikának". Simon szerint Tompa felrúgta az egy épületben működő két intézmény közt évtizedek óta létező szabályokat. Tompa Gábor "a kapusszolgálatot meg egyenesen arra kényszeríti, a szerződés felbontásával fenyegetve, hogy egyes opera munkatársakat ne engedjenek be, vagy ha operást keresnek telefonon, a kapunál ne teljesítsék a kérést" - áll a nyílt levélben. "Három éve gyűjtögetem Tompa leveleit, amiket többnyire románul ír, és legalább a művelődési minisztériumba elküld." Az igazgató emlékeztet: "ebben a pillanatban az opera a legnagyobb határon kívüli intézmény, sorsa nem lehet közömbös sem a közvélemény, sem az érdekképviseleti szerv számára". /Veszélyes viszályok. Sétatéri opera-színház konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Elsősorban a státustörvény alkalmazásának technikai kérdéseiről, valamint ennek az RMDSZ területi szervezeteire háruló feladatairól volt szó az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának nov. 2-i, marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla elnök átfogó helyzetelemzést adott az elmúlt időszak politikai történéseiről. Elmondta: hosszas egyeztetések nyomán olyan helységnévlista alakult ki, amely egyezik az eredeti magyar helységnevekkel. Markó szerint a belpolitikai légkör nem kedvező a státustörvény alkalmazása tekintetében. A területi elnökökkel folytatott tanácskozás része annak a konzultációs folyamatnak, amelyet a jogszabály alkalmazásával kapcsolatban a jövő héten folytatnak az erdélyi magyar történelmi egyházak, valamint a civil szervezetek képviselőivel. /Markó: A kedvezőtlen belpolitikai légkör ellenére el kell kezdeni a státustörvény alkalmazását. Elkészült a helységnévlista - Kolozsvár és nem Kolozsvár-Napoca. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./"

"Parasztpárti küldöttséget fogadott nov. 6-án Bukarestben Markó Béla RMDSZ-elnök. A találkozón, amelyet a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kezdeményezett, Victor Ciorbea elnök, Constantin Dudu Ionescu főtitkár, Ion Caramitru és Radu Sarbu alelnökök vettek részt. A megbeszélés tárgya a romániai belpolitikai helyzet, az ország európai és euró-atlanti integrációja volt, valamint a KDNPP és az RMDSZ együttműködése itthon és az Európai Néppárt keretében. Megegyeztek abban, hogy a két párt között szorosabbá kellene tenni az együttműködést, és gyakoribbakká az ilyen jellegű konzultációkat. /Markó Béla a parasztpárt vezetőségét fogadta. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"

"Kereskényi Sándor szenátor kifejtette, hogy az RMDSZ politikájának egyik vezérfonala az, hogy "együtt az Egyházzal, de nem biztos, hogy együtt Tőkéssel." Tőkés László püspök túlzás nélkül nevezhető az ezredforduló legnagyobb magyarjának, szögezte le a szenátor, majd így folytatta: Tőkés László megmutatta nekünk, hogyan kell megvallani és vállalni erdélyi magyarságunkat, Markó Bélától viszont megtanulhattuk: napi nekirugaszkodásokkal, fogcsikorgatva kell a kis eredményeket elérni, megtartani. Kereskényi szerint joggal várható el a tiszteletbeli elnöktől, "hogy szervezetünk szabályzatának alávesse magát." Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete nem Markó- és nem Tőkés-párti. Mi az itteni magyarság érdekeit kívánjuk képviselni, fejezte be a szenátor. /Veres István: Egyház és politika. Kereskényi Sándor szenátor a Tőkés-jelenségről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./"

