"Nem állt még össze a státustörvény romániai végrehajtását irányító felügyelőtestület teljes névsora. A három pilléren (RMDSZ, egyházak és civil szervezetek) nyugvó testületben részt vevő szervezeteknek nov. 12-ig kellett megnevezniük küldötteiket. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy még nem küldte el valamennyi egyház és szervezet a képviseletére jelölt személy nevét. Felmerült, hogy az RMDSZ-t az Operatív Tanács képviselje. Ebben Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László tiszteletbeli elnök Takács Csaba ügyvezető elnök, és első helyettese, Péter Pál, valamint Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, valamint a két frakcióvezető: Verestóy Attila és Kelemen Atilla vesz részt. Problémát okozott azonban Tőkés László besorolása, aki RMDSZ-tisztségviselőként is és egyháza képviseletében is jogosult a tagságra. A történelmi magyar egyházak közül a római katolikus egyházmegyék világi személyeket javasoltak. A Gyulafehérvári Főegyházmegye Jakabffy Tamást, a Keresztény Szó főszerkesztőjét, a nagyváradi egyházmegye Fleisz János történészt, a szatmárnémeti egyházmegye Lepedus István, az egyházmegyei laikus iroda vezetőjét nevezte meg. Böcskei László, a Temesvári Egyházmegye püspöki helynöke kérdésünkre elmondta, ezután döntenek a képviseletről. A protestáns egyházak püspökeik által lesznek jelen a testületben. A két református egyházkerület azonban egy-egy póttagot is megjelölt. Tőkés Lászlót Kovács Zoltán főgondnok, Pap Gézát Tonk István főgondnok helyettesítheti. Az Unitárius Egyház képviseletében Szabó Árpád püspök, az Evangélikus Egyház képviseletében pedig Mózes Árpád püspök vesz részt a testületben. A történelmi magyar egyházak képviselői mellett Borzási Istvánnal, a Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége alelnökével teljesedik ki az egyházi lista. A testület harmadik pillérét képviselő civil szervezetek közül az ifjúság számára fenntartott helyek elosztása okoz problémát. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületét Csép Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget Lászlófy Pál, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet Kötő József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Közgazdásztársaságot Somai József, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságot Furdek Tamás képviseli. /Gazda Árpád: Foghíjas még a lista. Szerveződik a státustörvény felügyelőtestülete. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./"

"A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Végre civilizáltnak mondható körülmények között működhet az egyetlen bukaresti magyar tannyelvű iskola, az Ady Endre Líceum. Az 1977-es földrengés nyomán életveszélyesen megrongálódott épületet világbanki támogatással felújították, átépítették. Bensőséges ünnepség keretében emlékezhettek meg erre a 186 éves bukaresti magyar nyelvű oktatás mai "napszámosai", egykori és jelenlegi diákjai. Czédly József volt alprefektus, az RMDSZ területi szervezetének elnöke Markó Béla jókívánságait tolmácsolta. Kötő József volt oktatási minisztériumi államtitkár, akinek oroszlánrésze volt abban, hogy az iskola megkaphatta a több milliárd lejes világbanki támogatást, és Lőrincz Gyula, aki éveken át szülőbizottsági elnökként állt ki az iskoláért. Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete pedig az anyaország, a nagykövetség további támogatását ígérte az iskolának, tanítványainak. Ez volt az első alkalom, amikor az iskola felsőtagozatos diákjai igazi magyar tánccal léptek színpadra. /(Ferencz L. Imre): Ünnep az Ady Endre Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"

"Dec. 1-jén tartotta Kolozsváron évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). A gyűlést az EMKE elnöke dr. Kötő József nyitotta meg, majd Balogh Ferenc ismertette a "Fehér foltok" című programot, amely az EMKE stratégiájaként szerepel a jövő évi tevékenységében. Az egyesület három alapelv szerint működik, mondotta Balogh Ferenc, első az önszerveződés, második alapelv az elvszerű együttműködés, a harmadik alapelv pedig a kulturális misszió vállalása. Itt lép be a Fehér foltok nevű program. Fel kell mérni, hogy mely területek nincsenek lefedve civil szervezetek által, majd ezután következik a kulturális misszió. A közgyűlés elfogadta a "Felhívás az Erdélyi Magyar Kulturális Alap létrehozására" című összeállítást. Ezt az alapot az EMKE közadakozásból hozná létre, mely pályázati alapon támogatná művelődési és kulturális intézményeket. Az EMKE felhívással fordul az erdélyi magyar társadalomhoz, a világban bárhol élő magyarokhoz, egyházi- és világi köztestületekhez, a vállalkozókhoz: adakozzanak az Erdélyi Magyar Kulturális Alap számlájára. Az EMKE kinyilvánította tiltakozását a Segesvár melletti Drakulaland turisztikai központ felépítése ellen. Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület titkára javasolta, hogy az elnökség tagjai évente legalább egyszer látogassanak el minden megyébe. A közgyűlés után került sor a hagyományos EMKE-díjak kiosztására. Idén először osztották ki az EMKE Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság Balázs Ferencről elnevezett díját, melyet a szórványban közösségszervezés - ezen belül felnőttképzés terén tevékenykedőket jutalmaznak. Elsőként Péter Károly kapott Balázs Ferenc díjat, az aranyosgyéresi népfőiskola szervezésért. /Köllő Katalin: Új programokat indít az EMKE Péter Károly Balázs Ferenc-díjat kapott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"

