"Megbeszélést tartott nov. 28-án Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora. A tanácskozáson Tőkés László püspökön és Andrei Marga rektoron kívül jelen volt Bíró András professzor, Buzogány Dezső, a teológiai-didaktikai tanszékről, valamint Néda Árpád és Serban Agachi prorektorok. A megbeszélésről Tőkés László püspök nyilatkozott a Szabadságnak. - A BBTE komoly támogatást nyújt a Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE) elsősorban az államvizsgák lebonyolításában, de általában is kedvezően viszonyul hozzánk - mondotta a püspök. A BBTE sok oktatója tanít a nagyváradi egyetemen, továbbá fontos szerepe van az akkreditáció kérdésében is. Kedvezően viszonyul a partiumi és az edélyi magyar tudományegyetemhez, egészében véve tehát szövetségesünknek tartjuk a rektor urat - fejtette ki Tőkés László. Szó esett arról is, hogy a BBTE keretében kihelyezett tanítóképzés fog zajlani majd Nagyváradon. - Mi az önálló magyar egyetem hívei vagyunk, a rektor pedig a multikulturális egyetem révén kifogja a szelet a mi vitorlánkból - fejtette ki Tőkés Lászó. /Köllő Katalin: Margával találkozott Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

Történelmi teljesítményt ért el 2003-ban a Babes–Bolyai Tudományegyetem, jelezte Andrei Marga rektor év végi értékelő beszédében. Idén már 44 ezer diák tanul a kolozsvári egyetemen. 2003-ban a kolozsvári felsőoktatási intézmény több külföldi egyetemmel kötött együttműködési megállapodást, ami a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozik. Kása Zoltán, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes közölte, hogy 2004-ben elsődleges céljuk a tanárállomány bővítése. Kása emlékeztetett, hogy a nagyobb önállóságot biztosító magyar karokat nem sikerült létrehozni. Nehéz helyzetben van a jogtudomány, a közgazdaságtan és a geológia kar, ahol nagy gondot okoz a magyar anyanyelvű oktatók hiánya. A jogon egyetlen egy belső magyar oktató sincs, ezért a diákok csak betanító és vendégtanároktól hallgathatnak kurzusokat anyanyelvükön. /Borbély Tamás: Sikeres évet zárt a BBTE. A magyar tagozat a tanárállomány bővítéséért küzd. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Márc. 1-jén új vezetőséget választott a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa. Az egyetem új rektora Nicolae Bocsan történész lett. Andrei Marga egykori rektor továbbra is a vezetőség tagja maradt, mivel az akadémiai tanács elnökévé választották. Salat Levente politológus és Nagy László fizikus lett a két új rektor-helyettes, míg az akadémiai tanács alelnöki tisztségét Szamosközi István professzor tölti be. Salat Levente az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezség értelmében létrehozandó magyar karok ötletét nem támogatja, mivel az a szakértők feje fölött jött létre. Salat szerint a magyar oktatók is megosztottak a két önálló kar kérdésében Salat az önálló magyar struktúra megteremtését csak abban az esetben látja megvalósíthatónak a közeljövőben, ha valaki nagyon rövid időn belül elkészíti ezt a tanulmányt, és kiderül, hogy ez a legszerencsésebb megoldás a BBTE-n zajló magyar oktatás intézményi struktúrájának korszerűsítésére. /Borbély Tamás: Margáék győztek a BBTE vezetőségi választásán. A magyar oktatók is megosztottak a két önálló kar kérdésében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

A kormány elfogadta a romániai felsőoktatási rendszer módosítására vonatkozó törvénytervezetet, amely a következő hetekben kerül a parlamenti szakbizottságok asztalára. A tervezetet hevesen bírálta Andrei Marga, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának elnöke, aki szerint a törvény centralista látásmódot tükröz. A magyar tagozat alap-, magiszteri és doktori szintű kibővítésével is jár az az intézkedéscsomag, amelyet a BBTE akadémiai tanácsa javaslatára az egyetem szenátusa elfogadott. Az új szabályozás lehetővé teszi más európai egyetemeken elért vizsgaeredmények elismertetését a Babes–Bolyain. /Salamon Márton László: Dilettantizmussal és centralizmussal vádolja a minisztériumot Marga. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

"A Debreceni Egyetem Konzervatóriumának Tiszteletbeli Menedzsere" címet kapta és az erről szóló díszoklevelet vette át az elmúlt hét végén dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti filharmónia igazgatója Debrecenben, olyan neves személyiségek jelenlétében, mint dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, dr. Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Akadémiai Tanácsának elnöke. A díj átadása részét képezte annak a kétnapos rendezvénysorozatnak, amelyet az EU–csatlakozás megünneplésére "Közös múlt és közös jövő – szellemi kézfogás az egyesült Európáért" címmel szerveztek. E megbecsülést a Debrecenben gyakran koncertező és a debreceni filharmonikusokkal sorozatosan fellépő művész kapta, ugyanakkor a díj elismerése tizenkét év vendégprofesszori tevékenységének, amit a hegedűművész–karmester–igazgató a debreceni egyetem zeneakadémiáján folytatott. /(benedek): Díszoklevél a debreceni konzervatóriumtól. Dr. Fátyol Rudolf a művészet nagykövete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

