A Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatai közül harmadikként Gyergyószentmiklóson avattak videokonferencia-termet. Ezzel lehetővé válik más, romániai és külföldi intézményekkel is a videokonferenciák szervezése. Andrei Marga rektor elmondta, további fejlesztésekre lehet számítani, a cél az, hogy a kolozsvári egyetemi központtal azonos körülmények között lehessen tanítani, tanulni a kihelyezett tagozatokon is. /Balázs Katalin: Gyergyószentmiklós. Teremavató a tudományegyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora sajtótájékoztatón számolt be a nyári felvételiről, illetve az egyetem infrastruktúrájának bővítését célzó több millió euró értékű európai uniós grant-projektekről. Ami a bentlakás-igényléseket illeti, a kereslet kétszerese a kínálatnak, de a közeljövőben új, 500 férőhelyes bentlakást adnak át a közgazdasági szak hallgatóinak, s más tanintézetek bentlakásaiban is helyet kapnak az egyetem diákjai. „A demográfiai csökkenés ellenére közel 13 ezer első évest köszönthetünk majd az ősszel” –, jelentette ki. A nyári felvételin 4375 térítésmentes helyet foglaltak el, de további 4069 helyet hirdetnek meg a napokban kezdődő felvételire. A fizetéses helyekre 6707 maturandust várnak, de számuk tovább nő, mivel a második – augusztus végén megejtett – érettségi sikeres vizsgázói is jelentkeznek. Hamarosan kezdődik a mesteri fokozatra is a felvételi: itt 3293 térítésmentes helyet hirdetnek meg. Jövő héten kezdődnek a beiratkozások a doktori képzésre: 293 térítésmentes és 413 fizetéses helyre várják végzőseiket. „Szeretnénk elérni, hogy a színház- és filmművészet, valamint a testnevelési karon is lehessen jelentkezni doktori képzésre” – mondta a rektor. Egy európai uniós ötmillió euró értékű grant-projektnek köszönhetően három évig akár havi 8 000 lejes ösztöndíjat biztosítanak 300 doktorandusznak. A könyvtárak az első félévben este tízig, a második félévben éjfélig tartanak majd nyitva, mert Marga szerint a diákokat vissza kell szoktatni a könyvtárakba. Marga szerint nagyon fontos lenne, hogy az országban működő 98 akkreditált felsőoktatási intézményt rangsorolnák. A tudományos kutatás finanszírozásának kutatáspolitikával kellene társulnia. /Nagy-Hintós Diana: Tizenháromezer gólya kezd ősszel a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Tanévnyitó sajtótájékoztatót tartott Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora. Elmondta: idén 15. 778 diák nyert felvételt az egyetemre, és ez minden eddiginél nagyobb szám. Ebbe beletartoznak azok a doktori képzésben részt vevők, akik Izraelből, Görögországból vagy éppen Ausztriából érkeztek. Hangoztatta, hogy a természettudományi szakok iránti csökkenő érdeklődést meg kell állítani. – Az Egyetemi Könyvtár ezentúl éjfélig lesz nyitva. /Osváth Diána: Új tanév, új feladatok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Kelet- és Közép-európai Stratégiai Tanulmányok Regionális Frankofón Intézete (IFRES-ECO) a teljes elnevezése annak az intézménynek, amely a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében elkezdte működését. Andrei Marga rektor a francia nyelv művelésének jelentőségére utalva kijelentette, hogy Franciaországgal a hagyományosan jó viszony most kezd eltolódni a tudományos együttműködés irányába. /Ö. I. B. : Regionális frankofon intézet alakult. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Az oktatás és a kutatás területére kiterjedő együttműködésről döntött a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem; az erről szóló megállapodást Andrei Marga kolozsvári és Szabó Gábor szegedi rektor írta alá. A két egyetem együttműködése hosszú múltra tekint vissza mind a kutatás, mind a hallgatói cserék tekintetében. A BBTE rektora a szerződésből a doktori képzések területét emelte ki. /Egyetemi együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem díszdoktorává avatták január 23-án dr. Mészáros Tamást, a budapesti Corvinus Egyetem professzorát a gazdasági reformhoz való hozzájárulásáért. Dr. Mészáros Tamás a cégmenedzsment elismert specialistája. Mészáros Tamás 2004 óta vezeti a budapesti Corvinus Egyetemet. Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke nagyra értékelte a két egyetem közti együttműködést. /Díszdoktorrá avatták dr. Mészáros Tamást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora az egyetemet végzettek továbbképzésének fontosságáról beszélt. Kifejtette: saját forrásaikat száztíz százalékkal növelnék úgy, hogy nem emelnék a tandíjat a különböző karokon. Andrei Marga szerint a BBTE végzőseinek nyolcvan százaléka a szakmájában helyezkedik el. /Nagy-Hintós Diana: Enyhítené a válság okozta munkanélküliséget a továbbképzés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Ecaterina Andronescu szociáldemokrata oktatásügyi miniszter több, a közoktatást is érintő „reformjavaslattal” állt elő. Ezek közül széles körű tiltakozást váltott ki az, hogy tehermentesítés címén a testnevelés, a történelem, az idegen nyelv és a zeneórák kikerülnének a tantervből. A miniszter asszony elhamarkodottan intézkedett, ezt bizonyítja, hogy intézkedéseinek egy részét máris visszavonta. Kötő József RMDSZ-es képviselő, a képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke szerint eddig a legátfogóbb, legeredményesebb reform az, amelyik Andrei Marga nevéhez fűződött. Később a kezdeti lendület lefékeződött. A mostani oktatási tárcavezető improvizálni kezdett. Nem helyes a szakiskolák megszüntetése, mert az iskolatípus Európában már bebizonyította életképességét. Az RMDSZ képviselőházi oktatási szakbizottsága azt kérte, hogy április közepére újból kerüljön a testület asztalára az oktatási törvénytervezet. Kötő József Márton János szociológussal és másokkal közösen 2004-ben kidolgozott az erdélyi megyékre vonatkozó iskolatérképet. Az alapelv az volt, hogy az I-IV. osztályt mindenhol meg kell őrizni, az V-XII. osztályos tanulókat pedig a jól felszerelt iskolaközpontokba kell irányítani. /Nagy-Hintós Diana: ”Őrizzük meg a teljes anyanyelvi oktatási struktúrát”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Hantz Péter, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) volt oktatója április 6-án sajtótájékoztatón ismertette azokat az iratokat, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak arra vonatkozólag, hogy Szamosközi Istvánnak, a BBTE egyik jelenlegi rektor-helyettesének a doktori disszertációjában három olyan oldal található – a forrás megnevezése és a szerzőktől a közlésre vonatkozó engedély kérése nélkül –, amelyeket eredetileg egy svájci kutató tett közzé évekkel ezelőtt. Fredi Büchel, a Svájcban megjelent könyv szerkesztője, a genfi egyetem tiszteletbeli professzora a Hantz Péternek küldött levélben azt írja: hasonló esetért hazájában a plágiumot elkövető személyt megfosztják doktori címétől és megbüntetik. „Akkor, amikor Bodó Barna felvetette a plágium eshetőségét, az egyetemen bizottság vizsgálta ki az ügyet – amelynek egyik tagja maga Szamosközi volt. Szamosközi akkor azt nyilatkozta, hogy a svájci szerzők könyvét soha nem látta. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem történt plágium. A BBTE tehát igyekezett eltussolni az ügyet. Ezt követően pedig Szamosközi a felsőoktatás minőségét vizsgáló szakbizottság, az ARACIS tagja lett, s ugyanakkor Andrei Marga kinevezte rektor-helyettesnek, habár Szamosközi nem élvezte a magyar kollégák bizalmát. Szamosközi István rektor-helyettes kijelentette: „Nagyon sajnálom, hogy félreértés miatt a dolgozat szerkesztésekor eltűnt a J. L. Paour dolgozatára való hivatkozás. Ugyanakkor felelősséget vállalok a kialakult helyzetért, erre pedig az interneten található könyvészet a bizonyíték. A kétségek eloszlatása végett már elkezdtem könyvem új kiadásának munkálatait, ezt ugyanis már rég kérték diákjaim, mesteri tagozatos hallgatóim, a doktorandusok, pszichológusok. A nemzetközi kritériumok életbe léptetésére vonatkozó magyarázatadásra készen állok. Elítélem viszont egyes személyek azon erőfeszítését, hogy eltorzítsák a dolgokat, s azokat önkényesen értelmezzék egy olyan műszaki hiányosság miatt, amelyekért vállalom a felelősséget” – zárta közleményét a rektor-helyettes. /Nagy-Hintós Diana: Fordulat a Szamosközi nevéhez fűződő plágium botrányban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ „Őrület, bosszúállás, rosszakarat” – reagált a vádakra Szamosközi István rektor-helyettes, azt állítva, Hantz Péter őt okolja azért, amiért kirúgták az egyetemről, emiatt folytat bosszúhadjáratot ellene. Szamosközi szerint a doktori disszertációjában kifogásolt három oldal olyan, „kétszer kettő, az négy” jellegű alapparadigmákat tartalmaz, amelyek forrását nem kell megjelölni. „Ki fogom adni még egyszer a dolgozatomat, és forrásként fel fogom tüntetni Paour professzort, hogy legyen boldog Hantz” – ígérte Szamosközi. /Pengő Zoltán: Svájci állásfoglalás Szamosközi István plágiumügyében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./ Emlékezetes, amikor 2007-ben először nyilvánosságot kapott a plágiumügy, Szamosközi István, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese tagadta, hogy felhasználta volna a szóban forgó munkát, sőt kijelentette, soha nem látta a francia kötetet, nem vett át abból semmit, és nem is vehetett, mert nem olvas franciául. /Szamosközi István: technikai hiba történt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Andrei Marga, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora kijelentette, az elsőévesek száma a jövő hónapban kezdődő tanévben elérheti a 14 ezret. Több kar új épülettel bővülhet jövőre. „A nyári felvételi után 416 ingyenes hely maradt a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) különböző karain. Biztos vagyok abban, hogy az őszi felvételi után minden hely betelik. A jelentkezők száma meghaladta a húszezret, a 2009/2010-es egyetemi évben pedig 14 000 gólyára számítunk” – mondta. „A mesterképzést illetően szeptemberben zajlik majd a felvételi: 11 000 helyet hirdettünk meg, ebből 2400 ingyenes, a többi fizetéses. ” Több mint tíz új szakot indítottak. A doktorátusi képzésben közel 300 ingyenes hely várja a jelentkezőket. /Nagy-Hintós Diana: Andrei Marga bírálta az oktatási tárca törvénytervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Októberében beindul az egyetemi oktatás Sepsiszentgyörgyön a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szemerja negyedi saját épületében. Meghívják azokat a megnyitóra, akik támogatták az új épület felépítését. Első helyen dr. Andrei Marga rektort említette Fazakas József egyetemi tanár, a BBTE Sepsiszentgyörgyre kihelyezett Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának vezetője, de Ecaterina Andronescu tanügyminisztert is várják, valamint olyan személyiségeket, mint Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank elnöke, dr. Rédey Ákos professzor, a Veszprémi Egyetem rektora. Egy új létesítmény létrehozása mindig nagy ünnep egy város, egy közösség életében. Ősztől bentlakási lehetőséggel és étkezdével fogadják a hallgatókat. A már meglévő mesterképzés mellett folytatják a felsőfokú képzést az Üzletkötés- és Fejlesztési Menedzsmenten is, ami kétéves mesteri képzést jelent. /Czompó János: Új egyetemi épület Sepsiszentgyörgyön (Interjú Fazakas József egyetemi tanárral, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának vezetőjével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

