A Magyar Polgári Párt (MPP) távol marad az európai parlamenti kampánytól, központi, megyei és helyi szervezetei nem vállalnak szerepet a kampánytevékenységekben. Az MPP közleménye leszögezte: mivel az MPP-t kizárták a választásból, felkérik a párt helyi, megyei, illetve országos tisztségviselőit, hogy tartózkodjanak a kampányban való személyes megjelenéstől. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) külön-külön kampányolnak, de közös rendezvényeket is tartanak az európai parlamenti választások előtti hetekben. Az öt százalékos bejutási küszöb elérése létfontosságú az erdélyi magyarság érdekképviseleti szervezetei számára. /EP-kampány az MPP nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Tőkés András, az MPP alelnöke elmondta: nincs tudomása arról, hogy az elnökség eldöntötte, megtiltja a területi szervezeteknek, hogy részt vegyenek a kampányban. Tőkés András szerint túlkapásként minősíthető ez a döntés. Gazda Zoltán, a háromszéki szervezet alelnöke közölte: korábban megállapodtak Tőkés Lászlóval abban, hogy a Kovászna megyei MPP nem folytat ellenkampányt, azonban nem kívánnak részt venni az RMDSZ–EMNT-jelöltlista népszerűsítésében. Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke úgy nyilatkozott: a polgári párt megyei képviselői, szimpatizánsai fontosnak tartják, hogy az RMDSZ–EMNT közös jelöltlistáján első helyen álló Tőkés László újabb mandátumot szerezzen, és értelemszerűen arra buzdítják majd a Kolozs megyei magyarságot, hogy szavazataikkal támogassák a magyar összefogás listáját. Az MPP-s Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári küldötte számára érthetetlen, hogy az MPP elnöksége miért akarja a szervezetet elszigetelni. A Bihar megyei MPP szerint fontos, hogy Tőkés László továbbra is folytathassa EP-képviselői tevékenységét, mondta el Lengyel György Bihar megyei MPP-elnök. /Gyergyai Csaba: Az EP-kampány is megosztja az MPP-t. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Utcára vonulnak a magyar pedagógusok, ha a minisztérium nem módosítja azon rendelkezését, miszerint román vezetőt nevezett ki a Hargita megyei tanfelügyelőség élére. „A Ceausescu-korszak legsötétebb éveit idézi a Boc-kormány intézkedése” – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke Ecaterina Andronescu oktatási miniszter intézkedésére vonatkozóan, hogy leváltotta Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelőt és helyére Anda Elena Ianosit nevezte ki, aki nem tud magyarul. Lászlófy levélben tiltakozott a rendelkezés ellen. Az intézkedést Borboly Csaba megyei tanácselnök is elítélte, az RMDSZ és az Magyar Polgári Párt is tiltakozik a döntés ellen. A Hargita megyei tanfelügyelőség élén a megye megalakulásától, 1968-tól kezdve mindig magyar vezető állt, csupán 1984–1989 közötti öt év alatt volt román főtanfelügyelő az intézmény élén. A Magyar Polgári Párt (MPP) a Thamó Csaba Hargita megyei tanácsos jegyezte tiltakozásában a miniszteri rendelet visszavonását követelte, és magyar főtanfelügyelő kinevezését kérte. „Az RMDSZ számára teljességgel elfogadhatatlan a tanügyi rendszerben zajló politikai tisztogatás, a szövetség minden eszközzel azon lesz, hogy megakadályozza a magyar tanfelügyelők leváltását” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök május 9-én Marosvásárhelyen, a magyar tanfelügyelők tanácskozásán. Az RMDSZ határozottan fel fog lépni az etnikai arányosság betartása érdekében minden olyan intézmény esetében, amelynek közvetlen hatása van a helyi közösségek életére. Bondor István főtanfelügyelőnek, Bartolf Hedvig és Constantin Costea főtanfelügyelő-helyetteseknek felbontották a szerződését, Anda Elena Ianosit nevezték ki főtanfelügyelőnek, a két helyettesi tisztséget pedig Kálmán Ungvári Zsófia – aki 2000–2004 között főtanfelügyelő volt –, illetve Elena Mandru sajtószóvivő tölti be. /Jánossy Alíz: Tiltakoznak Hargita megye új, román főtanfelügyelője ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

