A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó Lőrincz György /Székelyudvarhely/ Kiemnt a fény a szememből című könyve után most verseskötetet adott ki /Beke Sándor: Madártemető/. A kötet a szerző 12 évnyi terméséből való válogatás. /Éltes Enikő: Beke Sándor: Madártemető. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Szept. 23-án Székelyudvarhely főterén felszentelték Márton Áron püspök /1896-1980/ szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását, a szobrot Antal Mihály szabadkai öntőmester öntötte bronzba, hasonlóan Orbán Balázs szobrához. A szoboravatáson megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. A Márton Áron téren, Márton Áron szobránál dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta a szentmisét, majd dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere és Markó Béla, az RMDSZ elnöke méltatta e rendkívüli sorsú embert, aki a meghurcolást, a börtönt is vállalta. A Magyarok Világszövetsége, az RMDSZ parlamenti frakciója, a Hargita megyei tanács, az Illyés Közalapítvány, az EMKE is koszorúzott, más szervezetekkel együtt. Az ünnepen bemutatták a Márton Áronról szóló Nem mi választjuk szentjeinket című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Orbán Balázs szobrát febr. 4-én állították fel, ugyancsak Székelyudvarhely főterén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Márton Áron /Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28.- Gyulafehérvár, 1980. szept. 29./ Csíkszeredán, majd Gyulafehérváron végezte tanulmányait, 1924-ben szentelték pappá, 1939. febr. 12-én püspökké. 1949-1955 között börtönben sínylődött, 1955-ben visszatérhetett Gyulafehérvárra, de 1967-ig házi őrizetben volt. 1968-ban kezdte meg bérmakörútjait. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./ A szoboravatás előtti napon, szept. 22-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Nem mi választjuk szentjeinket. Áron püspök szobrának felszentelésére /Római Katolikus Főesperesség, Székelyudvarhely, 1995/ című kötetet. A százegynéhány oldalas kötet a főpásztorról szóló írásokat tartalmazza, ismertette a kiadó, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes. Dr. Jakubinyi György érsek, Lestyán Ferenc, Venczel József, Reizer Pál püspök, Lőrincz György, Benkő Samu, Fodor Sándor, Derzsy András, Kántor Lajos, Antal Árpád, Vincze Gábor és Beke György írt a kötetben, verssel tisztelgett Márton Áron emléke előtt Oláh István, Bajor Andor és Ferenczes István. A könyv tartalmazza Márton Áron 1944-es levelét, valamint az erdélyi magyarság vezetőinek a béketárgyalások előtti, 1946. máj. 5-i nyilatkozatát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./

