Krassó-Szörény megyében megugrott az érdeklődés a magyar igazolványok iránt, tájékoztatott Costan Melánia, a resicabányai Tájékoztatási Iroda mindenese, 2005-ben 448 igazolványkérelmet iktatott, az új esztendő első hónapjában 71 kérelmet iktatott és továbbított, ami azt jelenti, hogy ugyanolyan nagy lett az érdeklődés a magyar igazolványok iránt, mint a kezdet kezdetén. Az iskolatámogatásokkal kapcsolatban a tavalyi tíz gyermek helyett idén húszan pályáznak erre az ösztöndíjra. Jelenleg romák adják a magyar tanulók döntő többségét. /Makay Botond: Megugrott az érdeklődés a magyar igazolványok iránt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

Júniusban fogják megünnepelni Resicabányán a helyi rádió működésének 10. évfordulóját. Az 1996-ban megindult heti egyszeri – akkor tizenöt perces – magyar adás mellé még hét nemzeti vagy etnikai kisebbség sorakozott föl, ma már heti húsz-húsz perces adásidővel. A munkatársi gárda az akkori néhány helyett ma tizennyolc alkalmazott és ugyanannyi külső munkatárs. A resicabányai stúdiót ma kiegészíti a herkulesfürdői, a teregovai stúdió és a temesvári ortodox érsekségen működő stúdió, illetve a boksánbányai, oravicabányai és karánsebesi fiókszerkesztőség. Makay Botond a magyar adás szerkesztője feleségével, Ilonával. /Szakmáry Károly: Idén tízéves a Rádió Resica. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

Vetési László lelkész kolozsvári végzős református teológusokkal ismét a Bánságba látogat. A teológusok a zsombolyai gyülekezet istentiszteletén vesznek részt, egyben ismerkednek a szórvánnyal. A Temesvári Református Egyházmegyében két szórványgyülekezetnek – Zsombolya és Karánsebes – is lelkészre van szüksége. Vetési László a Diaszpóra Alapítvány számára adatokat gyűjt, illetve fényképez Makay Botond társaságában azokról a templomokról, parókiákról, temetőkről, amelyek még nincsenek az alapítvány birtokában. A tervek szerint a Bánsági “paptalan Marosszentimrét”, azaz Klopódiát keresik föl, majd Szigetfalun, Boksánbányán dokumentálódnak. /Szakmáry Károly: Vetési László ismét a Bánságban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

Kurta Kázmér festőművész harmincesztendős művészi mérlege 52 közös tárlat, 32 egyéni kiállítás, 24 alkotótábor, 17 külföldi kiállítás és két országos közös szalon. Kurta Kázmér 1976-ban lépett a nyilvánosság elé Resicabányán, illetve szülővárosában, Désen. /Makay Botond: Harmincéves évforduló Resicabányán. Kurta Kázmér kiállítása az Agora termeiben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

Egy évtizede már, hogy a Kárpát-medencébe történt bejövetel, a honfoglalás 1100 éves ünnepe alkalmából Erdély-szerte tizenegy fát ültetett számos magyarok (is) lakta település magyar elöljárósága, képviselete. Emlékszik még valaki reá? – kérdezte Makay Botond. Resicabányán a református egyházközség és az RMDSZ-szervezet a református Templom és Iskola épületével szemben lévő parkba tizenkét fát ültetett. A plusz egyet azért, mert a tizenkettedik a reménység fája lett volna a tizenegy évszázadot jelképezők mellett. Az idei tavaszon a parkocskában nem voltak ott a fák. Még akkor, tíz esztendeje szerre-sorra kitördelték, kihúzgálták ismeretlenek. Tíz évvel ezelőtt a vátrásokra gyanakodtak. – A cikkíró szeretne emlékeztetni: volt egyszer egy emlékfa-telepítési akció. /Makay Botond: Tizenegy fa. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Resicabányán a református Templom és Iskola épületében május 14-én tartotta a Mátray László Borban a vigasz című egyéni előadóestjét amelyet megelőzött a neves színművész Séta a saját séróm körül című könyvének a bemutatója. A kötetet, amelynek javarésze CD-vel társítva jelent meg, Makay Botond mutatta be s nem is eredménytelenül, mert a szerzőnek egyetlen kötetet sem kellett visszavinnie Temesvárra. /Szakmáry Károly: Mátray László kettős küldetésben. Könyvbemutató és előadóest. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./

