Fülöp Lídiának az Ócskarádió a tizennyolcadik kötete, idén viszont már ez a negyedik. /Makay Botond: Fülöp Lídia könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

Resicabányán október 8-án Fülöp Lídia lugosi író ismét a Szombati-Szabó István Magyar Könyvtár vendége volt, aki ezúttal két könyvét is bemutatta, illetve dedikálta: a Szerelmes versek kötetet és az Ócskarádió emlékezéseket tartalmazó prózai válogatást. – Makay Botond méltatta a köteteket az alig tucatnyi érdeklődő előtt. /Makay Botond: Kettős könyvbemutató a magyar könyvtárban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

December 20-án Resicabányán, a református Templom és Iskola istentiszteleti termében mutatták be Seres Adél tanárnő, kisebbségi tanfelügyelő Imádkozó kezek című verseskötetét. A húsz, mélyen vallásos verset tartalmazó füzet borítójára Dürer-féle Imádkozó kezek egyik változata került s így az egyik vers a kötet címadójává vált. A kötetet Makay Botond tiszteletes mutatta be. Seres Adél elmondta, vallásos családból származik, beszélt mély, Isten-kereső vallásosságáról, református hitéről. A verses kiadvány bevételéből az egyházközséget, illetve a szegény sorsú magyar iskolásokat kívánja a szerző támogatni. /Makay Botond: Költőavatás a Templom és Iskola épületében. Seres Adél könyvbemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), 2008. dec. 22./

Resicabányán az új esztendő első vasárnapján, január 4-én istentisztelete után Makay Botond tiszteletes bemutatta Seres Adél Imádkozó kezek című verseskötetét. /Makay Botond: Istentisztelet utáni könyvbemutatók. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

Az Agyar Ház a resicabányai Magyar Ház (RMDSZ-székház, Új Hullám Ifjúsági Egyesület, Platanus Kulturális Egyesület, Hóvirág Dalkör) szatirikus képes lapja. Az Agyar Ház azért kapta ezt a címet, mert célba veszi a „nagyritkán” egymásra – és soha sem másra – agyarkodó magyarokat. A II. évfolyam 1. száma jelent meg két teljes oldalon, korlátozott példányszámban, Tóth János szerkesztésében. /Makay Botond: Megjelent az Agyar Ház. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

1995 óta – amikor a Szovjetunióba deportált németek emlékművét felavatták –minden esztendőben nagyszabású volt a megemlékezés Resicabányán, amely a könyvtárban kezdődött történelmi visszatekintéssel, a Havas Boldogasszony római katolikus plébánia-templomban folytatódott emlékező szentmisével, illetve az emlékmű megkoszorúzásával és befejeződött az ünnepi ebéddel. Erwin Josef Tigla a Romániai Német Demokrata Fórum megyei elnöke emlékbeszédében emlékeztetett, Romániából 1945-ben hetvenezer embert deportált a szovjet hatalom, akik közül tízezerre rúg azoknak a száma, akik a gyűjtőtáborokban a kényszermunka és az éheztetés miatt pusztultak el. /Makay Botond: Hetvenezer deportáltra, tízezer halottra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

Krassó-Szörényben az utóbbi időkben rohamosan esett a román ortodox keresztények száma a karánsebesi püspökséghez tartozó településeken. Az egyházkerület közzétett adatai szerint 2007-hez viszonyítva 2008-ban körülbelül 15 ezer hívő tűnt el. 215 ezer görögkeleti vallásút tartanak nyilván a karánsebesi egyházkerületben. A püspökség feltételezése szerint sokan külföldre mentek, mások más megyébe távoztak. Azt „nem feltételezi” az évi beszámoló, hogy híveinek bizonyos hányada más felekezetekhez csatlakozott, holott növekvő az újprotestánsok és a szekták száma. /Makay Botond: Kisvárosnyi ortodox keresztény tűnt el a megyéből. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

Resicabányán január 18-án,vasárnap megkezdődött az idei ökumenikus imahét, ahol nem kevesebb mint tizenöt, a történelmi keresztény egyházakhoz tartozó lelkipásztor vett részt, román ortodox, szerb ortodox, római katolikus, református és evangélikus papok. A román mellett magyarul, németül és szerbül mondták el a Miatyánkot. Történelmi áttekintést adtak a négy évtized eredményeiből, minek köszönhetően a felekezetek eredményesen közeledtek egymáshoz. /Makay Botond: Megkezdődött a negyvenegyedik egyetemes imahét. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./

