A megyei tanácstól támogatásként kapott 20 000 új lejből megkezdték Sepsibesenyő műemlék templomának mentését. A templomot azért nyilvánították műemlékké, mert az északi és a nyugati oldalfalon középkori freskómaradványokra találtak. Még ma sem végérvényesen eldöntött, vajon nem maradhattak-e meg részletek az egykori Szent László-képsorból is. /(Kgy. Z.): Tatarozzák a sepsibesenyői műemlék templomot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

A Romániai Magyar Dalosszövetség 2006. november 18-án tartotta évi beszámoló gyűlését Kolozsváron. A kórusok, fúvószenekarok több mint száz képviselője volt jelen Szatmártól Sepsiszentgyörgyig. Az évi beszámolót Tóth Guttman Emese elnöknő olvasta fel. 2006-ban Bartók Béla születésének 125. évfordulója tiszteletére a Dalosszövetség a Bartók-év jegyében szervezte tevékenységét. Ebben a szellemben szerveztek Nagyszebenben, Besztercén, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Nagyenyeden, Tordaszentlászlón a kórustalálkozókat. Ebben az évadban (2005. november – 2006. november) 32 kórustalálkozót tartottak az énekkarok, többnek volt nemzetközi jellege. Gyimesbükkön 2006 áprilisában, a római katolikus templom felszentelésének 30. évfordulóján tartott ünnepséget, ahol 18 énekkar magyar és latin nyelvű kórusműveket énekelt. Májusban Sepsibodokon a XIII. Cantate egyházi zenekar találkozót rendezték a református műemléktemplomban. Májusban a Kolozsvár-monostori református templom énekkara Zsoltáros Énekkari Találkozót szervezett. Júniusban a XVII. Szent László-napi kórustalálkozón vehettek részt az énekkarok Tordaszentlászlón. Júliusban a Kolozs megyei Kisbácsban gyűltek össze a református templom avatásának évfordulóján. Szilágybagoson a negyedik találkozót tartották meg a református templomban. Lehetne sorolni még a települések neveit: Aranyosgyéres, Aranyosegerbegy, Méra, Máramarossziget… /Guttman Mihály: /Guttman Mihály: A Romániai Magyar Dalosszövetség évi közgyűlése. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. február/

Marosfelfaluban a református egyház tulajdonában levő Árpád-kori templomot mintegy 800 évvel ezelőtt, II. Géza magyar király idejében építették a betelepített szászok. A hajó IV. Béla-kori, erről a falba helyezett téglák tanúskodnak. A templom udvarán levő temetőt Szent László rendelete után kezdték használni. E történelmi műemléket szeretné az egyházközség felújítani. Borbély László miniszter megígérte, ha elkészül a terv és a munkálatok költségvetése, megpróbál segíteni. A helyi önkormányzat támogatja a romtemplom felújítását. /(vajda): Ritka műemlék a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

A 190 éve született Arany Jánosra emlékeztek Nagyváradon és a költő szülővárosában Nagyszalontán. Nagyváradon első ízben szerveztek Arany-megemlékezést, amelynek ötlete Tódor Albert alprefektustól származik. Az alprefektus elmondta, Arany János Bihar leghíresebb szülöttjének számít, ezért tartotta fontosnak, hogy a megye román ajkú lakói is megismerjék életútját, munkásságát, amelyet Dánielsz Endre hajdúvárosi Arany-kutató ismertetett a jelenlévőkkel. A nagyváradi Szent László és az Ady Endre Gimnázium diákjai és tanárai gyűltek össze a fiatalok verses műsorára. Dánielisz Endre hosszú időn át vezette a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumot, majd tanárként is a költő munkásságát kutatta. Nagyszalontán a hagyományokhoz hűen a költő egész alakos emlékszobránál kezdődött az évfordulós ünnepség. A költő tiszteletére az idén tizenkettedik alkalommal megszervezett Arany János versmondó versenyre idén kevesebben jelentkeztek Az Arany János Művelődési Egyesület ez évben is két kategóriában hirdette meg a versenyt: a jelentkezőknek egy Arany-balladával és Sinka István egy versével vagy prózájával kellett benevezniük. Patócs Júlia, az egyesület elnöke szerint a jelentkezők kis száma azzal magyarázható, hogy ebben az időszakban több más szavalóverseny is zajlik, így a jelentkezők megoszlanak. /Gergely Gizella: Esős ünnep balladával. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Csutak Levente grafikusművész arcképcsarnoka látható Gyergyószentmiklóson, a Művelődési Központban. A kiállítás súlypontja az 1848–49-es „örökmécseseken” van, de nem feledkezik meg a Székelyföldön talán legjobban tisztelt Szent László király megrajzolásáról sem. /Bajna György: Rajzokban is élők. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének képviselői továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a város történelmi főterét ismét a városalapító Szent Lászlóról nevezzék el, oda a szent király szobrát visszaállítsák, illetve a magyarság számarányát figyelembe véve az utcák 26 százaléka kapjon magyar elnevezést Nagyváradon. Bejelentették, ha ez nem történik meg, az ügyben polgári engedetlenségi akciók sorozatához folyamodnak. Az utcanevek terén a szervezet az elmúlt év tavaszán kezdett aláírásgyűjtésbe a városban. Akkor 46 civil szervezet, közöttük az egyházak és az RMDSZ több körzeti szervezete is a kezdeményezők mellé állt, javaslatukat az RMDSZ-frakció a városi tanács elé is terjesztette. A kezdeményezést csökkentett mértékben szavazta meg a tanács. Szent László nevéről a többségében román nemzetiségű tanácsosok hallani sem akartak, a magyar utcanevek szaporodása is nagy riadalmat keltett, mi több Petru Filip polgármester kijelentette, szerinte nincs sok értelme a magyar feliratoknak, mert a magyarság akkora sebességgel fogy a városban, hogy lassan nem lesz aki olvassa ezeket. Végül az RMDSZ-frakciónak sikerült elfogadtatnia, hogy az utcanév-táblákat újakra cserélik, a már meglévő, de elírt magyar neveket kijavítják, illetve a megnevezések után magyarul is feltüntetik a táblákon az út, utca, tér, sétány szavakat. A határozat végrehajtását tavaly szeptemberben kellett volna elkezdeni, de eddig semmi sem történt. Nagy József Barna, az EMI helyi elnöke elmondta, írásban kértek tájékoztatást az ügyről, a válaszban a városvezetés arra hivatkozott, hogy pénzhiány miatt késik a táblacsere, de a határozatot végrehajtják. „A késedelem oka az, hogy mind a 722 utcanévtábla feliratát ellenőrizni kellett, újat kellett terveztetni – nyilatkozta Biró Rozália alpolgármester. Ő nem lát esélyt arra, hogy több magyar utcanevet kapjon a város. /Gergely Gizella: Szimbolikus honfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