A resicabányai Új Hullám Ifjúsági Szervezet időszaki kiadványt jelentetett meg Új Hullám címmel. Az ifjúsági lap negyedévenként jelenik meg a Communitas Alapítvány támogatásával. A lap impresszuma szerint a felelős szerkesztő Costan Melánia, a főszerkesztő Makay Botond, a grafikai szerkesztő és tördelő Costan Adrian. A lap első, január–márciusi száma kissé megkésve jelent meg. /Szakmáry Károly: Megjelent az Új Hullám című lap. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

Ramnicu Valceán rendezték meg július 8-án az Első Regáti Szórványtalálkozót, amelyre több mint kétszáz magyar érkezett Craiováról, Targu-Jiuból, Ramnicu Valceáról, Orsováról, Ploiesti-ről, Motruról és Szörényvárról. A találkozón beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök, aki válaszolt a szórványban élő magyarok kérdéseire. Csorbai Lóránd református lelkész, a találkozó főszervezője, tíz hónapja a Ramnicu Valcea-i református közösség tiszteletese azt mondta, a lelkészek nagy része minél hamarabb szabadulni szeretne a regáti városból. „Sajnos a szórványmagyarság körében nagyon kevesen vannak, akik eljárnak templomba, és aktívan is részt vesznek a gyülekezeti életben.” – jelezte. Ramnicu Valceán az unitárius templom kicsinek bizonyult, emiatt a tágas baptista templomban gyűltek össze. A történet ezelőtt tíz évvel kezdődött, amikor egy Ramnicu Valcea-i magyar asszony kétségbeesett levele nyomán Vetési László református lelkipásztor magyarkeresőbe indult a regáti településekre. Első református istentiszteletét a város egyik kétszobás tömbházlakásában tartotta. „Nagyon sok minden változott, kevesebben vannak a városban, de többen vannak a templomban – hasonlítja össze a jelent a múlttal Vetési. – Bejárták az egész Havasalföldet, Szörényvártól Giurgiuig, magyarokat kerestek. Az EMKE hozott könyvtárat, és az RMDSZ helyi szervezete is megalakult. Vetési szerint a szórványban az egyházat tágabb értelemben kell venni, és tíz év alatt sikerült elérni azt, hogy Ramnicu Valceán vasárnaponként mindenki elmegy a maga templomába, aztán vallástól függetlenül eljön a magyar istentiszteletre is. – Ha én meghalok, kinek szóljon az asszony, hogy temessenek el? – kérdezi kétségbeesetten az orsovai Andrási Béla. – Meghalt egy református ember, Küküllővári Béla Orsován, és senki sem akarta eltemetni. Az orsovaiaknak végül mégis sikerült papot szerezniük, Makay Botond, a resicabányai református lelkész eltemette Küküllővári Bélát. A craiovai Kovács Péter József kezdeményezésére a prédikációk szövegét román nyelvre is lefordítják, hiszen a református istentiszteletre nemcsak magyar ajkú katolikusok, de románok is járnak. Serbanoaica Ilyés Klára, Targu Jiuból kitartóan harcol azért, hogy az ottani magyar közösségnek legyen honnan magyar szót tanulnia. Legfőbb célja jelenleg az, hogy – az RMDSZ segítségével – amolyan vasárnapi iskola formájában megszervezze a fakultatív magyar nyelvű oktatást. Önkéntest keres, aki megtanítaná az egykori bányászok Targu Jiuban maradt családjának gyerektagjait magyarul beszélni. Ehhez támogatást ígért Markó Béla RMDSZ-elnök. „A magyar közösségnek törvényes joga az is, hogy fakultatív rendszerben részesüljön magyar oktatásban” – tájékoztatta a szórványtalálkozó több mint kétszáz résztvevőjét Takács Csaba. Hozzátette, az RMDSZ vezetősége megvizsgálja, hogyan lehet egyvalakit foglalkoztatni, akár a Communitas Közalapítvány egy fiókjának kihelyezésével. Markó Béla arra tett ígéretet, hogy folytatják a szórványkollégium-programot, hogy minél rövidebb idő alatt megfelelő körülmények között lehessen biztosítani a szórványban élő összes magyar gyerek anyanyelvű oktatását. Nagy küzdelem folyik a megmaradásért Ploiesti-en is, az itteni magyar közösség egyik szóvivője a 68 éves Coman Vilhelmina. A ploiesti-i református templom felújításához kért támogatást, hiszen a két-három millió lej nyugdíjból élő hívek számára lehetetlen előteremteni az anyagi fedezetet. Bálint László brassói esperes lelkésztársaihoz hasonlóan azért küzd, hogy az anyagilag stabilabb körülmények között lévő gyülekezetek felvállalják a kis gyülekezeteket, a szórványban élőket. /Gujdár Gabriella, Tapasztó Ernő: Szórványsors vagy sorstalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Krassó-Szörény megye székhelyének, Resicabányának nem voltak magyar nemzetiségű díszpolgárai a városi tanács legutóbbi határozatáig. Most a lelkiségi élet és az ökumenikus mozgalom kiterjesztésében vállalt kiemelkedő szerepükért minden helybeli felekezet vezetőjének, így Páll József krassó-szörényi katolikus főesperesnek és Makay Botond resicabányai nyugalmazott református lelkipásztornak is díszpolgári cím adományozását hagyták jóvá. Makay Botond a címet megtiszteltetésnek tekinti, lelkészként és újságíróként igyekezett előmozdítani a városban együtt élő nemzetiségek kultúrájának kölcsönös megismerését. Páll József fősperes szerint az elismerés nem a személyes, hanem a közös munka elismerése. /Magyar díszpolgárok Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./

