"Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) márc. 6-i alakuló ülésén megválasztotta a testület új vezetőségét: Somai Józsefet az MKT új elnöke, az új alelnökök Vekov Károly és Deák Ferenc, az RMDSZ kisbácsi szervezetének elnöke, a titkárok pedig Schwartz Róbert és Bitay Csaba lettek. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke köszönetet mondott Boros János és Molnos Lajos volt megyei elnököknek a szervezetben kifejtett tevékenységükért. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége a következő személyekből állt össze: Bitay Levente szervezési alelnök és elnökhelyettes; Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök; Góger Ferenc a kolozsvári körzeti elnökökkel való kapcsolattartásért felelős alelnök; Barazsuly Emil mezőgazdasági alelnök; Kentelki Endre referens; Hajdó Csaba ifjúsági alelnök; Pillich László kulturális alelnök; Kerekes Sándor gazdasági alelnök; Pálffy Károly önkormányzati alelnök, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke és Kállay Péter irodavezető. - Bitay Levente elnökhelyettes elmondta, hogy a megyében jelenleg 40 településen él az RMDSZ, az elkövetkezőkben újabb 13 helységben szeretnék beindítani a tevékenységet. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter beszámolt új hivatalában eltöltött egy hónapos tevékenységéről. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban elmondta: elkészült az a sürgősségi kormányrendelet, amely azokban az esetekben, ahol a tulajdonos a román állam, és az ingatlanokat állami intézmények vagy önkormányzatok használják, ideiglenesen rendezné az épületek helyzetét. /Papp Annamária: Új vezetőség az RMDSZ Kolozs megyei szervezete élén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./"

A Szigligeti Társulat /Nagyvárad/ márc. 14-én bemutatta Varga Gábor Tábornokok című drámáját. Amennyiben másfél évtizede nem tiltja be a cenzúra, akkor többletjelentéssel szolgált volna a közönségnek. A darab az aradi várban játszódik le, a kivégzés előtti éjszakán, Damjanich, Schweidel és Nagysándor tábornokok találkoznak a drámában. /Szűcs László: Tábornokok éjszakája. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./ Varga Gábor a Bihar megyei RMDSZ elnöke.

"Az 1989-es decemberi események után a Securitate-t hozzárendelték a hadsereghez, az archívumuk is a hadsereghez került. Az 1990-ben megalakult első hírszolgálat a Belügyminisztériumhoz tartozott, 0215 volt a neve, a bukarestiek egyszerűen negyedháromnak hívták. Az 1990-es marosvásárhelyi események után megjelent az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/. Cornel Ivanciuc kijelentette: "Most már tudjuk, hogy a Fekete Március ürügy volt arra, hogy igazolja a titkosszolgálat szükségességét." Bebizonyosodott, hogy az SRI már 1990 januárjában megkezdte működését. A Szekuritáténak hat alegysége volt: az első a politikai rendőrség, amely a másként gondolkodókat, az emigránsokat és a magyarokat figyelte. A kettes számú a gazdasági ügyekkel foglalkozott, a harmadik feladata a kémelhárítás volt. Ezeket ma gyakorlatilag az SRI és a SIE /kémelhárítási szolgálat/ egyesíti. A szeku negyedik alegysége a hadsereget ellenőrizte, ebből alakult meg a katonai hírszerző szolgálat. A régi ötös alegység volt Ceausescu hírhedt testőrsége - ez volt a mai SPP /testőrszolgálat/ elődje. A hatos számú a különleges bűnügyekkel foglalkozott, ma van a Belügyminisztériumnak egy hasonló egysége, amely a fegyházakat ellenőrzi. - Ezután gomba módra szaporodtak a titkosszolgálatok, 1996-ra már kilenc volt belőlük. Három közülük /SRI, SIE és SPP/ önálló, a többi különböző minisztériumok fennhatósága alatt áll. - 1998-ban a cigarettával összefüggő korrupciós ügy után a 0215-ös titkosszolgálatot felszámolták. Azóta az egységet újjászervezték, a múlt héten jelent meg. ideiglenes elnevezése: Servicul de Informatii si Protectie, azaz hírszerző és védelmi szolgálat. - Ivanciuc elmondta: megismerte az Országos Hírszerző Intézet diákjait. Megállapíthatta: az oktatás módszerei keveset változtak 1989 után. Az ottani diákok xenofób, antiszemita és magyarellenes nevelést kapnak. - Ivanciuc szerint tartaniuk kell az állampolgároknak a titkosszolgálatoktól. - Az Academia Catavencu mutatott rá először, hogy az SRI-nek van egy "L" egysége, amely Székelyföldet figyeli. Előzőleg még Szabó Károly RMDSZ-szenátor, a nemzetbiztonsági szolgálat alelnöke sem tudott erről az egységről. Ezt az egységet kezdetben Traian Ciceo vezette. Jelenleg 150-200 fő tevékenykedik ebben az egységben, minden székelyföldi városban vannak informátoraik. - Ma már Romániában senkit sem köteleznek az együttműködésre. A mai informátornak nem kell semmilyen kötelezvényt aláírnia, így kilétét soha nem fedhetik fel. Ugyanakkor pénzt kap szolgálataiért. /Ehrenkratz Judit: Titkosszolgálatok vigyázó szeme - interjú Cornel Ivanciuc-kal, az Academia Catavencu munkatársával. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), márc. 17./"