"Színházi vita: Többen közös nyilatkozatukban kiálltak a színház vezetősége mellett, magukat színház- és művészetpártoló értelmiséginek nevezve. Az utóbbi időben a színházhoz is mindenki ért. A színház művészet, kellő nyitottsággal kell közeledni hozzá. "Tradíciónak álcázott múltbeli irányzatokat, egyéni emberi gyarlóságokat, politikai programokat és megannyi más, a kortárs művészettől idegen elveket kérnek számon rajta - ezáltal épp lényegétől, színház mivoltától fosztva meg." - olvasható közös nyilatkozatukban. A közönség igényeit egyszerre kielégíteni majdhogynem lehetetlen, és nem is kell hogy az egyetlen intézmény célja legyen. Az elmúlt években - egyes produkciók sikerületlensége, kudarca ellenére is - a kolozsvári színház stúdió- és nagyszínpadi előadásai kiemelkedő művészi színvonalúak, élményszámba menőek voltak. A színházzal kapcsolatban kialakult sajtó-vita "többszörösen ártalmas", hangsúlyozták. Árt a művészeknek, árt az olvasónak/nézőnek, és nem utolsósorban árt a sajtónak. Az aláírók: Bodó A. Ottó /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, egyetemi tanársegéd, Balázs Imre József /Székelyudvarhely/ szerkesztő, Bíró Béla /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, egyetemi adjunktus, Prof. Bokor Péter író, rendező, egyetemi tanár, Darvay Nagy Adrienne /Budapest/ színháztörténész, színikritikus, színházi szakíró, Demény Péter író, Fazakas Annamária programfelelős, Józsa István egyetemi adjunktus, Kántor Lajos kritikus, főszerkesztő, Kelemen Attila szerkesztő, Ketesdy Beáta újságíró, rovatvezető, Kötő József színháztörténész, egyetemi docens, Nagy Enikő /Sepsiszentgyörgy/ színikritikus, szerkesztő, Nagy Zsolt művészetpártoló értelmiségi, Nánó Csaba újságíró, Páll Zita kritikus, Sipos Géza újságíró, Stracula Attila /Marosvásárhely/ kritikus, az UNITER tagja, Szabó Anikó informatikus, Szilágyi N. Zsuzsa bölcsész, szerkesztő, Valádi István színikritikus, főszerkesztő-helyettes, Varga Anikó egyetemi hallgató, Varga P. Ildikó egyetemi gyakornok, Zágoni Balázs filmkritikus, szerkesztő, Salat Lehel színész, egyetemi tanár, továbbá több színész. /A színházért mint művészetért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ "

"Dec. 8-9-én a Szatmár Megyei Múzeumban rendezték meg a XII. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét. Ebben az évben 32 szavaló lépett a zsűri és a közönség elé, a Vajdaságból négy versenyző érkezett, közülük hárman a dobogón végeztek. Szatmárnémetiben a költő sírjánál Sike Lajos, a Romániai Magyar Szó munkatársa hangsúlyozta: "Gellért Sándor - jóllehet a kiadók mulasztása miatt a hatalmas műnek csak kisebbik része kerülhetett asztalunkra - ma jobban köztünk van, költészete és egész alkotása ma elevenebben él, mint amikor a költő fizikai valójában velünk volt." Kereskényi Sándor irodalomtörténész, RMDSZ-szenátor Kultúra és globalizáció címmel tartott előadást, ezután zajlott le a verseny. Dr. Kötő József EMKE-elnök, a zsűri elnöke, kiértékelő beszédében elmondta, hogy két napon át a kultúrát ünnepelték Szatmárnémetiben. A szavalók bebizonyították, hogy vállalják nemzetünk sorsát. Ez a nemzedék hajlandó tovább vinni az elődöktől kapott értékeket, az utókor számára. A verseny eredményei: 1. díj: Gazsó Hargita (Topolya, Szabadka), 2. hely: Orosz Georgina (Zenta) és Zalán Barbara (Nagykanizsa), 3. hely: Fekete Ágnes (Feketics, Szabadka). /Elek György: Szabadkai versenyző nyerte a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 10./"

"Dec. 15-én a Szovátafürdőn levő Teleki Oktatási Központban megünnepelték azt, hogy tíz éve létesült a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége, és felavatták az épület új szárnyát, melyet a központ autóbalesetben elhunyt volt igazgatójáról, Bíró Istvánról neveztek el. Az anyagi támogatás az Illyés Közalapítványtól, az Apáczai Közalapítványtól, a szakminisztériumtól és magánvállalkozóktól érkezett. Az ünnepségen többek között jelen volt a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, dr. Kötő József volt tanügyi államtitkár, az EMKE országos elnöke, dr. Gál András magyar oktatási államtitkár, aki Pálinkás József oktatási miniszter üzenetét tolmácsolta, dr. Murvai László, a román oktatási minisztérium vezérigazgatója, dr. Veress László, az Illyés Közalapítvány vezetője, aki Németh Zsolt államtitkár nevében szólalt fel, Lányi Szabolcs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja és sokan mások. Kiváló erdélyi tanároknak Ezüstgyopár díjakat adtak át, több jeles személyiség pedig emlékplakettet kapott. /(Máthé Éva): Pedagógusok ünnepe. Felavatták a konferenciaközpontot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ "

"Tizedik életévét töltötte be az idén a Project on Ethnic Relations, az USA-ban létrehozott nemkormányzati szervezet, melynek fő célja az, hogy a világ különböző részein, ahol főleg etnikumok közötti konfliktusok körvonalazódnak, illetve robbannak ki, közvetítő szerepet töltsön be az egymással szemben álló felek között. Romániában a PER-nek Bukarestben és Marosvásárhelyen van kirendeltsége. A marosvásárhelyi irodavezető Koreck Mária ismertette a PER tíz éves romániai tevékenységét. A PER részben saját eredményének tekinti, hogy az 1990-es márciusi marosvásárhelyi események után kialakult helyzet közepette hozzájárult ahhoz, hogy a szemben álló felek tárgyalóasztalhoz üljenek. 1993-tól a PER főként a romániai romakérdés vetületeivel foglalkozik. Számtalan kerekasztal- beszélgetést, szemináriumot szerveztek, amelyek témája a romakérdés volt. Kötő József elmondta: Európában végre tisztázni kellene, hogy melyek az újonnan bevándorolt népcsoportok, és melyek az egy országon belül együtt élő államalkotó nemzetek. Az utóbbiaknak - mint a romániai magyarságnak is - joga van nemzetiségi intézményrendszert létrehozni, autonóm módon élni a maga közösségi életét. A PER felállította az etnikai konfliktusok öt általános szabályát: ezek során mindegyik szemben álló fél meg van győződve a maga igazáról; a konfliktus idején a negatív magatartás a korábbi pozitív viszonyulás helyére lép; az előre eltervezett forgatókönyveket általában hamar meghaladják az események; az ördög mindig a részletekben rejtőzik; a kétoldalúnak tűnő etnikumközi konfliktusokban mindig legalább négy szereplővel kell számolni, hiszen az ellentétes oldalakon is több, különböző indíttatású, érdekű csoport található. /(Máthé Éva): A PER romániai tíz éve. Mesterségük címere: a konfliktuskezelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./ "

