"Júl. 13-án kezdi meg a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a költözést abba az irodába, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának csángóalapjából vásárolt Bákóban /egy tömbház háromszobás földszinti lakása/. Bartha András, a szövetség elnöke elmondta, az iroda korábban bérelt lakásban működött, az új székházat azonban sikerült megvásárolni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által elkülönített tavalyi csángókeretből. Ugyanabból a forrásból Forrófalván már megvásároltak egy telket, amelyre tájház épül, és folyamatban van egy pusztinai telek megvásárlása is hasonló céllal. "Ezekben a falvakban lesznek hát olyan központjaink, ahová hazatérhetnek az Erdélyben és Magyarországon tanuló csángó diákok." "Itt programokat szervezhetnek, tanítást vállalhatnak - fogalmazott Bartha András. - De ezek az épületek arra is alkalmasak lesznek, hogy gyűléseket tartsanak bennük a helyi közösségek, hogy elszállásolják a csángó falvakba érkező vendégeket. Az idei keretből Somoskán és Rekecsinben vásárolnak telket, hogy tájházat építsenek ezekben a falvakban is. A pénzügyek lebonyolításával megbízott EMKE elnöke, Kötő József örvendetesnek tartotta, hogy a magyar állam évi 100 millió forintot képes elkülöníteni a csángók számára. "Úgy néz ki, végre nem önjelölt próféták mentegetik a csángókat, hanem átgondolt, szakszerű, egységes stratégia kezd kialakulni" - jegyezte meg Kötő József, az EMKE elnöke. /Gazda Árpád: Költözik a csángószövetség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./"

"A kis- és nagyérettségin jól szerepeltek a Temes megyei magyar iskolák végzős diákjai, teljesítményük felülmúlja a megyei átlagot. Ennek ellenére folyamatosan csökken a magyarul tanuló gyerekek létszáma a Bánságban. Ma már a bánsági gyerekek kevesebb, mint 1%-a tanul magyarul, ez a felnőtt magyar lakosság 10%-os számarányához viszonyítva rendkívül kevésnek tűnik. Kiss Ferenc tanfelügyelő elmondta, hogy tíz év óta évről évre csökken a gyermeklétszám a Temes megyei magyar iskolákban. Míg 1990-91-ben 1993 I-XII. osztályos tanult magyarul a megyében, a most befejeződött tanévben mindössze 1232 gyerek, ami 39%-os csökkenést jelent. Van egy olyan feltételezés, hogy a bánsági magyar gyerekek kétharmada román vagy más nyelvű iskolába jár és csak egyharmad tanul magyarul. Amikor azonban a tanítók bekopogtatnak az egyházak nyilvántartásai szerint magyar nemzetiségű szülők otthonába, a gyerekek többnyire románul köszönnek vissza. A vegyes házasságokban a gyerekek többsége már nem beszél magyarul. A bánsági magyarság rendkívül szétszórt, szinte valamennyi településen él néhány magyar család. Ezek a kisközösségek nem képesek óvodát-iskolát fenntartani. A fakultatív magyarnyelvoktatás reális lehetőség arra, hogy azok a gyerekek, akik különböző okokból román iskolába járnak, megtanuljanak magyarul. /Pataki Zoltán: A magyar iskolák színvonala az átlagosnál jobb. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./"

"Hiánypótló kiadvány látott napvilágot a Szatmárnémeti Identitas Alapítvány támogatásával: Jékelné Pándi Zsuzsa Magyar viselet címmel kis magyar ruhatörténet. A szerző, aki a 90-es évek után egyik kezdeményezője volt annak, hogy a magyaros viseletet felelevenítsék Szatmárnémetiben is, a képanyagot úgy válogatta össze, hogy azok között a szatmárnémetiek egykori ismerősöket is láthatnak- magyar ruhában. Nem véletlen, hogy ünnepélyes alkalmakkor egyre több férfin lehet bocskait látni, hogy végzős diákok ballagnak zsinóros ruhában, lányok konfirmálnak hófehér díszmagyarban, pártás, magyar ruhás ifjú párok állnak az Úr asztala elé esküvőjükön és már gyermekeket is látni zsinóros magyar ruhában. /(benedek) [Benedek Ildikó]: Magyar ruhák évszázadok homályából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./"

