Több mint egymillió lejjel támogatja a helyi tanács a kolozsvári kulturális intézmények és civil szervezetek tevékenységét, miután a tanácsosok megszavazták az erre vonatkozó tervezetet. A korábbi tanácsülésen Molnos Lajos kérésére halasztották el az összeg odaítélését, a kulturális bizottság elnöke ugyanis nem értett egyet egyes, a magyar szervezeteket érintő változásokkal. A megszavazott változatban már a korábbi tervezetből kimaradt magyar szervezetek is szerepelnek, így például a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, amelynek 1500 lejt szavaztak meg tudományos diákkonferencia szervezésére. A magyar szervezetek közül a Magyar Mozgássérültek Egyesületének 20 000 lejt, a Diakóniának 7 000 lejt, a Helikonnak és a Korunknak 13 000–13 000 lejt, a Barabás Miklós Céhnek pedig 3000 lejt szavaztak meg. A Heltai Gáspár Alapítvány a Szent István napok megszervezésére 10 000 lejes támogatásban részesült. Az idei költségvetésből a tanácsosok támogatják még a Kolozsvár Társaságot, a Tranzit Alapítványt, a Szarkaláb, az Ördögtérgye, a Zúrboló néptáncegyütteseket, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot, a Sapientia Alapítványt. /Jakab Judit: /Több magyar szervezet kap támogatást a költségvetésből. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A múlt héten Nagyenyedet és környékét látogatták meg a kolozsvári magyar konzulátus képviselői, április 28-án Tordára, Harasztosra és Aranyosgyéresre érkeztek. Tordán a Jósika Miklós Elméleti Líceumba a tordai történelmi egyházak és civil szervezetek képviselői (Petőfi Társaság, Aranyosszéki Vitézi Rend, Bethlen Gábor Egyesület, Ratiu Központ a Demokráciáért, Tordai Magyar Dalkör, Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság és az alakuló Jósika Miklós Szülői Szövetség) várták a vendégeket. Rus Fodor Dóra iskolaigazgató beszélt a 308 diáknak otthont adó intézet sikereiről és gondjairól. A lemorzsolódás, a vegyes házasságok és a gyerekvállalás kérdése is napirenden volt. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottságot Pataky József képviselte a találkozón, aki megköszönte a vidék honvéd emlékhelyeinek kialakításában nyújtott segítséget. A vidéki látogatások célja, hogy feltérképezzék a magyarság gondjait. /Ladányi Emese: Aranyos-vidékre látogatott a konzul. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Exhumálták annak a három antikommunista román ellenállónak a holttestét, akiket 1949-ben végeztek ki a Szekuritáté tisztjei. A várorjai tömegsírra a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet (IICCR) munkatársai bukkantak az áldozatok hozzátartozói és helybeli idős személyek útmutatása alapján. Marius Oprea történész, az IICCR elnöke felháborodott amiatt, hogy a rendőrség és az ügyészség kezdetben megtagadta a holttestek átvételét. „Számomra érthetetlen, hogy miközben Traian Basescu államfő a parlamentben illegitimnek és gyilkosnak nyilvánítja a romániai kommunista rendszert, a nyomozó hatóságok valamennyi alkalommal bűnvádi eljárás beindítása nélkül lezárják a Beszterce-Naszód megyében történtekhez hasonló eseteket” – méltatlankodott Oprea. Emlékeztetett: az általa vezetett intézet nemrég a várorjai antikommunisták ma is élő gyilkosainak – Liviu Pangratiu szekus hadnagy és Traian Seserman altiszt – nevét is közölte az ügyészséggel. /Rostás Szabolcs: Kivizsgálják a várorjai kivégzést. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Kivonult a Magyar Polgári Párt frakciója a Kovászna Megyei Tanács április 28-án tartott üléséről, tiltakozva az ellen, hogy a megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat együttes ülésén elfogadott együttműködési megállapodásról Tamás Sándor nem kérte ki a tanács véleményét. Sérelmezték továbbá a megyei tanács elnökének a kézdivásárhelyi önkormányzat legutóbbi ülésén elhangzott kijelentéseit, miszerint a város az MPP székházának tatarozására utalt ki pénzt. A külföldön tartózkodó Tamás Sándor szerint az MPP lépése nem meglepő, hiszen korábban is csak a sajtóvisszhangot keltő eseményekkel foglalkoztak. /Farcádi Botond: Miért vonult ki az MPP-frakció? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