A Kovászna megyei tanfelügyelőség még nem kapta meg Ecaterina Andronescu miniszter rendeletét, amely módosítaná az intézmény vezetőségének összetételét, jelezte Keresztély Irma főtanfelügyelő. Keresztély Irma szerint román szakember nehezen vagy egyáltalán nem tudja ellátni a magyar többségű megyékben a tanfelügyelőségek vezetését. Egy 85 százalékban magyarlakta megyében az oktatás szerkezete is speciális, így a főtanfelügyelőnek ismernie kell a magyar nyelvet. /Bíró Blanka: Miniszteri rendeletre várnak Kovászna megyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Félbehagyott munkát kellett átadniuk a tanfelügyelőség vezetőinek. A kormány sürgősségi rendeletével olyan intézkedéseket foganatosított, amelyek egyébként törvénytelenek lettek volna. A kormány nagytakarítást végez. Leváltja a tanfelügyelőket, a szakmai kérdéseket alárendeli a pártpolitikának, a méltányosság látszatát sem igyekszik kelteni: a magyar vezetőknek nincs helye a megyei intézmények élén, és azoknak a románoknak sem, akik eddig együttműködtek a magyarokkal. Hol vannak most a magyarság érdekeinek képviselői? Kire számíthat ebben a helyzetben a magyarság? /Takács Éva: Rossz helyen takarítanak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

Törvényben kellene szabályozni, melyek azok a kifejezések, amelyeket a civil szervezetek nem használhatnak fel nevükben – jelentette ki Cseke Attila Bihar megyei szenátor, aki a vonatkozó jogszabály módosítását javasolja. A honatya szerint tilos volna például a „felügyelőség”, „akadémia”, „hatóság”, „őrség”, „egyetem”, „tanács” és más hasonló kifejezések bejegyeztetése. /Nagy Orsolya: Nagyvárad: megtévesztő a „civilek” neve. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Felfüggesztette a bukaresti katonai törvényszék Victor Athanasie Stanculescu nyugalmazott tábornok 15 éves börtönbüntetését, mivel az elítéltnek egészségi problémái vannak. Az 1989-es véres temesvári események miatt elítélt tábornoknak egy éve van a gyógykezelésre. A katonai törvényszék múlt év decemberében Mihai Chitac nyugalmazott tábornok börtönbüntetését is felfüggesztette három hónapra, a szükséges orvosi kivizsgálások idejére. A tábornok most ismét szabadlábra helyezését kéri. Az 1989 decemberében leadott temesvári sortüzek miatt börtönbüntetésre ítélt két tiszt 15 éves szabadságvesztéséről 1999-ben hozott először ítéletet a bíróság. Victor Stanculescu ekkor külföldre szökött, Chitac pedig betegsége miatt szabadlábon maradhatott. A baloldal 2000. évi kormányra kerülése után a román főügyész rendkívüli perújrafelvételt kezdeményezett, és felfüggesztette a büntetés-végrehajtását. A Legfelsőbb Bíróság 2004-ben a per során elkövetett formai hibákra hivatkozva rendelte el a per újratárgyalását, ami után – múlt év októberében – jogerősen elítélték őket. /Megúszhatják a börtönt a temesvári sortüzekért elítélt tábornokok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

A 32 éves Isán István Csongor írásában bejelentette, hogy ő a Hargita Népe napilap új igazgató-főszerkesztője. Feladatának tartja, hogy mindazt, ami érték a Hargita Népében, azt megtartsa, lehetőség szerint fejlessze. Bejelentette, felveszi a kapcsolatot a Hargita Népe olyan munkatársaival, akik az utóbbi években önhibájukon kiszorultak a laptól. A lap leendő irányvonala a közszolgálatiság. A lap nem áll semmilyen érdekcsoport oldalán. Érvek mentén lehet bírálni ezentúl is. – /Isán István Csongor: Hargita Népe: a régi-új. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

