"Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./"

"Az erdélyi magyar közösség számára megítélt támogatások szétosztása átláthatóan és az RMDSZ minimális beleszólásával történik, érkezzenek azok a budapesti Illyés Közalapítványtól, vagy máshonnan. Ami a bukaresti Kisebbségi Tanácsot illeti, ezzel kapcsolatban a román törvényeknek megfelelően járnak el - jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Ezzel ragált a Magyar Ifjúsági Tanács elnökének, Jakab Istvánnak a Szabadságban megjelent kijelentéseire, aki szerint a támogatások elosztása néhány RMDSZ-vezető kiváltsága, a civil szféra pedig kiszorult a döntésből. Takács elmondta: a pályázatok elbírálása a szaktestületek dolga, az Illyés által öt év alatt Erdélyre leosztott közel 1 milliárdos keret csupán 0,02 százalékának javasolt más rendeltetést az öt tagú alkuratórium. Az öt tagú alkuratórium - Markó Béla szövetségi, Takács Csaba ügyvezető, Tőkés László tiszteletbeli, Dézsi Zoltán (ex) SZKT és Kelemen Hunor SZET-elnök - felülbírálhatja a szaktestületek véleményezését. Ezzel a jogával az alkuratórium csak néhányszor élt. A szaktestületekre jutó pénzek meghatározására mindig is a szaktestületi vezetők részvételével történt. Leszámítva 2001-et, amikor - mondotta Takács Csaba - felgyorsultak az események, és idő hiányában erre nem kerülhetett sor. Ezért az alkuratórium az előző évi, a szaktestületi vezetőkkel egyeztetet kereteket javasolta a kuratóriumnak, amely végül kétharmadában módosította ezt a javaslatot. - Ami az ifjúsági szaktestületet illeti: 1999-ben, mint ahogy 2000-ben is, a rendelkezésre álló összeg több mint nyolcvan százalékát a MIT által delegált öt szervezet vitte el. A fennmaradó 18 százalék azokra az ifjúsági szervezetekre maradt, amelyeknek nincs képviselőjük a szaktestületekben. Az alkuratórium ez ellen emelt szót, és kérte az ifjúsági szaktestület kibővítését regionális szempontok figyelembevételével. Takács Csaba alaptalannak tartja azt az aggodalmat, miszerint a civil szférát mellőznék a különböző támogatások megítélésekor. - A magyarországi költségvetési támogatások, a különböző minisztériumi támogatások évente megközelítőleg 3 milliárd forintot jelentenek, amely a civil szervezetek képviselőinek - meghívásos alapon történő - véleményezése alapján oszlik szét. /Székely Kriszta: Nem a civil szféra, hanem az RMDSZ szorult ki a pénzosztásból? Interjú Takács Csaba ügyvezető elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"

"A képviselőház oktatási bizottsága a tanügyi törvényt módosító 2001/206-os sürgősségi kormányrendelet vitáján nem fogadta el az RMDSZ-nek azt a javaslatát, hogy az elkobzott egykori egyházi ingatlanok ne állami köztulajdonba, hanem állami magántulajdonba kerüljenek. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az RMDSZ vezetői a tanügyminiszterrel ezt a kérdést korábban megbeszélték. Az oktatási bizottság ülésén a problémát az okozta, hogy ennek a kérdésnek a vitájánál a tanügyminiszter már nem volt jelen. Markó reméli, hogy a képviselőház plenáris ülésén sikerül érvényesíteni azt a módosító javaslatot, amely tisztázza ezt a kedvezőtlen rendelkezést. Az RMDSZ teljes energiával azon lesz, hogy megtalálja a megfelelő megoldást ennek a kérdésnek az orvoslására - jelentette ki a szövetségi elnök. /Teljes energiával az egyházi ingatlanokért Markó Béla szerint marad az RMDSZ-RTDP egyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"

"Máj. 24-én sportbemutatóval kezdődtek a Bethlen-napok Nagyenyeden. A hivatalos megnyitón, máj. 25-én Markó Béla szövetségi elnök, Simon János iskolaigazgató és Pásztori Kupán István református lelkipásztor köszöntötte a jelenlevőket. A gazdag programban volt történelmi vetélkedő, vidám tavaszi vásár és könyvbemutató. A Nagyenyed szóban-képben című művet Hantz Lám Irén állította össze. A rendezvénysorozat máj. 27-én istentisztelettel ér véget. /(mezei): Zsibvásár és vetélkedők. Gazdag kínálat a Bethlen-napokon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"

"Az RMDSZ meghívására máj. 26-27-én látogatást tett Erdélyben az MKP négytagú küldöttsége: Bugár Béla pártelnök, a szlovák parlament alelnöke, Farkas Pál, az MKP országos tanácsának elnöke, Köteles László parlamenti képviselő, az MKP országos tanácsának tagja és Vörös Péter, a párt központi titkára. Megállapodtak abban, hogy az RMDSZ és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) a jövőben szorosabbra fűzik kapcsolataikat. A két szervezet közösen kezdeményezi a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását a státustörvény alkalmazásának és a támogatási rendszerek megvitatása végett. A vendégek máj. 26-án Markó Béla RMDSZ-elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel és az ügyvezető elnökség más tagjaival tartottak megbeszélést Kolozsváron, majd találkoztak kolozsvári RMDSZ-vezetőkkel és közéleti személyiségekkel találkoztak. Máj. 27-én, vasárnap az MKP-küldöttség Gyulafehérvárra látogatott, ahol az érseki templomban misén vett részt, Nagyenyeden helyi RMDSZ-vezetőkkel tárgyalt, majd felkereste Torockót és Torockószentgyörgyöt. Markó Béla elmondta, hogy rendkívül hasznos az, ha a Kárpát-medencében, Magyarországon kívül élő magyar közösségek pártjai, szervezetei minél szorosabb kapcsolatot tartanak egymással. Sok szempontból hasonló tapasztalatokat éltek meg az elmúlt években. Az RMDSZ 1996. és 2000. között tagja volt a romániai kormánykoalíciónak. 1998-ban hasonló vállalkozásba fogott az MKP, s most, ebben az időszakban része a szlovák kormánynak. - A következő hónapokban a két szervezet parlamenti csoportja találkozik. Bugár Béla szerint mindkét párt mozgatórugója, motorja az adott országban zajló integrációs folyamatoknak. Bugár hozzátette: azért is döntöttek a kapcsolatok bővítése mellett, mert a két ország között sok a hasonlatosság, többek között a státustörvény kapcsán. /Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat a Kárpát-medence magyar szervezetei között. Erdélybe látogatott a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./"