"A Szentszék sajtóosztálya márc. 16-án hivatalosan is megerősítette, hogy Tucci atyának, a pápa személyes megbízottjának márc. 15-i bukaresti megbeszélésén megegyezés született a román kormánnyal és a román ortodox egyházzal a látogatás időpontjáról és programjáról. A pápa máj. 7-9-e között tesz látogatást Romániában. Az előkészületek nehézségeit és kényes voltát jelzi, hogy a Vatikánban márc. 16-án nyilvánosságra hozott közleményt négy fél - a román köztársasági elnöki hivatal, a bukaresti kormány, a román patriarchátus és a katolikus egyház - látta el ellenjegyzésével. A program szerint a katolikus egyházfő május 7-én érkezik Bukarestbe és elsőként a romániai katolikus püspökökkel találkozik, majd a román államfőnél tesz látogatást. Május 8- án felkeresi a belui katolikus temetőt, utána pedig a bukaresti székesegyházban mutat be misét. Találkozik Teoctist pátriárkával. Május 9-én, vasárnap délelőtt a katolikus egyházfő asszisztál a Teoctist pátriárka által celebrált ortodox misén, délután pedig az ortodox egyház feje segédkezik a II. János Pál által bemutatott katolikus rítusú misén. A katolikus egyházfő vasárnap este utazik vissza Rómába. Olaszországi megfigyelők szerint az Erdély ügyében született kompromisszum ellenére az út jelentős mérföldkő a pápa ökumenikus terveiben. Az 1054-es egyházszakadás után első ízben teszi lábát ortodox földre római pápa. "Hogy Romániába, az egyik legkeményebb és leginkább Róma-ellenes országba mehessen, a pápának nem elhanyagolható árat kellett fizetnie. Nem látogathatja meg az ország legnagyobb katolikus közösségét, az Erdélyben élő másfél millió magyart. A Szentszék lemondott arról, hogy elvi kérdést csináljon az ügyből, amelyet a bukaresti kormány és Teoctist pátriárka ellenzett" - mutatnak rá római Vatikán-szakértők. A romániai látogatással rés nyílik az orosz-szerb-bolgár-román ortodox falon, amely eddig áthatolhatatlannak bizonyult a Róma felől érkező bármiféle együttműködési javaslat előtt. /A pápa nem keresi fel Erdélyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./"

A Román Nemzeti Bank márc. 16-án 14 060 lejben állapította meg a dollár árfolyamát, márc. 17-én azután 14 900 lejben. A valutabeváltók 20 ezres árfolyamon kezdték kínálni a dollárt, majd 17-én 20-25 ezer lejért. Azonban szinte sehol sem lehetett dollárhoz jutni. Az ipar nem versenyképes, a mezőgazdaságban tisztázatlan a helyzet, a bankrendszerben korrupció tapasztalható. Ehhez hozzájárul, hogy Romániának idén törlesztenie kell adósságait. Egyes bankok évek óta terjesztik az inflációt, állapította meg Neményi József Nándor versenytanácsos. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./ Év eleje óta 35 %-kal romlott a lej értéke a bankközi piacon. Romániában várhatóan hatalmas felvásárlási láz indul, ugyanakkor nagyarányú drágulás. /Összeomlott a lej. = Magyar Hírlap, márc. 18./

"Márc. 17-én Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnöke bemutatta az SRI 1998-as évre vonatkozó jelentését. Emil Constantinescu elnök nagyon jónak tartja az SRI vezetőinek munkáját. Georgescu szerint az állambiztonságot fenyegető tényezők között szerepel a gazdasági bűnözés, a bankok terén történő visszaélések. Az államfői dicséret ellenére állítólag személyi változások várhatók a titkosszolgálat vezetésében. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./ A Cotidianul Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnökének, az 1998-as évre vonatkozó jelentéséről tudósított. A lap a SRI aktivitását ellenőrző parlamenti bizottság nem-megnevezett tagjára hivatkozva, kijelenti: "a jelentés tartalmaz a magyar kisebbség autonómia törekvéseire vonatkozó információkat is". Kiemelhető, hogy a "forrás" az autonómiatörekvéseket "a nemzet biztonsága szempontjából rendkívül súlyosnak" nevezi, és egy lapon emlegeti a "terrorista akciókkal". A lap egy másik cikkében a Román Nemzeti Egységpárt, az elmúlt napokban rendszeressé vált magyarellenes kirohanásáról cikkezett. Lazar Ladariu PUNR-s képviselő "a magyarok elveszik Erdély" témájú felszólalásában azt nyilatkozta: "a kétnyelvű táblákat én veszem le, bárhol találok egyet. Ezt tisztán mondom, hogy mindenki tudja ki a tettes". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 18. 53. sz./"

"A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a pápa romániai látogatásával kapcsolatban márc. 17-én az alábbi közleményt adta ki: "A magyar püspökök a Vatikáni Rádió adásából értesültek arról, hogy II. János Pál pápa romániai utazása csak Bukarestre korlátozódik és nem kerül sor sem a magyar egyházmegyék, sem a sokat szenvedett görög katolikus egyház meglátogatására, ahogy ezt püspökeik kérték. A Magyar Katolikus Püspöki Kar a Szentatyához írt levélben csatlakozott ehhez a kéréshez. A püspöki kar nem akar illetéktelenül beleavatkozni más egyházak ügyeibe, ebben az esetben mégis úgy éreztük, hogy közösséget kell vállalnunk ott élő testvéreinkkel. Számukra a pápai látogatás nemcsak hitükben való megerősödést, hanem annak a szenvedésnek az elismerését is jelentette volna, amelyet a Szentatyához való hűségükért vállaltak. A Szentatya közzétett programja szerint ez az utazás a Román Ortodox Egyházzal és annak Pátriárkájával való találkozás és nem a megszokott lelkipásztori látogatás, mert hiányoznak belőle a szokásos találkozók, mint egyes egyházmegyék meglátogatása, találkozás a fiatalokkal, a betegekkel, a papokkal és a szerzetesekkel. A Szentatya többször kifejezte, hogy a 2000. Jubileumi Év előkészítésében keresi a kapcsolatot a keresztény közösségekkel, különösen az ortodox egyházakkal. A magyar püspökök kérik híveiket, így tekintsenek a Szentatya látogatására." /A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye a Szentatya romániai látogatásával kapcsolatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./"

"A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia márc. 8-i üléséről tájékoztatást adott ki a papok és a hívek részére. A Püspökkari Konferencia több ízben meghívta a pápát A román ortodox egyház elképzelése az, hogy csak Bukarestbe hívja meg a pápát. A márc. 8-i tájékoztatója pontatlan adatokat tartalmaz, például: "a Szentatya romániai látogatásának helyszínét január 15-én határozták meg". Valójában a megbeszélések még mindig nem zárultak le. A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia kéri, hogy ne korlátozzák térben és időben a pápalátogatását. Az ökumenikus légkör nem zárja ki, hogy a pápa Kolozsvárra is ellátogasson. A katolikus püspökök arra kérik híveiket, ha a pápa mégsem látogat el Erdélybe, akkor vegyenek részt a bukaresti együttléteken. Az ortodox egyházat pedig arra kérik, hogy tegyék lehetővé: az erdélyi, moldvai, havasalföldi katolikusok saját otthonukban fogadhassák a Szentatyát. /A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia sajtóközleménye. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 21. - átvette: Keresztény Élet (Budapest), márc. 21./ A Román Patriarchátus Sajtóirodája márc. 8-i közleménye szerint a pápa látogatásának helyszínét jan. 15-én állapították meg. Ezért érthetetlen, hogy "az eredeti megegyezéshez hű román ortodox egyházat igazságtalan és megalázó nyomás és szemrehányás éri azon indokkal, mintha korlátozni akarná a pápa romániai látogatásának helyszínét és időtartamát." "A látogatás esetleges sikertelenségéért azokat terheli a felelősség, akik ártanak a két egyház közötti ökumenikus és testvéri kapcsolatoknak." /A Román Patriarchátus Sajtóirodájának közleménye. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 21./"

