A múlt század ötvenes éveiben, az akkori diktátor úgy döntött, hogy Brancusi-szobrokat a Zsil folyó vizébe kell dobni, mert azok dekadens alkotások. Teljesítették a parancsot. Aztán világgá röppent a vandalizmus híre és ki kellett szedni a szobrokat a Zsil folyó vizéből. Kivezényelték a katonaságot, s azok drótkötéllel megkötözve, traktorral vontatták ki a szobrokat. Hol volt akkor a román intelligencia, a művészettörténészek, hogy eltűrték ezt a barbár tettet? A kommunisták szerint, amit ők nem értenek meg, azt le kell törölni a föld színéről. És letörölték. /Tóth Mária: Napok, éjek, hetek, évszakok – Napló. = Helikon (Kolozsvár), máj. 10. – 9. sz. /

A tagországok közötti parlamenti együttműködés hatékonyságát növelné és a regionális fejlesztésre fordítana nagyobb figyelmet Borbély László, a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) soros elnöke – hangzott el a hétvégén Bukarestben, a KEK parlamenti dimenziójának (PD) tanácskozásán. A 18 tagállamot számláló KEK tanácskozását a jelenlegi elnök azzal a céllal hívta össze, hogy a tagországok parlamentjeinek együttműködésében rejlő lehetőségeket jobban ki lehessen használni. /Szávuj Attila: KEK-egyeztetés Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Ion Bazac egészségügyi miniszter bejelentette: 2010 január elsejétől a kórházak és az egészségügyi igazgatóságok a helyhatóságok hatáskörébe fognak tartozni. A kormány elfogadta az egészségügyi rendszer decentralizálási stratégiáját. Az elfogadandó jogszabályok listáján szerepel az egészségügyi decentralizálás törvénye, a közegészségügyi törvény. /Kórház-menedzsment: jövőtől a helyhatóság felelőssége lesz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

A helyi rendőrségnek a hatáskörébe fog tartozni a közvagyon védelme, a bűncselekmények felszámolása, a személyi nyilvántartás, de a közúti forgalom irányítása és felügyelete is. „Két rendőrség lesz: a helyi és az országos. A jelenlegi közösségi rendőrség megszűnik, és beintegrálódik a helyi rendőrség keretébe” – jelentette ki Dan Nica belügyminiszter. A helyi rendőrség új egyenruhát kap, amely különbözik az országos rendőrség uniformisától. A helyi rendőrséget köztisztviselők és szerződéses alkalmazottak fogják alkotni, a közúti forgalmat és a közrendet érintő feladatköröket a köztisztviselők is ellátják majd. A polgármesterek alárendeltségébe kerül minden, ami a közrendhez és a közbiztonsághoz, valamint a helyi rendőrség feladatkörébe tartozik. /Átszervezik a rendőrséget. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

A román pártok nagyszabású rendezvényeken mutatták be én jelöltjeiket a június 7-i EP-választásokra, az Magyar Összefogás listájának főbb jelöltjei országjáró karavánokra indultak. Együtt kezdte kampánykörútját a nagybányai piacon Tőkés László és Kovács Péter, a Magyar Összefogás listájának első, illetve ötödik helyezettje, ahol az összefogás fontosságát tolmácsolták a választóknak. Nyílt támadást intézett Tőkés László és az RMDSZ ellen Adrian Severin szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, amikor „elfecséreltnek” minősítette a református püspök jövőbeli brüsszeli mandátumát és kétségbe vonta azt, hogy az RMDSZ „komoly emberei” képviseltetve érezhetik magukat Tőkés által. Csíkszeredában, egy fiatalok számára rendezett vetélkedővel rajtolt május 8-án Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselőjelölt kampánya. Winkler Gyula, a Magyar Összefogás listájának jelöltje Kolozsváron indította európai parlamenti kampányát. /Elindult a kampánykaraván. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Akárcsak a többi leváltott alprefektusnak, Dézsi Attilának is kormányfelügyelői tisztséget ajánlottak fel, de nem Hunyad megyében, hanem Székelyföldön, Kovászna megyében. A napokban a magas rangú állami tisztviselők kategóriába tartozott leváltott prefektusok és alprefektusok Bukarestbe utaznak, ahol a kormány képviselőivel tárgyalnak a kormányfelügyelői tisztség konkrét teendőiről. Ettől függ, hogy a képzettség szerint jogász, lupényi származású Dézsi Attila Hunyad, vagy Kovászna megyében folytatja. /Chirmiciu András: Dézsi vacillál. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./