Színházi vita. A Szabadság című kolozsvári napilap december 18-i számában a kolozsvári magyar értelmiségiek egy csoportja állásfoglalást tett közzé az Állami Magyar Színház ügyében. Az állásfoglalás célja Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. A most publikált állásfoglalás elutasította a bírálatot, hozzátéve, hogy a színház műsorpolitikája és szervezése természetesen nem vitathatatlan. Szerintük egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra. Albert Mária, egyetemi tanársegéd; dr. Balassa Péter /Budapest/, esztéta, a kolozsvári BBTE vendégprofesszora; Bálint Emese, PhD hallgató; Bálint Ildikó, dramaturg; Balla Zsófia, költő, író; Barabás Olga, színházrendező; Bartha József, médiaművész; Bányai Péter, politikai elemző; dr. Berszán István, egyetemi adjunktus, az LKKT szerkesztője; dr. Bíró Béla /Brassó/, színházkritikus, egyetemi adjunktus; Bíró József, színész; Bocsárdi László, rendező, a Tamási Áron Színház művészeti vezetője; Bodó A. Ottó, színikritikus, egyetemi tanársegéd; Bogdán László, író, a Háromszék főmunkatársa; Czegő Csongor, dramaturg; Csiszér Balázs, mérnök; Damokos Csaba, díszlettervező, képzőművész; Dánél Mónika, PhD hallgató, az LKKT szerkesztője; Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója; Demény Péter, író, a Krónika főmunkatársa; Dimény Áron, színész, egyetemi tanársegéd; Domokos Géza, író; Eckstein-Kovács Péter, ügyvéd; dr. Egyed Péter, filozófus, író, egyetemi előadótanár; Farkas Árpád, költő, a Háromszék főszerkesztője; Felméri Judit, gyermekorvos; Ferenczes István, író, költő, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság főszerkesztője; Gál Andrea, tanár, az LKKT szerkesztője; Gál-Borus László, szociológus, doktorandus; Gergely László, tanár; Horváth Levente, ref. lelkipásztor; Irsai Zsolt, képzőművész; Izsák Ildikó, televíziós szerkesztő; Kelemen Hunor, író; Ketesdy Beáta, újságíró; Király Kinga Júlia, dramaturg, egyetemi tanársegéd; Kiss Jenő, igazgató, Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/; Kovács András Ferenc, költő, a LÁTÓ szerkesztője; Kozma Mária /Csíkszereda/, író; dr. Könczey Csilla, egyetemi adjunktus; dr. Kötő József, színháztörténész; Kövesdy István, színházrendező; Láng Zsolt, író, a LÁTÓ szerkesztője; Lőrincz Lenke Csilla, PhD hallgató; Madaras Péter, állatorvos; dr. Magyari Nándor László, egyetemi előadótanár; dr. Magyari Vincze Enikő, egyetemi előadótanár; Márkus Barbarossa János, író, költő, hangszertörténész és restaurátor; Molnár Gusztáv/Budapest/politológus, a Provincia szerkesztője; Nagy Judit, tanár; Nemes Levente, színész, a Tamási Áron Színház igazgatója; dr. Orbán Gyöngyi, esztéta, egyetemi előadótanár; Orbán János Dénes, író; Pál Péter, képzőművész; Pálffy Tibor, színész; Papp Sándor Zsigmond, író, a Krónika főmunkatársa; Pánczél Réka, művészeti tanácsadó, tanár; Pásztor Gyöngyi, egyetemi hallgató; Saszet Ágnes, műfordító; Sebesi Sándor, filmkészítő; Selyem Zsuzsa, egyetemi tanársegéd, az LKKT szerkesztője; Simon Emese, óvónő; Soós Anna, matematikus, egyetemi adjunktus; Sütő Ferenc, a MŰVELŐDÉS szerkesztője; Szabó Botond, informatikus; Szabó Tibor, színész, a Figura Stúdió Színház igazgatója; Székedi Ferenc /Csíkszereda/, a Kriterion Alapítvány igazgatója, a Csík TV főszerkesztője; Szilágyi Júlia, író, kritikus; Tibori Szabó Zoltán, újságíró; Tordai S. Attila, képzőművész, a BALKON szerkesztője; Tordai Soós Kata, tanár; Tőzsér József /Csíkszereda/, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója; dr. Ungvári Zrínyi Ildikó, színházelméleti kutató, egyetemi adjunktus; dr. Ungvári Zrínyi Imre, filozófiatanár, egyetemi adjunktus; Váta Lóránd, színész; Veres Valér, szociológus, egyetemi tanársegéd; Visky M. Krisztina, kántor; Visky Péter, ref. lelkipásztor; Visky S. Béla, egyetemi adjunktus; Zágoni Balázs, szerkesztő. /Még egy állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az állásfoglalás szerint egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra – de ezt nem is állította senki. Inkább az aláírók kiálltak Tompa Gábor mellett. Több aláíró azonos A színházért mint művészetért /Szabadság (Kolozsvár), 2001. dec. 4./ című, ugyancsak Tompa Gábor mellett kiálló aláíróval.

