A Csíkszeredai Régizene Fesztivál megnyitója július 19-én volt. Péter Boglárka, a fesztiváliroda vezetője elmondta, hogy a tavaly elindított nyári egyetemet a jövőben is szeretnék megerősíteni. Tavaly a reneszánsz év rendezvényhez igazodtak, idén pedig – a 30 éves jubileumi fesztiválhoz közeledve –, a hasonló múlttal rendelkező közép-kelet-európai régizenei mozgalmakra irányítanák a figyelmet. Az idei események helyszíne Csíkszereda és Gyergyószárhegy lesz. /Horváth István: A harminchoz közel. Huszonkilencedszer rendeztek meg a Régizene Fesztivált. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Július 19-én, vasárnap zárt a XI. Marosszéki Népzene- és Néptánctábor. A Folk Center Alapítvány szervezte Jobbágytelkén, ahol családias, erdélyi hangulat várta az odaérkezőket. Nyárádmagyarósi, jobbágytelki, más nyárádmenti táncokat tanulhattak naponta haladók és kezdők. Táncház és folkkocsma minden este, felléptek hagyományőrző együttesek, adatközlő zenészek, táncosok és énekesek. Néprajzi előadásokat tartott Barabás László, Szabó György, Márton Béla és Márton Levente. Több mint kétszázan jöttek el az idei táborba, hatvan százalékuk erdélyi, harminc százalékban magyarországiak, a többiek a Vajdaságból, Belgiumból, Spanyolországból, Amerikából érkeztek. /Bölöni Domokos: Néptánctábor Jobbágytelkén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

Mintegy száz kiállító, köztük néhány magyarországi, hozta el portékáját a 15. alkalommal megrendezett Nagyváradi Népművészeti Vásárra. Talán az emberpróbáló kánikula volt az oka annak, hogy a korábbi évekhez képest idén kisebb érdeklődés övezte a rendezvényt. /Népi alkotók seregszemléje Váradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

Marosvásárhely emblematikus fotóművésze, a Fotóklub alelnöke, Török Gáspár hetvenötödik születésnapja alkalmából rendezett tárlatot a klub Vár Galériájában. A galéria vezetője, Kucsera Jenő üdvözölte a megjelenteket. A kiállított munkák nem a több évtizedes életmű darabjai, hanem az utóbbi öt évben születtek. /Török Gáspár 75 éves. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

Július 20-án ünnepi kiállítást és könyvbemutatót tartanak Csíkszeredán Botár László képzőművész tiszteletére, aki most 50 éves. Bemutatják a művész Megélt pillanatok című albumát a Kriterion Galériában. /Ünnepi kiállítás és könyvbemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

Könyv jelent meg a ferences búcsújáróhelyekről. Kovács Kalliszt ferences pap Ferences búcsújáróhelyek hazánkban című kötetét a sümegi ferences rendház jelentette meg. A ferenceseknek 14 búcsújáróhelye van, a bencéseknek négy, a pálosoknak kettő, a domonkosoknak, a cisztercieknek, a premontreieknek és a bazilitáknak pedig egy-egy kegyhelyük. A ferences részesedés magas arányának oka a ferences rend nagy elterjedtsége, népszerűsége, a néppel való szoros kapcsolata. Erdély két legnagyobb zarándokhelye – Csíksomlyó és Máriaradna – is ferences. /Könyv a ferences búcsújáróhelyekről. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Adamovits Sándor újságíró /Déva, 1937. máj. 3. – Marosvásárhely, 2009. júl. 18./, a Helikon szenvedélyes kutatója, a vártemplomi gyülekezet presbitere életének 72. évében elhunyt. Temetése 2009. július 21-én lesz a marosvásárhelyi református temetőben /Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