A két éve bevezetett új oktatási rendszer ellehetetleníti a magyar iskoláztatást Kárpátalján, ez pedig az ukrajnai magyarság fennmaradását veszélyezteti – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök április 28-án Budapesten azt követően, hogy tárgyalt az ukrán elnökkel. A két évvel ezelőtt bevezetett új egyetemi felvételi rendszer, az ukrán nyelvű emelt szintű érettségi ellehetetlenítheti a magyar nyelvű iskoláztatást Kárpátalján. Az államfő Viktor Juscsenko személyes segítségét kérte a kárpátaljai magyar emlékművek megrongálóinak kézre kerítésében. /Sólyom: veszélyben a magyar oktatás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Hargita Megye Tanácsa sajtóirodája kiadott egy közleményt, és abban olyan állítást tulajdonított egy választott közméltóságnak, amit nem is mondott. Szerencsére lapzárta előtt napszámos újságíróknak és szerkesztőknek sikerült korrigálniuk a baklövést. A közlemény szerint az illető „fekete táblák kihelyezését javasolta az érintett intézmények épületére egy, április 29-i tiltakozás alkalmával, majd következő lépéseként a pedagógusszövetség tiltakozását tartotta ésszerűnek”. És ezek után a megyei tanács akarja megregulázni a Hargita Népét. Mit teszmak majd? Átvezénylik a hírgyár egyik munkásbrigádját a Hargita Népéhez? /Orbán Ferenc: Kibújt a szög a közleményből. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Elfogadták Kézdivásárhely felterjesztett címertervét. A címer elfogadási procedúráját Rácz Károly polgármester indította be. A végső változatot Szekeres Attila István heraldikus, a lap munkatársa készítette el. /Iochom István: Hamarosan hivatalos címere lesz Kézdivásárhelynek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Május 9-én mutatják be a Kádár című filmet Cirkó József producer és Muszatics Péter rendező gondozásában; az egykori pártfőtitkár halálának huszadik évfordulóján készült az MTI fotótárából és a Magyar Televízió archívumából válogattak korabeli híradófelvételeket, sajtófotókat. A filmet gyártó produkciós iroda szerint „a Kádár-korszakról még ma sem él tiszta kép sokakban. ” A film nem vállalkozik az egész ellentmondásos korszak ábrázolására. A film készítői Pók Attilával, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főigazgató-helyettesével, a film szakértőjével kijelölték az interjúalanyok körét. Az interjúalanyok között szerepel Berecz János, Kádár János egykori munkatársa, Huszár Tibor, a Kádár-életrajz szerzője, Valuch Tibor, az 1956-os Intézet fiatal történésze, a Hétköznapi élet Kádár János korában című kötet írója, M. Kiss Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora, Takács Ferenc irodalomtörténész, Miszlivetz Ferenc szociológus, Zinner Tibor A kádári megtorlás rendszere című könyv szerzője, valamint Pók Attila. /Kádár János árnyéka. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Tizenhárom éve, 1996 óta működik speciális tagozat Kolozsváron a Báthory István Elméleti Líceumban. Ez az egyetlen olyan magyar iskola Romániában, amely speciális tagozatnak ad otthont, és felkarolja a viselkedészavaros, diszlexiás gyerekek oktatását, nevelését. /Dézsi Ildikó: Oktatás – Speciális iskola tan- és viselkedészavaros gyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Április 28-én a Magyar Kulturális Intézettel közösen szervezett kulturális esttel zárta bukaresti útját az erdélyi unitárius egyház új vezetősége, akik bemutatkozni látogattak el a fővárosba. A múlt hónapban beiktatott Bálint-Benczédi Ferenc püspök a bukaresti egybegyűltekhez intézett köszöntőbeszédében röviden az erdélyi unitáriusok történetét elevenítette fel. Ezt követően Albert Júlia színművész Márai Sándor Sakk, illetve Titkos szám című művei alapján készült előadását láthatták a jelenlévők. /Szávuj Attila: Bukaresti híveihez látogatott az új unitárius püspök. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Másféléves huzavona után mostantól ténylegesen a Kolozs Megyei Tanács hatáskörébe tartozik a Művelődés kulturális folyóirat, jelezte Szabó Zsolt főszerkesztő, a megyei tanács jóváhagyta a lap fenntartásához szükséges 100 ezer lejes költségvetést. /(dézsi): Biztos kezekben a Művelődés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Erdélyi tánchagyományok és a tánc nemzetközi világnapja címet viselő kulturális rendezvénysorozaton vehetnek részt a tánc iránt érdeklődők Kolozsváron, április 28–30-a között a Tranzit Házban. Esténként az erdélyi hivatásos néptánccsoportok lépnek fel. Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón címmel tartott előadást. A meghívottak elsősorban az aktív táncművészek, oktatók, koreográfusok köréből kerültek ki. Juhász Csilla reneszánsz táncokat oktató koreográfus Reneszánsz tegnap és ma címen adott képet a reneszánsz táncházakról. Deák Gyula A néptánctól a táncszínházig című előadásában az erdélyi néptáncmozgalmak útját vázolta. Háromnapos előadás-sorozatot szervezett a kolozsvári Állami Magyar Színház is, ugyancsak a tánc világnapja jegyében. /Sipos M. Zoltán: Táncvilágnap Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Két díjat nyert el végül a jelölő zsűri által hét kategóriában is felterjesztett Három nővér című, Tompa Gábor által rendezett előadás az április 27-én megtartott UNITER díjkiosztó gálán. A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata által játszott produkciót a Legjobb előadás, Tompa Gábort pedig a Legjobb rendező díjával tüntették ki. /(köllő): Két UNITER-díj a Három nővérnek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely Részletek a bolyongás meséiből című produkcióját versenyen kívül értékelte (és adott különdíjat) a zsűri Budapesten, a ferencvárosi Színjáték-forgó fesztiválon azzal az indokkal, hogy az előadás túllépi az amatőr színjátszás színvonalát. A nyolc magyarországi diákszínház mellett fellépő társulatot Budapesten alternatív színházként határozták meg, és meghívták egy májusi alternatív színházi fesztiválra. /Elismerés az Osonónak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Idén első ízben szerveztek Szent György-napi rendezvény-sorozatot Szilágynagyfaluban, a település egyik híres szülötte, báró Bánffy György névnapjának megünneplésére, valamint halálának 120. évfordulójára emlékezve. Ez alkalomból a Bánffy-kastély falára emléktáblát helyeztek el. Az április 25–26-án megtartott rendezvény házigazdája, a Bánffy György Kulturális Társaság és elnöke, László Zoltán reméli, hogy jövőre még nagyobb szabású ünneplést szervezhetnek. A társaságot négy évre hívták életre, hogy fellendítsék a falu kulturális életét. Tavaly ősszel döntöttek úgy, hogy jogi személyiséggel is ellátják, idén januárban pedig 11 alapító taggal bejegyezték. /S. B. Á. : Emléktáblát kapott Bánffy báró. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A két és fél hónapja Csíkszeredában nyílt A tatárjárás című kiállítás harmincezredik látogatóját üdvözölték április 28-én. Csíkszeredában közel annyian látták a kiállítász, mint eddig összesen. A Gyermekemet az országért – A tatárjárás 1241-1242 című kiállítást 2007-ben mutatták be Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Ezt a kiállítást indították vándorútra. A tárlat anyaga Csíkszeredából Miskolcra érkezik, ez a vándorkiállítás utolsó helyszíne. /Harmincezren a tatárjáráson. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Szécsi Antal székelyudvarhelyi ny. tanár volt Nagyenyeden az Áprily Kör vendége, bemutatta „Magafelejtő sorsunk halk tudója” című, Borbáth Károlyról, a jeles erdélyi történészről szóló kötetét. Dr. Borbáth Károlyt /1931-1980/ 1968-ban megfosztották egyetemi állásától. Ekkor kerül Nagyenyedre, ahol 1977-ig vezette a Dokumentációs Könyvtárat, de üldöztetése folytatódott, Vargyasra, szülőfalujába kellett távoznia. Szécsi Antal elmondta: e könyvvel méltó emléket állított volt munkatársának és barátjának. /Bakó Botond: „Magafelejtő sorsunk halk tudója” = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Megjelent Oltyán László mintegy három évtizeddel ezelőtt írt regénye, a Fapapucsos messiások /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/. A 19 évvel ezelőtt elhunyt szerző ebben a munkájában is a kiszolgáltatott kisembert helyezi regénye központjába. /Juventus Kiadó: Oltyán László: Fapapucsos messiások. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Az Európa Tanács tagállamainak minimális standardokat kell megállapítaniuk a nemzeti kisebbségek számára, hogy a többséggel egyenlő bánásmódban részesüljenek, és ki kell küszöbölni a tagállamok között fennálló különbségeket – többek között ez áll abban a Kiegészítő Jegyzőkönyv-tervezetben, amelyet Frunda György szenátor nyújtott be az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén. A dokumentumot, amely az Emberi Jogok Európai Egyezményének kiegészítését célozza, a Közgyűlés mintegy 40 tagja írta alá, ezek között egyetlen román politikus sincs. /Frunda György a kisebbségi jogokat védi. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Sajnálatosnak nevezte a határon túli magyarokkal szemben észlelhető kisebbségellenes intézkedéseket Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkár, aki a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) kulturális és oktatási albizottság április 28-i ülésén kiemelten szólt a szlovákiai államnyelvtörvényről. Kifejtette, főként a szlovákiai magyarokkal szemben tapasztalható az utóbbi néhány évben a kisebbségellenes fellépés. A kisebbségek nyelvhasználati jogának akadályozása és ellehetetlenítése figyelhető meg Szlovákiában, de Ukrajnában is. A szlovákiai államnyelvtörvény módosításáról az államtitkár megállapította, hogy az „több veszélyt rejt magában”, például az anyanyelv használata és az anyanyelven tanulás vonatkozásában. Reményei szerint az április 18-án első olvasatban változtatás nélkül elfogadott tervezeten még módosítanak, hogy megfeleljen az európai normáknak. /KMKF-albizottsági állásfoglalás. Sajnálatosak a határon túli magyarokkal szembeni intézkedések. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

Nem kezdtek üzletbe, jövedelmük nagy része pedig europarlamenti képviselői fizetésük jelenti az RMDSZ által jelölt három EP-képviselőnek, derül ki Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatából. Tőkés László két telket birtokol, Nagyváradon 15 ár nagyságút, Hegyközpályiban pedig 30 árat. Emellett egy 70 négyzetméteres nagyváradi lakása, egy 145 négyzetméteres lakóháza, valamint egy 129 négyzetméteres gyantai nyaralója van, továbbá két autója, nincsenek bankszámlái vagy pénzbetétei. Tavalyi jövedelme 14 400 euró volt, melyet EP-képviselői fizetésként kapott, a Partiumi Keresztény Egyetemen előadó felesége pedig 12 ezer lejt vitt haza. Winkler Gyulának két háza, egy nyaralója, valamint egy 31 áras telke van, Volkswagen típusú gépkocsija, banki megtakarítása 12 ezer euró és 60 ezer lej, 2033-ig azonban egy 82 ezer eurós részletet is törlesztenie kell. Tavaly a képviselő 65 661 lej jövedelemre tett szert, melyből 56 301 lej az EP-től van. Sógor Csaba Kolozs és Hargita megyében „földbirtokos”, telkeinek nagysága összesen 1,36 hektár. Egy autója és két nyaralója van, megtakarításai 99. 