Szeptember 28-án tartották meg több kolozsvári felsőoktatási intézetben, így a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) is a tanévnyitó ünnepséget. Andrei Marga rektor megtartotta Kilencven év után. Az új egyetem a globalizáció korában című bevezető expozéját. Kettőkor az egyetem központi épületének Aula Magna termében zajlott a magyar tagozat hivatalos megnyitója, amelyre nagyon kevés hallgató jött el. Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint ez annak tulajdonítható, hogy a magyar megnyitóval párhuzamosan a karok is évnyitót tartottak. Andrei Marga közölte, mára a hallgatók száma – a doktorandusokkal együtt – megközelíti az 55 000 főt. A 1993–2009 közötti nagy infrastrukturális beruházás több mint 25 új épületet eredményezett. Magyari Tivadar rektor-helyettes ismertette az újdonságokat: a tavalyi 61 szakhoz képest idén 67-en folyik magyar oktatás, de jövőre talán indul a magyar tannyelvű muzeológia és művelődésszervező szak is. Ebben az évben két és félszeres volt a túljelentkezés a tandíjmentes helyekre, s robbanásszerűen nőtt a magyarországi beiratkozók száma. A most induló magyar elsőévesek közel hetven százaléka tandíjmentesen tanul, míg a román tagozaton a tandíjmentesek aránya negyven százalék körüli. A BBTE vezetőségének magyar tagjai elmondták: nagyobb autonómiára tartanak igényt. Idén van a Bolyai Egyetem felszámolásának ötvenedik évfordulója. A román tagozat tudomásul vette, hogy különböző megemlékezések lehetnek. /Nagy-Hintós Diana: Közel háromezer magyar elsőéves tanul a BBTE-n a 2009/2010-es tanévben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Dr. Andrei Marga a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora szeptember 30-án megjelent az egyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett tagozata tanévnyitóján, az új épület elkészült részének avatóján. Fazakas József, a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatának igazgatója azt hangsúlyozta, az egyetem építésének legfontosabb eleme a humán erőforrás biztosítása. A tanévnyitóra eljött még Szamosközi István, a BBTE kihelyezett tagozataiért felelős rektor-helyettes és dr. Rédey Ákos, a veszprémi Pannon Egyetem rektora is. /Fekete Réka: Egyetemi hagyományt teremteni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

Ünnepélyes keretek között nyitották meg a tanévet a Babes–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának kihelyezett tagozatán Gyergyószentmiklóson, ahol 76 elsőéves hallgató kezdi idén tanulmányait a Csiky-kertben. A megnyitón megjelent Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora is, aki köszöntőjében az 1997-ben Gyergyószentmiklósra kihelyezett, akkor főiskolai, ma egyetemi rangú, 300 diákkal rendelkező részleg jelentős fejlődését emelte ki. Megjegyezte, igyekeznek mindenben támogatni dr. Dombay Istvánnak, a gyergyói kar igazgatójának törekvéseit. Végezetül a rektor magyar nyelven kívánt sikeres tanévet hallgatóknak és tanároknak egyaránt. A tanév újdonsága, hogy idéntől beindult az Ökoturizmus és fenntartható fejlesztés nevet viselő mesteri képzés. /Lázár Hajnal: Új tanévet nyitottak Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem „Románia 20 évvel a kommunista rendszer bukása után” címmel két napig tartó nemzetközi kollokviumot rendezett. Október 30-án a nyitóelőadást Andrei Marga rektor tartotta, őt Petre Roman és Victor Ciorbea volt miniszterelnökök követték. A rektor negatív képet festett az ország fejlődéséről, Petre Roman viszont derűlátó volt, Victor Ciorbea pedig kedélyes kiselőadást tartott. Petre Roman szerint az 1989-es terroristák a katonai vezetők kitalációja volt annak érdekében, hogy ne vonják őket felelősségre a vérontás miatt. Úgy értékelte, hogy 1989 után a Securitate emberei beszivárogtak a politikai pártokba, egyesek az archívumban található dokumentummal zsaroltak egyes politikusokat és üzletembereket. Victor Ciorbea bánja, hogy megszűnt a Demokratikus Konvenció. – Ez a politikai erő alternatívája lehetne a mai hatalomnak. Elképzelhetetlen következményei lesznek, ha ez a hatalom még öt éven keresztül vezeti az országot – vélekedett. /Kiss Olivér: Románia húsz évvel 1989 után: a kiindulópontnál vagyunk? Nemzetközi kollokvium az elmúlt húsz évről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Új szakok a BBTE-n
Bár az államilag támogatott helyek száma nem csökken, és a jövő tanévtől több új szakot is beindítanak a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, az állami támogatások késése megnehezíti a felsőoktatási intézmény működését.
Gyergyószentmiklóson földméréstan, Kolozsváron múzeológia szak indul – többek között – a következő tanévben a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatán – tudtuk meg csütörtökön Magyari Tivadar rektorhelyettestől. „Kevés új szakot indítunk idén, mert amit lehetett, korábban már beindítottuk. Több mint 70 magyar szak van, a jövőben inkább arra fogunk koncentrálni, hogy ezeket megerősítsük.
Olyan szakok indulnak, amelyek tavaly nem indulhattak el. A muzeológia például már tavaly tervbe volt véve” – magyarázta Magyari. A rektorhelyettes szerint a legfontosabb új szak a földméréstan. „Ez egy fontos lépés, mert – mint tudjuk – a mérnöki képzés terén a magyar oktatás még mindig elmaradott” – beszélt a magyar felsőoktatás hiányosságairól a rektorhelyettes. Ezzel szemben jó hírnek számít, hogy nem csökken az államilag támogatott helyek száma.
„Szerdán kaptam meg a minisztériumtól az értesítést, amelyben közölték, hogy nem csökken az államilag támogatott helyek száma sem a román, sem a magyar tagozaton. Ebben a pénzügyi helyzetben rosszabb is lehetett volna” – fogalmazta meg félelmeit a rektorhelyettes. Hozzátette, hogy míg a kilencvenes években küzdeni kellett a magyar nyelvű oktatás bővítéséért, jelenleg alig sikerül betölteniük az állam által jóváhagyott 1100–1200 fős keretet.
A sajtótájékoztatón Andrei Marga rektor újságírói kérdésre reagálva kijelentette: a doktorandusok sínylik meg a kutatásra szánt pénzkeret csökkentését. Magyari Tivadar rektorhelyettes szerint késve, megkurtítva, visszatartva érkeznek a pénzösszegek az államtól, s ezeket csak előre meghatározott célra használhatják fel. Jelenleg azok az összegek késnek, amelyeket – bár részben uniós forrásból származnak –, az állam kezel és amelyből épp a doktorandusok ösztöndíjának a kifizetését fedeznék.
„Mivel állami intézmény vagyunk, nem szabad átcsoportosítanunk a pénzt. Annyit tehetünk csupán, hogy ideiglenesen kölcsönveszünk egyik zsebünkből a másikba” – panaszolta Magyari. Hozzátette, az egyetem költségvetésének negyven százalékát önmaga termeli meg. A bevételek az eladott könyvek árából, illetve a botanikus kert szerény jövedelméből, a különböző rendezvények profitjából származnak.
Ehhez adódnak hozzá a pályázati pénzek, illetve a diákok által befizetett tandíjak, ez utóbbi az egyik legjelentősebb bevételi forrása a BBTE-nek. „Mégiscsak állami egyetem vagyunk, és lassan az intézmény felét mi tartjuk el. Belegondolni is rossz, hogy mi történne, ha a logisztika és a fizetések fedezésekor csak az államtól kapott pénzekre hagyatkozhatnánk” – mondta Magyari. Mint kifejtette, az egyetem saját bevételével sem tudnak önállóan gazdálkodni, például idén nem tudnak sem oktatókat, sem kisegítő személyzetet alkalmazni, amire a 80-as évek óta nem volt példa. A BBTE-n 22 diákra jut egy tanerő, s ezzel elmarad a nívós európai egyetemeken megszokott átlagtól.
Andrei Marga arról is beszámolt, hogy májusig Kolozsvárra érkezik Angela Merkel német kancellár, hogy átvegye a felsőfokú oktatási intézmény Doctor Honoris Causa címét.
Kiss Előd-Gergely. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Egyetemi székházat avattak Kolozsváron
Felavatta tegnap a környezettudományi kar Donát úti frissen felújított épületét a Babeş–Bolyai Tudományegyetem. Andrei Marga, a felsőoktatási intézmény rektora az épület megtekintését követően elmondta: 2005-ben az ingatlant gyalázatos állapotban vették át az oktatási minisztériumtól.
„Csak a karbantartásra, takarításra 2,5 millió eurót költöttünk saját forrásból, és ebben még nincsenek benne a korszerű berendezések, amelyek legalább egymillió euróba kerültek, de megérte” – mondta a rektor.
Hozzáfűzte, nem kapták meg az egész épületet, hanem csak egy részét, az állam által birtokolt szárny jelenleg is lepusztult állapotban van. A környezettudományi kar felújított épületét viszont ellátták korszerű berendezésekkel, eszközökkel felszerelt laboratóriumokkal, modernizálták az egyetem amfiteátrumát és valamennyi tantermét. Emellett új könyvtár áll a karon tanuló egyetemisták rendelkezésére.
A környezettudományi kar 2002-ben indult, jelenleg 1100 diák, köztük 84 doktorandus tanul itt. Călin Baciu, a kar dékánja az utóbbi évek legjelentősebb eredményének tartja, hogy sikerült elnyerniük az egyesült államokbeli Yale egyetem együttműködését.
A Yale három diákját küldte Kolozsvárra tanulni. „Tavaly decemberben voltam az Egyesült Államokban, hogy megtudjam, együtt kívánnak-e működni velünk a jövőben is. Meglepődve tapasztaltam, hogy mindenki hallott Romániáról, a mi egyetemünkről, és megfelelő helynek tartották diákjaik számára” – számolt be tapasztalatairól a dékán.
Kiss Előd-Gergely. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Rangsorolná az egyetemeket a BBTE
A hazai egyetemek rangsorolását kéri a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) - jelentette be tegnap Andrei Marga rektor. Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatának rektorhelyettese a Krónikának elmondta, azt egyetem nemzetközi értékelést szeretne.