Szövetségesre talált a második elnöki mandátumra pályázó Traian Basescu államfő Orbán Viktor személyében – írta a román sajtó, beszámolva a XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetemről. A Ziua kitér arra is, hogy Basescut kifütyölte magyar hallgatósága, amikor kijelentette, hogy Caracalnak és Székelyudvarhelynek egyforma autonómiát kell biztosítani, valamint emlékeztette a hallgatóságot, hogy Románia egységes, oszthatatlan, független, szuverén nemzetállam. A Ziua ugyanakkor élesen bírálta Markó Béla RMDSZ-elnököt ama kijelentése miatt, hogy a román központosított állam lebontásáért kell küzdeni, amit a lap úgy értelmezett, hogy Markó Románia lebontásáért folyó harcra buzdít, és az egykori történelmi régiókat akarja visszaállítani, hogy azok ismét függetlenekké váljanak. Crin Antonescu liberális államelnökjelölt úgy értékelte, hogy Basescu Tusnádfürdőn provokálta a magyar fiatalokat. Antonescu az államfő „találmányának” és provokációnak nevezte azt, hogy autonómia esetén a románok útlevéllel utazhatnak majd az ország egyik régiójából a másikba. Mircea Geoana szociáldemokrata államfőjelölt szerint Basescu megpróbált viszályt szítani a romániai etnikai közösségek között, s ezzel a taktikával próbálja gyarapítani szavazatait a románok körében. /B. T. : Basescu szövetségesre talált Orbán Viktor személyében – vélik a román sajtókommentárok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Egyértelműen kampányfogásnak minősül Traian Basescu államfő tusnádi szereplése. Szándékosan hangolta maga ellen az egybegyűlteket, s kényszerítette ki a füttykoncertet azáltal, hogy valójában megismételte autonómiával kapcsolatos kijelentését, azt a bizonyos kategorikus nemet. A nacionalista kártyát kijátszva szándékosan említette azt a bizarr elképzelést, miszerint az autonómia megvalósulásával a románok csak útlevéllel léphetnének Székelyföldre. Újabb öt év Basescuval az élen beláthatatlan következményekkel járna mind az ország, mind pedig a romániai magyarság számára. Orbán Viktort is csupán a jelenlévővel szembeni diplomatikus udvariasság késztethette arra, hogy mellette tegye le a garast. S hogy Tőkés László ismét elmondhatta: a politikában nincs olyan, hogy soha. /Németh Júlia: Variációk autonómiára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Orbán Viktor a kilencvenes évek kezdeteitől résztvevője a Bálványosi Szabadegyetemnek. A huszadik évforduló múltidéző előadásain ő volt a leggyakrabban emlegetett szereplő. A Háromszék exkluzív interjút készített Orbán Viktorral. Kultikus hely lett lényegében, talán ebben lehet összefoglalni a bálványosi tábor történetének lényegét, mondta Orbán Viktor. Mindenki, akinek fontos a határon túli magyarok ügye, az ide el szokott jönni. Összetart egy olyan közösséget, amely a gazdasági, szellemi, politikai életben egyre nagyobb szerepet betöltő nemzedékhez tartozik. A magyar összefogás megszületése után a helyzet zűrösebb, mint valaha. Eddig voltak, akik együttműködtek a román kormányzó pártokkal, mert az itteni magyar közösség szempontjából ezt látták a legcélravezetőbb megoldásnak, a magyarság másik része pedig bírálta őket. Aztán létrejött a megegyezés. Eddig csak két szereplő között kellett eligazodni, most már legalább három között, és akkor még civil kezdeményezéseket nem is említette. Egyelőre a zűrzavar megértése köti le erőit, mondta. Európában és Magyarországon most zárul le egy korszak, Közép-Európában ezt az átmenet húsz évének nevezhetjük. Erdélyben, a magyar közösség életének történetében is befejeződött egy korszak, el kell dönteni, hogy most mi legyen. Az európai szinten való fellépés, a magyar ügy képviselete összefogást igényel. Orbán szerint új stratégiát kell kidolgoznia az erdélyi magyarságnak. Ez nem az ő dolga. A magyarság megmaradásának fontos, de nem döntő kérdése az autonómia. A magyar közösség megmaradásának döntő kérdése az emberi minőség, ami leginkább a családokban meg a gyerekszámban ölt testet. Az elmúlt húsz évben többet temetünk, mint keresztelünk. Amíg a demográfiai folyamatok nem változnak meg, addig egy elfogyásra ítélt közösség maradunk. Ha félünk a gyerektől, ha félünk az azzal járó felelősségtől meg munkától, akkor azok, akik nem félnek mindettől, túlnőnek rajtunk, és mi el fogunk tűnni, mondta. Magyarország ma lehangoló példát mutat a határon túli magyarok számára. Nemzeti megújulásra volna szükség, amely magában foglalja a kultúrát, a gazdaságot, a politikát, s amelynek lényege az önbizalom volna. Ebben szerepük van az egyházaknak, a szellemi élet embereinek, a politikusoknak. Egy kormányváltás Magyarországon, egy más szellemiség, önbizalomtól duzzadó kormánypolitika, amely világos célokat tűz ki, megváltoztatja a közfelfogást, és azután meg fog változni minden, mondta Orbán Viktor. /Farcádi Botond és Farkas Réka: Nemzeti megújulásra van szükség (Interjú Orbán Viktorral). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Nem volt jó ötlet Traian Basescu államfőt meghívni a Bálványosi Szabadegyetem zárónapjára, a füttykoncert ellenére fellépésnek ő volt az egyedüli győztese. Kioktatta autonómiaigényt felmutató tömeget. Sok román nacionalistát meggyőzött, ő az alkalmas az elnöki feladatok folytatására, és ráadásként elnyerte Orbán Viktor nyílt támogatását is. Igaz, a jelenlegi helyzet javulását csak tárgyalások útján lehet elérni, azonban Tusnádon éppen a lényeg sikkadt el. Traian Basescu elismételte már jól ismert nézeteit az autonómiáról. Orbán Viktor szövetségesként kívánta megnyerni a román elnököt, hogy közösen lépjenek fel a frissen elfogadott szlovák nyelvtörvény, illetve a kárpátaljai magyar és román kisebbségeket érő atrocitások ellen. Szükség lenne erre, hisz jelen pillanatban a legnagyobb bajok valóban ott vannak. /Farkas Réka: Elszalasztott lehetőség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Salamon Márton László, a lap felelős szerkesztője vezércikkében Orbán Viktort, a Fidesz elnökét támadta, amiért Tusnádfürdőn kiállt Traian Basescu államfő mellett. Ez Orbán Viktor pökhendiségét mutatja, minősített a cikkíró. /Salamon Márton László: Az orbáni mankó. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