Máté András parlamenti képviselő tiltakozott a Kolozsvár főterén végzett munkálatok ellen: a történelmi központ radikális átalakítását valamint a fák és bokrok kivágását rongálásnak tartja. A kétnyelvű táblák kapcsán Máté András elmondta: „A magyar nyelvű feliratok hiányát barátságtalan gesztusnak tartom. Egy olyan, a multikulturalitására büszke város esetében, mint Kolozsvár, kihagyni a húsz százalékos kisebbség nyelvén szóló feliratozást a történelmi műemlékekről, ellentmond a szabad és nyitott kolozsvári szellemiségnek. Megtagadja mindazt, amit sikerült Funar után visszaadni a városnak. ” Máté szerint nemcsak az emléktáblákra kellene felkerüljön a magyar nyelvű felirat, hanem illene betartani a választási ígéreteket és Kolozsvár bejáratához is kitenni a magyar nyelvű helységnévtáblát. /Máté András tiltakozik Főtér-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Felhívás az OMDSZ és KMDSZ vezetőségéhez egy, a főtéri rombolás elleni tüntetés megszervezéséért. Egy közösségnek is van identitása, emlékezete, múltja. A Kolozsváron élőknek a Főtér a tartópillér, emberi identitásuk egyik építőköve. Posztmodern karikatúrát akarnak faragni egy város szimbólumából? Álldogálunk és várunk, a „magyar identitás csorbulásáról” beszélünk, írta hozzászólásában T. Szabó Csaba, felszólítva az Országos Magyar Diákszövetség és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség vezetőségét, hogy szervezzen felvonulást, néma megmozdulást a Főtér látványrombolása ellen. /T. Szabó Csaba: A Matyi tér velünk él! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