„Erre azért van szükség, mert az országban több mint hetven egyetem működik, közülük 49 állami intézmény. Minden nagyobb egyetemnek, a bukarestinek, kolozsvárinak, a jászvásárinak, a temesvárinak az a legnagyobb bánata, hogy egynek számít a sok közül. A támogatásokat illetően azonos elbánásban részesülünk az 1989 után indult egyetemekkel” - sorolta a sérelmeiket Magyari.
A rektorhelyettes felettesével egybehangzóan állítja, azért van szükség az egyetemek rangsorolására, hogy a felsőoktatási intézmények teljesítményarányosan kapják a különböző támogatásokat. „Kiemelt státust, előjogokat kérünk, de valós érdemek alapján” - hangsúlyozta. A BBTE amerikai, angol vagy német egyetemek értékelésével foglalkozó céget akar felkérni az egyetem kiértékelésére. „Szigorú és pontos munkát szeretnénk. Ha nekem kellene választanom, egy angol céget kérnék fel” - nyilatkozta a rektorhelyettes. Az egyetemen egyébként tegnap kávézót avattak a közgazdasági kar Györgyfalvi negyedbeli épületének hatodik emeletén. A karon 14 ezer diák tanul, ebből másfél ezer magyar tagozaton. „Rengeteg hallgatónak szolgálhat pihenő-, beszélgetőhelyként, ami nagyon hiányzik a többi épületből. Erre eddig kevésbé figyeltünk oda, örülök, hogy legalább itt, ahol több a pénz meg a tér, odafigyelnek rá” - nyilatkozta Magyari. A rektorhelyettestől azt is megtudtuk, hogy az egyetem földrajz karának otthont adó Mikó-kert fő sétánya visszakapta a Mikó sétány nevet, és ez a város hivatalos térképére is felkerül.
Kiss Előd-Gergely. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Sok az egyetem, kevés a pénz
Rangsorolná a hazai egyetemeket a Babeş-Bolyai Tudományegyetem. Ezt tegnap jelentette be az egyetem rektora, Andrei Marga. Magyari Tivadar a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese úgy gondolja, azért is kellene ezt a ranglistát elkészíteni, mert a rendszerváltás után egyre több egyetemet hoztak létre, és ezek ugyanolyan finanszírozásban részesülnek, mint a régi, jobb nevű állami egyetemek.
„Nagyon sok egyetem, ezen belül is nagyon sok állami egyetem, összesen 49 állami egyetem működik Romániában, és nagyon változatosak. Vannak a régi hagyományos egyetemek, amelyek jó tradícióval, kialakult infrastruktúrával rendelkeznek, és vannak a teljesen újak. És igazságtalanságnak tartjuk azt, hogy az összes erőforrásért való pályázásban egyformák vagyunk, egy lapon emlegetnek bennünket."-mondta el az Erdély FM-nek Magyari Tivadar.
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese még elmondta, hogy nem az egyetemek tényleges rangsorolását szeretnék elérni ennek a listának az elkészítésével.
„Azt szeretnénk, hogy a rangsorolás azzal is járjon, hogy kiemelik a jó egyetemeket, amelyek fontosak a közösség számára, és azokat kiemelten gondozzák, kiemelten finanszírozzák, és nem forgácsolják szét az erőforrásokat. Aztán a többi is kaphat, de mindenki a jelentősége, a súlya szerint."
A Babeş-Bolyai Tudományegyetem különben amerikai, vagy angol szakértőket kérne fel arra, hogy elkészítsék ezt a rangsorolást, ugyanis a rektorhelyettes szerint az elkészítendő felmérés fontos lehet a nemzetközi összehasonlítás szempontjából is.
Impulzus. Forrás: Erdély.ma

Nincs egyetértés az oktatási törvénycsomagról – A felsőoktatásban dolgozók féltik az egyetemi autonómiát
Hiányzik a konszenzus a közoktatás és a felsőoktatás mélyreható megreformálását célul kitűző törvénycsomag esetében, amit a kormány közvitára bocsátott. A tervezettel a kormányzó pártok mellett csak a koalíciót támogató függetlenek értenek egyet és az államfő, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az oktatási reform.
A parlament épületében tegnap rendezett közvitán a két legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem vett részt, mivel nem értenek egyet a kormány által beterjesztett tervezettel. Varujan Vosganian, a PNL alelnöke elmondta: azért nem vettek részt a vitán, mert „nem akarnak a kormány propaganda eszközeivé válni”. Kifogásolják a közvita határidejének a rövidségét. A liberálisok egyébként a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvénytervezetet – amit akkor a Demokrata Liberális Pártból (PD-L) és a PSD-ből alkotott nagykoalíció dolgozott ki – is ellenezték. Vosganian volt az, aki a Roberta Anastase házelnök által korábban szervezett parlamenti közvitáról kivonult Traian Băsescu jelenlétében.
A két legerősebb ellenzéki erő mellé a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) is csatlakozott. Daniel Constantin, a PC elnöke szerint a kormány a tervezet kidolgozásakor „összemásolta” különböző forrásokból a jogszabálytervezet bizonyos előírásait, hiszen azok némely pontokon ellentmondanak egymásnak. A PC elnöke úgy véli, a tervezet valójában nem szünteti meg a rendszer központosítottságát.
A vitán ismét az államfő egyik kijelentése sokkolta leginkább a közvéleményt. Traian Băsescu az elnöki hivatal felkérésére létrehozott egészségügyi szakbizottság jelentésére hivatkozva kijelentette, hogy Romániában az orvosok diagnózisainak a 40 százaléka téves, ami szerinte szintén az oktatási rendszer gyenge színvonalára vezethető vissza. Băsescu szerint le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a romániai orvosok jók. Szerinte már a franciaországi jelentések és különböző tanulmányok (ott dolgozik ugyanis több ezer romániai orvos – a szerk.) is megerősítik, hogy a Romániából érkező orvosok nem elég felkészültek. Az államfő szerint, a diákok teljesítménye alapján, az Európai Unióban a román oktatási rendszer az egyik leggyengébb.
Emil Boc miniszterelnök a felsőoktatásban dolgozók azon vádjára, hogy a tervezet csorbítja az egyetemi autonómiát, kijelentette: a jogszabálytervezet nem korlátozza semmilyen módon az egyetemek önrendelkezését, viszont a rendszerből kiiktatja a különböző „klikkeket”. Băsescu is hasonlóan nyilatkozott, elmondta, hogy a rektoroknak nem lenne szabad összetéveszteniük az egyetemi autonómiát az ott kialakult különböző érdek „csoportosulásokkal”, hiszen a tervezet csak ez utóbbiak érdekeit érinti, és nem az egyetemi autonómiát.
A PNL központi vezető testületébe beválasztott Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora tegnap úgy nyilatkozott, hogy a párt által oktatási témában előkészített, a parlamenti vita rendezésének a kötelezettségét előíró egyszerű indítvány szövege kész van, és Crin Antonescu, a PNL elnöke fogja eldönteni, hogy mikor terjesztik a dokumentumot a parlament elé.
B. T. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Nincs egyetértés az oktatási törvénycsomagról – A felsőoktatásban dolgozók féltik az autonómiát
Hiányzik a konszenzus a közoktatás és a felsőoktatás mélyreható megreformálását célul kitűző törvénycsomag esetében, amit a kormány közvitára bocsátott. A tervezettel a kormányzó pártok mellett csak a koalíciót támogató függetlenek értenek egyet és az államfő, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az oktatási reform.
A parlament épületében tegnap rendezett közvitán a két legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem vett részt, mivel nem értenek egyet a kormány által beterjesztett tervezettel. Varujan Vosganian, a PNL alelnöke elmondta: azért nem vettek részt a vitán, mert „nem akarnak a kormány propaganda eszközeivé válni”. Kifogásolják a közvita határidejének a rövidségét. A liberálisok egyébként a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvénytervezetet – amit akkor a Demokrata Liberális Pártból (PD-L) és a PSD-ből alkotott nagykoalíció dolgozott ki – is ellenezték. Vosganian volt az, aki a Roberta Anastase házelnök által korábban szervezett parlamenti közvitáról kivonult Traian Băsescu jelenlétében.
A két legerősebb ellenzéki erő mellé a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) is csatlakozott. Daniel Constantin, a PC elnöke szerint a kormány a tervezet kidolgozásakor „összemásolta” különböző forrásokból a jogszabálytervezet bizonyos előírásait, hiszen azok némely pontokon ellentmondanak egymásnak. A PC elnöke úgy véli, a tervezet valójában nem szünteti meg a rendszer központosítottságát.
A vitán ismét az államfő egyik kijelentése sokkolta leginkább a közvéleményt. Traian Băsescu az elnöki hivatal felkérésére létrehozott egészségügyi szakbizottság jelentésére hivatkozva kijelentette, hogy Romániában az orvosok diagnózisainak a 40 százaléka téves, ami szerinte szintén az oktatási rendszer gyenge színvonalára vezethető vissza. Băsescu szerint le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a romániai orvosok jók. Szerinte már a franciaországi jelentések és különböző tanulmányok (ott dolgozik ugyanis több ezer romániai orvos – a szerk.) is megerősítik, hogy a Romániából érkező orvosok nem elég felkészültek. Az államfő szerint, a diákok teljesítménye alapján, az Európai Unióban a román oktatási rendszer az egyik leggyengébb.
Emil Boc miniszterelnök a felsőoktatásban dolgozók azon vádjára, hogy a tervezet csorbítja az egyetemi autonómiát, kijelentette: a jogszabálytervezet nem korlátozza semmilyen módon az egyetemek önrendelkezését, viszont a rendszerből kiiktatja a különböző „klikkeket”. Băsescu is hasonlóan nyilatkozott, elmondta, hogy a rektoroknak nem lenne szabad összetéveszteniük az egyetemi autonómiát az ott kialakult különböző érdek „csoportosulásokkal”, hiszen a tervezet csak ez utóbbiak érdekeit érinti, és nem az egyetemi autonómiát.
A PNL központi vezető testületébe beválasztott Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora tegnap úgy nyilatkozott, hogy a párt által oktatási témában előkészített, a parlamenti vita rendezésének a kötelezettségét előíró egyszerű indítvány szövege kész van, és Crin Antonescu, a PNL elnöke fogja eldönteni, hogy mikor terjesztik a dokumentumot a parlament elé.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)

Oktatási törvénytervezet: nincs szükség magológépekre
Az ellenzék távollétében került sor tegnap az oktatási törvénytervezet vitájára. A kormánypárti politikusok azt hangsúlyozták, hogy a jogszabály az oktatási rendszer decentralizálását szolgálja.
Ha marad a jelenlegi felmérési mód az oktatási rendszerben, fennáll a veszély, hogy „gyerekeinket feladatmegoldó robotokká vagy régi szövegelemzéseket visszamondó gépekké változtassuk” – jelentette ki Daniel Funeriu oktatási miniszter a tanügyi törvénytervezet tegnapi, a parlament épületében megrendezett nyilvános vitáján. A tárcavezető szerint az új jogszabály ezzel szemben bevezeti a transzdiszciplinális vizsga fogalmát, amely révén a diákok a modern kor elvárásainak megfelelni tudó, felkészült emberekké válnak.