Február 7-én Resicabányán a Platanus Kulturális Egyesület rendezésében farsangi bál volt, ahol a szórakozók száma meghaladta a kétszázat. A zenét a temesvári Szinkron zenekar szolgáltatta. A bál megnyitóján a helyi Hóvirág Daloskör mellett négy pár gátaljai fiatal is. /Makay Botond: Farsangi mulatság Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Resicabányán beiktatták az új prefektust, egyúttal Seres Péter Albert alprefektust kinevezték a kormány főtitkárságába, ahol a többi, mintegy nyolcvan sorstársával kormányfelügyelőként munkálkodhat. A kormányfelügyelők bármely megye területére kirendelhetők ellenőrzésre, de abban a megyében, ahol prefektusok, alprefektusok voltak nem küldhetők. /Makay Botond: Seres Péter Albert alprefektus is a fővárosba kerül. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

Nyolcvanegy éves korában elhunyt dr. Szántó Lehel. A temesvári Piarista Gimnázium után Nagyenyeden tanítói oklevelet szerzett, majd elvégezte az orvosi egyetemet s mint orvos a resicabányai nehézgépgyárban dolgozott. Közben meghurcolták, bebörtönözték. Mint orvos kitűnő diagnoszta volt. Szabad idejében lelkesen foglalkozott a magyarság ügyeivel, a magyar művelődés egyik legjelesebb helyi képviselője volt. A rendszerváltás előtt a művelődési házban tartott egészségügyi és művelődéssel kapcsolatos előadásokat. 1990 után az RMDSZ székházban folytatta ilyen irányú munkásságát. Tagja volt több cikluson át – az RMDSZ alapító tagjaként – a megyei és városi szervezet választmányának. A Resicabányán megjelent Délnyugat folyóirat /1994-1997/ egészségügyi rovatvezetője volt, de művészettörténeti írásokkal is jelentkezett. Műkedvelői szinten kiváló szakértője volt az építészeti és képzőművészeti irányzatoknak. Lelkesen működött közre annak érdekében, hogy az RMDSZ Szombati-Szabó István könyvtára létrejöjjön és gyarapodjon s annak megszületése után ő volt az egyik önkéntes könyvtáros, a könyvtár anyagának rendszerezését is elvégezte. /Makay Botond: Dr. Szántó Leheltől búcsúzunk. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

Resicabányán március 7-én eltemették a 81 évet élt dr. Szántó Lehel Lajos orvost a római katolikus egyház szertartása szerint. Az esős idő ellenére aránylag sokan voltak a temetésen. Ciobotariu Simon atya hangsúlyozta nem csak Szántó doktor lelkiismeretes szaktudását, hanem politikai üldözött és tízévi kényszermunkára ítélt esetét is magas általános műveltsége és tudása mellett. Beke László az RMDSZ részéről mondott román és magyar nyelven rövid búcsúztatót, majd a Hóvirág Daloskör énekelt. /Makay Botond: Eltemették dr. Szántó Lehel Lajost. = Nyugati Jelen (Arad), 2009. márc. 9./

Szűcs András Ottó a Temesvári Református Egyházmegye lelkészértekezleti elnöke az idei első negyedévi értekezletre dr. Zabán Bálint Károly Belfastban doktorált ifjú tudóst, Nagyvárad-velencei segédlelkészt hívta meg előadóul. /Makkay Botond: Lelkészértekezlet Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

Resicabányán 1848, Szabadság, Világszabadság címmel a Magyar Házban kiállítás nyílt, amelyen az 1848-asok portréi és néhány dokumentum mellett Krassó-Szörény forradalmi emlékhelyeinek fényképei is megtekinthetők. Mindezek mellett a létező, vagy régen létezett emlékhelyek is láthatók, a kereszthegyi Herglotz-féle monumentális emlékműtől a boksánbányai Honvédszoborig, vagy a Maderspachné Buchwald Franciska mellszobrától a Maderspach Károly ruszkabányai sírjáig. /Makay Botond: Tematikus ünnepi kiállítás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./

