Nem fogalmazódott meg az erdélyi magyarság érdekét megelevenítő konszenzusos alapokmány, amely hosszú távon szavatolhatja egy pluralizmusra épülő kisebbségi társadalom közös érdekérvényesítését. Nem egypárt rendszerről van szó, hanem az érdekképviselet megtartásáról vagy feladásáról, hangsúlyozta írásában Kötő József. A fogyó lélekszám mellett a több párt rendszer a szavazó bázis szétforgácsolását jelenti. Kötő az RMDSZ közképviseleti szerepe megőrzésének elkötelezett híveként megállapította, hogy „magunk revízióját” a felek elodázták. A közös EP lista kudarca előrevetíti a parlamenti képviselet elvesztését is. A cikkíró szerint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum nem fog eredményt hozni, inkább rendkívüli kongresszusra van szükség a minden réteg-képviseletet megelevenítő fórum előkészítésére. Nincs szükség új programra, inkább új alapszabályra, amely kizár minden hegemonikus szemléletet. /Kötő József: Még mindig nem késő! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

A hét végén Szucságon Györffy György emlékére a református egyházközség, a helybéli RMDSZ, valamint a Randevú Színjátszó Kör közös rendezésében közösségi napokat tartottak, többen Magyarországról és Ausztriából is hazatértek. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési főosztályának alelnöke megjegyezte: nem véletlen, hogy Györffy Györgyről nevezték el ezt a rendezvényt, mivel ő, mint tudós és akadémikus talán a legnevesebb szülötte e helynek. Kötő József, az EMKE elnöke az erdélyi magyarság jövőképéről szóló borúlátó demográfiai válsággal szemben Tamási Áron szavaival „rendes feltámadásnak” nevezte ezt, és minden ehhez hasonló közösség-összetartó rendezvényt. Györffy Györgyről Bogdándy Zsolt történész tartott előadást, majd bemutatták Antalné Szép Ildikó Szucság monográfiáját. Az előadás-sorozatot a Tarisznyás együttes zenés-dalos előadása zárta. Fellépett Randevú helyi színjátszó csoport. /Tötszegi Orsolya: Közösségi napok Szucságon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezésében szeptember 20–23. között Kolozsváron rendezik meg a XII. Kárpát-Medencei Magyar Kulturális Napokat. Kötő József elnök és Dáné Tibor Kálmán ügyvezető igazgató ismertette a részleteket. A rendezvénysorozat hagyományosan a Kárpát-medencei magyar művelődési szervezetek (EMKE, Csemadok, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség) együttműködésével valósul meg. Minden évben más-más régióban rendezik meg. Tavaly a muravidéki Lendván tartották, idén Kolozsváron és néhány környező településen lesz. A közművelődési seregszemle felöleli minden régió adott évi kulturális termésének a javát, színes és értékes képzőművészeti és hagyományőrző kínálatot tár a mindenkori helyi és Kárpát-medencei közönség elé. A rendezők 60-80 határon túli, és 60 hazai részvevőre számítanak. /Ördög I. Béla: Magyar kisebbségi közművelődési seregszemle. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember 19-én az Országházban a külhoni magyarság képviselőinek jelenlétében mutatta be a támogatási rendszer új elemeit. A miniszterelnök beszédében három elv fontosságát – a be nem avatkozás politikája, a szolidaritás-, és a hosszú távú biztonság elve – emelte ki, melyek a magyar kormány tevékenységét vezérelték éveken át. Megemlítette, hogy a határon túli magyarság támogatása hosszú évek óta költségvetési alkudozások tárgya volt, amit mindenképpen abba kellett hagyni. „A magyarság azon közösségeit, melyek kisebbségben vannak, egyben kell tartani” – mondta a miniszterelnök. Gyurcsány szerint már eleget vitatkoztak a pártok egymással, pedig „az egység előbbre való, mint a megosztottság. Kormányunk szándéka, hogy az átfogó, nagy nemzeti kérdéseket kiemelje a pártpolitikai viták közül. ” Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a munka továbbra sem áll meg. A magyar kormány nemzetpolitikája mind eszköz-, mind intézményrendszerében megújult, egyik fő pillérét pedig a szintén megújult támogatáspolitika képezi. A külhoni magyar intézmények és programok vagy pályázati úton vagy fejezeti támogatásokból összesen 677 millió forint értékben kaptak támogatást. A pénzösszegek elosztásáról szóló döntés során a Vajdaság és a Kárpátalja magyarsága előnyben részesült. A magyar kormány szándéka az volt, hogy a szomszédos államokban élő magyarok szülőföldön való boldogulását segítsék, ezért az identitásuk megőrzését elősegítő programok megvalósítását helyezték előtérbe. A nemzeti jelentőségű intézmények körébe tartozik a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), illetve az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) is, melyeknek igazgatója illetve elnöke a Parlamentben is bemutatta a magyar kormány által támogatott intézményét. „Több, mint tizenöt éve kérjük, hogy a magyar kormány nyújtson támogatást határon túli magyar intézmények számára, így most külön örülünk annak, hogy ez megtörtént” – mondta Veres Valér, a KMEI igazgatója, aki beszédében külön hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar egyetemek közül a Babes–Bolyai Tudományegyetem a legnagyobb. „Az 1885-ben alakult EMKE kitörölhetetlen a magyar gondolkodásból” – vallotta Kötő József, az EMKE elnöke. Támogatásban részesült további két oktatási intézmény: a Sapientia EMTE és az Iskola Alapítvány; ezen kívül szakmai műhelyek, kutatóintézetek, irodalmi és kulturális szakmai szervezetek, színházak, valamint szórványprogramként segítik a csángók iskolán kívüli anyanyelvi oktatását és a szórványkollégiumok működését is. A támogatási összeg három évre – 2008–2010 – állandó: 386 millió forint. Románián kívül Horvátország, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna kaptak még támogatást. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Biztonságot ígér Gyurcsány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kritikusan reagált Gyurcsány Ferenc bejelentésére. „A mai tájékoztató nem tudta rendbe tenni a káoszt, ami a határon túli támogatások körül tapasztalható az elmúlt években. Az idei költségvetési előirányzatban 2,2 milliárd forint szerepel a „nemzeti jelentőségű intézmények és programok” számára, ma összesen 677 millióról volt szó. Mit tudhatunk a többi 1,5 milliárdról?” – fogalmazta meg kérdéseit Németh Zsolt. Támogatásban részesül az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Désen, Zilahon, Szilágysomlyón, Kolozsváron és Máramarosszigeten működő Magyar Házak működtetésére, valamint a társszervezetek – így a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája – programjainak támogatására. