Arad megyében sem vették figyelembe a helyi RMDSZ-szervezet javaslatait a román pártok – köztük az RMDSZ kormányzati partnere, a PNL –, és saját szempontjaik szerint rajzolták meg a választókerületek térképét. Az aradi magyarság számára az a legfájóbb, hogy a nyugati határvidéket, ahol nagy számban él a magyarság, „kettévágták”, csökkentve ezzel egy magyar képviselő megválasztásának esélyeit. Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök megfogalmazta a szervezet választási célkitűzéseit: egy magyar képviselő bejuttatása a parlamentbe. /Pataki Zoltán: „Kettévágott” magyar tömb. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Az RMDSZ Arad megyei szervezete augusztus 30-án szervezte a szenátor- és képviselő-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlését. Megjelent Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke is, aki hozzászólásának nagyobbik részét az MPP és Szilágyi Zsolt szapulására fordította. Király András megyei elnök beszámolt négyéves képviselői tevékenységéről. Amint várható volt, a képviselőjelölteknél Király András kapta a legtöbb szavazatot, 77-et. A második Tóth Csaba 20, Pénzes Gyula 17, Albert László 15 voksot kapott. A szenátorjelölteknél Bölöni György 80–70 arányban nyert Cziszter Kálmán előtt. /Irházi János: Rangsoroló az aradi RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága úgy határozott, hogy a parlamenti választások napján szervezzenek helyi, hivatalos népszavazásokat a Székelyföld autonómiája kapcsán. Király András képviselő, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke megjegyezte: „Sajnos a civilekkel egy a probléma: nem ismerik a törvényes rendelkezéseket, s a november 30-i dátumot az általános választások miatt már eleve negatívan fogják a hatóságok elbírálni. ”Murvai Miklós az MPP Arad Megyei Szervezetének alelnöke szerint ezt úgy kell felfogni, mint egy népi kezdeményezést, egy bizonyos terület lakosságának a véleménynyilvánítását. Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke szerint nem realisztikus a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-népszavazás ötlete. /Magyar politikusok a referendum-javaslatról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

Az Arad RMDSZ-es megyei jelöltek esélyeiről Király András képviselő elmondta, a jelenlegi választási törvény nagyon sok ismeretlen elemet tartalmaz. Ezért el kell hitetni a magyar közösséggel a megyében és országosan, hogy a tét a parlamenti képviselet. /Irházi János: Parlamenti választások 2008 – RMDSZ-jelöltek és -esélyek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

Arad megyében 800-900 tanuló kezdte meg az iskolát magyar tagozaton. Több mint ezer óvodás jár magyar óvodába a 2008–2009-es tanévben. Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban Szakács Ferenc igazgató üdvözölte a megjelenteket, emlékeztetve, hogy 90 éve indult oktatás az épület falai között a katolikus egyház támogatásával. Pelligrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes nagyrabecsülését fejezte ki a tanári karnak az intézményben folyó kitartó munkáért. Király András parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 3-4 névben megújultak a megye iskolái. A 2008–2009-es tanévben 50-nel csökkent a diáklétszám a Csikyben. „Megyeszerte ilyen gondokkal indult a tanév a magyar oktatás számára” – mondta Szakács Ferenc igazgató. Nemzetiségi iskolaként annyi kedvezményt élveznek, hogy 15-ös létszámmal is indíthattak osztályt. Ezért van idén négy líceumi osztály a kilencedikes évfolyamon, az eddigi hárommal szemben. Viszont le kellett mondani az egyik szakmunkásképző osztályról, ami idén csak mechanika szakon indult. A közép- és szakiskolások száma 94, és roppant nehéz volt a toborzásuk. Két éve a Kincskereső óvoda is a Csikihez tartozik, ezért 670 növendékük van: 50 óvodás és 620 iskolás. A múlt tanévben két, most már csak egy első osztály indult a Csikyben, 18 beíratott gyerekkel. /Pataky Lehel Zsolt: Iskolanyitány a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szórványrégióinak képviselői a november 30-i parlamenti választások közeledtével az alábbi kérdésben foglalnak állást: Az új, egyéni választókerületes szavazási rendszer alapján történő voksolásra való tekintettel az a tény, hogy számos erdélyi – székelyföldi településen független jelöltek indulnak képviselői és szenátori mandátumok megszerzéséért az RMDSZ jelöltjeivel szemben, minden korábbinál nagyobb veszélybe sodorja az általános magyar érdekképviseletet. Mint a szórványmagyarság felelős képviselői, kötelességünknek érezzük felhívni a magyar választópolgárok figyelmét arra, hogy a függetlenekre leadott szavazatok amellett, hogy a román pártok jelöltjeinek kedveznek, képviselet nélkül hagyhatják azokat a szórványmegyéket, amelyek eddig parlamenti képviselettel rendelkeztek. A függetlenek által elvitt szavazatok a szórványrégiók magyarságát fosztják meg attól a parlamenti képviselettől, amely sajátos helyzetük vonatkozásában, megmaradásuk zálogát jelentheti. Bónis István, Máramaros megyei képviselő, Király András, Arad megyei képviselő, Máté András, Kolozs megyei képviselő, Székely Levente, Galac megyei képviselő. /RMDSZ állásfoglalás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Október 19-én az arad-belvárosi evangélikus-lutheránus templomban megtartott ünnepi istentiszteleten Tóthpál Béla parókus lelkész köszöntötte a résztvevőket, a Hollandiából érkezett vendégeket, Király András parlamenti képviselőt és Bognár Levente alpolgármestert. A lelkész köszönetet mondott a Luther Palota tetőszerkezetének a felújításához nyújtott támogatásért a holland vendégeknek, Király Andrásnak és Bognár Leventének. Tóthpál Béla pedig Nikodém János 1851 és 1875 között Aradon szolgált lelkész érdemeit emelte ki. Az Aradon 1846-ban alakult evangélikus egyháznak egyik oszlopos tagja volt, szolgálata alatt kezdődött el a gyűjtés a jelenlegi templom felépítéséhez. Érdemeinek elismeréseként a templomban Nikodém János-emléktáblát lepleztek le. /Balta János: Emléktábla Nikodém Jánosnak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