"Okt. 6-7-én Székelyudvarhelyen találkoztak a romániai magyar írók, folytatva a nyáron, Marosvécsen tartott összejövetelt. Jelen volt Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke, Szőcs Géza költő, lapkiadó, továbbá a romániai magyar irodalmi kiadványok főszerkesztői. Sütő András Japánban tett útja miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson. Ferenczy Ferenc polgármester megnyitója után Kántor Lajos, Cs. Gyimesi Éva, Visky András és Dávid Gyula tartott előadást. Az előadásokat vita követte, amelyen felvázolták az erdélyi magyar irodalom helyzetét és gondjait. A felszólalók rámutattak a könyvkiadás nehéz helyzetére, a közlési lehetőségek szűkülésére. A megjelentek "Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány" létrehozását határozták el, továbbá "Tiltakozás és kéznyújtás" címmel állásfoglalást fogadtak el a Közép-Európában, illetve Romániában folyó nyelvi háború ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ Kántor Lajos előadásában /Irodalom és politika/ arról szólt, hogy a politika és az irodalom egymástól függetlenül is létrehozhat maradandó értékeket. Egy biztos, hogy adott időszakban az Írószövetség politikai jelentőséggel bír. Cs. Gyimesi Éva azt hangsúlyozta Az irodalom mint önérték című előadásában, hogy az irodalom nem közösséggé kovácsoló szerszám, hanem a személyes létezés kifejezésének lehetősége. A kisebbségi sors ábrázolása csak egy, és nem is a legcsábítóbb írói kötelesség. Szerinte az irodalom tehát nem feladat, hanem találkozás a kimondhatatlannal. Legfontosabb tennivalók egyike: visszatalálni az irodalom lényegéhez. Visky András azt fejtegette, hogy az erdélyi magyar irodalom nem egységes /Egységes-e az erdélyi magyar irodalom, s ha nem, miért nem?/, végül Dávid Gyula Irodalmunk és közössége témával foglalkozó előadása hangzott el. Az irodalom létkérdése az író és olvasó közötti kapcsolat, állapította meg, amikor ez megromlik, annak az irodalom és az olvasó egyaránt kárát látja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./ Létezik már Romániai Magyar Könyves Céh, a kiadók érdekvédelmi szervezete, szólt hozzá Káli Király István. A fiókokban találhatók kéziratok, neki is négy van, fűzte hozzá Pusztai János. - Számítógépes nyilvántartásba veszik az utóbbi három év Erdélyben megjelent magyar nyelvű könyveit, hangzott el a tanácskozáson. - Lőrincz György /Székelyudvarhely/ ismertette az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány tervét, amely segítené a magyar írókat. Tőzsér József egymillió lejes támogatás ajánlott föl a Pallas-Akadémia Kiadó részéről, amennyiben idén bejegyzik ezt az alapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ Nagy visszaesés tapasztalható a könyvkiadásban, annak ellenére, hogy mintegy 60 magyar kiadó vehető számba. Kántor Lajos jelezte, hogy erőteljesen jelentkezik egy fiatal nemzedék, velük együtt másfélszázra becsülhető a romániai magyar írók tábora, az irodalom művelői súlyos anyagi gondokkal küszködnek, mivel a honoráriumlehetőségek igen szűkösek. A román művelődési minisztérium 50 %-kal csökkenti a jövőben az irodalmi folyóiratok támogatását. /Új Magyarország, okt. 9./ "

Ápr. 24-én lett ötvenéves Lőrincz György /Székelyudvarhely/ író. 1980-ban - a kézirat leadása után hét évvel - jelent meg első kötete a Forrás sorozatban /Amíg csak él az ember/, a szociográfiai riportkönyv. Azóta novelláskötetei, riportkönyvei jelentek meg, 1995-ben pedig a Bukás című elbeszéléskötete, most lát napvilágot Feketében című könyve az Erdélyi Gondolat /Székelyudvarhely/ kiadónál. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 25./

"Lőrincz György székelyudvarhelyi író hozzászólt a szórványgondokhoz. Terjedelmes írásában kiemelte, hogy "érdekvédelmi szerveztünk feladata megteremteni az intézményes lehetőséget még ott is, ahol csak egyetlen magyar ember van." Erdély területén 54 olyan helység van, ahol csak egy-egy magyar ember él. Hangsúlyozta az oktatás fontosságát is: "Magyar egyetemet! Mert az egyetem megszüli az óvodát, az alsó fokú és középfokú magyar oktatást." - Ahol csak egy magyar ember él, azt is tartsuk számon, írta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"

Lőrincz György Zajlásban /Haáz Rezső Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 1998/ című könyvéről eligazító az alcím: Tanulmányok, cikkek. A közelmúlt zajlásait foglalta kötetbe: az ötvenes évek kuláküldözéseitől a csereháti árvaházzal kapcsolatos eseményekig. Olvasható a könyvben a hagyományos faluközösségek kezdődő agóniájáról, továbbá az elszenvedett igazságtalanságokról és az embertelenségről. /Oláh István: Nemszép irodalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Marosvécs szellemében alakult meg 1995-ben az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Székelyudvarhelyen. Elnöke, Lőrincz György író elmondta, hogy megalakításával erősíteni akarták az írói szolidaritást. A kegyetlen piacgazdasági körülmények miatt az írók kisnyugdíjasnak számítanak, a létfenntartáshoz alig elegendő jövedelemmel. Ezért idén - ha anyagi lehetőségeik engedik - egyszeri támogatásban részesítik a betegeskedő, nehéz anyagi körülmények között élő pályatársakat. Kitüntették a hetvenéves írókat. Azért őket, mert az ilyen korban levő írók azon vívódnak, hogy ők már senkinek sem kellenek, lassan elfelejtik őket. /Lukács Csaba: Írószakszervezet Marosvécs szellemében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 9./

Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban megnyílt Orbán Judit /Ócfalva/ agyagszobrainak kiállítása. Orbán Judit nem tanulta a szobrászművészetet, csak egy nap arra ébredt, hogy alkotnia kell, azóta is csinálja a szobrait. Lőrincz György író Zajlásban című könyvéből olvasta fel azt az írását, amelyet Orbán Judit tavalyelőtti kiállítása ihletett. /Orbán Judit agyagszobrai. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./

"Szentannai Mózes Nyikómente az ezredvégen című terjedelmes kötetét időtállónak minősítette ajánló soraiban Lőrincz György. A méltató megjegyzi: "Lehet, ez a könyv stilárisan, s talán szerkezetileg sem a legegységesebb, de bízva és hittel mondhatom, az egyik legfontosabb az utóbbi évek hely- és tájtörténeti könyvei sorában". A szerző bemutatta a tájegység, a Nyikómente földrajzi fekvését, klímáját, számba veszi fontosabb történelmi eseményeit és bemutatja a településeket. A 22 települést magába foglaló tájegység demográfiai adatait is feldolgozta. A szerző feltérképezte a tájegység neves szülötteit, röviden ismertetve munkásságukat, kitért a közegészségi állapotokra, de felleltározta a temetőket, a tájmúzeumokat is. Szentannai Mózes portáról portára járva készítette el a Nyikómente jelenlegi állapotát bemutató táblázatait, feltüntetve a települések lakóinak, portáinak, családjainak számát, felleltározva, hogy hány lakás, milyen felszereltséggel található a vidéken. Ismertette az egyes falvak történelmét, felsorolta, hogy az illető falu szülöttei közül kik végeztek középiskolát, egyetemet, kik az első meg a második világháború áldozatai, és számba vette a portákat, felmérve, hogy ki a tulajdonos, hányan lakják a házat, hány családtag ingázik, régi-e vagy új a ház, van-e pincéje, kútja, fürdőszobája, székely kapuja.- A könyv hivatkozási alap, akárcsak Orbán Balázs monumentális munkája. /Nyikómente az ezredvégen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./"

"Több értelmiségi /köztük papok, orvosok/ nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Bardóczy Csabát, felfüggesztett megyei önkormányzati képviselőt a Székelyudvarhelyi Bíróság, majd a Csíkszeredai Törvényszék a Cserehát-épületbe való erőszakos behatolás (magánlaksértés) vádjával 2 év börtönbüntetésre, 4 év felfüggesztéssel ítélte el. Bukaresti nyomásra a megyei főügyész kénytelen volt fellebbezni a Marosvásárhelyi Táblabírósághoz. Az utolsó tárgyalást április 12-re jelölték ki, amelyen az előrejelzések szerint börtönbüntetést fognak kiszabni. A nyilatkozat szerint a Cserehát-ügy nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem Székelyudvarhelyé, az egész erdélyi magyarságé. Az aláírók között van Hegyi Sándor református lelkipásztor; Lőrincz György író és Szőke László újságíró. /Tiltakozó nyilatkozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./"

Márc. 20-án Csoóri Sándor-szerzői estet rendezett Székelyudvarhelyen az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány. Az est témája a nemzet és irodalom volt. Lőrincz György /Székelyudvarhely/ író az alapítvány nevében köszöntötte a hetvenéves költőt. Még soha nem volt olyan szükség irodalomra, mint most, hangsúlyozta Csoóri. Újra kell tárgyalni a nemzet és irodalom kérdését. Az irodalomnak újra fel kell vállalni a nemzeti sorskérdéseket, vallotta Csoóri Sándor. /Csog Éva: Csoóri Sándor-szerzői estet rendeztek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./ Csoóri Sándor kijelentette: az elmúlt tíz év felelőtlenül telt el, az irodalomtól átvette szerepét a sajtó, valamint a politika. Napjainkban az emberiség valóság nélküli életet él, fölösleges cselekedetek ábrándjában. A magyar irodalom 1989-90-ig vállalta a nagy kérdéseket, minden fontos dolog az irodalomban fogalmazódott meg. Az igazi irodalom mindig megelőzte korát, a mai korban azonban az irodalom elmarad a korától. A magyar irodalom hagyományait folytatni kell, nem szabad abbahagyni - foglalta össze gondolatait Csoóri Sándor. /Az igazi irodalommindig megelőzte korát. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

