A nagyváradi középiskolások több mint harminc százaléka nem csak magyar nyelven folytatná egyetemi tanulmányait – derül ki a Partiumi Keresztény Egyetem által készített felmérésből. A Bihar megyei magyar középiskolások zöme tovább szeretne tanulni, az azonban nem minden esetben feltétel, hogy ezt anyanyelvén tehesse. A nagyváradi magyar tannyelvű osztályok diákjainak 85 százaléka vallotta azt, hogy szeretné egyetemen vagy főiskolán folytatni tanulmányait. Székedi Levente, a társadalomtudományi tanszék oktatója elmondta, ami a népszerűséget illeti, a PKE nincs valami szerencsés helyzetben: a középiskolások több mint fele inkább állami egyetemre szeretne járni, mint magánintézetbe. Az egyetemi oktatással szemben a válaszadók 41 százalékának az a legfőbb elvárása, hogy magyar nyelven folyjon. 17 százalék az oktatás minőségét, 15 százalék pedig a térbeli közelséget jelölte meg elsődleges szempontként. Arra a kérdésre egyébként, hogy milyen nyelven szeretné a tanulmányait folytatni, 55 százalék válaszolta azt, hogy magyarul, 11 százalék ugyanis románul, 23 pedig vegyes tannyelvű egyetemen vagy főiskolán szeretne tanulni. /Nagy Orsolya: Románul is tanulnának a váradi diákok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Hátrányos helyzetű gyerekek számára létesít központot Nagykárolyban a jeruzsálemi Szent Lázár-lovagrend, amelynek május 2-án tették le az alapkövét. Azt szeretné, ha ez a központ a Stella Maris, azaz a Tenger Csillaga nevet viselné, ami Szűz Mária allegóriája, és kitűnően jellemzi a gyerekeket is. Minden egyes csöppség egy csillag, amelynek fényesen kell ragyognia, ezért a segítségnyújtást kötelességüknek érzik, fejtette ki az alapkő-elhelyezési ceremónián dr. Klaus Winter lazarus lovag. /Végh Balázs: Otthon a „csillagoknak“. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Május 2-én Mikóújfaluban, majd Zalánpatakon bérmált dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A hagyományokhoz híven virágba és zöld nyírfaágakba öltöztek a templomok. Az érsek hangsúlyozta, hogy a fiatalok ötévenként sorra kerülő bérmálása az egyházközségek és a sajnos lélekszámában is egyre fogyó történelmi magyar erdélyi katolikus egyház megerősödését szolgálja. Az érsek a bérmálási körutat folytatja a vidéken. /Kisgyörgy Zoltán: Háromszéki körúton Erdély katolikus érseke. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

A lap részletet közölt dr. Kovács Kiss Gyöngy történész az Erdélyi Múzeum helye és szerepe az erdélyi magyar tudományos életben című tanulmányából. Az 1859-ben létrejött Erdélyi Múzeum-Egyesület közlönye, az Erdélyi Múzeum 1874-ben indul, Finály Henrik nyelvész- és történészprofesszor szerkesztésében. A folyóirat története hét szakaszra tagolható. I. (1874–1892) Finály Henrik nevével fémjelzett korszak. II. (1884–1891) A folyóirat borítójára hosszabb cím kerül: Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történelemtudományi (1888–1891 között: Történettudományi) Szakosztályának Kiadványai. Visszatérnek a hagyományos évkönyv-forma füzetes kiadványokhoz. Ezekben az években a szerkesztést Schilling Lajos egyetemi tanár, szakosztályi titkár végzi. Hegedüs István kolozsvári egyetemi tanár 1888-tól vette át a redakciós munkát. Az ő helyét Szinnyei József egyetemi tanár vette át 1891-től. III. (1892–1905) 1892-ben az első két füzet újra Erdélyi Múzeum címmel jelenik meg, a következő 14. évfolyamon keresztül a lap borítóján címként az Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történettudományi, Szakosztályának kiadványa megnevezés szerepel. Azt követően, hogy Szinnyei József 1893-ban a budapesti egyetemre távozott, Szádeczky Lajos egyetemi tanárt választották meg szerkesztőnek. A Szádeczky szerkesztette Múzeumban a történeti irány uralkodott. IV. (1906–1917) Az 1906. ében az akadémiai és a muzeális irányzat közti vita az utóbbi győzelmével lezárult. Erdélyi Pál szerkeszette 1906–1917 között a köteteket. Amikor 1919-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szellemi vezérkarából sokan elhagyták Kolozsvárt, még nem lehet látni, milyen jövő vár az Erdélyi Múzeumra. V. (1930–1941) Az 1918-tól 1929 végéig tartó években az Erdélyi Múzeum megjelenése szünetelt. 