A kolozsvári Főtér-rendezés első áldozatai a kidöntött lámpaoszlopok. Alkotójuk, a neves iparművész, fémszobrász, a Képzőművészeti Egyetem egykori tanára, a Barabás Miklós Céh 1997-es nívódíjasa, Károly Sándor, ha élne, most lenne 60 éves. Özvegyét, a szintén képzőművész Károly Zöld Gyöngyit a városuk sorsáért aggódó szemtanúk azonnal értesítették a történtekről. Honnan is tudhatná a Regátból származó Sorin Apostu polgármester, hogy egy Kolozsvár arculatát évtizedekkel ezelőtt formáló képzőművész, a Szamos-híd korlátjának, a Román Színház előtti lámpaoszlopoknak, számos ablakrács és kapu készítőjének egyik, a tér hangulatához illő alkotásáról van szó. László Attila alpolgármester szerint a formatervezett alkotások majd méltó helyre kerülnek. A polgármesternek a műemlékek feliratozásával kapcsolatos kijelentése azonban rosszindulatú. A magyar nem nemzetközi nyelv, ezért semmi keresnivalója a műemlékek feliratain, azok román, angol és francia nyelvűek lesznek, közölte. Amikor a történelmet meghamisító, magyargyalázó emléktáblák felkerültek a Mátyás-ház, a Mátyás-szobor és a Petőfit is vendégül látó egykori Biasini szálló falára, Gheorghe Funar kezében volt a város. Emil Boc polgármestersége idején naivul azt remélték, hogy a gyalázkodó feliratok helyére más kerül. A magyar emléktáblák eltávolítására még maga Gheorghe Funar sem merészkedett. Remélhetőleg Sorin Apostu sem erre gondolt, amikor a magyart és a németet – egyébiránt az idelátogatók zöme éppen ezt a két nyelvet használja – száműzni óhajtja. /Németh Júlia: Kolozsvári múlt, kolozsvári jelen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Hamarosan újabb szakokat akkreditálhatnak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) – jelentette ki Tőkés László, az EP-választási listavezetője május 11-én Budapesten. A művészeti karon a reklámgrafika lett az ötödik államilag is elismert szak a tíz éve alapított magyar tannyelvű magánegyetemen. Küszöbön áll a zenepedagógia szak akkreditálása és a közgazdaságtudományi kar két szakának akkreditálása, tájékoztatott Tőkés László. A Partiumi Keresztény Egyetem javára május 11-én jótékonysági hangversenyt rendeztek a budapesti Zeneakadémián. /PKE: újabb szakokat akkreditálhatnak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Az utóbbi 90 év kolozsvári filozófiaoktatásával kapcsolatban tartott kerekasztal-beszélgetés után a legfontosabb román és magyar nyelvű filozófiai munkákból nyílt kiállítás május 11-én Kolozsváron, az Egyetemiek Házában. A BBTE Történelem és Filozófia Kara által a kolozsvári román egyetem fennállásának 90. évfordulója alkalmából szervezett filozófusnapon rendezett beszélgetés 12 résztvevője, doktoranduszok és professzorok, saját kutatási eredményeikről számoltak be, illetve az elmúlt 90 év filozófiaoktatásáról értekeztek. Egyed Péter filozófus a kolozsvári román egyetem létrehozását megelőző időszakról, a Ferenc József Tudományegyetemről beszélt, kitért Böhm Károlynak, az egyetem Filozófia tanszékén akkoriban tanító értékelvű filozófus-professzornak a munkásságára is. – Böhm értékelvűsége és etikai eszmeisége mind a mai napig kisugárzik, Lucian Blaga és Dumitru D. Rosca mellett méltán nevezik a filozófia doyenjének a románok is – fejtette ki Egyed Péter. Vasile Musca professzor kifejtette, hogy a megalakulását követő években, színvonalát tekintve a kolozsvári román egyetem méltán léphetett a több száz éves európai egyetemek sorába. A kiállított könyvek között több magyar nyelvű is volt, például Demeter M. Attila Republikanizmus, nacionalizmus, nemzeti kisebbségek, Veress Károly Egy létparadoxon léte és visszája, Egyed Péter Az ész hieroglifái, Angi István Zene és esztétika, Király V. István Halandóan lakozik szabadságában az ember és Ungvári Zrínyi Imre Alkalmazott etikai alapfogalmak című kötete, vagy Vincze Mária Európa gazdaságtana, illetve Szabó Béla Menedzsment a szociális szférában című munkája. /Filozófusnap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Mintegy száz diák és felkészítő tanár részvételével zajlott Kovászna városban a hétvégén a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő. Az országos szintű anyanyelvi vetélkedőn 20 csapat vett részt. Erdély Judit, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) alelnöke köszöntötte a jelenlevőket. A középiskolások versenyének játékvezetője Tapodi Zsuzsa, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára volt. A verseny után a diákok ellátogattak Kézdivásárhelyre és a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumba. /Kovács Zsolt: Anyanyelvápoló diákvetélkedő Kovásznán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Április 4-én tartották az erdélyi elődöntőt Erdőszentgyörgyön, tizenketten jutottak ki a Veresegyházán immár 19. alkalommal szervezett vers- és prózamondó versenyre, amely Csoóri Sándor emlékezetes versének metaforáját kölcsönözte címéül: Anyám fekete rózsa. Május első három napján zajlott a döntő, fővédnökei Markó Béla és Hiller István voltak. A versünnepet dr. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke nyitotta meg, majd Markó Béla lírai esszéjét olvasta fel. A gálán felléptek a legjobbnak bizonyult versmondók, köztük néhányan Erdélyből is: Ambrus Mónika Szentegyházáról, a harmadik díjas Madaras Beáta Szovátáról, a különdíjat nyert Győri Réka Székelykeresztúrról (mindhárman ifjúsági kategóriában szerepeltek), valamint a szépkorúak között idén is első díjas Rüsz Károly Kiskendről. Karcsi bácsi visszatérő vendége a veresegyházi vetélkedőknek: ez idáig négyszer érdemelte a legjobbnak járó elismerést korcsoportjában. /Bölöni Domokos: A versmondó vetélkedők kiskendi bajnoka. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