Hozzátette, a tervezet egyetlen előírása sem ültethető gyakorlatba elit pedagógusi gárda nélkül. A pedagógusképzés az egyetemeken és a mesterképzőkön zajlik majd, de a legjobb szakemberek számára létrehozzák „az érdemes tanár” címet. Ezt azok szerzik meg, akik a mesterképző elvégzése után egy év rezidensi időszakot is letöltenek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénytervezetben szerepel az előkészítő osztályok bevezetése, valamint a kilencedik osztálynak a középiskolából az általános iskolába való áthelyezése.
A vitán Traian Băsescu államfő, Emil Boc miniszterelnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a Demokrata-Liberális Párt (PDL), az RMDSZ, a kisebbségek és a függetlenek honatyái vettek részt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői korábban bejelentették, hogy nem jelennek meg a megbeszélésen.
Traian Băsescu államfő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a romániai oktatási rendszer a leggyengébb az Európai Unióban, amit a szakemberek jelentései és az európai felmérések is bizonyítanak. Úgy vélte, ezért fontos, hogy az oktatási rendszer megfeleljen a gazdasági elvárásoknak, versenyhelyzetnek. Hangsúlyozta, az egyetlen módja annak, hogy jó tanügyi törvény szülessen, ha az illetékesek a politika mellőzésével az oktatás prioritásait tartják szem előtt. Szerinte eddig nem került sor az oktatási rendszer módosítására, csak „foltozgatások” történtek. Mint mondta, nem ért egyet azokkal, akik azt állítják, recesszió idején nem időszerű a tanügyi reform, úgy vélte, ellenkezőleg, az oktatási rendszer módosítása elősegítheti a válságból való kilábalást.
Boc: nincs szükség magológépekre
A jelenlegi oktatási rendszert ostorozta hozzászólásában Emil Boc kormányfő is, aki szerint az új törvény „felszámolja a felsőoktatáson belüli érdekcsoportokat”. „Tudjuk, mit csinálnak a gyerekeink. Olyan táskával mennek iskolába, amelyet egy kézzel nem lehet felemelni, és kis robotokként jönnek haza, visszamondják a leadott információkat. Nincs idejük sem a családra, sem más, iskolán kívüli tevékenységekre, másnap fáradtan mennek iskolába, állandóan rohannak, hogy megfeleljenek egy olyan oktatási rendszernek, amely tölcsérrel tölti a fejükbe az információkat, és azt kéri számon, amit bemagoltak” – részletezte a korábban egyetemi tanárként dolgozó kormányfő.
A felsőoktatás kapcsán kifejtette, ki kell küszöbölni a szolgálati idő kritériumát, a teljesítménynek kell érvényesülnie, hiszen „a teljesítménynek nincs kora”. Az RMDSZ támogatja az új oktatási törvénytervezetet, ugyanis ez az oktatási rendszer megreformálására törekszik, beleértve a kisebbségek nyelvén történő oktatást is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, a tervezet magában foglalja a kisebbségi oktatás decentralizálását, amire szerinte nagy szükség van. Úgy vélte, az új rendszer, amelyben a döntési jog és a finanszírozás a helyi önkormányzatok kezében van, sokkal jobban meg tud felelni a gazdasági válság kihívásainak. A szövetségi elnök rámutatott, a romániai oktatási rendszer instabil, átláthatatlan és túlközpontosított, ezen pedig változtatni kell.
Varujan Pambuccian a kisebbségek frakciójának képviseletében kifejtette, az új törvénynek tartalmaznia kell a tanári bérek kifizetéséhez és a kispénzű diákok számára folyósítandó ösztöndíjakra szükséges keretet.
Egyszerű indítványt nyújt be a PNL
Daniel Constantin, a Konzervatív Párt (PC) elnöke hevesen támadta a tervezetet, kifejtve, ez „copy-paste” módszerrel készült, és nem az amúgy alulfinanszírozott oktatás decentralizását tűzi ki célul. Többek között azt kifogásolta, hogy a tárca bírságot róna ki az órákról lógó diákokra, és úgy vélte, a kormány úgy akar kilábalni a válságból, hogy „pénzt lop a szülőktől”. Az ellenzéki politikus a kisebbségi oktatásra vonatkozó passzusok ellen is szót emelt, többek között az ellen, hogy azok a kisebbségi iskolák, amelyek egyedülállóak egy településen, a diákok létszámától függetlenül megtarthatják jogi státusukat. Azt is kifogásolta, hogy ezen tanintézetek vezetősége a belső levelezést az illető kisebbség nyelvén bonyolíthatja le.
Eközben a Nemzeti Liberális Párt bejelentette, hogy holnap benyújtja a szenátusban az oktatás témájában kezdeményezett egyszerű indítványát. Andrei Marga volt tanügyminiszter szerint ez négy kérdéskört érint: az elbocsátásokat, a költségvetést, az egységes bérezési törvényt és a tanügyi törvénytervezetet.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Megkésik a szakbizottság az oktatási törvénnyel
„Az új tanügyi törvénytervezetből ez idáig huszonnyolc fejezetet fogadott el a bizottság, éppen térünk rá a huszonkilencedikre. Ezek a paragrafusok az oktatásügyi rendszer struktúrájára vonatkoznak, a kisebbségeket érintő cikkelyekig még nem jutottunk el, de valószínűleg ma, késő este vagy holnap, a reggeli órákban arra is sor kerül” – fogalmazott az ÚMSZ-nek tegnap délután Kötő József, a képviselőház oktatási szakbizottságának RMDSZ-es alelnöke, az elnök hiányában, az ülés lebonyolítója.
Kérdésünkre, hogy szerinte tartható lesz-e a május hetedikei határidő, Kötő annyit mondott, mindent megtesznek, hogy minél gyorsabban, és hatékonyabban dolgozzanak, és bár van esély arra, hogy péntekig átrágja magát a bizottság a törvénytervezet 316 fejezetén, előfordulhat, hogy egy-két napos késéssel számolni kell majd. „Amennyiben a késés bekövetkezik, a plenáris vita is lerövidül majd, és így tartható lesz a május 26-i határidő” – tette hozzá az alelnök.
Cristian Adomniţei liberális képviselő, volt oktatási miniszter szerint a koalíciós pártok szándékosan lassítják a törvénytervezet szakbizottsági vitáját, ugyanis arra számítanak, hogy a jelentés késleltetésével megakadályozhatják a plenáris szavazást és a jogszabályt hallgatólagosan fogadja el az alsóház. Szerinte ez esetben Daniel Funeriu oktatásügyi miniszternek becsületbeli kötelessége lenne lemondani tisztségéről.
Hozzátette: a tervezetet vissza kellene vonni nem csupán a szakbizottságból, de a parlamentből is, és általános közvitára kell bocsátani, hogy az oktatási szakemberek és szakszervezetek is elmondhassák észrevételeiket. Egy másik volt oktatásügyi miniszter, Andrei Marga szerint „nem kifizetődő az általános és középiskolák számára javasolt finanszírozási rendszer”.
Mint ismeretes, a szóban forgó tervezetet rendkívüli ülésen fogadta el még múlt hónapban a kormány, és az RMDSZ szerint az oktatási rendszert megreformá törvény jobb helyzetet teremthet a hazai kisebbségi oktatásban is. Markó Béla miniszterelnök-helyettes akkor elmondta: jól tudja, nem lesz mindenki elégedett, mert a decentralizációt nem mindenki támogatja, még maguk a szakszervezetek sem, de tény, hogy az anyanyelvi oktatás szempontjából ez a törvénytervezet sokkal jobb, mint a jelenleg hatályban levő.
Fleischer Hilda
Új Magyar Szó (Bukarest)

OKTATÁSI KEREKASZTAL – Erős magyar intézményrendszer kell
A pedagógusok társadalmi megbecsülésre vágynak, a diákoknak nehezebb a felvételi első osztályba, mint egyetemre.
Mi is ez?
A Közéletre Nevelésért Alapítvány, Transindex és az Erdély FM kezdeményezte, a Janovics Jenő Alapítványnál tartott kerekasztal-beszélgetés témája az oktatási törvénytervezet, ezen belül pedig az általános és középiskolai oktatás volt. A beszélgetésen részt vett Batizán Emese szociológus, CEMO-aktivista, Bartos Miklós, az erdőszentgyörgyi iskolaközpont volt igazgatója, Bodolai Gyöngyi, a Népújság szerkesztője, Beke Gyöngyi, az Erdőszentgyörgyi Iskolaközpont földrajztanára, Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester, tanár, Horváth Gabriella, a Bolyai Líceum igazgatója, Kacsó Erika iskolapszichológus, Talentum Alapítvány, Kupán Edit, a Bălcescu iskola igazgatója, Pethő László, az Elektromaros Líceum tanára, valamint Szigeti Enikő CEMO-aktivista. Moderált Kósa András László szociológus, a Közéletre Nevelés Alapítvány kutatója. Portálunkon a vita szerkesztett átiratát közöljük.
Kósa András: Állandóan változik a tanügyi törvény. Most úgy tűnik, a kormány igazán nagy fába vágta a fejszéjét, és a teljes struktúrát átszabta: kiterjesztette az általános iskolát, a középiskolát három évesre csökkentette, illetve a tankötelezettséget 16 éves korban rögzítette. Továbbá meg lett szabva, hogy általános iskolában csak heti 20 órájuk lehet a diákoknak, míg középiskolában 25 órát lehet tanítani. Hogyan látják, ez sok vagy kevés?
Horváth Gabriella: – A heti 25 órás előírás szerintem irreális: ebben nincsenek benne a magyar órák. Utánaszámolva kiderül, magyar tagozatú líceumok esetében 32-33 körül mozog az óraszám. Ott vannak ugyanakkor a kétnyelvű vagy intenzív osztály-típusok, melyek eleve nagyobb óraszámmal működnek. Ilyen szempontból tehát sajnos nincsen nagy változás.
Az óraszám csökkentését a tananyag átstrukturálásával kellene megoldani: ki kellene venni olyan dolgokat, melyeket később, a szakosodás folyamán ráérnek megtanulni a diákok. Még egy megjegyzés az óraszám-csökkentéssel kapcsolatosan: mivel évek óta folyt a cirkusz emiatt, a minisztériumnak tavaly zseniális megoldása volt: kivett egy testnevelés-órát a heti kettőből, valamint összevonta a rajz- és zeneórát. Nem kell tehát zenekultúra, művészeti kultúra, és testnevelés sem kell. Ez volt a megoldás.