Jan. 21-én országszerte megnyílnak a státustörvény romániai végrehajtásában segítséget nyújtó információs irodák. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, a református egyház hívei az egyházközségeken keresztül kérhetik a tagsági igazolást, amit a helyi lelkipásztor vagy főgondnok aláírásával igazol. Szabó Árpád unitárius püspök kijelentette, hogy az igazolást az összes unitárius egyházközség lelkészi hivatalában kiállítják. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke, Csép Sándor elmondta: a MÚRE tagjai a területi megbízottakon keresztül igényelhetik a szervezet tagsági igazolványát. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, Sebestyén Csaba elmondta: az RMGE jelenleg 13 megyében tud igazolást kibocsátani tagjai számára. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke kérdésünkre beszámolt arról, hogy az érdeklődök az EMKE területi szervezeteihez, valamint annak társ- szervezeteihez fordulhatnak igazoló bizonylatért. /Folytatódik a magyar igazolványt igénylők előjegyzése.Tagsági igazolás RMDSZ-től, egyháztól vagy civil szervezetektől. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Váljon a tanulás nemzeti létformává címmel jan. 22-én, a Magyar Kultúra Napján kerekasztal-beszélgetést rendezett Berettyóújfaluban a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, valamint a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A fórumon részt vett Halász János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A találkozón Halász János a nemzeti összetartozást erősítő folyamat jelentős állomásaként értékelte a kedvezménytörvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte a kedvezménytörvényt, hogy immár nemcsak az írók, a művészek, hanem a kultúra fogyasztói is közelebb kerülhetnek az egységes magyar kultúrához. Markó jelentős lépésnek tartja, hogy a magyar igazolvány az otthon tanuló erdélyi diákoknak is lehetővé teszi a magyarországi diákkedvezmények igénybevételét. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke közölte: Sződemetert, Kölcsey Ferenc szülőfaluját új nemzeti zarándokhellyé kívánják tenni. Ennek szellemében aug. 8-án Kölcsey születésnapján találkozóra várják a magyar nemzetet az erdélyi településre. A kerekasztal-beszélgetés délután Nagyváradon folytatódott. /Váljon a tanulás nemzeti létformává. Kerekasztal a Magyar Kultúra Napján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Nagyváradon dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese jelezte: várják a doktori fokozattal rendelkezők jelentkezését. Markó Béla kitért arra, hogy a magyar kultúra egységes. A nemzet fogalmának országhatároktól független megközelítése, amelyet a kedvezménytörvény is tükröz, megoldás lehet nemzeti jegyeink védelmére. Markó Béla hangsúlyozta: a himnuszt a mi ajkunkról senki le nem veheti, a politikának alázattal kell szolgálnia a magyar kultúra örök értékeit. "Az egység a mi különös csodánk, hiába választottak el határokkal, nyelvünk és kultúránk egységes" – fogalmazott. Ennek az egységnek szép példája, hogy Nagyvárad és Berettyóújfalu közösen ünnepelt. Az est fénypontjaként kiosztották az első Magyar Kultúráért-díjat, amelyet nemrégiben a Bihar megyei RMDSZ alapította, hogy megjutalmazhassák azon bihariakat, akik önzetlenül és sokat tettek a magyar kultúráért. /(Balla Tünde): A magyar kultúra napján. Váljon a tanulás nemzeti létformává. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Jan. 25-én hivatalos bejegyzésének tizedik évét ünnepelte a Brassóban tevékenykedő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, a Reménység Háza református központban. Az Egyesületet 1991. jún. 21-én és 1992 januárjában jegyeztették be a törvényszéken. A születésnap megünneplése alkalmával került sor a Brassó megyei civil szervezetek találkozójára is, melynek rangos vendégei voltak: dr. Kötő József, az EMKE elnöke, Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke és Szép Gyula, a RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Szó esett arról, hogy Brassó magyarságának a rendszerváltás utáni 12. évében sincs még Magyar Háza, színháza, sem pedig próbaterme ahol a színjátszó-csoportok, táncegyüttesek, énekkarok próbálhatnának. /10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Kötő József kiemelte, hogy az önszerveződés egyik legégetőbb problémája polgári egyesületek önfeltartásának gondja. Követendő példaként említette a Heltai Gáspár Alapítványt, melynek elnöke Pillich László a későbbiekben részletezte, hogyan is sikerült felépíteni a Heltai Alapítványt, mely egy kétszobás bérelt lakásban kezdte tevékenységét, de ma már több, mint 20 alkalmazottja van, s havi körülbelül kilencvenmilliós költségre teremti elő a szükséges pénzt. Az esten Hochbauer Gyula tanár bemutatta a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaságot és tájékoztatta a nagyszámú közönséget arról, hogy február 2-án kezdődik Zajzonban a társaság által szervezett Zajzoni Rab István Év hivatalos megnyitása. A fogarasi Babits Mihály Kulturális Egylet vezetője, Márkos Ervin tiszteletes beszámolt arról, hogy színjátszó csoportjuk 21 szórványmagyar helységbe vitte el rendszeresen a magyar kultúrát. 1993-ban sikerült Babits Mihálynak emléktáblát állítaniuk. Márkos Ervin hozzátette: "Mindez azért működött, mert az én lakásom, telefonom és szívem-lelkem fenntartotta. Jelen pillanatban az Egylet létezik még papíron, a tevékenységet, egyedül, egymagamban folytatom, sajnos társaim kihulltak mellőlem, a színjátszó társulatot eltemettem, maholnap az iskolát temetjük el. Megemlíteném, hogy a magyar iskola eltemetésében a megyei magyar tanfelügyelőség is óriási szerepet vállalt, mert nem próbáltunk összefogni RMDSZ, egyház és tanfelügyelőség, annak érdekében, hogy a fogarasi iskola ne jusson ilyen szomorú helyzetbe." Márkos hiányolta, hogy a Brassói Lapok nagyon keveset foglalkozik a fogarasi művelődéssel, kulturális élettel. Reiff István, a már több, mint ötven éves Búzavirág néptánc együttes vezetője hangsúlyozta: iszonyúan áldozatos és nehéz megmaradni a szórványban, Brassóban, Fogarason, Medgyesen. A Brassói Magyar Dalárda felemelő történelmét és jelenlegi fényesnek nem mondható helyzetét Sebestyén Sándor ecsetelte. Fülöp Károly tanfelügyelő a Pro Zsombor Egyesület munkásságát vázolta kiemelve, a zsombori közösség életképességét. /Tóásó Áron Zoltán: 10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Febr. 9-én Kolozsváron megalakult az E-MIL, vagyis az Erdélyi Magyar Írók Ligája, huszonhét író és költő jelenlétével. Az E-MIL az írók érdekeit védi, támogatja a kulturális kiadványokat, könyvkiadókat, nyomdákat, könyvkereskedelmet, ugyanakkor évente díjazza a legértékesebb műalkotásokat, találkozókat szervez. Az E-MIL tagjai nemcsak az erdélyi magyar, és innen elszármazott írók lehetnek, hanem csatlakozhatnak mindazon személyek, akik — etnikai hovatartozástól függetlenül — magyarul írnak és jelentetnek meg műveket. Megalakulása után az E-MIL megszavazta választmányát: Fodor Sándor, György Attila, Orbán János Dénes, Király László és Kinde Annamária, valamint a Szakmai Becsületbíróság három tagját, Kötő József, Márkus-Barbarossa János és Gittai István személyében. /Köllő Katalin: Megszületett E-MIL Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A millecentenárium alkalmából az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet-, Nyelv-, és Történettudományi Szakosztálya és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) közösen tudományos konferenciát rendezett Kolozsváron 2000. október 13–14-én, amelyen harminc Kolozsvár-központú szakdolgozatot mutattak be neves történészek, irodalomtörténészek és más kutatók. Az akkor elhangzottak kötet formájában is megjelentek: Kolozsvár 1000 éve. Kiadja az EME és az EMKE, 2001, Kolozsvár. A Kolozsvár 1000 éve szerzői névsora: Egyed Ákos, Csetri Elek, Kiss András, Pozsony Ferenc, Vekov Károly, Kovács András, Kovács Kiss Gyöngy, Balázs Mihály, Papp Ferenc, Jeney-Tóth Annamária, Sipos Gábor, R.Várkonyi Ágnes, Bíró Gyöngyi, Magyari András, Egyed Emese, Benkő Samu, D. Tóth Béla, Kötő József, Pölöskei Ferenc, Sas Péter, Gaal György, Balogh Ferenc, Benkő András, Dávid Gyula, Csucsuja István, Nagy Mihály Zoltán, Vincze Gábor, Pillich László, Wanek Ferenc. /Szabó Csaba: Emlékhatáresetek. Kolozsvár 1000 éve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság /RMNT / és a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület szervezésében kétnapos civil fórum kezdődött március 1-jén a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai központban. Dr. Egyed Ákos akadémikus, az RMNT és dr. Kötő József, az EMKE elnöke üdvözlő beszéde után Sz. Tóth János, a Magyar Népfőiskolai Társaság ügyvezető elnöke a felnőttképzés európai tendenciáiról tartott előadást, Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő pedig a Socrates és Leonardo da Vinci Európa-programok nyújtotta lehetőségekről. Ezután hat munkacsoportban tanácskoztak. – Ennek a Népfőiskola börzének kettős célja van: felmérjük a felnőttképzés jelenlegi helyzetét és lehetőségeit Romániában, és egyúttal megpróbáljuk jövőjét is körvonalazni — foglalta össze a fórum célját Dáné Tibor Kálmán, az EMKE-RMNT titkára. /Szabó Csaba: Népfőiskola-börze, Erdély, 2002. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Marosvásárhelyen ápr. 19-én a Nemzeti Színház zsúfolásig telt a Napsugár Gyermek Néptáncegyüttes találkozóján, másnap Erdőcsinádon léptek fel. A színház előcsarnokában Veress Elza-Emőke cérnagrafikái voltak láthatók. A vajdaszentiványiak, marossárpatakiak és mezőpanitiak is bemutatták táncrendjüket. Este táncház volt. Erdőcsinádon ápr. 20-án valóságos népünnepélyt láthattak a kíváncsiak, köztük Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, Kötő József, az EMKE országos elnöke, Horváth Arany közíró. Lovasbandériummal, a mezőcsávási fúvósokkal, parádés felvonulással ünnepelték a tavaszt. A fellépő csoportok száma megközelítette a félszázat. Sosem voltak itt ennyien, sosem kapott ilyen hangsúlyozott népünnepély-jelleget az erdőcsinádi szombat. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének új elnöke kifejtette: sorrendben ez a 41. Gyöngykoszorú találkozó volt, 11 évvel ezelőtt indult a mozgalom, ápr. 28-án, ez a kilencedik erdőcsinádi találkozó. Jó néhány magyarországi együttes is eljött, ausztriai (őrségi), és Japánból is érkeztek. /Bölöni Domokos: Népünnepély. Mezei virágok Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (EMCSZA) máj. 3-4-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megszervezte a romániai magyar civil szervezetek tanácskozását. A IV. Civil Fórum 2002 A civil társadalom és az önépítkező intézményfejlesztés témájára összpontosított. Erre irányították figyelmüket az egyházi, gazdasági, ifjúsági, műemlékvédelmi, művelődési, oktatási, és szociális szekciók munkálataiban részt vevők, akiknek száma (közel 250) a szervezők szerint meghaladta az előző rendezvényekét. - A romániai magyarság várja a hiteles demokrácia térnyerését, miközben saját intézményrendszerét igyekszik hozzáépíteni a másokéhoz. A Kárpát-medencei magyarok egyenlő jogú és rangú polgárai lehetnek hazájuknak és Európának - mondotta Somai József. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője a magyarországi országgyűlési választások eredményei nyomán kialakult bizalmatlan hangulat eloszlatására elmondta: a magyar kedvezménytörvényt politikai beállítottságtól függetlenül mindenki elfogadta, nem annak tartalmáról, csak megvalósítási módszeréről folyt és tart a vita. Április 29-i adatok szerint a környező országokban összesen 333 329-en kértek magyar igazolványt (közülük 169 ezren Romániából), és 3700-an hozzátartozói igazolványt. Az önépítő intézményfejlesztés legfontosabb kelléke a cselekvőkészség. /Ördög I. Béla: Lezajlott a IV. Civil Fórum 2002. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Somai József EMCSZA-elnök szerint soha még ennyien Magyarországról nem vettek részt a Kolozsváron megrendezésre kerülő civil fórumon. Kötő József, az EMKE elnöke közölte, hogy 1432 önálló jogi személyiségként bejegyzett szerveződést tartanak nyilván, több mint 50 százalékuk a művelődés körében tevékenykedő testület. Horváth Tamás, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója Magyar szervezetek a Kárpát—medencében című adatbázis bemutatója nyomán mindenki láthatta az Agora Irodák működésének eredményét. /(Csomafáy Ferenc): IV. Civil Fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