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse elmondta, nagy szükség van az 56 millió forintos támogatásra, mert további 25 moldvai csángó faluban tervezik az anyanyelvi oktatás beindítását. „Érdemben nem nyilatkozhatok, hiszen hivatalosan senki nem értesített a támogatásról. Ismerősnek tűnik viszont ez az összeg, hiszen a nyár elején egy másik, szintén a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt pályázaton összesen ennyit igényelt valamennyi, csángókkal foglalkozó szervezet” – magyarázta Hegyeli Attila. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, több intézményt javasoltak, mint amennyi végül megkapta a támogatást, de megértik, hogy a magyar költségvetés most ennyit engedhet meg. Támogatásban részesülő romániai intézmények és programok: Oktatási intézmények: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (200 millió Ft), Iskola Alapítvány, Kolozsvár (50 millió Ft). Szakmai műhelyek, kutatóintézetek: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (5 millió Ft), Teleki Alapítvány, Marosvásárhely (2 millió Ft). Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Magyar Házak hálózata (5 millió Ft), Erdélyi Múzeum-Egyesület (8 millió Ft), Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek támogatási programja (10 millió Ft). Szórványprogram: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (56 millió Ft), Szövetség a Szórványért Alapítvány, Kolozsvár (25 millió Ft). Színház-támogatási program: romániai magyar színházak (20 millió Ft). Összesen: 386 millió Ft. /Megosztó pénzosztás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./ Németh Zsolt szerint több esetben politikai elfogultság érhető tetten a támogatások elosztásánál: Horvátországban nem kap támogatást az eszéki magyar oktatási központ, ellenben hétmillióval támogatnak egy félig romos tájházat. A közelgő horvátországi választások előtt meg kell támogatni az MSZP helyi szatellitszervezetét – jegyezte meg Németh Zsolt. A Fidesz szerint az is megdöbbentő, hogy Kárpátalján ugyanannyi támogatás jut a kizárólag magyar forrásból működő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolának, mint az ukrán állam által finanszírozott ungvári és munkácsi felsőoktatásnak, miközben a beregszászi főiskola az ellehetetlenülés határán van. /Jóval kevesebb az ígértnél (Támogatás a határon túli magyarságnak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), anyaországi és határon túli magyar kulturális szervezetek közös szervezésében Kolozsváron rendezi meg a XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat. Szeptember 20-án az ünnepélyes megnyitón a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke emlékeztetett: a tizenkét évvel ezelőtt a budai Várban elkezdett rendezvénysorozat három éve már az anyaország határain túli régiókban folytatódik. Felvidék és a Délvidék után idén Erdélyen, Kolozsváron és környékén a sor, most először Magyarországról is érkeztek részvevők. Kálóczy Katalin, a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium közművelődési referense, arra emlékeztetett, hogy a népi kulturális értékek művelői egyszerre értékmegőrzők és értékteremtők is. Siflis Zoltán, a vajdasági küldöttség vezetője azt emelte ki, hogy a balkáni háború miatt a világból kirekesztett délvidéki magyarság alkotókedve nem lankadt. Göncz László, a muravidékiek vezetője, a magyar lelkekben fellelhető közös eszmei haza éltetését tartotta fontos célnak. Dr. Kötő József EMKE-elnök rámutatott, mind a tizenkét találkozó legfőbb üzenete az együvé tartozás. A műsorban Krnács Erika előadóművész és Bakos Árpád zeneszerző-muzsikus (Vajdaság), Kardos Endre nótázó (Muravidék) és Érsek Csaba Sándor csángó népdalénekes lépett fel. Szeptember 21-én a küldöttségek képviselői és az erdélyi országos hatókörű magyar szakmai civil szervezetek vezetői tanácskoztak. Megkezdődtek a Kisebbségi Magyar Filmnapok, amelynek során a délvidéki, muravidéki, kárpátaljai filmkészítésbe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, és bemutatják magyarországi diákfilmesek produkcióit, valamint erdélyi filmes programra is sor kerül. Zágoni Balázs, a kolozsvári Filmtett filmes folyóirat főszerkesztője elmondta: amikor hét évvel ezelőtt a lap indítására vállalkoztak, úgy néztek rájuk, mintha legalábbis az erdélyi magyar banántermesztést akarták volna meghonosítani, azóta azonban nemzetközi filmes fesztiválja is van Kolozsvárnak, létrejött a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ahol magyar filmes szakembereket képeznek. A délvidéki filmesek részéről Siflis Zoltán filmrendező elmondta: a 60-as évektől kezdődően náluk létezett magyar filmgyártás, dokumentumfilmeket, játékfilmeket készítettek. A 90-es évek elejéig Újvidéken néhány alkotó szinte folyamatosan dolgozott, 14 nagyjátékfilm, számtalan tévédráma, több száz dokumentumfilm született, amelyek készítői magyarok, és a magyar kisebbséget érintő tematikákat is feldogoznak. A 90-es évek derékba törték ezt a folyamatot. Az alkotók nem adták fel: a tíz éves kiesést követően anyaországi forrásokból kezdték újra a munkát. Most három vajdasági alkotást vetítettek, két rövidfilmet és egy nagyjátékfilmet. A 2003-ban Iván Attila és Bicskei Zoltán rendezésében készült Alföldi opus című lírai portréfilm Nagy József táncművészt mutatta be. A Tűzút 2005-ben készült, Iván Attila és Bicskei Zoltán munkája, a forgatókönyv Csáth Géza Frigyes c. elbeszélése alapján készült. A harmadik alkotás nagyjátékfilm, Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele (1999), Bicskei Zoltán rendezésében. A hányatott sorsú autodidakta festőművész életútján keresztül a délvidéki ember életérzésébe, valóságába nyújt bepillantást. A délutáni programban a Lakodalom lesz a mi utcánkban – Egy letűnt kor muravidéki magyar lakodalma (2006) c. filmet, illetve kárpátaljai magyar dokumentumfilmeket vetítettek. Szeptember 21-én képzőművészeti- és fotókiállítást nyílt, amelyekhez „társult” a galéria egyik állandó kiállítása, az Erdélyi íróportrék, Paulovics László grafikái. Kepe Lili a szlovéniai művészek Muravidéki reprezentatív képzőművészeti körkép elnevezéssel bemutatott munkái kapcsán elmondta: Lendva az egyik legtávolabbi régió, ahonnan vendégek érkeztek erre a „családi találkozóra”. Győri Lajos a Kárpát-medence képekben című fotókiállítást ismertette. A budapesti kiállításra hét éve gyűjtik össze a magyar fotósok alkotásait, idén a teljes anyag Budapestről Szlovákiába, Felvidékre, majd Erdélybe látogat, tervek szerint Kolozsváron tavasszal lesz látható. Kárpátalja ezredéves népi kincsei címet viseli a harmadik kiállítás, Zubánics László fotóiból, aki elmondta: Kárpátalján 1945 után a magyarsághoz való tartozás tudatának még a csíráját is próbálták kiirtani. Paulovics László grafikusként indult, majd szinte minden képzőművészeti műfajban alkotott, rendkívül sokoldalú képzőművész. A diktatúra elől elmenekült, 1985-ben Németországban telepedett le, de nem feledkezett meg szülőföldjéről. /Ördög Imre Béla, Farkas