Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az Oktatási és Egyházügyi Főosztály vezetője kiemelte: lényeges, hogy beindult a magánoktatás, a Sapientia. Az elv az, hogy azt oktatnak, amit nem oktatnak anyanyelven az állami egyetemen. A marosvásárhelyi műszaki karon olyan szakok létesültek, mint az automatizálás, informatika, számítástechnika, mechatronika. Azonban a Sapientián olykor megduplázták a meglévő szakokat. A végső cél az önálló magyar egyetem létrehozása. Ehhez lett volna átmeneti szakasz a két önálló magyar kar létrehozása a Kolozsvári Egyetemen /bölcsészkar és a természettudományi kar/. Elkészültek a hatástanulmányok, amelyek felmérték e a két kar létrehozásának és működésének feltételrendszerét. Közben mások kerültek az egyetem vezetőségébe, akik új emberek lévén az oktatásban, időt kértek arra, hogy a hatástanulmányokat újból elvégezzék. A Babes-Bolyai magyar oktatási vonalának vezetői megígérték, hogy júniusig kidolgozzák azokat az elképzeléseket, amelyek a magyar oktatási vonal önállóságát biztosítják. Az elképzelésbe be kell építeni a Bolognai Egyezménybe foglalt követelményeket, hogy Európa-szerte használható képzést és okleveleket nyújthasson majd a magyar oktatási vonal. /Zsehránszky István: Önállóan – minden szinten (3.) Beszélgetés Kötő Józseffel, az RMDSZ ügyvezető alelnökével, az Oktatási és Egyházügyi Főosztály vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Máj. 29-én a horvátországi Kórógyon rendezte meg a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) és a Horvátországi Magyar Kisebbségi Tanácsok Országos Koordinációja (HMKTOK) a magyar kultúra hete keretében "A magyarság jövője" című kerekasztal beszélgetést. A rendezvényen részt vett Magyarországról Heizer Antal (az Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke) és Pósa Krisztián (Határon Túli Magyarok Hivatala), Horvátországból Kel József (a HMKTOK elnöke), Juhász Sándor (a MESZ elnöke), Szlovéniából Tomka György (a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke), és a horvátországi egyesületek képviselői. Az RMDSZ-t Kötő József ügyvezető alelnök képviselte. A tanácskozás keretében megvitatták Magyarország, Szlovákia és Szlovénia Európa Uniós csatlakozása, Románia és Horvátország integrációs erőfeszítései nyomán kialakult új helyzetben a kárpát-medencei magyar közösség tennivalóit saját országukban és Európában, hogy megvalósuljon a közösségi önkormányzat. /Tanácskozás a magyarság jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

Több mint 850 pályázat résztámogatására és több mint háromezer romániai magyar diák támogatására volt elegendő az a húszmillió forint, amely az Oktatási Minisztérium különleges alapjából származik – jelentette be Kötő József, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke jún. 15-én Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. A magyarországi szaktárca az EMKÉ-t bízta meg azzal, hogy adminisztrálja az adományt, amely a szórványban anyanyelven oktató tanárok minőségi munkájának és életkörülményeinek javítását, valamint szórványban élő tanulók támogatását szolgálja. Az EMKE nyolc körzeti központot hozott létre Temesváron, Besztercén, Aradon, Válaszúton, Kőhalmon, Szászmedgyesen, Déván és Marosvásárhelyen, hogy minden szórványban élő romániai magyar közösséget elérjen. Korábban az Apáczai Közalapítvány keretében működő hasonló program lefedezetlenül hagyta a szórványosodó Szeben és Fehér megyét, valamint a Mezőséget. A rendelkezésére álló 3,1 milliárd lejből 1,9 milliárdot diákingázásra költöttek, emellett 600 milliót a pedagógusok ingáztatására és lakbér-hozzájárulására, valamint 250–250 millió lejt szórványóvodák programjaira, párhuzamos osztályokban tanító pedagógusok és képesítés-megszerzés támogatására fordítottak. A romániai magyar szórványoktatás támogatása azért kiemelten fontos, mert a 2005–2006-os tanévtől kezdődően számos iskolát felszámolnak a tanintézmények normatív támogatási rendszerének bevezetése miatt.– A Communitas Alapítvány fiatal kutatók külföldi szakmai utazására szánt alapjából 37-en részesültek támogatásban. /B. T.: Teljes mértékben lefedték a szórványt. Fiatal kutatók szakmai utazásra pályázhatnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Jún. 19-én Kasza József elnök meghívásának eleget téve RMDSZ küldöttség vesz részt Szabadkán a Vajdasági Magyar Szövetség jubileumi közgyűlésen. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József és Kerekes Gábor ügyvezető alelnökök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója képviselik. /RMDSZ-küldöttség a VMSZ jubileumi közgyűlésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű képzés helyzetéről tanácskoztak júl. 12-én Kolozsváron a BBTE magyar oktatói. A vita arról a két tervezetről folyt, amelyeket a magyar tagozat által megbízott szakértői csoport készített el. A tervezetek a magyar oktatás jövőbeli intézményi kereteit rajzolják meg, lehetséges alternatívákként fogalmazva meg az RMDSZ és a BBTE volt magyar vezetői által szorgalmazott magyar karok létesítését, illetve az egyetemi szintű magyar koordinációs testület létrehozását. Az eredeti karosítási terv mellett érvelők a magyar oktatók valamivel kevesebb mint felét tudják maguk mögött. A zárt tanácskozásról a magyar tagozat képviselői nem árultak el részleteket. Salat Levente, az idén megválasztott új magyar tagozatvezető rektor-helyettes, eltérően nyilatkozott a magyar karok létrehozásának mikéntjéről elődjéhez, Kása Zoltánhoz képest. Ez kiváltotta az RMDSZ-vezetők elégedetlenségét, ugyanis az RMDSZ a kormányzópárttal /PSD/ szembeni legfontosabb érvét veszítette el azzal, hogy a magyar tagozat képviselői kihátrálni látszottak az eredeti, az RMDSZ–PSD egyezményekbe is belefoglalt elképzelés mögül. Az RMDSZ oktatási főosztályán a kérdésben jún. 29-én tárgyalt a Babes–Bolyai magyar tagozatának vezetője és Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke. A BBTE vezetősége mindvégig elutasította a magyar karok létrehozásának lehetőségét. /Salamon Márton László: Karosítás „szoftosított” változatban? = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 6,5–7 százalékos eredményt szeretne elérni az év végi romániai parlamenti választásokon – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 16-án Marosvásárhelyen. A politikus az RMDSZ Operatív Tanácsának (OT) ülését követő sajtótájékoztatón nyilatkozott erről a kérdésről. Markó elmondta: az OT azt javasolja az RMDSZ területi szervezeteinek, hogy legyenek minél nyitottabbak, ezért a törvényhozók kijelölésére minél több helyen közvetlen urnás előválasztást szervezzenek. Az OT bizottságot hozott létre, amelynek az a feladata, hogy dolgozza ki az RMDSZ választási programját. Ezt a testületet Kötő József ügyvezető elnök vezeti, tagjai között található a szövetség több parlamenti képviselője és szenátora köztük Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő is. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a Velencei Bizottság mielőbb készítsen összehasonlító tanulmányt az ET tagállamaiban érvényben lévő vonatkozó jogszabályokról, ami kiindulópontja lehet egy olyan ET-ajánlás elfogadásának, amely lehetővé teszi a nemzeti kisebbségek arányos és méltányos jelenlétét helyi és országos szintű törvényhozási és végrehajtási intézményekben Európa minden országában. /Az RMDSZ készül a parlamenti választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

Júl. 15-én Markó Béla, az elnöke és Kötő József ügyvezető alelnök, az oktatási- egyházügyi főosztály vezetője Marosvásárhelyen fogadta Borzási Istvánt, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnökét. A megbeszélés után Borzási István elmondta, 1994-ben alakult meg a Baptista Teológia, és a mai napig sincs székhelye. Kezdetben Kolozsváron működött a teológia, két éve átköltöztek Nagyváradra. Nagyváradon a baptisták épületében nyomorognak a teológusok. A Bukaresti Baptista Teológia működteti a nagyváradi Emanuel Egyetemen a baptista teológia szakot, és általuk adják ki az egyetemi oklevelet. Magyar nyelvű nappali tagozatról van szó, de mivel nincsenek akkreditálva, a román egyetem oklevelét adják a végzősöknek. A Baptista Teológiának jelenleg tizenegy magyar hallgatója van. Romániában 138 ezer híve van a baptista egyháznak, tíz százalékuk magyar, 224 gyülekeztük működik, a lelkészeik száma 58. A teológia épületének felépítéséhez kértek segítséget az RMDSZ-től. Létezik a Baptista Világszövetség, továbbá Magyar Baptista Világszövetség, amely három részlegből áll: a magyarországiból, az amerikaiból és az Erdélyi Baptista Szövetségből. /Máthé Éva: Az RMDSZ támogatását kéri a baptista egyház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

A kampány véget ért, és kezdődik a kampány – jelezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 17-én Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. A választási előkészületek kapcsán beszámolt az Operatív Tanács (OT) júl. 16-i marosvásárhelyi ülésén elhangzottakról is. Aug. 25-ig ki kell dolgozni az RMDSZ választási programját, beleértve a különböző autonómiaformák megteremtését is. Az RMDSZ a parlamenti választásokat megelőzően is főképpen közvetlen, urnás, illetve, ahol erre nincs lehetőség, közvetett módszerrel választja ki képviselő- és szenátorjelöltjeit. Az indulási lehetőséget mindenkinek biztosítani szeretnék. Markó elismerte: a magyarok között van elégedetlenség a nemzeti program miatt, ezért az RMDSZ-nek le kell szögeznie, hogy az autonómia kérdését hangsúlyosan képviseli. Mások a szociális program – nyugdíj, munkahely, segélyprogramok – miatt elégedetlenek az RMDSZ-szel. Van esély arra, hogy megszólítsák a román nemzetiségűeket is. – Markó Béla és a Demokratikus Új Baloldal RMDSZ Platform képviselői júl. 16-án