"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 11-én Rolf Ekéust, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát és kíséretét. A találkozó után a főbiztos közölte: hivatalos látogatásának célja tájékozódni a Romániában élő kisebbségek jogi helyzetének alakulásáról. A főbiztos kifejtette: elsőrendű feladata megbizonyosodni arról, hogy a státustörvény által kiváltott vita nem vezet etnikumközi konfliktushoz. Markó Béla vázolta a helyi közigazgatási törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó cikkelyének alkalmazásával kapcsolatos gondokat, illetve az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény alkalmazását késleltető problémákat, hangsúlyt fektetve az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyzetére. /Markó Béla fogadta Rolf Ekéus EBESZ kisebbségügyi főbiztost. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ nem multikulturális, hanem többnyelvű felsőoktatási tanintézmény - állította Kása Zoltán, az egyetem rektor-helyettese. A képviselőházat követően a szenátus is elutasította az Isarescu-kabinet által kibocsátott, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) multikulturalitására vonatkozó kormányrendeletét. Sógor Csaba szenátor, a felsőház oktatási bizottságának tagja, hangsúlyozta, hogy a BBTE multikulturalitása, illetve az egyetemen belüli autonómia kérdését nem törvényrendelettel kell megoldani. Erről az egyetem szenátusa dönthet. Sógor hozzáfűzte, hogy a szavazásnál ő maga tartózkodott, ugyanis az RMDSZ célja az önálló állami magyar egyetem, melyről nem szabad lemondani. A BBTE-n belüli újabb magyar tanszékek és karok alakítása és autonómiája szerepelt a kormánypárt és az RMDSZ közötti megbeszéléseken. A tárgyalást követően Markó Béla azt nyilatkozta (Krónika, szept.12.): "Elvben leszögeztük - és a miniszterelnök megerősítette -, hogy nincs kifogás a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében magyar nyelvű tanszékek, karok létesítése ellen." Márton Árpád, a román-magyar vegyes bizottság tagja arról tájékoztatott, hogy "a román tárgyalók több, a romániai magyar kisebbségekre vonatkozó javaslatot is kifogásoltak". Ilyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem autonóm magyar struktúráinak létrehozása, az anyanyelvi egyetemi oktatás kiszélesítésére vonatkozó indítvány. Frunda György, a felsőház jogi bizottságának tagja elmondta, hogy a rendelet, illetve a szavazás arról szólt, hogy a multikulturális egyetemekre vonatkozó nemzetközi konvenció statútumát emeljék be a román rendelkezésekbe. Ezt nem fogadta el a törvényhozás két háza. A jogi bizottságban Frunda támogatta a javaslatot. A szenátor szerint a kolozsvári egyetem multikulturális voltát a chartának kell szavatolnia. Kása Zoltán szerint a szenátus döntése nem csökkenti a multikulturalitás esélyét. Az egyetem tavaly megszavazott chartája ezt tartalmazza. A magyar struktúrák vezetőinek nincs döntési joguk, csak javaslatokat tehetnek. Az egyetemen belüli autonómia sem valósult meg. /Simon Judit: Szenátusi vétó. Elutasították a BBTE multikulturalitását. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./"

"Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport szűkös társbérletben élt a román Henri Coanda Kőolajipari Líceummal s hiába volt minden tiltakozás - kezdve Tokay György parlamenti képviselő éhségsztrájkjával -, beadvány, több mint egy évtized kellett ahhoz, hogy megszülessen a kényszermegoldás: a kőolajipari középiskola diákjai átköltöznek az 1-es Általános Iskola épületébe, az ottani magyar tagozat pedig a Csikybe jön, hogy végre legyen egy önálló magyar tanintézménye Arad magyarságának. A szülők egy része nem örül annak, hogy a szintén magyarok által épített egykori Zárdából önszántából távozott a magyarság. A nyár a költözéssel, az épület javításával, takarításával telt el, a volt társbérlők ugyanis valóságos csatateret hagytak maguk után, s szinte minden mozdíthatót elvittek, többek között a villanykapcsolókat is kitépték a falakból. Az önálló magyar iskola udvarán 810 I-XII. osztályos tanuló gyűlt össze. A tanévnyitón megjelent Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Nagy F. István oktatási ügyvezető alelnök, Tokay György parlamenti képviselő, Mózes Árpád evangélikus püspök, és Csergő Ervin minorita atya is, továbbá Bognár Levente alpolgármester. Éder Ottó iskolaigazgató megnyitója után Markó Béla elnök méltatta az aradiak okos politikáját, fáradhatatlan küzdelmét és kitartását. Tokay György képviselő elsősorban a 29 elsős kisdiákhoz szólt, majd román nyelven köszönte meg a románok segítségét. Pavel Sarbu főtanfelügyelő örömét fejezte ki az önálló magyar iskola létrejötte alkalmából. Mózes Árpád evangélikus püspök 30 millió lejt ajánlott fel az építkezési munkálatok befejezésére. /(Péterszabó Ilona): Aradi magyar iskolaavató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"

"A héten a képviselőház és a szenátus együttes ülésen vitatja meg Ion Iliescu javaslatát Romániának a terrorizmus elleni harcban való részvételére vonatkozóan. A Nemzeti Liberális Párt üdvözölte az államfő javaslatát, hogy Romániának teljes jogú NATO-tagként kell viselkednie. A Demokrata Párt vezetője, Traian Basescu is egyetértett az államfővel. Az RMDSZ részéről Markó Béla elnököt idézték a lapok: Romániának minél szorosabb kapcsolatot kell kialakítania a NATO-val. A Nagy-Románia Párt képviselői és szenátorai is hajlanak arra, hogy igennel szavazzanak, de bírálták az államfőt "ügybuzgóságáért". /A héten dönt a parlament NATO-ügyben. A parlamenti pártok támogatják Iliescu javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"A tervezett román nyelvtörvény nem fogja sérteni a romániai nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogait - közölték az RMDSZ vezetői bukaresti sajtóértekezletükön. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a készülő törvény szenátusi vitájáról beszámolva elmondta, hogy a nemzeti nyelvek védelmének szükségessége valós gond egész Európában, de a feladatot törvényekkel megoldani nem lehet. Példaként idézte a francia nyelvvédelmi törvény alkalmazásának tapasztalatát. - Ha mindenképpen jogszabállyal kívánják megoldani a feladatot, akkor biztosítani kell a kisebbségi nyelvek védelmét és a többségi nemzettel együtt élő nemzeti kisebbségek anyanyelvi jogainak gyakorlását is - hangsúlyozta. Markó elmondta, hogy az RMDSZ több módosító javaslatot terjesztett elő a törvény tervezetéhez. A javaslatok nagy részét a szenátus elfogadta. Egyedül a helyi tévéadók román nyelvű feliratozásával kapcsolatos ellenvetésről alakult ki vita. Az RMDSZ egyetért a közszolgálati televízió nemzetiségi adásainak részleges (az előzetesen rögzített műsorszámok jó részének) román nyelvű feliratozásával, de elutasítja a helyi nemzetiségi tévéadások műsorainak kötelező román nyelvű feliratozását. /Nem sérti a magyarokat a román nyelvtörvény - véli Markó Béla szövetségi elnök. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"