Imola: XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Fülöp Júlia, az EMKE szászvárosi szervezetének elnöke méltán hiányolja az emléktáblát a világ első régésznőjének, Torma Zsófia /1840-1899/ szászvárosi házán. Torma Zsófia a “tordosi kultúra” néven ismertté vált Maros-parti neolitikus telep XIX. századi feltárásával kivívta a legnevesebb szakmabeliek elismerését. Fülöp Júlia, szászvárosi EMKE-elnök éves rendszerességgel rendezi meg a helyi református templomban a Torma Zsófia emlékét méltató ünnepségeket. Idén a helyi és környékbeli települések magyar közösségeinek képviselői mellett jelen volt az ünnepségen a Castellum Alapítvány néhány tagja is, illetve Kötő József, országos EMKE-elnök, aki mindenekelőtt Torma Zsófia népnevelő munkáját méltatta, hiszen a régésznő tudományos munkássága mellett szívvel-lélekkel részt vett az iskola és árvaház fenntartásában, a szászvárosi kultúrélet megszervezésében, jótékonysági akciókban. Ő létesítette az első szászvárosi történelmi múzeumot, melyet saját lakásán rendezett be, s melynek több mint 11 ezer darabját később a Kolozsváron székelő Erdélyi Múzeumnak adta. 2004-ben az önkormányzat emléktáblát helyeztek el Torma Zsófia hajdan múzeumként szolgáló házán, Torma Zsófia-szobor felállítását is tervezték. Mára nemhogy szobrot nem állítottak, de az emléktábla is eltűnt a ház faláról. A ház jelenlegi tulajdonosa az épület felújítása idején vette le a táblát és azóta nem hajlandó visszahelyezni azt. /Gáspár-Barra Réka: Emlékezés a világ első régésznőjére. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

Kalotaszentkirály-Zentelkét választotta helyszínül a Kolozsvár Társaság a Kolozsvár reneszánsza elnevezésű rendezvénysorozat stratégiájának kidolgozására az elmúlt hétvégén. A tanácskozáson részt vettek a Kolozsvár Társaság, az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE), az RMDSZ, a helyi önkormányzat, a kolozsvári helyi tanács, a Kolozs megyei tanács képviselői, az Amaryllis Társaság, a KMDSZ, valamint a kolozsvári egyetemisták képviselői. Ádám Gábor, az Etnokulturális Kisebbségek Intézetének részéről két tanulmányról beszélt: Kolozsvár városfejlesztésének stratégiájáról, valamint a multikulturális Kolozsvár fejlesztési stratégiájáról, amely szerves része az előbbinek. – A magyar reneszánsz, Mátyás uralkodásának ideje össznemzeti érték, Magyarország az emlékezést Kárpát-medencei ünneppé akarja emelni. A Kolozsvár Társaság kidolgozta stratégiáját arra, hogyan váljon Kolozsvár a rendezvénysorozat részévé – fejtette ki Kötő József, az EMKE elnöke. A találkozón tartották az Erdély reneszánsza Mátyás korában című nemzetközi tudományos konferenciát, amelynek finanszírozását a magyar kormány vállalta. Kötő javasolta azt is, hogy minden, magyarok lakta településen szervezzenek a reneszánsz évhez kapcsolódó előadásokat. Tervezik a Biblioteca Corvineana reprodukciós vándorkiállítást a budapesti Széchényi Könyvtár és az Amaryllis szervezésében. Egy emlékszoba berendezése is a tervek között szerepel Mátyás király szülőházában, a Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem katedrája pedig nemzetközi tudományos tanácskozást szervez ez alkalomból. Gaal György helytörténész és Somai József nyugdíjas közgazdász a helységnévtáblákról hiányzó magyar feliratokat nehezményezte. Somai javasolta azoknak az emléktábláknak az eltávolítását, amelyeknek a feliratai eltorzítják a valóságot. Ilyen például a Biasini épület falán található réztábla, a Baba Novac szobra talapzatán lévő szöveg, valamint a Mátyás király szülőházának felirata. Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke javasolta egy, a reneszánsz év népszerűsítését megcélzó, iskolásoknak szóló vetélkedő megszervezését. Kántor Lajos összefoglalójában elmondta: az erdélyi magyarság önépítési stratégiája is körvonalazódni látszik. /Dézsi Ildikó: Erdély és Kolozsvár reneszánsza. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Közös nyilatkozatban szólítottak fel a választás során az RMDSZ melletti kiállásra több országos hatókörű civil szervezetek személyiségei, köztük Dáné Tibor Kálmán, Gaal György, Guttman Mihály, Jakobovits Miklós, Kántor Lajos, Kötő József, Könczei Csilla, Szabó Zsolt és Veres Valér. /A választási kampány végére értünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ Ugyanez a közös nyilatkozat megjelent a Népújságban is, az aláírók névsora bővült, többek között a következőkkel: Ágoston Hugó, Béres András, Biró A. Zoltán, Bura László, Fátyol Rudolf, Gálfalvi Zsolt, Kovács András Ferenc, Lányi Szabolcs, Muzsnai Árpád és Szabó Ungvári Zrínyi Imre. /A választási kampány végére értünk. == Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

Egy hónap leforgása alatt nyolc Kolozs megyei településen tizenöt szerző részvételével szervezett író-olvasó találkozókat az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) közösen az Alternatíva Egyesülettel. A legtöbb faluban az utolsó néhány évben nem járt magyar író vagy költő. A tucatnyi szerzőt – köztük Egyed Emesét, Király Lászlót, Orbán János Dénest, Karácsonyi Zsoltot és másokat – Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke mutatta be a közönségnek. /Burus János Botond: Városhatárt átlépő irodalom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) mostani, 2004-ben megválasztott vezetőségének mandátuma lejárt, és az egyetem beindította a választásokat. Jelenleg a közepén tart a folyamat, amely Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint alulról felfele történik. Többen súlyos vádakkal illetik a jelenlegi rektort, Nicolae Bocsant, a legmagasabb tisztségre szintén pályázó Simion Simon volt dékán körül szintén viták zajlanak, és Magyari Tivadar is támadások célpontja lett. A román tagozaton igen heves viták vannak. A magyar kollégák megpróbálnak ebből a „román-román” vitából kimaradni. Magyari kijelentette, a róla szóló véleményeket, akár pozitívak, akár negatívak, tiszteletben tartja. A jelenlegi csapat teljesítményéről szólva a rektor-helyettes szerint az egyetem sokat fejlődött az elmúlt négy évben, beleértve a magyar tagozatot is. A magyar diákok aránya elérte a 27 százalékot, a kezdeti öt mesteri program huszonhatra nőtt még Salat Levente rektor-helyettes idejében, a szakok száma a magyar tagozaton megközelíti a hatvanat, javult a magyar tagozat kommunikációja, növekedett a tanári kar, a doktori fokozattal rendelkezők aránya elérte a román tagozatbeli arányokat. Ezzel szemben Kötő József volt oktatásügyi államtitkár szerint az egyetem jelenlegi fejlettségi szintje úgyszólván a konfliktusok áldozata. A közösség által elfogadott és egyértelműen támogatott célkitűzéseket ugyanis a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kemény eszközökkel próbálta kiharcolni, egy másik csapat