Kolozsváron tartotta október 27-én országos kampánynyitó rendezvényét az RMDSZ. Az eseményen jelen voltak a magyar történelmi egyházak képviselői, a civil és az üzleti szféra képviselői, továbbá a határon túli magyar pártok vezetői. Markó Béla RMDSZ-elnök felhívta a figyelmet az RMDSZ – „Együtt, tovább” – választási jelszavára. „Egymásra vagyunk utalva” – szögezte le a szövetségi elnök, hangoztatva, hogy például a Székelyföldön leadott vagy le nem adott szavazat Erdély szórványvidékein is hatással lehet az érdekvédelmi szervezet ottani választási esélyeire, és fordítva. Tarthatatlannak nevezte, hogy a magyarság helyi közösségeinek a dolgaiban Bukarestben döntenek. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál kiemelte: a romániai magyarságnak a választások előtti időszakot nem a belső vitákra, hanem az összefogásra kell alapoznia. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében rámutatott: a kisebbségek életében a választások napja sorsfordítóbb, mint a többi, és hihetetlen erőpróbált jelent az illető közösség számára. Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakcióvezetője videofelvételről üzent az erdélyi magyaroknak, hangsúlyozva: az RMDSZ jelentős szerepet játszik a romániai politikai életben. A székelyföldiek nevében Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szólalt fel, Király András a szórványban indulók, Eckstein-Kovács Péter a Kolozs megyei, Seres Dénes a partiumi jelöltek, Benke Pável a csángó-magyarok üzenetét tolmácsolta. Károlyi Béla, Nadia Comaneci egykori tornászcsillag volt edzője a határon túli jelöltek nevében szólt a jelenlévőkhöz. /P. A. M. : Kolozsváron tartotta országos kampánynyitóját az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Az RMDSZ 449 jelöltje mutatkozott be a kolozsvári hivatalos kampányindítón. „Sál, zászló, jelvény – ez egy RMDSZ-es jelölt felszerelése” – jelentette ki Takács Csaba kampányfőnök. „De nem lehetünk büszkék trianoni ostobaságunkra, második világháborús részegségünkre, hibáinkra, mulasztásainkra az elmúlt 18-19 esztendőben” – hangsúlyozta Markó Béla. /Mihály László: Sál, zászló, RMDSZ-jelvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Az Arad megyei magyarokat közös felhívásban buzdította a választáson való részvételre Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, Endreffy Lajos, a Magyar Polgári Párt Arad megyei szervezetének elnöke, továbbá a magyar történelmi egyházak képviselői. /Felhívás az Arad megyei magyarokhoz. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