A szlovák nyelvtörvény visszavonását kérő közös nyilatkozatot írt alá a négy, frakcióval rendelkező magyar párt július 20-án a parlamentben. A kisebbségek nyelvhasználatát korlátozó, sőt, bizonyos esetekben büntető törvényt Ivan Gasparovic szlovák államfő július 17-én írta alá. „A szlovák államnyelvtörvény június 30-án elfogadott módosítása összeegyeztethetetlen a jószomszédi viszonnyal, a szlovák–magyar alapszerződéssel és a nemzetközi egyezményekkel” – egyebek között ezt tartalmazza a nyilatkozat. A dokumentum felhívja a szlovák parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a diszkriminatív rendelkezéseket még a törvény szeptember 1-jei hatályba lépése előtt. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Négy párt a szlovák nyelvtörvény ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Robert Fico szlovák miniszterelnök határozottan elutasította a négy magyar parlamenti pártnak a szlovák államnyelvtörvény visszavonását kérő közös nyilatkozatát. „A szlovák koalíció és a kormány nem enged semmiféle külföldi nyomásnak és zsarolásnak, s az államnyelvtörvény kérdésében nem hátrál meg” – szögezte le. Fico kijelentette: a nyilatkozattal a magyar politikusok minden határt túlléptek. /Fico visszautasította a magyar bírálatokat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