viszont pragmatikusabb módszerekkel küzdött, lényegében ugyanazért. A kettő ütközése nyomán a nevető harmadik nyert – véli Kötő, aki szerint az egyetem egykor elfogadott, multikulturalitásra épülő chartája lenne a megfelelő kiindulópont. Az ugyanis leszögezi, hogy a kultúrák egyenlő súlyt kapnak, a kari tanácsokon belül a magyar oktatást képviselő tanárnak joga van megfellebbezni a kedvezőtlen döntéseket. Amikor az autonóm magyar szerkezeti egységeket létrehozó kormányhatározat készült, az egyetem azt a feltételt szabta, hogy a kisebbségekhez tartozó diákok kapjanak kiemelt támogatást. Ez teljesült, a 2006–2007-es tanévtől kezdődően, de ezzel kellene tudni élni, érvelni – hangsúlyozta Kötő. Magyari Tivadar rektor-helyettes szerint tárgytalanok azok a – nem csak a BKB-től származó – vádak, amelyek szerint ő kollaboracionista, együttműködik a rektorral: a világon minden rektor-helyettes együttműködik a rektorral, mert annak a helyettese. Magyari a visszajelzésekből úgy érzékeli, hogy a magyar oktatók támogatják. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kimaradna a negatív kampányból a BBTE magyar tagozata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Tánccal, muzsikával ünnepelték a szamosújvári Kaláka néptáncegyüttes fennállásának tizenötödik születésnapját az elmúlt hét végén. December 7-én táncházzal kezdődött az ünneplés a Téka Házban, amelyen a Sóvirág zenekar húzta a talpalávalót. Másnap Harangozó Imre néprajzkutató könyvbemutatója után gálaműsor következett a helyi Művelődési Házban. Kötő József az EMKE Országos Elnöksége nevében méltatta a Téka Alapítvány munkáját: „ha egyetlen mondatban kellene másfél évtizedes munkásságotok jelentőségét méltatni, azt mondhatnánk: tevékenységetek megkerülhetetlen fejezete lesz az erdélyi magyar közösség 1989 utáni intézménytörténetének. ” /Tizenötödik születésnapját ünnepelte a Kaláka. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

A Szabédi-estek keretén belül december 12-én az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke, Orbán János Dénes és ügyvezető elnöke, Király Zoltán beszélt az írószövetségről az érdeklődőknek. Orbán János Dénes elmondta: az írószövetségeknek általában érdekvédelmi szervezeteknek kellene lenniük, de túl sok ilyen jellegű esetük még nem volt. Ezért az E-MIL-nek ez csak egy képletes funkciója. Inkább rendezvényszervezéssel és a tagok népszerűsítésével foglalkoznak. Az E-MIL-nek kilenc országból vannak tagjai, ebből 35-40 aktív tag. Kötő József az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke szerint az E-MIL-nek iskolát teremtő jellege van. 2001-ben, a hargitafürdői írótáborban alakult meg az E-MIL, akkor 21-en írták alá az alakuló ülés jegyzőkönyvét. A most hét végén megszervezett E-MIL gálára, amelyre Brassóban kerül sor, kilenc díjat fognak átadni, valamint Márkus Barbarossa János is felajánlott egy 1000 eurós díjat. Ezen kívül néhány éve 500 lejes Pelenka díjat is átadnak, azoknak a szerzőknek, akiknek családjában éppen gyerek született abban az évben. Idén tíz ilyen szerző is van. /D. I. : E-MIL bemutatkozó a Szabédi-esten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság válaszolt Nagy Örsnek, a MOGYE rektor-helyettesének, mert a BKB nyilatkozatára adott válasza több ponton is kiegészítésre szorul: 1. A MOGYE több mérvadó oktatója, köztük a BKB marosvásárhelyi tagozatának vezetői és Nagy Örs rektor-helyettes nyolc pontban foglalták össze a magyar oktatók jogos követeléseit. Válaszában Nagy Örs hat pontot említett, de az ellentmondás csak látszólagos: hat pont az egyetem vezetőségét, kettő pedig a politikai döntéshozókat célozza meg. Nem szerencsés ezek szétválasztása, mert ez alkalmat nyújthat az egyetem vezetősége és a minisztérium számára, hogy egymásra mutogassanak – A diákok által gyűjtött aláírásoknak nincs köze ezen egyezséghez és a fentebb említett nyolc ponthoz. Valóban 800 diák aláírását adták át a diákok képviselői az Európa Tanács főtitkárának, és ez a spontán kezdeményezés nemzetközi szinten is nagy visszhangot váltott ki. A magyar oktatók közgyűlését hét éve nem hívták össze, ez Nagy Örs rektor-helyettes feladata (lenne). Az RMDSZ egykori államtitkára, Kötő József érte el, hogy a magyarul tanuló egyetemi hallgatók után a felsőoktatási intézmények kétszeres fejkvótában részesüljenek (Szabadság napilap 2005. dec. 7.). A kétszeres fejkvóta a magyar karok beindításának előkészítését szolgálná. Ez az összeg már több mint egy éve befolyik az egyetem kasszájába. A magyar oktatók száma fele a román oktatók számának, míg a magyar és román diákok száma megközelítőleg azonos. A magyar tagozat tehát közel kétszer annyi pénzt hoz az egyetem konyhájára, mint a román tagozat, a túlterhelt magyar oktatók összesített fizetése pedig, mivel feleannyian vannak, csak fele a román oktatókénak. Ez sajnos a magyar tagozat (és főleg a magyar oktatók) meglopása, amiért a parlamentben is hangzott el interpelláció. A BKB visszautasítja a Népújság rosszindulatú megjegyzését, amely ellenkezik az újságírói etika elemi szabályaival, és amely a Nagy Örssel készített interjút zárja. A cikk szerzője nem kevesebbet állít, mint azt, hogy „valami nem stimmel a hangzatos állításokkal teli BKB-közlemény körül”. „Nem vitás, a hűbelebalázs »harcosság« többet árt, mint használ az ügynek”. A BKB „hűbelebalázs” fellépése alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy az idéntől több magyar diákot vegyenek fel az orvosira. Amennyiben a Népújság szerkesztősége nem kér elnézést kioktató megjegyzésének közlése miatt, a BKB elnöksége a MÚRE állásfoglalását fogja kérni. A szerkesztőség megjegyzése: A BKB nem veszi észre a nyilvánvaló ellentmondást, ami a BKB említett közleménye és a rektor-helyettes „pontosításai” között feszül. Ehelyett sajtóetikából próbálják kioktatni a Népújságot! A lap ezt visszautasítja. /A pontosság kedvéért… Válasz Nagy Örs rektorhelyettesnek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