"Júl. 15 és 22 között immár negyedik alkalommal szervezi meg a Duna Televízió - a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziummal közösen - 14-17 év közötti anyaországi és határon túli magyarok számára anyanyelvi táborát a Mátraalján található faluban, Szurdokpüspökiben. A táborozás célja, hogy a diákok megismerkedhessenek a világ különböző tájain élő magyar fiatalokkal, bepillantást nyerjenek egymás életébe és szokásaiba. A 150 résztvevő többségét határon túli diákok adják. A legtöbben Erdélyből érkeznek, de számosan képviseltetik magukat Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, a nyugati országokból és az anyaországból is. Tíz csángó Moldvából érkezett az anyaországba. /Szentkirályi István: Anyanyelvápoló tábor Szurdokpüspökiben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Kilencedik alkalommal látja vendégül a Napsugár gyermeklap olvasóit Illyefalván. Akárcsak az előző években, a táborozás jutalom a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő első három helyezett csapatának. A brassói, a kolozsvári és a nagyenyedi kisdiákok mellett etédi, csíkmenasági, nagyváradi, marosvásárhelyi, bardoci és gyergyószentmiklósi gyerekek nyaralnak az illyefalvi vártemplom bástyáiban lévő táborban. A Napsugár olvasói a lapban meghirdetett pályázatokra érkezett feleletek alapján nyerték el a részvétel jogát. "Húszezer olvasóból nem könnyű kiválasztani azt a szerencsés harmincnyolcat, akik ebben az ajándéktáborozásban részt vesznek - mondta el Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője. A pihenés és játék mellett anyanyelvápolás, irodalmi nevelés, népművészeti foglalkozás szerepelt az egy hét kínálatában. "Illyefalva modell, amit a sokkal kevésbé sikeres falvakból jött gyerekek hazavihetnek. Példaértékű, hogyan lehet a szinte semmiből felvirágoztatni egy települést" - indokolta a helyszínválasztást Zsigmond Emese. /Farkas Réka: Napsugár tábor Illyefalván. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"A tizedik alkalommal /júl. 14-én/ megrendezett szatmárnémeti véndiáktalálkozó ezúttal is színvonalasra kerekedett. A Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség lelkes csapata idén is kitett magáért, A jubileumát is ünneplő rendezvényen megjelent Tempfli József római katolikus püspök illetve Tőkés László, református püspök is. A Bocskai Szövetség évi díjkiosztó ünnepségére a Kölcsey Ferenc Főgimnázium udvarán első ízben került sor. Az eseményre a korábbi díjazottak is eljöttek. Ünnepi beszédében a szövetség alapítójáról, Ligeti L. Zoltánról is megemlékezett Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatónője. /(Dancs Artur): Találkozó kivilágos kivirradtig... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Jól sikerült a X. véndiáktalálkozó. Grebur Miklós, a Véndiákszövetség elnöke nyitotta meg a találkozót. Tőkés László püspök az itthon maradást hangsúlyozta. Oktatásunk exportra termel - mondta, és ez nagyon veszélyes. A vendégek megtekintették a Muhi Sándor igazgató válogatásában kiállított tíz év találkozóinak fényképes és írott dokumentumait. Felemelő érzés volt a jeles napra összegyűlt 10-20-30-40 éves találkozóikat ünneplő osztályok és a legidősebb, 50 éve végzett egykori diákok bevonulása. Megkoszorúzták az elhunyt tanárok és diákok emlékét idéző márványtáblát, ahol sorfalat álltak a zászlót hozó, díszmagyarba öltözött fiúk és lányok. /Benedek Ildikó: Véndiáktalálkozó - Szatmárnémeti 2001. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./"

"Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői 2000 februárjában, Kolozsváron létrehozták a Sapientia Alapítványt, amelynek feladataként szabták meg az erdélyi magyar magánegyetem megteremtését. Az eltelt másfél év megvalósításairól adott számot dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az egyetem rektora. A magyar kormánynak, az országgyűlésnek az a döntése, hogy 2 milliárd forinttal támogatja az erdélyi magyar egyetem létrehozását, kimozdította az ügyet a holtpontról. Az EMTE az erdélyi magyarság demográfiai, gazdasági és kulturális tagoltságához igazodva, egységes szervezetben, de több lábon álló, rugalmas intézményrendszerben fog működni. A Sapientia Alapítvány 11 szak beindításához szükséges akkreditációs csomagot terjesztett elő, ebből 7-et hagytak jóvá. Az egyetem több helyszínen, Nagyváradon, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron működne. A Sapientia Alapítvány felvállalta a Nagyváradon a Partium Keresztény Egyetem néven működő felsőfokú oktatási intézmény fenntartását és fejlesztését. A Partium Keresztény Egyetem hosszabb távon integrálódni fog az EMTE-be. A másik oktatási helyszín Csíkszereda, mert Székelyföldnek szüksége van egy olyan oktatási központra, amely a székely társadalom szellemi felemelkedését biztosítja. Úgy döntöttek, hogy a meglévő távoktatási rendszereket ide letelepítik. Marosvásárhely esete más: régi egyetemi város, itt működik az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Színművészeti Akadémia és a Petru Maior Egyetem, valamint a Dimitrie Cantemir magánegyetem. Az első kettőn magyar nyelvű oktatás is folyik. Marosvásárhelyen a magyar nyelvű műszaki oktatást kívánják kiépíteni. Emellett be szeretnék indítani a szociálpedagógiai szakot, amely jó alapot teremthet arra, hogy a későbbiek során létrehozzák a különböző pedagógiai fakultásokat is. Kolozsváron egyelőre nem szorgalmazták a szakok indulását. Egyike ezeknek a környezettudományi szak, amelynek akkreditációs iratcsomója már elkészült. Folyamatban van egy média és kommunikáció szak, valamint egy operaénekes és énektanári szak beindítása. Kolozsváron szeretnék létrehozni azokat a háttérintézményeket, amelyek nem csak a magyar, hanem az egész magyar nyelvű egyetemi oktatást szolgálják. Tervezik egy egyetemi könyvtár, valamint egy kollégium létrehozását. - Kolozsvárnak továbbra is meg kell maradnia az erdélyi magyarság szellemi központjának, és ezt a jellegét állandóan erősíteni kell. - Az eddig engedélyezett hét szakra 325 hallgatót vesznek fel, előzőleg ingyenes felkészítő tanfolyamokat indítanak. - Az erdélyi magyar társadalom hosszú évek óta tanárhiánnyal küszködik. Az EMTE társult- és vendégtanárokkal fog kezdeni. Hosszabb távon azonban doktori ösztöndíjprogram beindításával segítik a tanárok képzését. Ösztöndíjat azok a román állampolgárságú doktorandusok kaphatnak, akik szerződésben vállalják, hogy részt vesznek az EMTE keretében zajló oktatási tevékenységben. Jelenleg ötven doktori ösztöndíjasuk van. Az EMTE-n és általában a romániai magyar felsőoktatásban és kutatási intézetekben zajló tudományos, kutatói tevékenység színvonalának emelését szolgálja a kutatási ösztöndíjprogram is. Nem kell szembehelyezni egymással a BBTE-t, az önálló magyar állami és az egyházi magyar magánegyetemi oktatást. Tonk hangsúlyozta, hogy számára nem létezik külön állami és külön magán felsőfokú oktatás magyar nyelven. Számára egy magyar nyelvű egyetemi oktatás létezik, ezért egymást kiegészítve kell működniük. Dr. Tonk Sándor jelenleg a BBTE-n és a Protestáns Teológiai Intézetben tanít, kijelentette, hogy nem hagyja abba eddigi munkáját, továbbra is tanítani fog ezen a két helyen. /Papp Annamária: Megmarad az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvár-központúsága. Interjú dr. Tonk Sándorral, az EMTE rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"