A múlt héten ismeretlenek eredeti magyar neveikkel látták el Nagyvárad egyes utcáit. Többek szerint a tettesek megunták az RMDSZ tétlenségét, az RMDSZ helyi vezetője viszont természetesen nem díjazza az akciót. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi elnöke korábban kijelentette: az EMI polgári engedetlenségre is kész a magyar utcanevekért. Körös utca, Kapucinus utca, Zöldfa utca, Szent László tér – ezek az elnevezések jelentek meg Nagyvárad belvárosában, ezek azonban nem a helyi tanács által kihelyezett utcanévtáblák, hanem fekete festékkel, titokban az épületek falára rótt írások. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke azt nyilatkozta: nem tudja, kik lehettek a „tettesek”, de mint mondta, „úgy látszik, a kezdeményezésünknek hatása volt abban, hogy valakik ezt megcsinálták. Mi továbbra is folytatjuk hivatalos küzdelmünket az utcaelnevezések ügyében, de úgy látszik, egyesek megunták azt a módot, ahogyan mi küzdünk”, tette hozzá. Barta Béla, az EMI váradi alelnöke úgy értékelte, hogy ez minden bizonnyal üzenet az RMDSZ-nek, hogy tegyen többet a magyar elnevezésekért. Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke az eset kapcsán kijelentette: „Vannak olyan típusú lehetőségek, melyekkel élni lehet. Jogos az, hogy legyenek magyar feliratok a városban, de azzal nem értek egyet, hogy éjjel valaki partizánakciószerűen felírja az épületek falára az elnevezéseket; már csak azért sem, mert azok az épületek lehetnek műemlékek, templomok is. Az épületek tulajdonosai biztos, hogy ennek így nem örülnek”. (A Bihari Napló nyomán) /Visszakapták nevüket Nagyvárad utcái. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 18./

Az egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ együttműködve szervezik Nagyváradon a hétvégén kezdődő, 16. Festum Varadinum rendezvénysorozatot. Az ünnepség keretében többek között komolyzenei koncerteket, népi mesterségek szemléjét és könyvbemutatókat tartanak. A rendezvénysorozatot a hagyományokhoz híven a Szent László-körmenet zárja. „A Varadinum életében három periódust különböztethetünk meg – értékelte Tőkés László püspök sajtótájékoztatóján. – Az első évek rendezvényeit a magyarság teljes összhangja, összefogása és az egyetértés jellemezte. A második periódus minden rendezvényét a széthúzás bélyegezte meg, míg újabban mindenki szervezi a maga ráeső részét, nem kaszálunk egymás szénájába, nincsenek ellentétek. ”A Varadinum az anyák napja és a gyermekvédelem jegyében megszervezett családi nappal veszi kezdetét április 28-án a Várad-réti református templomban. Ugyanezen a napon Kodály Zoltán születésének 125. évfordulójáról is megemlékeznek. A nyitórendezvényt április 29-én a Várad-réti református templomban szervezik meg. A következő napokban 40 népi mesterséget mutatnak be az Apáról fiúra című rendezvényen. A népfőiskolák helyzetéről tartanak szemináriumot, bemutatkoznak a civil szervezetek, Pomogáts Béla tart könyvbemutatót, a Festum Varadinum emlékkönyvet is bemutatják, a rendezvénysorozatot a Honvéd táncegyüttes Bartók útjai című előadásának premierje zárja. /Gergely Gizella: Együttműködés a 16. Festum Varadinumon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