Kolozsváron a magyar kultúra napjára az evangélikus templomban megtartott ökumenikus ünnepséggel emlékeztek. Fehér Attila lelkész kifejtette: e nem hivatalos ünnep alkalmával évezredes hagyományainkra, kulturális értékeinkre emlékezünk. Bálint Benczédi Ferenc unitárius lelkész szerint a magyar kultúrához tartozik mindaz, amit a magyar emberek létrehoztak, hogy Isten gondviselését és szeretetét láthatóvá tegyék. A Református Kollégium kórusa három kórusművet és egy harangjátékot adott elő Székely Árpád igazgató vezényletével. Kötő József EMKE-elnök hangsúlyozta, hogy Kölcsey közel két évszázaddal ezelőtt megfogalmazott gondolatai ma is érvényesek. /Nagy-Hintós Diana: Ma is érvényes Kölcsey-gondolatok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Vita alakult ki a felekezeti oktatás „létjogosultságáról”. A vitatkozó felek hajlamosak összemosni az egyházi iskolák, illetve az állami iskolákban történő vallásoktatás kérdését. Olyan vélemények hangzottak el, miszerint az egyházak egyre inkább „rátelepednek” az iskolákra, ez a kisajátítás pedig különösen a magyar nyelven folyó tanítás esetében bizonyul károsnak. Erről fejtette ki véleményét Kötő József, volt oktatásügyi államtitkár a vele készült beszélgetésben. Az utolsó alkotmánymódosítás alkalmával – ebben az RMDSZ-nek is oroszlánrésze volt – az oktatás három pillérűvé vált: állami, magán és felekezeti. A történelmi egyházak megkapják az intézményalapítási jogot. Ezeket az iskolákat – az új oktatási törvény szerint – államilag is finanszírozzák majd. A felekezeti iskolák is annyi pénzt kapnak, ahány gyermek számára biztosítanak helyet. Kötő csúsztatásnak érzi az olyan kijelentéseket, miszerint a felekezeti iskola olyan műhely lesz, ahol évszázadokkal elmaradó ismereteket, nevelést, etikát sulykolnak a tanulókba. Valójában az egyházi tanintézetek állami tantervek szerint fognak működni, a tanulók pedig ugyanazokat az ismeretanyagokat fogják elsajátítani, mint a többiek. A vallásórák keretében ismertetik majd a valláselméletet. Téves az az állítás, miszerint a felekezeti iskolák a prozelitizmus műhelyei lesznek. Az egyházi iskolák nyitottak bármilyen vallású gyermek számára. Semmilyen kényszerről nincs szó. Az egyházi iskolába tolonganak a jelentkezők. Valami oka csak lehet ennek. Ezt nem érti meg például Czika Tihamér, aki liberális oldalról ront neki a kérdésnek. Nem kell betiltani az egyházi iskolákat, oda ugyanis azok mennek, akik ezt kívánják. Az európai helyzet eltérő, van olyan ország, ahol az állam száz százalékban finanszírozza a felekezeti oktatást. Franciaország liberálisan kezeli a vallásoktatást az állami iskolákban, de támogatja az egyházi oktatást az átvállalt feladatok függvényében. Ez a helyzet Magyarországon is. Itt van például Győr esete. Túljelentkezés van a bencéseknél, versenyvizsgát is tartanak. Minden bizonnyal azért, mert a szülők tudják, hogy ott minőségi oktatásban részesül gyermekük. Azt állítják, hogy Erdélyben az egyházak a leszakadás, az elszigetelődés, a modernizáció-ellenesség fészke, holott épp ezeknek a felekezeti iskoláknak volt a legnagyobb szerepük az európai kultúrának, a haladó szemléletnek a közvetítésében. Szabédi László unitárius iskolába járt, utána Strasbourgban az unitárius teológiára. De ez nem akadályozta meg abban, hogy szabadgondolkodó emberré váljék. Az egész erdélyi műveltség, az a transzszilván szellem az egyházi iskolákban jött létre, ez nem tűnik el máról holnapra. Éppen a szabadgondolkodók tanúsítanak ilyen agresszivitást, ahelyett hogy a szabad választást és a versenyszellemet népszerűsítenék. A vita során elhangzott: „fennáll a veszély”, hogy az erdélyi oktatás legjava „kerül egyházi kézre”. Nem lehet előítéletekkel megközelíteni ezt a kérdést. A holland oktatáskutatók, pszichológusok azt mondják: a mai állami iskoláknak az a nagy hibája, hogy csak ismereteket közölnek, nem nevelnek, nincs személyiségformáló jellegük. Vajon a felekezeti iskolák nem épp ebben tudnak talán többet nyújtani, mint az államiak? /SZ. K. : Versenyhelyzet, minőségteremtés, a szabad választáshoz való jog. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5./

Magyar kezdeményezésre az Európai Parlament egyik szerve tényfeltáró missziót küld Csángóföldre, az ott élő csángók helyzetének tanulmányozására. Tabajdi Csaba EP-képviselő szerint az európai intézményeknek figyelemmel kell kísérniük a veszélyeztetett romániai csángó kisebbség sorsát. A csángók identitása – mondta – rendkívül összetett, de a magyar gyökerek egyértelműek. Javaslatára az Intergroup tényfeltáró missziót küld Csángóföldre, hogy pontos képet kapjon a csángók helyzetéről. Az ülésen Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke röviden bemutatta az idegen etnikai és nyelvi környezetben élő magyar népcsoport történelmét, nyelvét, műveltségét. Hangsúlyozta, hogy az asszimiláció kései stádiumába jutott népcsoport az európai kulturális örökség fontos része, amely megmentésre vár. Szerinte szorgalmazni kell a kisebbségben élő népcsoportok közjogilag szavatolt kulturális autonómia-intézményrendszerének létrehozását. /A csángó kisebbség ügye az Európai Parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Elnökváltás lesz az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) hét végi közgyűlésén, miután Kötő József színháztörténész, művelődésszervező nem vállal újabb megbízatást. Az EMKE elnöki tisztségét a következő négyéves időszakra Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök veszi át, amennyiben a közgyűlés bizalmat szavaz neki. Kötő József továbbra is a vezető testület tagja marad, és főtanácsadóként segíti majd az EMKE munkáját. Az 1991 áprilisában Brassóban újraalakult EMKE elnöki tisztségét 1995-től töltötte be Kötő József. /Benkő Levente: Vezetőt vált az EMKE. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Április 12-én a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Arról határoztak, hogy megreformálják az egyesület elnökségi összetételét és munkáját, a visszavonuló Kötő József elnök helyébe megválasztották Dáné Tibor Kálmánt, és április 12-ét erdélyi magyar közművelődési napnak nyilvánították. Kiosztották az EMKE 2008-as díjait. Kötő József elnöki beszámolójában áttekintette az EMKE tevékenységét, amely több ezer magyar civil szervezetet koordinál. Tavaly magyarországi alapítványi támogatásokból 10 millió forintot osztott ki a magyar házak kiépítésére (Nagyenyeden, Zilahon, Besztercén, Vajdahunyadon, Szilágysomlyón, Visón, Désen stb.). Fontos megvalósítás volt Kolozsváron a Szabédi-ház újjáépítése, ahol az Erdélyi Magyar Irodalom Kézirattára működik, valamint a Györkös-Mányi Albert Emlékház korszerűsítése. Az alapszabály módosítása nyomán megszűnt az ügyvezető elnöki funkció, és létrehozták a tanácsosi tisztséget. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnöki beszámolójában a tavalyi év eredményei közé sorolta a Pusztinai Csángó Kulturális Központ megteremtését, a www.emke.ro honlap beindítását, a hazai és magyarországi civil szervezetekkel kialakított kapcsolatokat. Idén július végén a Kolozsvár Társasággal megrendezik a kincses városból elszármazottak találkozóját, októberben pedig Kárpát-medencei konferenciát tartanak. A Szabédi-házban fog működni a Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet. Matekovics Mária (Bánság) a szórványsorsban élő 120 civil szervezet munkáját dicsérte. Muzsnay Árpád (Partium) az országhatáron átívelő együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Kiss Jenő (Székelyföld) szerint tavalyi legnagyobb eredményük az uniós pályázatok számbavétele volt. Pozsony Ferenc (Kriza János Néprajzi Társaság) arra hívta fel az EMKE vezetőségének figyelmét, hogy lobbizzon a hazai múzeumokban jelentkező magyar szakemberhiány pótlása érdekében. A tisztújítás során a következőket választották meg: elnök – Dáné Tibor Kálmán; régiói tanácsosok – Matekovics Mária (Bánság), Muzsnay Árpád (Partium), Ábrám Zoltán (Közép-Erdély), Kiss Jenő (Székelyföld), Szép Gyula (társadalomszervezés); főtanácsos – Kötő József, elnökségi tagok – Széman Péter, Guttman Mihály, Házy Bakó Eszter, Beder Pál. Megjutalmazták az erdélyi magyar közművelődésben jeleskedőket. Az EMKE 2008-as díjazottjai: Szilágyi Aladár (Spectator-díj), Háromszék Zenekar (Kacsó András-díj), dr. Bárth János (Bányai János-díj), dr. Széman Péter (Kun Kocsárd-díj), Öllerer Ágnes (Nagy István-díj), Székely Szabó Zoltán (Bánffy Miklós-díj), Balázs Attila (Kovács György-díj), Balázs Éva (Poór Lili-díj), Fazakas Mihály (Szentgyörgyi István-díj), Soó Zöld Margit (Szolnay Sándor-díj), Györffi Dénes (Monoki István-díj), Calepinus Alapítvány (Balázs Ferenc-díj), Irsay Miklós (gr. Mikó Imre-díj), Bálint Lajos (életműdíj), Laskay Adrienne (életműdíj). /Ördög I. Béla: Erdélyi magyar közművelődési számvetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

A kutatás és a szakmai képzés mellett a Kárpát-medencei magyar kulturális intézményekkel való kapcsolatok erősítését tartja az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) legfontosabb feladatainak Dáné Tibor Kálmán, az EMKE új elnöke. Dáné Tibor Kálmán tanár, művelődésszervező az EMKE rendszerváltás utáni harmadik elnöke. Az 1991 áprilisában Brassóban újraalakult egyesület elnöki tisztségét 1995-ig Dávid Gyula irodalomtörténész, az idei tisztújításig Kötő József színháztörténész, művelődésszervező töltötte be. /Benkő Levente: Infrastrukturális tervek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

Hubay Miklós dráma- és esszéírót, a Magyar Írószövetség és a PEN Club volt elnökét látta vendégül április 15-én a Korunk Akadémia soros rendezvénye. A 90. életévét nemrég betöltött drámaíró irigylésre méltó memóriával idézett fel eseményeket, történeteket a Kolozsvár Társaság székhelyén. Kántor Lajos irodalomtörténész köszöntötte jeles vendégét, majd Kötő József színháztörténész beszélt a meghívott munkásságáról. A Nagyváradon született Hubay Miklós életének legfontosabb helyszínei: Nagyvárad, Budapest, Genf, Firenze. Negyven darabot írt, tanított a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1955–1957-ben a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott, majd 1957-ben mindkét állásából elbocsátották. A gyerekeit is kitették az óvodából. Tizenöt éven át nem kapott állást Magyarországon, évekig fordított és a filmgyárnak írt forgatókönyveket. Azután 15 évet töltött Firenzében, ahol katedrát ajánlottak fel neki az egyetemen. /Köllő Katalin: Találkozás Hubay Miklóssal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

1885. április 12-én alakult meg Haller Károly vezetésével a kolozsvári Vigadó, a Redut nagytermében az EMKE, amit aztán 43 éves tetszhalálból 1991. április 20-án Brassóban támasztottak fel az újjáalakulás tényét rögzítő közgyűlésen, ahol megválasztották Dávid Gyulát elnöknek és Kötő Józsefet főtitkárnak. Az EMKE története megtalálható a Művelődés 1995. évi augusztus–szeptemberi összevont százlapos számában. Ma már dokumentumértékű ez a külön kötetként is megjelent összefoglalás, amely első ízben vette számba a 89-es decemberi fordulat után gomba módra megszaporodott romániai magyar egyesületeket is. 1992-től osztják ki az erdáélyi szellemi élet, közművelődés személyiségeinek nevét viselő EMKE-díjakat. A 2007. évi EMKE-díjak: Spectator-díj Szilágyi Aladárnak, az 1990 után kibontakozó kisebbségi önépítést segítő gazdag publicisztikai tevékenységéért, Kacsó András-díj a Háromszék Népi Együttes Zenekarának, az erdélyi népzene értékeinek itthoni és határon túli népszerűsítéséért, minőségi műveléséért, Bányai János-díj Bárth János néprajzkutatónak, az erdélyi népi kultúra értékeinek feltárása és közlése terén végzett kiemelkedő kutatói tevékenységéért, Kún Kocsárd-díj Széman Péternek, a versenyképes magyar közösség létrehozásáért végzett közművelői tevékenységéért, Nagy István-díj Öllerer Ágnesnek, kiváló zenepedagógiai, karnagyi és a kamarazenei mozgalom terén végzett munkásságáért, Bánffy Miklós-díj Székely Szabó Zoltánnak, fáradhatatlan szervezőmunkájáért, melynek eredményeképpen a Magyarország határain kívül működő magyar színtársulatok rendszeresen jelen vannak Bécsben és más ausztriai településeken, Kovács György-díj Balázs Attilának, korszerű és nagyhatású színészi munkásságáért, sokoldalú tehetségéért, mellyel a temesvári színpadot szolgálja és az erdélyi magyar, román és német színjátszás egymás felé fordulását segíti, Poór Lili-díj Balázs Évának, az anyanyelvi színpadi szó nemesítő erejébe vetett hitéért, mindig megújulásra kész emberábrázoló művészetéért, Szentgyörgyi István-díj Fazakas Mihálynak, színjátszásunk kiemelkedő hagyományának ápolásáért, a diákszínjátszásunk terén elért kiemelkedő érdemeiért, Szolnay Sándor-díj Soó Zöld Margitnak, utolérhetetlen művészi érdemeiért és az alkotói közösség érdekében kifejtett áldozatos tevékenységéért, Monoki István-díj Györfi Dénesnek, a nagyenyedi Bethlen Gábor Református Könyvtár állományának elkötelezett és szakszerű gondozásáért, Balázs Ferenc-díj a Calepinus Alapítványnak az 1990-ben létesített nyelviskola működtetéséért, biztosítva több ezer személynek az idegen nyelvek oktatását, nemzetközi nyelvvizsgára való felkészítését, gr. Mikó Imre-díj Irsay Miklósnak, értékteremtő, kultúrapártoló tevékenységéért. Életmű-díjban részesültek: Bálint Lajos, a míves könyvek erdélyi hagyományát folytató félévszázados munkásságáért, kultúrahordozó szép könyvek kivitelezéséért, Laskay Adrienn művészeti és oktatói tevékenységéért, az erdélyi Bartók- és Kodály-kultusz kiteljesítésében szerzett érdemeiért. /Szabó Zsolt: EMKE-díjak 2007. = Művelődés (Kolozsvár), 2008. április/