Az 1000 éves magyar államiság és a Vörösmarty-évforduló jegyében máj. 9-én tartották a kápolnási Kriza János iskola szervezésében a Kis-Homoród mente falvainak immár hagyományosnak is mondható iskolás szavalóversenyét. A hetedik alkalommal megrendezett találkozó Vörösmarty Mihály költészetének méltatásával kezdődött, ezután következett a szavalóverseny. /Lőrincz György: A példaadás erkölcse. Kis-Homoród menti iskolások szavalóversenye. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

Hargita Megye Tanácsa és a Megyei Alkotóközpont szervezésében jún. 14-15-én írótábor színhelye volt a gyergyószárhegyi ferences kolostor, amelyen részt vettek a hazai magyar írótársadalom idősebb és fiatalabb tagjai, úgymint Domokos Géza, Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Fodor Sándor, Dávid Gyula, Kántor Lajos, Farkas Árpád, Gálfalvi György, Oláh István, Kozma Mária, Ágoston Vilmos, Lőrincz György, György Attila, Molnár Vilmos, Ferenczes István, Vida Gábor, Lövétei Lázár László, Balász Imre József, Fekete Vince, a Pallas-Akadémia Kiadó képviseletében Tőzsér József, míg Beke György és Bodor Pál levélben küldött üzenetet. A mai erdélyi magyar irodalom helyzetéről zajlott a tanácskozás, az erdélyiség fogalmától az irodalmi értékig és irányzatokig, visszatekintve 20 év irodalmára. Egyed Péter szerint a romániai magyar írótársadalmat ma foglalkoztató gondok között vannak szervezeti és érdekvédelemmel összefüggő gondok, és vannak fontos szakmai problémák. A Romániai Magyar Irodalmi Alapítvány mellett az írók közössége létre kíván hozni szakmai szervezetet erőteljes szakszervezeti, érdekvédelmi hangsúlyokkal. Az alapítvány gyűjtené be az anyagi támogatásokat, és kuratóriumán keresztül továbbítaná a létező erdélyi lapok felé. Eldöntötték, hogy az írótábort ezentúl minden évben megrendezik. A 2001-es év írótábor témája a mai magyar irodalmak helyzete, egymáshoz való viszonya és kölcsönös recepciója lesz. /Egy jó szellemű írótábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Már 33 éve a néptánc, népviselet és népdal seregszemléjét a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn június utolsó vasárnapján rendezték meg, idén a soron következő 34. fesztivált pénzhiány miatt júl. 23-ra halasztották, tájékoztatott Lőrincz György író, a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség udvarhelyi körzetének vezetője. A program a szokásos lesz idén is, a közreműködő fúvószenekar Székelykeresztúrról fog érkezni. /Komoróczy György: Szejke-nap július huszonharmadikán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány meghívására júl. 18-án Székelyudvarhelyen Magyarország és Románia Washingtonból nézve címmel tartott előadást Jeszenszky Géza történész, Magyarország amerikai nagykövete, volt külügyminisztere. Előzőleg Zetelakára és Marosvásárhelyre látogatott a vendég. Jeszenszkyt Lőrincz György író, az alapítvány elnöke köszöntötte. A közel-keleti vagy délszláv válságra tekintve nagyra értékelik Amerikában, hogy Romániában béke van, a magyar kisebbség részt vesz a kormányzásban, a magyar-román viszony kedvező alakulására lát esélyt az amerikai politikai elit, fejtette ki a diplomata. Románia NATO- és uniós csatlakozása az ország politikai vezetésétől függ, ugyanis Romániának is teljesítenie kell minden csatlakozási feltételt. Rémhírnek minősíthető, hogy Brüsszelben lezárták a NATO-bővítés listáját és nem vesznek fel több országot. A nagykövet megoldhatónak tartja a Kárpát-medencében az anyaország határain kívül élő magyarság úgynevezett schengeni gondjait. /Komoróczy György: Jeszenszky Géza Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