"A holland-német Maas-Rajna Eurorégió közös fejlesztési programot dolgoz ki a magyar-lengyel-román-szlovák-ukrán Kárpátok Eurorégióval - jelentették be az együttműködő szervezetek képviselői júl. 12-én Nyíregyházán tartott tanácskozásukat követően. A nyugat-európai szakemberek elmondták: különösen az árvízvédelem területén látnak lehetőséget a szoros kapcsolatokra, hiszen a gondok hasonlóak a Tisza és a Rajna mentén. A részvevők közös programok kidolgozására látnak lehetőséget a vízszennyeződések megelőzésénél, a veszélyes hulladékok kezelésénél, valamint a levegő- és a talajvédelem területén is. A két régiós szervezet vezetői elhatározták arról, hogy szakértőik szeptemberben Maastricht városában véglegesítik a konkrét fejlesztési elképzeléseket. A Maas-Rajna, illetve a Kárpátok Eurorégió 1998 óta tart kapcsolatot egymással. A holland-német közösség azóta segíti a magyar-lengyel-román-szlovák-ukrán szervezetet, így hozzájárult az öt kelet-európai ország érintett területeit összekapcsoló informatikai infrastruktúra kialakításához. /Közös Maas-Rajna és Kárpátok Eurorégió fejlesztési program. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./"

"Júl. 15-én megkezdődött a Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medence több mint ezer pedagógusa számára. Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban megtartott ünnepi megnyitón Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke után Burus Siklódi Botond, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója beszélt a továbbképzés fontosságáról. A magyar oktatók számára rendezett továbbképző nem részesül költségvetési támogatásból. Ez évben a résztvevők 21 szekcióban hallgathatják a 154 szakember előadását. /(Daczó Dénes): Megnyílt a Bolyai Akadémia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Dr. Murvai László, a tanügyminisztérium anyanyelvi oktatási főosztályának vezérigazgatója rámutatott arra, hogy a Bolyai Nyári Akadémia nagyban járult hozzá a képzési színvonal emeléséhez. Kilenc tanfolyamot Hargita megyében tartanak. Tusnádfürdőn zajlik a tanítók nyári akadémiája, míg Csíkszeredában a magyar nyelv és irodalom tanítása, a médiainformatika és multimédia az oktatásban, a neveléslélektan és a testnevelés szakok, míg a romániai magyar szakoktatásról Szentegyházán tartanak tanácskozást. A művész-tanárok alkotótábora Székelyudvarhelyen, az osztályfőnöki szakosztály Székelykeresztúron, a pasztorálpszichológia és neveléslélektan pedig Gyergyószentmiklóson kezdődött meg. Csíkszeredából egyenesen Tusnádfürdőre ment a Bolyai Nyári Akadémia vezetősége, hogy megnyissák a tanítók továbbképzőjét. A megnyitó pillanatáig 154 tanító érkezett meg, akiknek 9 magyarországi és 4 hazai előadó beszél a neveléstudomány oktatásban betöltött szerepéről. /Szüszer-Nagy Róbert: Megnyílt a Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./"