1930-ban György Lajos szerkesztésében az Erdélyi Múzeum, újraindult. VI. (1941– 1947) E szakaszban a Szabó T. Attila szerkesztette az Erdélyi Múzeumot. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek a hatalom általi felszámolásával az Erdélyi Múzeum is megszűnt. VII. (1991–től) Indulásától kezdve a leghosszabb kényszerszünetet az 1947–1991-es periódus jelentette az Erdélyi Múzeum életében. Az LIII. kötetével induló legújabb folyam címoldalán az alábbi megnevezés szerepel: Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog- és Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak Közlönye. Az évente négy lapszámba szerkesztett folyóirat szerkesztői: Benkő Samu, Dávid Gyula, Faragó József, Mócsy László. Az 1994. 3–4. füzettel felelősszerkesztő-váltás következett be a lap életébe, Benkő Samut Csetri Elek követte. 1995-től a Múzeum angol, román, magyar tartalomjegyzékkel, valamint az egyes tanulmányok végére csatolt angol nyelvű kivonatokkal jelenik meg. 1997-től újra módosul a szerkesztőség összetétele, Csetri Elek felelős szerkesztői munkáját Faragó József, Egyed Emese, Vetési László és a szerkesztőségi titkári teendőket felvállaló Kerekes György segíti. 1998-ban a Múzeum felelős szerkesztői feladatainak ellátásával az Egyesület Antal Árpádot bízta meg, aki Egyed Emese, Kovács András, Tánczos Vilmos, Veress Károly, Vincze Mária és Kerekes György szerkesztőkkel végzi a redakciós munkát. Az 1999. 3–4. füzettől a felelős szerkesztői megbízatást Kovács Kiss Gyöngy vette át. Az 2004. 3–4. füzettől a folyóirat címe: Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Elnökségének és Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog- és Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak Közlönye. /Az Erdélyi Múzeum helye és szerepe az erdélyi magyar tudományos életben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Marosszék Székelyföld része, hangzott el Makfalván, az első Maros megyei településen, ahol az autonómiát indítványozó határozattervezetet megszavazta a helyi önkormányzat. A székely majálist Makfalva és a Székely Nemzeti Tanács közösen szervezte. A hangulatos rendezvényen részt vett a magyar nagykövet, beszédet mondott Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő, Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, Günther Dauwen, az EFA igazgatója, aki a flamandokat képviseli az Európai Parlamentben, a baszkok képviselője is. Felvonultak a szovátai huszárok, felléptek a helybeli és környékbeli iskolák kisebb és nagyobb diákjai. /(b. gy.): Székely majális. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

Május 2-án kőrösfői RMDSZ és a bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület szervezte a XIX. Riszeg-tetői Ifjúsági Majálist. Az egész napos program lebonyolításába az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom bánffyhunyadi szervezete is bekapcsolódott. A népdalvetélkedő után a legfiatalabbak különféle sport- és gyermekjátékokban próbálhatták ki képességeiket, de nem hiányozhatott a kürtőskalács, a csapolt sör és a miccs sem. Péntek László, Körösfő alpolgármestere szerint az idei majálison a korábbi évekhez képest jóval többen vettek részt. Kőrösfő két testvértelepüléséről, a magyarországi Patkáról és Bugyiról érkezők is jól érezték magukat. /Ferencz Zsolt: Riszeg-tetői majális: játék, népdalvetélkedő, eszem-iszom. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A kolozsvári a Báthory István Líceum kórusa 30 éves lett. Az iskola fennállásának 430. évfordulóján újból együtt énekeltek az egykori kórustagok a jelenlegi vegyeskarral. /Harminc éve egy kórusban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Nagy sikerrel rajtolt az első Unite2Night Fest Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégium és az Erdélyi Unitárius Webrádió szervezésében. Az április 25-én induló rockzenei fesztivál lényege fellépési lehetőséget biztosítani minőségi alternatív rockzenét játszó fiataloknak/diákzenekaroknak. /Solymosi Zsolt, szervező: Unite2Night Fesztivál az unitárius kollégium udvarán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Több mint hatvan huszár részvételével szerveztek hagyományos huszártoborzót a hétvégén Csíkszeredában. Az 1848-as szabadságharc óta első alkalommal került sor ilyen jellegű eseményre. Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere, a csíki Hagyományőrző Huszáregyesület elnöke a huszárok történelmét ismertette. Ráduly Róbert Kálmán polgármester örömét fejezte ki, hogy a farsangtemetés, az Ezer Székely Leány Napja mellett egy újabb időtálló szokással bővül a helyi hagyományok sora. A rendezvényen felolvastak egy 161 évvel ezelőtt megírt toborzólevelet, majd besorozták, és pálinkával kínálták az újoncokat, akik elbúcsúztak kedveseiktől és már huszárként haladtak tovább Alcsík irányába. /Huszártoborzó Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Bozsik Yvette, a mai magyar táncélet különös alakja, évek óta jár társulatával Gyergyószentmiklósra. Mint díszvendég, több alkalommal is fellépett a Figura Stúdió Színház által szervezett találkozókon. Legutóbb rendezőként érkezett a Figura társulatához. Az április 30-án bemutatott előadáson a siker nem maradt el: a művésznő úgy vallotta, ritkán találkozik ilyen méretű lelkesedéssel, mint a Figura társulatánál. /Figura Bozsik Játszóterén. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Sikert aratott Kerényi Miklós Gábor rendezésében, a budapesti Operettszínház által létrehozott Rómeó és Júlia a bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínházban, a hétvégén. – Most először került külföldi színpadra egy magyar musicalprodukció replikaváltozata. /Pesti Rómeó és Júlia sikere Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

In memoriam emlékkiállítás nyílt május 3-án, vasárnap Kézdivásárhelyen a Vigadóban az Incitato Képzőművészeti Tábor ötletgazdája és mecénása, Tóth Ferenc emlékére. A tragikus hirtelenséggel elhunyt művészetpártoló egyedi örökséget hagyott hátra: halálát követően is megszervezik az Incitato művésztábort, amelynek központi témája a ló. /In memoriam Tóth Ferenc. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Életének 80. évében Szegeden elhunyt a Szabadság nagyra becsült munkatársa, László Ferenc /Kolozsvár, 1930. márc. 10. – Szeged, 2009. máj. 1./, aki csaknem hatvan esztendőn keresztül írt magyarul sportról Erdélyben. 1950-ben lett a kolozsvári Igazság sportszerkesztője. 1956-tól a lap sportrovatvezető főmunkatársa volt. Szintén az ötvenes évek elejétől dolgozott a Kolozsvári Rádiónak, amelynek sportműsorát 1954–1969 között vezette. 1989 decembere után a Szabadság sportrovatvezetője és az újraindult Kolozsvári Rádió sportrovatának oszlopos munkatársa volt. Halálával az erdélyi magyar újságírás talán leghosszabb ideig alkotó hírlapíróját, rendkívül művelt, sokoldalúan tájékozott tagját veszítette el. /Tibori Szabó Zoltán: Elment László Ferenc, az erdélyi sportújságírás doyenje. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Az erdélyi magyarság összefogása biztosíthatja csak, hogy e közösség saját hazájában élhető jövőt teremthessen magának, csak ez biztosíthatja európai szinten is az erős magyar érdekképviseletet – hangsúlyozta május 4-én Sepsiszentgyörgyön Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A két politikus beszédével indította az RMDSZ és az EMNT közös európai parlamenti választási kampányát. Tőkés és Markó a Tamási Áron Színház előtti téren felállított színpadon, több ezer ember előtt fogott kezet egymással. Beszédeikben üdvözölték, hogy a két szervezetnek sikerült tető alá hoznia a közös választási listát, amelyet Tőkés László vezet. Reménykednek abban, hogy három-négy képviselőt is képesek lesznek bejuttatni az európai törvényhozó testületbe. /Közös állásfoglalás az összefogás mellett Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ „Önök akarták, önök kérték, önök parancsolták. Ezt a parancsot mi teljesítettük” – fejtette ki Markó Béla, hangsúlyozta az autonómia fontosságát. Tőkés László Orbán Viktor budapesti beszédéből kiindulva azt mondta, „elég volt a román nacionálkommunizmusból, a mesterséges betelepítésekből, Székelyföld