tartottak megbeszélést a Párbeszéd a jövőért konzultáció-sorozat keretében. Bitay Ödön, a platform vezetője hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság politikai konszenzusát az RMDSZ-en belül kell kialakítani. A Párbeszéd a jövőért keretében júl. 17-én Kolozsváron Markó Béla és Kötő József oktatási és egyházügyi ügyvezető alelnök az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) Nagy Gábor elnök által vezetett küldöttségével találkozott. Az OMDSZ vezetői kérték: az RMDSZ keresse meg a román diákszervezetekhez hasonló pénzügyi támogatási lehetőségeket is számukra a kormányintézményektől, valamint az Oktatási Minisztériumtól. Az együttműködés volt a központi témája júl. 17-én a Romániai Magyar Közgazdász Társasággal (RMKT) folytatott megbeszélésének is. A két szervezet munkájában bizonyos fajta párhuzamosság létezik, szakmai és stratégiai kérdésekben nem támaszkodnak kellőképpen egymásra. /Erős, felkészült, hozzáértő, elkötelezett frakció a cél. Markó Béla: Mindenkinek éreznie kell azt, hogy beleszólhat közösségünk életébe. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

A magyar kormány továbbra is támogatja a Bolyai Nyári Akadémia megszervezését – biztosította a s résztvevőket Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára júl. 19-én, a rendezvény ünnepélyes megnyitóján Csíkszeredában. Jelen volt többek között dr. Murvai László, a román Oktatási és Nevelésügyi Minisztérium vezérigazgatója, Sógor Csaba szenátor és Györfi Jenő, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karainak dékánja. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke megnyitóbeszédében értékelte, hogy a mindenkori magyar kormány támogatja az erdélyi magyar oktatás ügyét. Kötő József elmondta, önálló magyar iskolahálózat kialakításán dolgoznak, hogy egyetlen magyar anyanyelvű diák se vesszen el a magyar kultúra számára. A megnyitó előadást Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke tartotta Régiók Európája, Erdély jövője címmel. A magyarságnak kulturális nemzet értelemben vett Európához való csatlakozása helyreállítja azt a lelki egységet, amelyet Trianon elrabolt – hangsúlyozta Pomogáts Béla. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

A bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület háromnapos rendezvénysorozattal emlékezett Kós Károly építészre, íróra. Bánffyhunyadon Szentimrei Judit néprajzkutató valamint Essig Kacsó Klára, a zsoboki alkotótábor vezetője tartott előadást. Kerekasztal-beszélgetést tartottak azokkal, akik személyesen ismerték Kós Károlyt, melyen részt vett Kötő József, az EMKE elnöke, Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője, S. Muzsnay Magda rádióriporter. Szrága Zoltán, a Kós Károly Kulturális Egyesület elnöke ismertette az egyesület tervét, Kós Károly Művelődési Központ építését Bánffyhunyadon. Banner Zoltán megnyitotta a zsoboki alkotótábor műveiből rendezett kiállítást. /Péntek László: Kós Károlyra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Rendhagyó módon, egyetlen szónoki felszólalás nélkül zajlott a Figura Stúdió Színház alapításának 20. évét ünneplő rendezvénysorozat Gyergyószentmiklóson. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Romeo és Júliája családivá avatta az ünnepet. Bocsárdi László Figura-alapító rendezte a darabot. Szabó Tibor igazgató a Romeo és Júlia jubileumi előadását a társulat a Figura-színház névadójának és társalapítójának, a tavaly elhunyt Bocsárdi Angi Gabriella emlékének ajánlotta. A rendezvénysorozat színházi miniévadnak is teret adott. A fórumon felmerült a helyi közművelődési intézmények és a színház összevonásától való félelem. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín gyergyói származású igazgatója, Kötő József színháztörténész, Zsehránszky István színikritikus, és Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus a Figura önállóságának megőrzése mellett foglalt állást. A világhírű Bozsik Yvette Társulat is fellépett Gyergyószentmiklóson. /Gergely Edit: Huszadik születésnap sorsforduló előtt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./

Égető tanügyi gondok megoldására ült össze szept. 7-én maroknyi ember Déván, az RMDSZ-székházban. Iskolakezdés előtt három héttel kiderült, hogy a már évek óta működő három párhuzamos magyar tannyelvű középiskolai osztály helyett idén egyetlen kilencedik osztály indul. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő megpróbálta elfogadtatni ezt a szülőkkel. A szülők ezután hivatalos levélben kérték a tanfelügyelőségtől a humán osztály engedélyezését. Pár nappal ezelőtt néhány kétségbeesett szülő fordult a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségéhez: értesítést kaptak a tanfelügyelőségről, hogy nem indul a két meghirdetett magyar szakosztály és gyermekeiket szétszórják román iskolákba.. Az újság munkatársai javasolták a szülőknek, hogy kérvényezzék gyermekük átvételét a magyar osztályba. A tanfelügyelőség négy gyermek kérését fogadta el. Kötő József oktatási-művelődési alelnök Dévára jött, és megszületett a döntés: kérni kell a létszám alatti szaklíceumi osztály engedélyeztetését. Kötő József ígéretet kapott a megyei főtanfelügyelőtől, hogy 15 gyermekkel engedélyezik az osztályt. – Felmerül a kérdést: ki a felelős mindezért? /Gáspár-Barra Réka: Tűzoltás a dévai magyar oktatásban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő lemondásával zárult a dévai magyar pedagógusok szept. 9-én tartott tanácskozása. Terítékre kerültek az utóbbi hónapok súlyos mulasztásai, melyeknek következményeként a magyar közösség két tanintézményben veszítette el az aligazgatói állást, pár nappal az új tanév kezdete előtt pedig válsághelyzet alakult ki az induló magyar tannyelvű kilencedik osztályok szintjén, melyet “tűzoltó módszerrel” Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezetőjének közbelépésével végül sikerült részben orvosolni. A közösségi munkából továbbra is ki szeretné venni a részét – mondta Kofity Magda, aki úgy érzi, megyei RMPSZ-elnökként pozitívan tudja befolyásolni a Hunyad megyei magyar oktatás fejlődését. – Nem ez az első alkalom, hogy olyan konfrontációs helyzet alakul ki, amelyet nem tudok idejében megoldani – magyarázta lemondásának okát Kofity Magda. /Gáspár-Barra Réka: Lemondott a kisebbségi tanfelügyelő. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel találkozott szept. 18-án. A megbeszélésen jelen volt Potyó Ferenc általános érseki helynök, valamint Kötő József oktatási- és egyházügyi ügyvezető alelnök is. Markó Béla tájékoztatott a felekezeti oktatást is szabályozó törvénymódosítás előkészítéséről. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának elemzése során elhangzott, hogy kiemelten jó az együttműködés az RMDSZ-nek az illetékes bizottságban dolgozó szakemberei és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség között. Az érsekség az RMDSZ támogatását kérte ahhoz, hogy növekedjék az állam által javadalmazott, nem egyházi személyzet létszámkerete. A közelgő parlamenti és elnökválasztásokkal kapcsolatban dr. Jakubinyi György érsek kifejtette véleményét: a törvényhozásban való jelenlét az érdekérvényesítés egyik leghatékonyabb eszköze, így mindenkinek kötelessége elmenni szavazni, ezért részvételre fogja felszólítani híveit. /Jakubinyi György a szavazáson való részvételre szólít fel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Szept. 25-én Kolozsváron tudományos ülésszakkal folytatódott a kolozsvári Szent György-szobor fennállásának századik évfordulója tiszteletére szervezett kétnapos rendezvénysorozat. A Csetri Elek akadémikus elnökletével megtartott emlékkonferencián magyarországi és helyi szakemberek előadásai hangzottak el. Kötő József, az EMKE elnöke az elmúlt évtizedek erdélyi és kolozsvári művelődéspolitikai vonatkozásait elevenítette fel. Elmondta: a cél Kolozsvár arculatának megőrzése volt. Murádin Jenő művészettörténész a Szent György-szobor másolatának Kolozsvár városrendezési terveiben való jelenlétéről beszélt. 1904. szept. 28-án avatták fel az akkori Arany János (ma Lucian Blaga) téren. Az előkészítő munkából oroszlánrészt vállalt magára Haller Károly polgármester és Posta Béla múzeumigazgató. A munkát Budapesten Róna József szobrász végezte el. A tanácskozáson Egyed Emese (egyetemi tanár, Babes-Bolyai Tudományegyetem) a Szent György-szobor irodalmi vonatkozásait tárta fel. /Ördög I. Béla: Össznemzeti jelentőségű a Szent György-szobor. Tudományos ülésszak az emlékezés jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

,,A XX. század magyarsága a népesedési mutatók tekintetében zuhanó pályára került. Számbeli fogyatkozásunk a Kárpát-medencében drámai méreteket öltött. Mindez arra készteti a felelősen gondolkodó magyar közéletet, egyházakat, intézményeket, civil szervezeteket, iskolákat, tudományos műhelyeket, gazdasági szakembereket, hogy a tudományos igényű helyzetfelmérésen túl a lehető legszélesebb összefogást keresve olyan cselekvési programot készítsünk, amely nem csupán a fájdalmas demográfiai helyzetünkre tekint, hanem a sorvadás mélyén húzódó bajokat akarja orvosolni” – olvasható az Áldás, népesség – Sorskérdés a Kárpát-medencében témájú konferencia meghívójában, amelyre október 1-jén és 2-án Nagyváradon és Félixfürdőn kerül sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyar­orszá­gért Alapítvány rendezésében, Vizi E. Szilveszter, a ­Magyar Tudományos Akadémia fővédnöksége alatt.  