A Chronicle of Higher Education, az Egyesült Államokban hetente megjelenő közismert felsőoktatási szakfolyóirat máj. 21-i számában beszámolt a szlovákiai és romániai magyar tannyelvű egyetemekről. A tudósító idézte Bauer Editet, a Magyar Koalíció Pártjának alelnökét, aki szerint a magyar ajkú lakosságnak a szlovákokhoz viszonyított alulképzettsége gátló tényezőként hat a magyarság lakta dél-szlovákiai régió fejlődésére. Ennek vethet véget az ősztől induló Selye János Egyetem, amely az első magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény lesz Szlovákiában az 1920-as évek óta. Andrei Marga, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) nemrég leköszönt rektora ellenzi az önálló magyar felsőfokú intézményt, Nagy László, a BBTE magyar nemzetiségű rektor-helyettese szerint az EMTE és a BBTE együttesen tudják kielégíteni a magyar nyelven továbbtanulni szándékozó diákok Erdély szerte mutatkozó igényeit. /Amerikai tudósítás a határon túli magyar egyetemekről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Németh Zsolt fideszes politikus tájékoztatott az idei, most tizennegyedszer megrendezendő Bálványosi – Tusványosi táborról. A Pro Minoritate Alapítvány a kezdetektől a tábor szervezője volt. A Jakabffy Alapítvány és a Reform Alapítvány szintén részt vesz a tábor szervezésében. A román szervezők közül eleinte a Pro Európa Ligával szervezték a tábort. Az elmúlt négy-öt évben már a Román Liberális Párthoz közelálló Horia Rusu Alapítvánnyal szervezik. A tábor az első időszakban Bálványoson kapott helyet, és most már öt-hat éve Tusnádfürdőn rendezik meg. Idén beszállt a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem a társszervezők közé partner státuszban. Andrei Marga személyesen vállalt a tábor felett egyfajta védnökséget. Mindennap lesz egy kiemelt téma délelőttönként, és ezután délutánonként meg öt párhuzamos helyen zajlanak majd a kerek-asztal fórumok. Az idei tábor címe: “Együtt vagy külön utakon”, az alcíme: “Integrációs és nemzeti érdek”. Az integráció és nemzeti érdek lesz a főnap témája, amikor is Orbán Viktor fog fellépni Adrian Severinnel. Adrian Severin a polgári kormány külügyminisztere volt, jelenleg pedig az Európa Tanács delegációjának főtitkárjelöltje. A tavalyi táborban is részt vett, közösen Orbán Viktorral. A táborban Orbán Viktor mellett a Fidesz-vezérkar elég jelentős arányban fölvonul. A kormánypártok részéről is jeleztek részvételi szándékot. Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a gazdasági blokkban fog fellépni. Markó Béla szabadságára hivatkozva lemondta a tábort. Ugyanakkor fontos RMDSZ vezetők és megyei elnökök, mint a Hargita megyei elnök, vagy a Temes megyei elnök, Toró T. Tibor, aki egyébként a Reform Mozgalomnak a vezetője, illetve számos helyi RMDSZ elnök, vezető jelezte részvételét. Természetesen ott lesz Tőkés László püspök, valamint Szabó Árpád unitárius püspök, és jelen lesz Anusca görög katolikus püspök.  Nyugatról is jönnek jó néhányan, így Gahler, az Európai Parlament képviselője, a német CDU politikusa és Christoph Pan, a Dél-Tiroli Néppárt elnöke. – Németh Zsolt megjegyezte, hogy az Európa Tanács elfogadta Andreas Groos svájci szocialista képviselő jelentését és a határozattervezetét az autonómiáról. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ezután felhívta az Európa Tanács minden tagállamát, hogy államigazgatási, etnikai, kulturális problémák kezelésére alkalmazzák a területi autonómiának az eszközét. Kevés híradás született erről.– Minden eddigit felülmúló az előzetes jelentkezés, amely több ezres nagyságrendű. (A Gondola internetes újság nyomán) /Bálványostól Tusványosig. Beszélgetés Németh Zsolttal. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 13./

Júl. 18-án, vasárnap este kezdődött a tusnádfürdői kempingben a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amely a magyar-román kapcsolatok egyik állandó informális intézményévé vált. Idén a szabadegyetem témája: Közép-Kelet-Európa az EU bővítése után – Országok, nemzetek, régiók Európája. Szilágyi Zsolt főszervező elmondta: olyan témákat is megvizsgálnak az egyhetes program keretében, mint az autonómia. A bálványosi folyamat olyan vezéralakjai jönnek el, mint például a polgárjogi harcos Smaranda Enache, Tőkés László püspök, Adrian Severin volt külügyminiszter, Emil Constantinescu, Románia volt elnöke, Andrei Marga volt oktatási miniszter. Remélik, hogy ott lesz Tusnádfürdőn Kolozsvár új polgármestere, Emil Boc is. Meghívták Calin Popescu Tariceanu volt iparügyi minisztert, a Liberális Párt alelnökét és a román parasztpárt elnökét, Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert. Jelen lesz Elmar Brock, az Európai Parlament külügyi bizottságának néppárti elnöke, de Olaszországból, Ausztriából és a tengerentúlról is jönnek előadók. /Megkezdődött a bálványosi nyári szabadegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

I. Mihály volt román király és családja jelenlétében került sor a kolozsvári I. Ferdinánd Egyetem megalapításának 85. évfordulójára rendezett ünnepségekre, amelynek keretében március 25-én felavatták az egyetemalapító I. Ferdinánd király és Mária királynő mellszobrát. Mindkettőt a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) főépületének első emeletén helyezték el. Mihály királyt és feleségét, Anna királynét Andrei Marga, az akadémiai tanács elnöke és Nicolae Bocsan, a BBTE rektora fogadta. Nicolae Bocsan megköszönte Mihály király elődeinek, I. Ferdinánd királynak és Mária királynőnek, hogy „Erdély szívében létrehozták az új román egyetemet, az előző felsőfokú oktatási intézmény folytatását”. A rektor szerint a BBTE teljesítette az alapítók elvárásait: „több nemzet és vallás tudományos és kulturális központjává vált”. Kitért a BBTE jelenlegi helyzetére is kiemelve a kolozsvári egyetem multikulturális jellegét. „Megelégedéssel tölt el, hogy az etnikai és kulturális tolerancia vonatkozásában példaként tekintenek erre az egyetemre” – hangsúlyozta Mihály király. A kolozsvári tudományegyetemet Ferenc József alapította 1872-ben. Az egyetem 1919-ben távozni kényszerült, 1921-ben a magyar nemzetgyűlés Szegedet jelölte