Sikeresek voltak a VI. Folknapok, melyet a Székelyudvarhelyi Fiatal Fórum /UFF/ szervezett meg. Kallós Zoltán előadásból kiderült, hogy a csángók szomorú sorsa nem változott az utóbbi tíz év alatt. Lassan ugyan kitermelődik az értelmisége, de a csángók annyira elszigeteltek, hogy már csak a fellelhető értékeket lehet menteni gyűjtőmunkával menteni kell. Lőrincz György író és Róth András Lajos méltatta a székelydályai Cs. Gergely Gizella, ma már Magyarországon élő nyugdíjas tanítónő munkásságát, illetve sorban a negyedik könyvét. Az Udvarhelyi varrottasok (Haáz Sándor társszerkesztővel), az Irhabőr a népviseletben, a Varrott csipke Györgyfalva népművészetében után az Asszonyi helytállás Székelyföldön csodálatosan helyezi el a székely falut ebben a világban, a családtörténeteken, a gyermekkorból átmentett emlékeken keresztül. /Bálint Rozália: Érdeklődést kiváltó előadások. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

A Székelyudvarhelyen működő, Lőrincz György író által létesített Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány nov. 25-én a Városháza dísztermébe hívja az irodalomkedvelőket két fontos esemény alkalmából: köszöntik azokat az erdélyi magyar írókat, akik az idén töltötték be 70. életévüket vagy hetven fölött valamelyik kerek évfordulót: 75-öt, 80-at, 85-öt, 90-et. Az évek sorrendjében ők a következők: Szabó Gyula, Csávossy György, Kabós Éva, Hornyák József, Létay Lajos, Sombori Sándor. Ismertetik az irodalmi alapítvány által idénre meghirdetett esszépályázat eredményeit, kiosztják a pályadíjakat az első három pályázónak. A beküldött tanulmányokat elbíráló bizottság tagjai: Gálfalvi György író, dr. Kántor Lajos irodalomkritikus, Lőrincz György író. Az ünnepélyes műsorban fellépnek a helybeli Palló Imre Művészeti Iskola diákjai. /(Komoróczy György): Írók köszöntése és díjazása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

Lőrincz György író megállapította: a romániai magyar irodalom legnagyobb gondja: nincs aki felvállalja, szervezze, amit meg kellene szervezni ebben az irodalomban. - Ahol van szervező, ott működik az írószövetség. Például a temesvári fiók hetente klubesteket tart, ezek egyben közönségtalálkozók is. E rendezvényekre pénzügyi fedezetet kapnak a Román Írószövetségtől. Pongrácz Mária /Temesvár/ elmondta, hogy Laurentiu Ulici, az országos szövetség elnöke (e beszélgetés egy nappal a román irodalomkritikus tragikus elhalálozása előtt készült) tájékoztatta őket: kijárták a kormánynál, hogy a kisnyugdíjas írók anyagi támogatást kaphassanak. Ha Kolozsváron nem működik az írószövetség, ennek az az oka, hogy a kolozsvári írók nem tudták megszervezni azt. És ugyanez érvényes Marosvásárhelyre is. Székelyudvarhelyről nézve olyan, mintha nem is működne az írószövetség. - Az írószövetség vezetőségébe két magyar nemzetiségű személyt választottak be, Gálfalvi Zsoltot és Balogh Józsefet. Ők terjesztik elő azoknak a könyveknek a címlistáját, amelyek érdemesek az írószövetség díjaira. Ezt Lőrincz György csak az újságból tudja. - Lőrincz György 1995-ben létrehozta a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványt. Úgy látta, hogy a vidéken élő idősebbek kihulltak az erdélyi magyar írótársadalom figyelméből. Ezért ő arra gondolt, hogy ezeket az embereket mindenképpen méltányolni kell. - A múlt évben kisregénypályázatot hirdettek, amelyre száz pályamunka érkezett, azonban csupán hármat lehetett díjazni. Az alapítványt tavaly háromszázezer forinttal támogatta az Illyés Közalapítvány. Egy-egy millió lej nettó összeget kaptak a hetvenedik életévüket betöltő írók. - Az írók segélyre szorulnak, függetlenül életkoruktól. Lőrincz György azt javasolta Szabó Tibornak, a HTMH elnökének, hogy a könyvkiadást támogató pályázatot a könyv kaphassa meg, illetve, hogy az író tárgyalhasson a kiadóval. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a kiadók megkapták a megjelenést támogató összegeket, a szerzők pedig honoráriumként kaptak vagy húsz példányt a kötetből. - Lórincz szerint a kiadó dolga lenne, hogy a befolyt pénzből méltányos honoráriumot fizessen a szerzőnek. - Föl kell venni a kapcsolatot a Román Írószövetséggel, hogy a magyar írók is részesüljenek a költségvetési keretből. /Oláh István: Mire jó egy alapítvány? Beszélgetés Lőrincz György székelyudvarhelyi íróval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