Folytatódik Nagyváradon, Szent László városában a XVI. Festum Varadinum. Háromévnyi kimaradás után együtt tartja idén Nagyvárad magyarsága az egyhetes városünnepet, nincs külön RMDSZ-es és külön református rendezvény. Az április 29-i vasárnapi hivatalos megnyitót a nagyvárad-réti református templomban tartották, ahol Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett igét. A templomban a rengeteg helyi és magyarországi közéleti személyiség mellett jelen volt Tempfli József római katolikus megyéspüspök is. Rengeteg érdeklődőt vonzott a Kanonok sorra az Apáról fiúra elnevezésű népi mesterek vásárral egybekötött kiállítása. Május 2-án volt a Civil Társadalom Napja volt, átadták a Bihar kultúrájáért díjakat. /Both Abigél: Együtt ünnepel Várad magyarsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

A római katolikus szentmisét követő, immár hagyományos körmenettel, majd a színházban megtartott Varadinum-gálával május 6-án véget ért Nagyvárad magyarságának egy hétig tartó ünnepe, a XVI. Festum Varadinum. A körmeneten több mint ezren vettek részt, az egyházi vezetők mellett jelen voltak az RMDSZ helyi tisztségviselői. Május 4-én Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a Történettudományi Intézet igazgatója Nemzeti történelem és kultúra az Európai Unióban címmel tartott előadást. A rendezvényen először mutatták be Romániában a tavaly a legszebb magyar könyv címet elnyerő A magyarok krónikája című kiadványt. /Jeles vendégek a Festum Varadinumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ A szentmisén a Magyar Művelődésért Díj kuratóriuma Árpád fejedelem-emlékdíjat adott át Tempfli József megyés püspöknek. Este a budapesti Honvéd Táncegyüttes gálaműsora zárta a Varadinum utolsó napját. A Novák Ferenc vezette táncegyüttes a Bartók útjai című produkciójának erdélyi bemutatója alkalmából a Varadinum-díjat is átadták. Sokaknak úgy tűnt: a városalapító Szent László tiszteletére, a helyi magyar értékek felmutatásának céljával rendezett programsorozat színvonala csökkent. Sárközi Zoltán, a helyi Magyar Polgári Egyesület volt elnöke felháborítónak tartja, hogy a város ünnepe alkalmával nem a helyi együtteseket, színházi társulatot népszerűsítettek a szervezők, hanem az importkultúra bemutatását karolták fel. Az Ady Endre Gimnáziumban Luxemburgi Zsigmondról szóló történelmi vetélkedő, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság történelmi pályázatának díjkiosztó ünnepsége zajlott. „Minden egyszerre történik, egymásra szervezték a programokat, nem csoda, hogy egy-egy helyszínen kevesen jelennek meg, jóval kevesebben, mint tavaly” – elégedetlenkedett Dukrét Géza, a műemlékvédő bizottság elnöke. Dukrét megalázónak tartja, hogy Csocsesz meg Zalatnay Sarolta fémjelzi az ünnepet. /Gergely Gizella: Importsztárok vagy helyi érték? = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

Kristófi János nagyváradi festőművész immár tizedik alkalommal mutatja be alkotásait Budapesten, ezúttal a Gellért Szállóban. A május 24-éig megtekinthető tárlatot Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg. Szent László városának festője többször megfestette a váradi magyar király alakját, de felkeltette érdeklődését a többi magyar szent is. Frigyesy Ágnes: Szent László festője Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Dóczy András a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán Kós András, Vetró Artur és Korondi Jenő tanárai irányításával végezte a szobrász szakot 1976-ban, ezt követően egy évig rajztanárként dolgozott Csíkszentsimonban, majd a tanulók házánál vezetett szobrászkört. 1983-tól szabadfoglalkozású, visszatért az apai örökséghez, a kőfaragás gyakorlásához. Mindez közeledést jelentett a szobrászat felé, ugyanis szobrok talapzatának elkészítéséhez, megtervezett műemlékek kivitelezéséhez egyre gyakrabban vették igénybe szobrászkollégák. A rendszerváltás után nyílt alkalom számára a monumentális munkák elkészítésére. A 2000-ben Nagyváradon felállított Millenniumi-emlékmű elkészítésénél méltó társa Bocskay Vincének és Gergely Istvánnak. A kézdivásárhelyi világháborús emlékművet Bocskayval és Sántha Csabával együtt állították fel. Az aradi szabadságszobor hiányzó kőoszlopait, darabjait is tőle rendelték meg. Az elmúlt évben két 1956-os emlékműnek a társszerzője: a nagyváradi emlékmű esetében Gergely István tervéhez társul kivitelezőként, Sepsiszentgyörgyön Varga Mihály és Sántha Csaba nevéhez adta a magáét, kivitelezőként. A kilencvenes években készült márványszobra a Monospetriben felállított Madonna-kompozíció, pályázaton pedig díjat nyert Márton Áron portréja. A június 23-án Csíkszentsimonban felállítandó Szent László király szobor teljesen az ő alkotása, a szobor és a talapzat is. Talapzatostól három méter magas a szobor. /Ferencz Imre: Szobor és talapzat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