718 euróra rúgnak. Tavaly Sógornak 143 ezer lej volt a jövedelme, melyet EP-képviselői fizetésként és napidíjként kapott, itthon 67 ezer lejes fizetést vett fel, felesége pedig 11 844 lejt vitt haza. /M. L. : Mit aprítanak a tejbe az RMDSZ EP-jelöltjei? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Hargita megye tanácsának április 29-én hozott döntésével gyakorlatilag megvalósult a Hargita Népe napilap politikai ellenőrzés alá vonása, kézi vezérlésűvé teszik a Hargita Népe szerkesztőségi politikáját. Jelenleg a megyei tanács által kinevezett igazgató felelt a kiadó jogi és pénzügyi tevékenységéért, míg a Hargita Népe napilap tartalmát és szerkesztési politikáját a szerkesztői közösség, valamint a főszerkesztő irányította. Az új működési szabályzat a felelős kiadói, illetve a főszerkesztői hatáskört egyazon tisztség, a kiadó-főszerkesztő alá vonja. Ezzel a megyei tanács RMDSZ többségű testülete megtalálta az utat a lap tartalmának ellenőrzésére, befolyásolására, cenzúrázására. A kiadó-főszerkesztő a jövőben a politikai hatalom irányítása alatt áll. Isán István Csongor, az új vezető, valamint a megyei tanács vezetése között jóval korábban megkezdődtek az egyeztetések, ráadásul Isán István Csongor eddig az RMDSZ-hez közel álló, de anyagi nehézségekkel küszködő Új Magyar Szó munkatársa volt. Eddig önfenntartó minőségének köszönhetően volt képes a napilap visszaverni a politikai befolyásolásra tett kísérleteket. Az új felállással az új kiadó nagy valószínűséggel megyei tanácsi alapokat vesz majd igénybe tervei megvalósításához, tulajdonképpen kiszolgáltatva a saját személyében felhalmozott főszerkesztői tisztség függetlenségét. Ezzel elúszik Hargita megye napilapjának 20 éves, újkori függetlensége. A mai lapszám azért jelenik meg az 1989 előtti lapelőd fejlécével, mert az a jelkép utal azokra az időkre, amikor a lap azt írta, amit a párt mondott. /Mindent a politikai érdekekért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Maroshévízen tartotta kihelyezett ülését a megyei tanács. A testületet a Hargita Népe lapkiadó körül kialakult vitatott helyzet, valamint annak az RMDSZ-frakció által javasolt megoldása osztotta meg. A tanácsosok az erre vonatkozó határozattervezetek közül elsőként a lap felelős kiadójának, Karda Emesének a felek közös megegyezéséről szóló határozattervezetét fogadták el, majd meghallgatták a kivizsgáló bizottság jelentését. Ezután a kiadó további működésére vonatkozó alapszabályzatot néhány javasolt módosítással szavazták meg, majd döntöttek az új lapigazgató-főszerkesztő személyéről, ezt a tisztséget a jövőben Isán István Csongor tölti be. Az MPP-frakció tanácsosai előbb az alapszabályzat szavazásra bocsátásának elnapolását kérték azon a címen, hogy nem eléggé kidolgozott és alapos. Miután ezt a javaslatot az RMDSZ többség leszavazta, a polgári pártosok testületileg a Hargita Népét érintő határozattervezetek ellen szavaztak. – Óriási tévedés, hogy ha egy a koordinálásába tartozó intézménynek a megyei tanács nem ad pénzt, akkor semmi köze hozzá. Ez nem igaz, örököltünk bizonyos helyzeteket egyes ilyen intézményeknél, és sokuknál azt tapasztaltuk, hogy nincs rend. Szándékunk ezeknél rendet tenni, még akkor is, ha folyamatosan darázsfészekbe kell nyúlni – jelentette ki Borboly Csaba, tanácselnök. /Hompoth Loránd: Felemás hangulatú ülésen döntöttek a Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Forró-Erős Gyöngyi, a lap munkatársa gratulált a megyei tanácsnak, április elejétől nem hozhatták a Hargita Népéhez emberüket, embereiket, megteszik ezt májustól. A Hargita Népe Lapkiadó átszervezésére, a felelős kiadó kinevezésére a megyei tanácsi testületnek joga van. Ismerve a testület felállítását, gond nélkül szavaztathatnak meg mindent, amit kitalálnak. Különböző sajtóorgánumok már a tanácsülés napjának reggelén hozták a Hargita Népe új vezetőjének a nevét: Isán István Csongor. Ugyanaz az Isán István Csongor, akit már március végén kiszemeltek új felelős kiadónak. /Forró-Erős Gyöngyi: Levélféle a győzőkhöz. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Nem kellett döntenie Hargita megye tanácsának Karda Emese felfüggesztéséről a Hargita Népe kiadó éléről, ugyanis Karda időközben önként lemondott tisztségéről. Borboly Csaba tanácselnök elmondta: a testület tudomásul vette a lemondást, ideiglenes megbízással Karda helyére Isán István Csongort nevezték ki, aki – szintén ideiglenesen – a főszerkesztői tisztséget is ellátja. Így Kozán István felelős szerkesztői megbízatása – legalábbis Isán információi szerint – az új kiadóvezető kinevezésével megszűnt. Kozán e fejleményeket nem kívánta az ÚMSZ-nek kommentálni. Isán István Csongor elmondta: a lapon belül mindenkire szükség van, sőt, új emberekre is. „Nem akarok senkivel leszámolni. A híresztelésekkel ellentétben nem lesz politikai faliújság a Hargita Népe napilapból” – fogalmazott. Szeretne a lap munkatársai közé „visszahozni” néhány nagy nevet a szakmából. A végleges kinevezéshez Isánnak meg kell nyernie a posztra a későbbiekben kiírandó versenyvizsgát. Ez azonban elhúzódhat, mivel a kormány befagyasztotta a költségvetési egységeknél az új alkalmazottak felvételét. Állítólag Karda Emese a gazdasági igazgatói tisztségért cserében volt hajlandó távozni a lapkiadó éléről. Isán István Csongor neve a Hargita Népe napilappal kapcsolatban már korában is felmerült, azonban Borboly Csaba tanácselnök akkor tagadta, hogy bármilyen köze lenne Isánnak a Hargita megyei napilaphoz. /Horváth István: Érvényesült a „papírforma” A lemondott Karda Emese helyett új vezető került a Hargita Népe kiadójának élére. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Lejárt a politikailag egyszínű önkormányzati testületek ideje, megszűnni látszik az egypártrendszer, ezentúl majd sokkal hatékonyabb lesz a helyi tanácsok munkája – gondolták sokan. Azonban az önkormányzati testületekben gyakran üres politikai csatározás folyik, a különböző frakciók betartanak egymásnak, az egyéni sérelmek, a népszerűség hajszolása áll egy-egy döntés hátterében. A székelyudvarhelyi rossz példa hat, ahol az MPP-s polgármester és az RMDSZ-es képviselők közötti ádáz harc évekig ellehetetlenítette az önkormányzat munkáját. Az elmúlt hetekben Háromszéken is elszaporodtak a ,,botrányos tanácsülések”. Baróton az RMDSZ-frakció vétózgatja a közösségi érdekű határozatok tető alá hozatalát, Sepsiszentgyörgy meg majdnem elszalasztotta a sugásfürdői ingatlanok visszavásárlásának lehetőségét amiatt, hogy az MPP képviselői az önkormányzati ülés előtt akarták kézhez kapni a határozattervezetet. Legutóbb a Kovászna megyei önkormányzat ülésén szorult háttérbe a közösségi érdek. A megyei tanács elnöke ellen tiltakozó MPP-s képviselők ugyanis kivonultak a teremből, emiatt a testület nem tudott elfogadni egy két és fél millió euró összértékű pályázathoz szükséges határozatokat, és rendkívüli ülést kellett összehívni. /Farcádi Botond: Szolgálni a közösséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