"Kolozsváron ülésezett szept. 21-én az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa. Jelen volt: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kelemen Hunor, a SZET elnöke. Markó Béla szövetségi elnök utólag elmondta, bár viszonylag foghíjas volt a jelenlét, a vita hasznosnak bizonyult. Sok fontos vélemény hangzott el a státustörvényről, az oktatás helyzetéről, az egyetem kérdéséről, a magyarországi támogatási rendszerek működéséről, illetve működési zavarairól. /(Csomafáy Ferenc): SZET-ülés Kolozsvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ A romániai magyar civil szervezetek, és az egyházak képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) ülésén Markó Béla szövetségi elnök beszámolójában az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködésre helyezte a hangsúlyt. A kormányfő nacionalista retorikája arra enged következtetni, hogy tudja, Románia nem lesz NATO-tag, tehát megengedheti magának e kevésbé eukonform magatartást a kisebbségi kérdésekben. Markó kiemelte: sikerült kiharcolni egy önálló magyar középiskolát Aradon, és remélik, hogy a második évharmadtól Máramarosszigeten is megvalósítható lesz ez. Októberben indul a Sapientia Tudományegyetem, amelynek akkreditálásáért az RMDSZ nehéz politikai küzdelmet folytatott. Szintén az RMDSZ érdeme, hogy a földtörvény nem rossz irányba módosult. Az egyházi ingatlanok kérdésében nem sikerült eredményt elérni. Markó kritizálta, hogy az RMDSZ egyes platformjai ahelyett, hogy ideológiai műhelyként működnének, puccsot terveznek. Csép Sándor, a MÚRE elnöke arra kérte a szövetségi elnököt, reagáljon Adrian Nastase miniszterelnök kijelentésére, amelyben a romániai magyar sajtót "tudati manipulálással" vádolta, és leváltással fenyegette azokat az iskolaigazgatókat, akik tudtával különböző "import" tankönyvekből oktatnak. Ami a tankönyveket illeti: a román-magyar kormányközi vegyes bizottságban elfogadták a román fél azon óhaját, hogy tanszerekkel és tankönyvekkel támogassa a magyarországi románokat, ilyen összefüggésben tehát szintén érthetetlen a kormányfő kifogása. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője szerint a kormányfő kijelentése fölerősíti a nacionalista hangokat. Kántor szerint az RMDSZ-nek sokkal határozottabban kellene fellépnie ez ellen, mint ahogy számos más ügyben is. Példaként Kolozsvár helyzetét említette, ahol továbbra is folyik a szélsőséges polgármester regnálása. Markó válaszában kijelentette: Kolozsvár helyzetét talán a helyi RMDSZ vezetéstől kellene elsősorban számon kérni. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az RMDSZ vezetőinek nem lenne szabad egyformán kezelni a BBTE, illetve a Sapientia ügyét, sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az önálló struktúra kialakítására az állami egyetemen. Veres Valér, a Román Doktorandusok Szövetségének (RODOSZ) vezetője Wanek Ferenc szavait kiegészítve elmondta: addig, amíg a Sapientia Tudományegyetemre forint milliárdokat költenek, a BBTE-n anyagi fedezet híján idén nem tudják beindítani a vendégtanárprogramot. Válaszában Markó Béla úgy értékelte: Sapientia-ügyben az RMDSZ nem lehet címzettje azoknak a bírálatoknak, amelyek tulajdonképpen a szakmát illetik. Egyetértett abban: nem állhat elő olyan helyzet, hogy a Sapientia gyengítse a BBTE-t. Arra kell törekedni, hogy a BBTE megerősödjön - hangoztatta. Kötő József EMKE-elnök szerint is túlságosan sarkított a magánegyetem és a BBTE szembeállítása. A státustörvénnyel kapcsolatban Takács Csaba kifejtette: ha felkérik, az RMDSZ vállalja az igazolványt igénylők regisztrációját. Egyes vélemények szerint sem az RMDSZ, a SZET pedig semmiképpen sem vállalhat szerepet az ajánlások kiállításában. Mások szerint ezeknek az ajánlószerveknek minél szélesebbnek kell lenniük, nagy hiba volna kihagyni belőlük az egyházakat. - Kelemen Hunor ismertette annak a háromtagú helyzetfelmérő bizottságnak az állásfoglalását, amelyik a helyszínen igyekezett tájékozódni a zilahi Wesselényi-kollégiumban kialakult válságról. A konfliktus nem elvi, hanem személyes jellegű. A Molnár Kálmán esperes és Seres Magda igazgató közötti nézeteltérést az érvényben levő törvények eltérő értelmezése váltotta ki, a választási kampány ideje alatt azonban egyesek megpróbálták ezt RMDSZ-konfliktussá fokozni. A SZET-elnök visszautasította Tőkés László Királyhágómelléki református püspök kijelentéseit, aki az iskola "újraállamosításával" vádolta az RMDSZ-t. /Nincs döntés az ajánló szervezetről. Ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"

"Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök ismertette az RMDSZ küldöttségének Ion Iliescu államelnökkel folytatandó megbeszélése aktuális kérdéseit. Adrian Nastase kormányfőnek a magyar nyelvű sajtó- és tankönyvellenes nyilatkozata kapcsán az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az ilyen megnyilvánulások elavultak, a 90-es évek elejét idézik. Markó Béla megjegyezte, hogy a magyar kisebbség értékelné, ha a kormány állami támogatással működő 24 órás magyar nyelvű televíziót finanszírozna. Ugyanakkor George Pruteanu kormánypárti szenátornak a román nyelv védelmére vonatkozó törvénytervezete kapcsán elmondta: ez a tervezet a kisebbségi anyanyelv-használatot korlátozza. A PSD egyre gyakoribbá váló nacionalista hangvételű megnyilvánulásai ártanak a kormánypárt és az RMDSZ által megkötött együttműködési szerződésben foglaltaknak. Adrian Nastase kormányfő a két párt közötti eredményes együttműködés elmérgesedésének okaként a státustörvényt nevezte meg. Tokay György kiemelt néhány, az RMDSZ által kidolgozott, konkrét alkotmány módosító javaslatot. Az RMDSZ sürgette a parlament két háza szerepének éles elhatárolását. Markó Béla a magyar-román vegyes bizottság munkálatairól elmondta, hogy lényeges előrelépés történt a kulturális, oktatási kérdések, prioritások összehangolásában, azonban nem beszélhetünk haladásról a gazdasági-társadalmi kérdések kezelésében. /RMDSZ-sajtóértekezlet Bukarestbe. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"