Többesztendős huzavona, ígérgetés után Resicabányára is megérkezett az eMagyar pontok létrehozásához szükséges három számítógép. /Makay Botond: eMagyar pontok Resicabányán is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./

Január 14-e ünnep volt Resicabánya polgárai számára, mert a városba érkezett a betlehemi láng a Temesvári Kulturális Alapítvány (FACT) jóvoltából, a polgármester és a városi tanács ezen napon nyújtott át kitüntetéseket és jutalmakat. Díszpolgári címet adományoztak a közösség érdekében végzett munkájukért a következő egyházi személyeknek: Vasile Petrica főesperes, Pál József Csaba római katolikus plébános, Makay Botond református, illetve Marian Ilie Stefanescu görög katolikus lelkipásztor. /Megyasszai-Biró Júlia: Többszörös ünnep. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

Január 18-án Resicabányán emlékeznek az egykori Szovjetunióba deportált németekre. Szentmise volt a Havas Boldogasszony Templomban az elhurcoltak emlékére. A Szakszervezetek Háza melletti parkban a deportáltak emlékére állított emlékművet koszorúzták meg. /Makay Botond: Elhurcolt németekre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./

Resicabányán a Havas Boldogasszony Plébániatemplomban zárult a keresztények egységéért rendezett imahét. /Makay Botond: Befejeződött a hagyományos egyetemes imahét. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