"Stephan Lang (holland nyelven közlő) hollandiai író beszélt életéről: Kálmándon született 1945. augusztus 16-án. Negyedik osztályos koráig ott járt, aztán hetedikig Börvelyben. Az inasiskola következett Nagykárolyban, ahol kiváló tanáraik. A kálmándi-börvelyi-nagykárolyi múltról az idén januárban megjelent De mollenjager (A vakondokvadász) című második regényében írtam. A három egymás mellett lévő falu, a református Börvely, az ortodox, román Lucaceni, valamint a katolikus-svábos Kálmánd elsősorban bécsi döntés utáni történetét írta meg benne. A Hollandiában megjelent kritikák szerint a könyv hiteles, és nem csak Erdélyre, de egész Közép-Európára általánosítva nagyon reprezentatív. Az író Nagykárolyból elkerült Nagybányára, az ércbányában dolgozott, majd elvitték katonának. Politikai okok miatt börtönbe zárták. Végül 1973-ban feliratkozott egy háromnapos budapesti kirándulásra, ahonnan nem tért vissza. Magyarországról Jugoszláviába szökött, onnan a holland nagykövetség segítségével Hollandiába jutottam, ahol élt egy nagynénje. Első De Transsylvanische bruiloft (Az erdélyi menyegző) című, önéletrajzi jellegű könyve életének erről a fejezetéről szól. A könyvben beszámolt arról a csalódásról, hogy Hollandiában 1974-ben, különösen az értelmiségiek, nem hitték el, hogy Romániában létezik politikai üldöztetés. A berlini fal ledöntéséig Hollandiában, de egész Nyugaton, az értelmiség baloldali volt. /Boros Ernő: Két holland könyv - rólunk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./"

"Júl. 15-én kezdődött Nyárádszeredában a III. Vándorcsizma néptánctalálkozó. Jelen voltak a medgyesi Nefelejcs, az ákosfalvi Forrás és a helybéli Bekecs néptáncosok és a magyarországi Örkényből érkezett diákok is. /Vándorcsizma néptánctalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./"

"A kolozsvári tudományegyetem újságíró szakos hallgatói Németh László életművéről készült dolgozatait közölte a Művelődés /Kolozsvár/ idei ötödik száma, jelezte Szabó Zsolt főszerkesztő. Szászrégenben a Kemény János Művelődési Egyesület szervezte évfordulós ünnepi megemlékezésen nem csak Németh László életművének, de a magyar irodalomnak is sok új barátot sikerült szerezni. /(b.d.): Diákok Németh Lászlóról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./ "

"Az RMDSZ ügyvezető elnökségének gondozásában Toborzó címmel felsőoktatási tájékoztató jelent meg. Egyrészt a magyar nyelven való hazai továbbtanulás lehetőségeit mutatja be részletesen, a történeti háttértől egészen napjainkig, másrészt ismerteti a konkrét eredményeket nemcsak az állami, hanem a magyar nyelvű magán felsőoktatásban is. Részletes információkkal szolgál a magyar tannyelvű képzést biztosító felsőoktatási intézményekről, ezeken belül a karok és szakok történetéről, az infrastrukturális felszereltségről, a részletes tantervről, megnevezve a magyar tisztségviselőket is. A Toborzó megtalálható az RMDSZ honlapján is (www.rmdsz.ro). /Toborzó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Nagy F. István ügyvezető alelnök, aki irányította a kötet összeállítását, megállapíthatta, hogy az elmúlt évek során számottevően növekedett a romániai magyar felsőoktatási képzés kínálata. Az állami képzésben legalább 2000 első éves hely várja a magyarul tanulni vágyókat. A magánszféra - Sapientia Egyetem, Gábor Dénes Főiskola - e mellett mintegy további 700 diák továbbtanulását biztosítja. 1995-ben még csak 350 elsőéves helyre lehetett jelentkezni. Nem jó hír viszont, hogy az elmúlt években érettségizettek száma erősen csökkent, az idén már csak 5500 magyarul végzett maturandusról beszélhetünk. Az európai uniós államokban egy korosztály felsőfokú továbbtanulási lehetősége 52 %, a mi esetünkben pedig megközelíti a 40 %-ot, ami nem rossz eredmény. Azonban nem biztos, hogy e számszerű növekedés a minőségi növekedést is maga után vonta. Az idén képességvizsgázók rossz képet nyújtottak. Közben a bőség zavara uralja a középfokú továbbtanulási lehetőségeket: 133 középiskolai intézmény áll a magyarul tovább tanulni óhajtó diákok rendelkezésére, közülük 56 önálló, 77 tagozat. /CSEKE GÁBOR: Közelítés az uniós kínálathoz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