" A székelyföldi felsőfokú oktatás gondolatát első ízben a gyergyószentmiklósi Garda Dezső fogalmazta meg még 1990-ben. Az ötletet felháborodottan utasította el az akkori RMDSZ-vezetés, mint olyan kezdeményezést, amely veszélybe sodorja a rövidesen újrainduló kolozsvári Bolyai Egyetemet, emlékeztetett Papp Kincses Emese. Akkor a tanügyi törvényben bízva többen támadták Garda Dezsőt. "Van tanügyi törvény, amit egy kivétellel megszavazott az RMDSZ parlamenti képviselete, és Markó Béla több ízben is az RMDSZ legjelentősebb sikereként értékelte. Nincs Bolyai Egyetem, mert a jelenlegi tanügyi törvény nem teszi lehetővé az önálló állami magyar egyetem létrehozását." - állapította meg a cikkíró. Jelenleg a magyar fiatalok több mint hatvan százaléka román nyelven folytatja egyetemi tanulmányait. - 1998-ban Kolumbán Gábor akkori tanácselnök amely kiemelt fontosságot tulajdonított egy székelyföldi egyetem mielőbbi megalapításának. Zsombori Vilmos alelnök és Gagyi József (a KAM részéről) megvalósíthatatlan elképzelésnek tartotta az egyetem gondolatát. Tudományos érvként használták azt a felmérést, amelyből a KAM szerint az derül ki, hogy a székelyföldi közösség nem igényli az egyetemi szintű oktatás létrehozását. Kolumbán kitartott eredeti egyetem-elképzelése mellett. Elkészült egy alapítványi - önkormányzati és közösségi finanszírozású - székelyföldi egyetem megalapításának terve. E célból a Gyergyószentmiklóson tartott tanácskozáson a három megye (Hargita, Kovászna, Maros) képviselői konzorciumot szerettek volna alapítani. Ezt a kezdeményezést a csíkszeredai küldöttség két tagja: Bíró Albin (RMDSZ-elnök, alpolgármester) és Zsombori Vilmos (a megyei tanács akkori alelnöke) megfúrta. Megbélyegezték Lászlófy Pált, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökét és dr. György Antalt is. Papp Kincses Emese felidézte, Markó Béla elnök 1998-ban az MSZP-SZDSZ-kormány oktatásügyi miniszteréhez írt levelében azt állította, hogy a gödöllői egyetem csíkszeredai "kihelyezett karai a román minisztérium engedélye nélkül működnek, kellemetlen helyzetbe sodorták az RMDSZ kormánytisztviselőit és nem utolsósorban késleltették a hazai felsőoktatási hálózat kialakítását". - Az erdélyi magyar egyetem létrehozásáért folytatott küzdelem történelmi pillanata volt a "tusványosi" nyári szabadegyetemen Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy támogatni fogja a székelyföldi (erdélyi) önálló egyetemalapítási kezdeményezéseket. A magyar parlament által megszavazott kétmilliárd forint anyagi támogatás lehetővé tette az egyetemépítők munkájának folytatását. Zsombori Vilmos jelenlegi tanácselnök megválasztása utáni első tanácsülésen megszüntette ezt az egyetem-előkészületi munkájában fontos szerepet játszó ügyosztályt. Ezzel a megyei tanács kivonult az egyetemszervezéssel járó, több évet felölelő építő tevékenységből. - Papp Kincses Emesét felháborította Zsombori megállapítása: "Nem a térség termelte ki magából az egyetemet". - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem székelyföldi karát igenis a székely közösség akarata hívta életre. /Papp Kincses Emese: Egyetem lesz, gaudeamus, örvendezzünk! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27."

"A kormánypártban felerősödött a nacionalista retorika. Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban leszögezte, hogy a kormánypártnak vannak olyan tagjai, akik közel állnak a Nagy-Románia Párt programjához. Újabban a miniszterelnök tesz újra és újra olyan nyilatkozatokat, melyek rontják az országon belül a román többség és a magyar közösség közötti viszonyt. Ezzel rontja a kormánypárt és az RMDSZ viszonyát, mindez egyfajta irányított kampánynak tetszik. Emiatt aztán Románia és Magyarország viszonya sem javulhat. Nem lehet a végtelenségig tűrni ezeket a nyilatkozatokat, mert sok helyen, sok megyében ezeket sokan máris úgy értelmezik, hogy ismét lehet itt magyarellenesen viselkedni. - A gazdasági élet átitatott politikával, ahol magyar részesedést, magyar tulajdont látnak a román nacionalisták, azonnal támadnak. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ "

"Az RMDSZ küldöttségét - Markó Béla elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Verstóy Attila szenátort, Borbély László és Kelemen Hunor képviselőket - szept. 26-án fogadta Ion Iliescu államfő, aki mellett Octavian Stireanu és Ioan Talpes tanácsosok foglaltak helyet. Takács Csaba beszámolt a találkozóról. Az RMDSZ nevében Markó Béla vázolta az RMDSZ-t foglalkoztató problémákat: a gazdasági-szociális és reformvonatkozásban az eredmények váratnak magukra, a centralizáció alig enyhült. A rendeletek végrehajtása nehézkes. Markó Béla szóba hozta az amnesztia kérdését Héjja Dezső esetében, illetve az egész Agache-üggyel kapcsolatos helyzetet. Markó kitért a nacionalizmus megnyilvánulásaira, a nyelvtörvényre, az erőteljesebb reformigényre, az oktatásra és az egyházi ingatlanokra. Markó Béla gyakoribb konzultációs lehetőséget kért az elnöktől. Szó volt a státustörvényről is, amely vészélyezteti mind a magyar-magyar, mind a magyar-román kapcsolatokat. Úgy váltak el az államelnöktől, hogy egy sor kérdés megoldását támogatni fogja. /(Cseke Gábor): Közel két óra Iliescu elnöknél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"