"Máj. 27-én 15 tagú küldöttséget látott vendégül a gyulafehérvári római katolikus érseki hivatal. A látogatók között jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök és Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. A látogatók részt vettek a szentmisén, majd megtekintették a székesegyházat, tiszteletüket tették Márton Áron püspök sírjánál, végül meglátogatták az érseki palotát és a kápolnát. Ezután olyan időszerű kérdésekről tárgyaltak, mint az RMDSZ és az egyház viszonya, az egyházi ingatlanok visszajuttatásának helyzete, a jelenlegi kormánnyal való együttműködés esélyei, az egyházak részére biztosítandó szubvenciók, a státustörvény alkalmazása, az aktuálissá vált csángókérdés, ugyanakkor tisztázták az udvarhelyi papi otthon körül kialakult bonyodalmakat. Potyó Ferenc általános helynök, dr. Jakubinyi György érsek üzenetét tolmácsolva kifejtette, hogy a gyulafehérvári katolikus egyház a civil életben az egyházak ügyét is felvállaló RMDSZ-t tekinti hivatalos képviselőjének. /Erdélyi és szlovákiai magyar politikusok Fehér megyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./"

"A szenátus művelődési szakbizottsága máj. 29-én megszavazta a román nyelv védelméről szóló törvényt, amelyet George Pruteanu (RTDP) terjesztett elő. Eszerint Romániában minden idegen nyelvű közérdekű szöveget román nyelvre is le kell fordítani. A törvény megsértése esetén a jogszabály 10 és 50 millió lej közötti pénzbírságot helyez kilátásba. Kereskényi Sándor képviselő hangsúlyozta: a törvénytervezet az önkormányzatokban az anyanyelvhasználatot lehetővé tevő helyi közigazgatási törvény kiegyensúlyozására készült. - Markó Béla szövetségi elnök szerint nincs szükség ilyen nyelvtörvényre. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a franciák fogadtak el hasonló jogszabályt, amelynek szintén nem volt sok értelme, Romániában pedig az különösen veszélyes lehet, figyelembe véve az itt élő más nyelvű nemzeti közösségek arányát. /Papp Annamária: Román nyelvvédő törvény Markó: nincs szükség ilyesmire. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök május 30-án Budapesten fogadta a Magyar Állandó Értekezletben (MÁÉRT) részt vevő határon túli magyar szervezetek képviselőit. Ez az első alkalom Mádl beiktatása óta, hogy a magyar államfő konzultációra hívta a határon túli magyar közösségek képviselőit. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat végleges szövegének parlamenti elfogadása olyan arányú lesz, amely kifejezi a javaslat széles társadalmi támogatását. Mádl Ferenc arra kérte a határon túli magyar politikai szervezetek vezetőit, hogy segítsenek oldani országaik többségi nemzeteinek politikai tényezőiben és az egyszerű állampolgárokban a törvény iránti ellenérzéseket. - Jugoszláv, horvát és szlovén részről a kezdeményezés fogadtatása igen pozitív, sajnos ez nem mondható el a szlovák vagy a román fogadtatásról - jegyezte meg az államfő. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a státustörvény ügyében az RMDSZ eddig is szorgalmazta a magyar és a román kormány közötti egyeztetést. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke szerint a szlovák és román részről elhangzott, a státustörvénnyel kapcsolatos kifogások belpolitikai fogantatásúak. Inkább saját nacionalista ellenzékeiknek üzentek azzal, hogy felemelték szavukat a státusztörvénnyel szemben - fogalmazott a felvidéki magyar politikus. Közölte: a maguk részéről kellő időben tájékoztatták a szlovák közvéleményt, de a státustörvény által gerjesztett feszültségek szerinte mindaddig létezni fognak, ameddig abból valamilyen belpolitikai hasznot lehet elérni. /Mádl Ferenc fogadta a MÁÉRT képviselőit. Magyarországnak az összmagyarság javát kell szolgálnia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"Jún. 6-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke németországi küldöttséget fogadott, amelyet Jochen Welt, Németország kormányának emigrációs problémákkal megbízott tanácsosa vezetett. Markó a RMDSZ parlamenti képviseletéről tájékoztatta a német küldöttséget, majd beszámolt a romániai nemzeti kisebbségek jelenlegi helyzetéről. Elmondta, hogy a helyi közigazgatási törvény elfogadása konkrét eredmény ugyan, de ennek alkalmazása döntő próbája lesz a következő időszakban a román kormány kisebbségi politikájának. A magyar nyelvű magánegyetem engedélyezése, az állami magyar nyelvű oktatás struktúrájának, az egyházi javak visszaszolgáltatási folyamatának véglegesítése, valamint a kisebbségi nyelveken való rádióműsorok sugárzási idejének bővítése jelentik az elkövetkező időszak prioritásait az RMDSZ számára - hangsúlyozta a találkozón az RMDSZ elnöke. A magas rangú német politikus elmondta, hogy Németország figyelemmel követi Románia kisebbségi politikáját, ugyanakkor aggodalommal tekint a román nacionalista erők előretörésére. /Németország figyelemmel követi Románia kisebbségi politikáját. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./"