Bartos Miklós: – Szerintem a jelenlegi óraszám túl sok: a tanulók túlterheltek, és ezt el kell kerülni. Az egyik lehetséges megoldás az lehetne, ha általánossá tennék és kiterjesztenék a délutáni oktatást. A foglalkozások egy része átcsúszhatna délutánra, másrészt csökkenhetne a kötelező tantárgyaknak a száma is: enélkül nem tudunk zöld ágra vergődni. Persze mindenki félti a katedráját, de össze lehetne hozni az interdiszciplináris oktatást: meghatározott óraszámot egyik tantárgy keretében, és ugyanazon a vonalon mehetne a rokon tantárgyak oktatása is.
Horváth Gabriella: – Bizonyos humán osztályokban van “tudományok” néven ismert tantárgy, ami matematika, fizika, biológia és kémia kombinációját jelenti. Azonban a tankönyv nem lett lefordítva magyarra, továbbá túlságosan magas szintű: például nagyon sok kemény biológiát tartalmaz, olyasmiket, amiket biológia órán sem tanulnak a diákok. Ilyesmit nem lehet humán osztályoknak megtanítani. Tehát jó lenne ez a tantárgy, de megfelelő tartalommal.
Valóban túlterheltek a diákok?
Pethő László: – A diákok túlterheléséről sokat beszélnek, de én nem tudok egyetérteni ezzel: a diákok nincsenek túlterhelve, a diákok nem tanulnak. Az otthoni tanulás napi 10-15 percet jelent egy átlagos diák számára. Persze vannak csúcsdiákok is: csakhogy számukra szinte lehetetlen megtanulni azt a tananyagot, ami le van írva a tantervben. A tanár sem tudja leadni az anyagot.
Szakoktatás ma
Pethő László: – Én megkérdőjelezem, Romániában van-e jelen pillanatban szakoktatás? A szakoktatás 8 éve kapott egy súlyos, övön aluli ütést, amikor megszüntették a csoportbontást. Szlovákiában 30-as osztálylétszámnál három csoportban folyik a munka; Magyarországon és Szerbiában két csoport van biztosítva. Nálunk megszűntek a csoportok, és ehelyett modulrendszerű szakoktatásra tértünk át: a tizenegyedikeseknek például tizenegy moduljuk van az év folyamán, azonban a modulokat csak az év végén zárják le – és nincs félévi értékelés. Ez szerintem katasztrofális következményekkel jár.
Az új tanügyi törvénytervezet a csoportbontásról nem ír, ugyanakkor a tervezetben olyan aberrációk vannak, hogy a mérnökképzésben nincsen érettségi matematikából és fizikából. Hiába tömjük elmélettel annak a diáknak a fejét, aki nem akar tanulni: annyit érünk el vele, hogy 15 percet fog otthon készülni. Ha a gyakorlat érdekli a diákot, akkor inkább építsen egy villanycsengőt, mint hogy fizika- vagy elektrotechnika feladatokat oldjon. Ehhez képest 5-8. osztályban már nincsen kézimunka-óra.
Hol vannak a tanárok?
Csegzi Sándor: – Nem csak a diák oldaláról kell nézni a problémát: a legnagyobb gond az, hogy nincsenek olyan tanárok, akik eléggé műveltek ahhoz, hogy átfogóbb típusú tantárgyakat le tudjanak adni. A jelenlegi oktatási rendszer nem ezt követi. Romániában ma jószerével nincsen pedagógus-képzés: a szerencsésebbeknek van némi pedagógiai érzéke és meg tud élni a pályán. Akiknek nincsen érzékük ehhez, egy csomó roncs gyermeket nevelnek. Ez szerintem egy fontos aspektus amiről gondolkodni kéne, annak ellenére, hogy a tanügyi törvény-tervezet ezekről a kérdésekről egyáltalán nem beszél.
Iskola és valós világ
Kacsó Erika: – A régi és az új pedagógiai szakkönyvek is azt írják le, hogy az iskola elsődleges célja olyan attitűdök, készségek, kompetenciák kifejlesztése, melyek révén a gyermekek meg tudnak felelni a mindennapi élet elvárásainak. A valóság azonban gyökeresen más: az iskolákban információk leadása folyik, mely nagyon távol áll a kompetenciák fejlesztésétől.
Vannak 9,70-es médiával rendelkező, nagyon jó képességű gyermekek, akik azonban szociális kompetencia szempontjából hátul kullognak. Őket az életre nem készíti fel az iskola. Hiába rendelkeznek megfelelő képességekkel ezek a gyermekek, fontos, hogyan élnek az adottságaikkal: hogyan kommunikálnak, hogyan tudnak kapcsolatokat létesíteni, hogyan “adják el” önmagukat.
Csegzi Sándor: – Megfigyelhető, hogy miközben interneten nagyon jól kommunikálnak a gyermekek, ha négyszemközti beszélgetésre kerül sor, nem tudnak épkézláb mondatokat megfogalmazni, nem tudnak viselkedni.
Kacsó Erika: – Nagyon szépen le van írva mindez a pedagógiai könyvekben, azonban szerintem nagyon nehéz a váltás a pedagógusok részéről. Miután az ember harminc évig alkalmazott egy módszert, nem mehet be, és nem állhat a feje tetejére. Nem megy a bohóckodás, a gyermekek figyelmét felkeltendő. Ahhoz, hogy ez a váltás sikerüljön, a pedagógusnak a mentalitásán, attitűdjén, életfelfogásán, értékrendjén kell változtatni. Ez hatalmas rugalmasságot igényel részéről.
Csegzi Sándor: – '96-ig a magyarországi fizika-kémia versenyeket uralták az Erdélyből jövő diákok: az első tíz helyen alig lehetett magyarországi diákot találni. Mára sikerült lerontani a romániai oktatást, így a magyarországi versenyeken nem tudunk ilyen mértékben tarolni. Ilyen téren tehát nincs előrehaladás. Persze ez nem azt jelenti, hogy rossz irányba tartunk olyan szempontból, hogy lehet, a megélhetésre kezdtük el felkészíteni a diákokat a tantárgyversenyeken való győzelem helyett.
Csakhogy azt látjuk, hogy míg a múltban egy 17-18 éves, érettségizett fiatal már készen állt a munkaerőpiacon való részvételre, addig ma ott tartunk, hogy a fiatalok 27-28 éves korukig tanulnak, és még így sem felelnek meg a piac elvárásainak: a munkahelyükön kell tovább képezni őket.
Kósa András: Kiváltható-e azzal a délutáni oktatás, hogy a civil szervezetek valamilyen oktatási tevékenységet folytatnak a kötelező órákon túl?
Szigeti Enikő: – A CEMO az elmúlt években megpróbálta bevinni az iskolákba az emberjogi nevelést. Ehhez létezik uniós szintű támogatottság, az EU minden országában megjelent egy Compass című könyv, mely több korosztálynak kidolgozott, személyiségfejlesztő és attitűdformáló interaktív gyakorlatokon és közös munkán alapszik. Ez az emberi jogi képzések képzési könyve.
Azonban nagyon fontos, hogy az iskola befogadó legyen: nem ismerem más szervezetek tapasztalatait, azonban mi azt láttuk, hogy vannak akadályok ilyen téren. Nem alakult ki ilyen gyakorlat, dolgozni kell az együttműködésért, fel kell építeni a bizalmat. Egyébként az ilyesfajta kezdeményezések nem csak emberjogi nevelés, hanem más tematikákban – például környezeti nevelés terén – is fontosak lennének.
Jó lenne, ha a civil szervezetek aktivistái nem csak ad hoc módon jelennének meg, hanem folyamatos jelenlétük lenne az iskolákban. Egyébként én szülőként is hiányolom az extrakurrikuláris tevékenységeket: gyermekem nagyon sok körre jár iskolán kívül.
Olyan tevékenységek ezek, melyeket iskolák is könnyen megszervezhetnének: sem a gyermeknek, sem pedig a tanítónak nem jelentene plusz terhet, az iskola pedig szélesíthetné a tevékenységi körét. További szempont, hogy használni lehetne a tantermeket – az iskolán kívül a civil szervezetek ugyanis sokkal szerényebb infrastruktúrával rendelkeznek.
Kósa András: Hadd kérdezzem meg, van-e értelme a 16 éves tankötelezettségnek ebben az értelemben, vagy az csak valamiféle fejkvóta, iskolafenntartási szempontból szükséges?
Pethő László: – Van. Tanítani kell a gyerekeket, de minőségi oktatás kell. Jelenleg nincsenek minőségi tanárok, sem a modern, sem pedig a szó klasszikus értelmében. Áprilisi tréfaként például a gyerekek eltüntették az egyik tanár régi, megsárgult cetlijét: az beleőrült, hogy cetli nélkül ő honnan adja le az anyagot?
Bartos Miklós: – Még Andrei Marga minisztersége idején volt egy olyan elképzelés, hogy a német modellt vezetik be. Ennek az a lényege, hogy megmarad az óvodai-elemi oktatás, és az elemi oktatáshoz kapcsolódik az 5.-6. osztály. Hatodik osztályban aztán szétválik a tanítás, szak- illetve elméleti oktatásra. A jó képességűek elméleti líceumban folytatják tovább tanulmányaikat, míg a gyengébbek szakmát tanulnak.
Bodolai Gyöngyi: – Szerintem a 16 éves tankötelezettség a legnagyobb problémája ennek a törvénynek. Ceauşescu idején is volt ilyen próbálkozás: vidéken bevezették a kötelező tíz osztályt, aminek az lett az eredménye, hogy a tizedik osztály után tömegesen hagyták ott az iskolát a diákok. Szerintem bűn egy jó képességű gyereket még egy évig egy olyan vidéki településen, olyan környezetben tartani, ahol egyedül csak ő akar tanulni. Régebben már 6.-7. osztályban kiválasztották a tehetségesebb diákokat, akik aztán tovább tanulhattak.
Bolognai folyamat és a diákok “parkoltatása”
Bartos Miklós: – Ebben az esetben a tanügyi törvénynek van egy pozitívuma is. Van ugyanis egy olyan kitétel, hogy az egyetemi hároméves, általános képzéshez még hozzáadódik két év mesteri, ami lehetővé teszi a szakemberek kiképzését.
Csegzi Sándor: – Igazából itt a bolognai folyamatról van szó: adnak mindenkinek három évet, aztán elválik, hogy kiből mi lesz. Annyit értek el, hogy most a fiatal nem 18 évesen érik be, hanem 22-23 évesen.
Bodolai Gyöngyi: – A bolognai rendszer azon az elgondoláson alapul, hogy parkoltatni kell a fiatalokat, hiszen nem tudunk nekik munkát biztosítani. Elküldjük őket mesterizni, aztán doktorálni, majd miután letette a doktorátust, a munkaadó azt veti a szemére, hogy túlképzett, nem tudják megfizetni.
Csegzi Sándor: – Ugyanakkor nem biztos hogy mindenki egyetemet kell végezzen. Ráadásul a jelenlegi rendszer olyan aberráns helyzeteket szül, hogy a Bolyaiba első osztályba felvételivel lehet bejutni, míg egyetemre pusztán csak kérvényezni kell a felvételt.