"A Magyarországért, Édes Hazánkért Kiadó a Millennium jegyében könyvsorozatot indított útnak A magyarokhoz címmel. Eddig két kötet jelent meg - egy vers és egy prózaantológia - a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiumának támogatásával. Az erdélyi vagy erdélyi származású szerzők között van Beke György (Kodály-intelem), Köteles Pál (Magyarország - európaiság), Lőrincz György (Márton Áron mítosszá lett élete, Tamási, te csillag!), Nagy Zoltán (Az erdélyi magyar művészet kisebbségi élete), Székedi Ferenc (Maroknyi székely) és mások. /Guther M. Ilona: A magyarokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./"

"Tisztújítás volt az Írók Marosvásárhelyi Egyesületénél. A Romániai Írószövetség titkára, Balogh József vezette az ülést. Az Írószövetség vezetőtanácsába Gálfalvi Györgyöt és Mihai Sint küldte el a tagság. A marosvásárhelyi egyesület héttagú vezetőséget választott, ebben Zeno Ghitulescu és Káli Király István a két társtitkár, a tagok pedig: Bogdán László (Sepsiszentgyörgy), Ferenczes István (Csíkszereda), Nistor Eugen, Dumitru Muresan (Marosvásárhely), Lőrincz György (Székelyudvarhely). /Beszámoló nem volt...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"

"Az 55 éves Lőrincz Györgyöt /Székelyudvarhely/ az erdélyi, Kárpát-medencei és összmagyarság sorskérdése írói eszmélése óta mindig érdekelte. Bizonyítják ezt eddig megjelent könyvei. A rendszerváltozás előtt is kényes(ebb) kérdéseket feltáró Lőrincz György, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány létesítője és elnöke soha nem kapott semmilyen kitüntetést, elismerést. /Ne csüggedj el, kicsiny sereg. Lőrincz György író köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./"

"Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) bejelentette megalakulását, a Magyar Írószövetség tagjainak járó Tájékoztató legfrissebb száma is közzétette: a hargitafürdői írótáborban megalakult a szövetség erdélyi csoportja. Pomogáts Béla, az Írószövetség elnöke bejelenttte: a Magyar Írószövetség kész arra, hogy a megalakult íróközösséggel minél szorosabb együttműködést és társas viszonyt alakítson ki. A jövő évi erdélyi írótáborig a romániai magyar írók gondjainak feltérképezésével megbízták az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványt. A székelyudvarhelyi székhelyű alapítvány elnöke, Lőrincz György elmondta, ő nem hallott ilyesmiről. Az idei tábornak a kitűnő szervezés ellenére bekövetkezett sikertelensége és az emiatti rossz sajtóvisszhang eltántorította a szervezőket a megismétléstől. Lőrincz György Gálfalvi Zsolttal, a magyar PEN Klub elnökével a napokban közölte, szándékában áll "befagyasztani" az alapítványt, mert az idei pályázatra a magyar államtól mindössze százezer forint támogatást kapott az EMIA, tehát "az erdélyi irodalmat már Magyarország sem tudja finanszírozni". Lőrincz György szerint amint az E-MIL alapítóinak névsora nyilvánosságra kerül, azonnal jelentkezik majd egy újabb szövetség, erre majd egy még újabb megalakulása licitál rá, és ez a dolgok rendje. Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány mindeddig mindent megtett, amit tehetett, sőt, olyan írókhoz is, mint Nagy Mária, Anavi Ádám vagy Létay Lajos, akiket mindenki más már rég elfelejtett, az EMIA rendszeresen küldött értesítőket és születésnapi köszöntőket. / Lesz-e jövőre írótalálkozó Hargitafürdőn? = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./"