A lap munkatársa kifejtette, ahhoz, hogy jogállam maradjon Magyarország, szükséges, hogy a Jobbik (és a hasonló szervezetek) ne jussanak be a parlamentbe. A Jobbik még „a szintén jobboldali, de mérsékelt, józan és emberileg vállalható doktrínájú Fideszt is” támadja. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Jogállam marad-e Magyarország? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

A magyar összefogás megteremtése fontos garancia az erdélyi magyarság erős európai jelenlétének biztosítása szempontjából, ennek sikeréhez azonban a közösség szolidaritására, erőteljes mozgósításra és a magyarságnak valós számarányánál magasabb választási részvételére van szükség, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök május 8-án Szilágycsehben, az RMDSZ Partiumi Önkormányzati Konferenciáján, melyen közel háromszáz magyar önkormányzati képviselő vett részt. Markó kitért arra, hogy az önkormányzatok számára jelenleg a decentralizáció a legfontosabb célkitűzés: a dekoncentrált, minisztériumi alárendeltségű megyei intézményeket az önkormányzatok hatáskörébe utalnák át. /Partiumi Önkormányzati Konferenciát tartott az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

Pénzhiány miatt csak részlegesen tárták fel a Nagyvárad határában a 12. században épített váradhegyfoki premontrei apátság maradványait. Egy évvel ezelőtt kezdték el a város melletti domb egyik utcájának közművesítését, amikor kiderült: a 12. században épített váradhegyfoki premontrei apátság maradványaira bukkantak a környéken. Lakatos Attila történész, a Körösvidéki Múzeum régésze elmondta, évek óta tudták, hogy az apátság romjai a környéken vannak. A templomkerteket akkoriban temetőként is használták, s az évek során egymásra hantolták a holtakat. Az apátságnak több különlegessége is van: nem sokkal építése után, 1131-ben ide temették II. István királyt – sírját még nem sikerült felkutatni. A váradhegyfoki konvent hiteles hely volt a középkorban: közjegyzői hivatalként szolgált. A 16. században II. Lajos király zálogba adta az apátságot, 1808-ig mások birtokolták, s az épülettel nem törődtek. /Nagy Orsolya: Középkori apátság maradványaira bukkantak Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

A temesvári Műszaki Egyetemen május 8–10-e között tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Műszaki Tudományos Diákköri Konferenciát, ahol a tudományos dolgozatok tartalma, formája, újszerűsége, bemutatási technikája mellett a magyar szaknyelv helyes használatát is pontozta a magyar egyetemi tanárokból álló zsűri. A Budapesti Műszaki Egyetemről, a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről és a Marosvásárhelyi Sapientia Egyetemről érkezett diákok három szakosztályon – gépészmérnöki, vegyészmérnöki és villamosmérnöki – összesen 15 dolgozatot mutattak be. Jánosi Endre TDK-elnök elsősorban a temesvári műegyetemi hallgatók részvételét hiányolta. Érdeklődéssel hallgatták meg a TDK résztvevői a jelenleg Budapesten élő volt temesvári diák, Simon Csaba előadását az internet új útjairól. /Pataki Zoltán: 11. Műszaki Tudományos Diákköri Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./

Május 9-én a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum immár negyedik alkalommal adott otthont a magyar tannyelvű középiskolák tantárgyversenyének. Idén biológiából, földrajzból, informatikából, társadalom- tudományokból és történelemből került sor a magyar diákok megmérettetésére. A verseny fővédnöke Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta a tehetséges fiatalokat fel kell karolni. A Maros megyei tanfelügyelőség munkatársai nem tettek eleget a meghívásnak. / Mezey Sarolta: A legjobbak vetélkedője. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánián a hét végén emlékeztek az erdélyi (gyulafehérvári) egyházmegye alapításának ezredik évfordulójára. Május 10-én, vasárnap hálaadó szentmisét mutatott be Csintalan László főesperes, majd emlékcédrusfát ültettek a plébánia kertjében. A szentmisét megelőzően a gyülekezet sorfalat állva várta a Szent Korona mását. /Berekméri Ildikó: Hálaadás az elmúlt ezer esztendőért. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