87. születésnapján Resicabánya magyarságának nagy öregjét, Dercze Ferencet az RMDSZ küldöttsége köszöntötte, aki Karánsebesen, 1922. május 9-én született. Dercze Ferenc a resicabányai magyar művelődés kiemelkedő alakjaként nem csupán kultúrházigazgató volt a múlt rendszer kezdetén, de magyar műsoros esteket, színdarabokat rendezett, több nemzedék táncoktatója, előbb a magyar dalárda, majd műkedvelő csoport létrehozója. /Makay Botond: Dercze Ferencet küldöttség köszöntötte. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./

Május 23-án Winkler Gyula EU-parlamenti képviselő és képviselőjelölt kampánykaravánjával Oravicabányán, majd Resicabányán kampányolt. Kampánya egybeesett a Platanus Magyar Kultúregyesület által rendezett kistérségi magyar néptánc és népdal bemutatóval, ahol a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum Nagybokréta tánckara és tíztagú citerazenekara, a verseci Petőfi Sándor Kultúregyesület népdalköre, tánccsoportja és népi zenekara, a boksánbányai Bocsana félprofi román néptáncegyüttes, valamint a resicabányai Hóvirág Daloskör lépett föl. /Makay Botond: Két estét betöltő műsor egy kettős rendezvényen. Winkler Gyula Krassó-Szörényben kampányolt. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

Május 27-én gyermeknapi rendezvényként nyílt meg a gyermekfestmény-kiállítás a Resicabányán a Szombati-Szabó István Könyvtárban, amely ötvenhárom munkával dicsérte a magyar óvodák és magyar iskolai osztályok gyermekeinek a tehetségét. Bevezetőt mondott Bitte Ibolya könyvtáros, a kiállítás ötlet- és házigazdája, majd Makay Botond értékelte a kiállított anyagot. Egyetlen művelődési szervezetnek sem volt anyagi alapja a kiállítás támogatására, ezért Makay Botond, illetve Bitte Ibolya adta az anyagi támogatást. /Makay Botond: Tizenhat nebuló ötvenhárom munkája. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./

Egyhetes citeratanfolyam indult Resicabányán az RMDSZ székházának is helyet adó Magyar Művelődési Házban gyermekek és felnőttek számára egyaránt. Kiss Ferenc Gyuláról érkezett a tanfolyam lebonyolítására. Resicabányán a citerakultúrának múltja is van, mert három évtizede Sebestyén Lajos zenetanár néhány fiatalt megtanított citerázni a Cziczeri Béni Művelődési Együttes keretében. /Makay Botond: Szegedi citerások is fellépnek Péter-Pálkor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

Resicabányán a Szombati-Szabó István Magyar Könyvtár ajtaján lévő cédula szerint május 29-e és augusztus 7-e között a könyvtár zárva van. Bitte Ibolyának többévi szabadsága van, amelyet most vett ki. Az olvasók évek óta panaszkodnak a könyvtár lehetetlen működésére: a könyvtáros gyakorta van szabadságon, télen nem nyit ki, mert fűtetlen a könyvtár s néha-néha még egy-egy betegszabadság is beugrik. A megyei könyvtárigazgató elismerte mindezt, de semmit nem tesz a megoldás érdekében. Heti (!) négy órát tart nyitva, mert az angol könyvtárnál tölti többi munkaidejét. Az igazgatónak nem szívügye a magyar könyvtár sorsa. /Makay Botond: A könyvtár ismét zárva! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./

Szörényordason (Garina) falumúzeumot nyitottak, amelyben a pincétől a padlásig, a konyhától a lakó- és hálószobán át, illetve az udvartól a kertig mutatják be az egykor itt lakó pémek (elnémetesedett csehek) háztáját, amelynek anyagát „kicsiben” a Temes megyében lévő sándorházai Swabenhaus múzeumhoz lehet hasonlítani. Az istállóban találhatók a faluban tenyésztett állatok életnagyságú szobormásai, a lakásban fellelhető a „család” is a maga munkakörében. /Makay Botond: Falumúzeum a pincétől a padlásig. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