etnikai arányainak a mesterséges megváltoztatásából, a romániai magyarság jogfosztásából. Elég volt erdélyi magyarságunk önfeladásából”. Tőkés szerint mindenkinek hinnie kell a nemzeti autonómia sikerében, különben „hiába minden”, majd Gábor Áron szavait parafrazálva kijelentette: „Lesz ágyúnk, lesz autonómiánk”. Sógor Csaba rámutatott: „erős Székelyföldre nemcsak az erdélyi magyarságnak lenne szüksége, hanem az egész országnak”. /Kovács Zsolt, Mihály László: Közkívánatra jött létre a magyar összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Lemondott a moldovai kormány. Az alkotmány értelmében a miniszterek tanácsának még az új parlament megalakulása előtt be kell nyújtania lemondását. Vladimir Voronin államfő arra kérte a kabinet tagjait, hogy az új kormány megalakulásáig ügyvezetői minőségben folytassák munkájukat. Az új parlament május 5-én tartja alakuló ülését, valamint döntenek az új államfő megválasztásának időpontjáról. /Lemondott a kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Első közös bizalmatlansági indítványát nyújtotta be május 4-én a két ellenzéki párt. A Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ 124 képviselője által aláírt „A nagy átverés” című dokumentum a jelenlegi PSD–PD-L kormánykoalíció több rendelkezését vette számba, a kormány be nem váltott ígéreteit, a stratégiai tervezés hiányát, valamint a közigazgatás csődjét. /M. Á. Zs. : Közös ellenzéki bizalmatlansági. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Újra tárgyalóasztalhoz ült a négy tanügyi szakszervezet az oktatási tárca és a pénzügyminisztérium képviselőivel, mivel a szakszervezetek elégedetlenek a pedagógusok béralapját nyolcszázmillió lejjel csökkentő költségvetés-kiigazítással. A tanügyi szakszervezetek az elmúlt hetekben országszerte aláírásokat gyűjtöttek, melynek alapján kijelentették: a szakszervezeti tagok többsége a május 5-én megrendezendő általános sztrájk mellett döntött. Végül megállapodtak abban, hogy a sztrájkot felfüggesztették, az egységes félévi dolgozatírást május 7-re halasztották, a tárgyalások pedig folytatódnak. Ecaterina Andronescu tárcavezető szerint a napokban aláírhatnak egy megállapodást, melynek értelmében az oktatási tárca költségvetésének csökkentése nem érintené az ágazatban dolgozók béreit. /Sztrájkba fulladt az egységes félévi dolgozatírás? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Romániában több mint hetven kórházigazgatóval bontotta fel a szerződését az Egészségügyi Minisztérium. Ez a döntés országszerte felháborodást váltott ki, az orvosok többsége óvást emel az intézkedés ellen. Állításuk szerint mindössze azért kell elhagyni tisztségüket, mert nem tagjai egyik kormánykoalíciós pártnak sem. Ezt egyebek között azzal támasztják alá, hogy a minisztérium több olyan igazgatót továbbra is tisztségben tart, akik a mutatók szerint a kirúgottaknál gyengébben teljesítettek. /Hetvenhárom kórházigazgatót menesztett az egészségügyi tárca. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

Marian Sarbu munkaügyi miniszter a Spanyolországgal kötött kétoldalú szerződés aláírása után kijelentette, nem fogja számottevően befolyásolni a munkanélküliségi arányt a külföldről esetleg hazatérő románok száma. /Hazatérő romániaiak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

Ezerkétszáznegyvenhét darabba vágták azt az óriásbannert, amelyet a csíkszeredai megyeházára függesztettek ki a múlt héten, tiltakozásképpen a magyar intézményvezetők leváltása ellen. Az akciót a kezdeményező RMDSZ-es politikusok hajtották végre azzal a céllal, hogy a darabokat egy petíció kíséretében szétosztják majd a román parlament kormánypárti politikusainak, a kormány tagjainak, az összes magyar polgármesternek, valamint az Európai Parlament képviselőinek. A banner egy temetőt ábrázolt, amelyben a fejfákon azon intézmények neve áll, melyek éléről leváltották a magyar intézményvezetőt. Az RMDSZ május hónapban folyamán hasonló tiltakozó akciókat szervez. /Horváth István: Világgá küldik az óriásbannert. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Amit a több mint negyven évig tartó kommunizmus nem tudott tönkretenni, azt húsz év alatt sikerült a jelenlegi rendszernek. Az előbbiben nagyjából csak a falvakat rombolták, gigantikus iparosítási tervek megvalósítása érdekében. Az iparosítás jelszavával lerombolták Kolozsvár külvárosait (mellékszándék az egy tömbben élő magyar lakónegyedek feloszlatása volt!) és „beültették” az új proletariátusnak fedelet nyújtó tömbház-rengeteggel. A belváros jellegén azonban nem változtattak. A funári polgármesterkedés óta viszont erre megy ki a játék. „Átírni” a Főteret. Előbb csak a város jelképévé vált Mátyás-szobrot tűzdelte körbe Funar „trikoloros” zászlókkal, aztán „megpatkoltatta” a szobor talpazatát elhíresült feliratú táblájával. Majd feltúratta körülötte a teret római kori régészeti leleteket „kutatva”. Aztán jött a nagy „bukás”, új polgármester, más irányzatok. Akkor még sokan azt hitték, eljött a város „jobb világa”. A gödröket betömték, de hogy mégis maradjon belőlük emlékre való, egy részét üvegfedél alá helyezték. Aztán körbekerítették a Mátyás-szobrot. Renoválás miatt. A valamikor oly szép, nyugalmat árasztó Főteret most bekerítették. Átalakítják. „Multifunkcionálissá” teszik. A jelképpé vált szoborcsoport ne álljon olyan délcegen!. A monumentális térből újból vásártér lesz. /B. É. : Figyelő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Az együtt- és különélés sajátosságairól, kölcsönhatásairól és érdekességeiről Ezer esztendő – együtt és külön címmel Vetési László szórványügyi szakelőadó tartott előadást múlt héten Kolozsváron. Leszögezte: Erdély egységes földrajzi terület, bárki bármit mond, együvé tartozik. Románia lakosságának 6,6 százaléka magyar, ebből 500 ezer szórványban él. Vetési hangsúlyozta: különbség van a magyar szórvány és a vallási szórvány között. Lestyán Ferenc Megszentelt kövek című könyve alapján képekben mutatta be az erdélyi templomokat, majd beszélt a Romániában létező egyházakról. A kölcsönös együttélés ugyanakkor hangsúlyozta a kölcsönös asszimilációt, elrománosodott magyar falvakkal és elmagyarosodott román falvakkal példálózva. Olyanra is volt példa, hogy két felekezetnek egy telken van a temploma. Ennek ellenpéldájaként hívek nélküli templomokat is bemutatott. Az előadás az orsovai templom bemutatásával végződött. A posztmodern katolikus templomban nyolc nyelven misézik a pap. /Jakab Judit: Együtt és külön képekben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Civil szervezetek művelődési szakemberei, tanárok és diákok vettek részt az EMKE /Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület/ Partiumi alelnöksége, valamint a nyíregyháziak által „Nyelvében él a nemzet” címmel szervezett április végi Kazinczy-megemlékezésen. A 40 fős csoport, melynek 16 tagja Szatmár megyét képviselte, a magyar nyelvújítás nagy alakjának, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából látogatott el a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumba. Emellett Széphalomra, a tavaly megnyílt Magyar Nyelv Múzeumába is ellátogattak, s együtt ismerkedtek meg Kazinczy Ferenc életével és tevékenységével. /Kazinczyra emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 5./

Rákóczi-emlékdíj alapítását jelentette be Gubcsi Lajos költő, a Magyar Művészetért Alapítvány elnöke. A 2010-ben adományozandó kitüntetést II. Rákóczi Ferenc halálának 275-ik évfordulója alkalmából az a hét civil szervezet veheti majd át, amelyik a most megalakult kuratórium döntése szerint példásan élteti a fejedelem kultuszát. A díjat jövőre odaítélő Kárpát-medencei kuratórium erdélyi tagjai közé választották Beder Tibor tanárt (Csíkszereda), Székely Emese tanárnőt (Marosvásárhely), Sylvester Lajos közírót (Sepsiszentgyörgy) és Muzsnay Árpád újságírót (Szatmárnémeti). /Rákóczi-emlékdíjat alapítottak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 5./