1956-ban, illetve az azt követő években a román kommunista hatalom az erdélyi magyarságot végérvényesen össze akarta roppantani. Ez nem sikerült, és ez jelentős mértékben a kivégzettek, bebörtönzöttek helytállásán múlott. 1989 után levéltári dokumentumok alapján kezdte kutatni sorsukat Tófalvi Zoltán, ma is ezt tartja legfontosabb feladatának. Május 8-án mutatták be Marosvásárhelyen az erdélyi hazaárulási perekről szóló sorozatának II. és III. köteteit, amelyek az érmihályfalvi csoport, illetve a Dobai-per történetét taglalják. A Dobai-perben életfogytiglani kényszermunkára ítélt, ma is kiváló memóriájú Varga László marosvásárhelyi református lelkész Páskándi Gézának a szamosújvári börtönben fejben megfogalmazott versét mondta el megrendítő hatással. A „hazaárulási perek”-sorozat négy, levéltári dokumentumok alapján összeállított kötetből és egy mélyinterjúkat tartalmazó kiadványból áll. Önálló kötet készül az 1959-ben megszüntetett és a Babes Egyetemmel egyesített Bolyai Tudományegyetem peréről, amelynek során mintegy harminc tanárt, diákot zártak börtönbe, illetve másokat kirúgtak az egyetemről. Készül a kötet az erdélyi unitárius egyház lefejezéséről, illetve a 77 személy elítélésével végződő Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége – az EMISZ – peréről, az 59 személy bebörtönzésével járó Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete – a SZVISZ – koncepciós peréről, illetve a tűzhalált halt Moyses Márton és társai peréről. A mintegy tíz kötetre tervezett sorozat, a romániai politikai perek monografikus bemutatása igen jelentős vállalkozás. /Damján B. Sándor: Ötvenhat mártírjai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Több kolozsvári és környéki iskolában tartott rendhagyó énekórát a budapesti Muzsikás Együttes erdélyi turnéja alkalmával. A tanulók nemcsak a zenéhez, de a hangszerekhez is közel kerülhetnek, ugyanis az együttes bevonja műsorába a hallgatóságot is. Az együttes öt éve tart zenei nevelő körutakat ingyenesen különböző iskolákban. /(J. J.): Rendhagyó énekóra a Muzsikás Együttessel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Tizenharmadik alkalommal látható Marosvásárhelyen az Ariadné textilművészeti kiállítás. Marosvásárhelyiek mellett kolozsvári, nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, temesvári képzőművészek mutatták be alkotásaikat. /Antal Erika: Ariadné fonala 13-szor. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Páva Zsolt, a Fidesz–KDNP jelöltje a szavazatok több mint 65 százalékának elnyerésével győzött az időközi polgármester-választáson Pécsen, amelyet azért kellett kiírni, mert a korábbi városvezető, Tasnádi Péter januárban elhunyt. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, az MSZP jelöltje 34,14 százalékot kapott. Páva Zsolt ellenzéki polgármesterként állhat munkába. /Pécsi polgármester-választás: Páva Zsolt győzött. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ A pécsi polgármester-választás eredménye előrevetíti a Magyarországon a következőkben rendezendő két megmérettetés várható kimenetelét, a júniusi európai parlamenti választásokét és a jövő évi országgyűlési megmérettetését, várható a Fidesz kétharmados diadala. Kudarc az MSZP számára, hogy Szili Katalin, az Országgyűlés elnökének személyében az legnépszerűbb MSZP-s szenvedett csúfos vereséget, ráadásul olyan ellenféltől, akinek országos ismertsége elenyésző a Sziliéhez képest. /Rostás Szabolcs: Pécsi KO. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Május 10-én, vasárnap Aradon az arad-gáji katolikus templom előterében tíz pap közreműködésével Szilvágyi Zsolt általános helynök leleplezte, felszentelte a templom védőszentje, Szent Gizella bronzból készült mellszobrát, Kocsis Rudolf szobrászművész alkotását. Szilvágyi Zsolt kifejtette, halálának 950. évfordulóján meg kell emlékeznünk Szent Gizella királynőről, akit a magyar és a német nép tekint nagynak. Államalkotó első királyunk, Szent István munkáját segítette. Férje, Szent István halála után Gizella visszavonult szülőföldjére, ahol a passaui kolostorban karitatív, szent életet élt. /Balta János: Leleplezték Szent Gizella mellszobrát. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Áprilisban elkezdődött az 1888-ban épült végvári református templom felújítása. A felújítás költségeit a végvári iskola eladásából befolyt összegből fedezik. /Pataki Zoltán: Felújítják a 120 éves végvári templomot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Fazekasok, keramikusok, rézművesek, más-más iparágat képviselő mesteremberek találkoztak Nagyváradon, a Festum Varadinum május11-én tartott Apáról fiúra címmel tartott rendezvénye a hagyományőrző mesterek találkozója. A gyerekek körében a Csíkszeredából érkezett Dánél Sándor fazekas és keramikus volt a legnépszerűbb. Elmondta, hogy óvodákban, iskolákban tart bemutatókat. Dánél Sándor hétgyermekes családapa, így a hagyomány családjukban biztosan tovább él majd. /Totka László: Családi örökség a szakma. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Csak Csíkszeredában több mint 35 ezren voltak kíváncsiak a Tatárjárás 1241–1242 című kiállításra. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója szerint a tárlat igazi hozadéka az identitáserősítés volt. A Csíki Székely Múzeumban a Munkácsy Erdélyben 62 ezer, a tavalyi, nagybányai művésztelep alkotóinak munkáit felvonultató tárlat 18 ezer látogatót vonzott. /R. Kiss Kornélia: Interjú: Útban a szórakoztató múzeumok felé. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