A nyári vakációzások idején sem szünetel az aláírásgyűjtési akció, amelynek célja kiharcolni, hogy a kolozsvári köztéri feliratok három – román, magyar és német – nyelvűek legyenek. /Még mindig tart az aláírásgyűjtési akció. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Mintegy 1800 székelyföldi helyi tanácsost, polgármestert és alpolgármestert vár – nemzetiségtől és párttól függetlenül – a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) arra a nagygyűlésre, amelyet Székelyudvarhelyen tartanak szeptember 5-én Székelyföld autonómiájának ügyében – jelezte Izsák Balázs, az SZNT elnöke, aki a sajtóhoz is eljuttatta a rendezvény meghívóját. „Az RMDSZ és az EMNT többszöri felkérésünknek tettek eleget, amikor a nagygyűlés megszervezéséről döntött. Időközben azonban a szervezési munkát, a keretet magunkra vállaltuk” – magyarázta Izsák, hozzátette: „Szász Jenő, az MPP elnöke szintén arról tájékoztatott, hogy tanácsosaik eljönnek a nagygyűlésre. ” /Nagygyűlés Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

A Magyar Polgári Párt politikájáról Tőkés László EP-képviselő úgy nyilatkozott, hogy ,,pocskondiázza és gyengíti a magyar összefogást. Az a párt, amely az ellenségképből él, eleve halálra van ítélve. ” Tőkés úgy véli, az MPP válságban van, és azért nem tud az összefogás ügyével foglalkozni, mert magával van elfoglalva, és ez minden erejét leköti. Különben, mondta Tőkés, ,,Szász Jenő pártvezérként kudarcot vallott, és izoláltságából a támadásai révén próbál kijutni. ” (Transindex) /Hírsaláta. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Milyen lépéseket lehet és kell tenni a közeljövőben a Székelyföld fejlesztéspolitikájában? – erre a kérdésre keresték a választ hét végén Csíkszeredában a Sikeres Székelyföld térségfejlesztési szakmai fórumon. A Vidéki térség – szakmai tudás címmel megtartott első munkaülés a régió utóbbi húsz évének legátfogóbb konferencia- és műhelysorozatának nyitó motívuma kívánt lenni, melyen székelyföldi és meghívott szakemberek tartottak előadásokat.,,Nem konferenciázgatni akarunk, hanem elképzeléseket és ötleteket felvonultató és ütköztető, hangsúlyosan szakmai jellegű fórumot teremteni – fogalmazott a fórum első ülésén részt vevő mintegy harminc szakértő. A fórumsorozat Hargita és Kovászna megye önkormányzatainak közös kezdeményezéseként jött létre. Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke így fogalmazott: ,,Ahhoz az elmúlt 19 év futó elemzése is elég, hogy kijelentsük: nem elég holdas-napos zászlót a magasba emelni, a Székelyföldnek biztos kézzel, értelmezhető vonásokkal megrajzolt jövőképre van szüksége. A Sikeres Székelyföld néven indított fórumon szakmai érvekkel alátámasztott, módszertanukban is helytálló javaslatokat és kreatív ötleteket, ha úgy tetszik, receptet és házi feladatot várunk a különböző tudományos szakterületek képviselőitől, amelyek alapján mi, a választott politikusok döntéseket hozhatunk. ” Tamás Sándor háromszéki megyei elnök arról szólt, a 90-es évek elején az volt a szlogen: akkor valósul meg a területi autonómia a Székelyföldön, ha előbb gazdaságilag erős környezetet tudunk magunknak teremteni. A konferencia szakmai koordinációját a Székelyföld Fejlesztési Intézet vállalta. /Farkas Réka: Székelyföldi útkeresés (Szakmai konferenciasorozat). = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Közigazgatási bíróságon támadja meg Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos a kolozsvári képviselő-testület minap hozott határozatát, amellyel Pablo Picassóra keresztelték át a 2004 óta Dsida Jenőről elnevezett utcát. A lakosok arra hivatkoztak: nem tudják kiejteni a magyar költő nevét, amely ráadásul az AIDS román megfelelőjére is hasonlít, Molnos szerint a névváltoztatás veszélyes precedenst teremthet. Asztalos Lajos helytörténész úgy véli: nemcsak magyar személyiségekről kellene utcákat elkeresztelni, hanem vissza kellene adni Kolozsvár évszázados múltú „beszélő” neveit is. Molnos Lajos önkormányzati képviselő abszurdnak és veszélyes precedensnek tartja a névváltoztatást, amely mögött Sorin Apostu polgármester rosszindulatát sejti. Molnos szerint a 310 ezer lakosú Kolozsvár mintegy 900 utcája közül csupán 60-70-nek van magyar neve (ebből 37-et az elmúlt években az ő kezdeményezésére kereszteltek el), holott arányszámát tekintve a lakosság 19 százalékát alkotó magyar közösség legalább 150-et megérdemelne. Asztalos Lajos helytörténész úgy tudja, a 909 kolozsvári közterületnévből – utca, út, sétány, tér – 35 viseli magyar személyiség nevét, ami – 3,85 százalékos arányt jelent –, a belvárosban például mindössze három (Bolyai, Arany János, Kovács Dezső). A Kovács Dezső utcában történetesen egyetlen ház áll, de azon sincs ilyen nevű házszám. A kolozsvári helynevek magyartalanítása 1945-től folyamatosan tart. „Ez a folyamat az 1989-es rendszerváltás után sem torpant meg. Húsz évvel ezelőtt a város akkori román polgármestere azzal az indokkal változtatta meg a Petőfi utca nevét, hogy a költő szerinte románellenes verseket írt, Rákóczi Ferenc esetében pedig elegendőnek bizonyult, hogy sohasem hallott a fejedelemről” – idézi fel a Kolozsvár ezeréves történetét, helynév- és településtörténeti adattárát hiánypótló kötetben feldolgozó Asztalos Lajos. /Rostás Szabolcs: Bíróság elé kerül a kolozsvári Dsida Jenő utca megváltoztatásának ügye. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Sebestyén Mihály Borboly Csabát, Hargita megye tanácselnökét támadta /Cirbolya-Borbolyának, mindenki tanácselnökének, mindenki Csabikájának nevezve/, mert támogatta „ a magyarországi nagy áramlatok honi hordalékát”, az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesület nyári táborát. /Sebestyén Mihály: C-B nem mérlegel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