Június 23-án kezdődnek a Kászoni Falunapok. Könyvtár- és képtáravató, néptánctalálkozó, hagyományőrző műsorok és szórakoztató programok lesznek. A Bóbiska néptánctalálkozón több együttes fellép. Székelyderzsen június 23-án kezdődnek a falunapok. A Forgórózsa citeraegyüttes fellépése után Gerendás Lajos Székelyderzs és erődtemploma című könyvét mutatják be. Csíkszentsimonon a Szent László Napok programjában gyermekversenyek is lesznek. A szervezők: Szentsimoni Fiatalokért Egyesület és a Csorgó Fiatalok Szervezete. /Antal Ildikó: Falunapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

Immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a lármafa-találkozót, ezúttal a Beszterce megyei Cegőtelkén. Az Árpád-házi Szent László király emléke előtt tisztelgő találkozót 2000-ben a Magyarok Székelyföldi Társasága kezdeményezte, s immár nyolc éve a szórványban élő magyarok helyzetére kívánják felhívni a figyelmet. Az idei rendezvényre egy autóbusznyi résztvevő indult a cegőtelki Cserhalom emlékműtől Felvidékre, bejárva a Szent László emlékét idéző helyeket. A hét végén avatták fel a Brassó megyei Hosszúfaluban az evangélikus közösség vallásos-kulturális otthonát, a Keresztyén Csángó Házat. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke ünnepi beszédében elmondta: a szövetség az egyházak partnere kíván lenni abban, hogy a magyarság számára fontos épületek törvényes úton kerüljenek vissza a közösségekhez. „Azoknak a négyfalusi evangélikus magyaroknak, akik 1938-ban ennek az épületnek a létrehozásán fáradoztak, legsötétebb jövőképei között sem szerepelhetett az, hogy az evangélikus közösségnek vissza kell vásárolnia majd jogos tulajdonát. A Keresztyén Csángó Ház az önök kitartásának és közösségi összefogásának gyümölcse, amely mindannyiunk számára példaértékű” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. /Lármafa-találkozó Cegőtelkén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Háromszék – Kézdiszék, Sepsiszék, Orbaiszék – olvasható azon a hármas kopjafán, amelyet június 23-án avattak fel Gelencén a Bodor György Művelődési Ház udvarán. Az eseményt a nyolcadik alkalommal megszervezett Gelencei Napok keretében szervezték; az avatóünnepséggel egy időben a nemrég megalakult Szent László cserkészcsapat 11 tagja is letette az esküt. A kopjafaegyüttest a gelencei Both fivérek, László és Imre a csernátoni tájmúzeum vezetője, Haszmann Pál irányításával készítették el. Többek között a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekara és mazsorettcsoportja, valamint a kolozsvári Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat lépett fel, számos koncert és sportrendezvény zajlott. /Bartos Lóránt: Kopjafaavató Gelencén. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Arad megyében június 27-én az ágyai erdőben lévő, tavaly felújított Szent László-kápolnában 60 év után újra templombúcsút ünnepeltek. Az ünnepélyes szentmise előtt a kisjenői katolikus fiatalok keresztútjárást tartottak a kápolnához vezető, szintén felújított stációknál. Szentbeszédében Király Árpád marosi főesperes Szent László életéről, erős hitéről szólt, kiemelve: azok a szent emberek, akik életmódjukkal fényt hoznak mások életébe. A szentmisét. Pántya Elemér plébánosnak ajánlotta fel, amiért fáradságot, időt és energiát nem kímélve a vadontól visszaszerezte Isten hajlékát a kultúra, a hitélet számára. /(balta): Templombúcsú 60 év után. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Felvinc 1747-ben épült római katolikus templomának védőszentje Szent László király. Az egyházközség 84 lelket számláló kis közössége a június 27-én megtartott templombúcsúval adózott szent királyunk emlékezete előtt. Az idei szentmisét dr. Marton József, a Babes–Bolyai Tudományegyetem teológiai fakultásának tanára celebrálta. Az ismert történész Szent László király érdemeit méltatta. Horváth István, a felvinci templom plébánosa hívei körében köszöntötte dr. Csucsuja István egyetemi tanárt, Gál Lászlót, a gyulafehérvári Gróf Majláth Guszáv Károly Római Katolikus Főgimnázium igazgatóját és másokat. /Takács Ildikó: Szent László-búcsú Felvincen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Sikeres volt a térség egyik legnépszerűbb kórusmozgalmi rendezvénye, a tordaszentlászlói, Szent László-napi kórustalálkozó. A rendezvény menete a hagyományokhoz igazodott: ünnepi istentisztelet, közös éneklés a cinteremben, majd díszes felvonulás a faluban. Elsőként a házigazdák, Tordaszentlászló énekkara lépett fel. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Kolozsvár Törökvágási Református Egyházközség Vegyes Kara, főleg a Magyarfenesi Vegyes Kar, amelyet Tóth Guttmann Emese Jagamas János-díjas karnagy vezetett. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tordaszentlászló – 18. kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

A nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban tartja idei vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A július 12-én kezdődő rendezvény házigazdája a Bihar Megyei Civil Szervezetek Szövetsége. A vándorgyűlés témája Szent László városa és a Partium, jelmondatául pedig egy ismeretlen szerző Ének Szent László királyról című versét választották a szervezők: „Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!/ Magyarországnak édes oltalma,/ Szent kerályok közt drágalátos gyöngy,/ Csillagok között fényességes csillag” Az előadók többsége a város történelméről, nevezetes személyiségeiről értekezik. Nagyváradot Dukrét Géza helytörténész és Péter I. Zoltán újságíró mutatja be a meghívottaknak, Fleisz János történész pedig a város múltjáról tart előadást. A vándorgyűlésen Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, író A Szent László legenda és a csillagos ég című könyvét mutatja be. A Nagyszalontán született Sinka István költészetéről Medvigy Endre irodalomtörténész beszél majd. A zárónapon a 81 esztendős Kristófi János nagyváradi festőművész is a vándorgyűlés vendége lesz, valamint Gazda József író, aki Varga Domokosra, az Irodalmi Társaságok Szövetségének alapító elnökére emlékezik. /Gergely Gizella: Szent László városában. Irodalmi társaságok találkozója Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

A Magyarok Székelyföldi Társasága által szervezett Lármafa-találkozó sorozat célkitűzései révén fontos szerepet tölt be a magyar kultúra ápolásában. Fő feladatának a Szent László-kultusz megőrzését tekinti. Ezt a Szent László nevéhez fűződő Kárpát-medencei helységek felkeresésével, megismertetésével és tartós kapcsolatok kiépítésével valósítja meg. A találkozó résztvevői felkeresik a cserhalmi ütközethez kapcsolódó kultúrtörténeti értékekkel rendelkező és ezt templomi freskókban megörökítő 48 települést (Erdélyben, Felvidéken, Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában). A 8. Lármafa-találkozó útiránya: Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda-Székelyudvarhely-Marosvásárhely-Cegőtelke-Sárospatak-Borsi-Margonya-Eperjes-Kassa-Rozsnyó-Kakaslomnic-Késmárk-Lőcse-Krasznahorka-Pelsőc-Tállya- Sepsiszentgyörgy. A Lármafa-találkozó székelyföldi csoportját Cegőtelkén fogadta Székely Pál és dr. Szántó Árpád, a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke és alelnöke. Cegőtelki fiatalok eljátszották a cserhalmi ütközet azon mozzanatát, amely templomi freskókban meg van örökítve. Ezután a székelyföldiekhez csatlakoztak a cegőtelkiek és a beszterceiek, és a csoport továbbindult a Felvidékre. A lármafások Borsiba emlékeztek arra, hogy a községben álló ősi kastélyban született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc fejedelem. A lármafások tapasztalták, hogy a többségében magyarok lakta Borsiban nem működik magyar óvoda és magyar iskola, a magyar anyanyelvű gyerekek szlovák nyelven tanulnak. A találkozó résztvevői Margonyán megkoszorúzták Dessewffy Arisztid honvéd tábornok, aradi vértanú sírját. A debrődi sírkertben koszorút helyeztek el Papp Anna volt polgármester asszony sírjánál, aki lelkes támogatója volt a Lármafa-találkozóknak, éltetője a Szent László-kultusznak. Kassán meglátogatták a Szent Erzsébet püspöki székesegyházat, a kassai dómot; a Rodostó-házat, II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának másolatát, a Szent Mihály-kápolnát, melyben létezett egy Szent Lászlót ábrázoló freskó, amelyet lemeszeltek. Kakaslomnicon megtekintettek egy Szent László-faliképet, majd Késmárk és Lőcse nevezetességei következtek. A 8. Lármafa-találkozó felvidéki záró-mozzanata a pelsőci református templomban tartott ünnepi istentisztelet volt. A 8. Lármafa-találkozó állásfoglalásában felszólított: építsünk közös jövőt. Van megoldás a megbékélésre, ehhez a múltat be kell vallani. Szükség van az autonómiára, az anyanyelvi oktatás biztosítására minden szinten, Borsitól Cserhalomig, akár Szabadkáig. /Trufán József tanár, a találkozó résztvevője: 8. Lármafa-találkozó. 2007. június 20-25. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