Románia elnökének az a törekvése, hogy feltárja a kommunizmus bűneit, korszakos jelentőségű és példamutató a magyarság számára is, hangsúlyozta Borbély Zsolt Attila. Az RMDSZ élén és középgárdájában felülreprezentáltak az egykori párttagok. Emellett a múlt rendszerrel nyíltan szembeszállókat Szőcs Gézától Borbély Ernőn keresztül Tőkés Lászlóig módszeresen kiszorították az RMDSZ-ből. Az RMDSZ első kongresszusán már egymásnak feszült a két irányzat. Az egyik oldalon a konfrontációt is vállaló csoport jelent meg, akik mellett az RMDSZ fiatal politikusai, az RMDSZ-en kívül szerveződött, de vele szoros szövetségben működő MISZSZ aktivistái elkötelezték magukat. Ez a politikai vonulat a nemzeti önrendelkezés érvényesítését, a nemzeti önkormányzat megteremtését tartotta legfőbb célnak. A másik oldalon a kompromisszumok megkötésében már némi gyakorlatot szerzett RMDSZ-es nómenklatúra állt. A két szemlélet ütközését jól példázza, amit a később érthetetlen balkanyart leíró Cs. Gyimesi Éva Szőcs Géza elnökké választásának érdekében fogalmazott meg röplapjában és felszólalásában: „Szőcs Géza következetesen ellenzéki életpályája most hidat jelent történelmi közelmúltunk és jövőnk között. Kolozsváron nem véletlenül az ifjúsági szervezetek állottak mellé a leghatározottabban. (…) Soha nem volt párttag, sohasem vállalt politikai kompromisszumokat a mi érdekeink rovására. Biztos, jól jövedelmező állást, családja létbiztonságát áldozza fel, hogy ezután itthon álljon a közös ügy szolgálatába. (…) Személyében – Tőkés László mellett – a legradikálisabb kisebbségpolitikai út testesül meg. Nem köti semmi múltbeli engedmény, nem kompromittálta magát ilyen tekintetben. A politikát profi szinten műveli. Személye fedezet arra, hogy a látszatát is elkerüljük annak, hogy az RMDSZ újkommunista stílusú szervezet. Elnökjelöltem az RMDSZ élén: Szőcs Géza. ” (In: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség I. Kongresszusa, szerk. Varga Gábor, kiadó: RMDSZ Bihar megyei szervezete, 1990.) Mi lett volna, ha Hajdu Győző beiratkozik az RMDSZ-be? Egy idő múlva elfogadást nyert volna. Ez onnan is sejthető, hogy Makkay Botond (szekus kollaboráns a református egyház kebelében, aki Tőkés László helyére pályázott) első megjelenése a politikában felhördülést váltott ki, később Krassó-Szörény megyei RMDSZ-elnök lett. Szőcs Géza Domokos Géza elnöki jelölése és a jelöltnek a felkérés utáni elfogadó nyilatkozata nyomán bejelentette: nem kíván Domokos Géza ellenében indulni az elnökválasztáson. Végül Domokos Géza lett az elnök és Szőcs Géza a főtitkár. Borbély Zsolt Attila megjegyezte, talán ekkor kellett volna keményebbnek lenni. /Borbély Zsolt Attila: A múlt tükörcserepei. A kommunizmus kísértete. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 30./

A resicabányai Platanus Művelődési Egyesület és az RMDSZ égisze alatt működő Új Hullám ifjúsági szervezet, valamint a Cziczeri Béni Tánccsoport közös szervezésében harminc 14–18 év közötti gyermek és ifjú indult a Szemenik alatti Klauss Villa épületében megrendezendő magyar nyelvművelő téli táborba. A táborozás egy hete alatt a résztvevők a számos szórakozási lehetőség mellett különböző előadásokon vesznek részt. /Makay Botond: Elindultak az anyanyelvi táborozásra. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

Velcsov Margit: Bartók Béla és Nagyszentmiklós című munkája, a Partiumi Füzetek 41. kötete (Nagyvárad, 2006) resicabányai vonatkozású is, mert Velcsovné Páll Margit Resicabánya szülöttje, s mindig gondja van arra, hogy írásai eljussanak szülővárosába. /Makay Botond: Bartók Béla és Nagyszentmiklós. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

Az Echo der Vortragsreihe többnyelvű német művelődési folyóirat XVIII. évfolyamának 2/2007-es száma magyar vonatkozású közleményeket is tartalmaz, mint rendszerint. A februári számban a Nyugati Jelen január 19-i számából az Elhurcolt németekre emlékeztek című tudósítását vették át magyar nyelven, illetve az ökumenikus imahét fényképei mellett bemutatták Pál József Csaba római katolikus és Makay Botond református lelkészek díszpolgári oklevelét. /Szakmáry Károly: Megjelent az Echo második száma. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./

Egy-két alkalommal ismeretlen, és soha kézre nem kerülő tettesek meggyalázzák a temetők egyikét-másikát Resicabányán, a Hármas temetőt, illetve a Zsidó temetőt. A felborított sírkövek és helyenként megbontott sírokon túl a temető jobb oldali, feltehetően évszázados kőkerítését is kibontották. /Makay Botond: Újfent meggyalázták a zsidótemetőt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

Kurta Kázmér resicabányai festőművész több magyarországi, olaszországi, szerbiai s számos hazai város után most németországi meghívást kapott egy kiállításra. A festőművész Resicabányán a Magyar Háznak ajándékozta Vihar előtt a Hortobágyon című nagyméretű festményét. /Makay Botond: Kurta Kázmér festőművészt meghívták Németországba. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