A környezetvédelmi minisztérium jelenlegi vezetésének számára Verespatak igen kényelmetlen téma, viszont Traian Basescu helyszínen tett látogatása során elhangzott nyilatkozata kissé megijesztett, jelentette ki Korodi Attila volt miniszter. Basescu államfő megpróbált képletesen kiállni „az ügy” mellett, verespataki aranykitermelés terve mellett. Az Európai Parlament és annak környezetvédelmi bizottsága elzárkózott attól, hogy Verespatak-ügyben véleményt mondjon. Traian Basescu elnök 2003-ban még nyíltan támogatta a beruházást, a 2004-es választások előtt és után árnyalta álláspontját. /Lokodi Imre: „Verespatak kínos a kormánynak”. Beszélgetés Korodi Attila parlamenti képviselővel, volt környezetvédelmi miniszterrel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Illés Ildikót visszahelyezték Maros megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelői állásába. Illés Ildikót a kormányváltást követően május 8-án váltották le, miután 2008 októberében versenyvizsgával erősítették meg állásában. Nem tudta megmondani, hogy ezentúl milyen feladatokat bíznak rá, ugyanis szabadságra küldték. Arra kérdésre, hogy Illés Ildikó felel-e a jövőben a magyar nyelvű oktatásért, a főtanfelügyelő jelezte, valamennyi kisebbség ügyét rábízzák. /(b.): Illés Ildikót visszahelyezték helyettes főtanfelügyelői állásába. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

Külföldön élő román történelemtanároknak szervezett a Román Akadémia kolozsvári fiókintézete nyári egyetemet Besztercén. A rendezvénysorozatnak hagyománya van. Július 20. és 26. között a történelemoktatás korszerűségéről, metodológiai problémáiról tartott előadásokat Szerbiából, Magyarországról, Ukrajnából és Moldáviából érkező pedagógusok hallgatják. Előadók a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem professzorai, oktatói. Beszterce-Naszód megye románok, magyarok és szászok közös lakhelye, az itt található műemlékek, történelmi relikviák mind magukon hordozzák a többnemzetiségű Erdély nyomait. A szervezők kifejezett szándéka, hogy a román történelemtanárok nyári egyetemének működését ez a szellemiség határozza meg. /M. J. : Nyári egyetem román történelemtanároknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