Óriási a felelősség az irodalmi hagyatékok megmentése kérdésében, hangsúlyozta Dávid Gyula. Több író levelezése elkallódott az író halála után. Reményik Sándor és Bánffy Miklós hagyatéka magyarországi közgyűjteményben van, Kós Károly hagyatékát a család, Benedek Elek hagyatékát a kisbaconi Benedek Elek emlékház őrzi, Szabédi László hagyatéka pedig az EMKÉ-re hagyott emlékházzal együtt magja lehet a későbbi romániai magyar irodalmi múzeumnak. Méliusz József és felesége halála után a külföldön élő nevelt fia úgy döntött, hogy a hagyatékot, elsősorban a több ezer kötetes könyvtárat a kolozsvári Szabédi-emlékházra hagyja. Dávid Gyula visszautasította Nagy László Méliuszra vonatkozó megjegyzését, melyet a Szabadság márc. 1-jei számában tett közzé. /Dávid Gyula: Még egyszer az állítólagos Méliusz-emlékházról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

"Erdély püspökei és vezető papjai bebörtönzése után a kommunista diktatúrában megkezdték a szerzetesek letartóztatását is. Dr. Szim Irén Lídia apácát 1954. aug. 23-án tartóztatták le. 1951-ben ő kézbesítette Jakab Antal ordinátusnak a bukaresti nunciusnak szánt levelét. Ezt kémkedésnek minősítették. Dr. Szim Irén a kolozsvári egyetemen volt tanársegéd a neveléslélektan tanszéken. 1948-ban, amikor a kommunista tanárok vették át a vezetést az egyetemen, lemondott. Letartóztatása után nyolc hónapig hallgatta ki a Securitate. 1955-ben közölték vele, hogy hazaárulásért 16 év börtönre ítélték. A legfelsőbb katonai törvényszék ezt az ítéletet - bizonyítékok hiányában - megsemmisítette, az újabb tárgyaláson 5 évre ítélték. Végül 1957-ben szabadon engedték. Szim Irén jelenleg Gyulafehérváron él. /Hetényi Varga Károly: Akit üldöztek az igazságért. 16 év börtön egy levélért. = Keresztény Élet (Budapest), márc. 29./"

Emil Constantinescu államfő ápr. 7-re összehívta a politikai pártok, szakszervezetek és civil társadalmi képviselőit, hogy nyilvánosan megvitassák a kormány válságkezelő programját. A megbeszélésen résztvett: a kormányfőt betegsége idején helyettesítő Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, Radu Berceanu iparügyi, Alexandru Athanasiu munkaügyi, Decebal Traian Remes pénzügy-, Valeriu Stoica igazságügyi, illetve Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter, Radu Sarbu, az Állami Vagyonalap elnöke, a parlamenti pártok vezetői, üzletemberek, szakszervezeti konföderációk elnökei, központi napilapok főszerkesztői és neves közéleti személyiségek. Constantinescu megnyitó beszédéből kiemelte: a résztvevőknek meg kell találniuk a jelenlegi súlyos gazdasági válságból kivezető megoldásokat, a tulajdon kérdésének megoldását, a magánosítás és a gazdaság szerkezeti átalakítása felgyorsításának eszközeit. Petre Roman szenátusi elnök politikai paktumot javasolt a kormányprogram támogatására. Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke szerint szükség van egy konzultatív tanács létrehozására, amely kidolgozza a gazdasági stratégiát. A szakszervezeti vezetők kijelentették, hogy gyors intézkedések meghozatala nélkül nincs esély a sztrájkok elkerülésére. /Nyilvános cotroceni-i vita a válságkezelő programról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár meghívására Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 7-én Budapestre érkezett. - A romániai magyar egyetem ügye, az egyházi ingatlanok visszaadása, a külképviseleti rendszer bővítése, új határátkelőhelyek megnyitása és a pápa közelgő romániai látogatása is szóba került Németh Zsolt külügyi államtitkár és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 8-i, budapesti megbeszélésén. A találkozót követően Eckstein-Kovács Péter a pápalátogatással kapcsolatban újságírók előtt kijelentette: nagyon keserű lesz az erdélyi római és görög katolikus hívek szája íze, ha mégsem sikerül megoldani, hogy a pápa ellátogasson Erdélybe is. A miniszter ugyanakkor utalt arra, hogy a pápalátogatás programját a Vatikán határozza meg. A minisztert elkísérte Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója és Jósif Pares, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének parlamenti képviselője. Németh Zsolt arról számolt be, hogy rövid, illetve középtávon, azaz egy-négy éven belül három új határátkelőhely nyílhat Románia és Magyarország között Vállajnál, Létavértesnél és Kiszombornál. /Eckstein-Kovács Péter Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Az egyetemről szólva Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette: a román kormány kitart létrehozása mellett, a gyakorlati megvalósítás azonban késést szenved, mert ellenzéki pártok közigazgatási bíróságon megtámadták az egyetem létrehozását elősegítő bizottságról szóló kormányhatározatot. A további lépések megtételéhez meg kell várni a jogerős ítélet megszületését. Németh Zsolt közölte: a magyar külügyminisztérium figyelemmel kíséri a magyarországi románság oktatási helyzetét. A napirenden lévő közoktatási törvénymódosítás megfelelő jogszabályi keretet nyújt az önálló, alacsony létszámú kisebbségi iskolák zavarmentes működéséhez. Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy idén szeptemberben 400 millió forintos beruházással Gyulán új román kollégium épül, Méhkeréken pedig 40 millió forint költségvetési támogatással román iskola jön létre. Magyarország érdekelt az önálló romániai magyar nyelvű állami egyetem létrehozásában. - Bízunk abban, hogy a román kormány elkötelezettsége, amely a Petőfi-Schiller Egyetemről szóló kormányhatározatban megnyilvánul, továbbra is jellemzi a kabinet álláspontját - fogalmazott az államtitkár. /A magyar kormány bízik a romániai magyarság ügyeinek rendezésében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Eckstein-Kovács Péter miniszter ápr. 9-én Budapesten Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel tárgyalt. Dávid Ibolya felajánlotta segítségét kollégája munkájához és tájékoztatást adott minisztériuma feladatkörének bővítéséről: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete hozzá tartozik. /Dávid Ibolya és Eckstein-Kovács Péter találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Katasztrofális árvíz sújtja Maros megyét, megáradtak a folyók és patakok. Régenben az egyik lakótelep víz alatt áll, kilépett a medréből a Maros és a Nyárád, a Kis- és Nagy-Küküllő, Görgény pataka, Káli patak stb. /Újra árvíz a Maros, a Küküllő és a Nyárádmentén. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./