Resicabányán a református Templom és Iskola épületének a belső része, ahol az istentiszteleteket is tartják, felfrissítve várja nemcsak az ünnepeket. /Makay Botond: Felfrissítve várja az ünnepeket. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

Bajkó Károly, a magyarországi KITTI HÁLÓ egyik vezetője az aradi RMDSZ-kongresszus idején, március 3-án, amikor Resicabánya lényegesnek számító magyarjai javarészt távol voltak a várostól, Cziple Günther révén a törvényszéken bejegyeztette a fenti szervezet égisze alatt működni kívánó Resicai Magyar Ifjúsági Egyesületet (RMIE). Az RMDSZ országos csúcsberkeiben nem jó szemmel nézett KITTI HÁLÓ így Resicabányán is gyökeret kíván ereszteni. Hogy miért “non grata” a szervezet, nem tudja, írta Makay Botond, de a megye RMDSZ-szervezetének van egy (Új Hullám néven) működő ifjúsági egyesülete. Cziple – az RMDSZ-nek köszönhetően magas beosztást kapván – lépésével hálátlanságot követett el a helyi magyarság ellen, mivel Resicabányán nincs annyi magyar fiatal, hogy megengedhetné magyarságunk önmagának a különállás luxusát. /Makay Botond: Meg akarják osztani az RMDSZ fiatalságát. KITTI HÁLÓ Resicabányán is?! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./; Előzmény: Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) rendezésében, valamint az Erdélyi Hagyományokért Egyesület (EHE) és a DKMT Eurorégiós Ifjúsági Szervezet társszervezésében került sor Aradon ifjúsági találkozóra. A Jelen Házban zajlott eseményre negyven fiatal érkezett három régió ifjúsági szervezet képviseletében a Bánságból, Délvidékről és a Délalföldről. A találkozón a szórványban élő magyarság helyzetéről beszélgettek a fiatalok, s egy nyílt rendszerű koordinációs együttműködés született, amelyet a Kistérségi és települési Ifjúsági Hálózat (KITTI HÁLÓ) keretében valósítanak meg. A KITTI HÁLÓ fő célja összefogni a DKMT Eurorégióban működő magyar ifjúsági szervezeteket, közösségeket és a szervezeteken kívüli fiatalokat. /KITTI HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), 2004. máj. 26./

Az aradi származású, lippafüredi születésű Orvos Tibor Marcell, akinek a nevét Tiberius Orvos néven is ismerik, s akinek Arad, Temesvár, Resicabánya, s más városok mellett 1966–2000 között számos külföldi kiállítása is volt, több évi “hallgatás” után rövidesen ismét munkához lát. Segítőkész jóakarói ellátták a festőművészet gyakorlásához szükséges teljes felszereléssel. Erre szüksége volt, mert az éhbérnek is alig nevezhető nyugdíj mellett szó sem lehetett semmiféle műtermi “beruházásról”. Ismét dolgozni kezd a betegnyugdíjas festő. /Makay Botond: Orvos Tibor ismét festeni fog. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

A hatnyelvű internetes lexikont, a BANATerra projektet a Temesváron bejegyzett Projekt Ratsko Románia Egyesület kezdeményezte és gondoskodik továbbfejlesztéséről is. Az internetes lexikon vagy “enciklopédia” magyar változata a www.banaterra.eu/magyar/index. htm címen tölthető le, amelynek a resicabányai származású budapesti egyetemi tanár, Kladiva Ottmár a szerkesztője, de bárki, akinek szívügye a bánsági múlt és jelen, bekapcsolódhat az egyelőre önkéntes anyaggyűjtésbe (az anyagot az info@banaterra. eu e-mail címre kell elküldeni). A BANATerra a történelmi Bánság egész területét kívánja megjeleníteni román, magyar, német, angol, szerb és bolgár nyelven, ami országokra lebontva Romániát, Magyarországot és Szerbiát jelenti. Makay Botond bekapcsolódott a munkába s elképzelései szerint a templomképekkel, egyházi anyagokkal, Krassó-Szörény megye városainak és falvainak fényképeivel kívánja a BANATerra lexikont gyarapítani. /Szakmáry Károly: Hatnyelvű internetes bánsági lexikon – BANATerra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