Tanárok megbecsülése
Csegzi Sándor: – Felmerül, hogyan lehetne a jó pedagógusokat megtartani? Meg kell őket fizetni – a pedagógusok közül sokan azért menekülnek a tanügyből, mert nem tudnak megélni abból a fizetésből, amit kapnak. A tanároknak is vannak igényei, méghozzá intellektuális munkájuk révén úgymond költségesebb igényeik vannak. Persze itt nem az autó minőségére gondolok.
Valamikor a pap mellett a tanító volt a legfontosabb ember a faluban. Mindenki ismerte és számon tartotta azt a két-három tanárt, aki kiemelkedett a közösségből. Most ki foglalkozik a tanárokkal? Az új oktatási törvény ilyen szempontból sem hoz megoldást.
Kósa András: Provokatív leszek: mi az a pénz, amivel meg lehet fizetni egy pedagógust? Gondolom, mindenki azt mondaná, ha egy kicsivel többet keresne, már jobb lenne. De ha mindenki többet keres, az infláció révén ez lenullázódik, és akkor újból meg kellene növelni.
Csegzi Sándor: – Nagyon rosszul fejeztem ki magam: nem pénzt kellett volna mondjak, hanem megbecsülést, melynek egyik része az anyagi kompenzáció. A pedagógusok elsősorban társadalmi megbecsülésre vágynak.
Oktatási nehézséggel küzdő gyermekek
Kacsó Erika: – Bár a törvénytervezet megemlíti az oktatási nehézségekkel küzdő gyermekeket, azt hiszem, ezen a téren nagyon rosszul állunk. Nem léteznek ilyen gyermekekkel foglalkozó intézmények, alternatív oktatási eszközök, és a jogi háttér sem világos. Diszlexiás gyerekekkel például országos szinten egyedül a mi iskolánk foglalkozik.
Pethő László: – Az a baj, hogy miközben ezek intelligens, értelmes gyerekek, a sor végén kullognak, majd kiszorulnak az oktatási rendszerből, mert nem képesek felvenni a versenyt a többi diákkal.
Szigeti Enikő: – A magyarországi rendszerben a diszlexiásokat differenciáltan értékelik: a tanár nem ugyanazokat a módszereket használja számonkéréskor. Az osztályon belül is lehetőséget kapnak a többiekkel együtt dolgozni. A törvény Romániában nem beszél diszlexiáról, hanem “különleges szükségletekkel rendelkező gyermek” megfogalmazás van érvényben: kicsit olyan ez, mintha Romániában nem lennének diszlexiás gyermekek. Ezt tehát még nem sikerült tudatosítani a civil szférának.
Kacsó Erika: – Mi írtunk ez ügyben a minisztériumba, de nem jött válasz rá.
Bartos Miklós: – Ceauşescutól származik az az elgondolás, hogy fel kell számolni az oktatási nehézségekkel küzdő gyermekek számára létesült iskolákat, mert Romániában nincsenek ilyen gyermekek. Képzeljék el hogy ha Marosvásárhelyen is gondot jelent ezeknek a gyermekeknek a kezelése, akkor mi a helyzet a falusi iskolákban?
Kósa András: – Hadd világítsam meg a kérdést finanszírozási oldalról. Járjon-e a tanulási problémákkal küzdő gyermekek után nagyobb fejkvóta? Elvileg ez indokolt lenne, hiszen nagyobb odafigyelést, ráfordítást, több pedagógust igényelnek. Csakhogy a magyarországi példa azt mutatja, hogy ahogy bevezették a diszlexiások után járó magasabb fejkvótát, egyes vidékeken 200 százalékkal nőtt a diszlexiás gyermekek száma.
Helyi iskola vs. iskolaközpont
Csegzi Sándor: – A mostani finanszírozási rendszer lehetőséget ad arra, hogy egy közösség – akár egyház vagy civil szervezet – fenntartsa a saját iskoláját. Így nem a tanfelügyelőség fogja eldönteni, hogy egy osztály megmarad-e hat gyerekkel vagy sem. Ebben én főként a kisebbségi oktatás szempontjából nagy lehetőséget látok, hiszen ilyen körülmények között a szociális igények mellett a tehetséggondozást is lehetne kezelni.
Kósa András: Épp Erdőszentgyörgy kapcsán merül fel a kérdés, hogy ha a megye hatáskörébe kerülnek a középiskolák, akkor például egy erdőszentgyörgyi líceum leépülhet, pusztán amiatt, hogy a megyei önkormányzat politikai összetétele nem kedvező?
Bartos György: – Valószínű, hogy a megyei tanácsnak való alárendelés ellehetetlenít erdőszentgyörgyi, szovátai vagy nyárádszeredai líceumokat. Amúgy távlatilag szerintem iskolaközpontokat kellene létrehozni – nem lehet középiskolákat fenntartani vidéken akkor, amikor a tanács saját alkalmazottait sem tudja fizetni.
Gondot okoz a gyermekek száma is: míg korábban Erdőszentgyörgy környékén még három általános iskola volt, mára már egyet is alig tudnak fenntartani a törvényben megszabott osztálylétszámmal. Sem Gegecen, sem Rigmányban, vagy Havadon nincs több tíz-tizenöt helyben dolgozó családnál. Rajtuk kívül mindenki a központok felé igyekszik, mivel itt lehet megélhetésre szert tenni. A megoldás tehát az, hogy buszokkal vigyük a gyerekeket a legközelebbi iskolaközpontba. Rosszabb esetben a bentlakás is felmerülhet.
Kósa András: Az iskolaközpontok létrehozása ellentmond annak a törvénytervezetben szereplő megjegyzésnek, vagy ha úgy tetszik, kiskapunak, miszerint bármely közösség fenntarthatja a tanintézményét. Kolozs megyében például szintén hiába próbálják megszervezni az iskolaközpontokat, a szülők inkább a helyi román iskolába íratják gyereküket, hogy ne kelljen ingázzanak. Kolozsváron egyébként kiürülőben vannak a nagy múltú tanintézmények, mert a város akkora lett, hogy komoly logisztikai kérdéssé vált valamelyik külvárosból naponta eljuttatni a gyermekeket a Brassaiba vagy Apáczaiba.
Kupán Edit: – Szerintem már csak azért is meg kellene tartani az iskolákat, mert a jövő a vidéken maradásról szól, arról, hogy az emberek helyi szinten szervezik meg életüket. Persze most finanszírozás szempontjából nem könnyű, de ezt az átmeneti időszakot át kell tudni vészelni.
Bartos Miklós: – Csakhogy itt felvetődik az, hogy mennyire hatékony egy vidéki iskola mondjuk Bözödön? Milyen tanerő kerül ki Bözödre, és milyen színvonalon zajlik az oktatás? Nem jobb behozni a gyermekeket az iskolaközpontba? Ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy az iskolaközpont-modell elsősorban magyar többségű vidéken működik, ilyen szempontból a szórványvidék problémás. Illetve az elemi oktatást mindenképpen helyben kell tartani, hiszen az a falu, ahol megszűnik az elemi oktatás, el van veszve.
Iskolafenntartás
Csegzi Sándor: – A törvénytervezetben eléggé homályosan van megfogalmazva, hogy pontosan hogyan is alakul majd a tulajdonviszony? Egyes paragrafusokban azt olvashatjuk, hogy az iskola állami tulajdon. Máshol kimondják, hogy a központi tulajdon mellett egyes esetekben a megyei és helyi tanács is tulajdonos lesz. Kérdés, hogyan lesz ez leosztva – erre valamilyen metodológiát ki kell dolgozni.
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy finanszírozást tekintve jobb helyzetben lesz bármelyik líceum, ha átkerül a megyei tanácshoz. A megyei tanács kasszájába ma kevesebb pénz folyik be, mint a városi kasszákba, tehát ha fejkvótát kell adni, akkor a város könnyebben elő tudja teremteni a szükséges pénzt, mint a megye.
Az iskolákkal együtt mindenképpen központi támogatás is szükséges: ha ma megkapnánk az iskolákat és csak az önkormányzaton állna a finanszírozás, akkor bebukna minden iskola. Az egészségügyi minisztérium például az iskolaorvosokkal együtt átadta a vonatkozó költségvetést is – ennek így van realitása. Ha azonban ez nem így alakul, akkor visszafele léptünk.
Kósa András: Hogy látja a Bolyai aligazgatója ezt a fejkvótás-fenntartós-épület-tulajdonjogos kérdéskört?
Horváth Gabriella: – A Bolyai számára ez egy kettős helyzet: az épület nem a miénk, nem állami, hanem egyházi tulajdon, de ugyanakkor két állami iskola működik benne. A fejkvóta nekünk is jár ugyanúgy, mit bármelyik más iskolának. Számításaink szerint a jelenlegi fejkvótával nem kerülünk bajba, azonban sok iskolának gondot fog okozni a fejkvóta. A Művészeti Líceumnál kiszámolták, fél évre elég az összeg, mivel ott nagyobb az önköltség. A városi és vidéki kis iskoláknál biztosan lesznek gondok, hiszen ha a fejkvóta rendszer a jelenlegi állapotában marad, akkor sem tanárok fizetésére, sem iskolafenntartásra nem lesz elég pénz.
Mi az, hogy magyar osztály?
Pethő László: – Fel kell tenni a kérdést, pontosan mit is értünk a magyar osztály megnevezés alatt? A tanügyi törvény szerint magyar osztályokban a román irodalmon kívül minden tárgyat magyarul oktatnak. Maros megyében, ahol a magyar ajkú lakosság számaránya 43 százalék, a szakoktatásban a szaktantárgyak 80 százalékát románul oktatják, román ajkú kollégák. Ez eleve jogtalan, arról nem is beszélve, hogy ez megyei szinten 30-35 magyar mérnök számára jelentene állást. A román kolléga amúgy lehet, hogy jó tanár, de az Elektromaros líceum diákjainak 40 százaléka nem vásárhelyi: vajon hány felső- vagy közép-nyárádmenti diák ért annyira románul, hogy a szakszöveget megértse?
Kacsó Erika: – Sajnos nem csak a szaktantárgyakat, hanem elemi osztályokba az idegen nyelvet, választott tantárgyat, informatikát románul tanulják a diákok.
Szigeti Enikő: – Ha a finanszírozás helyi szintű lesz, lehet, hogy ez megváltozhat. Sokat jelent az, hogy az ember olyan hivatalnokhoz fordulhat, akiről tudja, hogy érti a problémáját. Nehéz elmagyarázni egy más közösségben élő, más problémákkal küszködő embernek azt, hogy miért gond az, hogy a gyermekem már első osztályban román anyanyelvű tanárral tanulja az angolt, vagy hogy a tornatanár is románul beszél és a gyerek nem érti mit mond.
Kósa András: Egy iskolavezetőnek milyen mozgástere van ebben a kérdésben?