Megnyitóbeszédet Orbán Viktor volt miniszterelnök mond, az Áldás, Népesség Mozgalom célját és működését Csép Sándor ismerteti, Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről Veres Valér beszél. Népesedésünk 1100 esztendeje címmel dr. Für Lajos és Balog Zoltán tart előadást, ezt követően a Kárpát-medencei népesedési helyzetkép bemutatására kerül sor, Lőrincz Csaba a Kárpát-medencei migrációról, Kiss Tamás az erdélyi migrációról beszél. A hasznosítható tapasztalatokat Berszán Lajos (Gyimes), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Lukácsi Szilamér (Erdőcsinád), Márkus András (Sepsiszentgyörgy), dr. Molnár János (Zsobok), Szegedy László (Kőhalom) a konferencia vitaalapjaként terjeszti elő. Október 2-án Mikola István volt egészségügyi miniszter Testi és lelki népesség címmel értekezik, Vasile Ghetau A román és magyar demográfiai jelentések összevetése, Szilágyi N. Sándor Az asszimiláció, vegyes házasságok és terápiák hatékonysága, Lászlóffy Pál Demográfiai szakkérdések az oktatásban és a teendők, a magyar kormány képviselője pedig a Népesedési Kormánybizottság eredményeit taglalja. Vetési László az erdélyi szórványjövőt vázolja, Somai József a Romániai Magyar Közgazdásztársaság programját, Kötő József az EMKE demográfiai programját mutatja be. A konferencián ismertetik az erdélyi történelmi egyházak népesedési programját. A konferencia hat munkacsoportjában gazdaság, településfejlesztés, oktatás és szórvány, család-egészségügy, egyházi-karitatív, a média és a sajtó témakörök szerepelnek.   A kétnapos konferencia tanulságainak összegezését, a zárónyilatkozat és a felhívás előterjesztését Tőkés ­László püspök végzi el.  A résztvevők az első nap Csép Sándor Egyetlenem című filmjét, másnap a jeles újságíró-rendező Áldás, népesség című alkotását tekintik meg.  /Sylvester Lajos: Áldás, népesség konferencia Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

Okt. 3-án, vasárnap a Kolozsvári Magyar Színházban teltházzal, a tapssal köszöntötték a 90 éves Senkálszky Endrét, feltehetőleg ő a legidősebb aktív színész Európában, a színház szolgálatában eltöltött hét évtized önmagáért beszél. Felolvasták Hiller István kultuszminiszter köszöntését, Tompa Gábor igazgató üdvözletét. Senkálszky elmondta, hogy a színházat a rend, a tisztesség, a világosság, az igazság keresésének tartja. Az ő rendkívüli életművét formálta könyvvé Kötő József A színház fanatikusa /Korunk Baráti Társaság, Kompress, Kolozsvár/ címet viselő kötetében. Az est záróakkordjaként a monográfia-kötet dedikálására is sor került. /F. I.: Színház egy életen át. Senkálszky Endre 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Záróközlemény elfogadásával fejeződött be okt. 2-án Félixfürdőn a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület (Nagyvárad) és a Polgári Magyarországért Alapítvány (Budapest) Áldás – Népesség címmel rendezett kétnapos nemzetközi tudományos konferenciája. A plenáris ülésen Kötő József, az RMDSZ oktatási alelnöke bejelentette, hogy Csángóföldön elindult az intézményépítés, ennek keretében az iskola építésére Bukarest engedélyt adott, Budapest pedig biztosítja a költségeket. Matolcsy György, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere arról beszélt, hogy új nemzeti célra és új nemzetstratégiára van szükség. Az új nemzeti cél a megmaradás célja kell hogy legyen. Ehhez pedig új nemzetstratégiára van szükség – hangsúlyozta a volt miniszter. Ez utóbbinak a politikai-stratégiai része az önszerveződések, az autonómia, míg a gazdasági része, hogy egyben kell kezelni a Kárpát-medence magyarságát. A záróközlemény szerint a Kárpát-medence országaiból érkezett előadók és résztvevők, a történelmi egyházak, a tudomány, a közélet, az oktatás és a gazdaság képviselői egyetértenek abban, hogy a kárpát-medencei magyarság sorskérdéseivel akkor szembesülünk legradikálisabban, ha népesedési helyzetünket vesszük górcső alá. A konferencia a megmaradás és gyarapodás üzenetével szólította meg mindazokat, akik részt kívánnak venni egy átfogó nemzeti stratégiai-cselekvési program megvalósításában. Tőkés László püspök szerint a magyarországi költségvetés 1 százalékát oda kellene adni a határon túli magyar közösségeknek. /Áldás – Népesség konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

Az Áldás, népesség konferencián, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezte Kárpát-medencei magyar népesedésről szóló konferencián megdöbbentő statisztikai adatok láttak napvilágot: míg Erdélyben 1 millió 431 ezren maradtak, több mint 193 ezer fővel megfogyatkozva az elmúlt tíz évben, addig a Kárpát-medencében egymillió magyarral lett kevesebb. Szilágyi N. Sándor szociológiai felmérései kimutatták, hogy csak Erdélyben 40 ezer fős az asszimilációs veszteség. Az oktatási helyzetképet megrajzoló Halász Ferenc előadásából kitűnt, hogy 15 erdélyi megyében nemcsak hogy fogyatkozott a fiatalok száma, de a beiskolázásuk aránya is csökken. Temes megyében például a múlt tanévben 428 magyar gyermeket írattak román, 482-t magyar óvodába. Az elemiben már romlott az arány: 821-en román, 430-an magyar tagozaton tanulnak, az V.