„Hosszú idő utáni leggyengébb szereplése volt az Arad megyei RMDSZ-nek” – mondta el Király András képviselő és egyúttal jelölt. Az RMDSZ képviselőjelöltjei mindössze 11 730 szavazatot kaptak, ami hétezerrel kevesebb, mint amennyi egy mandátumhoz szükséges. A szenátorjelöltek ennél jobban szerepeltek és 12 897 voksot gyűjtöttek be. A helyhatósági választásokon az RMDSZ Arad megyében összesen 13 500 szavazatot kapott. Király András halványa remény arra, hogy Aradnak ismét legyen parlamenti képviselete, a fő kérdés, hogy országos szinten hány mandátuma lesz az RMDSZ-nek. /Irházi János: Király: a leggyengébb szereplés. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Király András Arad megye hamarosan leköszönő RMDSZ-képviselője elmondta, amennyiben a szövetség tagja lesz a koalíciónak, reméli, kap egy tisztséget a kormányzatban, reményei szerint, például, a Tanügyminisztériumban. „Ha nem, akkor visszamegyek tanárnak, folytatom eredeti hivatásomat” – tette hozzá. Király András kitért a választási listák körüli anomáliákra, több ezer ember nincs, elköltözött, elhalálozott, a belügy mégsem frissíti a listát. Az elkövetkező négy esztendő egyik fontos feladata lesz napra készre hozni a magyar választók névsorát. /Irházi János: Király András alternatívái. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy az új kormány összetétele számára meglepetés volt, ugyanakkor bekövetkezett, amit Markó Béla szövetségi elnök mondott: a PD-L elveszítette a tárgyalásokat, minden fontos minisztériumot a PSD szerzett meg magának. Király András reméli, hogy az RMDSZ nem lesz „teljes ellenzékiségben”. /Irházi János: Ellenzékiség mértéke. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 24./

A magyar kultúra napján tartotta meg az aradi Kölcsey Egyesület beszámoló és tisztújító ülését. Újraalakulása, 1990 óta ilyenkor is megemlékezik az egyesület tagsága névadójáról. Idén nem nézhetett túl optimista várakozással a Kölcsey Egyesület csökkenő számú tagsága a közgyűlés elé: Pávai Gyula elnök Marosvásárhelyre költözött, nem vállalhatja tovább az egyesület vezetését. Szokás szerint ezúttal is átadták Az aradi magyar kultúráért elnevezésű Kölcsey-oklevelet és mellé egy (Dinyés László budapesti művész készítette) Kölcsey-plakettet. Idén a megtiszteltetés Kövér Gábort és Ódry Máriát érte. Előbbiről Pávai laudációjában azt mondta: az Egyesület legrégibb tagja a legidősebb (98 éves) aktív magyar ember Aradon, kincsesbányája az emlékeknek, ápolója a hagyományoknak. Az Ódry Mária képzőművész sokoldalú munkásságát méltató laudációt (a szerző Berecz Gábor, az Egyesület titkára távollétében) Ruja Ildikó olvasta fel. Az elnöki beszámolóban Pávai Gyula megemlítette az elmúlt évi rendezvényeket – kulturális műsort, könyvbemutatót, megemlékezést az elhunyt Szűcs Sándorról. A színjátszók vezetését Faragó Zénó (jelenleg temesvári) színművész vette át. Pávai említette az egyesület lapját, a Havi Szemlét. A Kölcsey Egyesület nem kapott támogatást, az RMDSZ mellőzte őket a Fábián-szobor felavatása kapcsán, kifelejtették az egyesületet a tavalyi aradi magyar napokról. Kemény bírálat hangzott el az Egyesület tisztségviselőiről, Lehoczky Attila alelnökről és Berecz Gábor titkárról különböző ügyek kapcsán. Lehoczky Attila visszautasította a vádakat, a későbbiekben (bár javasolták) nem volt hajlandó tisztséget vállalni. Király András, a megyei RMDSZ és a Szabadság Szobor-Egyesület üdvözletét tolmácsolva együttműködésre szólított fel, azt javasolva az újonnan megválasztandó Kölcsey-vezetőségnek és a többi aradi magyar kulturális szervezetnek, hogy üljenek össze, és beszéljék meg a teendőket. Az ezután következő tisztújítás majdnem teljes kudarccal végződött. Elnök és alelnök nem került, s Cziszter Kálmán áthidaló javaslatára úgy döntöttek, hogy az új tisztségviselők megválasztásáig a jelenlegi testület maradjon a vezető. /Jámbor Gyula: Kövér Gábor és Ódry Mária a Kölcsey-díjas. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Tisztújító közgyűlésekre, kongresszusra készül az RMDSZ Arad megyei szervezete, amely január 24-én tartott választmányi ülésen számos határozatot fogadott el. Király András megyei elnök megerősítette, együttműködést akarnak a PD-L-vel, „hogy emberek tisztségben maradhassanak”. Felhívta a figyelmet, hogy a szervezetek ápoljanak sokkal jobb kapcsolatokat a civilekkel, a magyar közösségekkel, egyházakkal, pedagógusokkal. Most értük el a legrosszabb választási eredményt, pedig 2004-2008 között jól teljesítettünk a választók felé” – vonta meg voks-szempontból az elmúlt négy év mérlegét Király András, majd áttért a tagdíjbefizetések kérdésére, és arra, hogy tulajdonképpen az a személy számít RMDSZ-tagnak, aki befizette az éves hozzájárulását. „Akik nem járnak el testületi ülésekre, nem tartják a kapcsolatot az ügyvezető elnökséggel, azoktól megvonjuk a politikai bizalmat” – jelentette ki vonalat Király András, negatív példaként hozta fel „a legfiatalabb önálló településünket”, nyilvánvalóan Kisiratosra utalt. „Nem lesz többé olyan, hogy valaki bizalmat kap a tulipán ernyője alatt, aztán ezt saját kft. -ként kezeli” – mondta. /Irházi János: RMDSZ-választmány Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./