A kolozsvári Kép és szöveg interdiszciplináris konferencia keretében máj. 23-án dr. Kötő József egyetemi tanár, színháztörténész mutatja be a Sapientia Könyvek 4. darabját: Theátrumi könyvecske. Színházi zsebkönyvek és szerepük a régió színházi kultúrájában. A tanulmánygyűjtemény a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézetében készült (szerkesztette: Egyed Emese). /Kép és szöveg. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Az EMKE rendezte emlékkirándulás Erdély két (méltatlanul elfelejtett) nagy személyisége, Kemény János és Bethlen Miklós (jelentős emlékiratírók) emlékét élesztve felhívta a figyelmet a történelmi emlékek (a búni kastély és a nagyszőllősi emlékmű) sanyarú állapotára. A pedagógusok számára nem először szervez ilyen jellegű módszertani utat Farkas Ernő tanfelügyelő. A látogatókat fogadta a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, eljöttek az RMDSZ városi és helyi vezetői is. Gábos Dezső, a PSME elnöke elmondta: a Petőfi- fordítók emlékének szánt művek sorát, melyet az Eugen Jebeleanut ábrázoló féldombormű nyit, idén újabbal szeretnék gyarapítani. A tavaly felszentelt unitárius templomban Bethlen Miklós életét, munkásságát, a nagybúni gyökerű dr. Buzogány Dezső kolozsvári teológiai tanár méltatta. Spielmann Mihály Kemény János életével kapcsolatban korrajzot nyújtott arról a vérzivataros időszakról. Kötő József országos EMKE-elnök a két nagy személyiség szellemiségének közös jegyeire hívta fel a figyelmet. - Búnon a templomot rendbehozták, mára a mintegy négyszáz lelkes gyülekezet központi helye. A faluba egyetlen magyar újság sem jár. Azelőtt rendelgettek, de folyton más nyelvű lapot hozott a postás. A Dánostól nem messzire lévő nagyszőlősi csata színhelyén emelt, mára felirataitól megfosztott, roskadozó emlékműnél van (1662 januárjában itt kaszabolták le Kemény János fejedelmet, nyughelye máig ismeretlen- Nagyszőlősön ma már nem élnek magyarok). Keresd reneszánsz kastélyának restaurálása megállt. /Bölöni Domokos: Zarándoklat ősi kegyhelyeinkre. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