"Hatalmas botrányt kavart a Transilvania Jurnal című kolozsvári román napilap júl. 18-i híre, miszerint 43 (de a cikkben néhol 57, 43, 14 és egyéb változatok fordulnak elő) román anyanyelvű diák került Kolozsváron, a központi elosztás után, magyar iskolába. Ugyanakkor nagyon sok magyar iskolát végzett diák került más líceumba, mint amit megjelölt. A legtöbb szabadon maradt hellyel - az újságíró szerint - a "Brassay Janos" líceum rendelkezik, ahol összesen 43 betöltetlen hely maradt, a magyar tannyelvű osztályokban. Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelőnő a következőket nyilatkozta: a Brassaiba bekerült ugyan az említett kilenc román diák, de ők az esti tagozat román osztályába iratkoztak. A főtanfelügyelőnő elmondta, nem fűz semmilyen kommentárt a Mediafax által közzétett hírhez, hiszen az ott közölt adatok nem valósak. - Valójában a Brassai Sámuel Líceumban a magyar nyelvű nappali tagozaton összesen hét betöltetlen hely maradt, az esti tagozaton a 25 hellyel meghirdetett magyar nyelvű osztályba mindössze két diák jelentkezett, maradt tehát 23 hely; az ugyancsak 25 helyes román nyelvű osztályba pedig összesen kilenc diák került, maradt tehát 16 betöltetlen hely. /Köllő Katalin: Nem írtak be román diákokat magyar osztályokba. Mariana Dragomir cáfolja a sajtóhíreszteléseket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./"

"Júl. 18-án a Demokrácia Kollégiuma VII. évfolyamának záróülésére és a kollégisták tanácsülésére került sor a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tanácstermében. A Demokrácia Kollégiuma céljáról, tevékenységéről Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke beszélt. Az egyéves kollégium lehetőséget nyújt román, magyar és más nemzetiségű fiataloknak a jogállam alappilléreinek megismerésére, az állami intézmények működésének megértésére, a demokratikus jogok gyakorlására. A demokrácia kollégiumában eddig 161 diák vett részt. A diákok egyhetes bukaresti és budapesti tanulmányúton is voltak. Meglátogatták a parlamentet, találkoztak a képviselőkkel, nagykövetekkel. Az oktatási program célja a másság felmutatása és elfogadtatása. /Simon Virág: 24 kollégista tanácsosi szerepben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./"

"Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban július 11. és 20. között rendezték meg a középiskolai diákok nyári újságíró táborát. A kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, botosani-i, konstancai, ploiesti-i, galaci, kudzsiri és adjudi X-XI. osztályos részvevők, a Független Újságíró Központ jóvoltából, angol nyelven ismerkedtek az újságírószakma alapjaival. A Brassai Sámuel Líceum a tábor rendelkezésére bocsátotta informatikai laboratóriumát és az internet elérhetőséget. A részvevők különböző szerkesztőségekbe látogattak el, és tanulmányi kirándulást tettek Máramarosba. /Véget ért a licista újságírótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./"

"A Hunyad megyei RMPSZ dévai fiókszervezete és a Szent Ferenc Alapítvány pályázatot nyújtott be az Apáczai Csere János Közalapítványhoz, melyben támogatást kért a megye magyar iskolahálózatának fejlesztéséhez. A pályázatot elfogadták. Orbán Mária, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő ismertette a pályázatot: a megye magyar tannyelvű osztályaiban tanuló diákok ingázásának anyagi fedezése, az ifjú tanárok egyszeri konkrét pénzbeli támogatása, a továbbtanuló pedagógusok támogatása, anyanyelvőrző táborok megszervezése, tanfelszerelés az idei tanévre minden magyarul tanuló diáknak és még jó néhány olyan elképzelés. Hosszú távú terveik között szerepel a zsil-völgyi szórványkollégium létrehozása és a dévai szórványkollégium további fejlesztése. /Gáspár-Barra Réka: Támogatás a Hunyad megyei magyar oktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./"

"A Hunyad megyei Tanfelügyelőség közzétette a középiskolai helyek elosztását. A dévai Traian Elméleti líceum két, 25-ös létszámú magyar tannyelvű osztályában szinte minden hely betelt. Az informatika-matematika szakra 25-en jelentkeztek, az intenzív angol osztályba pedig 22-en. Azonban kiderült: a diákok egyharmada román nemzetiségű. A román nyolcadikat végzett diákok valószínűleg sokadik opcióként beírták a Traian líceum magyar osztályait is és így alakulhatott ki a zűrzavar. Ezt a helyek újraelosztása alkalmával fogják orvosolni - mondta a tanfelügyelő. A magyar osztályba iratkozott román diákokat természetesen át fogják irányítani más osztályokba, és máshonnan kiesett magyar diákok jelentkezhetnek az így felszabadult helyekre. /G.B.R. [Gáspár-Barra Réka]: Tegnap derült ki... = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./"

"Nagy Iván Zsolt, a Magyar Hírlap munkatársa a Romániai Magyar Szóban megjelenő Nagykörút rovatában a szokott SZDSZ-szellemű kirohanását intézte a magyar kormány és Orván Viktor miniszterelnök ellen. Büszkén vallotta, hogy szereti a globalizációt, és szívesen lenne tagja a szabadkőműves páholynak is. Nagy Iván Zsolt a szokásos SZDSZ-MSZP vádaskodást ismételte meg, hogy a kormány nem zárkózik el a MIÉP-től. A kormányfő kiállt a magyar termőföld megvédése mellett s elítélte azt, hogy az osztrákok a törvényeket kijátszva földet vettek Magyarországon, s "ezzel belopta magát néhány hazaféltő szívébe." /Nagy Iván Zsolt, Budapest: NAGYKÖRÚT. Ártók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"