"A gyulafehérvári főegyházmegye papi szenátusa, élén dr. Jakubinyi György érsekkel, II. János Pál pápa romániai látogatásának alkalmából memorandumot intézett Románia elnökéhez, kormányához, az Európai Nemzetek Parlamentjéhez és a Szentszékhez, amelyben megismételte, hogy "visszaigényli a román kommunista hatalom által jogtalanul elvett javait": középületeket, iskolahálózatot, szolgálati lakásokat, kórházakat, árvaházakat, szerzetesi javakat, könyvtárakat, erdőket, földbirtokokat, okmányokat, műkincseket stb., amelyekről soha nem mond le." /Memorandum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./"

Ápr. 23-án Marosvásárhelyen, a Bernády Házban ülésezett a legutóbbi SZKT-döntés alapján a Markó Béla szövetségi elnök által összehívott, kongresszus előtti RMDSZ- egyeztető kerekasztal, melyen jelen voltak a SZET-, ÜE-, SZKT- elnökök, a területi szervezetek elnökei, pártok, platformok vezetői, valamint az alapszabályzat- és a programmódosító bizottságok tagjai. Több elvi kérdésben született döntés. Ilyen például az SZK-SZET viszonya. Úgy döntöttek, hogy megmarad mind a két testület, viszont évente legalább egyszer közösen üléseznek. Ezen kívül a SZET tagjai megfigyelői státusban, tanácskozási joggal vehetnek részt az SZKT ülésein. - Maradt a korábbi szabályzat, hogy a szövetségi elnököt a kongresszus választja meg. A képviselők, szenátorok kijelölése előválasztásokon történik, s ahol nincsenek ilyen előválasztások, ott viszont az SZKT meg az OT is beleszólhat a jelölésekbe, épp azért, hogy ne csak egy szűk körű testület döntése nyomán történjenek a jelölések. Az Operatív Tanács (OT), a jövőben állandó testületként fog működni, de csak időszakonként ül össze. A tiszteletbeli elnöki funkció megmarad, viszont a kerekasztal megerősítette azt a két alapszabályzati passzust, amely előírja: az RMDSZ legfelsőbb képviseletét a szövetségi elnök látja el, és ő ad mandátumot a tisztségviselőknek, hogy a szövetséget képviseljék. Ezenkívül minden RMDSZ- tisztségviselő számára a testületi döntések - SZKT, OT - kötelezőek. /Bögözi Attila: Lépés egy összetartó kongresszus felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

"Papp Sándor Zsigmond ironikusan írt az önálló magyar egyetem ügyével kapcsolatos vitáról és nagy tisztelettel említve Cs. Gyimesi Évát, valamint Colloquium Transsylvanicum című könyvét, elismételte Cs. Gy. É. érveit. Az egyetem siralmas, lepusztult állapotáról nem tudósítanak a sajtóban. A cikkíró szerint a romániai magyar sajtó leplezni kívánja, hogy "mit tettünk/teszünk azért, hogy a jelenlegi állapotokon javítsunk?" Talán azért távoznak külföldre a legtehetségesebb diákok, mert nem tapasztalják a korszerű gondolkodást, mert inkább "a nemzetféltés a divat?" /Papp Sándor Zsigmond: Egyetem-begyetem tengertánc. = A Hét (Bukarest), ápr. 1./ Papp Sándor Zsigmond nem idézte Cs. Gyimesi Éva nagy vihart kavart megállapítását. Kolozsváron az önálló magyar egyetem Cs. Gyimesi Éva szerint a következőt jelentené: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallja Cs. Gyimesi Éva. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./"

Idén április 30-án és május elsején rendezte meg Gyergyóremetén a hagyományos Cseres Tibor Napokat az íróról elnevezett közművelődési egyesület és a Fráter György Általános Iskola. A rendezvényen, az előző évekhez hasonlóan, községi szintű szavalóversennyel ünnepeltek a diákok. Megkoszorúzták a Cseres Tibor emlékművet, emlékezve a falu nagy szülöttére, majd Kozma Mária csíkszeredai írónővel találkoztak, aki a közelmúltban megjelent Asszonyfa című kötetét mutatta be az egybegyűlteknek. /Cseres Napok. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), máj. 4. - II. évf. 18. sz./