Feszültté tette a politikai légkört a magyar vezetők eltávolításának perspektívája. Az „etnikai tisztogatás” látható mindenütt. A Hargita megyei egészségügyi igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi szóvá tette, hogy a magyar intézményvezetők elleni „etnikai tisztogatás” a háttérben már kezdetét vette. Például az ő tisztségét a Szociáldemokrata Párt (PSD) Hargita megyei szervezete már kiszemelte egyik embere számára. – A versenyvizsga eredményét máris ismerni lehet, jegyezte meg az intézményvezető. Háromszéken még nem váltottak le magyar intézményvezetőket, de „készülnek rá”. A két kormányzó párt – a PSD és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) – Szatmár megyei vezetői egyezményben rögzítették, hogyan osztják el egymás közt a helyeket. Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ – és egyben a megyei tanács – szerint mindenképpen tárgyalni kell az igazgatói helyek megtartásáról. Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke nem tudott érdemben nyilatkozni arról, hogy várható-e igazgatócsere az önkormányzat fennhatósága alá tartozó intézmények élén, a Maros megyei RMDSZ szervezete tárgyalásokat kezdeményezett a kormánypártok megyei vezetőivel. Bihar megyében sem lehet még pontosan tudni, kiknek kell távozniuk a megyei közintézmények éléről, jelezte Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke. Aradon Király András megyei RMDSZ-elnök azt nyilatkozta, tárgyalni próbálnak a PD-L és a PSD helyi szervezeteivel arról, hogy a megye közintézményeinek vezetőségében megtarthassák a szövetség egyes tagjait. /Erdélyi magyar ómen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Politikai körökből értesültem, hogy leváltanak tisztségemből, sőt, már utódomat is megnevezték dr. Braic Emilia, maroshévízi orvos személyében – jelentette ki dr. Tar Gyöngyi, a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság igazgatója. Az új egészségügyi miniszter kijelentései alapján mintegy 20 százalékos létszámcsökkentésre számítanak az igazgatóságon. /Forró-Erős Gyöngyi: Leváltják dr. Tar Gyöngyit? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./

Március 15-én Aradon a Szabadság-szobornál mintegy 300-400 ember előtt hangzott el a román és magyar himnusz, majd Bölöni György az Arad Megyei RMDSZ nevében köszöntötte az ünnepség résztvevőit, a megye és Arad város vezetőit. Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke mondott beszédet, majd a koszorúzás következett. Az aradi megemlékezés az Aradi Ioan Slavici Színházban folytatódott, ahol Bognár Levente aradi alpolgármester köszöntőjét követően a Kisiratosi Férfikórus énekelt 1848-as dalokat, majd a kolozsvári Tarisznyás együttes adott elő népdalokból álló műsort. /Jámbor Gyula: Arad. Idei jelszó: összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