–VIII. osztályban pedig 1272-en román nyelven, és csak 259-en tanulnak magyarul. Kötő József kiemelte: „Minden magyar gyermeket meg kell menteni a magyarság számára”, az új nemzetstratégia kiépítésekor a családok gyermekvállalási kedvét kell ösztönözni. Für Lajos szerint az első konferencián még csak a diagnosztizálás fázisába jutottak. Az előadások után kis munkacsoportokban: gazdasági, településfejlesztési, oktatási és szórvány, család-, egészségügyi, egyházi-karitatív és média szekciókban folyt a cselekvési terv kidolgozása. Elhatározták, hogy évről évre rendszeresen megszervezik a tanácskozást, hiszen évtizedekbe telhet, amíg megfordíthatják a demográfiai mutatókat. /Balla Tünde: Egymillióval kevesebben vagyunk a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Okt. 26-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ismertették az RMDSZ államelnökjelöltjének programját. Markó Bélát Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke mutatta be, hangsúlyozva, a szövetségi elnök az az ember, aki megbízhatóságával, szavahihetőségével, következetességével helyt tud állni, és aki az RMDSZ új politikai programjának, a közösségi autonómiát is magában foglaló programnak méltó képviselője lesz. Markó Béla jelezte, olyan országot szeretnének az RMDSZ politikusai, amelyben nem elképzelhetetlen a magyar elnök sem. Az államelnökjelölt programjáról Kötő József ügyvezető alelnök, a programot ismertető füzet szerkesztője tájékoztatott. A rendezvényen bemutatták Markó Bélának A magyar dilemma /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, tanulmányokat, interjúkat, beszédeket tartalmazó kötetét. /Antal Erika: Bemutatták Markót, a jelöltet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

Nov. 7-én Kolozsvárott tartottak megbeszélést a szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjairól és szó esett a szórvány gondjainak megoldását szolgáló többlépcsős tervről. A megbeszélésen az RMDSZ területi szervezeteinek oktatási alelnökei mellett jelen voltak a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek képviselői is. A tanácskozás alapja volt a romániai magyar óvodások, iskolások aránya az 1992-es és az 2003-as adatok tükrében, mondta Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke. Az 1992/1993-as tanévben, amikor a magyarság Románia összlakosságának 7,1 százalékát képezte, 209.077 magyar óvodás, általános és középfokú iskolás diák járt magyar tannyelvű intézménybe, ami országos szinten 5,3 százalékot jelentett, a 2002/2003-as tanévben viszont a magyar nemzetiségűek részaránya országos szinten 6,6 százalékos, 176.610 magyar óvódást és diákot tartanak számon, ami az országos szinten beiskolázottak 4,8 százalékát képezi. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az a tény sem, hogy közel 50 ezer magyar anyanyelvű diák román nyelven tanul. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem lehet mindenhol fenntartani a meglévő I-VIII. osztályt, de meg lehet tartani az I-IV. osztályokat működtető tanintézményeket. A szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megoldására több lépcsős tervet dolgoznak ki. Ebben szerepel a kistérségi oktatási központok kialakítása, bentlakásos rendszerrel. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 7., 2574 sz./

A szórványiskola-térképről Kötő József, a felmérő tevékenységet irányító RMDSZ alelnök kifejtette. 1023 település – illetve 1270 iskola helyzetét felmérő ívet küldtek szét. Szeptemberre a településfelmérők közül 555, az iskolaiak közül 732 érkezett be. November elsejéig tolták ki a határidőt, hogy minél több adat beérkezzen a szórványiskola-térképhez. A fejkvótarendszer általános bevezetése 2007-re várható, tehát nem késtek el. A törvénybe – az RMDSZ javaslatára – beépültek azok az elemek, amelyek segítenek abban, hogy a fejkvótarendszer bevezetése után is legyen lehetőség kis létszámú kisebbségi iskolák működtetésére. /Szabó Csaba: Készül Erdély szórványiskola-térképe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Nov. 19-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben megnyitották az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága által szervezett A magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű fórumot. A kétnapos értekezlet központi témája: tudományos műhelyek párbeszéde. Egyed Ákos, az EME elnöke megnyitó beszéde után Vízi E. Szilveszter, az MTA elnöke emlékeztetett arra, hogy 2002-ben írták alá a két tudományos intézmény közötti együttműködési szerződést. Az MTA kötelességének tekinti segíteni az erdélyi magyar tudományosságot. Az Európai Unióban nem ritka a kettős állampolgárság intézménye, és az MTA támogatja a határon túli magyaroknak erre vonatkozó igényét. Az MTA néhány éve bevezette a külső tagságot, és ma már több mint ezer köztiszteleti tagja van az országhatárokon túlról. Bálint-Pataki József HTMH-elnök nemzeti jelentőségűnek nevezte az EMÉ-t, amelynek oroszlánrésze van az erdélyi tudományosság fenntartásában és fejlődésében, amelyhez a továbbiakban biztos háttér szükséges. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és a Kolozsvár Társaság alelnöke, az egykori kincses város rehabilitációjának fontosságát és sürgősségét említette. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, a "kisebbik testvér" nevében szólt arról a példaértékű együttműködésről, amely intézményét a nagyobb testvérhez, az EMÉ-hez kapcsolja. Az EME-ben kifejtett tevékenységük elismeréseképpen Vízi E. Szilveszter díjakat adományozott Bitay Enikőnek, a Műszaki Tudományok Szakosztály elnökének, és Péter Mihálynak, az Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztály marosvásárhelyi fiókja vezetőjének. /Ördög I. Béla: Újratermelhető tudással, megmaradásunkért. A 3. Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

Nov. 20-án Kolozsváron tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD). Kötő József, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke az eddigi munka elismeréseként, a dalosszövetség tiszteletbeli elnökének, Guttman Mihálynak Kájoni-emlékplakettet nyújtott át. Az RMD elnöke, Guttman Emese beszámolójában részletesen kitért tevékenységük minden vonzatára. Az RMD jövő évi munkatervét Bartók Béla halálának 50. és Farkas Ferenc születésének 100. évfordulója határozza meg. Az elnöki beszámolót két előadás követte a gregorián énekekről és az egyházzenei kultúra ápolásáról, majd Kelemen Antal, a fúvószene-szövetség vezetője, az utóbbi tíz év mérlegét ismertette. Jelenleg öt megyében (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Brassó) működik fúvószene-együttes, és több a szakember, mint egy évtizede. A vezető szerepet a háromszéki együttesek (Uzonban, Kézdivásárhelyen, Barátoson és Rétyen) játsszák, de Hargitában 25 településen alakult (újjá) hasonló gárda. A közgyűlésen díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérteket: dr. Almási István néprajztudóst, Vizsnay Csaba zenetanárt, a nagykárolyi Katolikus Líceum igazgatóját, Gáspár Attila zenetanárt, zilahi karnagyot, Kállay Miklós Tünde zenetanárt, a Kolozsmonostori Református Énekkar karnagyát, és Cacu Mirceát, a bélteki és mezőpetri fúvószenekar karnagyát. /Ördög I. Béla : "Teremtsük meg az éneklő Erdélyt". A Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Nov. 29-én emlékeztek Kolozsváron Cs. Szabó Lászlóra, a magyar esszé klasszikusára, halála huszadik évfordulója alkalmából a Kolozsvár Társaság, az EMKE és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre szervezésében. Vetési László, a Kolozsvár Társaság elnöke bevezető beszédében emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy Cs. Szabó László Kolozsvár szerelmese volt. Kötő József, az EMKE elnöke Cs. Szabó László életművéről szólt, Cs. Szabó László Erdélyi metszetek című kötetéről pedig Kántor Lajos és a kötet összeállítója, Pomogáts Béla. A kötet verseket, tanulmányokat, jegyzeteket, esszéket és elbeszéléseket egyaránt tartalmaz, egyik legszebb darabja az Erdélyben című útirajz. Nov. 30-án előadásokkal folytatódott az emlékünnepség. Bányai János: Az esszé és az esszéíró, Kántor Lajos: Csé, a Kolozsvár–Bázel–London tengelyen, Pomogáts Béla: Cs. Szabó László Budapesten, Gömöri György: Cs. Szabó és Anglia címmel tartott előadást. /F. I.: Cs. Szabó László emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Elbírálta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) azokat a kérelmeket, amelyek a magyar Oktatási Minisztérium által a romániai magyar szórványközösségek támogatására szánt pályázati kiírására érkeztek be. Kötő József, az EMKE elnöke, aki egyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy a magyar szaktárcától 14,5 millió forintot kaptak erre a célra. Négy kategóriában hirdették meg a pályázatot, ezek főként a szórványközösségek pedagógusainak díjazására és a diákok utaztatására vonatkoztak. Az EMKE kuratóriuma a pénzalap 60 százalékát a szórványban élő magyar diákok ingázási költségeinek kiegészítésére fordította. A legtöbb pénzt a Kolozs, Szilágy, Maros és Brassó megyét lefedő Kallós Zoltán Alapítvány és a marosvásárhelyi székhelyű, erőteljesen szórványosodó Mezőséget lefedő Bernády György Alapítvány kapta. /B. T.: Az ingázásra szánták a legtöbbet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Hangsúlyosan fog szerepelni a napirendi pontok között a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok kérdése, ha kormányzó tényező lesz az RMDSZ – jelentette ki Kötő József, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke. Közölte: a szövetség oktatási főosztálya megkapta az egyetem magyar oktatói által elkészített, négy lehetőséget felvázoló dokumentumot, és a kormányalakítás után tervezett tárgyalásokon válaszolni fognak az oktatók által felvetett kérdésekre. Korábban Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese elmondta: a magyar oktatók egyebek között azért is aggódnak, mert a jelenlegi tanszékekből leváló új struktúrákat esetleg újból engedélyeztetni kell. Kötő szerint az akkreditálási folyamatot is le lehetne bonyolítani sikeresen, hiszen az oktatók által elkészített dokumentumokból egyértelműen kiderült, a magyar tagozat rendelkezik az ehhez szükséges oktatói létszámmal. /Borbély Tamás: Kiemelten kezelik majd a BBTE-n tervezett magyar karok ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Dec. 4-én tartották az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) évzáró gyűlését, valamint az ezt követő, az erdélyi magyar Oscarnak is becézett kitüntetések, az EMKE-díjak átadását. Kötő József EMKE-elnök elmondta: újjáalakuló közgyűlésnek is beillik az idei, mert alapvető átstrukturálódások mentek végbe mind a társadalomépítésben, mind a kultúraművelésben. Kifejtette: a társadalomépítésben elkövetkezik az autonómiák korszaka. Az EMKÉ-nek pedig a kulturális autonómiához szükséges feltételeket kellett megteremtenie. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke felvetette: romániai magyar viszonylatban szükség lenne egy központi könyvtárra, ennek megalakítására pedig két országos egyesület a leghivatottabb, az EMKE és az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Zsehránszky István hozzászólásában kifogásolta: még mindig nem oldódott meg a kolozsvári bábszínház problémája. Kötő József elmondta: tizenkettedik alkalommal osztják ki a díjakat, a minőséget teremtő embereket jutalmazni kell. A Mikó Imre-díj azon magyar vállalkozók elismerése, akik anyagilag hozzájárulnak az erdélyi művelődési értékek megőrzéséhez, és amelyet idén Mezei Jánosnak adtak át. Oklevéllel tüntették ki a Szabadság szerkesztőjét, Ördög I. Bélát a vállalkozókat bemutató és népszerűsítő írásaiért, riportjaiért. /Köllő Katalin: Az autonómia követelményeihez igazodik az EMKE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az RMDSZ dec. 18-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. E rendezvény során adják át – immár hagyományosan – az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait is, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásának, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. Idén 27 személy részesül Ezüstfenyő Díjban: Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Kézdivásárhely; Bódi György állategészségügyi asszisztens, Ürmös; dr. Brendus Gyula sebész szakorvos, Nagyenyed; Csávossy György agrármérnök, Csombord; Domokos Géza író, Sepsiszentgyörgy; Fazakas Mihály kohómérnök, Medgyes; Ferencz Alajos bányalakatos, Csíkszentdomokos; Földes Béla kórházigazgató, Nagyvárad; Frunda György szenátor, Marosvásárhely; Horváth Levente közgazdász, Arad; id. Deák Ferenc RMDSZ-elnök, Kisbács; Ilyés Gyula polgármester, Szatmárnémeti; dr. Iszlai Árpád fogorvos, Szászrégen; Komáromi Attila jogtanácsos,Gyulafehérvár; Koszorús Zoltán bányamérnök, Beszterce; Kötő József, az EMKE elnöke, Kolozsvár; Ladányi Kinga szenátori irodavezető, Székelyudvarhely; Lokodi Anna alpolgármester, Uzon; Ludescher István alpolgármester, Nagybánya; Mikó Lorinc jogtanácsos, Kolozsvár; Nagy András polgármester, Szászrégen; Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár; Pop Imre polgármester, Kraszna; Sófalvi László, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Székelyudvarhely; Szepessy László, az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Marosvásárhely; Vida Gyula közgazdász, Szilágysomlyó; Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, Vajdahunyad. /15 éves az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

Népszavazással, tehát közakarattal utasította el a magyarországi nemzetrész a külhoniakat, írta Fodor Imre. Lesznek olyanok, akik Bukarestben, Kijevben, Belgrádban, Pozsonyban, de Strasbourgban a határon túli magyarok törekvéseket olyan „érvekkel” kísérlik majd akadályozni, hogy a panasz nem hiteles, a népszavazás azt bizonyította, hogy nem kell olyan igényeket kielégíteni, mely mögé még az igénylő sem sorakozik fel egységesen. Az autonómiatörekvés is nehezebben lesz eredményes. A külhoni magyarság úgy érzékeli, hogy cserbenhagyták. Vajdaságban a kettős állampolgárság elvetése bátorítja a kilengéseket, és nem oldja meg a szabad utazás lehetőségét a vajdasági és a kárpátaljai magyarok számára. A kettős állampolgárság nemzetstratégiai kérdés. A Tőkés László által összehívott Kezdeményező Testület, majd az annak nyomán létrejött Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Székely Nemzeti Tanács munkájának hatására is, a Kötő József vezetésével kidolgozott Párbeszéd az autonómiáért című választási program most külön fejezetben tárgyalja az autonómiát. (A szerző mérnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.) /Fodor Imre: Kettős állampolgárság és autonómia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./