Egymásnak adták a kilincset Marosszentgyörgyön a római katolikus templomba látogatók. Megérkezett ugyanis a Szent Korona másolata, amely folyamatosan vonzotta az érdeklődőket. Akadt olyan történelemtanár, aki az iskolabusszal hozta az osztályokat, de volt olyan román pedagógus is, aki elvitte osztályát a templomba, Szent István és koronája történetét ismertetve az ámuló gyerekekkel. Baricz Lajos atya délelőtt tizennégy csoportot vezetett körbe. Baricz gyergyói papkollégájától kölcsönözte a Szent Korona másolatát. A gyergyóiak Egerből kapták a koronamásolatot. /Szucher Ervin: Ismerkedés a Szent Koronával. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

A romániai magyar sajtóban olvasható, hogy intézményes szinten folyik az etnikai tisztogatás. Mélyére néztem a dolognak: mi magyarok tényleg etnikailag tisztogatunk – írta Parászka Boróka. A legfrissebb botrány: Hargita megyében főtanfelügyelő-csere történt: Bondor Istvánt Ada-Elena Ianosi váltja. Tiltakozott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, az RMDSZ és az RMDSZ ellenzéke, a megyei tanács elnöke, civilek és félcivilek. Magyar megyének tanügyi téren magyar elöljáróra van szükség. Parászka kifogásolja a magyar érvet, hogy ne legyen román tanfelügyelő. „Miért ne lehetne Hargita megyének román főtanfelügyelője?” – kérdezte. A cikkíró szerint: „Az etnopolitika mocska – ilyen egyforma érvek mellett – ugyanis magyaroknak és románoknak egyaránt a kezén szárad. ” /Parászka Boróka: Etnikai mocsokódunk. = Manna. ro, máj. 12./