A gyergyószentmiklósi népfőiskolai mozgalom keretében nyolcadik esztendeje szervez dr. Garda Dezső történész találkozókat. Az idei konferencián Károly Róbertről, Nagy Lajosról és Mária királynőről tartott előadást dr. Bertényi Iván (ELTE). Más előadók után dr. Kötő József (EMKE) a két világháború közötti magyar színházi élet alakulásáról beszélt. Az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, dr. Egyed Ákos akadémikus az egyesület történetének ismertetése után bejelentette, hogy a már működő orvosi-gyógyszerészeti fiók mellett megalakult az EME bölcsészet, történelem, nyelv szakosztályának gyergyói fiókja is. A tagok elnöknek dr. Garda Dezsőt, titkárnak Erős Nándor történelemtanárt választották az első (alakuló) ülésen. /Bajna György: Önbizalmunkat erősítő találkozások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./ A Gyergyói Népfőiskolai Társaság május 24-25-én történészkonferenciát rendezett Gyergyószentmiklóson. dr. Bertényi Iván után dr. Draskoczy István professzor a XIV-XV. századi Magyarország, s ezen belül Erdély gazdasági életét ismertette. Dr. Horn Ildikó A Báthoriak Erdélye c. előadásában új képet nyújtott Báthori Andrásról. Dr. Vörös Boldizsár bemutatta, hogy pl. Marosvásárhelyen szobrok tönkretétele és új szobrok felállítása miként tükrözte a hatalom erőszakos beavatkozását az emberi mentalitások alakulásába. Dr. Egyed Ákos akadémikus Mikó Imréről értekezett, dr. Bona Gábor Kossuth Lajos katonai irányító szerepéről tartott előadást, Dr. Vincze Gábor a kolozsvári magyar konzulátus kérdéséről beszélt az 1948-1988 közti időszakban. Dr. Garda Dezső történész a csíktusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulója kapcsán, kitérve arra, miért volt szükség az eseményre és kik voltak a szervezői. /Gál Éva Emese: Történészkonferencia a Székely Kongresszus centenáriumán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Tizenegyedik alkalommal került sor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Korunk Stúdió, valamint az Anyanyelvi Konferencia által szervezett Szabédi-napok című rendezvénysorozatra Kolozsváron. Az ünnepélyes megnyitón a három társszervező részéről köszöntőt mondott Kántor Lajos, Pomogáts Béla és Kötő József. Kötő József kifejtette: 1992 óta a Szabédi-napok fontos fórummá nőtte ki magát, ahol intézményes jelleggel meg tudjuk beszélni a magunk dolgait. Máj. 31-én bemutattak két új kötetet, a magyarországi Nap Kiadónál megjelent Áprily Lajos és Jékely Zoltán-monográfiát. Előbbit Pomogáts Béla, utóbbit pedig Lator László szerkesztette. Pomogáts elmondta: ezzel a kötettel az erdélyiséget szerette volna megidézni. A rendezvény díszvendége, Jancsó Adrienne előadóművész, Jékely Zoltán felesége tolmácsolásában elhangzott néhány vers apa és fia műveiből. Ezután a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Szabédi László sírját. Emlékező beszédet mondott Fodor Sándor író. /Köllő Katalin: Könyvbemutató és koszorúzás a Szabédi-napokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

Máj. 31-én és jún. 1-jén tartották a Szabédi-napokat nevű rendezvénysorozatot, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Korunk Stúdió, valamint az Anyanyelvi Konferencia közös szervezésében. A Házsongárdi temetőben a koszorúzásnál Fodor Sándor mondott beszédet. Kolozsváron, a Tranzit Házban a jelenlévők megtekinthették a Felmentő levél című dokumentumfilmet. A film forgatókönyvét Csiki László írta, Kántor Lajos Erdélyi sorskerék című kötete alapján, a költő szerepében pedig Bíró József színművészt láthattuk. A Szabédiről szóló film után levetítették a Video-Pontes Filmstúdió Wass Albertről szóló dokumentumfilmjét is. Jún. 1-jén megkoszorúzták a Szabédi Emlékházat. Az emlékház az EMKE tulajdonában van, és a Szabédi László kéziratos hagyaték mellett itt őrzik a Méliusz József, Balogh Edgár, és részben a Kacsó Sándor írói hagyatékát is, számítógépes rendszerbe szedve. Kötő József, az EMKE elnöke, hangsúlyozta: napjaink kisebbségi önépítésének egyik legfontosabb problémája az intézményépítés. Az emlékházban levő közgyűjtemény évenként gazdagodik, és "erre nagy hangsúlyt kell fektetni, hiszen a múltunkat eltüntették a levéltárakban, a jelenünket nem gyűjtik, és ezáltal elvesztődik a jövőnk is", mondotta Kötő József. Kántor Lajos szerint ha arra a kérdésre kellene válaszolni, hogy ki képviseli méltóképpen a magyarságot, akkor a Szabédi-féle tanulságok, törekvések — negatív és pozitív értelmükben is — értékben a legfontosabbak. /Köllő Katalin: Véget értek a Szabédi-napok. Eszmeiségét minden időben a magyarság sorsához kötötte... = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Máj. 31.–jún. 2. között ünnepelte 380-ik születésnapját a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Az ünnepség egyik eseménye a második alkalommal megszervezett Szórvány Színjátszó Találkozó volt. Több mint 200 fiatal színjátszó jött el Enyedre az ország több szórványvidékéről, és háromnapos előadássorozat keretén belül mutatták be produkcióikat. Képviselve volt a találkozón Temesvár, Lupény, Vulkán, Gyulafehérvár, Bethlenszentmiklós, Igazfalva, Magyarlapád, Felvinc, Marosújvár, Magyarbece és Nagyenyed. Dr. Kötő József rámutatott: egyáltalán nem véletlen az, hogy Nagyenyeden került sor a színjátszó találkozóra, a történelmi múltú város ugyanis már a XVII-ik században látott magyar nyelvű színjátszást. Szintén a Bethlen Napok keretén belül rendezte meg a kollégium a Nemzedékek találkozóját, melynek fő célkitűzése: első ízben összehívni a városban élő nyugdíjas pedagógusokat. /Balog István: Bethlen-napok Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./ A megszüntetésre ítélt becei iskola színjátszói mellett a lupényiek is sikeresek voltak. A szakmai megbeszélés tisztázta mindazokat a kérdéseket, amelyek a játékkal, vagy az anyanyelv szórványbeli védelmével kapcsolatosak. /Bakó Botond: Bethlen-napok és szórványszínjátszók második fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Jún. 16-án szülőfalujában, Pusztakamaráson köszöntötték a 75 éves Sütő András erdélyi magyar írófejedelmet az egybegyűltek. A református templomban a hálaadó istentiszteleten igét hirdetett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, valamint Csató Béla, marosvásárhelyi plébános. Amikor innen elmegyünk, kezdjünk életmentésbe, mondotta Csató Béla plébános, és először a lelki életet mentsük. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke vette át a szót. Ahogy nő és gyarapszik az életmű, mintha úgy fogynának el azok, akik olvashatnák, hangzott a figyelmeztető megjegyzés Vetési Lászlótól. Az ünneplők gyülekezete Mezőségi Tanulmányi Alapot hoz létre, jelentette be Vetési László, amelynek segítségével támogatják a szórványvidéken élő tehetséges gyermekek és fiatalok anyanyelvi továbbtanulását. Az ünnepi köszöntők sorát Bálint-Pataki József nyitotta meg, aki Magyarország miniszterelnökének, Medgyessy Péternek az üzenetét tolmácsolta. Ezek után köszöntötte Sütő Andrást Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség részéről, Farkas Árpád, Márkus Béla, Sylvester Lajos, Bogdán László, Bertha Zoltán, Nagy Pál, Kötő József, a pusztakamarásiak részéről pedig Szász Gyula. Sütő András megköszönte a hozzá címzett szavakat, kegyelettel említette föl mindazokat "az emlékbe költözetteket", akik nélkül e maradék nép nem létezne. Az ünnepi gyülekezet a templomból a szülőházhoz vonult, ahol Vetési László felolvasta Fodor Sándor üzenetét, majd Pálfy G. István közíró, a Hungária Televízió Közalapítvány elnöke mondott köszöntőt. A köszöntők sorát Kányádi Sándor zárta, aki, mint mondotta, aszúsodó szeretettel üdvözli a születésnapját ünneplő Sütő Andrást. Az írót az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület életműdíjjal tüntette ki. /Köllő Katalin: Ott álltunk, tehettünk-e másként? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17/