meg új székhelyéül. Az egyetem vagyonát államosították, az I. Ferdinánd Egyetem alapját ez az infrastruktúra képezte. /Kiss Olivér: Mihály király Kolozsváron. Az I. Ferdinánd Egyetem alapítóira emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Április 29-án veszi át a bécsi egyetem dísztermében Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem akadémiai tanácsának elnöke a Herder-díjat. A rangos kitüntetést Marga az európai kulturális örökség megőrzéséhez és gyarapításához való hozzájárulásért kapja. Több román és magyar neves alkotó is megkapta már ezt a díjat, köztük Constantin Daicoviciu történész, valamint Adrian Marino irodalomtörténész, aki a Szabadságot működtető Minerva Egyesület alapító tagja volt. Az erdélyi magyar személyiségek között található többek között Kányádi Sándor és Sütő András, a magyarországiak között pedig Csoóri Sándor érdemelte ki a díjat. /B. T.: Ma veszi át Andrei Marga a Herder-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Andrei Marga szuperrektor főként nyugati vendégek jelenlétében multikulturálisnak mondta Kolozsváron a Babes–Bolyai Egyetemet. A hajdani rektorokat domborművek ábrázolják. Az első rektor 1919-ből Sextil Puscariu névre hallgat, pedig az egyetem a saját történetét 1581-ig vezeti vissza. Az 1940–1945 közötti részt mintha szánt szándékkal feledték volna el. Az 1945–1959. közötti időszakból is csak a Babes Egyetem rektorai sorakoznak, a Bolyai Egyetemé hiányoznak. Az egyetemi könyvtár bejáratának négynyelvű (román, angol, német és francia) a felirata. A BBTE különböző karain sokszor a kizárólag magyar szakokat érintő információkat is román nyelven teszik ki. Nincs magyar felirat az egyetemen. Az egyetemi ajándékbolt választéka is egynyelvű. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség kérhetné az egyetemen a magyar nyelvű táblák kifüggesztését, de eddig nem tette meg. /Kiss Bence, bence@walla.com: Nem akarunk magyar feliratokat? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá Andrei Marga, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) akadémiai tanácsának elnöke Pécsen. Az együttműködés értelmében andragógia (felnőttképzési) mesteri szak indul 2006 őszétől Kolozsváron. A pécsi intézmény a felnőttképzésben nagy tapasztalattal rendelkező egyetemi oktatókat küld Kolozsvárra, szakemberei magyarul, angolul és németül tartanak majd előadásokat. A szakra beiratkozók a műveltségi tárgyak tanulásán túl megismerkedhetnek a felnőttképzéshez szükséges oktatási, tervezési módszerekkel, valamint az andragógiának a gazdaságban betöltött szerepével. /Andragógiát tanulnak 2006-tól. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Változás van a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar szimbólumok használata terén. Október 3-án avatják fel az egyetem dísztermének előcsarnokában Farkas Gyula egykori rektor mellszobrát. Október 2-án megnyitották a tanévet a kolozsvári felsőoktatási intézményben. A tanévnyitón Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke kifejtette: a BBTE Románia legrégibb egyeteme, és az európai egyetemek között is kitűnik multikulturális szerkezetével. Emlékeztetett: a BBTE ettől a tanévtől kezdve vezette be a bolognai nyilatkozatban foglalt alapelveket, ami azt jelenti, hogy az egyetemek közötti átjárhatóság fokozottabb lesz. Salat Levente rektor-helyettes magyarul, Wilfried Schreiber németül köszöntötte a hallgatóságot. Az egyetem vezetősége ezen az ünnepségen átadta a díszdoktori címeket, a húsz kitüntetésben részesült közül ketten magyarok, Hary Béla és Emil Simon karmester. Kása Zoltán a matematika kar magyar tagozatának fejlődését ismertette. Induláskor, 1993-ban még csak húsz tandíjmentes hely volt az első éven, az idén már negyven hallgató vehet részt ingyen az oktatásban. A BBTE csíkszeredai tagozatán még tizenöten tanulhatnak. /Nagy-Hintós Diana: A Babes–Bolyai Tudományegyetemen is elkezdődött a tanév. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

A romániai rendszerváltás óta először tartott nagyszabású tanévnyitót a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata, ebből az alkalomból Farkas Gyulának, az 1872-ben alapított Ferenc József Tudományegyetem egykori rektorának mellszobrát is felavatták. Farkas Gyula munkásságát az egyetem vezetősége részéről Andrei Marga, az intézmény akadémiai tanácsának elnöke, Nicolae Bocsan rektor és Simon Simion dékán is méltatta. Mindhárman bevallották: noha kiemelkedő munkássággal rendelkezett, a román értelmiségi körök mégsem ismerték kellőképpen Farkas Gyula munkásságát. Az ünnepségen Salat Levente rektor-helyettes elmondta, a jelenleg működő tanszékek magyar tagozatainak egyesítéséből tervezett önálló magyar karok létrehozásáról egyelőre nem lehet semmilyen előrelépésről beszámolni. Az RMDSZ csúcsvezetése ugyanis a BBTE magyar tagozata vezetőinek tudomására hozta, hogy a politikai prioritásaként kezelt kisebbségi törvénytervezet politikai partnereikkel való elfogadtatásának az erőfeszítései nem teszik lehetővé az egyetem magyar tagozata ügyének párhuzamos vállalását. Sikerült elérni két magyar tanszék létrehozását a Közgazdaságtudományi Kar Sepsiszentgyörgyön működő kihelyezett tagozata és a Pszichológia- és Neveléstudományok Kar keretei között. Az egyetem vezetősége jóváhagyta, hogy hozzák létre a magyar tagozat vezető testületét, amely mandátumot kapott a magyar tagozat működési szabályzatának kidolgozására. Az egyetem vezetősége jóváhagyott egy, a magyar tagozatvezetés által kidolgozott tervezetet, amely az egyetem kötelékébe tartozó épületek két, illetve háromnyelvű feliratozását, és az intézmény története magyar vonatkozásinak megfelelő