"Júl. 23-án megkezdődtek a felvételik a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai kirendeltségén. A székelyföldi városba agrárközgazdaság, könyvelési és gazdasági informatika, vidékfejlesztés, valamint román nyelv és irodalom, továbbá angol nyelv és irodalom szakokra várták a jelentkezőket. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az erdélyi magyar egyetem rektora elmondta: a meghirdetett 175 helyre összesen 487-en jelentkeztek. Szinte minden szak esetében, kivéve az agrárközgazdaságot, amelyre 50 helyre 53-an iratkoztak be, túljelentkezés van. A vidékfejlesztési szakon 25 helyre mintegy 218-an kérték felvételüket, a könyvelési és gazdasági informatika szakon az 50 helyre 116-an jelentkeztek. A vidékfejlesztési szak vezetésével megbízott Rostás Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, tanszékvezető elmondta: tudatos döntés eredménye volt a vidékfejlesztési szak beindítása a Székelyföldön, mivel a vidék helyzetével, fejlesztésével kapcsolatos kérdések előtérbe kerültek. - Javában zajlanak az egyetemi felvételik a Kolozsváron is. A Babes-Bolyai Egyetem Magyar Irodalomtudományi Karán 50 helyre 63 diák versengett. Az eredményhirdetésre július 28-án kerül sor. A tanszék hitoktató-magyar szakán július 27-én kezdődik a vizsga. A néprajz tanszéken 20 helyre 45 diák jelentkezett. /Papp Annamária: Először tartottak felvételit az EMTE-n. Legtöbben a vidékfejlesztési szakra iratkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásának gondolata két évvel ezelőtt Tusnádfürdőn, az akkori nyári szabadegyetemen fogalmazódott meg, s ma az első felvételi vizsgákat tartják az ősszel induló Sapientia erdélyi magyar tudományegyetemre - hangsúlyozta júl. 24-én Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának gazdasági elnökhelyettese. A júl. 24-i vitanap fő témája az erdélyi magyar magánegyetem volt. A HTMH elnökhelyettese szólt az Erdélyben tapasztalható nagy érdektagoltságról is. Fontos feladatnak, egy-két éven belül megvalósítandó célnak nevezte azt, hogy nemzetközi szempontból is piacképes intézmény váljék az egyetem, illetve olyan normatív finanszírozási rendszer épüljön ki, amely képes lesz a jövőben is forrásokat biztosítani az intézmény számára. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke, az egyetem rektora hangsúlyozta: bár Kolozsvárott van az intézmény központja, szándékosan nem alapítottak itt szakokat, mert azokat ma inkább oda kell vinni, ahol pillanatnyilag nincs, vagy csekély a magyar felsőfokú oktatás. Birtalan Ákos képviselő a Sapientia Alapítvány kurátora kijelentette: többek között azért beszélünk ma erdélyi magyar magánegyetemről, mert még 2001-ben sincs állami magyar egyetem Romániában, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen pedig még mindig nem sikerült megvalósítani a belső autonómiát. Közölte: az elmúlt tanévben a több mint 21 ezer magyar anyanyelvű diáknak csak 28 százaléka tudott magyarul tanulni felsőoktatási intézményben. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Tusnádfürdőn született meg az EMTE létrehozásának gondolata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./"

"Megjelent Krizsán Géza nagybányai újságíró Balekok (Szerző kiadása, Nagybánya, 2001.) című kisregénye. A hiszékeny, kihasználható emberekről írt a szerző, az átmeneti időszak társadalmának szereplőiről. /Huber András: Balekok és szerencsevadászok Krizsán Géza könyvéről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./"

"Júl. 17-én Székelyudvarhelyről Kolozsvárra érkező magyar diákokra támadtak az állomáson: 18-20 románul beszélő fiatal botokkal, baseballütőkkel rontott nekik. A támadók kétfelől támadtak, ütötték-verték, szidták őket, majd elfutottak. Az esetről sírva nyilatkozó édesanya fiának megütötték a bal szemét, amely egy pillanat alatt bedagadt. Két kolozsvári magyar egyetemista fiú felajánlotta, hogy elvezetik a központ közelében lévő diákotthonba, ahol meg tud mosakodni. Mialatt egyikük bement az épületbe, a bejáratnál maradt két fiatalt újból megtámadták a botokkal felszerelkezett fiatalok, akik az állomástól valószínűleg követték őket. Heten voltak a támadók, összeverték a két magyar fiút. A két véresre vert fiút kórházba vitték, ahol bekötözték sebeiket, majd ismét visszatértek az állomásra, hogy felszállhassanak a Segesváron áthaladó vonatra. A rendőrök ugyan érdeklődtek a támadók kilétéről, de mivel azokat senki nem ismerte, vállvonogatva továbbálltak. /F. D. D.: Hét fiatal botokkal felfegyverkezve. Udvarhelyi diákokat vertek meg Kolozsváron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 27./"

"Júl. 26-án a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Marosvásárhelyre kihelyezett karain is elkezdődtek a felvételi vizsgák. Marosvásárhelyen informatika, számítástechnika, mechatronika, automatizálás és szociálpedagógiai szakokra várták a jelentkezőket. Túljelentkezés volt a meghirdetett szakokra: a 175 helyet 487-en pályázták meg. Marosvásárhelyen valamivel kisebb volt a konkurencia a meghirdetett helyekre, 130 helyre 290-en jelentkeztek. /Sz. Cs. : Újabb felvételi az EMTE-n Ezúttal kevesebb volt a jelentkező. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"