"Július elején a Maros völgyében, Felvinc és Marosújvár környékén a református egyházak és a Diaszpóra Alapítvány missziói, ifjúsági és közművelődési hetet szervezett a Maros- és Szárazvám völgyének magyar közösségeiben. Ennek keretében júl. 14-én az RMDSZ, EMKE és az egyházak országos vezetőségének jelenlétében értelmiségi találkozóra is sor került a felvinci református templomban, ahol a jelen levő pedagógusok, RMDSZ képviselők és lelkészek elemezték a régió helyzetét, kiértékelték a gondjaikat és kijelölték a cselekvési feladatokat. Részt vettek: Szép Gyula alelnök, Kötő József EMKE elnök és Vetési László, a Szórványtanács társelnöke. A jelenlevő értelmiségiek úgy értékelték, hogy ezen a vidéken /Felvinc, Marosújvár és Székelykocsárd környékén/ egyre nagyobbak az oktatási, közművelődési, nyelvi gondok, növekvőben van a fogyás, erősödik az asszimiláció. Sok a helyi mulasztás, a ki nem használt lehetőség. A megjelentek felhívással fordulnak a romániai szórványvidékek magyar pedagógusaihoz és lelkészeihez: mérjék fel a gyermekek számát és készítsék el vidékük oktatási térképét. A jelenlevők felhívással fordulnak minden romániai magyarhoz, hogy a közügyek és közös teherhordozás érdekében minden romániai magyar évente áldozzon egy fém 5000 lejest, és az így begyűlt összegből pedig létre hozni az Egymásért Alapot. /Felvinci felhívás. = RMDSZ Tájékoztató, júl. 16. - 2246. sz./"

"Zsobokon, júl. 15-én megnyílt a VII. Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. Vezetője és szervezője az idén is Essigné Kacsó Klára. A vonzó táj, a festői témák, a még élő hagyomány mellett az ő érdeme is, hogy az elmúlt évek alatt 69 művész fordult meg Zsobokon. A vendégek Svájcból, Dániából, Kárpátaljáról, Magyarországról érkeztek. A két hetet változatos kulturális programok színesítik. A művészek találkozhatnak a körükbe ellátogató Kallós Zoltánnal, Kántor Lajossal, Kötő Józseffel, Németh Júliával, majd hallgathatják Banner Zoltán előadásait. /S. Muzsnay Magda: Immár hetedszer... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ "

"Még a koalíciós kormányzás idején hagyták jóvá a máramarosszigeti önálló magyar középiskola létrehozását, Kötő József akkori tanügyminisztériumi államtitkár idején. Azonban megfelelő épület hiányában beindítása azóta is húzódik. Végül az önkormányzat az erdészeti hivatal főtéri székházát vásárolta meg erre a célra, az épületegyüttes felújítása lassan halad. Medgyessy Péter kolozsvári látogatása és Markó Bélával való találkozása alkalmával is felvetődött a szigeti magyar líceum támogatásának szükségessége. Zahoránszky Mihály, a város alpolgármestere a Magyar Szó megkeresésére elmondta: ha rövid időn belül nem jön meg a beígért támogatás, akkor nem tudják befejezni az első kilenc tanterem kialakítását, és szeptemberben nem indulhat be a tanítás. Az iskolára nagy szükség lenne, mert fogy a máramarosi rész magyarsága, s igen jelentős a beolvadás. /(Sike Lajos): Veszélyben a máramarosszigeti magyar líceum őszi megnyitása! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"

"Kölcsey Ferenc Sződemeteren született, 1790. aug. 8-án. E jeles dátum alkalmából aug. 9-én immár 13. alkalommal tartottak Kölcsey-ünnepséget a református templom kertjében. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület alelnöke emlékeztetett: "Tizenkét esztendeje minden év augusztusának elején nemzeti imánk írójára emlékezünk ezen a helyen, amely az 1994-es szoboravatást követően a környék és a Kárpát-medence magyarságának kimondatlanul is nemzeti emlékhelyévé vált." Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője szerint mintha figyelmeztetne: állj meg erdélyi és partiumi magyar ember, gondold meg, hova mész, miért imádkozol, miért dolgozol. Mielőtt elmennél, gondold meg, mi lesz veled, sorsoddal, családoddal, népeddel, nemzetednek azzal a részével, amely itt marad, itt reked. Beszédet mondott többek között a Beregszászról érkezett Gajdos István, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának alelnöke, képviselő, Erdei D. István, az RMDSZ parlamenti képviselője és Kötő József, az EMKE elnöke. /Kölcsey-ünnepség Sződemeteren. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 12./"