"Jelentős nemzetközi részvétellel kezdődött jún. 8-án az a háromnapos konferencia, amelyet Innovatív vállalkozók - vállalkozó önkormányzatok címmel az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja szervezett Szovátafürdőn. Az eseményen részt vesz, és beszédet mond Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László képviselő, Eckstein-Kovács Péter szenátor, Péter Pál és Kerekes Gábor ügyvezető alelnökök is. A megnyitó beszédeket követően többek között Guglielmo Frinzi, a Román-Olasz Kereskedelmi Kamara elnöke is tart előadást. /Vállalkozók tanácskozása Szovátafürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"Péntek János nyelvészprofesszor, a BBTE tanára szerint a most elfogadott nyelvtörvény román államnyelv-törvény, a román nyelv védelmére készült. A megszokott figyelemelterelő mellébeszélés folyik: "A tervezetben sok a túlzás, ám attól nem kell tartani, hogy a kisebbségek nyelvhasználati jogait befolyásolja" - mondja a liberális honatya. Nem ismert, hogyan szavaztak törvényügyben a két illetékes szakbizottságban az RMDSZ képviselői. Ha megszavazták, márpedig a hallgatás gyanús, akkor az részben azért botrányos, mert Markó Béla elnök, szerint nincs szükség ilyen törvényre, és még inkább azért, mert önmagában is botrány. Nem fordult még elő máshol, hogy annak a közösségnek a képviselői is megszavazzanak egy törvénytervezetet, amely ellenük irányul. Pruteanu az előterjesztő, aki szélsőséges nacionalista. Ismert, hogy "nemes tartású" nyelvtörvény (ahogy Kereskényi szenátor elképzelhetőnek tartja) még nem készült a világon. Kereskényi Sándor még azt is mondja az újság szerint: "Ha ilyen jogszabály a francia nemzetállami kultúrpolitika szerves részévé válhat, akkor miért ne fogadhatnák azt el Romániában." Minden nemzetállami ideológia, ha román is különösen: asszimilációs ideológia, a nyelvi törvényként álcázott rasszizmus ideológiája. Az 1991-es szerb nyelvhasználati törvény egyik okozója volt a kirobbanó balkáni konfliktusoknak, háborúknak. Kísértetiesen hasonlít ez a készülő törvény az 1995-ös szlovák államnyelv-törvényhez, amely létrehozta az ún. nyelvrendőrség intézményét. Szlovákia amerikai nagykövete azt bizonygatta annak idején a New York Timesban, hogy "a szlovák nyelvtörvény nem fog ártani a kisebbségeknek", és hogy "Szlovákia elkötelezett híve a demokráciának". Ott is akadt egy magyar parlamenti képviselő, Bárdos Gyula nevű, aki úgy nyilatkozott, hogy "nem ellenzünk egy jó nyelvtörvényt". A törvény elfogadása után elítélően nyilatkoztak róla a nemzetközi szervezetek, és tiltakozott a világ számos nyelvész-szaktekintélye is. Főképpen pedig a szlovákiai magyarok. - Egyébként szándékoltan hamis úgy láttatni a közigazgatási törvényt (ahogy gyakran a magyar nyelvű sajtóban is történik), mint amely hivatalossá tette volna a kisebbségi nyelveket vagy éppen a magyart. A román nyelv kiemelt hivatalos, államnyelv státusát ez nem ingatta meg, azt az alkotmány és egyéb, fontosabb törvények szentesítik. Bővült ugyan (vagy bővülne) a nyelvhasználat köre az önkormányzati hivatalosság szintjén (Kolozsváron ennek éppen semmi jele), de megmarad továbbra is a magyar nyelv alárendelt jogi státusa, azonban továbbra is van nyelvi alapú hátrányos megkülönböztetés. /Péntek János: "Ártalmatlan-e" a most készülő nyelvtörvény? = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./"

"Markó Béla szövetségi elnök aggasztónak tartja azt az elképzelést, hogy a Magyarország gazdasági növekedésének fenntartásához szükséges többletmunkaerőt a szomszédos országokból biztosítsák, így - többek között - az erdélyi magyar közösségből. - Egy ilyen folyamat nagyarányú kitelepedéshez vezethet. Nem a munkaerőt kell Magyarországra exportálni, hanem ellenkezőleg, a munkát, a munkahelyeket kell idehozni. Ehhez nyilvánvalóan igen komoly stratégia szükséges - fogalmazott Markó. Orbán Viktor magyar miniszterelnök jún. 7-én az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti budapesti ebédjén egy kérdésre válaszolva a következőt mondta: "Hogyha fent akarjuk tartani a gyors gazdasági növekedést Magyarországon, ehhez 10 millió magyar nem elég, a soron következő néhány évben be kell fogadnunk néhány millió embert munkaerőként a szomszédos országokból. Több mint 4 millió magyar él a határokon túl, fontos, hogy olyan országot teremtsünk, amely vonzó a régióban. Tehát mi nem tíz, hanem 14 milliós munkaerő-kapacitással rendelkezünk. S ha ezt megfelelően tudjuk szabályozni, s képeseknek bizonyulunk a kintiek érdekeit az itthon élő magyarok érdekeivel összhangba hozni, az javára válhat a magyar gazdaságnak." /Munkaerőexport Magyarországra? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./"

"A magyar igazolvány csalétekül szolgál az olcsó munkaerőhöz Magyarország számára - írta jún. 11-i számában a Jurnalul National. A nacionalista újság szerint Orbán Viktor miniszterelnök "sokkoló bejelentést" tett, amikor olyan értelemben nyilatkozott, hogy "a szomszédos országokban élő magyarság jelenti a munkaerő-tartalékot Magyarország számára". A Jurnalul National idézte Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselőt, aki furcsának, a státustörvény elveivel ellenkezőnek minősítette a magyar miniszterelnök nyilatkozatát. A lehető legkorrektebbnek minősítette címoldalán az Adevarul Markó Béla véleményét. A Curentul című lap az RMDSZ és Budapest kapcsolatainak elhidegüléseként értékelte azt, hogy "Markó Béla nem ért egyet Orbán Viktorral". Curentul: Elhidegülő RMDSZ-Budapest kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./"