Május 9-én véget ért Kultúra Tavasza Nagykárolyban elnevezésű egyhetes rendezvénysorozat. A rendezvények között volt például Visnyai Ágnes zenetanárnő diákjainak zongorakoncertje, a Czier Zsolt mezőfényi karmester vezette rézfúvósok szolgáltattak térzenét. Egy magyar és egy román darabot adtak elő, mindkettőt Paul Sarvadi rendezte. A román nyelvű darabot maga a rendező, a magyar nyelvűt pedig Kiss Zita és Vida István adta elő. Volt fotókiállítás, fellépett a Collegium régizene-együttes is. /Végh Balázs: Szombaton ért véget a nagykárolyi tavaszi fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

A VI. Református Kollégiumi Napok keretében a kolozsvári Reményik Sándor Társaság, a Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány, valamint a „házigazda” Református Kollégium részéről Szilágyi Gizella magyartanár szervezésében május 9-én ismét sor került a Reményik Sándor szavalóversenyre. A Reményik-nagydíjat – egy Reményik Sándort ábrázoló plakettet, Gergely István szobrászművész alkotását – idén Nagy Noémi, a Református Kollégium növendéke nyerte el. /N. -H. D. : Ismét Reményik-szavalóverseny. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Tizennégy év után először fogadta vendégeit szabadtéren a Téka Művelődési Alapítvány által hétvégén szervezett Szamosújvári Néptáncfesztivál. A kétnapos rendezvény keretében 17 tánccsoport mutatkozott be, köztük magyarországi csoportok is. Az 1993-ban alakult Téka Művelődési Alapítvány a szamosújvári és az észak-mezőségi közművelődés és oktatás szolgálatát, közösségfejlesztést tűzte ki célul. Több intézményt foglal magába, így a Téka Művelődési Központot, a Mezőségi Téka Szórványkollégiumot, a Mezőségi Néprajzi Múzeumot, a feketelaki Mezőségi Táborközpontot, illetve a Feketelaki Tájházat is. Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta, a rendezvény lassan nőtt fesztivál jellegűvé. Nemzetközivé a 2000-es évek első felében vált, amikor többek között Litvániából, Szlovákiából és Horvátországból érkeztek tánccsoportok. Három évvel ezelőtt úgy döntöttek, a tavaszi fesztivált a néptáncnak, az őszit pedig a többi művészeti ágnak szentelik. A tavalyi fesztivállal egyidőben, a Romániai Magyar Néptáncszövetséggel közösen szervezték meg a II. Erdélyi Néptánc Antológiát. /Ferencz Zsolt: Utcai felvonulás keretében mutatkoztak be a táncosok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Kányádi Sándor költő 80 éves, 1929. május 10-én született Nagygalambfalván. Beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben. 1955-1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt. /Kányádi Sándor ma 80 éves. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./

87. születésnapján Resicabánya magyarságának nagy öregjét, Dercze Ferencet az RMDSZ küldöttsége köszöntötte, aki Karánsebesen, 1922. május 9-én született. Dercze Ferenc a resicabányai magyar művelődés kiemelkedő alakjaként nem csupán kultúrházigazgató volt a múlt rendszer kezdetén, de magyar műsoros esteket, színdarabokat rendezett, több nemzedék táncoktatója, előbb a magyar dalárda, majd műkedvelő csoport létrehozója. /Makay Botond: Dercze Ferencet küldöttség köszöntötte. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./

Palocsay Kata, a BBTE tanársegéde hívott mindenkit a végzős színművészeti hallgatók vizsgaelőadására május 10-re Kolozsvárra, a Színművészeti Kar stúdiótermébe. A hallgatók fél éven át tanultak bábozást, és lelkesedéssel adták elő Gryllus Vilmos Biciklis dalok című lemezére felépített bábelőadásukat. /S. B. Á. : De gurul a bicikli... = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Zsúfolásig telt nézőtér előtt, adta elő a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Peter Pashov és Zheni Pashova bolgár rendezőpáros Amor omnia című darabját a Csíki Játékszínben. /Horváth István: Kitörő sikert aratott Csíkban a Csiky társulat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Kiállításokkal, dzsesszkoncerttel, filmmel, román borral, dán sörrel, magyar pogácsával és persze nagy-nagy vendégszeretettel várta a budapesti Román Kulturális Intézet az érdeklődőket az első, általuk szervezett Kulturális Intézetek Éjszakáján, május 8-án. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Kultúrák éjszakai találkozója. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Alina Nelega darabját /Rudolf Hess tízparancsolata/ Tapasztó Ernő rendezésében mutatták be, Harsányi Attila alakításában, ez volt a nyitó rendezvénye a Zsidó Kulturális Napoknak, amely május 9-én kezdődött a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben, és amely keretében egy héten keresztül kiállításokra, konferenciára és koncertekre kerül sor. /(M. L.): Náci tömeggyilkos a bukaresti zsidó napokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