"Nov. 7-én újabb egyeztetésen vettek részt az RMDSZ, a magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői a státustörvény végrehajtásával kapcsolatban. Markó Béla szövetségi elnök a elmondta: a jelenlévőknek sikerült megállapodniuk egy huszonnyolc tagú országos felügyelő testület létrehozásában, amelyben az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek kilenc-kilenc képviselője, valamint az RMDSZ szövetségi elnöke vesz részt. A testület feladata lesz megállapítani az igénylési folyamatra vonatkozó működési elveket, kritériumokat és eljárási kérdéseket. Markó Béla azt is elmondta, hogy a területi szervezetek mellett létrejönnek az országos felügyelőtestülethez hasonló, ám szűkebb hatáskörrel rendelkező konzultatív védnöki testületek is, amelyek tagjait szintén az RMDSZ, az egyházak és civil szervezetek jelölik. A jelenlegi elképzelések szerint az RMDSZ végezné az igénybegyűjtéseket. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: az RMDSZ a jó ügy érdekében alábbhagyott kisajátítási törekvéseivel. Partneri alapon a három képviseletnek sikerült megegyeznie a kérdésben, biztosítva az RMDSZ-nek az őt megillető szerepét. A civil szervezetek képviseleti megoszlásáról szólva Kötő József elmondta: a kilenc helyből hármat az ifjúsági szervezeteknek tartanak fenn, a további hat helyre a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Civil Fórumot magába tömörítő Romániai Magyar Közgazdásztársaság, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség és az Erdélyi Magyar Tudományos Egylet delegál képviselőket. /Papp Annamária: Érvényesül a hárompillérű képviselet. Egyenlő eséllyel a státustörvény alkalmazásában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Az RMDSZ nov. 8-i sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök a 2002. évi költségvetési törvény kapcsán elmondta, hogy a szakbizottsági munkálatok során az RMDSZ több módosító javaslatát is elfogadták. A sajtértekezleten Borbély László, a képviselőház titkára Miron Mitrea területfejlesztési és szállításügyi miniszter Hargita, Kovászna és Maros megyei látogatását egyértelműen sikeresnek minősítette. Borbély László képviselő, a román kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök elmondta: a miniszter ígéretet tett e megyék útjainak javítására, bekötőutak építésre, bizonyos megyei utaknak országos érdekeltségűvé való nyilvánítására, különböző helységek ivóvízellátásának kiépítésre, és nem utolsó sorban a lakásépítések támogatására. Szabó Károly szenátor kifejtette: a nov. 7-én a szenátusban előterjesztett törvénykezdeményezése a Román Hírszerző Szolgálat működésére vonatkozóan két lényeges pontra összpontosul. Egyik pontosítja a Román Hírszerző Szolgálat ama kötelezettséget, hogy ez fölfedje, illetve azonosítsa az állampolgár sérelmére bárki által elkövetett lehallgatását. A második, hogy törvényesen elrendelt lehallgatásokról, amennyiben az azokon át begyűjtött adatok nem utalnak nemzetbiztonság sérelmére elkövetett tevékenységre, a hivatal köteles az érintett felet tájékoztatni. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 8., 2076. sz./"

"Markó Béla szövetségi elnök nov. 9-én, marosvásárhelyi hivatalában találkozott az 1956-os magyar forradalom egyik vezéralakjával, Pongrátz Gergellyel. A forradalmár, a szovjet-ellenes ellenállás szimbólumává vált híres Corvin Köz parancsnoka volt. /Markó Béla fogadta Pongrátz Gergely 1956-os forradalmárt. = RMDSZ Tájékoztató, nov. 12., 2078. sz./"