"Jún. 8-10-e között zajlott Szovátán az Innovatív vállalkozók - vállalkozó önkormányzatok című nagyszabású konferencia, melyet az RMDSZ ügyvezető elnöksége, illetve a Szabadelvű Kör RMDSZ-platform szervezett. A meghívottak között önkormányzati képviselők, illetve vállalkozók voltak. A romániai önkormányzatokat is olyan vállalkozásként kell működtetni, ahol az állandóan visszatérő motívum nem a pénzhiány. A fejlődéshez találékony módszerekkel anyagi forrásokat lehet előteremteni - hangzott el. A szervezők célja volt az itthonmaradás, az itthon történő vállalkozás szükségességének a nyomatékosítása. A stabilitás vonzza a nyugati befektetőket, hangsúlyozták az előadók. Borbély László RMDSZ-képviselő úgy vélte, az önkormányzatok nemigen használják ki a koncessziós törvény nyújtotta lehetőségeket. Lőrincze Péter, a Deloitte&Touche közép-kelet európai elnöke az önkormányzatok pénzhez jutásának módozatait mutatta be. Erre szerinte három lehetőség kínálkozik: az ingatlanfejlesztés, a közüzemek sikeres magánosítása, illetve a hitelfelvevés és a kötvénykibocsátás. Mihai David, a gazdaságfejlesztési és prognózis minisztérium államtitkára szerint Romániában végre körülbelül 5 százalékos gazdasági növekedésről lehet beszélni. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az eddigi kormányok központosítási törekvéseire hívta fel a figyelmet. /Kiss Olivér: Vállalkozásként működtetett önkormányzatok. Markó: Új stratégia kell a regionális fejlesztésben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tanácskozásra nem jött el a meghívottak közül Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, és Zwack Péter, az Unikum Rt. vezetője. /Szovátai tanácskozás. Vállalkozók, politikusok és önkormányzati képviselők párbeszéde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2001. jún. 11./ Aradról Bognár Levente alpolgármester utazott el a találkozóra, aki elmondta: a központi kérdés az volt, hogyan alakítható ki a települések szintjén az a vállalkozásbarát légkör, amely vonzani tudná a munkahelyteremtő befektetéseket. A működőképes helyi vállalkozások segítik a meg- és ittmaradást. /Életképes vállalkozásokat, felelős önkormányzatokat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./ A konferencián a rendezvény egyik fő szervezője, Kerekes Gábor, az RMDSZ önkormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a pályázatok jelentőségét emelte ki. A pályázni kívánóknak meghirdetik a pályázati felkészítő rendszert. Ezt Erdély három régiójában külön szervezik meg, hogy a résztvevőknek ne kelljen túl messzire utazniuk az információkért. Ennek megszervezése lesz az RMDSZ önkormányzati osztályának legnagyobb feladata a szovátai konferencia után. - Sokan panaszkodnak, hogy az információk nem jutnak el vidékre. Ezért a pályázati lehetőségeket közzéteszik az RMDSZ internetes honlapján, illetve az információs csomagokat eljuttatják a területi elnököknek, az Önkormányzati Tanács elnökének. Az RMDSZ kiadványa, az Önkormányzati Hírlevél ezentúl kétféleképpen, párhuzamosan jelenik meg: nyomtatott és elektronikus formában. Új formában őszre jelenik meg az Önkormányzati Figyelő. /Az információ érték. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 13./"

"Az RTDP jún. 11-én mélységes aggodalmát fejezte ki a készülő magyar státustörvény elfogadásának következményei miatt. Országos vezetőségének állásfoglalása különösen aggasztónak tartja azt, hogy a hivatalos magyar személyiségek "jóvátételi aktus" jelleget tulajdonítanak a készülő törvénynek az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke-megállapodásokkal szemben. A kormánypárt véleménye szerint ez az álláspont nem felel meg a nemzetközi jogi keretnek, az Európa Tanács és az Európai Unió előírásainak. A készülő törvény kettős mércét alkalmaz, és nem felel meg az európai elvárásoknak, amit az is mutat, hogy nem mindegyik Magyarországgal határos államban élő magyar közösségre terjed ki: a már EU-tagállam Ausztriára nem vonatkozik - hangsúlyozta az állásfoglalás. Az RTDP szerint "a törvény alapján Magyarország a szomszédos országokban toborzott egy-két millió főnyi munkással számol, ami gyökeresen módosítja a törvény meghirdetett célját: annak egyértelműen gazdasági-szociális dimenziót ad". Az RTDP végezetül valamennyi felelős európai erőhöz, különösképpen a magyar parlamenti pártokhoz fordult azzal a felhívással, hogy a térségben kialakult jó megértés és bizalom megőrzésének tudatában cselekedjenek, mivel a térség stabilitása és biztonsága alapvetően függ attól, hogy milyen módon kezelik a nemzeti kisebbségek problémáját. Az RTDP vezetőségének ülése után Adrian Nastase miniszterelnök, a párt elnöke rövid nyilatkozatában azt hangsúlyozta: új elemek jelentek meg a törvény valódi céljairól. Nastase az új elemekről szólva rámutatott: Ausztria az Európai Unió észrevételei nyomán került ki a törvény hatálya alól, ami bizonyítja, hogy a jogszabály nem felel meg az európai elvárásoknak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök legutóbbi kijelentése pedig Magyarország munkaerő-szükségletéről egyértelművé tette, hogy a törvény nem a határon túli magyarok kulturális önazonosságát kívánja megőrizni, hanem gazdasági célokat követ. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a kormánypárt alaptalanul túlértékeli a szomszédos államokban élő magyarokról készülő magyarországi státustörvényt. Markó teljesen megalapozatlannak nevezte az RTDP állásfoglalásának azt a kitételét, amely szerint a készülő törvény "jóvátételi aktus" lenne a trianoni szerződéssel szemben. /"Hátsó szándékai" vannak a magyar kormánynak. RTDP-állásfoglalás státustörvény ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a román kormány leginkább a státustörvény romániai alkalmazását kifogásolja. Bukarest felnagyította a törvény jelentőségét, s ez kárt okozhat a két ország kapcsolatában. Az RMDSZ elnöke a státustörvénnyel párhuzamosan olyan intézkedéseket sürgetett, amelyek gazdasági eszközökkel támogassák az erdélyi magyarság szülőföldön maradását. Ennek elmaradása szerinte visszafordíthatatlanul legyengítheti az erdélyi magyar közösséget. Markó Béla határozottan elutasította az erdélyi magyarság programszerű áttelepítésére vonatkozó elképzeléseket. Markó leszögezte: a román kifogás többféle: diszkriminációt említenek, s a törvénynek területen kívüli jelleget tulajdonítanak. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy jún. 13-án a román parlament külügyi bizottságainak ülésén folytattak párbeszédet a státustörvény kérdéséről is Mircea Geoana külügyminiszterrel, aki a kifogásokat ismét felhozta. Markó hangsúlyozta, hogy fölnagyították ennek a törvénytervezetnek a jelentőségét. Markó figyelmeztette a román külügyminisztert, hogy fontolják meg, nincs szükség a státustörvényről folyó, eltúlzott vitára. Az interjú készítője, Tibori Szabó Zoltán emlékeztetett: Tőkés László püspök bejelentette, hogy "stratégiai igénnyel kíván tárgyalni" Orbán Viktor kormányfővel a határon túli munkaerő magyarországi foglalkoztatásáról. Ugyanakkor leszögezte, hogy az RMDSZ nem monopolizálhatja a jogszabály hazai kivitelezését, mert az egyházak időállóbbak és legitimitásuk nagyobb. Markó válaszában kitért arra, hogy a munkaerő kérdéséről tárgyalni kell, a párbeszéd hasznos lehet. Az elmúlt napokban a Magyar Szocialista Párt küldöttségével beszéltek a munkaerő kérdéséről. "Ki kell dolgozni egy stratégiát, amely a gazdasági mozgások segítségével, munkahely-teremtéssel és más fajta támogatásokkal az erdélyi magyarságot a szülőföldjén megtartsa." Másfelől szomorúan szemlélte, hogy Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ilyen nehéz helyzetben kicsinyes RMDSZ-kritikával próbálkozott. - A törvény alapvetően arra alkalmas, hogy segítse az erdélyi magyarságot, és hozzájáruljon a szülőföldön maradáshoz. - A törvény által nyújtott kedvezményekre nemigen lehet majd román ellenintézkedéseket hozni, hiszen ez a jogszabály Magyarországon nyújt bizonyos kedvezményeket az ott tartózkodóknak. Az alkalmazást azonban meg lehet nehezíteni. Tibori Szabó Zoltán Csurka Istvánra hivatkozott, aki szerint a szórványban élő erdélyi magyarokat át kellene telepíteni Magyarországra. Markó ezt elutasította: Nekünk a szórványban is meg kell tartanunk a magyarságot, mert ez védelmet jelent a tömbmagyarság számára. /Tibori Szabó Zoltán: A magyarság szülőföldön tartását gazdasági stratégiával lehet elérni. Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./"