"Valahányszor fölmerül az erdélyi magyarság helyzete, a román politikusok kijelentik, hogy az erdélyi magyarság több joggal bír, mint Európa bármely kisebbsége, sőt mint a többségi nép. Lőrincz György néhány példát hozott arra, hogy mi a valóság. Az erdélyi magyarság tíz éve kéri a román államtól egy erdélyi magyar állami egyetem létrehozását. Romániában ma több mint 50 állami egyetem van, ezek között egy sincs magyar. A magyarságnak - számarányának megfelelően - 3-4 erdélyi magyar egyetem járna. Ugyanez a helyzet a külföldön tanuló ösztöndíjas román egyetemisták helyzetével is: 15 000 román egyetemista tanul román állami ösztöndíjjal a különböző európai s nem európai egyetemeken. Ha az egyenlőség működne, közülük 1500 magyar etnikumú diák lenne. "Kérem, mutassanak egyet"- írta Lőrincz. - Székelyföldön sem a tavalyelőtti üzemanyagjegyeket nem kapta meg a falusi lakosság a legtöbb helyen, sem az egy megművelt hektárra beígért 1 millió lejes támogatást. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági gépvásárlásokhoz nyújtott kedvezményes kölcsönöknél is. Konstanca megye 1500 traktorvásárlásra kapott kölcsönt. És Hargita megye? Hargita és Kovászna megye úthálózatának helyzete szintén beszédes példa. /Lőrincz György: Egyenlőbbek az egyenlők között... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./"

"Körkép - 2001 címmel a budapesti Magvető Könyvkiadó az ünnepi könyvhétre prózakötetet adott ki. Huszonhárom magyar író - anyaországi, határon túli, illetve nyugat-európai - kisprózáját tartalmazza. A közismert Duba Gyula, Ferdinandy György, Parti Nagy Lajos, Podmaniczky Szilárd, Szakonyi Károly, Závada Pál szerzők társaságában található egy erdélyi író is: a székelyudvarhelyi Lőrincz György. Írásának címe: Az elveszített sziget. Sokatmondó soraiból idézek néhányat: "Gyönyörű sziget volt, amihez hasonló nem volt több a világon. Hatalmas, lankás, bőségesen termő földekkel volt megáldva... Azt beszélték, a szigetet két oldalról - keletről és északról - hatalmas hegyek vették körül... erdőségek borították mindenütt, amelyet nem tört meg más, csak suvadásos dombok, fehéren vagy szürkén magasló kősziklák, várak, kastélyok, amelyeken esténként csillagok könyököltek... Tény, hogy ez a sziget, miután valamilyen oknál fogva elveszett, egyre szépült. Az öregek emlékezete rubinttal, gyémánttal ékesítette..., amikor néha-néha botjukra támaszkodva kiértek a falu végére, s látták, hogy még mindig akadnak olyanok, akik hisznek e szigetben, s ott csüngnek a fán és néznek el napnyugat felé. Haza". /Komoróczy György: Körkép - 2001 = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./"

"Lőrincz György /Székelyudvarhely/: Az elveszített sziget című novelláskötetét mutatják be nov. 2-án, az író részvételével Csíkszeredában, a Corvina Könyvesházban. /Könyvbemutató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./"

"A Csíkszeredában megjelenő Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztői első ízben 1998-ban, a lap egyéves születésnapján osztották ki a lap nívódíját. Ferenczes István főszerkesztő elmondása szerint évente azoknak adják át a díjat, akik a legjobb írásokat közölték a lapban az esztendő során. 1998-ban Kovács András Ferenc, Tánczos Vilmos, Benkő Levente, 1999-ben Gazda József, Bogdán László, Vincze Gábor, 2000-ben Oláh-Gál Elvira és Kányádi Sándor vehették át a díjakat. Az idei díjátadásra nov. 7-én került sor a lap szerkesztőségében, ahol Máthé Éva, Király László és Lőrincz György részesültek az elismerésben. /(Daczó Dénes): Negyedik alkalommal. Kiosztották a Székelyföld nívódíjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./"

