Január 22-én Resicabányán tartották a főrendezvényt a 60 éve deportált németek emlékére. Három püspök prédikált, huszonnyolc lelkipásztor jött el, 21 hazai település képviseltette magát. Arra emlékeztek, hogy a mintegy 70 000 deportáltból 10 000 elpusztult a szovjet lágerekben. A Havas Boldogasszony plébániatemplomban Roos Márton temesvári megyés püspök és Pál József Csaba főesperes köszöntötte a jelenlévőket. Az ökumenikus istentiszteleten német, román, magyar, ukrán, horvát nyelvű Miatyánk hangzott el. Schönberger Jenő szatmárnémeti megyés püspök magyarul, Roos Márton temesvári megyés püspök németül és románul, Dr. Christoph Klein nagyszebeni ágostai evangélikus püspök németül és románul hirdetett igét. Dr. Paul Filippi teológiai tanár, az Romániai Német Demokrata Fórum országos elnöke mondott emlékező beszédet. A templomból való kivonultak a város központjához közeli parkban lévő, az ország legnagyobb, szovjet deportáltak emlékére állított emlékművéhez, ahol koszorúzás következett. Az RMDSZ koszorúját Makay Botond elnök helyezte el. /Országos főrendezvény a 60 éve deportáltak emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Február 6-án a Szentháromság Plébánián találkoztak a katolikus csoportokat összekötő Háló resicabányai tagjai és rokonszenvezői és meghívottai. Ciubotaru Simon atya elmélkedése után József Attiláról Cioaca Gajdos Viktória emlékezett meg. A Háló resicabányai vezetője, Cziple Günther Rákosi Viktor Sipulusz humoreszkjeiből olvasott föl, majd Makay Botond adott ízelítőt szatirikus írásaiból. /Szakmáry Károly: A nagyböjt előtt jól szórakoztak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

Már több ízben adtak hírt – írott és elektronikus, román, magyar és német sajtótermékekben – a resicabányai izraelita és köztemetőkben történő folyamatos rombolásról és sírgyalázásról. Eddig azonban intézkedés nem történt. A legtöbb sírgyalázás a Hármas Temetőben van, amely a németek, a római katolikusok és protestánsok temetkezési helye. /Makay Botond: Sátánisták, soviniszták, ócskavasgyűjtők, hullarablók. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

Resicabánya vadonatúj Szentháromság Plébániatemplomát megviselte a kemény tél. Nemcsak falbeázások, vízfoltok jelentkeztek, hanem a burkolati fal is megrongálódott és felső részéből rövidesen téglasorok fognak kihullani. /Makay Botond: Megrongálódott az új templom! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./

Az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezetének két vezetője, Makay Botond elnök és Seres Péter alprefektus, alelnök részt vett Újmoldván a március 18-án megtartott alakuló gyűlésen. Újmoldován (az Ómoldovából és Újmoldovából összetevődő kisvárosban) már esztendők óta folytak próbálkozások az RMDSZ szervezetének megalakítására. Most a több mint harminc résztvevő Szikszai Olti Csabát választotta elnökké, az öttagú választmány tagjai András Ignác és Marton Ferenc alelnökök, Crisan Emese titkár, illetve András László és Ghancea Miklós tagok lettek. /Szakmáry Károly: RMDSZ-szervezet alakult az Al-Dunánál. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

Resicabányán június 4-én zajlott le a Krassó-Szörény megyei RMDSZ szervezetének tisztújító közgyűlése. Seres Péter alprefektus lett a megyei RMDSZ-elnök aprócska előnnyel. Az SZKT-ba Vígh Irén nándorhegyi tanár került. A közgyűlést Makay Botond leköszönő és további mandátumot vállalni nem kívánó elnök vezette le. Makay Botond leköszönő elnök beszámolójában mind a szórványpolitika kapcsán a csúcsvezetőkről, mind pedig a helyi kiskirályokról leszedte a keresztvizet. /Szakmáry Károly: Eredményes tisztújítás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