"Jún. 16-án, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke részt vett az Itthon, Fiatalon Mozgalom marosfői találkozóján. Az Itthon, Fiatalon Mozgalom képviselői tájékoztatták a szövetség elnökét arról, hogy a Mozgalom tagszervezetei elhatározták az egyéni és országos jogi bejegyzést. A szövetségi elnök szerint átfogó gazdasági programokra van szükség azért, hogy a fiatal nemzedék ne vándoroljon el, hanem itt maradjon. Egy ilyen stratégia kidolgozásához szükség van olyan ifjúsági szervezetekre, amelyek az RMDSZ-szel együtt dolgoznak ennek érdekében. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 18. - 1990. sz./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök a bukaresti Elnöki Hivatalban fogadta Susan Johnson-t, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövet-helyettesét és Steven Blake első titkárt. A megbeszélés a következőkről szólt: Románia politikai és gazdasági helyzete, a romániai magyar kisebbség helyzete, a privatizációs folyamat és a gazdasági reform kérdése, és az RMDSZ viszonya a Szociáldemokrata Párttal. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 18. - 1990. sz./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök üdvözölte a Szociáldemokrata Párt megjelenését a román politikai színtéren, de hangsúlyozta: valójában a pártalapítást követő tettek mutatják majd meg, mennyire tud ténylegesen korszerű szociáldemokrata párttá válni a román kormánypárt. A román politikai életben szükség van a jól körvonalazott és kikristályosodott elveket valló erős pártokra. - Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is fontos politikai eseményként üdvözölte az SZDP megalakulását. Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke viszont az SZDP alakuló kongresszusával kapcsolatban hangoztatta: az RTDP bekebelezésével a PDSR "elnyelt egy egeret, s ettől már sasnak képzeli magát". - Corneliu Ciontu, a Nagy-Románia Párt első alelnöke üdvözölte ugyan a fúziót, de kétségbe vonta azt, hogy ezzel megerősödött volna a kormánypárt. /Vegyes fogadtatás. Pártelnökök az RTDP-RSZDP egyesülésről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Jún. 19-én a magyar parlament több mint 90 százalékos többséggel megszavazta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. Egyedül az SZDSZ jelentette ki a záró vita során, hogy nem támogatja a törvényt. A szavazás végső eredménye: 306 igen (92,4 százalék), 17 nem (5,1 százalék), 8 tartózkodott (2,5 százalék. A szavazás végeredményét a képviselők és a jelen lévő határon túli magyar szervezetek képviselői tapssal üdvözölték. Az RMDSZ részéről Takács Csaba, Markó Béla, és Tőkés László volt jelen. Az SZDSZ álláspontját Szent-Iványi István tolmácsolta: szemfényvesztés a törvényt, amely nem segíti a határon túliak otthon maradását. Az MDF-es Csapody Miklós minimum kiindulópontnak nevezte a törvényt, mely az anyaországi magyarok és a határon túli magyarok közti jogi idegenséget hivatott felszámolni. Az FKGP felszólalója, Szentgyörgyvölgyi Péter elmondta: támogatják a törvényt, noha azt nem tartják teljes mértékűnek. Balczó Zoltán, MIÉP-es képviselő az MSZP ama kérésére reagált, hogy a törvénnyel kapcsolatban ne emlegessék Trianon örökségét. A képviselő szerint a két dolgot elválasztani nem lehet: ha nincs Trianon, nincs ez a feldarabolt nemzet sem. A vitát Martonyi János külügyminiszter felszólalása zárta, aki az előtte felszólalók felvetéseire reagálva elmondta: minden, törvénnyel kapcsolatos, a szomszédos országok kormányai részéről felmerülő kétség eloszlatásán fáradoznak. /Vass Enikő: Nemzeti konszenzus a státustörvényről. A magyar országgyűlés megszavazta a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Az RMDSZ üdvözli a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet magyar Országgyűlés általi elfogadását, ugyanakkor nehezményezi azt, hogy a vezető román politikai erők képviselői mesterségesen felnagyították a törvény jelentőségét - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök jún. 20-i sajtóértekezletén. A törvény alapelveit a térség országainak hasonló intézkedéseivel összevetve, Markó elmondta, hogy a moldvai, ukrajnai és szerbiai románok is oktatási és kulturális kedvezményekben részesülnek Romániában, a román kormány támogatása révén. Markó Béla hozzátette: Nem szabad szem elöl téveszteni, hogy a román társadalom legfőbb célja az integrációs csatlakozásra vonatkozó erőfeszítés, a folyamatot lassíthatják az ilyen jellegű megnyilvánulások. Az egész román társadalom számára veszélyes lenne, ha Románia más érdekszférába kerülne. Az RMDSZ érdeke a párbeszéd, a két ország közti együttműködés szorosabbá tétele. A 2002-től hatályba lépő törvény alkalmazásának előszítésében közvetett módon - a magyar igazolványt igénylő kérések összegzése - tud az RMDSZ támogatást nyújtani. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 20. - 1992. sz./"