A tavaly augusztusban alakult Vetési Albert Kultúrkör rendezésében május 9-én a volt Szerdahelyi-kúriában négy helyi képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás, tájékoztatott Török József, a Vetési Albert Kultúrkör elnöke. Pop-Szováti Jusztin /sz. 1990/ kerámia-szobrokat, grafikákat készít, Adam Ottília Textilmunkákat, festményeket, grafikákat, szobrokat állított ki, Kolozsváron, divatdesigner szakon szeretné folytatni tanulmányait, a 78 éves Tomután Gyula festeget, a negyedik kiállító – Laudat Tünde – elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen a megnyitón. /Fodor I. : Helyi alkotók tárlata Vetésen. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 11./

Kisebb falunap lett május 8-én felújított atyai kultúrotthon avatási ünnepségéből. Mivel Atyában évtizedek óta nem volt hasonló esemény, valóságos falunappá alakult az avatás. /Kultúrházavatásból falunap. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 11./

A csíkkozmási születésű Kolozsváron élt és alkotott szobrászművész, Gergely István domborműveiből és plakettjeiből nyílt kiállítás május 9-én Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. A tavaly elhunyt képzőművészt családi és baráti szálak is kötik Nagyváradhoz. A tárlat anyagát Banner Zoltán művészettörténész méltatta. Gergely István munkája Nagyváradon az Ezredév emléktéren álló Lorántffy Zsuzsanna-szobor, a váradréti református templom udvarán álló emlékmű, amelyet a partiumi ötvenhatosok emlékére állítottak, illetve a váradolaszi református templom udvarán található millenniumi emlékkő. Az ‘56-os emlékmű a művész utolsó munkája volt. „Imádkozott, hogy azt az egyet még befejezhesse” – emlékezett Tőkés László. /Nagy Orsolya: Emlékkiállítás Gergely István munkáiból Váradon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

Istenről, nemzetről, népességfogyásról, a szellemi és emberi értékekről, ezek megőrzéséről beszélt május 9-én Sepsiszentgyörgyön Jókai Anna Kossuth-díjas író és Csép Sándor újságíró, televíziós szerkesztő. Az Áldás népesség címmel meghirdetett országjárás Sepsiszentgyörgyre a Csillagőrző Egyesület meghívására érkezett. 2004 októberében a magyar véleményformálók színe-java gyűlt össze Félixfürdőn munkaprogramot, stratégiát kidolgozni a népességfogyás megfékezésére. Nyolc püspök, orvosok, pszichológusok, politikusok, demográfusok készítettek helyzetelemzést, keresték a megoldásokat, és ekkor indították útjára az Áldás népesség mozgalmat – mondta el Csép Sándor, aki több dokumentumfilmben dolgozta fel a témát. Az adatok riasztóak, Erdélyben tíz esztendő alatt egy kisvárosnyi magyar (19 000) tűnt el, Magyarország lakossága 35 év alatt félmillióval csökkent. Konkrét lépésekre is szükség lenne – például az anyaság főállású besorolása, a sokgyermekes anyák kiemelt nyugdíja stb. Fontosnak érzi az ország- és nemzetjárást Jókai Anna író. Keresi az emberek lelkét, igyekszik megnyitni, megismerni, átadni mindazt, amit hisz, értéknek talál. Bajban levő világunkban nagy szerepük van azoknak, akiket több tehetséggel áldott meg az Isten, kötelességük ebből minél többet visszafordítani a közösség javára, hangsúlyozta. Beszélt a haza- és nemzetszeretetről, arról, hogy magyarnak lenni felelősség és feladat. Folyik a nemzet lassú és biztos felőrlése. Jókai Anna előadását Ima Magyarországért című verse felolvasásával zárta. /Farkas Réka: Hit, nemzet, megmaradás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./