Az RMDSZ Arad megyei szervezete március 28-án tart tisztújító közgyűlést, amelyen, az elnöki székre az egyedüli jelölt Király András jelenlegi elnök. Kifejtette: „Nekünk, akik RMDSZ segítséggel jutunk valamilyen tisztségbe, sosem a funkció határozza meg a tevékenységüket, hanem, hogyan tudjuk a közösséget szolgálni, mind többet tenni a magyar közösség érdekében.” A 2002-es statisztikai adat szerint az Arad megyei magyarság majdnem 50 ezres. Meg kell nézni, mi a helyzet az oktatási intézményekben, milyen a gyermeklétszám, hányan látogatják az egyházakat. Van, aki magyarnak vallja magát és vállalja, hogy a közösség aktív tagja, és vannak, akik csak tiszteletből tartják meg magyarságukat. A megyében az RMDSZ létszáma évenként fogy. Átlagban minden megyében az ott élő magyarságnak 50 százalék alatti aránya szavazott az RMDSZ-re, néhány kivételtől eltekintve, mint Szilágy, Bihar vagy Maros. Arad megyében a magyar gyermekek fele nem magyar iskolába jár. /Irházi János: „Próbáljuk mi megérteni az embereket”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 28./

Kiss Sándor maradt a Bihar megyei RMDSZ elnöke, miután a március 28-i választmányi ülésen a résztvevők többsége bizalmat szavazott a vállalkozónak, aki egyedüli jelölt volt. Kiss 262 szavazatot kapott, két voks érvénytelen volt, míg 11-en ellene szavaztak. Újraválasztották a hétvégi választmányi ülésen az RMDSZ Arad megyei elnökét is, Király András így az ötödik mandátumát tölti a szervezet élén. A 62 éves politikus szintén egyedüli jelölt volt, a 191 szavazatból 130-at szerzett meg, 41-en ellene voksoltak, míg 14 szavazat érvénytelennek bizonyult. /Pap Melinda: Régi-új elnök Bihar és Arad megyében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Irházi János újságíró azt hitte, hogy március 28-án, az aradi RMDSZ tisztújító gyűlésén a programról lesz szó, melyet 1996 után először, az ellenzéki szerepre szabtak. Szó volt arról, hogy változtatni, fiatalítani kell, meg építeni a közösséget, beszélgetni kell az emberekkel, fogy a magyar. De nem volt új, konkrét cselekvési program. Erre szükség van, mert vége a letelefonálós világnak. Király Andrást biztosan hidegzuhanyként érte meg a 41 ellenszavazatot. Amihez hozzá kell csapni a 14 érvénytelent. /Irházi János: Beszorult mondatok. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

Még húsvét előtt vitafórumot szerveztek a Nyugati Jelen honlapján arról, ki, mit javasol az RMDSZ-nek Arad megye magyar közösségével való kapcsolatuk javítására. A vitafórum következtetéseit Király András megyei elnök, Tóth Csaba ügyvezető elnök, Cziszter Kálmán alelnök vonta meg. Király András szerint szükség van arra, hogy megtudják, hogyan képzelnének el a tagok egy jobban működő szervezetet. A 37 hozzászólás egy része kapcsolódik a témához. Elfogadják, hogy kommunikációs problémái vannak a szervezetnek. Ezért hivatalos szóvivőt fognak kinevezni. Ugyancsak fontos a nyitás. A szociális kérdéssel a nagyobb pártok sem tudnak foglalkozni. Elhangzott, hogy az RMDSZ vezetői vidékre csak pénzért mennek ki. Király András ezt visszautasította. Az sem helytálló, hogy csak négyévenként járnak ki, mert évente mennek a szervezetekhez. Cziszter Kálmán szerint a vitakultúra alacsony, az emberek álnevek mögé bújnak. Felmerült több hozzászólásban a fiatalítás igénye. Ez megtörtént. Tóth Csaba szerint fontos a kommunikáció kérdése, az RMDSZ a hétköznapokon elhanyagolja a sajtójelenlétet. /Irházi János: RMDSZ-reagálás a vitafórumra. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./