Tóth János lapszerkesztő közölte, megjelent az Agyar Ház /Resicabánya/ őszi különkiadása. Az időközönként megjelenő képes szatirikus humoros kétoldalas lapnak ez a száma kizárólag a boksánbányai eseményekkel foglalkozik. Szó van benne többek között a boksánbányai magyarok elöregedéséről, valamint az idén alakult Bányavirág kultúrcsoportról is. A néhány példányban megjelenő lapot az október 6-i rendezvényen jelen levők kapták meg. /Makay Botond: Megjelent az Agyar Ház. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

Kurta Kázmér festőművész kiállítása nyílt meg Reicabányán. A dési születésű, Resicabányán élő festőművész egyike azon keveseknek, akik munkáikból élnek, bel- és külföldön értékesítvén kiállításai alkalmával munkái javarészét. /Makay Botond: Kurta Kázmér festményei a Semenic szállóban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

Önéletrajzi regény Bárányi Ferenc Boldogság délibábja című regénye, melyet Lugoson mutattak be Szombati-Szabó István Irodalmi Körben. Ezután bemutatták a kör elnökének, Fülöp Lídiának adományozott, Juliánusz díjjal járó szobrocskát is. /Makay Botond: Bárányi Ferenc lugosi könyvbemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./

A boksánbányai Bogsa várnak is nevezhető rom a németboksáni római katolikus temetőben található, 1995-ben restaurált 1848-as obeliszk, illetve az újra felfedezett negyvennyolcas honvédszobor. Az obeliszk 1875-től 1910-ig Németboksán főterén állott, többször volt kénytelen helyet változtatni. 1910-ben elkerült eredeti helyéről a főtér Resicabánya felőli részére, mert a mai városháza elé a honvédszobor került. 1923-ban az obeliszket a korabeli rendszer kiparancsolta a főtérről, a temető egyik sarkában kapott helyet. A honvédszobor ünnepélyes leleplezése és felavatása 1910. november 13-án volt. Maga a szobor, amelyet ma már csak fényképről ismerünk, kiváló alkotás volt, mintegy két méteres talapzaton egy kétalakos kőszobor áll. A negyvennyolcas honvéd harcra indulóban Hungária nőalakból lép ki úgy, hogy kifejeződik Hungária védelme. A honvédszobornak is el kellett tűnnie Boksánbánya főteréről. A szobrot 1923-ban, mások szerint csak a kommunizmus idején távolították el a talapzatról, ahová a Bottlik Tibor által készíttetett román katona szobra került. A honvédszobor egy része 1999 novemberében egy boksánbányai udvarról került elő: a honvéd alakja a talptól derékig. Azon a boksánbányai telken egy sírkőfaragó élt, akinek a szobrot a kommunisták adták oda, hogy szétfűrészelje és hasznosítsa. A honvéd főalakja, fejestül nem került elő, lehet, hogy az is kallódik valahol. /Makkay Botond: A boksánbányai honvédszobor. = Művelődés (Kolozsvár), december/

A Harangszó augusztusi második számából
Augusztus 20-át, az államalapítás ünnepét számtalanszor megtépázta és eltorzította a történelem alakulása. Ezt a folyamatot kíséri végig Csohány János egyháztörténész István király ünnepéről című írásában. Újkenyér ünnepe kapcsán a hálaadás érzéséből születő adakozásra emlékeztet vezércikkében ifj. Tolnay István. Írásának címe: Hála-adás. Szintén e témát tárja elénk igei gondolatfüzérében A Lélek csendje rovat szerzője, Balázsné Kiss Csilla. Ismét jelentkezik a lap Református egység című rovata, melyben ezúttal a királyhágómelléki és a tiszántúli nőszövetségek debreceni találkozójáról olvasható egész oldalas tudósítás Tóth Zsigmond és Szécsi Andrásné tollából. A 21. érmelléki kórustalálkozóról számol be Hermán Csaba az Éneklő egyház rovatban. Ugyanott a Zilahi Egyházmegye kórustalálkozójának részleteit ismerteti Orosz Otília Valéria. Vetés, Bere, Csomaköz, Magyarcsaholy, Piskolt és Hadadnádasd temploma szerepel ezúttal Emődi Tamás sorozatának legújabb részében, melyben a Partium református műemlék templomait mutatja be, a lap Hit és kultúra rovatában. A Hadadon tartandó egyházkerületi presbiteri konferencia részletes programja mellett a Karcagon tartott Kárpát-medencei presbiteri konferenciáról számol be a Presbiter oldal.
A Mozaik oldalon Makay Botond anekdotája és Kupán Árpád könyvismertetője olvasható. A nagyváradi Harangszó megrendelhető és megvásárolható a református lelkészi hivatalokban, internetes kiadása pedig a harangszo.blogspot.com címen olvasható.
Nyugati Jelen (Arad)