A Szeret-Klézse Alapítvány május 8–10-e között rendezte meg a Petrás Incze János Klézsei Napok elnevezésű fesztivált. A rendezvény záróműsorán fellépett a külsőrekecsini, a pusztinai és a Csík falusi néptánccsoport. A rendezvényt Duma András nyitotta meg, majd felavatták Csoma Gergely szobrász Álmos vezérről készült alkotását. A fesztiválon legtöbben saját falujuk táncait és énekeit mutatták be. Végül pedig Klézse minden falurésze bemutatkozott. A pusztinai táccsoport tagjai népviseletbe öltözve szerettek volna részt venni a délelőtti szentmisén. A helyi pap, miután kikérdezte a templom udvarán várakozókat, hogy kifélék, mifélék, cinikus megjegyzéseket tett a Magyar Házzal kapcsolatosan, ahol az ünnepi rendezvények zajlottak. Később több helybeli személy jött ki a templomból, akik gúnyos megjegyzésekkel illették a pusztinaiakat. Azzal érveltek, hogy a templomot a klézseieik építették, tehát csak nekik van joguk ott misét hallgatni. Azt mondták, Klézsén csak püspöki engedéllyel léphet idegen ember az Isten házába. Végül a vendégek jobbnak látták elhagyni a templomot. /Divald Borbála, Külsőrekecsin, Nyisztor Tinka, Pusztina: Petrás Incze János napok Klézsén – Elüldözték a vendégeket a templom elől. = Erdély. ma, máj. 12./

Megjelent dr. Ábrám Sárközi Lídia orvos A Németi Református Egyház iskolájának története /Hírlap Könyvek, Szatmárnémeti/ című könyve. Az idézett egykori forrásokat mindig betűhíven közli, így az olvasó betekintést nyerhet az előző századokban írók nyelvhasználatába, írásmódjába. /Újabb Hírlap-kötet jelent meg. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 12./

A Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében mutatják be május 15-én a Nagyvárad Táncegyüttes legújabb, Határtalan Partium című néptánc-előadását. A táncegyüttes új produkciója a Partium történelmét eleveníti fel, különböző népek táncaival jelenítenek meg különböző történelmi korokat. /Fried Noémi Lujza: Új produkcióval jelentkezik a Nagyvárad Táncegyüttes. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13/

Az erdélyi Magyar Összefogás támogatását kérte május 12-én Markó Béla RMDSZ-elnök Bukarestben Németh Zsolttól, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnökétől, aki egy magyar parlamenti küldöttség élén érkezett a román fővárosba. “A magyar összefogás sikerében mi nagyon bízunk és úgy gondolom, hogy nem lehet magyar érdek, hogy ne legyenek magyarok az európai parlamenti választáson” – mondta Németh Zsolt, aki Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével is találkozott. /Szávuj Attila: Parlamenti vizitben. Támogatást kért Markó Béla a magyar összefogáshoz. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

A képviselőház elfogadta a szociális minimális nyugdíj bevezetéséről szóló sürgősségi kormányrendeletet: Romániában a szociális nyugdíj értéke 300 lej, majd október elsejétől 350 lej lesz. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő kifejtette, az RMDSZ üdvözli a jogszabályt. /Megszavazták a minimális nyugdíjat. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

Az alsóház elfogadta a vidombáki repülőtér építését lehetővé tevő kormányrendeletet. A brassói légikikötő megépítéséről szóló kormányrendeletet már a Tariceanu-kabinet idejében elfogadták, a vidombáki reptér sorsa azonban mostanáig bizonytalan volt. A vidombáki repülőteret öt éven belül fel kell építeni és üzembe kell helyezni. A székelyföldi megyék számára a repülőtér jelentős gazdasági és infrastrukturális előnyöket jelent. /”Felszállási engedély” a brassói reptérnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./