"Az RMDSZ üdvözli és fontosnak tartja a státustörvény országgyűlési elfogadását, mert a jogszabály egységes keretbe foglalja mindazokat a szándékokat, amelyek kifejezik azt, hogy Magyarország segíteni kíván a határain kívül élő magyar közösségeknek és magyar nemzetiségű személyeknek - mondotta jún. 20-án Markó Béla. Az RMDSZ szövetségi elnöke sajtóértekezletén rámutatott: a törvényben kifejezésre jutó segítő szándék közös ebben a térségben, más országok is ugyanígy keresik a megoldásokat, például Szlovákiának is van hasonló kerettörvénye. Éppen ezért nem érti a törvénnyel kapcsolatos román ellenkezést, amikor Románia is ugyanúgy gondoskodni próbál a Szerbiában, a Moldovai Köztársaságban, Ukrajnában és más országokban élő románokról. Markó hangoztatta: Romániában mesterségesen felnagyították a magyar státustörvénynek a jelentőségét. Romániának nem lehet érdeke, hogy egy általa mesterségesen kreált "státustörvény-ügy" túldramatizálásával, felnagyításával rontsa a térség légkörét, saját külföldi megítélését, és ártson nemcsak kétoldalú kapcsolatainak, hanem európai és euroatlanti felzárkózási lehetőségeinek is. /Markó: Romániának nem érdeke a státustörvény "túldramatizálása" A mesterségesen keltett hangulat akadályozhatja a jogszabály alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök jún. 20-i sajtóértekezletén köszöntötte az Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvényt, amelynek lényege: támogatni az anyaország határain túl élő magyarok identitásának megőrzését. Magyarország Romániától eltérően eljutott arra a szintre, hogy egyetlen kerettörvénybe foglalhassa mindazon kedvezményeket, melyek közül több eddig is érvényben volt. A romániai visszhanggal kapcsolatban kifejtette, hogy eltúlozták e törvény jelentőségét, ugyanis világos, hogy a romániai magyarság kérdését csakis itthon, hazai törvényekkel kell megoldani, de ezzel nincs ellentmondásban a magyar állam törekvése. A 2002. januárjától érvénybe lépő törvényt kizárólag Magyarországon alkalmazzák, és az úgynevezett igazolványok kiállítása is a magyar állam hatáskörébe tartozik - hangsúlyozta Markó Béla. Semmi különbség nincs e törvény tartalma, valamint Románia határain túl élő románok támogatási törekvése között. Markó bejelentette: maga is kérni fogja az inkriminált igazolványt. /(Szász Attila): Markó Béla kiváltaná. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök a román kormányfő nyilatkozatát értékelve, a Szabadságnak kijelentette: rossz jel, hogy már naponta reagálnia kell egy-egy státustörvénnyel kapcsolatos nyilatkozatra. Leszögezte: az RMDSZ véleménye nem változott, a romániai magyarság számára hasznos a jogszabály, de jelentőségét rendkívüli módon felnagyították. Most szolidaritásra van szükség az országon belül, románok és magyarok, az RMDSZ és a román politikai erők között is. Ez a vita azonban a szolidaritást rombolja. A két kormány képviselőinek ezt a kérdést mielőbb meg kell beszélniük. A romániai magyarság számára ugyanis rendkívül fontos a státustörvény, de ugyanakkor nagyon fontos a románokkal való együttműködés, a földtörvény és a közigazgatási törvény alkalmazása, fontos a magánegyetem engedélyezése és az állami egyetemen a magyar oktatás bővítése. /T. Sz. Z.: Markó: Nem tudjuk helyettesíteni a konzultációkat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Jún. 23-án Nyárádszeredában és Szovátán tartottak fórumot az RMDSZ vezető politikusai. Részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Birtalan Ákos, Kelemen Atilla, Borbély László, Kerekes Károly és Makkai Gergely képviselők, valamint Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. A találkozókon a politikusok aktuális politikai kérdésekről, a státustörvényről, a költségvetésről, a Sapientia Alapítványról, környezetvédelemről, kisrégiós kérdésekről, szociális kérdésekről tájékoztatták a résztvevőket. Markó Béla szövetségi elnök elmondta, olyan megállapodást sikerült kötni a kormánypárttal, amely lehetővé tette, hogy az RMDSZ ellenzékben maradjon. Fontos célkitűzést valósított meg a helyhatósági törvény, a költségvetést is pozitív irányban tudták befolyásolni, a Sapientia engedélyeztetésében is része volt az erős RMDSZ parlamenti csoportnak. További célok: az állami magyar egyetem, az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, a föld- és az erdők ügye. A státustörvényről kijelentette, hogy erős szimbolikus üzenet: nyolcvan év után Magyarország először vállal egy kerettörvény révén kötelezettséget, hogy odafigyel a határon túli magyarok problémáira. Visszautasította a román támadásokat, amelyek eltúlozták, felnagyították a törvény jelentőségét, majd rámutatott: a két kormánynak kell a kérdést megtárgyalni. Birtalan Ákos képviselő elmondta, hogy idén a költségvetés jó irányba mozdult el, olyan értelemben, hogy nem felejtették ki az erdélyi megyéket. Kerekes Károly a szociális ellátás rendszerének reformjáról beszélt, kijelentve, hogy az önkormányzatok feladata a helyi szociális gondok azonosítása, a pénzalapok előteremtése. Kelemen Attila képviselőházi frakció-vezető a földtörvénnyel, illetve az erdőtörvénnyel kapcsolatosan elmondta, hogy 23 egyeztetés történt a kormánypárttal, s olyan változatot sikerült elfogadtatni, amely az RMDSZ-nek is jó. A jún. 21-i kormányülésen elfogadták az egyeztetett változatot. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 25. - 1995. sz./"