"1990 óta augusztus első napjaiban a Szatmár megyei Sződemeter zarándokhellyé alakul. A falu nagy szülöttjére, Kölcsey Ferenc költőre emlékeznek a határon innen és túlról érkezők. A beszédeket, szavalatokat követően virágcsokrok kerülnek a Kő Pál készítette szobor alá, amely 1994 óta áll a református templom kertjében. Tavaly - a 210. születésnapon - a Kölcsey nevével összeforrt települések küldöttei találkoztak a szülőfaluban. Védnököt is választottak rendezvényüknek: Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki ref. egyházkerület püspöke személyében. A 2001-es esztendő sződemeteri ünnepségét megelőző napokban négy országból érkező fiatalok zarándokolnak el Erdély és Magyarország területén a Kölcsey Ferenc életében jelentős szerepet betöltött helységekbe. A zarándoklat az iskolai éveket idéző Debrecenből indul július 30-án, a következő állomás Álmosd lesz, ahol a családnak birtokai voltak, és ahol Kölcsey fiatalkorát töltötte. A résztvevők a sok emlékhellyel bővelkedő Budapestre is eljutnak. A visszafelé út érinti Szatmárcsekét, ahova a költő 1815-ben telepedett át, és 1838-ban itt is érte a halál. Nagykároly, ahol Kölcsey megyei főjegyző volt, szintén szerepel az emléktúra programjában. Végállomás augusztus 3-án Sződemeter, a szülőfalu lesz. A díszvendégek és szónokok között van: Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa, Erdélyi Géza, Felvidék református püspöke, Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Kötő József, az EMKE elnöke, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László püspök. /S. Muzsnay Magda: Négy ország fiataljai két ország emlékhelyein. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"Júl. 26-án Budapesten megállapodást írt alá az RMGE és a magyar Földművelésügyi Minisztérium. A megállapodás a romániai magyar gazdák, kis- és középtermelők versenybe hozását, a kétoldalú gazdakapcsolatok kialakítását, a szaktanácsadói hálózat létrehozását, közös információs rendszer megvalósítását, közös regionális programok beindítását tűzte ki célul. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke elmondta: a magyar-magyar gazdakapcsolatok és intézményi együttműködési lehetőségek kialakítása, szaktanácsadási, szakképzési hálózat megteremtése, a falusi turizmus fellendítése már a két fél között tavaly létrejött keretmegállapodásban is szerepel ugyan, ám konkrét lépések megtételére csak mostantól nyílik lehetőség. Jelenleg főként olasz és osztrák befektetők vásárolnak Romániában mezőgazdasági területet. Sebestyén szerint Székelyföldön a lehetőségekhez képest egyelőre kevés termőföld van magyarországi gazdasági társaságok tulajdonában. A föld ára alacsony, hektáronként átlagban négymillió lej - negyvenezer forint - körül mozog. A Romániában bejegyzett külföldi jogi személyek által is megvásárolható földekre jelenleg ideiglenes birtokba helyezési jegyzőkönyvet adnak ki a román hatóságok, hivatalos elidegenítés csak a birtoklevelek kiosztását követően történhet meg. Kékkői Zoltán politikai államtitkár közölte, hogy a szaktárca hasonló együttműködést tervez Kárpátaljával, Felvidékkel és Vajdasággal is. /S. M. L.: Várják a magyarországi földvásárlókat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./ Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke elmondta: az együttműködést segíti a gazdaegyesület Magyarországra delegált referense is. Az RMGE 156 éves múltra tekint vissza, 14 megyei szervezete 11.000 tagot tömörít. Sebestyén Csaba a romániai földvásárlási lehetőségekről elmondta: Romániában jogi személyek is vásárolhatnak földet, hektáronként négymillió lejért, azaz 40.000 forintért. Magyarok azonban keveset vásároltak, a földek jelentős hányadát osztrákok és olaszok vették meg. A romániai gazdák megfelelő termelési eszközök és pénz hiányában el akarják adni területeiket, ezért Sebestyén földvásárlásra biztatta a hazai termelőket. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy Romániában meglehetősen rendezetlenek a birtokviszonyok, szinte állandó a 2000/1-es földterületek visszajuttatásáról szóló törvény módosítása, amelynek értelmében magánszemély 50 hektárig kaphat vissza földet. Vásárláskor azonban ideiglenes birtokbahelyezési jegyzőkönyvet állítanak ki, ami szavatolja a terület új tulajdonosának jogait. /Romániai agrárképviselet az FVM-ben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 31./"