"Nem állt még össze a státustörvény romániai végrehajtását irányító felügyelőtestület teljes névsora. A három pilléren (RMDSZ, egyházak és civil szervezetek) nyugvó testületben részt vevő szervezeteknek nov. 12-ig kellett megnevezniük küldötteiket. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy még nem küldte el valamennyi egyház és szervezet a képviseletére jelölt személy nevét. Felmerült, hogy az RMDSZ-t az Operatív Tanács képviselje. Ebben Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László tiszteletbeli elnök Takács Csaba ügyvezető elnök, és első helyettese, Péter Pál, valamint Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, valamint a két frakcióvezető: Verestóy Attila és Kelemen Atilla vesz részt. Problémát okozott azonban Tőkés László besorolása, aki RMDSZ-tisztségviselőként is és egyháza képviseletében is jogosult a tagságra. A történelmi magyar egyházak közül a római katolikus egyházmegyék világi személyeket javasoltak. A Gyulafehérvári Főegyházmegye Jakabffy Tamást, a Keresztény Szó főszerkesztőjét, a nagyváradi egyházmegye Fleisz János történészt, a szatmárnémeti egyházmegye Lepedus István, az egyházmegyei laikus iroda vezetőjét nevezte meg. Böcskei László, a Temesvári Egyházmegye püspöki helynöke kérdésünkre elmondta, ezután döntenek a képviseletről. A protestáns egyházak püspökeik által lesznek jelen a testületben. A két református egyházkerület azonban egy-egy póttagot is megjelölt. Tőkés Lászlót Kovács Zoltán főgondnok, Pap Gézát Tonk István főgondnok helyettesítheti. Az Unitárius Egyház képviseletében Szabó Árpád püspök, az Evangélikus Egyház képviseletében pedig Mózes Árpád püspök vesz részt a testületben. A történelmi magyar egyházak képviselői mellett Borzási Istvánnal, a Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége alelnökével teljesedik ki az egyházi lista. A testület harmadik pillérét képviselő civil szervezetek közül az ifjúság számára fenntartott helyek elosztása okoz problémát. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületét Csép Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget Lászlófy Pál, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet Kötő József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Közgazdásztársaságot Somai József, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságot Furdek Tamás képviseli. /Gazda Árpád: Foghíjas még a lista. Szerveződik a státustörvény felügyelőtestülete. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./"

"A magyar kedvezménytörvényről csak a végrehajtása során fog kiderülni, hogy megfelel-e az Európában érvényes kisebbségvédelmi normáknak - jelentette ki Günter Verhaugen, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja. A Magyarországról szóló EU-országjelentés szerint ugyanis a törvény jelenleg nincs összhangban a diszkriminációmentességnek az EU alapszerződésében szereplő elvével, "egyes rendelkezései pedig a jelek szerint nem felelnek meg a kisebbségvédelem területén Európában elfogadott normáknak". Verheugen ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos problémákat kizárólag a jogszabály megfelelő végrehajtásával lehet megoldani. A végrehajtás módjáról pedig a szomszédos országokkal folytatott konzultációk során kell megállapodni. Az Európai Bizottság romániai képviseletének vezetője, Jonathan Scheele véleménye is az, hogy a státustörvény jelenlegi formájában nem felel meg a diszkriminációt tiltó uniós elvnek, és azt javasolja, hogy Magyarország jusson megegyezésre szomszédaival a velencei bizottság ajánlásainak tiszteletben tartásáról. Martonyi János magyar külügyminiszter szerint különösebb gondot nem jelent az a megállapítás, hogy a törvény néhány rendelkezése látszólag ellentmondásban áll az európai normákkal. A kerettörvényben a miniszter jelzése szerint a közeljövőben kiigazításokat hajtanak végre, de a törvényt nem kell módosítani. - Markó Béla nov. 14-i bukaresti sajtóértekezletén érthetetlennek minősítette, hogy a hazai sajtó nagyobb buzgósággal elemzi az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó évi jelentését, mint a Romániára vonatkozót. Az EB-nek a státustörvénnyel kapcsolatos fenntartásairól elmondta, hogy ezek egybeesnek a Velencei Bizottság által már megfogalmazott, a törvény alkalmazására vonatkozó részletkérdésekkel. A két kormánynak a közös akarata révén kell megtalálni a megfelelő megoldást. /Nem módosítják a státustörvényt. Martonyi: csupán kiigazításokra kerül sor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Martonyi János külügyminiszter New Yorkból telefonos sajtótájékoztatón a közel száz oldalas jelentésről Martonyi János gyorstájékoztatást adott, jelezve: alapos tanulmányozását követően részletesen visszatér a témára. A külügyminiszter véleménye szerint Magyarország felkészülését illetően a 2001-es jelentés az eddigi legkedvezőbb. /(Guther M. Ilona): Módosítás nélkül lép hatályba január 1-től a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"