"A Szövetségi Képviselők Tanácsa szept. 29-én Marosvásárhelyen tartott ülésén Frunda Györgyöt megválasztották a testület elnökévé. Egy alelnöki és két titkári funkciót is sikerült betölteni, de további három tisztség üresen maradt a következő SZKT-ülésig, mert egyetlen jelölt sem érte el a szükséges szavazatarányt. Markó Béla szövetségi elnök Madártávlat és békaperspektíva című politikai tájékoztatójában kifejtette: a romániai magyarság biztonságérzete megteremtésében nagy segítség lehet a státustörvény, mert azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy Magyarország ténylegesen odafigyel a határon kívül élő magyar közösségekre. De a romániai magyar közösségnek a dolga a "jövőt előkészíteni", megfelelő jogi kereteket kiküzdeni. A kormánypárttal való együttműködésről elmondta: kölcsönös érdek a közös cselekvést keresni. Markó megosztására tett kísérletnek minősítette a "Reform Tömörülés-ügyet". A parlamenti képviselők féléves beszámolói után a küldöttek megvitatták az elhangzott jelentéseket. Az SZKT visszautasította az RT javaslatát, hogy vitát indítsanak a státustörvényről. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke pozitívan értékelte az RMDSZ és az egyházak vezetői közt született megegyezést a státustörvény alkalmazásával, az ajánló szervezetek létrehozásával kapcsolatban. Tőkés László cáfolta Markó szavait, aki szerint a püspöknek "csakis és kizárólag" annyi megjegyzése volt a terrorizmusról Európa közös gyásznapján, hogy az egyházi iskola eltérítőit nevezte terroristáknak, ezzel a minősítéssel pedig a Szilágy megyei RMDSZ-re utalt. A felszólalók egy része megismételte a szövetségi elnöknek a Reform Tömörülés emlékeztetőjével kapcsolatban elhangzott vádjait /többek között Varga Attila képviselő, Asztalos Ferenc képviselő Szatmári Tibor, Borbély László/. A szót kérő RT-küldöttek felháborítónak tartották, hogy személyenként egy perc áll rendelkezésükre hozzászólni olyan jelentős kérdésekhez, mint az RMDSZ-SZDP együttműködés, alkotmánymódosítás, státustörvény, egyetemépítés stb. Szilágyi Zsolt képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy az SZKT nem kíván külön-külön vitázni az említett kérdésekről. Toró bejelentette: ha az SZKT nem kíváncsi a Reform Tömörülés véleményére, az RT külön sajtóértekezleten fogja kifejteni álláspontját. Toró ezt meg is tette, kifejtve, hogy a státustörvény végrehajtására az RMDSZ-nek külön, a magyar történelmi egyházak, a civil társadalmi szervezetek és a politikai-érdekvédelmi szervezet képviselőiből álló társadalmi szervezetet kellene létrehoznia. A személyi összetételről a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete, a Romániai Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány által összehívott Civil Tanács, és az SZKT döntsön. A testület zárt ülésen döntött Tőkés László ügyében. Takács Csaba ügyvezető elnök azzal vádolta Tőkés Lászlót, hogy a tavalyi parlamenti választásokat megelőzően RMDSZ-ellenes kampányt folytatott Szilágy megyében. A háromtagú bizottságból ketten megalapozottnak találták a panaszt, és elmarasztaló jelentést terjesztettek az SZKT elé. A bizottság harmadik tagja, Gergely István csíksomlyói plébános különvéleményt fogalmazott meg: ha Tőkést megrovásban részesítik, akkor el kell ítélni az RMDSZ-elitet is. Ki kell deríteni, hogy ki ártott többet a szervezetnek: Tőkés László Szilágy megyében, vagy az RMDSZ Marosvásárhelyen vagy Székelyudvarhelyen. A testület végül 39 igen szavazattal 17 ellenében 9 tartózkodás mellett elfogadta a jelentést, és megrovásban részesítette a püspököt. Tőkés László rögtönzött sajtótájékoztatóján kifejtette: politikai indíttatású, célzatos fegyelmi eljárás ment végbe, amely kísértetiesen emlékeztet az 1984-ben és 1989-ben ellene indított fegyelmikre, majd az egykori képviselő, Nagy Benedek lejáratási kampányára, illetve arra a forradalom tizedik évfordulóján elhangzott felszólításra, amelynek célja lemondatása tiszteletbeli elnöki címéről. Kijelentette: mindennek ellenére nem hajlandó kilépni a szervezetből, hiszen nem az RMDSZ-tagsággal vannak nézeteltérései, amely, akár egy repülőgép utasai, ártatlan. A bűnösök azok, akik ezt a gépet "eltérítették" - hangoztatta. A megrovás nem keseríti el, hiszen az SZKT legitimitása amúgy is gyenge, ezért a testület korrumpálható. Ezt inkább kitüntetésként kezeli, és a Magyar Köztársaság nagykeresztje mellett az RMDSZ "kiskeresztjeként" fogja viselni. - Az SZKT állásfoglalást fogadott el, amelyben elítélte a terrorizmust, ugyancsak állásfoglalásban fogalmazta meg az RMDSZ aggodalmát Adrian Nastase miniszterelnöknek a romániai magyar sajtóval kapcsolatos kijelentései miatt. Ismételten állást foglalt az RMDSZ az 1989 decemberében Kézdivásárhelyen megölt milicista tiszt ügyében született bírósági ítéletek ellen. Az SZKT felkérte a román államfőt, hogy alkotmányos jogaival élve gyakoroljon kegyelmet az egyik elítélt, a súlyos beteg Héjja Dezső ügyében. /Papp Annamária, Székely Kriszta: Megrovásban részesítették Tőkés Lászlót. Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ Tőkés László püspök kijelentette: "Nem áll szándékomban kilépni az RMDSZ-ből. Ott vagyok az alapítói között, ott vagyok a zászlóvivői között, legalább annyi szavazatot szereztem neki, amennyit elveszített Seres Dénes a Szilágyságban". /Mózes Edith: Csonka maradt az állandó bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./ Markó Béla keverni kezdte a politika és az erkölcs nyelvét. A politikai sokszínűséget elfogadjuk, az erkölcsi sokszínűséggel szemben azonban nem vagyunk toleránsak, fejtette ki, miközben nagyon jól tudta azt, hogy mindig a többség birtokosai döntik el, mi fér bele a politikai sokszínűségbe, s mi csúszik át az elítélendő erkölcsiségbe, állapította meg cikkében Bakk Miklós. A Reform Tömörülés az alkotmány módosításának, a státustörvény alkalmazásának a napirendre tűzését szorgalmazták, amelyeknek megtárgyalását Markó Béláék viszont most elkerülték. /Bakk Miklós: Nyelv és többség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./"