"Marosvásárhelyen öt szakon kezdik meg ősszel az oktatást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében. Dr. Hollanda Dénes professzor, a marosvásárhelyi központ dékánja közölte: a műszaki karon nem teltek be a helyek. Nem tudták ugyanis idejében bejárni az erdélyi magyar tannyelvű középiskolákat, hogy meghirdessék a szakokat. A felvételire való beiratkozás utolsó napja Marosvásárhelyen július 24. volt, és Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, a magyar egyetem megbízott rektora 25-én közölte a marosvásárhelyi tanárokkal: e két utóbbi szakra is megtarthatják a felvételit. Ilyen körülmények között a szociálpedagógia szakon betelt mind a 20 tandíjmentes és 20 tandíjköteles hely. Itt túljelentkezés volt, 76 felvételizőnek nem jutott hely. Az informatikán betelt a 25 tandíjmentes hely, és haton 200 dolláros évi tandíjat fizetnek majd A számítástechnikán 20-an tanulnak ingyenesen, 4-en tandíjat fizetnek; az automatizálás szakon 20 tandíjmentes hely telt meg, tandíjköteles helyre nem vettek fel senkit; a mechatronika szakon pedig 13 diák kezdi meg a felkészülést októbertől - ingyenesen. A megmaradt helyek betöltése érdekében ősszel pótfelvételit szerveznek. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Sapientia: Ősszel pótfelvételit tartanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

"A legnagyobb rendben zajlottak le a felvételik a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredában és Marosvásárhelyen kihelyezett karain, jelentette ki Tonk Sándor, az egyetem rektora. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának csíkszeredai üléséről beszámolva, az intézmény rektora elmondta: kiértékelték a Csíkszeredában lezajlott felvételi eredményeit. Az ülés egyik fő napirendjét képezte ugyanakkor az alapítvány által megvásárolt Hargita Szálló átalakítására vonatkozó terv jóváhagyása. Tonk Sándor tájékoztatása szerint 56-ra növelték a vidékfejlesztési helyek számát tekintettel arra, hogy a meghirdetett 25 helyre mintegy 218-an kérték felvételüket. A kuratórium tagjai ugyanakkor úgy döntöttek, hogy a román nyelv és irodalom, illetve az angol nyelv és irodalom szakokra jelentkező két csángó jelentkezőnek létszám felett biztosítanak helyeket. /Példásan szervezett felvételi a Sapientia Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"

"Az Euromagister Távoktatási Központ /Nagyvárad/ a 2001/2002-es oktatási évre többfajta képzést indít: A. Euromagister távoktatási program: I. Három éves időtartamú (részben tandíjmentes) képzések: /általános menedzser főszak; külkereskedelmi menedzser és üzletkötő főszak (magyarországi együttműködésben, a magyar állam által elismert bizonyítvány is megszerezhető); pénz- és adóügyi menedzser főszak; üzleti tanácsadó főszak; II. Két éves időtartamú (részben tandíjmentes) képzések: külkereskedelmi üzletkötő főszak; külkereskedelmi ügyintéző főszak; III. 1 éves intenzív képzés: külkereskedelmi ügyintéző főszak. B. A Scuola Transsylvanica Távoktatási Program tandíjmentes képzései: I. Modern tudományok - nonprofit menedzserképzés főszak 3 éves, általános menedzserasszisztens-képzés főszak 2 éves; II. Modern tudományok, intenzív távoktatás: menedzserképzés főszak 3 féléves, menedzserasszisztens-képzés főszak 2 féléves időtartamban. III. Vállalkozói mesterlicensz-képzések - vállalkozó-képzés főszak 2 féléves időtartamban. - A felsorolt szakokon a anyanyelven történik, színvonala megfelel az európai és nemzetközi normáknak. /Kiegészített képzési terv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./"

"A román hatóságok túlméretezett történelmi megemlékezésekkel és mítoszokkal próbálják ellensúlyozni a magyar státustörvényben kilátásba helyezett "magyar igazolvány keltette zavarokat" - írta az aug. 6-i román sajtó. A National című napilap hivatalos közlemény alapján beszámolt arról, hogy a világ románjainak egységéért síkra szálló kulturális liga 25 más román civil szervezet közreműködésével aug. 9. és 19. között megszervezi "az első román egyesülés megvalósítójaként" nyilvántartott Mihály vajda (Mihai Viteazul) halála 400. évfordulójára való megemlékezést. Az országos zarándoklatként elképzelt és megszervezett megemlékezés Ion Iliescu államfő és Teoctist ortodox pátriárka jelenlétében a Román Akadémián megtartandó rendezvénnyel indul, melynek résztvevői aztán mintegy 1700 kilométeresre tervezett jelképes zarándokútra indulnak. A zarándokút résztvevői Bukaresttől Targovisten, Craiován, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Zilahon, Nagybányán át Suceaváig és Jászvásárig (Iasi) követnék a román fejedelemségek első egyesülését megkísérlő Mihály vajda által bejárt helyeket. A nemzeti lobogók alatt vonuló zarándokok az ország minden tájáról begyűjtött földmintákat tartalmazó urnát vinnének magukkal, amelyet aztán a Mihály vajdáról elnevezett bukaresti templomban, onnan pedig a majdan felépülő Nemzeti Megmentés Katedrálisában helyeznek majd el. - A magyarok által megölt Mihai Viteazul mítoszával a román hatóságok megpróbálják felébreszteni a románok nacionalizmusát és patriotizmusát" - írta a bukaresti napilap. /Románia és a történelmi mítosz. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"