tükrözését irányozza elő. Salat szerint a rektor egy történészbizottságot kért fel, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel. A rektor-helyettes a következő időszak kihívásaiként említette az egyetemi autonómia jelenleg adott kereteinek tágítását. Reményei szerint az idei tanév első felében már sikerül megteremteni az újságírói és informatika tanszéket. Emellett kérik az érintetteket, kezdjék el az egyeztetéseket, hogy a Bölcsészkar keretében működő három magyar tanszék Hungarológia vagy Magyarságtudomány Karrá egyesüljön. Fokozatosan próbálják meg leválasztani a BBTE magyar nyelvű oktatását a román oktatás kényszerpályájáról, anélkül, hogy ezzel a megnyert akkreditációkat kockáztatnák. /B. T.: Premiernek számító tanévnyitó a BBTE-n. Önálló Magyarságtudomány Kart terveznek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ Salat Levente rektor-helyettes beszédében hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarságnak az önálló magyar egyetemhez való joga elvitathatatlan, ugyanakkor megkérdőjelezte egy esetleges önálló egyetemi struktúra versenyképességét. A kilencvenes évek elején elfogadható volt az állandó panaszkodás. Salat Levente kifejtette, nem biztos, hogy az erdélyi magyarság önálló erejére hagyatkozva saját egyetemének olyan nemzetközi státust vívhatott volna ki, mint amilyennel ma a BBTE rendelkezik. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint nem biztos, hogy a Sapientia Egyetem mintája lehet csak sikertörténet az erdélyi magyarság számára. A most körvonalazódó önálló magyar kar a Bölcsészkaron jelenleg működő irodalomtudományi, néprajzi és nyelvészeti tanszékek összeolvadásából jönne létre. Félő azonban, hogy az intézmény román többségű vezetősége ezt a lépést majd arra próbálja felhasználni, hogy elhitesse a nagyvilággal: a magyar karok kérdése is példásan oldódott meg a nagy múltú multikulturális kolozsvári egyetemen. /Borbély Tamás: Az önálló magyar egyetem dilemmái. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Andrei Margát, Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának elnökét és Nicolae Bocsant, a BBTE rektorát is meghívta a Bolyai Kezdeményező Bizottság arra a beszélgetésre, amely a Bolyai Est nevű találkozósorozat harmadik rendezvénye lesz. A megbeszélésre meghívót kaptak a kolozsvári állami egyetem román és magyar tagozatának elöljárói is. A szervezők reményei szerint a megbeszélésen részt vesz majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége is, hiszen a megbeszélés az egész romániai magyar felsőoktatást érinti. A tervek szerint terítékre kerülnek a romániai magyar kisebbségi felsőoktatás problémái, illetve az állami magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos párbeszéd. A BBTE október 31-i szenátusi ülésén nem szerepelt napirenden olyan kérdés, amely a magyar tagozat önállósodási törekvéseivel lenne kapcsolatos – jelentette ki Nagy László, az egyetem rektor-helyettese. /B. T.: Folytatódik a Bolyai Est rendezvénysorozat. Számos oktatót és felsőoktatási intézményvezetőt hívtak meg a szervezők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták a pápát. Az ünnepségen az apostoli nunciuson kívül kilenc katolikus püspök vett részt, köztük Dr. Jakubinyi György, gyulafehérvári érsek, de képviseltette magát a többi történelmi magyar egyház, a görögkeleti klérus és a zsidó hitközség is. Andrei Marga, az egyetem Akadémiai Tanácsának elnöke méltatta a kitüntetett főpap, Joseph Ratzinger teológiai munkásságának lényeges vonásait. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Díszdoktorrá avatták a pápát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Elutasította a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa az önálló magyar karok létrehozását. A vezetőség a nyilvánosság kizárásával próbálta megtartani a szenátusi ülést, az újságírók jelentős részét nem engedték be az egyetem épületébe. Andrei Marga, az egyetem Akadémiai Tanácsának elnöke és Nicolae Bocsan, az egyetem rektora nem kívánt nyilatkozni a Szabadságnak. Az ülés után Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes elmondta: a magyar oktatók által aláírt beadványról közvetett formában döntött a szenátus. A rektor és az akadémiai tanács is előterjesztett egy dokumentumot, amelyek a magyar tagozat és a multikulturális intézményi struktúra fejlesztésének az alapelveit tartalmazza. Ezt a két dokumentumot a szenátus 85 igen szavazat és kilenc tartózkodás mellett elfogadta, ez gyakorlatilag a három karra vonatkozó beadvány elutasítását jelenti. Salat szerint belátható időn belül, a három kar kérdésére az egyetem keretében nem lehet visszatérni. Hozzátette: a beadvány megszerkesztésében szerepet vállaló Bolyai Kezdeményező Bizottság célja az volt, hogy az egyetem szenátusa részéről elutasító választ csikarjon ki, hogy e negatív állapot birtokában folytathassák a kérdés nemzetköziesítését célzó erőfeszítéseiket. Salat elismerte, hogy rektor-helyettesi mandátuma, amivel a román és magyar fél közötti közvetítés szerepét vállalta, kudarcot vallott. /Borbély Tamás: Elutasították a magyar karok létrehozását. Salat: csak kormányhatározattal lehetne megvalósítani a tervet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Két pert is indít a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ellen, amelyet eljárásbeli hibákkal és okirat-hamisítással vádol – közölte Kovács Lehel a BKB alelnöke. A BKB az első perben a szenátusi ülés előkészítésében és a gyűlés lebonyolításában történt eljárási hibákért tesz majd feljelentést. A szenátus nem minden magyar tagja kapott idejében meghívót az ülésre. Tudomásuk szerint a döntést előre meghozták, hiszen egy