A Kolozs Megyei Tanács döntött a civil szervezeteknek szánt 500 ezer lej kiosztásáról. Balázs Bécsi Attila megyei tanácsos szerint a tanácsi határozatban egyértelműen a politikai és nem a szakmai szempontok érvényesültek. A gyűlés előtt nem hívták össze az elbíráló bizottságokat, az összeg nagy részét pedig nem civil szervezeteknek, hanem román állami intézményeknek osztották ki. Fekete Emőke, a megyei tanács alelnökének közbelépésére végül összesen 82 000 lej támogatást kapott a Kolozsvári Református Egyházközség, a Kallós Zoltán Alapítvány, a Claudiopolis Egyesület, a Téka Alapítvány, a Valkai Kulturális Egyesület, a Szentkirályi Polgármesteri Hivatal, a Pro Urbe Szék, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Tectum Egyesület, az Encyclopedia Egyesület, a KMDSZ, MIT, OMDSZ, ODFIE és a Tóvidék Egyesület. 2008-ban, amikor a PD-L rászorult az RMDSZ-es tanácsosok szavazataira, akkor majdnem 30% támogatást sikerült szerezni az összkeretből, szemben a mostani 16 százalékkal. /Kevesebb pénz a megyétől a magyar szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Az European Neighbourhood and Partnership Instrument (ENPI) Program /Európai Szomszédsági és Partnerségi Alap/ 68 millió eurós, több mint 19 milliárd forint összegű támogatásával határon átnyúló fejlesztéseket valósíthatnak meg az együttműködő magyar, szlovák, román és ukrán pályázók – mondta Baranyai András, budapesti közös szakmai titkárságának igazgatója Nyíregyházán, egy kisvállalkozói fórumon. A rendelkezésre álló összeg 10 százalékát gazdasági, 30 százalékát infrastrukturális, 20 százalékát intézményi, míg 25 százalékát természet- és környezetvédelmi fejlesztésre használhatják fel a felek. Kiemelte: a pályázóknak mindössze 5 százalékos fejlesztési forrást kell biztosítaniuk, a beruházások összegének 90 százalékát ugyanis az európai uniós, 5 százalékát pedig a nemzeti támogatás adja. Magyarországról Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, Romániából Szatmár és Máramaros, valamint úgynevezett szomszédos területként Suceava, Szlovákiából Kassa és Eperjes, míg Ukrajnából Kárpátalja és Ivano-Frankivszki, illetve a szomszédos Csernovci megye a kedvezményezett. /Kisvállalatok szomszédságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Dicsérték tevékenységét, de elbocsátották Tischler Ferencet, a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetőjét. Egy ellenőrző csoport nemrégiben megvizsgálta azt, hogy mire költötték az elmúlt évek költségvetését, és lenyűgözte őket a sepsibesenyői iskolai tábor, amelyet sikerült úgy feljavítani, hogy az ország legmodernebb létesítménye lett, számolt be Tischler. Az igazgató szerint a minisztériumi ellenőröket annyira lenyűgözte az, hogy az elmúlt két és fél évben egy addig ismeretlen intézményből működő intézményt hozott létre, hogy javaslatukra Monica Iacob- Ridzi sportminiszter célirányosan a besenyői tábornak 1 millió lejt utalt ki, amelynek felét idén, a másik részét pedig jövőben használhatják fel. /Kovács Zsolt: Megdicsérték és kirúgták Tischlert. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium épületének visszaállamosításától tart az Erdélyi Református Egyházkerület, és emiatt május 3-án, vasárnap tanintézmény előtt tüntetést is szerveznek. Az egyházkerület és a visszaszolgáltató bizottság vezetői ellen ugyanis pert indított a – 2000-ben visszaszolgáltatott – kollégiumépület egyik szolgálati lakásáért a benne lakó Benedek család, akik a korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) is feljelentést tettek. Ennek nyomán a DNA vizsgálatot indított az egyházkerület egyes vezetői és a visszaszolgáltató bizottság tagjai ellen azzal a gyanúval, hogy az egyház hamis papírokkal „ellopta az államtól” épületet, mondta el Pap Géza püspök, aki szerint nem igaz, hogy illegálisan szerzett tulajdonjogot az egyház. Ezért „visszaállamosítása és az igazságtalanság ellen” az iskola elé vonulnak tiltakozni a sepsi egyházmegye református gyülekezeteinek tagjaival. /Kovács Zsolt: Újraállamosítás ellen tüntet a református egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./