Augusztus 7-én is testükkel védték a Nagyváradon Sebes-Körös partját az Erdélyi-szigethegység Regionális Ökológiai Szolgáltatóközpont tagjai, akik augusztus 3-a óta folyamatosan őrzik a Dacia híd és a Szent László tér közötti szakaszt. A partrendezést elkezdő földgyalukat sikerült leállítaniuk, most arra figyelnek, hogy a fairtást se folytassák a munkások. A folyópart takarítására Dan Gherdan, a polgármesteri hivatal zöldövezetekért felelős osztályának vezetője adott parancsot. A tiltakozók hiába érveltek azzal, hogy a fák metszését ősszel vagy tavasszal kell végezni, illetve, hogy a környezetvédelem nem engedélyezte a favágást. Titokban zajló fairtásra panaszkodnak a folyópartra néző házak lakói is. Hajnalban vágták ki a fűzfákat, mondták. /Gergely Gizella: Titokban irtják a Körös-part fáit. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete mutatta be Jósa Piroska orvos Virágeső a nagyváradi utcaköveken című munkáját, mely a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság pályázatára készült, a könyvet az EMI adta ki. A könyv fő témája a nevezetes 1940. szeptember 6-a, amikor virágszőnyeg borította a váradi utcaköveket. „Köszönet érte, hogy mi, mai nagyváradi fiatalok, ha csak lelki szemeink előtt is, de átélhetjük, megérthetjük azt a csodát, amit talán úgy nevezhetnénk: magyar Nagyvárad. A könyvet végigolvasva, a gazdag fotóanyagnak is köszönhetően úgy érezzük, mi is ott vagyunk azon a szeptemberi napon a bevonulást váró nagyváradiak között. Mégis, szinte elképzelhetetlen ez. Elképzelhetetlen, hogy a számunkra oly drága magyar lobogóval volt feldíszítve a Szent László tér és az egész város. Ez a lobogó nem csak az utcán hirdette a magyar Nagyváradot, de még inkább, belül a szívekben. Nehéz elképzelni, hogy volt idő, amikor az utcán, a közhivatalokban, az iskolában nem szemlesütve beszéltek magyarul. Volt idő, amikor Nagyváradon magyarnak lenni nem jelentett megaláztatást, megtűrt állapotot. ” – olvasható többek között Nagy József Barna váradi EMI-elnök utószavában. /B. Zs. : Ne csak a veszteségekre emlékezzünk! Könyv őrzi a nagyváradi bevonulás emlékét. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 19./

Testi sértés vádjával ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést a rendőrségen Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnökségi tagja. Az EMI múlt heti akciója, amely során a református egyház ingatlanjaira négy darab kétnyelvű utcanév-táblát helyezett ki, tettlegességig fajult. Az ifjak csupán azt próbálták megakadályozni, hogy a Városi Utak Rt. alkalmazottjai alig négy óra elteltével jogtalanul leszereljék a táblákat, azonban az egyik alkalmazott felpofozta Csomortányit, akinek az ütéstől felhasadt a szája. Az ismeretlen férfiről telefonos fotó is készült. Nagy József Barna, az EMI nagyváradi elnöke szerint erre a polgári engedetlenségnek minősülő akcióra azért volt szükség, mert az önkormányzat nem tartja be azt a tanácsi határozatot, amely az utca, tér, sétány, park megnevezések kiírását magyarul is kötelezővé teszi. Az EMI több mint egy évvel ezelőtt azt kérte a város vezetőségétől, hogy a határozat értelmében helyezzenek el magyar nyelvű utcanév-táblákat is a megyeszékhelyen, valamint, hogy a jelenlegi Egyesülés (Unirii) teret, a város főterét nevezzék újból Szent László térnek. /Demeter Kinga-Erika: Feljelenti az EMI a pofozkodó munkást. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete megelégelte, hogy a városvezetés még az általa elfogadott határozatot sem hajlandó betartani, ezért több kétnyelvű táblát tettek ki református egyházi ingatlanok falára. A városvezetés köszönet helyett leverette és eltulajdoníttatta a táblákat, az azok védelmére kelt egyik fiatalt pedig tettlegesen bántalmazták. Az EMI-sek jogi útra terelik az ügyet, a táblaharcot pedig nem adják fel. Előzőleg a váradi EMI végigjárta a hivatalos utat, kérvényezte a városvezetéstől, hogy a magyar lakosság arányában, (vagyis a hivatalos adat szerint 28,9 százalékban) magyar utcaneveket helyezzenek el Szent László 900 éves városában, ahol Szent László emlékét egy „Sf. Ladislau” elnevezésű sikátor „őrzi”. Nagy József Barna nagyváradi EMI-elnök elmondta, feljelentést tesz az EMI és a KRE (Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az ingatlanok tulajdonosa) ismeretlen tettes, valamint a Crisana nevű magyarellenes román lap ellen. A lap már számtalanszor hazudott és rágalmazott az EMI és KRE kapcsán, fasisztának és szélsőséges eszmék képviselőinek nevezve őket. Az RMDSZ ezúttal sem állt ki a magyar ügyért tevékenykedő fiatalok mellett. /Bagoly Zsolt: Hatósági erőszakkal szerelték le a kétnyelvűséget Nagyváradon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 26./