"A Bolyai Társaság az elmúlt időszakban nem volt kimondottan sikeres, szögezte le Beszélgetés Dezső Gábor egyetemi adjunktus, a BT titkára, nem sikerült létrehozni a magyar egyetemet. Eddig egyik fő tevékenységük a diákok Magyarországra történő "exportálása" volt. A BT szervezte a felvételit arra a 20 helyre, amelyet az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács (EMÖT) jóváhagyásával minden évben betöltünk. Ebből a húsz diákból lehet, hogy 18 nem jön vissza, de az is lehet, hogy egy sem. Emellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kiküld embereket posztgraduális, doktori, kutatói és második diploma megszerzését célzó képzésre, a KMDSZ pedig részképzésre. Az EME második diploma megszerzésére évente mintegy 25 személynek ad magyarországi ösztöndíjat, PhD-re és pót-PhD-re pedig évente körülbelül negyven-ötven személynek. Ezek közül is kevesen térnek haza. A mintegy száz kutatói ösztöndíjas visszatérési aránya jobb, mert ezek az ösztöndíjak csak néhány hónapra szólnak, és nem a legfiatalabbak kapják őket.- Megfelelőbb lenne a távoktatási formában történő tanulás. - A mostani romániai egyetemi oktatás nagy hiányossága, hogy nem választja külön a tudományos és didaktikai munkát. Tulajdonképpen csaknem mindegyik egyetemi tanárnak két teljes állása van. Ennek egyik oka, hogy olyan kevesen vagyunk, hogy szinte nincs ki tanítson a magyar tagozaton, s ez majdnem minden szakra érvényes. A tanárok Székelyföldről, Jászvásárról, Nagyváradról, Magyarországról ingáznak. Fontosak tehát az ingázó- és vendégtanár programok, amelyek lehetővé teszik, hogy egy bizonyos szakterületre meg lehessen hívni tanárokat. - Tanfolyamokat kellene szervezni, hogy a nem informatika szakos diákokat és kollégákat megtanítsák a számítógép kezelésére. Létre lehetne hozni diákokból álló, komplex kutatócsoportokat, mondjuk, a kisebbségkutatásra. - Jelenleg a vendégtanárprogrammal és az ösztöndíjak kiosztásával nagyjából ki is merül a Bolyai Társaság tevékenysége. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy egyesekben felmerül a kérdés: szükségünk van a továbbiakban a BT-re? - Az önálló egyetemről azonban nem szabad lemondani. /A Bolyai Társaságot meg kell erősíteni. Beszélgetés Dezső Gábor egyetemi adjunktussal, a BT titkárával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

"II. János Pál pápa máj. 7-én háromnapos ökumenikus látogatásra Bukarestbe érkezett. Ez az első alkalom, hogy az 1054-ben történt egyházszakadás óta a katolikus egyház feje olyan országot keres fel, ahol a lakosság többsége az ortodox egyház híve. A repülőgépből kiszálló pápát Emil Constantinescu államfő és Teoctist pátriárka üdvözölte elsőként. Az elnök és Teoctist pátriárka üdvözlő beszédet mondott, amelyet román nyelven köszönt meg II. János Pál. A repülőtérről II. János Pál a nevezetes pápamobillal, amelyben a pátriárka is helyet kapott, a bukaresti pátriárkátusi katedrálishoz hajtatott, ahol imát mondott, majd rövid megbeszélést tartott a román ortodox egyház fejével. A szentatya és Emil Constantinescu államfő rövid tanácskozást tartott. Ezt követően a szentatya Petre Roman és Ion Diaconescu házelnökökkel, Radu Vasile kormányfővel, Ion Iliescuval, a Romániai Társadalmi Demokrácia pártjának elnökével, Teoctist pátriárkával, civil szervezetek képviselőivel, politikusokkal, az összes felekezet képviselőivel és a Romániába akkreditált nagykövetekkel találkozott. /II. János Pál pápa Bukarestben. Megérkezett "a hit és remény zarándoka" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"

"A pápalátogatás második napján, máj. 8-án a pápa meglátogatta a bukaresti Belu katolikus temetőt, majd a Szent József katedrálisban bizánci rítusú, görög katolikus szentmisét mutatott be a román görög katolikus egyház vezetőinek, a római katolikus püspököknek, mindkét rítushoz tartozó katolikus papoknak, szerzeteseknek és nagyszámú hívőnek az ortodox vezetőknek és az államelnöknek a jelenlétében. II. János Pál román nyelven elhangzott szentbeszéde arra bibliai igére épült, amely szerint az "igazság szabaddá tesz" (Jn 8,32). Megható jelenet volt Alexandru Todea bíboros, a betegsége miatt nyugalomba vonult görög katolikus érsek megjelenése, akit a templomi közösség tapssal ünnepelt. Ugyanígy hatalmas taps köszöntötte a pápa kivonulását. Délután Teoctist ortodox pátriárkával, valamint az Ortodox Egyház Szent Szinódusának tagjaival találkozott a katolikus egyházfő. A pápa kiemelte, hogy már évek óta készül egy ilyen jellegű találkozásra az ortodoxiával. /Találkozás egy valódi karizmatikus vezetővel. II. János Pál befejezte háromnapos bukaresti látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./"

A katolikus püspökökkel külön találkozott II. János Pál pápa máj. 7-én a bukaresti apostoli nunciatúra épületében - a nyilvánosság teljes kizárásával. A pápa pasztorálisnak nevezte romániai látogatását, holott a katolikus hívek által lakott területek kihagyása miatt éppen a látogatás lelkipásztori jellegét vitatták sokan. A pápa határozott volt az elkobzott egyházi vagyont illetően. Külön kitért a görög katolikus egyháznak az ortodox egyház birtokában levő templomaira, s reményét fejezte ki, hogy a két testvéregyház a közös bizottság megalakulását nem tartja majd formálisnak. Ez figyelemre méltó, mert a romániai görög katolikus egyház épp a Szentszék nyomására kényszerült arra, hogy lemondjon követeléseinek jogi, törvényszéki úton való érvényesítéséről. Ehhez a feltételhez kötötte ugyanis a hazai ortodox egyház szinódusa a hivatalos meghívók kibocsátását. A pápának a világegyház egészében kell gondolkodnia, ez pedig sokszor együtt jár a fájdalmas lemondással. A katolikus egyház helyi vezetőinek szóló üzenetében aláhúzta a pápa, mennyire fontosnak tartja, hogy az egyház társadalmi szinten is jelen legyen, s kifejezze együttérzését, sőt egységét a szegényekkel, a peremre szorultakkal. A pápa Márton Áron püspököt név szerint említette. Sajnos egyelőre nyilvánosan nem hangzott el semmilyen konkrét jelzés a Románia magyarságra vonatkozóan, úgyhogy a látogatás e pontjáig ez a legkonkrétabb utalás arra, hogy a katolikus egyházfő tudja és átérzi a hazai magyar katolikusok helyzetét, értékeli helytállásukat. Ugyanezt fejezte ki az a magánlevél, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek adott át a Szentatya, amelyben megértését fejezi ki, amiért ez az egyházmegye nem képviseltette a hívők hivatalosan szervezett csoportjai által magát Bukarestben. Ugyanebben a magánlevélben szeretetéről és szimpátiájáról biztosította mind az egyházmegye híveit, mind püspökeit, s biztosítja őket arról is, teljesen megérti és átéli fájdalmukat amiatt, hogy főpásztoruk nem látogathatta meg őket saját területükön. /Bodó Márta: Külön találkozó a katolikus püspökökkel. Meglepetések és fájdalmas hiány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