Simonyifalván a szokásos falunapokhoz mindig hozzájött valami jellegzetesen helyi is: a Simonyiak házának vagy a második világháborúban elhurcolt helybeli németek emlékhelyének felavatása, kopjafaállítás stb. – idén az egykori kisvasút emlékhelyének leleplezése. A művelődési otthonban tartott szimpóziumon a felszólalók az Európai Unió összefüggésében értékelték a helyi közösségek, régiók gondjait, megvalósításait. Király András Arad megyei RMDSZ-elnök azt emelte ki, hogy a Körösközben és a megyében élő és tenni akaró magyar közösségek vannak, amelyeket képviselni kell, hogy megmaradjanak és fejlődjenek. Dancs László, Gyula város volt polgármestere arról szólt, hogy a több száz éve összetartozó természetes régiókban milyen hasznos az újra egymásra találás. A simonyifalvi rendezvények vissza-visszatérő résztvevője, br. Simonyi Imre közéleti szerepéről Dancs László tartott előadást, a nagyszalontai művész, Bagosi Imre Tibor kultúrotthonban kiállított grafikáit és fotóit Miklós János festőművész értékelte. Simonyifalvára 1906-ban érkezett el a Gyuláról a Körösközbe tartó kisvasút. A falu központjában, a kisvasút egykori megállójának helyén felavatták a kisvasútra emlékező emlékművet. A kisvasút 1919-i közlekedett a településen. /Jámbor Gyula: VIII. Simonyi-napok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

Augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepén az Arad megyei RMDSZ – immár hagyományosan – meghívta tagjait, szimpatizánsait, hogy együtt ünnepeljenek. Az ünnepi összejövetelt Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke és Bognár Levente megyei választmányi elnök, alpolgármester nyitotta meg, emlékeztetve, hogy a magyarság első királyát, első szent királyát, államalapítóját ünnepeljük, és jó lenne, ha ezt még legalább ezer évig megtehetnénk itt, Aradon is. Király Árpád marosi főesperes annak a reményének adott hangot, hogy ez a nap közösségformáló alkalom. /Kiss Károly: István-napi összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

Szeptember 1-jétől Király András történelemtanár és Hadnagy Éva kémiatanár személyében új igazgatója, illetve aligazgatója van az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak. A döntést szeptember 1-jén közlik az iskola tantestületével, akkor iktatják be az új vezetőket – nyilatkozta Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes. Az eddigi igazgató, Szakács Ferenc összesen hét évig vezette az aradi önálló magyar tannyelvű iskolát, megbízatása most járt le; a volt aligazgató, Matekovits Mária júniusban nyugdíjba vonult. /Új vezetőség a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Szeptember elsejétől Király András Arad megyei RMDSZ elnöke, volt parlamenti képviselő, történelemtanár személyében új igazgatója van az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak. A Csiky az aradi magyarság egyik fontos szellemi intézménye, az egyetlen olyan önálló iskola a megyében, amelyikben első osztálytól az érettségiig magyarul tanulhatnak a magyar gyerekek. Király András elmondta, minisztériumi döntés alapján Arad megyében körülbelül hétszáz állást kell megszűntetni. Az iskoláknak le kell faragniuk az állományukból bizonyos normaszámot, ez a Csiky esetében kilenc normát jelent. Nincs meghatározva, hogy pedagógus, tanügyi kisegítő, vagy nem tanítói személyzet. Közben az órákat meg kell tartani, és ki kell fizetni. Király András szeretné, ha a Csiky módszertani központja lenne az Arad megyei magyar oktatásnak. Királynak szememre vetették, hogy politikusként érte ezt el az igazgatói tisztséget, de ő azzal érvelt, hogy szívügye a Csiky. Arra a kérdésre, RMDSZ-elnökként hogy fog dönteni, ha életbe lép a tanügyi törvény reformja, mely szerint az iskolaigazgatók és -aligazgatók nem lehetnek párttagok, Király kitérően felelt: „Látta valaki a tervezetet? Ha életbe lép, akkor majd meglátjuk. Különben az RMDSZ nem párt. ” /Pataky Lehel Zsolt: Interjú Király Andrással. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