"Az RMDSZ belső parlamentjének marosvásárhelyi tanácskozása nemcsak a szövetség vezetése és a Reform Tömörülés közötti szakadást mélyítette, hanem az RMDSZ tiszteletbeli elnökének adott megrovással a szövetség vezetése kísérletet tett a legnagyobb magyar kormánypárttól, a Fidesztől való elhatárolódásra is - írta okt. 1-jei számában a bukaresti Cotidianul. A lap szerint Tőkés László püspököt Orbán Viktor kormányfőhöz közel álló személyiségként tartják számon. Az újság úgy értékelte, hogy a román kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak sikerült éket vernie a romániai magyarság és Budapest közé. A lap szerint az SZDP választás elé állította az RMDSZ-t: vagy a státustörvény, vagy a (a romániai magyarság számára igen fontos) földtörvény. - "Sokkoló leleplezésnek" értékelte az erőteljesen nacionalista irányvonalat követő Jurnalul National a Fidesz és a Reform Tömörülés kapcsolatait ért bírálatot. A lap hangsúlyozta, hogy a kritikát Markó Béla egyik volt munkatársa fogalmazta meg, aki egyebek között arról beszélt: a Reform Tömörülést közpénzekből támogatja anyagilag a magyar kormány és a Fidesz. A Jurnalul National megkérdezte erről Markó Bélát. Az RMDSZ elnöke kijelentette: kézzel fogható bizonyítékok nélkül nem tud nyilatkozni arról, hogy a vád valós, vagy alaptalan-e. "Én csak azt tudom, hogy nagyon szoros kapcsolatok vannak a Fidesz és a Reform Tömörülés között". /Cotidianul: A kormánypártnak sikerült éket verni Budapest és az RMDSZ közé. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

"Nehéz lesz a státustörvényt alkalmazni, ha a román kormány ellenkezését nem sikerül megszüntetni - jelentette ki Markó Béla, szövetségi elnök az MTI-nek adott nyilatkozatában. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ felkészült a státustörvény alkalmazására. Van tapasztalata, megfelelő apparátusa, székházai vannak a megyeszékhelyeken, nagyobb településeken. /Markó: Nehéz lesz a státustörvény alkalmazása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

" Okt. 2-án a végső szavazáson a képviselőház elutasította a kolozsvári állami magyar egyetem létrehozásáról szóló RMDSZ-törvénykezdeményezést. "Sajnálatos, hogy 11 évvel a forradalom után Romániában nem ismerik el a magyar kisebbség anyanyelvén működő állami egyetemhez való jogát" - fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hangsúlyozva: az RMDSZ nem mond le az állami magyar egyetem létrehozásáról Romániában. Hozzátette: "A magyar magánegyetem újabb bizonyítéka annak, hogy valamikor létrehozunk egy állami magyar egyetemet." /Elutasították az állami magyar egyetemet". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"Sem a magyar kormány, sem pedig más kormányzati szervek a törvény értelmében nem támogathatnak határon túli magyar politikai pártokat, és ugyanez vonatkozik a közalapítványokra is - jelentette ki okt. 2-án az MTI-nek Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. Az elnök arra a sajtóhírre reagált, amely szerint a magyar kormánypárt különféle csatornákon finanszírozza egyes romániai magyar szervezetek platformjait, s ezzel megsérti a román politikai pártokról szóló jogszabályt. Kijelentette: valamennyi magyarországi, költségvetésből származó és a határon túlra irányuló támogatás elosztása és eljuttatása a nyilvánosság számára hozzáférhető és megismerhető módon történik. Szabó Tibor közölte: a határon túli magyar szervezetek finanszírozásának témájában elindított esetleges kormányellenes támadás, félreértelmezhető nyilatkozat vagy kommentár nem magyar érdeket szolgál, miként nem szolgálja a szomszédos országokkal való együttműködést sem, ezért káros. A Mediafax hírügynökség szerint okt. 3-án Markó Béla RMDSZ-elnök úgy nyilatkozott: véleménye szerint a magyar kormánypárt, a Fidesz valóban nyújt egyfajta politikai támogatást a Reform Tömörülésnek, arra viszont nincs semmiféle tárgyi bizonyíték, hogy az RMDSZ-platformot anyagi támogatásban is részesítenék. Úgy vélekedett: a politikai támogatás a "politikai szimpátiának, ideológiai közelségnek, és régi barátságoknak" köszönhető. - Arra kértük a Fideszt, hogy az RMDSZ egészével alakítson ki közeli kapcsolatot, azt viszont senkinek nem tilthatjuk meg, hogy az RMDSZ-en belüli, különböző csoportokkal rokonszenvezzen - tette hozzá Markó Béla. /Szabó Tibor: Nem támogat határon túli pártokat a magyar kormány". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"Okt. 3-án Kolozsváron tartotta ünnepélyes kuratóriumi ülését az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) létrehozó Sapientia Alapítvány, az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetőinek, a magyar és a román kormány képviselőinek, RMDSZ-vezetők, egyetemi tanárok és jeles erdélyi magyar értelmiségiek jelenlétében. Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora és az alapítvány elnöke ismertette az újrainduló erdélyi magyar egyetem létrehozásának főbb stációit és köszönetet mondott mindazoknak, akik az intézmény létrejöttét anyagilag és munkájukkal támogatták, elsősorban a magyar kormánynak az évi kétmilliárd forintos támogatásért. - Vasile Dincu román tájékoztatási miniszter a magyar kormány évi kétmilliárd forintos támogatását nagyvonalú művelődési gesztusnak, a Romániával való szolidaritás jelének nevezte. Reményét fejezte ki, hogy ha majd Románia gazdasági helyzete javul, a román költségvetés jobban hozzájárulhat majd a magyar nyelvű oktatás helyzetének javításához. A magyar kormány üzenetét Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tolmácsolta. Az ünnepi ülés végén az egyetemalapító magyar püspökök áldották meg az erdélyi magyar magánegyetemet. Pálinkás József magyar oktatási miniszternek, akit szintén Kolozsvárra vártak, az ünnepség végéig nem sikerült eljutnia Kolozsvárra. A miniszter elindult Budapestről, ám az útviszonyok miatt elkésett a rendezvényről. A kolozsvári köd miatt Bukarestből nem repülhetett Kolozsvárra, s így szintén nem lehetett jelen az ünnepségen Markó Béla, az RMDSZ elnöke sem. /Ünnepélyes tanévnyitás az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./"