nappal a szenátus ülése előtt az intézmény hivatalos tájékoztatójában szerepelt már a rektorátusnak azon határozat-javaslata, amely közvetett módon a magyar karok elutasítását jelenti. Szintén procedurális hibának nevezték azt, hogy az egyetem Akadémiai Tanácsának az elnöke, Andrei Marga állítólag kétszer szavaztatott volna a szenátusi ülésen a szóban forgó határozatról. A második per a büntetőjog kategóriájába esik, hiszen a BKB okirat-hamisítással vádolja az egyetem vezetőségét. Kovács emlékeztetett, hogy az intézmény vezetősége a szenátusi voksolást követően több országos napilapban megjelentette az elfogadott határozatot. Ugyanakkor egy olyan rövidebb szöveg is napvilágot látott, fizetett hirdetésként, amely szerint a magyar karok létrehozásának kérdését a szenátus elutasította, hiszen sem tanszékeket, sem karokat nem hozhatnak létre etnikai alapon. Kovács szerint a reklámban mindezt szenátusi határozatként tüntették fel, noha az egyetem legfőbb döntéshozó szerve elé ilyen dokumentum soha nem került. /(borbély): Bepereli a BKB a BBTE-t. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának elnöke bejelentette, hogy bepereli Kertész Imre Nobel-díjas írót a Frankfurter Allgemeinen Zeitung február 22-i számában közölt cikk /Ceausescus Lehranstalt – Imre Kertesz protestiertgegen die rumänische Staatsuniversität in Klausenburg/ miatt. Marga szerint Kertész nem ismeri a BBTE szerkezetét, hiszen az író – Marga szerint – úgy tudja, hogy a kolozsvári egyetemen nem létezik magyar nyelvű oktatás. Az akadémiai tanács elnöke szerint a cikkből kiderül, hogy Kertésznek „fogalma sincs „ az 1989 után a magyar nyelvű oktatás kapcsán folytatott vitákról. Marga szerint Kertész a cikkben összetéveszti a multikulturalizmust a nacionalizmussal. Margának meggyőződése, hogy a cikket nem Kertész írta, de mivel az írás az ő neve alatt jelent meg a német lapban, ezért kénytelen ehhez a jogi lépéséhez folyamodni. Emlékeztetett, hogy mindketten Herder-ösztöndíjasok, ezért ennek a díjnak az odaítélésével megbízott hamburgi Alfred Toepfer Alapítvány megkérte őket, hogy Hamburgban vagy Bécsben nyilvános vitában tisztázzák álláspontjukat a kérdésről. Marga közölte: hamburgi kollégái vizsgálják jelenleg, hogy Kertészt magyar vagy német bíróság elé hívja, hiszen az író magyar és német állampolgársággal egyaránt rendelkezik. Valóban nem Kertész írta a cikket – jelentette ki a Szabadságnak Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egyik vezetője. Korábban a BKB egyik sajtótájékoztatóján be is mutatták a cikket, amelyből kiderül, hogy a cikk szerzője Reinhart Olt, aki a Bolyai Egyetem létrehozását szorgalmazó, 79 tudós által aláírt levél ismertetéséről szóló tudósításában kiemelte a címben Kertész nevét. Hantz szerint Kertésznek csak annyi köze van a cikkhez, mint a többi tudósnak. Marga nem kívánta kommentálni a Magyar Rektori Konferencia nyilatkozatát. A magyarországi testület közölte: személyes megkereséssel is kezdeményezni fogja, hogy az egyetem szenátusa újratárgyalja a magyar karok létrehozására vonatkozó kérést. A Szabadság azon kérdésére, hogy ha a magyar oktatók közgyűlése a részleges bojkott mellett dönt, akkor kezdeményezik-e az oktatók megbüntetését, Marga kifejtette: ezeket a személyeket kénytelenek lesznek helyettesíteni, hogy az egyetem tovább működhessen. Az MSZP, a magyar kormánypárt támogatja az önálló, államilag finanszírozott erdélyi magyar egyetem ügyét. Közleményük szerint a multikulturalizmus hosszú távú fenntartása az egész térség érdeke. Ezt gazdagíthatja az együttműködésre képes önálló egyetem. A megoldás kialakításában irányadónak tekintik az RMDSZ álláspontját. /Borbély Tamás: Andrei Marga bepereli Kertész Imrét. Félretájékoztatással vádolják a Nobel-díjas írót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Március 2-án tartották a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatóinak közgyűlést. Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes kifejtette: ha nem sikerül közös álláspontot kialakítaniuk a magyar oktatóknak, akkor benyújtja lemondását. Tizenötperces áramszünet volt a tanácskozás idején. A közgyűlést megelőzően, március 2-án az egyetem rektora, Nicolae Bocsan újabb fenyegető közleményt adott ki, amelyben leszögezte: mivel több külföldi újság ellenőrzés nélkül közölte azt, amit „a jelentéktelen létszámú oktatócsoport” az egyetemről mondott, vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az oktatási intézményről „hamis adatok közlésével félretájékoztató személyek és újságírók” ellen pert indítson. Hozzátette: az egyetem jogi szakértői azt a lehetőséget is vizsgálják, hogy a szóban forgó személyeket román és külföldi bíróságok elé állítsák. A dokumentum konkrétan senkit nem nevezett meg, vélhetően az egyetem vezetősége ezzel a figyelmeztetéssel próbálta megakadályozni az egyetem multikulturális jellegére vonatkozó nyilvános vita folytatását. Egy dokumentumban az egyetem több dékánja kifejtette, hogy az eddigi vitában a magyar karok vagy az önálló magyar egyetem akkreditálásának a kérdése elsikkadt. Név szerint Kötő József oktatási államtitkárt említették, kételyeiket fejezve ki afelől, hogy az RMDSZ színeit képviselő tisztségviselő ne ismerné az egyetem akkreditálására vonatkozó szigorú szabályokat. A dékánok szerint a BBTE-nek az akkreditációra vonatkozó jogát senki nem használhatja fel más egyetemi struktúrák létrehozására. /Borbély Tamás: Közös álláspontról egyeztettek a magyar oktatók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ „Nem vagyok elragadtatva attól, ami a kolozsvári magyar egyetem ügyével kapcsolatban a személyem körül