Konferencia a reformáció 500. évfordulójára
„SZERETET A VILÁG MEGVÁLTÓJA”
(Szabolcska Mihály)
A Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség a REFORMÁCIÓ 500. évfordulójára készülődve 2016. április 2-án, szombaton 10 órai kezdettel tudományos konferenciát szervez
A BÉKÉS BÁNÁTI TÖRTÉNELMI EGYHÁZMEGYE LELKIPÁSZTORAINAK IRODALMI ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI MUNKÁSSÁGA címmel.
A lelkipásztorok esetenként nem csak a szolgálatra való elhívást kapták az adott időben, hanem a vers, próza, zene vagy festészet területén is elrejtett isten egy-egy tálentumot az életükben.
Ilyen lelkipásztorok voltak:
Nemes Elemér, Szombati-Szabó István, Streleczky Sándor, Nagy Márton,
Szepesi Nits István, Szabolcska Mihály, Dr. Szabolcska László, id. Zöld Mihály,
ifj. Zöld Mihály, Kádár István, Orth Imre, Ajtay Gábor, Dr. Higyed István.
Ma is élő lelkipásztorok: Makay Botond, Dénes József.
A Kárpát-medence valamikori legnagyobb egyházmegyéje jelenleg 3 országban és 5 egyházmegyében él. A konferencia célja emlékezni azokra a 19-20. században élt kiemelkedő személyiségekre, akik a reformátori örökség továbbéltetői voltak a térségben. Sok esetben tragikus körülmények közepette mutattak rá a hit és bizalom fontosságára igehirdetésben, versben, prózában, festményben, zenében, kritikai írásokban.
A konferencia programja:
10.00: Nyitó áhítat
10.15: Dr. Hegyi Ádám, tanársegéd előadása - SZTE BTK Könyvtártudományi Tanszék
10.45: Szekernyés János temesvári helytörténész előadása - Temesvári Képzőművészek Egyesületének elnöke
11.30: Bálint Sándor, Gáll Zoltán, Bódis Ferenc, Szűcs András Ottó, Makay Botond lelkipásztorok felidézik elődeik sokoldalú szolgálatát
14.00: Kiállítás megnyitása
14.30: Könyvbemutató, Dénes József nagyzerindi lelkipásztor bemutatja A kék madár bokrétája című frissen megjelent 4. verseskötetét
15.30: Műsoros összeállítás a lelkészköltők verseiből.
A konferencián közreműködik a nagyzerindi BOLDOGSÁG zenekar.
A konferencia támogatója az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő – Reformáció Emlékbizottsága.
Fazakas Csaba lelkipásztor-esperes
Nyugati Jelen (Arad)