"Okt. 3-án ünnepséggel nyitotta meg kapuit az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Kara a csíkszeredai és nagyváradi fakultások mellett. Gyertya és könyv volt Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota színpadán, a tízéves küzdelmek jelképeként. Nagy az ünnep, de nagy a felelősség is, hangsúlyozta nyitóbeszédében dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, a Sapientia rektora. Ismét gazdagabbak lettünk, de ismét új feladatok előtt állunk - mondotta, majd Isten áldását kérte az egyetemre. Dr. Pálinkás József magyar oktatási miniszter a szellemi összetartozás, az összetartó erő jelképének nevezte az egyetemet. Egyetemeket nem rövid időre, hanem évszázadokra alapítanak, s a 2001. év a Kárpát-medencében a magyar oktatás intézményei kiépítésének és továbbépítésének esztendeje. Marosvásárhely legnagyobb fia, Bolyai János ebben a városban egy új, más világot teremtett, s akik ezt az egyetemet elindítják, új, más világot teremtenek - vont párhuzamot a múlt és jelen között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, majd kifejtette, hogy az erdélyi magyarság miért is ragaszkodik olyan konokul ahhoz, hogy egyeteme legyen. Az a közösség, amely nem birtokolja a maga nyelvén a teljes világot, az nem mondhatja magát teljes jogúnak, egyenlőnek. A történelmi egyházak mellett, akik a védnökséget vállalták, az oktatók szakemberek, akik megtervezték és megalapították s egy érdekvédelmi szervezet tagjaiként politikai védelmet, támaszt biztosítottak, és mindazok, akik Magyarországon elgondolták és anyagi támogatást, anyagi teljességet nyújtottak - az egész magyarság szolidaritása teremtette meg ezt az egyetemet - hangzott el a szövetségi elnök beszédében. A státustörvény már él, alkot, létrehoz, intézményeket segít életre - hangzott el Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszédében. A szónok értékelte a román tájékoztatási miniszter megnyilvánulását, aki jónak ítélte azt, ha Magyarország valamit hozzátesz az erdélyi magyarok életéhez, hiszen ebből Románia minden polgára nyerhet. Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a marosvásárhelyi karok dékánja beszédében köszönetet mondott Orbán Viktornak, a magyar kormánynak, a magyarországi adófizetőknek, a román kormány tisztségviselőinek, az RMDSZ vezetőinek az anyagi és erkölcsi kapott támogatásért, amelyben továbbra is reménykedik, hisz a megvásárolt 27 hektáron fel kell építeni az új campust. A New Yorkban székelő Magyar Emberjogi Alapítvány nevében Papp Tamás biztosította a Nyugaton élő magyarok támogatásáról az egyetemet, majd a Burkhardt Árpád alprefektus szólt a közönséghez. Fodor Imre alpolgármester azt hangsúlyozta, hogy Marosvásárhely kétszer fogadott be, illetve indított el nehéz időkben egyetemet, s eredményes munkát kívánt az oktatóknak és a hallgatóknak. - A Sapientia vezetősége táviratban köszöntötte dr. Csőgör Lajos nyugalmazott egyetemi tanárt, a Bolyai Tudományegyetem első rektorát. /Bodolai Gyöngyi: A szellemi összetartozás jelképe. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./"

"Michael Guest, az Amerikai Egyesült Államok új nagykövete okt. 2-án felkereste Markó Béla szövetségi elnököt hivatalában. Markó ismertette a jelenlegi román politikai helyzetet, az RMDSZ és a kormánypárt együttműködésének sajátosságait, illetve a szövetség célkitűzéseit. Megemlítette az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, a földtörvény és közigazgatási törvény alkalmazásával kapcsolatos gondokat, és tájékoztatta az állami magyar egyetem létesítésének igényéről, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelvű oktatás bővítéséről, a döntéshozó struktúrák, illetve tanszékek és karok létrehozásáról. A szövetségi elnök továbbá közölte, hogy a szövetség egyértelműen támogatja Romániának integrációs erőfeszítéseit mind az európai, mind az észak-atlanti szövetségbe. Michael Guest részletesen érdeklődött a státustörvényről. Kifejtette: ezt valamiképp meg kell oldani, és ennek nem szabad a két ország viszonyának ártania. A nagykövet elmondta, hogy különös érdeklődéssel figyeli az etnikai kérdések alakulását, megoldását, mert az EBESZ keretén belül is e kérdéskörrel foglakozott. /Amerikai nagykövetet az RMDSZ elnöki hivatalában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./"

"Dr. Pálinkás József oktatási miniszter a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi tagozatának megnyitója alkalmából látogatott a városba. Okt. 3-án a miniszter Marosvásárhelyen találkozott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, a határon túli magyar oktatás helyzetéről és ennek erősítését célzó magyarországi támogatási rendszerről folytattak megbeszélést. A megbeszéléseket követően Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy a támogatásnak az erdélyi magyarság, a magyar diákok szülőföldön maradását kell szolgálnia. A szövetségi elnök méltatta a minisztérium támogatását, szakmai és anyagi hozzájárulását a Sapientia Tudományegyetem létrehozásában, úgy értékelve, hogy a szaktárcának a továbbiakban is lényeges szerepe lesz az erdélyi magyar tudományosság fejlődésében. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 4. - 2051. sz./"

" Az RMDSZ eheti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: várható volt az önálló magyar nyelvű állami egyetem létesítésre vonatkozó törvénykezdeményezés elutasítása. Sajnálatosnak minősítette, hogy a román politikai élet tizenegy év alatt nem érett meg arra, hogy elismerje egy önálló magyar egyetem létjogosultságát. Frunda György, az SZKT új elnöke közölte: igyekszik operatívabbá, az ET Parlamenti Közgyűlésének mintájára átszervezni az RMDSZ úgynevezett "miniparlametjét". Ismertette Strasbourgban kifejtett tevékenységének eredményeit, ahol elfogadták javaslatát egy külön nemzetközi törvényszék létesítésére vonatkozóan, amely a jugoszláviai háborús bűnösöket elítélő törvényszék mintájára a terrorcselekmények elkövetőit vonja felelőségre. /(Szász Attila): Csakis az eredmények függvényében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./"