Fölöttébb gyatrán szerepel a kortárs erdélyi magyar irodalom a középiskolai tankönyvekben, ez késztette az Erdélyi Magyar Írók Ligáját (E-MIL) a hét végén Árkoson tartott konferencia szervezésére. Ambrus Ágnes elmondta, hogy annak idején eléggé sebtében, a ,,legyen már valami” elv szerint alkották meg a tankönyvet. Péter Sándor tanár szerint a középiskolai magyar tankönyv ,,illusztráció irodalomelméleti kérdésekhez”, ezzel a módszerrel értő irodalomolvasókat és -falókat nevelni képtelenség. Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető elnöke ismertette a liga tervét, miszerint az E-MIL-tagok élő irodalomórát tartanának. /Váry O. Péter: A kortárs irodalom és a tankönyvek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./

Az újonnan alapított Világhírnév Kiadó első két megjelent kötetét ismertették Kolozsváron. A kiadó vezetője, Szabó Csaba, a Kolozsvári Televízió magyar szerkesztőségének belső munkatársa elmondta: az évek óta erdélyi megyékről folytatott szórványriport-sorozat alanyaiból nőtte ki magát ez az ún. szórványtengely-mozgalom, amelyhez kb. kétezer személy kapcsolódik. Az egyik kötet a Kolozsvári Rádió szerkesztő-műsorvezetőjének, Mihály Istvánnak különböző fórumokon már közölt esszéit kínálja „A képernyő jótékony homálya” címmel. Szabó Csaba Jó Sándor margarétái című munkájával folytatja sajátos regényes történelmi nyomozásait. Ezúttal a 14–15. századi Moldva, a Nagy Lajos korabeli Bedőházi Drágos és I. Bogdán honalapítása, Moldva és Erdély közös múltja közötti kapcsolatokat kutatja, rámutatva a közös lengyel, litván, magyar, moldvai, német és osztrák gyökerekre. /Ö. I. B. : Úttörő Világhírnév. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Pataki János Csángók – Az elveszett magyarok című könyvét mutatták Kolozsváron május 9-én. A szerző eddigi munkássága során Székelyföld és egyéb magyarlakta területek néprajzával, kultúrájával foglalkozott. Kutatási területét elmondása szerint azért választotta, mert a világban szétszóródott magyarok „semmit sem tudnak egymásról”. „Az én könyvem a csángóság védelmében csak egy kis pont, de minden változás akkor kezdődik el, amikor tesznek valamit az érdekében” –mutatott rá a szerző. /Potozky László: Az elveszett magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ 31/ Bréda Ferenc Lali lakomái /AB-ART kiadó, Pozsony/, című kötetét mutatták be Kolozsváron az Insomnia kávéházban. /P. L. : Lali lakomái az Insomniában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Május 12-én fölolvasták a parlamentben „A szociáldemokrata-demokrata nagy átverés” című bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ nyújtott be a kormány ellen. Az indítványról a parlament várhatóan május 13-án fog szavazni. Nincs semmi esélye a bizalmatlansági indítványnak, hiszen az ellenzék a parlamenti mandátumok alig húsz százaléka fölött rendelkezik. A két ellenzéki párt a kormány szemére veti egyebek között azt, hogy nem tartotta be választási ígéreteit, a legutóbbi költségvetés-módosítás számos kulcsfontosságú terület alulfinanszírozottságát eredményezi, szóvá tették a dekoncentrált, minisztériumi alárendeltségű megyei intézmények élén történt, az államfő által is brutálisnak nevezett vezetőségváltásokat is. / -or- : Átverés és irónia a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Cristian Diaconescu román külügyminiszter nem cáfolta, hogy az Ukrajnában élő román kisebbség tagjait is érinti a román állampolgársági törvény egyszerűsítése, aminek következtében a határon túli románok könnyebben juthatnak román állampolgársághoz. Az ukrán külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki Románia múlt havi döntése miatt, amelynek értelmében Bukarest megkönnyíti a román állampolgárság visszaszerzésének eljárását az ország „régi állampolgárai” számára. Az is nyugtalanítja Kijevet, hogy Románia nem hajlandó aláírni egy kétoldalú megállapodást, amely kizárná a kettős állampolgárságot. Kijev tájékoztatta aggodalmáról az Európai Uniót is – közölte a külügyminiszter-helyettes. /Nyugtalanító a román állampolgársági törvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./