II. János Pál pápa magánlevelet intézett Jakubinyi György gyulafehérvári érsekhez. Levelében a Szentatya megértését fejezte ki, amiért ez az egyházmegye nem képviseltette magát Bukarestben a hívők hivatalosan szervezett csoportjai között. Ugyanebben a magánlevélben szeretetéről és szimpátiájáról biztosította mind az egyházmegye híveit, mind a püspököket, s biztosítja őket arról is, teljesen megérti és átéli fájdalmukat amiatt, hogy főpásztoruk nem látogathatta meg őket saját területükön. /Pápai magánlevél Jakubinyi érseknek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

Marosvásárhelyen sok éve létezik a Dimitrie Cantemir ökológiai magánegyetem. Négy év alatt a városban, a Tudor lakónegyedben elkészül egy magánegyetemi campus. A Cantemir egyetem szeretné szélesre tárni kapuját a nemzetközi kooperáció számára. A jelen levő Bert Billie, belga professzor irányítja azt a programot, melynek keretében a flamand kormány anyagilag támogatja a romániai magánoktatást. Éspedig egy év leforgása alatt 5 millió belga frankkal kíván beszállni ebbe a programba. - Remélhetőleg a közeljövőben igen szoros kapcsolat alakulhat majd ki a marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir Egyetem és a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola között. Ezt az igényt mind Murgu prorektor, mind Darai Lajos Mihály, az intézmény főigazgató-helyettese megfogalmazta. A Kodolányi János Főiskola magánintézmény, az ott tanuló diákok állami támogatásban is részesülnek, és az ott szerzett diplomák az államiakkal egyenértékűek. Mintegy négyezer diák tanul évente a Kodolányi Főiskola különböző fakultásain: a közgazdasági, turisztikai, újságírói szakon. Darai Lajos Mihály reméli, hogy a lehető leghamarabb diákcserék, tananyagcserék mehetnek végbe a marosvásárhelyi és székesfehérvári főiskolák között. /Máthé Éva: Magánegyetemek kézfogása. Székesfehérvár jó példa lehet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

"Máj. 8-án Kolozsváron tartotta a Bolyai Társaság (BT) tisztújító közgyűlését. Jelentésében Horváth Andor docens, leköszönő elnök kijelentette: a BT tevékenysége, erőfeszítése akkor sem volt hiábavaló, ha az elmúlt időszakban a magyar egyetem nem született meg. Megállapította, hogy az oktatási törvény módosítása elkezdődött, ám mind a mai napig nem zárult le, ennek egyik oka az volt, hogy a román koalíciós partnerek "bőségesen átvették" a nacionalista ellenzék magyarellenes retorikáját, és "készségesen az RMDSZ indítványai ellen szavaztak". A kilátásba helyezett Petőfi-Schiller Egyetem pedig olyan pótmegoldás, amely nem fedi a BT által maga elé tűzött célt. Horváth Andor úgy látta, hogy a BT munkájába hangsúlyosabban kell bevonni a fiatal egyetemi oktatókat. Horváth Andor felolvasta azt a két levelet, amelyet a BT az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához, illetve Andrei Marga tanügyminiszterhez intéz. Az előbbiben a BT sérelmezte, hogy a koalíció tagjaként az RMDSZ nem vitte előre az önálló magyar egyetem ügyét. A tanügyminiszterhez intézett levélben a társaság kijelentette, hogy kitart az önálló magyar egyetem gondolata mellett, és sajnálattal állapította meg, hogy annak létrehozásának egyik fő ellenzője éppen a korábban kolozsvári rektori tisztséget is betöltő Andrei Marga miniszter. Az egyetemi oktatói munka színvonalának csökkenésére Magyari András egyetemi tanár hívta fel a figyelmet. Szilágyi Pál egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg mintegy 4000 magyar diák tanul, ami azt jelenti, hogy évente ezer magyar értelmiségit készítenek fel. Bejelentette: van kilátás arra, hogy az itthon doktoráló magyar fiatalok anyagi támogatásban részesüljenek. Vekov Károly szerint az elmúlt kilenc évben a magyar értelmiség és egyetemi elit nem produkált eredményt, minőséget, és ezért alul maradtak. Tonk Sándor egyetemi tanár figyelmeztetett: a magyarság kiszorult a kutatói területről is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: a Petőfi-Schiller egyetem ügye is holtvágányra került. A 2000-ben sorra kerülő választások előtt a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók ebben a kérdésben lépni. Elmondta: volt egy "szokásosan titkos PER-tárgyalás Brassó-Pojánán, ahol az egyetem kérdése is felvetődött". Ott is kiderült, hogy míg az amerikai kormányzat a megegyezést szorgalmazza, a koalíciós partnerek ezek életbe léptetésére nem sok hajlandóságot mutatnak. A közgyűlés titkos szavazással új, 11 tagú választmányt választott. A BT új elnöke Wanek Ferenc egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Tonk Sándor, Wanek Ferenc, Jung János, Kis Lóránd, Kovács Levente, Horváth Andor, Juhász Tamás, Lőrincz Ildikó, Péntek János, Neményi Ágnes és László Ferenc. A választmány első ülésén megválasztott tisztségviselők pedig a következők: Wanek Ferenc (elnök), Jung János és Neményi Ágnes (alelnökök), valamint Lőrincz Ildikó (titkár). /Tibori Szabó Zoltán: Beletörődtünk az állandósuló átmenetiségbe? Új vezetőket választott a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Tonk Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a BT-nek ki kell alakítania azt a munkaprogramot, amely tényleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A magyarok tudományos pályáról mind jobban és jobban kiszorulnak, ma már levéltárban, könyvtárban, múzeumban lassan egyetlen magyar sincs. Olyan tudományos programokat kell elindítani összefogva meglevő intézményekkel, Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, Műszaki Társasággal, Közgazdász Társasággal, melyek rövid távon tudományos munkára teremtenek lehetőséget. Két-hároméves programok kellenek, ezekkel szerződéseket lehetne kötni. Utána önmaguk újra tudják termelni szerződéseiket. /Csomafáy Ferenc: Hogyan tovább Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./"