"A Reform Tömörülés Markó Bélához intézett nyílt levelében figyelmeztetett: az a halogató-kiváró politika, ami a jelenlegi RMDSZ-vezetés alatt egyre inkább a szövetség meghatározójává válik, vészesen hasonlít az Apafi Mihály nevével fémjelzett kiszámíthatatlan, egyéni hatalmi érdekek cselszövései és alkui által meghatározott politikai gyakorlathoz. A platform szerint két nagyon fontos kérdésben kellett volna döntenie az SZKT-nak: az alkotmánymódosítás és a státustörvény ügyében. Marosvásárhelyen ezek a lényegi kérdések egyszerűen napirendre sem kerültek. "Tényleg fontosabb kérdés Önnek az alkotmánymódosításnál és a státustörvénynél egy titkosszolgálati manővernek minősíthető újságcikk, csak azért, mert azokat rágalmazza, akik Önnel nem mindig értenek egyet?" - olvasható a levélben. /Cselekvés ideje. Az RT nyílt levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"A Kárpát-medence sok településén emlékeztek meg okt. 6-án az aradi vértanúkról. Erdélyben a központi megemlékezésre idén is Aradon került sor, ahol az RMDSZ kérésére a magyarországi politikai pártok képviselői nem tartottak szónoklatot, a magyar kormány részéről pedig egyetlen személy, Dávid Ibolya igazságügyi miniszter szólt az egybegyűltekhez. A Vesztőhelyen mintegy két-háromezer ember jelenlétében tartott idei aradi megemlékezést román nacionalista megmozdulás nem zavarta meg. Az 1849-es mártír tábornokok obeliszkjénél a magyar kormány nevében Dávid Ibolya igazságügyi miniszter mondott beszédet. "Okt. 6. összmagyar gyásznap, de emlékeztető arra is, hogy a történelmet jellemek és hősök formálják. Szabadságharcunk összefogás volt, amelynek a népek megbékélése adott erőt és biztonságot. Ezt a munkát kell folytatni és befejezni." - mondta. "Kegyeletes szívvel jöttünk ide, nemzeti érzéssel és tisztelettel, hogy fejet hajtsunk az aradi mártírok előtt. Olyan magyar hősök panteonjában látjuk mi az itt kivégzetteket, akik az elmúlt ezer év során védték, megtartották népünket, nemzetünket" - emelet ki a miniszter. Tokay György aradi RMDSZ-es parlamenti képviselő szavai után Markó Béla RMDSZ-elnök, a rendezvény vezérszónoka beszédében hangsúlyozta: a szabadságnak nincs nemzetisége, a 13 aradi vértanú közül többen nem magyarok voltak, ám mégis életüket adták érettünk és másokért. "Hogy miért? A 13 mártír férfi tudta a választ: senki sem lehet igazán szabad ezen a földön, amíg vannak rabságban tartott nemzetek. A szabadság ugyanis egy és oszthatatlan. A mártírok áldozata nem volt hiábavaló - állapította meg -, hiszen a nemzetet sem akkor, sem a trianoni békekötéskor, sem később semmiféle vasmarok nem tudta összeroncsolni. Most, a XXI. század elején jó tudni, hogy egyénenként érhetnek ugyan bennünket kudarcok, de tagjai vagyunk egy nemzetnek, amelyik a történelemben mindig megtalálta a továbbélés, a felegyenesedés és a gyarapodás útjait, módjait." Az elmúlt napokban felavatott Sapientia magyar magánegyetemre utalva, a szövetségi elnök hozzátette: a tisztességes álmok beteljesülnek. Románul szólt a jelenlévőkhöz Dorel Popa, Arad polgármestere. Tisztelgő beszédének zárószavai szerint "nemzetiségtől függetlenül úgy kell viselkednünk, hogy együtt tudjuk majd elmondani: emberek voltunk". A megemlékező misét az aradi belvárosi katolikus templomban Gyulay Endre szeged-csanádi püspök celebrálta. - Székelyudvarhelyen először idén emlékeztek meg városi ünnepségen okt. hatodikáról. Szász Jenő polgármester kezdeményezte, hogy a jövőben a nemrég felújított Vasszékely szobornál tartsák a megemlékezést. Az ünnepségen felszólalt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. "A világszabadság közösségéhez tartozó népként minket támad meg az, aki erőszakot követ el a közösség bármely tagja ellen. Ezt az örökséget tesszük a jövő asztalára" - mondta az államtitkár. Beszédében Szász Jenő rámutatott: a státustörvény tényleges egyenjogúságot teremtett a magyar nemzet tagjai között. Kijelentette: elérkezett az ideje, hogy az alkotmányt Romániában is tiszteletben tartsák, mert az olyan szerződés, amely az elfogadó feleket egyaránt kötelezi. - Ünnepi megemlékezéseket tartottak Zomboron, Topolyán, Bezdánban és Eleméren a Vajdaságban, Pozsonyban, Csicsón, Rozsnyón, Imregen, Margonyán, Révkomáromban és Dunaszerdahelyen a Felvidéken, Nagyszőlősön, Beregszászon és Ungváron Kárpátalján, illetve Kijevben és Varsóban is. /A szabadságnak nincs nemzetisége Méltóságteljesen emlékeztek meg az aradi vértanúkról itthon és a Kárpát-medence több pontján. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

"Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke voltak jelen okt. 8-án Balatonszemesen a harmadik Európai Ifjúsági Akadémiának, amelyen húsz magyarországi és mintegy fél száz határon túli fiatal vesz részt. Medgyessy Péter Balatonszemesen külön megbeszélést folytatott Kasza Józseffel és Markó Bélával. Medgyessy szerint tárgyalások folynak a kedvezménytörvényről, de ezek nem intenzívek és nem elég magas szintűek. Kasza József, a megbeszélés után fontosnak és nagyon hasznosnak nevezte e mostani és az ehhez hasonló tájékoztatókat "Számomra az a legfontosabb, és ebben kértem segítséget, hogy a vajdasági magyarokat bekapcsolhassuk a privatizációba". Markó Béla a megbeszélést úgy értékelte: tudatosan törekszenek arra, hogy minden jelentős magyarországi politikai párttal hasonlóan jó és szoros kapcsolatot tartsanak fenn egyenlő közelségben. /Hétfői vendégek az Európai Ifjúsági Akadémián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./"

"Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés /RT/ elnöke egy éve parlamenti képviselő, ebből az alkalomból beszélgetett vele az Erdélyi Napló munkatársa. "Egy pártosodó kisebbségi szervezetben nehezen lehet politizálni, mert a pártérdek sokszor ütközik a kisebbségi érdekkel, márpedig én nem vagyok hajlandó pártérdekek miatt feladni közösségünk érdekeit." - jelentette ki. Az RT célja egy olyan tisztességes érdekképviseletet kialakítása, amely választ tud adni a közösség kérdéseire, jövőképet tud felmutatni. Az RT-puccsnak kikiáltott állítólagos RT-elnökségi emlékeztető "energiáink egy részét elvonta az építkező, jobbító szándékú munkától". Az elmúlt hetekben hangsúlyozódott az a kiszorítósdi, amelyet a szövetség jelenlegi vezetése alkalmaz. Az alkotmánymódosítási bizottságból - amelybe a szövetségi elnök jelölt jogász kollégákat - kimaradt Tamás Sándor, a képviselőház jogi bizottságának tagja (akinek fő bűne, hogy a Reform Tömörülés egyik alelnöke), de Kerekes Károly képviselő is, kiváló munkajogi szakértő. Egy másik példa: az alsóház külügyi bizottságában tevékenykedő másik alelnököt, Szilágyi Zsoltot Markó Béla szövetségi elnök jó egy éve mellőzi. - Az autonómiaprogramot nem hajlandó képviselni az RMDSZ vezetése. - Az RT szeretné, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ismét az RMDSZ igazi döntéshozó testületévé - az erdélyi magyarság parlamentjévé - váljon. Az RT nem adta fel a belső választások gondolatát. Az RT szorgalmazza a regionalizmus elvének alkalmazását. - A státustörvény ügyében a két kormány áll szemben egymással, közben meg az RMDSZ megpróbál elsomfordálni az ügy mellől. Valójában az RMDSZ-nek feladata megfogalmazni és képviselni az erdélyi magyar közösség követeléseit a román kormánypárt felé, az anyaország kormányának lehet támogató, időnként közvetítő szerepe, nem fordítva. Az RT ebben a kérdésben is következetes: a státustörvény végrehajtása nem lehet rövid távú politikai alkuk tárgya. /Román Győző: Beszélgetés Toró T. Tibor Temes megyei képviselővel, a Reform Tömörülés elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./"