Resicabányán Bitte Viktória Ibolya, a Szombati-Szabó István Könyvtár könyvtárosa irodalmi délelőttöt rendezett az Európa Napon. Verseket olvastak föl, Makay Botond egy szójátékos Kobak-mesét olvasott föl Hervay Gizella egyik könyvéből. A govondári nagyparkban az ünneplésen jórészt a megye különböző hivatásos, félhivatásos és műkedvelő együttesei, csoportjai vettek részt. Az Új Hullám ifjúsági szervezet keretében működő Cziczeri Béni Tánccsoport csárdásműsorával sikert aratott. /Szakmáry Károly: Krassó-Szörény. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

A Páli Szent Vince Társaság Resicabányán idén is megrendezte a hagyományos májusi nyitott kapukat, amelynek keretében magyar, német, román csoportban volt rózsafüzérezést követő szeretetvendégség. A vincés fiatalok és gyermekek kiállításon mutatkoztak be, amelyet műsoros délután követett. /Makay Botond: Nyitott kapuk a vincéseknél. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Resicabányán az újabban Magyar Művelődési Háznak nevezett RMDSZ-székházban a Platanus Kulturális Egyesület égisze alatt megnyílt Tóth János fotókiállítása. A kiállítás víztárolókat, faúsztatókat, vízvezető alagutakat, viaduktokat, völgyzárókat, csatornákat, iparvágányokat mutat be. /Makay Botond: Kétszázötvenegy kép és a színes vonalak. Tóth János kiállítása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

Június 24-én került sor a Resicabányán már rég hagyománnyá vált német népviseleti parádéra. A Havas Boldogasszony római katolikus templomban megtartott szentmisét követően Resicabánya különböző német polgári szerveződései, Boksánbánya, Nándorhegy, Karánsebes német műkedvelő csoportjai hosszú sorban vonultak a Német Deportáltak emlékművéhez, ahol Erwin Josef Tigla, a Német Demokrata Fórum megyei elnökének beszéde után az említett csoportok, illetve a Resicabányán első ízben megjelenő Bihar megyei Újpalota ma már magyarul beszélő németjei koszorúztak. A színházteremben következtek a megye óvodáinak, iskoláinak, polgári szerveződéseinek táncai és énekkari számai. /Makay Botond: A XIV. német népviseleti parade. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

A Körömhír című, Resicabányán a kilencvenes években napvilágot látott református gyülekezeti lap “nyomdája”, azaz egy sokszorosító gép (sapirográf) Makay Botond gyűjteményeként hat írógéppel és egy stencilgéppel együtt a resicabányai Bánsági Hegyvidék Múzeumába került. A Körömhír című resicabányai református gyülekezeti lap Makay Botond szerkesztésében az 1990-es fordulat utáni első belső terjesztésű lap volt, amely 1992-től 1993 végéig jelen meg, 1994-től, a Délnyugat /Resicabánya/ megjelenésétől a Körömhír a Délnyugat vallási rovatának a címeként élt tovább a szórványlap 1997-es megszüntetéséig. /Szakmáry Károly: Múzeumba került a Körömhír “nyomdája”. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

Július 7–9. között első alkalommal rendezte meg a resicabányai Platanus Kulturális Egyesület a Boksánbányai Magyar Művelődési Napokat. A boksánbányai Theer József udvarán maga mutatta be “cserépgyűjteményét”, amelyek javarészt korondi kerámiák. Megnyílt a boksánbányai amatőr festő, Nyári János, illetve a Bottlik Tibor tárlata és szintén boksáni Gajdos-kiállítás. /Makay Botond: Boksánbányai Magyar Művelődési Napok. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

Érdekes statisztikai adat látott napvilágot Resicabánya felekezeteiről. A városban 13 felekezet működik, amelyek összesen 32 istentiszteleti helyiségben tartják szertartásaikat 8 (román, magyar, német, szerb, ukrán, horvát, szlovák, jiddis) nyelven. Az istentiszteleti helyek közül 16 templomnak, a többi kápolnának, imaháznak, imateremnek minősíthető. Ebben a statisztikában szerepelnek a Resicabányához tartozó falvak templomai is. Az istentiszteleti helyeknek több mint a fele 1990 után épült. A város lakossága a rendszerváltáskori több mint százezerről 83 ezerre csökkent. /Makay Botond: Tizenhárom felekezet harminckét templommal! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./