Minden változik, a színház is átalakul, művészi és szervezeti szempontból egyaránt – hangzott el Temesváron a Csiky Gergely Színház fennállásának 55. évfordulója alkalmából rendezett Eurorégiós Színházi Találkozón, amely május 11-én gálaműsorral zárult. Kötő József színháztörténész a változásokkal kapcsolatban kifejtette: a társadalmi átalakulások nyomán a kultúra és a színház ne eltartott legyen, hanem partner. Sok szó esett a pénzről a konferencián, amelyen részt vett Balázs Attila temesvári, László Sándor újvidéki, Urbán András szabadkai, Fekete Péter békéscsabai direktor, Camelia Iordache, a temesvári Német Színház képviselője, valamint Elekes Botond a magyar és Koczka György a román kulturális tárca részéről. Demeter András, a román művelődési tárca államtitkára, aki több mint tíz éven át vezette a Csiky Gergely Színházat, eljött, hogy megnézze az előadásokat, és fellépjen a gálaesten. /Simon Judit: Emlékpróba a Bánságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Május 10-én tartották meg Temesváron a Színház a régióban című konferenciát. Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója elmondta, hogy a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégiós színházi együttműködést Szász Enikő volt színházigazgató indította el 2007-ben. Kötő József színháztörténész arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia uniós csatlakozása nyomán új történelmi helyzetben jöhet létre a régió színházai közötti együttműködés. A konferencián részt vett színházak képviselői megállapodtak abban, hogy létrehozzák a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió területén működő színházak közötti együttműködés „kemény magját”, amelyhez később más régióbeli színházak is csatlakozhatnak. /Pataki Zoltán: Színház a régióban konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./

Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház egykori és mai színművészei gálaműsorával lezárult a május 7-11. között megrendezett Eurorégiós Színházi Találkozó rendezvénysorozata. Ezekben a napokban ünnepelte a színház 1953-as alapításának 55. évfordulóját, színházi fesztivált is szerveztek. Néhány napig az erdélyi magyar sajtó érdeklődésének középpontjába került, a magyarországi média is felfigyelt az eseményre. Kötő József színháztörténész, az EMKE tb. elnöke kifejtette a régiós színházszemlélet és az ehhez igazodó új struktúra megteremtésének fontosságát, Saját színházuk eurorégiós együttműködési szándékáról nyilatkozott Urbán András a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, Fekete Péter a Békés megyei Jókai Színház igazgatója, és hasonló gondolatokat tartalmazott László Sándor, az Újvidéki Színház valamint Mezei Zoltán, a Szabadkai Népszínház igazgatójának írásban küldött üzenete. Eljött a fesztiválra Darvai Nagy Adrienn, több magyarországi színházi fesztivál művészeti vezetője és Demeter András István, a román művelődési minisztérium államtitkára. Részt vettek a rendezvényeken teatrológia szakos egyetemi hallgatók is. A színház 55 évéről szólt a színházi plakátokból, műsorfüzetekből, fesztiváldíjakból, színművészek kitüntetéseiből összeállított dokumentációs kiállítás, a nyomdából frissen kikerült Emlékalbum valamint a líceumi diákok színháztörténeti vetélkedője. A megjelentek közül öten: Kiss Erzsébet, Péterffy Lajos, Szélyes Imre színművészek, Kóra Ilona rendező valamint Cseresnyés Ildikó ügyelő több évtizedes, áldozatos munkájukért az örökös tagság oklevelével tértek vissza otthonaikba. /Szekernyés Irén: Véget ért az Eurorégiós Színházi Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

Fennállásának 120. évfordulójához érkezett a tordaszentlászlói énekkar, ezt a már hagyományos kórustalálkozóval együtt ünnepelték. Június 28-án Balázs Attila lelkipásztor hirdetett igét. A 19. kórustalálkozón 14 énekkar vett részt, de közel 140-re tehető azon Kárpát-medencei kórusok száma, amelyek legalább egyszer részt vettek ezen az évről évre megrendezett eseményen. A templomból kijövet, Szent László mellszobránál Boldizsár Zeyk Imre helyi RMDSZ-elnök ismertette a kórusmozgalom múltját és jelenét. Kötő József EMKE-elnök a talpra állás folyamata jelképének nevezte a tordaszentlászlói kórustalálkozót. Az énekkarok dalolva vonultak a művelődési házba, ahol Guttman Mihály, a dalosszövetség tiszteletbeli elnöke folytatásra buzdított. Az énekkarok fellépése után kiosztották a díszokleveleket. /120 éves az énekkar Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Szőcs István 80 – Album Amicorum címmel tartottak születésnapi rendezvényt szeptember 22-én Kolozsváron a Gaudeamus Könyvesboltban, bemutatták az ugyanezzel a címmel megjelent, 16 szerzős születésnapi kötet is. Az aradi Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötet szerzői (köztük Bogdán László, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István) „beszélnek” a publicista, irodalom- és színikritikushoz fűződő kapcsolatukról, köszöntik a nyolcvanadik életévét betöltő Szőcs Istvánt. A könyvbemutatón Kötő József színháztörténész beszélt Szőcs István színikritikusi pályájáról, kiemelve, hogy az ő színikritikusi működése egybeesett a ’60-as–’70-es évek színházi szemléletváltásával, a naturalista színjátszásról a stilizált színház irányába. Szőcs István e korszakban született kritikái meglehetősen szkeptikus álláspontot képviseltek az új színházi „stílust” illetően. Szőcs István a kultúra szentségét védő, következetes és határozott színikritikus volt mindig. A „színházkritika-írás Lucifere”-ként (Kötő József) jellemzett Szőcs István úgy vélte, hogy a kritikus feladata élénkséget és mozgást kelteni a színházi életben, még akkor is, ha ez éles vitákhoz vezet. Dávid Gyula irodalomtörténész méltatásában kitért az ünnepelt irodalomkritikusi munkásságára. A könyvbemutató zárásaként, kötetlenebb beszélgetésre került sor: Köllő Katalin kérdezte Szőcs Istvánt Kolozsvárhoz fűződő viszonyáról, városbeli sétáiról, észlelésekről és nem utolsó sorban kritikusi életművéről. Szőcs István elmondta, hogy Marosvásárhely után második „szerelme” Kolozsvár, ahol némi bukaresti kitérő után, 54 éve él. /Musca Szabolcs: Szőcs István köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Erdélyi és magyarországi szakemberek részvételével kétnapos tudományos konferencia kezdődött október 9-én Kolozsváron az Erdély reneszánsza rendezvénysorozat keretében, mert a Mátyás király trónra lépése 550. évfordulója alkalmából reneszánsz évnek nyilvánított 2008-as esztendő kötelez a múlt emlékeinek számbavételére. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke köszöntő szavai után a házigazdák nevében Poráczky Rozália, a könyvtár aligazgatója szólalt fel, aki azt a hat szervezet közti példátlan összefogást emelte ki, amely lehetővé tette Erdély reneszánszáról tanácskozni. Ezek a következők: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke, Egyetemi Könyvtár, Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete. Egyed Ákos EME-elnök arra emlékeztetett, hogy a történelem során Kolozsvár mindig nyitott volt az európai szellemiség befogadására, de azt saját arculatára alakította át. Kötő József művészettörténész szintén Kolozsvár reneszánszkori emlékeinek világörökségi értékére hívta fel a figyelmet. Pozsony Ferenc KJNT-elnök Mátyás királynak a magyar és más népek kultúrájában fellelhető nyomai tanulmányozására tett kezdeményezést emelte ki. Gábor Csilla, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék professzora kifejezte reményét, hogy a konferencia nívós kóstolót nyújt a reneszánsz világ teljességéből, és az elhangzó előadások anyaga kötetben is meg fog jelenni. Jankovics József (Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete) a reneszánsz témájával kapcsolatos tudományosság érvényesülésének fontosságát hangsúlyozta. Ezután plenáris előadások következtek. A könyvtárban a Kolozsvári nyomdászat a humanizmus szolgálatában című kiállítást Kolumbán Judit könyvtáros nyitotta meg. /Ördög I. Béla: Konferencia Erdély reneszánszáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Teljében a székelyudvarhelyi kortárs drámafesztivál. Előadások, kerekasztal beszélgetések, közönségtalálkozók elemzik a kortárs magyar és román drámát. Október 13-án az Aradi Kamaraszínház, a Szegedi Hetek Csoportja és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet közös produkcióként mutatta be Alina Nelega, román szerző Rudolf Hess tízparancsolata című monodrámáját Harsányi Attila előadásában, majd 19 órától a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Kiss Csaba valós történeten alapuló balladisztikus drámájával, a Világtalanokkal lépett színre. Az előadásokat közönségtalálkozó követte. Kövesdy István rendező a kortárs magyar drámaírással volt elégedetlen: kifejtette, hogy sok dráma azért nem kerül(het) színpadra, mert írójuk nem ismeri a színházi előadás, a dráma alapvető követelményeit, vagyis „darabjaikat” nem lehet színpadra alkalmazni, legfeljebb – jó esetben – átírással, szövegrövidítéssel. Békés Pál szerint a helyzet nem olyan rossz, mint azt Kövesdy állítja, ugyanis a kortárs magyar dráma új lendületet vett. A romániai magyar színházak helyzetéről, a színész- és közönségnevelésről Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola rektora, Szabó K. István rendező, Visky András író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója, Zsehránszky István színikritikus, Ungváry-Zrinyi Ildikó a marosvásárhelyi egyetem tanára, Kötő József színháztörténész és Kovács Levente rendező, egyetemi tanár fejtette ki véleményét. /Ébredőben a kortárs dráma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Ukrajnába bejutni, sem innen kijutni nem könnyű, de a kárpátaljai magyarok vendégszeretete és a táj szépsége sok mindenért kárpótol, ezt érezte négynapos kárpátaljai útjáról visszatérve a lap munkatársa, amelyre az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) hívta meg. Kolozsvárról mintegy 30 fős küldöttség vett részt szeptember 25–28. között a XIII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozatán, amelyet ezúttal Kárpátalján tartottak, Beregszászon. A küldöttség gerincét a kolozsvári Zurboló néptáncegyüttes alkotta, Könczei Csongor koreográfus vezetésével. Ukrajnában ugyanaz az időzóna van érvényben, mint Romániában, a kárpátaljai magyarság mégis a magyarországi időt követi. Beregszászon Dupka György, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /UMDSZ/ ügyvezető alelnöke fogadta a vendégeket, az UMDSZ volt a rendező. Kárpátalján: mintegy 100 ezer református magyar embert, 70 ezer római katolikust, 35 ezer görög katolikust és 25 ezer egyéb vallásút tartanak számon, és eddig 138 ezer magyar igazolványt bocsátottak ki a térségben. Gajdos István, Beregszász polgármestere és az UMDSZ elnöke elmondta, magyar tannyelvű líceumot alapítottak, Petőfi-mellszobrot lepleztek le, az ungvári egyetemen magyar nyelvű tanszék indult. Magyarországot Szabó Vilmos államtitkár képviselte. Szót kapott a megnyitón Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, a közös magyar kultúra utazó nagykövete és a rendezvény ötletgazdája is mondott beszédet. A beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház Ficseri gyermekstúdiójának műsorát láthatták a vendégek. Másnap, szeptember 26-án adták át Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetet, amelynek homlokzatán az Európa-Magyar Ház felirat látható. A Szülőföld Alap támogatásával felépült intézményben otthonra talál majd a kárpátaljai magyarság összes kulturális jellegű szervezete. A küldöttségek vezetői bemutatták a magukkal hozott könyveket (az erdélyi könyvtermést dr. Kötő József ismertette). Tanácskozás kezdődött a Kárpát-medencei magyar művelődési élet lehetőségeiről. 1944-ben Kárpátaljáról elhurcolták a magyarokat, becslések szerint 40 ezren pusztultak el. Kevésnek bizonyultak a vagonok az összegyűjtött emberek számára, így a pusztítást már helyben elkezdték. Az utóbbi években összeírták az elpusztultak nevét, és emlékparkot létesítettek. A küldöttek megnézték a vereckei emlékművet. A hét kőtömbből álló emlékmű végül elkészülhetett, ukrán nacionalista nyomásra a hatóságok igyekeztek minden lehetséges módon hátráltatni az ügyet 12 évig. A hét kőtömb utal a hét vezérre, valamint a hét trianoni elszakított országrészre, így lesz belőle magyar Golgota. Sólyom László magyar köztársasági elnök ukrajnai látogatása során sikerült megállapodni, szerződésbe foglalták az emlékmű befejezését, és ennek fejében Budapesten is emlékművet emeltek a kommunizmus idején 9 millió, éhínségben elpusztult ukrán áldozatnak. A munkácsi várban tartották szeptember 27-én a XIX. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivált, ahol a magyar történelmi vonatkozású emléktáblák mellett áll bizonyos Korjatovics Tódor bronzszobra. Elmondták, hogy ő az a ruszin nemes, aki a várat építette, az ukránok nyilván ezt hangsúlyozzák. Munkácson áll a város nagy fia, Munkácsy Mihály mellszobra, amelyet egy magyarbarát ukrán szobrász, Beleny Mihály készített és ajándékozott a helyi magyarságnak. A küldöttség az egykori Rákóczi-kastélyt is útba ejtette, itt ma iskola működik, udvarán a sztálini terror áldozatainak emléket állító táblán 149 név sorakozik. /Sándor Boglárka: „Túl a Tiszán ott van Beregszász” XIII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./ A beszámoló nem ejt szót a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségről. Ez a szervezet ragaszkodik a vereckei turulmadaras emlékmű újraállításához.

Károlyi Béla tornaedző után Dancs Annamari is RMDSZ-jelöltként indul az egyik külföldi választókerületben a választásokon. A népszerű erdélyi popénekesnő az Ausztrália, Észak-Amerika és Dél-Amerika számára fenntartott választókerület képviselőjelöltje. Dancs egyike annak a hat jelöltnek, akiket az RMDSZ a külföldi választókerületekben indít. A két külföldi szenátusi kerületben Károlyi Bélát, illetve Szabó Károlyt jelölik a parlamenti választásokon. A négy képviselői kerületben Kiss Bélát, az Erdélyi Magyarok Egyesületének elnökét, Balázs Attilát, az Iskola Alapítvány munkatársát, Dancs Annamária popénekesnőt és Kötő József volt művelődési államtitkárt indítja az RMDSZ. /Károlyi után Dancs a pódiumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./