"Tragikomikusnak nevezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hogy az oktatási minisztérium a román sajtó magyarellenes cikkei alapján magyar tankönyvek után kutató bizottságokat küldött a döntő többségében magyarok lakta Kovászna és Hargita megyébe. Markó emlékeztetett arra, hogy a román sajtó magyarellenességéhez Adrian Nastase kormányfő szolgáltatott érvet, amikor az engedély nélkül használt tankönyvek felkutatására utasította a prefektusokat. A román sajtóban olyan vádak láttak napvilágot, hogy egyes magyar nyelvű iskolákban magyarországi tankönyvekből tanítanak. Markó hangsúlyozta: ez már csak azért sem igaz, mert más a román tanterv, így magyarországi tankönyvekből egyszerűen nem lehet azt tanítani. Az RMDSZ elnöke szerint nem a magyarországi tankönyveket kellene kutatni magyar iskolákban és könyvtárakban, hanem pénzt adni Romániában nyomtatott magyar nyelvű tankönyvekre és ellátni a magyar nyelvű iskolákat tankönyvekkel. /Tragikomikus a "tankönyvháború". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

"Okt. 16-án ülésezett az RMDSZ vezetőit - a szövetségi, az ügyvezető, a tiszteletbeli elnököt, a Szövetségi Egyeztető Tanács, a Szövetségi Képviselők Tanácsa, és az Országos Önkormányzati Tanács elnökeit, valamint a szenátusi és képviselőházi frakció vezetőit - tömörítő Operatív Tanács (OT), amelyen a státustörvény végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A tanácskozáson megoszlottak a vélemények az ajánlószervezetek létrehozásáról. Markó Béla szövetségi elnök szerint Romániában az RMDSZ rendelkezik azzal a tapasztalattal és apparátussal, amely a státustörvény alkalmazásának előkészítéséhez szükséges. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Szabadságnak nyilatkozva elmondta: a tanácskozáson komoly ellentét alakult ki az ajánlószervezetek létrehozásával kapcsolatban. Tőkés László szerint a státustörvény életbeléptetése az RMDSZ-nek, az egyházaknak, és a civil szférának a közös munkája kell hogy legyen, akik egyenrangú partnerként vesznek részt ebben. Az Operatív Tanács döntése viszont azt mutatja, hogy az RMDSZ országos vezetői inkább jelképes szerepet szánnának az egyházaknak és a civil szervezeteknek. /Sz. K.: Keresik a konszenzust az ajánlószervezetek ügyében. Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

"Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke okt. 17-i nyilatkozata szerint az RMDSZ magyarázatot kér a Tanügyminisztériumtól azokért az ellenőrzésekért, amelyek során Kovászna megyei iskolákban Magyarországon kiadott tankönyveket kutattak. Markó szerint ezek az ellenőrzések szekusmódszerekhez hasonlítanak. /Magyar tankönyvek ellenőrzése. Az RMDSZ magyarázatot követel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök okt. 18-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel. Megállapodtak abban, hogy a két politikai alakulat csúcsvezetősége a jövő hét elején találkozik, hogy részletesen áttekintsék az időszerű politikai kérdéseket, beleértve az együttműködési megállapodásban foglaltakkal kapcsolatos teendőket. Előzőleg Markó az RMDSZ sajtóértekezletén a Kovászna megyei tankönyvbotrány kapcsán kifejtette, hogy a kormány, illetve a helyi kormánypárti szervezet magatartása elfogadhatatlan. Rámutatott, hogy még a rendszerváltás előtti években sem zajlott ilyen nyilvánosan az "idegen eredetű" tankönyvek ellenőrzése, és az úgynevezett kivizsgáló bizottságok módszere is az egykori szekuritáté gyakorlatára emlékeztet, éppen ezért az RMDSZ magyarázatot vár a kormánytól és az illetékes szervektől. Markó Béla közölte, hogy rendkívül aggasztó a kormánypárt buzgósága, amely ugyanakkor megalázó a magyar tanárokkal és tanítókkal szemben, és a kialakult helyzetet abszurdnak minősítette. /Markó-Nastase találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./"

"A megyei RMDSZ-PSD szakítás következtében kialakult helyzet tisztázására okt. 18-án Markó Béla szövetségi elnök Sepsiszentgyörgyre utazott, találkozott a háromszéki Operatív Tanács képviselőivel. Markó Béla elmondta, nem tartja veszélyben lévőnek az RMDSZ és a kormánypárt közötti protokollumot. Hangsúlyozta, az együttműködés nem nevezhető zökkenőmentesnek, a szövetség azonban továbbra is a tárgyalást tartja az egyedüli megoldásnak. Markó szerint nem Kovászna megye ellen zajlik lejáratási kampány, hanem az RMDSZ-nek a román politikai életbe való betagolódási kísérletei ellen. A közelmúltban Háromszéken kirobbant tankönyvbotrány ügyében az RMDSZ elnöke tárgyalni fog a tanügyi tárca vezetőjével, amikor valamennyi korábbi, félreinformálásból fakadó félreértést tisztázni szándékozik. /Csinta Samu: "Nincs veszélyben a protokollum". = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./"

"A Nemzeti Liberális Párt vezetése "törvénytelennek és erkölcstelennek" nevezte az RMDSZ-nek a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos álláspontját. Ugyanakkor, Markó Béla nyilatkozataira utalva, kijelentik: az RMDSZ a magyar kormánnyal szolidarizál anélkül, hogy tekintettel lenne Románia érdekeire és az európai értékekre. A liberálisok szerint az RMDSZ etnikai diszkriminatív szempontokat képvisel és semmibe veszi az EU-országokban honos demokratikus értékeket. /Markó Bélát támadja a liberális párt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./"