"Sógor Csaba szenátor, a felsőház RMDSZ frakciójának titkára leszögezte, hogy akár Stoica, akár Nastase tevékenysége mutatja: ők mindig jobb románok, mint demokraták, mikor bajban vannak, mindjárt előveszik a nemzeti szólamokat. Ez Emma Nicholson esetében is látszott: a bárónő a végén szégyellte a sok támadást, és inkább írt egy kedvezőbb jelentést. Ceausescu-stílusban odatették a gyerekeket, hogy írjanak levelet neki... A kormánypárt most arra törekszik, minél több képviselőt és szenátort édesgessen magához. Amikor az RMDSZ-szel kötött egyezség letelik, lesznek már annyian a parlament két házában, hogy a protokollumot nyugodtan fölrúghatják. A baloldal berendezkedett vagy tíz-tizenöt évre a hatalomra. A kormánypártban és az ellenzékben egyformán erősödik nacionalista hang. Az Agache-ügyben például C.V.Tudor mondott habzó szájú nacionalista szólamokat, de a szenátus elnöke Nicolae Vacaroiu sem a legtisztességesebben viselkedett. A státustörvény bírálata is ezt mutatja. - Markó Béla RMDSZ-elnök mondotta, hogy az RMDSZ nem tudja fölvállalni a magyar igazolványok kiállítását. Amikor visszacsatolták Magyarországhoz Kárpátalját, akkor egy nap alatt 40 ezer fővel nőtt ott a magyarok száma. Sógor Csaba szerint a státusztörvényt illetően biztos lesz egy kis cirkusz, de a végén csak látni fogják, hogy sokkal nagyobb ellenség az országon belül a szegénység, az ellen kellene már valamit tenni. - Az RMDSZ-nek arra kell ügyelnie, nehogy kis ígéretekért, pozíciókért feláldozza a közösségi érdekeket. /Magyar Balázs: Sógor Csaba Hargita megye szenátora, a felsőház RMDSZ frakciójának titkára szerint. Újra nacionalista szelek fújnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

"Jún. 15-17. között az Itthon, Fiatalon Mozgalom képviselői Marosfőn gyűltek össze, hogy megbeszéljék problémáikat. Az "itthoni fiatalok" elégedetlenek a pályázati pénzek elosztásával és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) - az önálló, hivatalosan bejegyzett országos ifjúsági szervezeteket tömörítő testület - általuk kirekesztőnek vélt politikájával. Ezért a továbbiakban a mozgalom teljesen különválva, de az RMDSZ mellett akar haladni. Papp Gy. Attila puhatolózott, igaz-e az a szóbeszéd, hogy ezen szervezeteket az RMDSZ csúcsvezetésének utasítására hozták létre? Szabadi Kinga, a kányádi RMDSZ-szervezet "ifjúsági csoportjának" vezetője elmondta, hogy Ladányi László, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke "segített" a csoport létrehozásában. Etéden szintén a területi RMDSZ-t tudják az ifjúsági csoport mögött. A Harmónia Alapítványtól Dali Erika elmondta: "A MIT-en keresztül nem sikerült pályázatokat nyerni, a Területi Ifjúsági Tanács viszont segít nekünk. Persze hogy melléjük állunk." Benedek Csaba, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke sietett leszögezni: "Mi politikamentesek vagyunk. Az más, hogy az RMDSZ-szel szorosan együttműködünk." Két szervezet - az Udvarhelyi Fiatal Fórum és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület - nem értett egyet a céljainkkal, ők be sem léptek. A másik főszervező, Borboly Csaba, a Csíki Területi Ifjúsági Tanács vezéregyénisége, aki hozzátette, hogy szerinte a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztérium elsősorban az RMDSZ csúcsvezetését bíráló csoportokat támogatja. Ezért nyilatkozatban kérték fel ezen intézményeket, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat az RMDSZ vezetőségével és tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a támogatások egyformán hozzáférhetővé váljanak a romániai ifjúsági közösségek részére. Borbolyék ezzel közvetve elismerték: őket az RMDSZ képviseli. A marosfői tanácskozáson szétosztott Munkaanyag szerint "a Területi Ifjúsági Tanácsokat a területi RMDSZ-szervezetek hozták létre, tehát azok az RMDSZ részét képezik. Azokban a megyékben, ahol nincs Ifjúsági Tanács, ott a megyei/területi ifjúsági alelnökök munkáját és tevékenységét segítő szervezetek alkotnak egy formális ifjúsági csoportosulást. Fontos és nem elhanyagolható dolog, hogy az Ifjúsági Tanácsok minden esetben erőteljesen részt vesznek az RMDSZ munkájában, és azt ugyanígy segítik. Így biztosítva van nemcsak megyei/területi szinten az RMDSZ-szervezetek működőképessége, hanem az utánpótlás is: megmutatkozhatnak azok, akik felkészültek a felelősségteljes szerepvállalásra. (...) Lényeges, hogy a Területi Ifjúsági Tanácsok által létrehozott Itthon, Fiatalon Mozgalom nem a Magyar Ifjúsági Tanács ellenében jött létre, hanem az ifjúság közvetlen és egészséges önépítkezésének eredménye." Ugyanakkor nem tudják elfogadni azt, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács jelenleg kisajátítja a romániai magyar ifjúsági közösségek számára elkülönített jogosítványokat. A marosfői tanácskozásra meghívást kapott az RMDSZ néhány vezetője is: Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Ráduly Róbert csíki területi elnök, mindhárman a román törvényhozás tagjai. A tanácskozás alaphangját Ráduly képviselő ütötte meg: az Itthon, Fiatalon Mozgalom maradjon meg mozgalomnak, és ne soroljon be strukturálisan az RMDSZ-be. Ladányi László /a Verestóy szenátor elnökölte udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezetője/ erre azt válaszolta, hogy "az RMDSZ melletti politizálásban látjuk a jövőt, nem pedig a folytonos ellenkezésben" - Markó Béla kifejtette, hogy sok kifogása van a MIT és az RMDSZ viszonyát illetően. Szerinte az RMDSZ-nek kell egy ifjúsági szekciót, frakciót létrehoznia. "Újra létre kell hozni az ügyvezető elnökségen az ifjúsági főosztályt" - fogalmazott Markó, Papp Gy. Attila hozzátette: annak tudatában mondta ezt, hogy az SZKT egyszerűen kiutálta soraiból a Magyar Ifjúsági Tanács képviselőit. Papp Gy. Attila így foglalta össze: van egy ifjúsági testület, a MIT, amely megpróbál önállóan gondolkodni, cselekedni, létezni. Az RMDSZ reakciója erre az, hogy létrehoz egy másik testületet, hogy megmutassa: ki az úr a háznál. /Papp Gy. Attila: A marosfői kibeszélés. Csaba királyfik csillagösvényen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./ "