A Romániában harmadik alkalommal megrendezett informatikaolimpia rangos versenynek bizonyult, tele kihívásokkal. A Petru Maior Egyetem által felajánlott különdíjat a marosvásárhelyi küldöttség kapta. A csoportok mellé Marosvásárhelyen városnézésre egy-egy román diákot osztottak be. Ezek közül az egyik diák (az Amerikai Egyesült Államokból) meglepődve hallhatta, arra a kérdésre: igaz-e, hogy itt régebben magyarok laktak, azt válaszolta, nem igaz, hanem törökök. Ezek után azon sem csodálkozott, hogy a vár Draculáról híres és a legrégebbi templom a román ortodox, és katolikus templom nincs a városban. Arcpirító az, ahogyan ezeket a diákokat felkészítették a külföldiek fogadására. /Szekeres Erzsébet: Arcpirító idegenvezetés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

Nehéz fizetett munkát találni a Gyimesekben, legtöbben az otthoni gazdaságban vagy napszámosként dolgoznak, még mindig a fakitermelés ad kenyeret a legtöbb embernek. „A háztartások itt még önellátóak, minden udvaron tartanak tehenet, disznót, tyúkot, s a falusiak burgonyát termelnek. Mivel hétszáz–ezer méterrel a tengerszint felett fekszik a vidék, a kukorica, paradicsom, paprika, szőlő nem terem meg” – mondta el Deáky András gyimesbükki tanár, panziótulajdonos. A falubéliek vasárnaponként lejárnak az öt kilométerre fekvő piacra, főképp fát és húst tudnak felkínálni a zöldségfélék fejében. „Dolgozni kell a csángóvidék felemelésén, hisz a turisták még mindig igen szép számban érkeznek Felvidékről, Budapestről, de még a tengerentúlról is” – vélekedett Deáky. Böjte Csaba Gyimesbükkön is – például Tusnádfürdő és Déva mellett – felépített egy árvaházat, amelynek lakóitól várják a település elöregedő lakosságának utánpótlását. A Gyimesek gazdasági felzárkóztatása és a munkahelyteremtés érdekében a Corvinus Zrt. pályázati formában biztosít pénzügyi keretet. /Nagy Vajda Zsuzsa: Ötven bani hátralék. Kevés a munka a Gyimesekben, legtöbben a háztájon dolgoznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Július 20-án elmaradt a kolozsvári Mátyás-szobor restaurálási munkálataira vonatkozó szerződés aláírása. „Sem a Concefa cég, sem a pályázatokat elbíráló bizottság tagjai nem gyűltek össze elegendő számban ahhoz, hogy a szerződést alá lehessen írni” – mondta el László Attila alpolgármester. Az alpolgármester szeretné, ha a cég október 22-ig befejezné a szoborcsoport felújítását, így a Fadrusz János által készített emblematikus műalkotást a főtérrel egy időben lehetne felavatni. /S. M. Z. : Elnapolták Mátyást. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

A megfelelő információáramlást szeretné nyújtani a könyvtáraknak a Biblionet néven meghirdetett program, amelyet Bukarestben mutattak be. A program első körében Hargita, Bihar, Szilágy és Máramaros megyék központi és helyi könyvtárai is részt vesznek. A programnak köszönhetően megközelítően ötmillió embernek nyílik a közeljövőben lehetősége ingyenes számítógép-, szoftver- és internethasználatra az ország könyvtáraiban. Emellett a könyvtári alkalmazottak megfelelő szakmai felkészítésben részesülnek. A Kájoni János Hargita Megyei Könyvtár vezetői szerint ez a program lehetőséget ad arra, hogy a helyi könyvtárak megfeleljenek a modern társadalom igényeinek. /Szávuj Attila: Biblionet csalogatónak. Ötéves program keretében korszerűsítenék a könyvtárakat. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