A szenátus máj. 11-i ülésén elfogadta a helyi közigazgatási törvény azon szakaszát, amely a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát szabályozza: azokban a helységekben, ahol az összlakosság több mint 20%-át valamely nemzeti kisebbség teszi ki, ezek anyanyelvét is lehet használni mind írásban, mind szóban a helyi hatóságoknál. Ezekben a helységekben ugyanakkor a helységnévtáblákat és a hivatalok névtábláit a nemzeti kisebbség anyanyelvén is feliratozni lehet. A közönségkapcsolatot tartó hivatalnokok között pedig olyan személyeket is alkalmazni kell, akik ismerik az ottani kisebbség anyanyelvét. /Használhatjuk majd anyanyelvünket a közéletben? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

"Magyarhermány kéttagozatos iskolájában 178 gyermek tanul. A román tagozatra a falu pünkösdista cigánygyerekei járnak, a magyar tagozaton kevés a gyermek. A tavaly öten végeztek, az idén heten. Mindannyian továbbjutottak líceumba, szakiskolába. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még osztályonként tizenöt-húszas létszámmal dolgoztak. A tanítói-tanári kar igyekvését jelzi, hogy ketten a békéscsabai távoktatásban vesznek részt. Az iskolaépület falára háromnyelvű - magyar, román és német - bronztáblát szándékoznak elhelyezni, jelezvén, hogy Gábor Áron Magyarhermány területén, a bodvaji vashámorban öntötte az első ágyúkat. Toró Tibor, Temesváron élő, magyarhermányi származású fizikusprofesszor kerített pénzt az emlékjelekre. - 1880-tól 1950-ig 40-50 gyermek tanult a magyar tagozaton, 3-5 román cigány járt az akkor divatos betűvető tanfolyamra. 1950-ben az iskola átalakul I-VII. osztályos általános iskolává a magyar tagozaton, és I-IV. osztályos román tagozatot is létesítenek. 1970-ben a magyar tagozat VIII. osztállyal bővül, megalakul az V-VIII. osztállyal működő román tagozat is. 55-50 gyerekkel egy magyar óvodáscsoport és egy román-magyar vegyes csoport indul. A jelenlegi iskola elképesztő zsúfoltságú, nincs egy raktárhelyiség, a padlásra halmoztak össze mindent. A faluban még a községi tanács termét s a gyógyszertárat is tanteremként használják. Az egykori nagy tantermeket szekrényekkel, rögtönzött deszkafallal választották el, hogy a tagozatokat külön működtessék. Tulajdonképpen "lehallgató" tanítás folyik. - A falu ortodox templomát is a falu magyar gazdáival építtették föl, van tehát ortodox vallású hívek nélküli templom. - Magyarhermánynak magyarországi testvértelepülése is van: Mezőgyál. Minden évben kölcsönösen felkeresik, ajándékokkal kedveskednek egymásnak. /Lehallgatásos oktatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./"

"RMDSZ-kongresszus - máj. 15-16./ Május 15-én Csíkszeredában megkezdődött az RMDSZ VI. kongresszusa. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy "az utat ki kell jelölni, az utat meg kell építeni, az úton végig kell menni. Az úton időről időre meg kell állni, vissza kell nézni, hogy jönnek-e utánunk azok, akikkel együtt indultunk." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott a kormány "exportkirakat" politikájára. Megállapította, hogy az erdélyi magyarok, németek, szlovákok és cigányok ugyanazon etnikai tisztogatásnak és erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, mint a koszovói albánok vagy a vajdasági magyarok. A román politikai elit továbbra is a kétkulacsos politikát alkalmazza. "Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint annak előtte. Új politikai helyzet adódott, amelyet kihasználatlanul hagyni több, mint bűn - hiba volna". Ezek után Tőkés László 12 pontos javaslatcsomagot mutatott be: erdélyi helyzet feltárása, a megújulási RMDSZ-fórumok újraértékelése, az Erdély- központúság programba foglalása, román? romániai magyar kerekasztal szervezése, a kormánybeli részvétel felülvizsgálata, a magyar állami egyetem helyreállítása, Románia nemzetállami státusának megváltoztatása, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása, politikai nyilatkozat kibocsátása autonómia-ügyben, felhívás külföldön élő erdélyiekhez, új nemzetstratégia kidolgozása. Ezek elfogadását kérte a kongresszustól. - Emil Constantinescu államfő levelét Constantin Teleaga elnöki tanácsos tolmácsolta, majd Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter Radu Vasile miniszterelnök kongresszushoz intézett levelét olvasta fel. A magyarországi vendégek közül Dávid Ibolya igazságügyminiszter (MDF-elnök), Németh Zsolt külügyi államtitkár (FIDESZ-alelnök), Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az MSZP részéről Nagy Sándor alelnök, a Független Kisgazda Párt részéről Lányi Zsolt alelnök, az SZDSZ részéről Dornbach Alajos országgyűlési képviselő mondott köszöntő beszédet. Az SZKT, a SZET, az Országos Önkormányzati Tanács, az Operatív Tanács, Ügyvezető Elnökség beszámolója után több mint hatórás vita következett, majd mind a kilenc beszámolót elfogadták a küldöttek. A kongresszus munkálatai reggel hatig kitolódtak. Markó Bélát újraválasztották szövetségi elnöknek /431 küldöttből 274-en szavaztak rá, Kincses Elődre pedig 157-en./ Markó Béla megköszönte a bizalmat, Kincses Előd pedig jelentős sikernek mondta a szavazás eredményét, amely jelzi, hogy a tagság nagyrésze az RMDSZ megújítását akarja. /Egy nap és egy éjszaka sűrített krónikája: Markó Béla maradt az RMDSZ elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17., Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ Máj. 16-án, a második napon újabb köszöntő beszédek hangzottak el. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció pártja tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a koalícióba való belépéssel sokat nyert a szlovákiai magyarság. Patrubány Miklós, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnöke a kettős állampolgárságról szólva kijelentette: ez csak elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. A kongresszuson a küldöttek elfogadták, hogy kiemelten támogatni kell a csángók magyar nyelvhasználatát az oktatásban és a hitéletben. Az önálló magyar egyetem és a Petőfi-Schiller Egyetem közti különbségre hívták fel többen a figyelmet, és kérték a Szövetséget, hogy ne fogadja el a magyar-német főiskolát. A külpolitikára, a szociális védelemre, az önkormányzatokra, az egészségügyre, az egyházakra, az ifjúságra és a gazdaságra vonatkozó cselekvési prioritások megbeszélése után gazdasági kérdésekről volt szó. A kongresszus két nyilatkozatot fogadott el. Az egyik a koszovói válságra vonatkozik, a másik pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának prioritásait tartalmazza. /Gui Angéla: Csíkszeredában szombaton és vasárnap zajlott le az RMDSZ VI. kongresszusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./"