"Nov. 15-én a parlament két háza elfogadta a 2002. évi költségvetést. A képviselők és szenátorok közül 270 szavazott mellette és 154 ellene. A törvénytervezet mellett a Szociáldemokrata Párt, és az RMDSZ voksolt, az ellenszavazatok a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Nagy-Románia Párt soraiból származtak. Az RMDSZ azzal indokolta a tervezet megszavazását, hogy a vita során sikerült elfogadtatni a szövetség szakemberei által fenntartott gazdasági reformra és decentralizációra vonatkozó több módosítási javaslatot. Markó Béla szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: a költségvetés megszavazása egyben politikai szavazat is, hiszen nem csak a jövedelmeket és költségeket szavazták meg, hanem a törvény következményeit is. A számadatok nem adnak okot lelkesedésre, a román gazdaság helyzete továbbra is aggasztó. Különösen a lassú privatizációt, a magas inflációt, a piacgazdaság értelmezését vagy a befektetések etnikai diszkriminációját illeti. A Nemzeti Liberális Párt szerint ennek a költségvetésnek semmi köze a Romániában uralkodó realitásokhoz, az ország érdekeihez, a Nastase-kabinet propagandáját szolgálja csupán. A Demokrata Párt a "szociális kirekesztés" költségvetésének nevezte a megszavazott tervezetet. /Az RMDSZ bírálta, de megszavazta a tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ A társadalombiztosítási költségvetés vitája során az RMDSZ álláspontját Kerekes Károly képviselő ismertette. A tervezett 5%-os gazdasági növekedést a világgazdaságban történő negatív változások miatt óvatosan kell kezelni, figyelmeztetett. A képviselő nehezményezte, hogy a nyugdíjak összhangba hozását a kormány a jövő év második szemeszterében kezdi el, a beígért 2001. vége helyett. A nyugdíjasok jelenleg is alacsony életszínvonala közben napról-napra csökken. A 2002. évi társadalombiztosítási költségvetés túlélési költségelőirányzat, amely nem teremti meg a nyugdíjasok számára a várt társadalmi biztonságot, fejtette ki a képviselő. /Elfogadták a 2002. évi költségvetési törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Nov. 16-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ területi elnökeinek konzultatív tanácsa (TEKT). Napirenden a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos szervezési kérdések szerepeltek. A státustörvény alkalmazása nagy mértékben attól függ, hogy miben sikerül megállapodni Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román kormányfőnek a nov. 16-i találkozó alkalmával. Az ülésen Ilyés Gyula Szatmár megyei RMDSZ-elnök személyében megnevezték azt a jelöltet, aki a területi elnököket képviseli a státustörvény végrehajtását felügyelő testületben. Eldőlt: a megyei szervezeteknek az elkövetkező napokban meg kell nevezniük legalább egy személyt, aki - budapesti képzést követően - helyi szinten megszervezi majd az ajánlószervezetek munkáját. Dec. 1-ig ugyanakkor meg kell egyezni az egyházakkal és a civil szervezetekkel a helyi felügyelő bizottságok létrehozásával kapcsolatos személyi kérdésekről. A magyar igazolványra vonatkozó kérvények begyűjtését, összegzését, továbbítását az RMDSZ székházakban működő területi irodák végeznék, ezeknek munkáját egy központi koordinációs iroda hangolná majd össze. Az alkalmazást egy, az RMDSZ vezetőiből, egyházak, és civil szervezetek képviselőiből álló, 27 + 1 tagú testület ügyelné fel. Ezek közül 9-et az RMDSZ, 9-et az egyházak, 9-et pedig a civil szervezetek neveznek meg, a 28. tag "hivatalból" Markó Béla szövetségi elnök. A felügyelő testület helyi szinten is megalakulna, ezek 9 tagból (3 egyházi, 3 civil és 3 RMDSZ képviselőből) fognak állni, a 10. tag a területi RMDSZ-elnök. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Várakozó állásponton a TEKT státustörvény-ügyben. Az alkalmazás a Nastase-Orbán találkozó sikerétől függ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"