"Ünnepi hangulatban adták át az elmúlt hét végén a hagyományos polgármesteri díszokleveleket Székelyudvarhelyen. A kitüntettek között volt dr. Márton Gyárfás, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, dr. Balla Árpád főorvos, dr. Gyöngyössy János ny. főorvos, Lőrincz György író, Tankó Albert oktató, népművész, dr. Kaizer László zeneszerző, Geréb Attila református lelkipásztor, dr.Toró Tibor akadémikus és dr. Veress László, az Illyés Alapítvány igazgatója. /Székelyudvarhelyi díszoklevelek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./ "

Keller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese nem hazudtolta meg pártja eddigi álláspontját a határon túli magyarság kérdéskörében, állapította meg Lőrincz György. Az a párt, amely évtizedekig a szinte nem tett semmit a határon túli magyarság érdekében, eltűrte, elnézte a jogfosztottság olyan fokát, amely kis híján az önfeladással járt, nos ez a párt, a kedvezménytörvény aláírása után azzal ijesztgeti a magyarországi munkavállalókat, hogy 23 millió "román" (ismert számunkra a szóhasználat) fogja ellepni Magyarországot, megnyomorítva ezáltal az ottani munkavállalókat. Ennél már csak az SZDSZ játszik szebben, amely a kedvezménytörvény egész vitája során tálcán kínálta fel a jobbnál jobb érveket a román kormánynak a magyar kormánnyal szembeni vitájában. /Lőrincz György: 23 millió munkavállaló? avagy a demagógia a köbön. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 7./

Udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportja nyilatkozatot adott ki: megdöbbenéssel szereztek tudomást az Udvarhelyi Híradó 2002. január 16-i számában arról, hogy Verestóy Attila szenátor, udvarhelyszéki RMDSZ-elnök nem fogja igényelni a magyar igazolványt, mivel vallomása szerint nem egy ilyen dokumentummal kell igazolnia magyarságát. "Erkölcsileg elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az Udvarhelyszéki Felügyelő Testületben olyan szenátor elnököljön, aki a nemzetünkkel való közösséget ilyen értelemben nem vállalja. Ezért mi, udvarhelyszéki értelmiségiek kérjük az Országos Felügyelő Testületet, hogy a legrövidebb időn belül szíveskedjék kinevezni erre a tisztségre a Kedvezménytörvény szellemiségéhez méltó, azzal azonosuló és azt felvállaló személyt, aki nemzetünk szolgálatában jó példával jár elöl." Az aláírók: Kedei Mózes unitárius lelkész; Hegyi Sándor református lelkipásztor; Albert Sándor református lelkipásztor; Dr. András Zoltán szakorvos; Komoróczy György közíró–nyelvművelő; Lőrincz György író; Dr. Farkas Csaba orvos, RMDSZ-elnök; Fülöp Lajos múzeum igazgató, RMDSZ-alelnök; Székely Attila régész–tanár; Balázs Béla, a Petőfi Sándor iskola igazgatója; Dr. Farkas Sándor RMDSZ városi tanácsos; Dr. Sebestyén Gyula orvos; Szombatfalvi József unitárius esperes. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Fodor Sándort választotta meg az újonnan alakult EMIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) elnökének. Fodor elmondta, hogy jó kapcsolatban akarnak lenni a Romániai Írók Szövetségével, a Magyar Írók Szövetségével vagy a Romániai Magyar PEN Központtal, de az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvánnyal is, amelynek vezetője és mindenese egy személyben Lőrincz György, a kiváló prózaíró, Fodor jó barátja. /Bodoki Árpád: Beszélgetés Fodor Sándorral, az újonnan alakult EMIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) elnökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./ Márkus Barbarossa János, külföldön élőként fontosnak tartotta Erdélyben az E-MIL megalakítását. Egy érdekvédelmi szervezet nélkülözhetetlen, viszont a táborokra szakadás mindeddig meggátolta ennek létrehozását, magyarázta döntését. Számításai szerint közel ötven tagja lehet az E-MIL-nek. /Nagyálmos Ildikó: Mozgékonyabb és könnyebben kezelhető. Interjú Márkus Barbarossa Jánossal, az Erdélyi Magyar Írók Ligája ötletgazdájával és kivitelezőjével. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 15./