történik” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Kertész Imre Nobel-díjas író Andrei Marga azon szándékára, hogy bepereli Kertészt amiatt a cikk miatt, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilapban a Babes-Bolyai Tudományegyetemen indítandó három magyar karról megjelent. A várható perrel kapcsolatban Kertész Imre nem kívánt megjegyzést tenni. Ugyanezt a cikkre reagált március 2-án nyílt levéllel Nicolae Bocsan rektor, Serban Agachi, Wolfgang Breckner, Szamosközy István és Gyémánt László, a BBTE professzorai. Válaszuk szerint 1989 óta a BBTE rektorai azon munkálkodtak, hogy többnyelvű és multikulturális intézményt alakítsanak ki. A levél írói úgy gondolják, minden normálisan gondolkodó ember számára fontos, hogy román, magyar, német nyelven legyen tanítás, valamint létezzen judaisztikai tanulmányok szak. Az egyetem soha nem tett semmit, hogy megakadályozza a román, magyar, német, héber vagy más nemzeti kisebbség nyelvén történő oktatást, állítják. A levél végén leszögezik: jó lenne, ha azok, akik a Babes-Bolyai Tudományegyetemről írnak, erkölcsi és intellektuális kötelességüknek éreznék, hogy utánanézzenek, miről írnak. Áramszünet sötétítette el a termet amelyben a magyar oktatók közgyűlése folyt. Az egyetem tanárai a sötétben is folytatták a megoldáskeresést. A BKB közgyűlés előtti szándéka az volt, hogy bizalmi szavazást javasol a rektor-helyettesek, Salat Levente, Nagy László, valamint az akadémiai tanács alelnökének, Szamosközi Istvánnak leváltásáról. A BKB szerint ez lehetne az első lépés az egyetem működésének bojkottja felé. Erre Nagy László az ÚMSZ-nek kifejtette, hogy „ha az oktatók nagy része úgy gondolja, hogy nem végzik megfelelően a munkájukat, akkor elgondolkodnak a lemondásuk benyújtásán, de a közgyűlésnek nincs hatásköre a tisztségükből való leváltásra.” A közgyűlést Salat Levente és Szamosközi István hívta össze. Salat Levente jelezte, amennyiben a közgyűlés olyan, az önálló magyar egyetem megvalósítását célzó ütemtervet fogad el, amit ő nem tud vállalni, akkor lemond, „ha azonban van lehetőség az egységre, az egységes cselekvésre, akkor tovább is vállalja a küzdelmet.” A BKB képviselői ismertették tevékenységüket. /Debreczeni Hajnal, Salamon Márton László: BBTE: sötétben tapogatóztak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ Gabriel Bethlen, Ioan Sigismund, Stefan Bathory – ezek a nevek szerepeknek a BBTE honlapjának angol nyelvű változatán (http://ubbcluj.ro/www-en/despre/istoric.htm). A románul vagy magyarul nem beszélőknek az angol verzió az egyetlen lehetőség arra, hogy tájékozódjanak az egyetemről, a német nyelvű rész nem tartalmaz ilyen irányú információkat. A dokumentum homályosan kezeli a történelmi tényeket, nem derül ki, hogy a kolozsvári tanintézetek, amelyek megelőzték Kolozsvár magyar egyetemét, magyar kezdeményezések voltak. Viszont ha valaki magyarul is el akarja olvasni az egyetem történetét, akkor azt tapasztalja, hogy ez a fejezet hiányzik. A magyar verzióban megjelenik a kapcsolat „Az egyetem története”, ám rákattintva üres az oldal. A magyar oktatók aláírásgyűjtést is kezdeményeztek annak érdekében, hogy magyarul is megjelenjen egy korrekt történeti felvezetés, de ennek nem lett eredménye. /(I. I. Cs.): Gabriel Bethlen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Andrei Marga, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke a Nobel-díjas magyar író beperelésével fenyegetőzik. Ezzel nyilván nemcsak nagyobb népszerűséget szerezhet magának valaki, hanem fölénnyel ugrathat át a kellemetlen, veszélyes helyzeten. Lászlóffy Csaba feltette a kérdést: a kisebbségek esélyeit, jövőjét illetően: kit fenyegethet veszély Kolozsvárott, Romániában? A magyar kisebbségnek hány pert kellene indítania havonta, ha nem naponta, sérelmek miatt, nyíltan nacionalista vagy cinikus, basáskodó magánszemélyek, intézmények, sőt magát a román állami felépítményt védők diszkriminációja ellen? Marga milyen őszintén segítette elő miniszterként az önálló magyar nyelvű oktatást (jól ismerve nyilván a norvégiai, a katalán, walesi, dél-tiroli, szlovákiai megoldásokat)? Hány román egyetemi vezető és oktató tud és beszél, akár udvariasságból, magyarul kollégáival az egyetemen? A Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjainak megbüntetési szándékát, a rektori fenyegetést Marga Kertész Imre magyar író beperelésével akarja tetézni. Hol marad a kolozsvári egyetemi múlt hagyományainak elismerése? Félrevezető, ahogy Ferdinánd román király és Mária-királynő mellszobrába ütközik a külföldi vendég, mintha a valamikori magyar lakosságú városban ők teremtették volna meg a színvonalas egyetemi oktatást. Az egyetem épületének homlokzatán a kizárólagos román felirat és a Sala de Curs, Biblioteca stb. feliratok egyértelműen a román demokráciát hirdetik. /Lászlóffy Csaba: Párbajkódexhez mellékelt elemi ismeretek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Mégsem pereli be Andrei Marga, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának elnöke a Nobel-díjas Kertész Imre írót egy németországi lapban megjelent cikk miatt. Az egyetem vezetősége elhatározta, minden olyan személyt meghív Kolozsvárra, aki véleményt mondott a BBTE-ről anélkül, hogy a felsőoktatási intézménybe ellátogatott volna. Marga a BBTE magyar oktatóinak március 2-i közgyűlésén az egyetem vezetőségéhez intézett nyilatkozata kapcsán közölte: eddig nem kapott hivatalosan semmilyen iratot, de „ha megérkezik, figyelmesen elolvassa”. Marga válasza érdekes, hiszen a sajtó a múlt héten éppen az egyetem sajtóirodájától kapta meg a hivatalos közlemény román és magyar nyelvű változatát. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága kolozsvári ülésén elfogadott állásfoglalásából kiderül: támogatják a magyar oktatók többségének arra irányuló törekvését, hogy a multikulturális jellegnek és a tagozati autonómiának megfelelően a magyar tagozat nyerjen az egyetemi struktúrának megfelelő önállóságot magyar oktatási nyelvű tanszékekkel és karokkal. /Borbély Tamás: Mégsem lesz Marga–Kertész per. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem professzorainak tudományos kutatómunkája eredményeképpen megjelent köteteket mutattak be március 10-én a BBTE Római katolikus teológia kara és Bölcsészkara szervezésében Kolozsváron, az Universitas könyvesboltban. Dr. Marton József professzor A keresztény középkor és Fogarasy Mihály erdélyi püspök élete és munkássága című köteteit, dr. Holló László egyetemi adjunktus Európai Unió – értékközösség és dr. Stefan Oltean Introducere in semantica referentiala című köteteit dr. Csucsuja István professzor, dr. Korinna Zamfir egyetemi adjunktus illetve dr. Andrei Marga professzor méltatta. Fogarasy Mihály a dualizmus nehéz éveiben volt püspök. Vagyonát a szegények felkarolására, iskolák támogatására fordította. Marton József A keresztény középkorban egyháztörténeti szempontból vizsgálta a kort. Új utakra terelve a katolikus egyháztörténet szemléletét, ismertette a vallásosság népéletben, szokásokban jelentkező lecsapódását is. Holló László könyve Rómában jelent meg az Erkölcsteológiai füzetek sorozat hatodik számaként. /-f-: Szakkiadványok az Universitasban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Bodó Barna, a magyar karokért fellépő Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke a vele készült interjúban kifejtette, az egyetemi szenátus visszautasította a magyar karok és tanszékek létrehozását. A matematika-informatika karon, amelyen belül az ősszel kitört az első nyilvános nézeteltérés a dékáni hivatal és a magyar tagozat között, március 16-án volt egy kari ülés. Ezen tárgyalták azt a kérést, hogy a klasszikus kar helyett a román, magyar és német tagozatok váljanak külön, de a román többség ezt leszavazta. Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke, Andrei Marga helyettese megtiltotta a kollégáknak a vélemény-nyilvánítást arról, hogy akarnak-e vagy sem magyar tagozatot, és egyesek tiszteletben tartották ezt. A Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ levelet juttatott el az Európai Bizottság elnökének. Ameddig nem kaptak nemzetközi pártfogást, az egyetem vezetősége nem vette figyelembe a BKB-t. Akkor osztotta ki az első fegyelmit, amikor kiderült, hogy nagy nemzetközi erőket képes megmozgatni a BKB. Az egyetem vezetőség nem tudta kezelni ezt a helyzetet, perekkel fenyegetőzött. Bodó Barna meggyőződése, egy vagy két éven belül meglesz az önálló magyar egyetem. A mostani vezetőség teljesen lejáratja magát. /Pataky Lehel Zsolt: Előbb utóbb csak lesz egyetemünk. Interjú Bodó Barnával, a magyar karokért fellépő Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság által napirendre tűzött harc kezdete óta a multikulturalitás dogmává változott. Az alapelv egyszerű: minden lehetséges alkalommal elsorolják a magyar és német diákok számát, a képzési lehetőségeket, vigyázva arra, hogy olyan szavak mint a „méltányos” és „széleskörű” feltétlenül bekerüljenek a szövegbe. Közben néhány évvel ezelőtt az egyetem vezetőségének egyik magyar tagja, egy szintén magyar kormányhivatalnok (!) társaságában érkezett az épületbe, tárgyalni szerettek volna, de a kapus nem engedte be őket. A magyar egyetemi vezető pedig fejet hajtott, és meghátrált. Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa csodálja Hantz Péteréket, amiért képesek ebben az ellenséges hangulatban dolgozni. Múlt heti sajtóértekezletén az Akadémiai Tanács elnöke, Andrei Marga bemutatott egy levelet, amelyet a BKB-t támogató külföldi tudományos hírességeknek szándékozik elküldeni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A multikulturalitás, mint dogma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Andrei Marga és társai, a multikulturalitás apostolai bevetnek mindent: fenyegetést, megfélemlítést, tekintélyelvet. Azt állítják, hogy még a magyarok sem akarják egyöntetűen a változtatást, az aláírási listák hiányosságai, a nyilatkozatok ezt mutatják. Valóban sok olyan magyar tanár van, aki túl jó pozícióhoz jutott a jelenlegi struktúrákban, van tehát féltenivalója. Olyan is akad közöttük, aki folyamatosan figyeli a szelek irányát, és hol Margaék, hol a magyar kollégák mellé csatlakozik. Folyik a megfélemlítés: egyre több tanár ismeri be – persze, nem a nyilvánosság előtt – hogy megfenyegették (olykor a magyar kollégák!): ha aláírnak, állásukba kerül. Némelyikük azt is nehezményezi, hogy olykor az újságírók szóvá teszik a sorozatos megaláztatásokat. Az Európai Unió parlamentjében Margáék szórólapot osztogattak, eszerint az egyetemen valamennyi felirat háromnyelvű. Hantz Péter megszerzett ebből egy példányt, és most várja a rektor magyarázatát – hiába. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kilóg a lóláb. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE) érintő kritikus vélemények hátterét próbálta kideríteni Dobolyi Alexandra MSZP-s európai parlamenti képviselő, aki meglepetésszerű látogatást tett az oktatási intézményben. Andrei Marga, az akadémiai tanács elnöke mindössze annyit volt hajlandó közölni a sajtóval, hogy a beszélgetésen a magyar nyelvű oktatásról tájékoztatták a képviselő asszonyt. Nagy László rektor-helyettes szerint a beszélgetésen a magyar oktatók képviselői (akik nem tartják reálisnak az önálló magyar karok létrehozását) ismertették az egyetem és a magyar tagozat működésével kapcsolatos álláspontjukat. A rektor-helyettes elmondta: az egyetem politikája szerint a diákok minden igényelt szakon tanulhatnak anyanyelvükön, és nem a BBTE-n múlik, hogy a magyar diákok számaránya a romániai magyar felsőoktatás egészében kisebb a romániai magyar lakosság arányához képest. Ez annak tulajdonítható, hogy például a műszaki egyetemen és az agrártudományi egyetemen nincs magyar nyelvű oktatás. Dobolyi Alexandra azt nyilatkozta, hogy egyelőre csak a BBTE vezetőségével volt alkalma találkozni, akiktől viszont megnyugtató képet kapott az intézményben zajló magyar nyelvű oktatásról. Szóvá tette, hogy hiányoznak a magyar nyelvű feliratok a különböző karokon. – Mindenkinek módja van magyar nyelven tanulni – vonta le a következtetést Dobolyi. Van ugyan egy-két kar, ahol hiányzik a magyar nyelvű oktatás, de ha már Kolozsváron több egyetem is van, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem is foglalkozhatna a mérnöki vagy agrártudományi képzéssel – fűzte hozzá. Dobolyi Alexandra nem találkozott a Sapientia-EMTE vezetőivel és az önálló magyar karok létrejöttét kérő egyetemi oktatókkal. /A BBTE-ről tájékozódott Dobolyi Alexandra EP- képviselő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

A magyar karokért és az egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egy tekintélyes német lapban megjelent cikk alapján Andrei Margát, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Akadémiai Tanácsának elnökét Ceausescu dicsőítésével, a kommunizmus alatt tisztség betöltésével, valamint cenzori feladatok ellátásával vádolta. Hantz Péter, a BKB szóvivője a Frankfurter Allgemaine Zeitung május 22-i cikkét ismertette, amely élesen bírálja a BBTE-t, mivel az nem biztosítja a magyar felsőoktatás megfelelő fejlődését. A cikk Andrei Margának a múltjára is kitér. Hantzék a sajtótájékoztatón egykori, Marga által aláírt újságcikkeket mutattak be, melyekben Nicolae Ceausescu diktátort dicsőítette, és az egyetem egykori rádiójának cenzoraként is működött. A kolozsvári egyetem sajtóközleményben határozottan visszautasította a BKB-sok „alaptalan és rágalmazó” vádjait, miszerint a BBTE-n diszkriminálnák a magyar diákokat. Az egyetem vezetősége elítéli az intézmény személyiségei ellen irányuló befeketítési szándékkal születő támadásokat. Szász Csaba, a BKB tagja emlékeztetett, hogy tavaly decemberben egy petícióval keresték meg az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot. Azt kérték a tanácstól, hogy a magyaroknak idegen nyelvként oktassák az államnyelvet, a vizsgakövetelmények is ehhez igazodjanak. A diszkriminációellenes tanács válaszában elismerte, hogy román és magyar gyerekek között e tekintetben sérül az esélyegyenlőség elve. A sajtótájékoztatón jelen levő Kása Zoltán, a BBTE matematika szakos oktatója közölte: az általuk megkeresett jogászok szerint a Bolyai Egyetem jogilag továbbra is létezik, mivel a Babes és a Bolyai Egyetem összeolvadásából létrejött Babes–Bolyai Tudományegyetem alapító okirata nem létezik. /B. T.: Andrei Marga kommunista múltját bányászta elő a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Holtvágányra kerülhet az erdélyi magyar felsőoktatás kérdése az elmúlt hónapokban szívvel-lélekkel a magyar felsőoktatás fokozottabb önállósulásáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) hangnemváltása miatt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke alapján Andrei Marga hírnevének a befeketítésére tett törekvés azt jelzi, hogy a BKB szakmai területről a személyeskedés ingoványos talajára akarja tolni a vitát, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. /Borbély Tamás: Holtvágányon az egyetemkérdés? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Június 14-én leleplezték az első kolozsvári egyetem, a Báthory István fejedelem által alapított jezsuita kollégium megalapítására emlékeztető táblát. A táblán a Báthory-ediktum latin szövege mellett csak román felirat szerepel. A magyar fordítást az Erdélyi Magyar Ifjak sokszorosította és az éjszaka folyamán több helyre – köztük az emléktáblára is – kiragasztotta, de ezt órák alatt eltüntették a falakról, oszlopokról. A leleplezés után a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jelen levő rektor-helyettese, Nagy László elmondta: már huzamosabb ideje kérik az egyetem vezetőségétől azt, hogy – amint egy multikulturális egyetemen szokás – valamennyi felirat jelenjen meg magyar nyelven is. Örült volna annak, ha ezen a táblán is megjelenik a magyar nyelv, különös tekintettel arra, hogy Báthory István a magyar nemzetet képviselte – fogalmazott a rektor-helyettes. /E.-R. F.: Magyar tiltakozás és bíborosi diplomácia. Báthoryra is románul emlékezik a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke elmondta: céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet: a multikulturalizmus elvét csak hangoztatja, nem gyakorolja a BBTE. Az emléktáblát Andrei Marga, az Akadémiai Tanács elnöke, és Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus Nevelés Kongregációjának prefektusa, a Gergely Pápa Egyetem nagykancelláriája leplezte le. A magas rangú vatikáni méltóság Jean-Claude Périsset bukaresti apostoli nuncius és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kíséretében érkezett Kolozsvárra, felkereste a görög katolikus és az ortodox teológiát is. Andrei Marga visszautasította, hogy válaszoljon a sajtó kérdéseire. Ovidiu Pecican, a BBTE szóvivője az ÚMSZ-nek kifejtette, nem akartak senkit megsérteni azzal, hogy az állam hivatalos nyelvén és latinul feliratozták az emléktáblát. /Debreczeni Hajnal: Magyarul nem emlékeznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./