Temesvár egykoron többnyire munkások lakta negyedében, a Gyárvárosban emelkedik a Millenniumi templom, a katolikus magyarság vallási gyújtópontja. Alapkövét a magyar honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából helyezték el, védőszentje a Magyarok Nagyasszonya, főoltárán Szent István és Szent László király, valamint Szent Imre herceg szobra látható. A templom felszentelésének évfordulója mindig kiemelkedő ünnep, amelyre a távolabbi vidékekről és a határon túlról is eljönnek a hívek. A régi hagyományt követve az idei templombúcsút is október hónap második vasárnapján, 14-én tartották. Dr. Diósi Dávid plébános meghívására az ünnepi szentmisét Oláh Zoltán, a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola rektora celebrálta, aki tizenkét teológiai hallgató kíséretében érkezett a városba. A búcsú alkalmából kolozsvári és osztrák vendégeket is fogadott a gyárvárosi plébánia. A templomban zajló nemzetközi orgonafesztivál keretében a szentmisén a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Zenepedagógia Tanszékének kórusa Geréd Erzsébet bécsi karmester vezetésével több zeneművet szólaltatta meg. A templom előtti téren a temesvári Eszterlánc és a dettai Búzavirág néptáncegyüttes kedveskedett rövid programmal az egybegyűlteknek. /Sipos Enikő: Búcsú a Millenniumi templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

Október 14-én, vasárnap az alig 170 lakost számláló Nyárádszentimre faluban felavatták az államalapító István király és Gizella királyné fiatalon elhunyt fiának, Szent Imrének a mellszobrát. Az eseményen részt vett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvényt kezdeményező Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság elnöke, Lokodi Edit, a Maros megyei tanács elnöke, továbbá több, határon innen és túli, Szent Imre nevét viselő település képviselője, a falu lakói mellett. Erdélyben a Hargita megyei Csíkszentimre után került sor a mostani, nyárádszentimrei ünnepségre, amelyet Székelybere polgármesteri hivatala és a helybéli református egyházközség szervezett. Gligor Róbert alapos helytörténeti ismertetőt tartott, amiből kiderült, hogy a legenda szerint Nyárádszentimre első lakóit még Szent László király telepítette be. A 13. században épített templomot Szent Imre hercegnek ajánlották fel, így erről kapta a település a nevét, amely már a 14. századi pápai tizedjegyzékben S. Emerico néven szerepel. A Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság minden Szent Imre nevet viselő faluban elhelyez egy-egy szobrot. – Az emlékbizottság azáltal, hogy a Szent Imre nevet viselő határon innen és túli településeknek egy-egy szobrot ajándékozott, egy látható erőteret alakított ki, amely összefogja nemzetközösségünk tagjait és cselekvésre ösztönzi őket, úgy, ahogy intelmeiben Szent István is fiát a hit megtartására, nemes tettek felvállalására tanította. Ma a megtartó, otthont teremtő erőt a megvalósíthatósági tanulmányok készítése, a gyakorlatba ültetett programok jelentik, amelyekhez szükség van az összetartásra az egységes Európában – mondta Lezsák Sándor, s megígérte, felkarolják a kicsiny nyárádmenti települést is. /Vajda György: Szent Imre-szobrot avattak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

Nagyváradon megtalálták a Szent László király (1077–1095) által építtetett rotondát, azaz a kör alakú templom maradványait. A nagyváradi várban dolgozó helyi és kolozsvári régészek úgy vélik, a korabeli iratokban említett toronykápolna részeit fedezték fel, amely számításaik szerint a Partium és Erdély legnagyobb kör alakú temploma lehetett. Egyelőre csak a felét tártuk fel, mondta el Mihálka Nándor nagyváradi régész. „Úgy tűnik, megtaláltuk azt a toronykápolnát, amelyben hajdanán a városalapító Szent László ereklyéit őrizték” – nyilatkozta Adrian Andrei Rusu kolozsvári kutató. Szent László földi maradványait az itt épült, de később teljesen megsemmisült székesegyházban helyezték el. /Toronykápolnára bukkantak a várban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

Nagyváradon a Szent László Katolikus Gimnáziumban minden ősszel összegyűlnek az erdélyi katolikus iskolák háromfős csapatai, hogy neves nagyjaink, példaképként választható elődjeink életrajzából felkészülve vetélkedjenek. A versenyre érkezőket Zalder Éva, az iskola igazgatója köszöntötte. Az idei verseny témáját a Szent Imre- és Szent Erzsébet-emlékév sugallta: az Árpád-házi szentek élete és lelkisége. A vetélkedő élményt jelentett szervezők, résztvevők és külső szemlélők számára egyaránt. A Szent László Gimnázium diákjai az István, a király című rockopera egy részletével bátorították a diákokat. Este táncház, további ismerkedés, vidám együttlét következett. /Farmati Anna: S a föld bölcs rendje visszatér…Katolikus gimnáziumok emlékversenye Nagyváradon. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 4./