Resicabányán az évzáró ünnepen a Diaconovici-Tietz Líceumban működő osztatlan magyar osztály a maga kilenc tanulójával szinte elvész a tömegben. Losonczi Enikő tanítónő elmondta, hogy ebben az évben a kilenc gyermek váltakozó eredménnyel tanult. Két negyedikes végez, de a különböző osztályokban összesen három bukott ismétlőre, nagyrészt a szülők nemtörődömségének következményeként. Ismét tanító nélkül marad a “magyar tagozat”, mert Losonczi Enikő Németországba megy férjhez. /Makay Botond: Két gyermek búcsúzik a magyar iskolától. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

Az ország délnyugati részének szórványmagyarsága is szeretne szerepet játszani a helyi közéletben és a civil szférában egyaránt, de ehhez egy olyan közösségszervezőre lenne szükség, aki elindítaná őket a polgári kezdeményezés útján. Ezt a következtetést vonhatták le Boksánbányán és Resicabányán az olvasókkal szervezett találkozókon, amelyeken a Nyugati Jelent Balta János terjesztési igazgató, Pataky Lehel Zsolt temesvári szerkesztőségvezető és Makay Botond resicabányai református lelkipásztor, a lap Krassó-Szörény megyei munkatársa képviselte. Boksánbányán a közérdekű, tájékoztató és tanácsadó jellegű cikkek fontosságát emelték ki. Resicabányán a magyar nyelvű oktatás jövőjéért aggódtak. Jelenleg öten tanulnak az elemi I–IV. osztályában, a tanítónő pedig külföldre költözik. Várják most végző tanítóképzősök jelentkezését. /Író-olvasótalálkozó. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa kérdőívet küldött ki minden egyházközségbe “Az egyházközségek tulajdonában álló, vagy tulajdonába kerülő ingatlanok oktatási intézményként való felhasználásáról”. A kérdőív kíváncsi a felekezeti oktatásra alkalmas ingatlanok mellett arra, hogy hány óvónő, tanító, tanár van az egyházközségben, akire számítani lehetne, illetve mire szakosítottak a magyar anyanyelvű tanügyi szakemberek. Az oktatás elindításának célja az anyanyelv megmentése, az elszórványosodás megállítása. /Makay Botond: Kérdőív. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

Makay Botond tiszteletes leszögezte: mindaddig, amíg megfelelő székháza nem lesz a városban az RMDSZ-nek, Resicabányán a református templom továbbra is nyitva lesz az RMDSZ-megbeszélések és -gyűlések számára, amint az az ő nyolcéves megyei elnöksége alatt, illetve azt megelőzően is nyitva volt. Makay Botond tiszteletes elmondta: neki nem az RMDSZ-szel van, illetve volt problémája, ami miatt visszavonult az RMDSZ-es politizálástól, hanem bizonyos helyi és magas szintű vezetőségi személyekkel. /A templom nyitva az RMDSZ előtt! = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

Krassovár plébánosa mellé, aki három gyülekezetben látja el a szolgálatokat /Krassovár, Krassóalmás és Nermed/ – szeptember elsejétől Patasan Gheorghe krassócsörgői fiatal pap személyében káplánt neveztek ki. Egyesek szerint Krassováron kereken száz esztendeje nem volt segédlelkész, mások szerint “csak” 65 esztendeje. /Makay Botond: Száz éve nem volt káplánja az itteni papnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

Resicabányán RMDSZ-es kisebbségi és alternatív-oktatási tanfelügyelőt neveztek ki Seres Adélia személyében. Seres Adélia az RMDSZ megyei szervezetében különböző tisztségeket töltött be, a resicabányai református egyházközség egyházgondnoka. /Makay Botond: RMDSZ-es tanfelügyelő Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

A Resicabányai Rádió magyar adása számára egy román nyelven dedikált kiadvány érkezett. Horváth Dezső Wass Albert retusálatlan arcképe – Wass Albert – portret neretusat /Contrast Könyvkiadó, Bukarest, 2005/ című kétnyelvű könyvét dedikálta kizárólag románul. A szerző Wass Albertet revizionista, ultranacionalista, fasiszta, románfaló ördögnek mutatta be. A negyven oldalas “műből” látszik, hogy megrendelésre készült. Az 1946-ban kimondott népbírósági halálos ítélet oldaláról láttatva közelíti meg az író személyét, magatartását és munkásságát, a vád tanúinak a felsorakoztatása mellett még véletlenül sem szólaltat meg egyetlen védő tanút, védőügyvédet sem, akik a kolozsvári népbíróságon megszólalhattak. Ismeretes, hogy a népbíróságot azért hozta létre a korabeli hatalom, hogy lehetőleg minél több halálos ítéletet hozzon, elsősorban magyarokra. A kiadványban a magyar szöveg tele van fogalmazási és helyesírási hibákkal. /Makay Botond: Wass Albert agyonretusált arcképe. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