"Erdély egyetlen iskolája viseli az államalapító magyar királynak, Szent Istvánnak a nevét. Székelyszentistván Csokfalvával és Atosfalvával képezi Hármasfalut. Az iskolaavatás nem felhőtlen körülmények között történt. Aug. 16-án Muszka József igazgató köszöntötte a vendégeket, közöttük dr. Kelemen Atillát, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét, Borbély László képviselőt, Burkhardt Árpád alprefektust és dr. Kötő Józsefet, az EMKE országos elnökét. Dr. Kelemen Atilla kiemelte: vannak gáncsoskodók, akik gondoskodnak róla, hogy ez az iskolaavató "magyar ügy" legyen. A prefektusi hivatal "nem hagyta jóvá" a névadást. - Kívánom, hogy még legalább ezer évig legyen magyar diákja ennek az iskolának! - zárta beszédét a szónok. Borbély László erélyesen visszautasította Victor Ciorbea volt parasztpárti miniszterelnök kijelentését, amely szerint az RMDSZ idejétmúlt képződmény volna, jobb, ha betagolódik a román pártokba stb. Az a tény, hogy 500 településen van magyar helységnévtábla is, hogy 5.500 magyar érettségiző volt az idén, hogy 4.700 hely van a magán- és állami egyetemeken a magyarul tanuló hallgatók részére, azt bizonyítja, hogy az RMDSZ egyáltalán nem "idejét múlta képződmény". Dr. Kötő József a Felső-Küküllő menti művészek tárlatának kapcsán jelentette ki: ezek a képzőművészek erdélyi lélekkel és európai szemmel élnek és alkotnak. Az iskola tanulói ünnepi műsort mutattak be, ennek alapját a nagy király Intelmei képezték Imre fiához. Aug. 17-én lovas legények és a helybeliek népes gyülekezete fogadta Csokfalva "határában" az érkező egyházi és világi vezetőket, személyiségeket, dr. Jakubinyi Györgyöt, Erdély római katolikus érsekét, Török Elek unitárius lelkészt, Ötvös József református lelkészt, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Szabó Károly szenátort, Borbély László képviselőt, Burkhardt Árpád alprefektust, Szabó Vilmost, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, az erdélyi és az anyaországi művelődési élet több ismert személyiségét. A Szent Imre tér és a Szent Imre park közepén áll Simorka Sándor alkotása, az 1031-ben meghalt Imre herceg egész alakos sárgaréz szobra. A szobrot Markó Béla a falu legidősebb lakosával, Szoboszlai Alberttel együtt leplezte le. Az ökumenikus istentiszteleten ünnepi szentbeszédet mondott dr. Jakubinyi György érsek, Török Elek unitárius esperes, Ötvös József marosvásárhelyi lelkész, püspök-helyettes, Kiss Dénes helybeli lelkész. Markó Béla szövetségi elnök ünnepi beszédében kiemelte: István király nemcsak egyházi, hanem világi értelemben is szent. Szent az, amit érettünk tett, hiszen ha országépítő munkája nem sikerül, mi sem volnánk. Tőle kapta a magyar nemzet ezer évét. A Szent István-i munka soha nem fejeződik be. Szabó Vilmos államtitkár tolmácsolta a m kormány elismerését a hármasfalusi közösség kilenc éve folyó következetes munkájáért, amellyel Szent István emlékezetét, kultuszát ápolják. A továbbiakban a magyar koronáról beszélt, amely több más mellett annak is a jelképe, hogy sosem mondunk le a korszerű jövőről. Aranyabroncsával láthatatlanul is összefog bennünket. Istentisztelet után a templomkertben, az 1998-ban felállított Szent István szobránál a hármasfalusiak nevében Somai József beszélt. A Sántha Csaba alkotta szobor talapzatához az emlékezés és tiszteletadás koszorúit helyezték el. /Bölöni Domokos: "Eljött immár Szent Istvánnak tisztelendő ünnepe". = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./"

"Magyarózd ünnepelte fennállásának 775. évfordulóját, valamint hagyományossá vált találkozóját, amelyet Horváth István (1909-1977) költő, a falu szülöttének szellemiségében tartottak. A kétnapos esemény aug. 31-én kezdődött ökumenikus istentisztelettel, majd fórumra került sor A történelmi egyházak és az írástudók felelőssége az anyanyelvi kultúra megőrzésében címmel. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnökének értékelése szerint a fórumon megfogalmazták, hogy nem véletlenül rendelik az egyház mellé a "történelmi" jelzőt, hiszen Erdélyben a nyelv, a nemzet és az egyház közé egyenlőségjelet lehet tenni. Erdélyben az egyházak mindenkor a nemzeti megmaradást szolgálták, és ezt a történelmi küldetést továbbra is teljesíteniük kell. Másnap Horváth Arany, a Horváth István Alapítvány elnöke vallott meleg szavakkal a faluról. Vincze Zoltán történész a falu történetét foglalta össze előadásában, Kötő József pedig az önszerveződés fontosságára hívta fel a figyelmet. A templomban leleplezték az első és második világháborúban elesett magyar hősöknek szentelt emléktáblát, majd sor került Horváth István szobrának megkoszorúzására. /Sándor Boglárka Ágnes: 775 éves a Maros megyei Magyarózd Horváth István költőről is megemlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./ Pálfy G. István emlékeztetett a tavalyi témára: akkor irodalom és nemzet összekapcsolódásáról, szerepéről a nemzet megmaradásában beszéltek a meghívottak, most szintén a megmaradás jegyében volt szó az egyház és a nemzet, az egyház és az írástudók felelősségéről a nemzet megmaradásában. Vetési László két helyi személyiség példáját emelte ki: a paraszti sorból fölemelkedő Horváth Istvánét, aki az irodalom, a egyetemesség felé indulva hordozta népének üzenetét, és az ugyancsak magyarózdi Nagy András teológiai tanárét. Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános történelmi áttekintést nyújtott az egyházak, a római katolikus egyház nemzetmegtartó szerepéről. Pakó Benedek végül a szászrégeni cselekvő egyház munkáját ismertette /felkarolják a szórványgyermekek, az árvák, az öregek sorsát, kollégiumot építenek, amelyben művelődési otthon is lesz, színpaddal/. /Bölöni Domokos: Egyetlen lehetséges életmodell: az asszimiláció-mentes élet. Megtartani hitében és nyelvében a népet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./"