Nagyváradon és Marosvásárhelyen sem szerelték fel a kétnyelvű utcanévtáblákat. Amíg a jelenlegi polgármester van funkcióban, nem is fogják, jelentette ki Biró Rozália nagyváradi alpolgármester. A helyi tanács tavaly szeptemberben határozott arról, hogy a táblákra az utca román neve mellé a tér, utca, sugárút magyar felirat is felkerül. Az eredeti, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete által javasolt elképzelés szerint – amelyet az RMDSZ-frakció terjesztett be és támogatott – a táblákon az utcák régi magyar neve is szerepelt volna. A román tanácsosok azonban csak az említett változatot voltak hajlandók megszavazni. Az önkormányzat még ezt a határozatot sem ültette gyakorlatba. Petru Filip polgármester kijelentette: „Nem foglalkoztunk vele, mert nincs sok olyan város Romániában, ahol magyar feliratok lennének. Nem akartuk, hogy ez konfliktust szüljön, amire eddig Nagyváradon nem volt példa, és nem is hiányzik. Szatmárnémetiben sincsenek magyar feliratok az utcanévtáblákon, pedig ott RMDSZ-es polgármester van. Ott mért nincsenek?” Biró Rozália szerint ha majd őt választják polgármesternek, akkor megoldódik az ügy. Az EMI már többször is megkereste az önkormányzatot az ügyben – nyilatkozta Barta Béla alelnök. „Nem válaszoltak a kérdéseinkre, és amikor időpontot kértünk, egyszerűen leráztak” – fogalmazott. Az EMI aláírás-gyűjtési akciót indított annak érdekében, a város főtere a jelenlegi Unirii helyett újra Szent László király nevét viselje. „Több ezer aláírás gyűlt össze, két héten belül benyújtjuk ezeket az RMDSZ-frakciónak, hogy terjessze a tanács elé” – mondta az alelnök. Biró Rozália megerősítette: az RMDSZ-frakció felvállalja az ügyet, de szerinte kevés a valószínűsége, hogy a tanács elfogadja a javaslatot. „A húsz román tanácsos nemmel, a 7 magyar természetesen igennel fog szavazni” – vélte. Közben Marosvásárhelyen a magyar nemzetiségű önkormányzati képviselők azért küzdenek, hogy álljon le az utcanévtáblák lecserélése. A polgármesteri hivatal megbízottjai mintegy tíz nappal ezelőtt kezdték el az új feliratok kihelyezését, amelyeken románul és magyarul is feltüntetik az utca, tér, sétány megnevezést, azonban a név csupán az állam nyelvén jelenik meg, például: „Piata Trandafirilor tér”. Az új típusú feliratokat egy elfogadott tanácsi határozat következtében helyezték ki. A múlt hónapban fogadott el a testület határozatot, az utcanevek pontos román és magyar nyelvű lajstromával. Bakos Levente, a fordításokkal megbízott alpolgármester kérdőre vonta a városháza illetékesét, aki azt válaszolta, hogy ő alkotmányosan és törvényesen járt el. Az utasítást Dorin Florea polgármestertől kapta. Florea a valós kétnyelvűség ellen foglalt állást, mondván, hogy semmi kifogása a tér vagy utca szavak ellen, viszont ezeknek csakis egyetlen, hivatalos megnevezésük lehet. /Pap Melinda, Szucher Ervin: Politikai táblaháború. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

A csíkszeredai Hargita Kiadó Bibliotheca Moldoviensis című, hét kötetből álló kétnyelvű sorozata azzal a céllal jött létre, hogy magyar és román nyelven is hozzáférhetővé tegye a moldvai csángómagyarokra vonatkozó nélkülözhetetlen forrásmunkákat. Ez a sorozat segíti az előítéletek nélkül román történészeket is, hogy rátaláljanak a csángó múlt és jelen igazságára, jelezte Halász Péter a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főtanácsosa a Bibliotheca Moldoviensis sorozat bemutatása kapcsán november 20-án, a budapesti Magyarok Házában. A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiája tizennégy, a közelmúltban megjelent, de eddig Magyarországon még be nem mutatott verseskötettel, monográfiával, sorozattal, naplóval és regénnyel kedveskedett az egybegyűlteknek. Az este egyik szereplője volt az 1978-ban, Magyarfaluban született Iancu Laura, akinek első verseskötete 2004-ben jelent meg Csíkszeredában Pár csángó szó címmel. A négy diplomával rendelkező költő most második, Karmaiból kihullajt című verseskötetéből olvasott fel. Bemutatták a Bakó megyei Somoskán született Demse Márton önéletrajzi fogantatású kötetét /Somoskai tél/, Halász Péternek a moldvai magyarok hagyományos állattartásával foglalkozó monográfiáját, Csoma Gergely szobrászművész naplójának segítségével a tanári pálya is fölvillant. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Csángók pesti diadala. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./