A temesvári református magyarság az Új Ezredév nevet adta tervezett templomának, egyházi központjának. Szekernyés János helytörténész visszatekintett a vidék reformátusainak múltjára. 1552-ben Temesvár török kézre került, de nem szakadt meg teljesen a protestáns hitélet. A törökök vallási szempontból türelmesek voltak, de a templomokat elvették. Temesközben tartották az első zsinatot, és a térségben választották 1549-ben Gönczi Máté személyében az első magyar protestáns püspököt is. 1867 után gyors fejlődésnek indult Temesvár, erős magyarosodási folyamat kezdődött. - Szekernyés János a temesvári református egyházközség történetének a megírásán dolgozik. /Út a templomépítésig. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 18./

"Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a kongresszusi küldöttekhez intézett levelében szerette volna felhívni a figyelmet a nyelvhasználat és az anyanyelvi oktatás néhány aggasztó jelenségére. A szöveg nem került a kongresszus nyilvánossága elé, ezért hozták nyilvánosságra levelüket. Nem sikerült lelassítani az anyanyelv használatában nyolcvan évvel ezelőtt beindult negatív folyamatokat: a leépülést és a kiszorulást, a provincializálódást és a különfejlődést, hangsúlyozták. "Mindez a magyar nyelv alárendelt jogi státusának a következménye, amely a gyakorlatban a nyelvhasználat korlátozásában és diszkriminatív szabályozásában nyilvánul meg." Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a kongresszusi küldöttek figyelmébe ajánlotta: 1. Vonják vissza az anyanyelvű oktatás korlátozásával kapcsolatban tett elvi engedményeket (a földrajz és a történelem román nyelvű oktatása), egyben érje el a magyar tanítók és óvónők diszkriminatív versenyvizsgáztatásának módosítását. 2. Jelenleg legalább ötvenezer magyar gyerek végzi tanulmányait román tagozaton, és ez a szám évről évre növekszik. Tudatosítani kell a szülőkben a felelősséget gyerekeik jövője iránt. 3. A kétnyelvűségnek legalább részben kölcsönösnek kellene lennie, ezért szorgalmazni kell a kisebbségi nyelvek fakultatív oktatását a többségi iskolákban. 4. Utasítsák el a tartalmával vagy magyartalan és szakszerűtlen nyelvével fertőző tankönyvek megjelenését és használatát, a többségi diákok kezébe ne kerülhessen magyarellenes vagy uszító, magyar ellenségképet propagáló tankönyv. 5. Ragaszkodjonak ahhoz, hogy azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbségek egy bizonyos részarányt képviselnek, megteremtődjön az anyanyelv használatának szabadsága és lehetősége. /Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöksége: Az RMDSZ Kongresszusának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"Máj. 22-én, a csíksomlyói búcsún legalább 150-200 ezer ember vett részt, melyre Magyarországról is nagy számban érkeztek zarándokok, érdeklődők. Sokan gyalog jöttek, a Csíksomlyóba vezető utakon már az ünnepet megelőző napon is mindenütt templomi zászlók alatt menetelő csoportokat lehetett látni. Volt csoport, amely Kolozsvártól tette meg gyalog a mintegy 250 kilométert, de gyalog érkeztek Bákó megyéből a moldvai csángók is, akiknek papjaik odahaza nem engedik meg, hogy magyarul imádkozzanak. Az ünnepi szentmisét Jean-Claude Perissét érsek, bukaresti pápai nuncius mutatta be. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök szentbeszédében elmondta, hogy két héttel ezelőtt a román egyház ünnepelt - folytatta Czirják Árpád - , most rajtunk a sor. Most az erdélyi magyar katolikus egyház ünnepel. Sok minden meglepetést okoz, de a somlyói búcsú soha nem okoz csalódást. A Szentlélek nem a politikai szelek járásához igazodik. A Szentlélek kegyelmi látogatása soha nem marad el. Ha kitárulkozunk előtte, mindig betölti lelkünket. A csíksomlyói búcsún mi, a kisebbségi magyarok végre nem részmagyarnak, hanem összmagyarnak érezzük magunkat. Képzeletünkben eltűnnek a szentistváni birodalmat szétválasztó demarkációs vonalak. Az ősi nagy hazát, Szent István birodalmát látjuk magunk előtt. Itt van sok más vallású testvérünk is, az ők imája is erősít bennünket. A Csíksomlyói búcsú a hit, a Mária-tisztelet és az együvétartozás ünnepe. A csíksomlyói búcsún megvalósul Szent István szándéka: a búcsúsok személyében az egész nemzet hódol a magyarok Nagyasszonya előtt, mondta. Élesen részletezte a kisebbségi sors nehézségeit: "Az elmúlt kilenc évben nem történt semmi, nem érjük be az uralkodó nemzet asztaláról lehulló morzsákkal" "A romániai magyarság már mindent kipróbált. Volt ellenzékben, jelenleg a kormánykoalíció tagja, de semmire nem megy. Kilenc év után nincs mire várni, csodát nekünk kell tenni, rákényszerítve a politikusokat arra, hogy a demagóg szólamok helyett végre a közjó előmozdításán fáradozzanak" - jelentette ki. Sok magyarországi politikus, közéleti személyiség is elutazott Csíksomlyóra, többek között Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Dávid Ibolya igazságügyi miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. /A csíksomlyói búcsú üzenete. Csodát nekünk kell tennünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24., Daczó Dénes: Csíksomlyó 1999-es ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./"