Kupán Edit: – Szerintem a legfontosabb az, hogy a szülők tudják, milyen jogokkal rendelkeznek. Tudják, hogy nekik joguk van ahhoz, hogy a gyerekeik az anyanyelvükön tanulják ezeket a tantárgyakat. Mivel az igazgató általában nem akar konfliktushelyzetbe kerülni, ezért rendszerint a szülők kell lépjenek.
Csegzi Sándor: – Nem kell elfelejteni, hogy a szülő egyben választópolgár is. Tehát a szülőnek nem csak annyi szerepe lesz, hogy bemegy és vitatkozik az igazgatóval vagy a tanfelügyelővel, hanem eljöhet a polgármesteri hivatal elé és elmondhatja, hogy legközelebb a szavazatát másképp irányítja.
Szigeti Enikő: – Maros megyében a magyar gyermekek opciói igencsak leszűkültek. Marosvásárhelyen két iskola, a Bolyai és a Művészeti Líceum között lehet választani, illetve ha a szakoktatásra esik a választás, akkor nagyjából román nyelven fog tanulni a gyerek négy éven át.
Míg több helyen zajlik román nyelvű művészeti oktatás, a Művészeti Líceumban lecsökkentették az osztályok létszámát. 15 helyet szerettek volna biztosítani, annak ellenére, hogy ebben a líceumban bizonyítottan 20-25 gyermek szeretne tovább tanulni ötödikben és kilencedikben is. Azoknak a gyerekeknek, akik nem jutnak be a művészetibe, nagyon leszűkül a mozgásterük: a Bolyain kívül nincsenek erős és jó magyar gimnáziumok. Ugyanakkor nem feltétlenül akar mindenki a Bolyaiba menni.
Second hand érzés a diákok között
Pethő László: – Marosvásárhelyen akkut problémává vált az, hogy nincsen magyar szaklíceum. Itt-ott van ugyan egy-egy magyar osztály, azonban egy magyar tantestület kialakításához minimum három párhuzamos magyar osztály kellene működjön a szaklíceumokban. Más a hangulat egy olyan iskolában, ahol a feliratok magyarok, mindenki magyarul beszél. Ezekben a szaklíceumokban egy second hand érzés alakul ki a magyarokban.
Horváth Gabriella: – Amikor mi, bolyaisok elmegyünk egy vegyes tannyelvű iskolába, akkor gyakran meglepődünk, hogyan is tudnak kollégák létezni egy ilyen vegyes iskolában. A szünetben a gyerekek meghúzódnak a folyosón vagy az udvaron, rosszabb esetben az osztályteremből sem mennek ki, mert nem beszélhetnek magyarul. Épp ezért nem rossz a magyar szakiskola ötlete, ahol tömöríteni lehetne ezeket az osztályokat.
Szigeti Enikő: – Normális helyzetben nem célszerű szegregálni, elkülöníteni a gyermekeket, hiszen sokkal jobb, ha a magyar és román gyermekek együtt vannak: így tanulhatnak egymástól. De mivel a tapasztalat azt mutatja hogy a két tannyelvű intézményeken belül is elindul egy furcsa szegregálódás, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy a magyar közösségnek egy erős saját intézményrendszert kell kialakítania. Ezekkel a feltételekkel, ezzel a bánásmóddal a magyar gyermekek nyelvi jogai sérülnek a rendszerben. Arról nem is beszélve, hogy mivel nem anyanyelvükön tanulják a szaktantárgyat, a magyar gyermekek nem tudják ugyanazt a szintet hozni, mint a román nyelvű diákok.
Kupán Edit: A magyar gyermek nem úgy érzi magát mint egy román: végigmegy a folyosón, mindenhol román feliratok, a hirdetések románul jelennek meg, az iskola épületén románul van kitéve a tábla, az iskolai rendezvény románul folyik. Ez igazából rajtunk, vagy az iskola vezetőségén múlik, de gyakran nem tudatosul az emberek nagy részében, hogy ez mennyire fontos.
Transindex.ro,

230 éves a váradi felsőoktatás
Nagyvárad – A Nagyváradi Egyetemen egy hétig tartó tudományos ülésszakkal ünneplik, hogy 230 esztendővel ezelőtt Mária Terézia rendelete alapján Jogakadémiát alapítottak a Körös-parti városban.
Szerdai sajtótájékoztatóján Cornel Antal rektor hangsúlyozta: ezzel nem azt állítják, hogy 230 éves lenne a Nagyváradi Egyetem, hanem arra emlékeznek, hogy 1780-ban Mária Terézia rendelete alapján Királyi Jogakadémia nyílt a Körös-parti városban. Épp ezért, az ünnepségre meghívták a Váradon működő többi felsőfokú tanintézet irányítóit is. Az intézményvezető ugyanakkor bejelentette: szerdán a szakminisztérium jóváhagyta a beiskolázási számokat, így a következő tanévben 1638 államilag támogatott hely lesz az egyetemen, melyből huszonhetet roma származású, hetet pedig moldáv diákoknak fognak fenntartani. A mesterkurzusokon 900, a doktori továbbképzéseken pedig 30 térítésmentes hely lesz.
Ioan Horga dékán arra hívta fel a figyelmet, hogy május 20-án egy hétig tartó tudományos ülésszak kezdődik a Nagyváradi Egyetemen. Az ünnepélyes megnyítót 10 órakor tartják a díszteremben, melynek keretében díszdoktorrá avatják Dr. Andrei Marga professzort, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorát. 13.30 órakor a váradi felsőoktatás 230 éves történetét bemutató kiállítás nyílik a nemrég felavatott könyvtárépületben, délután fél öt órától pedig a Történelem-földrajzi Tanszék a regionális fejlődésről és együttműködésről szervez nemzetközi konferenciát, melyen Romániában elsőként bemutatják az EU Regionális Bizottsága által kibocsátott Fehér könyvet.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Andrei Marga: sérült az egyetemi autonómia
Az egyetemi autonómia megsértése miatt nem szerepel egyetlen romániai felsőoktatási intézmény sem a világ valamennyi egyetemét rangsoroló Top 500 listán – Andrei Marga. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora szerint ugyanakkor a túlpolitizáltság és az alulfinanszírozás is szerepet játszik ebben. Rámutat, még nem fordult elő, hogy romániai egyetem szerepeljen a listán, ugyanis ezek későn jöttek létre, és sok időre volt szükségük ahhoz, hogy hírnevet szerezzenek. Ráadásul a minimális felszerelés és finanszírozás miatt kialakult helyzetet a tanintézetek túlpolitizáltsága is mélyítette.
Hogyan jussanak be a romániai egyetemek a világ legjobbjai közé, amikor 2009 óta a kormány és a törvénykezés állandóan sújtja őket: a tanári állások befagyasztásával, a büdzsé csökkentésével, a minisztériumi állások hozzá nem értők által való betöltésével? – teszi fel a kérdést Marga. Szerinte ha az elhibázott felsőoktatási politika témában is készítenének toplistát, a román kormány első helyezett lenne.
Papp Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Külön akkreditálták a BBTE magyar tagozatának összes szakát
Egy óra különbséggel két, a kolozsvári felsőoktatás helyzetére vonatkozó sajtótájékoztatóra került sor tegnap: először Magyari Tivadar, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatásért felelős rektorhelyettese, majd Andrei Marga, a fentebbi felsőoktatási intézmény rektora tájékoztatta a sajtót az egyetemmel kapcsolatos időszerű kérdésekről. Magyari Tivadar bejelentette: a BBTE magyar tagozatának összes szakát külön akkreditálták, ami fontos lépés a tagozat önállósága felé. Andrei Marga rektor beszámolt a beiratkozási keretszámokról, a közeljövőben befejezendő infrastrukturális beruházásokról, majd bírálta és felelőssé tette a kormányt és a szaktárcát a pedagógusok 25 százalékos bércsökkentése miatt. Marga szerint a rendszerváltást követő húsz éven belül a kormány mostani intézkedése csorbítja leginkább a felsőoktatási intézmények autonómiáját, ezért a jelenről a Ceauşescu-korszak jut eszébe. [Kommentálható]
Újabb lépés történt a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának önállósága felé – jelentette be Magyari Tivadar rektorhelyettes tegnapi sajtótájékoztatóján. Magyari szerint ugyanis 2008 márciusától 71 alapszakot és 31 mesterszakot akkreditáltak külön magyar nyelven is. A rektorhelyettes úgy vélte: kedvezett a magyar szakok akkreditációjának, hogy a legtöbb szaknak tavaly járt le az ötéves akkreditációs időszaka, amit így meg kellett újítani.
A magyar szakok önálló akkreditációja értelmében ezek a szakok külön törvényes biztonságot kapnak: felkerülnek a kormányrendelet formájában összeállított szakjegyzékbe – azaz jogszabály rendelkezik róluk. A külön akkreditált magyar szakok másik előnye, hogy tanrendjük eltérhet például ugyanazon szak román változatától. Ez a BBTE magyar tagozatának nagyobb mértékű oktatásszervezési önállóságát jelenti. Ez azért fontos, mert a magyar szaknak nem kell tükröznie a román szak tanrendjét, hanem sajátos oktatási célokat követhet, jobban felhasználhatja a magyar oktatók sajátos, egyéni felkészültségét, eredményesebben alkalmazhatja a magyarországi vendégtanárok tudását, illetve a különböző karon működő magyar tannyelvű szakok könnyebben egyeztethetik közös foglalkozásaikat.
A rektorhelyettes szerint az alap- és mesterszakok oktatásszervezési önállósága nagy előrelépés a magyar tagozat számára, hiszen a magyar tannyelvű szakoknak jelenleg ugyanolyan státusza van, mint a román tannyelvűeknek. Hozzátette: a tanrendi önállóság a legtöbb, amit egy közös egyetemen el tudnak érni. – Amellett, hogy a magyar tagozat érdekeit képviseljük, meg kell felelni az országos felsőoktatási rendszer követelményeinek – magyarázta Magyari.
Kifejtette: már korábban létezett tanrendi különbözőség a magyar és román tagozat esetében, de most a külön akkreditáció segítségével törvényes keretek között önállóan tervezhetik tanrendjüket.
Nem nő a tandíj a BBTE-n
„Akár holnap is megszervezhetjük a felvételit, mivel már lezárultak az azt előkészítő munkálatok” – kezdte beszédét sajtótájékoztatóján Andrei Marga, a BBTE rektora, majd arról tájékoztatta a sajtót, hogy a 2010/2011-es tanévre 4772 ingyenes és 11 000 fizetéses helyet biztosítanak a hároméves alapképzésre; a távoktatáson 4520 hely várja az érdeklődőket, a magiszteri fokon pedig 3260 ingyenes és 7000 tandíjas helyet hirdetnek meg. A doktori képzésen 340 ösztöndíjas és 396 fizetéses hely lesz. „A jó hír az, hogy szeptembertől nem nő sem a beiratkozási-, sem a tandíj. A diákok képviseletével közösen keressük a megoldást arra is, hogy senkinek se kelljen abbahagynia a tanulmányait pénzhiány miatt” – magyarázta a rektor.