Szeptember 23-án egy több mint féléve dédelgetett terv megvalósulása indult meg a Krassó-Szörény megyei RMDSZ égisze alatt. Costan Melánia, a magyar igazolványokkal foglalkozó információs iroda egyetlen embere eltökélte, hogy megpróbálja összeszedni és megszervezni a megye magyar ifjúságát. A megbeszélésen tizenhárom fiatal vett részt, meghívottként ott volt Seres Péter alprefektus megyei RMDSZ elnöki minőségében, illetve az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ifjúsági és szórványügyekkel foglalkozó alelnöke, Kovács Péter, aki már több ízben is megfordult Resicabányán. Az összejövetelen megszületett a Juventusz nevű szervezet. Se elnöke, se választmánya, illetve vezetősége nincs, amolyan baráti köztársaság, ahol mindenki határozottan elvállalt valamit. Elsődleges cél a városi és a megyei magyar ifjúság összefogása. A tevékenységi körök a sport és kirándulás, a néptáncoktatás, a magyar buli, a filmklub, internetklub-működtetés, képzések megszervezése. A Juventusz felvételét fogja kérni a MIÉRT-be. /Makay Botond: Juventusz névvel “köztársaság” Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./

Resicabányán a temető-felügyelet nem működik. A temetőben állandó jelleggel rombolják a temető sírköveit, sírjait, kriptáit, a rongálások és sírgyalázások rendszeresek. Feltehetően szélsőséges erők és elemek támogatják a temetőgyalázást a Hármas Temetőben, ahol a legtöbb a katolikus és protestáns, illetve a német és magyar sír. Az ugyanazon bejáratokkal megközelíthető, többnyire román ortodox Kettős Temetőben alig van rombolásra utaló nyom. A panaszosok hiába mennek a városházára, tényleges intézkedés nem történik. /Makay Botond: A temetőgyalázás állandó jellegű. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

Resicabányán a tanév kezdetén úgy festett a helyzet, hogy a magyar osztatlan tagozatba járó húsz gyermekeknek végig kell nyomorogniuk egy tanévet a szűk tanterem miatt. A magyar iskola érdekeit védők, az RMDSZ, református egyház, illetve Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő közbenjárása egy tanterem-csere nyomán megfelelő helyiséghez jutottak a nebulók. A frissiben kiutalt tantermet felújítják. /Makay Botond: Összefogással és jóindulattal sikerült. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

Resicabányán a mintegy százhatvan különböző kiadású és fordítású szöveges és képes, teljes és részleges Szentírással rendelkező Makay Botond úgy döntött, hogy szentírásgyűjteményét magánmúzeumnak nyilvánítja és annak megtekintését lehetővé teszi az érdeklődők számára. Jelenleg kiállított mintegy negyven darabos gyűjtemény a Templom és Iskola épületének egyik kistermében tekinthető meg. /Szakmáry Károly: Magánmúzeum Bibliákkal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

Az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezete Resicabánya, Boksánbánya, Újmoldova és Nándorhegy után az Oravicabányán frissiben megalakult szervezettel gazdagodott. A városi szervezet megalakulásakor huszonnégy résztvevő volt jelen az alakuló gyűlésen. Oravicabánya városi szervezete megválasztotta a vezetőket, elnök Veress Ferenc, ügyvezető elnök Brassai Venczel. /Makay Botond: Szervezet van, székház még nincs. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