A VIII. Kisiratosi Napok kulturális és hagyományőrző rendezvénysorozat alkalmával a község díszpolgárává avatták Sarusi Mihály magyarországi írót és újságírót, valamint– post mortem – az idén májusban elhunyt dr. Almási Béla orvost, a település és Arad megye magyarságának jeles közszereplőjét. Amíg a Jó Isten engedi, segítek ennek a falunak, mert nagyon sokat jelent nekem – mondta. Békéscsabán született, Balatonalmádiban él, de élhet akárhol, akkor is millió szál köti ehhez a világhoz az ősei, az élményei miatt, hiszen itt nőtt fel a környéken. Sarusi Mihály a kisiratosi szálakat az 1970-es évek derekán kezdte gyűjteni. Édesapja 1940-ben jött át Magyarországra, de az ‘50-es évek óta hazalátogatott. Sarusi több könyvet írt Kisiratos faluról. Kisiratos falurajzának eddig hét kötete jelent meg, a nyolcadikon dolgozik, a kilencediket is tervezi, a tizediknek meg azt szeretné, hogy egy albumot adjanak ki a falu száz évéről, a megmaradt fényképekből. /Pataky Lehel Zsolt: „Élhetek akárhol, millió szál köt Kisiratoshoz. ” = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

A kanadai székhelyű Rákóczi Alapítvány 2009-ben is megszervezte az immár tizenhatodik mozgótábort, mely feledhetetlen élményt nyújtott százharmincöt tehetséges, határon túli magyar fiatalnak. Idén rekordszámú pályázatot kapott az alapítvány, háromszor többet, mint az ezelőtti években. Sokan szülőhelyük szépségét vagy az ott virágzó ősi mesterségeket mutatták be pároldalas esszé keretében. A tábor lényege: a Magyarország határain kívül élő magyar ifjak együvé tartozásának tudatosítása. Az első napon három csoportra osztották a fiatalokat, a Zrínyi, Bethlen és Rákóczi csoportokra. Számtalan település utcáján hangzottak fel a magyar népdalok. Szakszerű idegenvezetéssel több magyarországi városban megfordultak. Fürödtek a Balatonban, Szántódon, Csontváry Kosztka Tivadar festményeit csodálhatták Pécsett, a mohácsi csata helyszínén is jártak. Látták a pannonhalmi apátságot, majd a tihanyi apátságot. Ópusztaszeren megnézték a Feszty-körképet, Kecskeméten a magyarországi Máltai Szeretetszolgálat vendégelte meg őket. Budapesten a három csapat találkozott, és együtt szállt meg régi rákóczis fiatalokkal, akik találkozóra jöttek. /Szucher Ágnes, Bolyai Farkas Líceum: Hajrá, kisebbség, előre! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

Az utóbbi időben Kolozsváron egyre több alternatív kulturális egyesület, civil szervezet jött létre. – Az Apropó! Kulturális Egyesület idén alakult mint civil önszerveződés, mondta el Ormánczy Jenő, az egyesület alapító tagja. Az eddigi rendezvényeik kísérleti jellegűek voltak: azt mérték fel, hogy milyen jellegű kulturális eseményeket tudnak felvállalni. Egy egynapos kortárs művészeti fesztivált szerveztek Kortárs Művészeti Modul néven május 23-án szerveztük Kolozsváron, volt benne színház, performance, grafika, festészet, kiállítás és bábszínház. Az idei Tusványoson is volt egy projektjük, a Hidroplastic Theatre, ez bábszínházi előadás, amelyet a tusnádfürdői Csukás-tavon csináltak. Az egyesület célja, hogy fiatal művészeket és olyan értékeket mutassanak fel, akik/amelyek nem találják meg a helyüket más körülmények között. /Sipos M. Zoltán: Működés a kultúra apropóján. Interjú Ormánczy Jenő bábszínésszel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./