Ceauşescu-korszakbeli viszonyok
„A kormány és a szaktárca tehetetlensége okolható a pedagógusbérek csökkenéséért. A kormány a költségvetésben dolgozók bérének 25 százalékos csökkentésével megszegi mind a pénzügyi, mind a munkaügyi törvényt és az ország alkotmányát is. Az 1989-es rendszerváltozás óta még soha nem történt meg az, ami most, hogy a kormány beleavatkozik a felsőoktatási intézmények saját jövedelmének felhasználásába. Csak Ceauşescu próbálkozott hasonló intézkedésekkel valamikor 1985-ben és 1987-ben. Romániában az egyetemi autonómia fokozatos csorbításának lehetünk tanúi. Autonómia nélkül egyetlen egyetem sem működhet jól” – hangsúlyozta a rektor.
Szó esett a testnevelési kar hallgatóinak szánt Sport XXI. és a földrajz kar hallgatóinak szánt Geografia II. bentlakás közeljövőbeli átadásáról. A matematika kar új épületének felépítéséhez még különböző jóváhagyások szükségesek.
A rektor kitért még a kínai és a dél-koreai felsőfokú tanintézményekkel való eredményes kapcsolatra is, de azt is megtudtuk, hogy dél-amerikai kulturális központot avatnak az Economica I-es bentlakás földszintjén, valamint oroszt a kémia kar épületében.
D. I., N.-H. D.
Szabadság (Kolozsvár)

BBTE: önállósult magyar szakok
A napokban befejeződött a magyar szakok akkreditációs folyamata az alapszakok és a mesterképzés esetében is, így önállóbbá vált a Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Magyari Tivadar, az egyetem rektorhelyettese.
„Ez az önállóság jogbiztonságot jelent, hiszen a külön is akkreditált magyar szakok létezését most már a törvény garantálja” – értékelte a Krónikának a kétéves akkreditációs folyamat végeredményét Magyari Tivadar. A rektorhelyettes elmondta, korábban az volt az eljárás, hogy a többnyelvű egyetemeken román nyelvű szakokat akkreditáltak, majd ezt kiterjesztették a más nyelvű képzésekre is.
A következő tanévben először fordul elő, hogy valamennyi induló magyar nyelvű szak rendelkezik önálló akkreditációval. Magyari kifejtette: ez rendkívül fontos eredmény a magyar felsőoktatás önálló szerveződése szempontjából, hiszen a magyar szakok tanrendje a jövőben eltérhet ugyanazon szakok román változatától. „Ez azért fontos, mert így a magyar tagozatnak nem kell tükröznie a román tagozat tanrendjét, hanem sajátos oktatási célokat követhet, azaz áthelyezheti a hangsúlyokat, tekintettel tud lenni az erdélyi magyar közösség sajátos munkaerő-piaci érdekeire”– jelentette ki Magyari Tivadar.
Az oktatási szakember az előnyök közé sorolta többek közt azt is, hogy a magyar tagozat jobban fel tudja majd használni a magyar oktatók egyéni felkészültségét és hatékonyabban tudják kamatoztatni a magyarországi vendégelőadók szaktudását is. Ezenkívül a különböző karokon működő magyar szakok könnyebben tudják majd egyeztetni a közös foglalkozásaikat, ez pedig javítja a képzés hatékonyságát – részletezte a rektorhelyettes. Magyari Tivadar ugyanakkor lapunknak elmondta, a következő tanév beiskolázási adatai lényegében nem változtak az előző évhez képest.
Bár számítottak rá, a kormány nem csökkentette, hanem jóváhagyta a tavalyi létszámkeretet, sőt a mesterképzésen egyharmaddal nőni fog a helyek száma. A magyar tagozaton 1124 ingyenes és több ezer tandíjas helyet hirdetnek meg. Idén a magyar tagozat 71 szakot indít. A 2010–2011-es tanév újdonsága, hogy a szociológia karon először indul humán erőforrás szak. Andrei Marga, a BBTE rektora ugyanakkor elmondta, az egyetem egészét tekintve nem indítanak újabb szakokat, sőt néhány szakot meg is szüntetnek, de amint azt Magyai Tivadartól megtudtuk, ez az intézkedés a magyar tagozatot nem érinti.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

BBTE: bővítés helyett minőségjavítás
Elérte maximális kapacitását a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata, jelenleg alig van olyan szak a felsőoktatási intézményben, ahol nincs magyar oktatás, ezért a jövőben elsősorban a már meglévő anyanyelvű képzés minőségének javítása várható – mondta Magyari Tivadar rektorhelyettes tegnapi tanévnyitó beszédében. A felsőoktatási intézményben 71 szakon folyik magyar oktatás, a 2010/2011-es tanév újdonsága, hogy a szociológia karon új szak indult humán erőforrás néven.
„Az elmúlt évek szakalapítási hulláma ért véget mostanra, az elmúlt tanévben ki lehetett próbálni, miként működik majdnem teljes kapacitással az egyetem magyar részlege. A közeljövőben, legalábbis a mostani romániai felsőoktatás körülményei között, a BBTE-n újabb szakok alapítása csak elvétve várható” – jelentette ki a rektorhelyettes.
Tanévnyitó beszédében Magyari Tivadar többek közt elmondta, idén 2500 magyar elsőéves és félezer mesterképzős diák kezdi meg, illetve folytatja tanulmányait. A magyar tagozat vezetője hozzáfűzte, az összhallgatói létszám tavalyhoz képest érdemben nem változott, az alapképzésben némileg csökkent, a mesterképzőkön pedig enyhén nőtt a magyarul tanuló diákok száma.
Mint mondta, számos új szak azért indult, hogy a régiek velük kiegészülve megmaradhassanak, érdemi megújulást elsősorban egyes új mesterképzők hoztak. Magyari kiemelte, az idei tanévtől valamennyi magyar szak önálló akkreditációval rendelkezik, amely jogi biztonságot nyújt a magyar tagozatnak, míg korábban az volt az eljárás, hogy a többnyelvű egyetemeken román szakokat akkreditáltak, majd ezt kiterjesztették a más nyelvű képzésekre is. Ez elsősorban oktatásszervezésben jelent nagyobb önállóságot, a magyar szakok tanrendje ugyanis a jövőben eltérhet a román nyelvűekétől.
„Ez azért fontos, mert így a magyar tagozatnak nem kell tükröznie a román tagozat tanrendjét, hanem sajátos oktatási célokat követhet, áthelyezheti a hangsúlyokat, tekintettel tud lenni az erdélyi magyar közösség sajátos munkaerő-piaci érdekeire” – mondta a rektorhelyettes. A BBTE magyar tagozatának tanévnyitó ünnepségét az egyetem Visszhang kórusának előadása színesítette, zárásként Kassai Gábor, a matematika kar tanára tartotta meg Játékelméletek címmel évnyitó előadását. Az intézményben tegnap összesen 20 ezer új diák kezdte meg tanulmányait.
Andrei Marga: központosításhoz vezet a decentralizáció
A romániai oktatási rendszert kritizálta tegnapi tanévnyitó beszédében Andrei Marga, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora. Az egyetemi professzor szerint a romániai oktatási rendszer tönkre van téve a döntéshozók hozzá nem értése miatt. Az illetékesek hozzá nem értése, valamint az oktatás átpolitizáltsága miatt a tanügyi reformnak rengeteg a negatív hozadéka: az oktatási rendszer kevésbé hatékony, és a tanári kar fiatalítása nyomán hozzá nem értő személyek kerültek döntéshozó helyzetbe – mutatott rá a volt tanügyminiszter. Úgy vélte, hogy a tanügyi decentralizáció még nagyobb központosításhoz vezetett, és az eddigi diákközpontú oktatás helyett ma a tanulók csak egy széles körű bürokratikus rendszer mellékes szereplői lettek. Mint mondta, az a cél, hogy egyes román egyetemek nemzetközi hírnévre tegyenek szert, oda vezetett, hogy csökkent a felsőfokú oktatási intézmények finanszírozása, befagyasztották az állásokat, és meg akarnak szabadulni a hozzáértő tanároktól. Andrei Marga szerint a romániai felsőoktatás jóval az európai színvonal alatt van, és a helyzet napról napra romlik.
A BBTE rektora a parlamentben jelenleg vita tárgyát képező tanügyi törvénytervezetet is kritizálta, kifejtve: a kormány a pedagógusok és a diákok ellen irányuló változtatásokat akar eszközölni. Úgy vélte, 1989 óta soha nem volt annyira központosított a romániai oktatási rendszer, mint amilyen az új jogszabály révén lesz. Úgy vélte, ezáltal elkezdődik a romániai oktatási rendszer hosszú távú hanyatlása, s ez olyan veszteségeket eredményez majd, amit nem szabad lebecsülni.
Kis Előd-Gergely, Pap Melinda. Krónika (Kolozsvár)

„A BBTE példa arra, amit meg szeretnénk valósítani az Európai Unióban”
A díszdoktori cím átvételekor a német kancellár a kolozsvári egyetem multikulturalitását méltatta, majd a gazdasági válságról beszélt.
Babeş-Bolyai Tudományegyetem multikulturalitása annak példája, amit meg szeretnénk valósítani az Európai Unióban – kezdte beszédét Angela Merkel a díszdoktori cím átvétele után. A német kancellár méltatta a kolozsvári egyetem többnyelvűségét, kiemelve, hogy Erdélyben a románok, magyarok és németek békésen élnek egymás mellett. Markel elmondta, szívesen ellátogatott volna Nagyszebenbe is, azonban időhiány miatt a szász várost egy későbbi látogatásakor ejti útba.
A politikus kifejtette, büszke arra, hogy Erdélyben sok fiatal érdeklődik a német történelem és kultúra iránt. Németország és Románia viszonyát jó politikai és gazdasági kapcsolatok jellemzik: ez a délelőtti tárgyalásokon is látszott – mondta, utalva a Traian Băsescuval és Emil Bockal való bukaresti találkozójára.
Merkel a gazdasági válsággal kapcsolatban elmondta, az európai gazdaság új felépítésére van szükség. Az európai országok ugyanakkor csakis közös erővel győzhetik le a közös problémákat. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy hasonló gazdasági válságok nem ismétlődnek meg. A gazdasági növekedést hatékonyan kell használnunk: fenntartható, és nem egy adósságokra alapozó növekedés szükséges” – fogalmazott a kancellár, hozzátéve, hogy az európai gazdaság új felépítéséről épp a napokban folynak tárgyalások.
A kancellár, miután lezajlott a ceremónia az egyetem Aula Magna dísztermében, Andrei Marga BBTE-rektorral tanácskozott. Ezt követően Marga a Német Intézethez kísérte Merkelt, ahol a BBTE német tagozatának tanáraival és diákjaival beszélgettek, majd a rektor a repülőtérre kísérte a kancellárt. Nyugati Jelen (Arad)