Fura helyzetben van Resicabányán a Szombati-Szabó István Magyar Könyvtár, ami tulajdonképpen két könyvtár, de voltaképpen nemigen létezik. Két könyvtár azért, mert magába foglalja a Paul Iorgovici Megyei Könyvtár magyar könyvanyagát, ugyanakkor azt az állományt is, amelyet az RMDSZ gyűjtött össze 1990 után. Az RMDSZ könyvtárát mindaddig használni lehetett, amíg volt két önkéntes könyvtárosa, akik tiszteletben tartották a nyitvatartási időt. Az RMDSZ azzal a reménnyel, hogy vonzani fogja a magyarságot, székházának tekintélyes részét odakölcsönözte a megyei könyvtárnak, hogy könyvtárosával és állományával ott díjmentesen működhessen. Törököt fogtunk, írta beszámolójában Makay Botond. A megye részéről fizetett könyvtárosnőt kaptak, de az egyesített könyvtár gyakorlatilag már hónapok óta nem létezik. Zárva van – hol szabadságon van a hölgy, hol leltároz. Immár eltelt csaknem tíz hónap az esztendőből, s újabban betegszabadságon van a könyvtárosnő. /Makay Botond: Akinek mindent lehet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

Krassó-Szörény megyében, Újmoldova Duna-parti bányászvárosban március 18-án létrejött az RMDSZ szervezete. Most sikerült önálló székházhoz jutniuk, egy vállalattól szerény lakbér ellenében alkalmas helyiséget kaptak. A hét végén volt a székház felavatása. Megjelent Seres Péter megyei-területi elnök, Tóth János megyei ügyvezető elnök és Gurmai Károly boksánbányai RMDSZ-elnök is. /Makay Botond: RMDSZ székházavatás az Al-Dunánál. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 26./

Resicabánya temetői gondozatlanok. A Hármas Temetőben leírhatatlan a temetőrombolás, sírgyalázás, míg ilyesmire az ugyanazon bejárattal rendelkező Kettős Temetőben egyáltalán nem került sor. A sértetlen köztemető szinte kizárólag ortodox, az egyre inkább földúlt a római katolikusok és protestánsok köztemetője. /Makay Botond: Temetői séták mindenszentek napján. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

Resicabányán az RMDSZ székházában, amely rövidesen fölveszi a Magyarok Háza nevet, tizennégy fiatal részvételével Új Hullám elnevezéssel politizálni nem óhajtó polgári szervezet alakult. Az alakuló közgyűlésen megválasztották az elnököt Costan Melánia és titkárt Holló Zoltán személyében. Minden pénteken találkozni fognak, várják a velük együttműködni kívánó fiatalokat. A fiatal szervezet a magyar nyelv gyakorlását, a hagyományápolást, illetve a magyar tánc és művelődés megismerését, fejlesztését tűzte ki céljául. /Makay Botond: Szervezkedik a félmaréknyi ifjúság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

A temesvári Aprilia Print Kiadó Szabolcska Mihály halálának 75. évfordulójára jelentette meg a Szekernyés János által szerkesztett és a Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség által kiadott kötetet, amely a már-már elfeledett vagy kitagadott Szabolcskát visszaidézni hivatott egyetemes magyar, erdélyi, illetve bánsági magyar irodalomba. Szabolcska Ady megjelenése után Ady-paródiát írt, erre Ady Üzenet Költőcske Mihálynak című versével replikázott, illetve Karinthy Egyszerűség című paródiája is megjelent. Ezért lett Szabolcskából megbélyegzett költő. A most megjelent könyvből megismerhető személyében a szórványlelkész is, aki rendszeresen kijárt szolgálni Versecre, Fehértemplomra, Oravicabányára, Vingára s közben megépíttette azt a bérpalotát, amely ma is életben tartja az egyházközséget. /Makay Botond: “Az igaz élet a legszebb imádság” Szabolcskától – Szabolcskáról. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

Barát és jótevő távozott az élők sorából a németországi Bad Säeckingenben november 22-én Környey Attila személyében, aki Resicabányáról 1990-ben Németországba költözött. Budapesten született 1931-ben, de élete javarészt a Bánsághoz kötődött: a Környey család Oravicabányán és Stájerlakaninán gyógyszerész-dinasztiaként volt ismert. Környey Attila nemkívánatos származása miatt nem végezhetett egyetemet, de építésztechnikusként mérnöki beosztásban is megállta a helyét a Resicabányai Kohászati Kombinátban. A német származású Környey Attila annyira magyarul érzett, hogy kitelepedésekor lakása két szobájának bútorzatát a resicabányai RMDSZ-re hagyta. A székház jelenlegi bútorainak gerincét mai napig ezek képezik. /Makay Botond: Környey Attilára emlékeznek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