A Nagy Szent Vazul (baziliták) görög katolikus szerzetesrend felsőilosvai kolostorában tartotta soros közgyűlését a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljáróinak Konferenciája. Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát-prépost, a konferencia főtitkára is jelen volt. Az elmúlt héten került sor a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány választással egybekötött káptalanjára is, Csíksomlyón. Ezen Orbán Szabolcs O. F. M. pátert, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet erkölcsteológia és olasz nyelv tanárát választották meg provinciai elöljárónak. Az új provinciális 39 éves. Helyettese a 47 esztendős P. Böjte Mihály, jelenleg székelyudvarhelyi házfőnök. /Fodor György: Szerzetes elöljárók közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Április közepén értesítette a minisztérium a megyei tanfelügyelőséget, hogy a többi kísérleti megyéhez hasonlóan túllépte a számára engedélyezett állás-keretet. Hargita megyében 2005 elején szervezték újra az iskolahálózatot, akkor azt az ígéretet kapták, hogy az ezzel járó 116 pluszállást jóváhagyják. Aztán változtak a törvények, új rendeletek léptek érvénybe, csak éppen a 2004-ben jóváhagyott álláskeret maradt. Most iskolánként ellenőrzik a katedrák helyzetét. /Takács Éva: Nem bocsátanak el senkit, fizetésemelés sem lesz. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./

„Az erdélyi magyar kisebbségnek napjainkban az a küldetése, hogy megmaradjon, ezt azonban aligha tartom elképzelhetőnek, ha minden családban mindössze egy gyermek születik” – mondta Bíró Ernő hatgyermekes kolozsvári családapa, a csíkszeredai Jakab Antal Tanulmányi Házban tartott előadásában. Ha valaki tényleg „magyarkodni” akar, kezdje azt a családban. Legyen példaértékű családja. /Ferencz Zsolt: Nagycsaládok, többgyermekes apák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Kétnapos ünnepségsorozattal, május 8-9-én tiszteleg a nagy múltú iskola az alapítók, az egykori igazgatók, tanárok és munkájuk révén nevessé vált néhai vén diákok emléke előtt, és megszólítja mindazokat, akik diákként, vén diákként, illetve családtagjaik révén jelenleg is kötődnek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumhoz. A házigazda iskola a református egyház és a társiskola Református Kollégium bevonásával tart jubileumi ünnepségsorozatot. A 150 éves sepsiszentgyörgyi református oktatás emlékéve már tavaly ősszel megkezdődött, amikor megjelent József Álmos iskolatörténeti képeskönyve, a télen majdnem minden jelenlegi mikós diák családjába eljutott a jubileumi falinaptár. Az emlékév záróakkordjaként Csutak Vilmos legendás hírű iskola- és múzeumigazgató szobrának felállítását tervezi a Székely Mikó Kollégium Alapítvány és a Székely Nemzeti Múzeum Alapítvány. A hét végén két új kiadvány révén elevenítik fel az iskola történetét, az Emlékkönyv és a Jubileumi krónika. /Fekete Réka: Az iskola alapítására emlékeznek a Székely Mikó Kollégiumban (150 éves a sepsiszentgyörgyi református oktatás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

A marosvásárhelyi Philothea Klub idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. A Philothea Klub eddigi tevékenységéről, célkitűzéseiről, eredményeiről Belényesi Gabriella, a klub ügyvezetője elmondta: „Büszkék vagyunk arra, hogy a klub két alkalmazottal, 20 önkéntessel és meghívott szakemberekkel 15 éves múltra tekinthet vissza. Célunk a hagyományos és keresztyén értékek megőrzése és átadása a következő generációnak”. A Philothea eleinte csak filmklubok és teadélutánok szervezésére korlátozódott, majd felvállalták a különböző korosztályú gyerekeknek, tiniknek szánt programok szervezését is. Többek között nyelvklubok és 14 éven felülieknek szánt klubok működnek. 1998-ban megoldódott a székhelygond, azóta képzőművészeti kiállításokat is szerveznek. A jövőben a fiataloknak lelki gondozói, tanácsadói csoportot indítanak. /(berekméri): Ünnepel a 15 éves Philothea Klub. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Vastapsos ünneplés fogadta május 3-án, vasárnap a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, a Tompa Miklós Társulat legfrissebb bemutatóját, a Szomorú vasárnapot, Kincses Elemér rendezésében, három színész, Kárp György, Nagy Dorottya és Bokor Barna magával ragadó játékával. /N. M. K. : A cechet rendezték. Sikeres bemutató a Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./