"Jún. 26-án Kolozsváron tárgyaltak a magyar történelmi egyházak és az RMDSZ képviselői, Szabó Árpád unitárius püspök kezdeményezésére. Az erdélyi történelmi egyházak vezetői sérelmezték, hogy az RMDSZ képviselőinek többsége is megszavazta az ingatlan-visszaszolgáltatást elrendelő egyik kormányhatározat - egyházak számára kedvezőtlen - módosítását. A tanácskozáson jelen lévő Markó Béla RMDSZ-elnök úgy vélte, a szenátusi vita során még lehet javítani a képviselőházban elfogadott szövegváltozaton. Szabó Árpád a Krónikának elmondta, a találkozóra azért volt szükség, mert a képviselőház RMDSZ-frakciója is nagy többséggel szavazta meg az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kormányrendelet módosítására vonatkozó javaslatot. A püspökségenként tíz-tíz ingatlant visszajuttató, még az elmúlt kormányzat idején elfogadott kormányrendeletet a közelmúltban módosított változatban fogadta el a képviselőház. Szövegváltozata szerint a visszaszolgáltatandó ingatlanok között nem szerepelhetnek azok az épületek, amelyekben különböző közintézmények működnek. Az unitárius püspök úgy értékelte, ez a módosítás lehetetlenné teszi a legértékesebb ingatlanjaik visszaszerzését, mert sok épületben iskola, kórház vagy múzeum működik. Szabó Árpád sérelmezte, hogy a törvényszöveg módosulásáról nem tájékoztatták az egyházakat. "A találkozó végezetével egy követendő stratégia kidolgozásában állapodtunk meg, ami az általános tulajdonrendezés keretében az egyházi javak visszaszolgáltatását is fontos elemként kezeli" - mondta el az unitárius püspök. Szeptemberig mindkét fél elkészíti a maga javaslatait, melyeket egy újabb találkozón véglegesítenek. /Lázár Lehel: Kisiklik az ingatlan-visszaszolgáltatás ügye? Az RMDSZ vezetőségével találkoztak az erdélyi magyar egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ Markó Béla mintegy "mandátumot" kért az egyházaktól, hogy az RMDSZ milyen módon képviselje az egyházi érdekeket, meddig menjen el az ingatlanok ügyében - fogalmazott Tőkés László. Az egyházfők azt kérték, hogy az RMDSZ vezetői egyeztessenek, vagy legalább utólag tájékoztassanak a történtekről. - A mostani találkozón nem tudtak közös álláspontot kialakítani az ingatlanok ügyében. Folytatni fogják a konzultációt. /Papp Annamária: Elhibázott szavazás ingatlanügyben? RMDSZ-vezetőkkel tárgyaltak a magyar egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./"

"Adrian Nastase kormányfő bejelentette: egyetért azzal, hogy a román-magyar alapszerződés nyomán létrejött román-magyar kormányközi vegyes bizottság Budapesten üljön össze a státustörvénnyel kapcsolatos konzultációra. Egy nappal korábban Németh Zsolt, magyar külügyi államtitkára Budapesten kijelentette: a magyar konzultációs készség kinyilvánítása érdekében a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke, Szabó Tibor államtitkár román partneréhez fordult a bizottság összehívása érdekében. Nastase Markó Bélával, az RMDSZ elnökével sorra került jún. 27-i találkozó után nyilatkozott. Elmondta: ismertette a román kormány álláspontját az RMDSZ elnökével. A miniszterelnök szerint egy adott ország területén élő nemzeti kisebbség problémáival az adott ország foglalkozik. Markó Béla úgy nyilatkozott: nem annyira a törvény tartalmáról, hanem a törvény körül kialakult helyzetről beszéltek. Markó Nastasénak is elmondta, hogy rendkívüli módon eltúlozták ennek a jelentőségét, és kérte, hogy keressék a két ország közötti párbeszéd módját. /Összehívják a román-magyar vegyes bizottságot. Markó-Nastase találkozó a státustörvény ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke cáfolta, hogy a szövetség kivonulna a státustörvény-vitából, hiszen a státustörvény a határon túli magyarságot közvetlenül érinti. Markó leszögezte: az RMDSZ nem tudja helyettesíteni a két kormány között szükséges konzultációt. Ugyanakkor a szövetség valóban azt szeretné elérni, hogy a két kormány üljön tárgyalóasztalhoz, mert ha elszabadulnak az indulatok, nagyon nehéz lesz a szellemet a palackba visszagyömöszölni. Markó elmondta: a státustörvény alkalmazásának előkészítéséről a következő napokban az érintettek részvételével Budapesten megbeszélésre kerül sor. Az ET Parlamenti Közgyűléséhez benyújtott román határozattervezetről szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: elvileg egy pozitív európai vélemény segíthetne a törvény alkalmazásában, csakhogy ebben nem lehet bízni. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Markó: Nehéz lesz visszagyömöszölni a szellemet a palackba. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"