Irodalmár és képzőművész lelkipásztorok alakjának felidézése
A Temesvár-belvárosi Református Templom gyülekezeti termében április 2-án, szombaton A Békés Bánáti Történelmi Egyházmegye lelkipásztorainak irodalmi és képzőművészeti munkássága címmel tartottak tudományos konferenciát. A rendezvény első részében dr. Hegyi Ádám ( Szegedi Tudományegyetem) XVIII. századi nagy elődeinkről tartott izgalmas előadást, majd Szekernyés János temesvári helytörténész egy átfogó, lelkész személyiségeket ismertető és tevékenységüket bemutató előadást tartott. A folytatásban Bálint Sándor, Gáll Zoltán, Bódis Ferenc, Szűcs András Ottó és Makay Botond lelkipásztorok idézték fel elődeik sokoldalú szolgálatát. A tudományos konferencia második részében Dénes József nagyzerindi lelkipásztor mutatta be A kék madár bokrétája című, negyedik verseskötetét. A rendezvény befejező részében lelkész költők verseiből került felolvasásra néhány költemény, közreműködött a nagyzerindi Boldogság zenekar. A gyülekezeti teremben református lelkészek irodalmi és képzőművészeti munkásságát bemutató kiállítást tekinthettek meg a résztvevők.
„Jövőre lesz a reformáció 500 éves évfordulója – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Fazakas Csaba református esperes, a rendezvény házigazdája. – A magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma keretében működő Reformációs Emlékbizottság kiírt egy pályázatot előkészítő rendezvények megtartására. Ezt ragadtuk meg, amikor az immár három alkalommal megtartott Békés Bánáti Történelmi Egyházmegye találkozóit elkezdtük szervezni. Akkor merült fel az ötlet, hogy itt voltak író, festő, költő, zeneszerző lelkészek, miért ne tekintenénk vissza egy konferencia keretében erre a múltra. A XIX. század vége, a XX. század olyan lelkészeket állított szolgálatba ezen a vidéken, mint Nemes Elemér, Szombati-Szabó István, Streleczky Sándor, Nagy Márton, Szepesi Nits István, Szabolcska Mihály, dr. Szabolcska László, id. Zöld Mihály, ifj. Zöld Mihály, Kádár István, Orth Imre, Ajtay Gábor vagy a nemrég elhunyt dr. Higyed István, vagy az élő lelkipásztorok közül Makay Botond és Dénes József, akik a szószéki szolgálat mellett irodalommal, képzőművészettel vagy éppen zeneszerzéssel foglalkoztak. Ezt akarjuk föleleveníteni, hiszen ez is a gazdag reformációi örökségnek a része. Ebben a térségben mindig voltak, vannak és lesznek olyan emberek, akik az ige erejével, az ige hatalmával és az igéből származó ihlettel szolgálják a magyarságnak nemcsak egyházi, hanem kulturális önazonosságának a megőrzését is.”
A konferencia megszervezését az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő – Reformáció Emlékbizottsága támogatta.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

A fiataloké volt a fő szerep (Kézdivásárhely)
Tegnap, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján Kézdivásárhelyen egész napos rendezénysorozattal emlékeztek. 
Délelőtt a református templomban ünnepi istentisztelet zajlott, ahol az alkalomhoz illő műsort adtak elő a Református Kollégium tanulói. A megemlékezés a református temetőben a Szoboszlai-kirakatper áldozatai emlékére 1994-ben felavatott kopjafánál folytatódott, ahol a többéves hagyományhoz híven a Református Kollégium diákjai ünnepi műsorral rótták le kegyeletüket az 1956-os hősök emléke előtt.
A megemlékezésen Beder Imre református lelkész Makay Botond ny. református lelkipásztor Könyv vagy te is! című kötetéből olvasott fel részleteket, majd Mike Bernadett, az iskola végzős tanulója idézte fel a hatvan évvel ezelőtti eseményeket, a pesti srácok küzdelmét, akik életüket adták a magyar szabadságért. Ezt követően a Református Kollégium három tanulója a templomban előadott ünnepi műsorukból szavalt verset, majd Fórizs Barbara énekelt, gitáron kísérte Ruszka Sándor lelkipásztor. A temetői ünnepség a magyar himnusz eléneklésével, koszorúzással és gyertyagyújtással ért véget. Az iskola tanulói gyertyákból kirakták az ’56-os évszámot. 
Annak jegyében, hogy a forradalom kitörésében a fiatalok játszották a kulcsszerepet, Kézdivásárhelyen a diákoké, ifjaké volt a fő szerep délután is. A 60. évforduló tiszteletére a város középiskolásai fáklyákkal vonultak fel a Gábor Áron téren, majd a Vigadó színháztermében került sor a megemlékező gálaműsorra. 
A Vigadóból a résztvevők fáklyákkal a kezükben a Hősök emlékműve elé vonultak: énekek és szavalatok mellett videoaláfestés színesítette a kulturális programot, amelyeket a CsomóPont Egyesület és a KreaKids Stúdió munkatársai valósítottak meg. A megemlékezés himnuszaink eléneklésével és koszorúzással zárult.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)