December 4-én Resicabányán ismét megalakult a Krassó-Szörény Megyei Nemzeti Kisebbségek Szövetsége (KSZMNKSZ), amelyet ezúttal a megye tizennyolc kisebbségéből hét hozott létre. Az 1994-ben létrejött hasonló összetételű szövetségnek az alakuló ülés után több összejövetele nem volt, és nem is valósított meg semmit. A jelenlegi KSZMNKSZ megalakulását a megyei RMDSZ, pontosabban Seres Péter Albert elnök, illetve alprefektus szorgalmazta. Tigla Erwint, a német fórum elnökét választották meg elnökké. Az alakuló ülésen a Roma Párt, a Német Demokrata Fórum, az Ukrán, a Horvát, a Szerb és a Szlovák–Cseh Demokrata Szövetség és az RMDSZ képviseltette magát. A KSZMNKSZ céljai között a kisebbségek érdek- és jogvédelme, az egymással és a román nemzettel való kapcsolattartás, illetve a művelődés és hagyományápolás kérdései szerepelnek. /Makay Botond: Újraalakult a megyei Nemzeti Kisebbségek Szövetsége. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

Dokumentum értékű falutáblát talált dr. Dana Balanescu történész Temesfő (Brebu Nou) egyik kútjánál. Az öntöttvas, monarchia-korabeli tábla annak ellenére értékes, hogy a letört rész nem került elő. A csonka táblán olvasható szöveg: “...ó Szörény vármegye, Temesfő község... regovai járás”. A némi helyismerettel rendelkező azonnal rájön, hogy az említett község Krassó-Szörény megyéhez, illetve Teregova járáshoz tartozott. /Makay Botond: Dokumentum értékű falutábla. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 10./

Resicabányán Főutca címmel nyílt tárlat arról az utcáról, amelyet az idők során a Fő, Erzsébet királyné, Ferdinánd király, November 7., Paul Iorgovici utca elnevezéssel ismertek a különböző történelmi időkben. Makay Botond 1979-es – a főutca bontásával kapcsolatos – fényképdokumentumaira építették a helytörténeti kiállítást. /Szakmáry Károly: Kiállítás Főutca címmel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./

Makay Botond resicabányai református lelkész január 1-jei hatállyal nyugdíjba ment, ami azonban – egyelőre – nem azonos a nyugalomba vonulással. Az 1974. május elseje óta itt szolgáló lelkipásztor nem egy esetben – amikor a karánsebesi lelkészi állás nem volt betöltve – az egész megye területén szolgált. Makay tiszteletes szolgálati ideje alatt vásárolták meg a dettai evangélikus templomot, amely már egy évtizede református templommá minősült át. A tiszteletes a továbbiakban is el kívánja még látni a lelkészi szolgálatokat Resicabányán és Boksánbányán. /Szakmáry Károly: Makay Botond immár nyugdíjas lelkipásztor. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./

Resicabányán az RMDSZ székházában a nemrég bejegyzett Platanus Kulturális Egyesület január 28-án megtartotta az első teadélutánját, amelyen Makay Botond Petőfi Krassó-Szörény megyében címmel tartott előadást. Nagy Péter, a Platanus elnöke a legnagyobb gonddal készítette elő a műsort. Kellemes meglepetés volt a Cziczeri Béni Műkedvelő Együttes váratlan feltámadása, ami abban nyilvánult meg, hogy Rácz-Virág Vilma az egykori együttes tagjainak gyermekeit tanította be néhány népdalként ismert Petőfi-vers eléneklésére. /Szakmáry Károly: Petőfire emlékeztek a Platanus első teadélutánján. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

Resicabányán január 27-én Krassó-Szörény megye kisebbségeinek ifjúsági küldöttei az RMDSZ székházában a megyében lévő kisebbségek népviseleteiről tartottak bemutatót. A találkozó vezetője Costan Melánia, az Új Hullám Ifjúsági Szervezet elnöke volt. A bánsági magyar népviseletről Bálint Erzsébet csak múlt időben szólhatott, a XX. század elején készült fényképek segítségével, mivel a megye területén évtizedek óta egyetlen hangsúlyosan magyar vagy magyaros település sincs. Élőben mutatták be viszont a Cziczeri Béni Műkedvelő Együttes “viseletét”. /Makay Botond: Kisebbségiek népviseletben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./