A romániai magyar tanfelügyelők, módszertani szakfelügyelők országos tanácskozása kezdődött meg szeptember 7-én Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban. Az iskolakezdés előtt az érintettek számba veszik az anyanyelvű oktatás helyzetét, kitérve a diáklétszám, a kinevezések, a tanszerek és az infrastrukturális beruházások körüli problémákra. A több mint ötven részvevőt Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi főosztályának (nyugdíjazás előtt álló) vezérigazgató-helyettese köszöntötte, majd Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes vázolta fel a megye magyar oktatásának – főleg a diák- és tanárhiány miatt nem túl rózsás – helyzetét, végül a házigazda Király András, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója beszélt az aradi magyar oktatás, közelebbről a mostani magyar iskola történetéről. Pásztor Gabriella, az Oktatási Minisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatója elismerően szólt az aradi magyar pedagógustársadalom és a magyar közösség vezetőiről. Néhány jelenlévő elpanaszolta, hogy sok helyütt a román főtanfelügyelők, iskolaigazgatók még mindig próbálják akadályozni a magyar oktatást. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar pedagógusok országos tanácskozása Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 19-i ülésén felértékelődtek az erdélyi, helyi jellegű problémák. Vitát váltott ki a háromszéki területi szervezetek egyesítése, valamint a marosvásárhelyi városi tanács RMDSZ-frakciójának egyik állásfoglalása, amellyel hozzájárult ahhoz, hogy a tömeggyilkosnak tartott Stefan Gusa tábornoknak szobrot állítsanak. Szó esett az új oktatási törvénycsomagról is, amely egyik rendelkezésével hátrányos helyzetbe szorítja szórványban az anyanyelvű oktatást. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy tévednek az RMDSZ-en kívüli bírálóik, akik sokszor alternatívaként mutatják fel a bukaresti és az erdélyi politizálást. A csíkszeredai nagygyűlés hozadéka az, hogy összefogást nyilvánítottak ki a Hargita, Kovászna és Maros megyei magyar önkormányzati vezetők, akik megerősítették az autonómia iránti igényüket. Az RMDSZ elnöke bírálta a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt által szervezett székelyudvarhelyi önkormányzati nagygyűlés résztvevőit, akik azt hiszik, hogy kiáltványokkal és memorandumokkal megoldhatók a kitűzött célok. Markó a szlovák nyelvtörvény ügyét hozta fel arra, hogy Európa nem hajlandó beleszólni az ilyen problémákba. Király András, Lakatos András és Kötő József azt kifogásolta, hogy az új közoktatási törvény szerint 200-ról 300-ra emelték a minimális kötelező diáklétszámot ahhoz, hogy egy iskola jogi személyiséget nyerjen. Lakatos szerint ez lefejezi szórványban az anyanyelvű oktatást. Az SZKT állásfoglalásában felszólította a pozsonyi parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a módosított szlovákiai nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív intézkedéseket. Elfogadta az SZKT azt a határozattervezetet, amely a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) összetételéről rendelkezik: az RMDSZ a helyek 75 százalékéra (84 hely), az EMNT pedig 25 százalékára (28 hely) tarthat igényt. /Borbély Tamás: Erdélyi hangsúlyeltolódás az RMDSZ politizálásában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./ A Kulturális Autonómia Tanácsban megfigyelői és tanácskozási joggal meghívást kapnak a magyar történelmi egyházak képviselői is. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról tájékoztatott, hogy szeptember végére elkészül választási programja, egy hete pedig elkezdődött azoknak a támogatói aláírásoknak az összegyűjtése is, amelyek a választáson való indulásához szükségesek. /Salamon Márton László: BeKATtant” autonómia. A Kulturális Autonómia Tanács összetételéről döntött az SZKT Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozatába illeszkedő Alma Mater-napok és a X. Véndiák-találkozó keretében október 2-án megnyílt Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban a pécskai Laukó Katalin festménytárlata. A szervező pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke, Nagy István köszöntő szavai után az iskola igazgatója, Király András méltatta az iskola életében premiernek számító eseményt. /Kiss Károly: Laukó Katalin tárlata a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

Nyolcadikos gyermekek szüleiben már tanévkezdéskor felmerült, hogy jó volna IX. osztályt indítani Pécskán a 2-es sz. Általános Iskolában. Megbeszélést tartottak, erre meghívták Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettest és Király Andrást, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökét, a Csiky igazgatóját is. A szülők azzal éveltek, hogy aki nem akarja vagy tudja finanszírozni az Aradra való ingázást, inkább a pécskai román líceumba íratja gyermekét, s így tucat számra vesznek el diákok a magyar oktatás számára. Király András mint az RMDSZ megyei elnöke mondta, jó volna az aradi magyarságnak mezőgazdasági képzést biztosító osztály, a pécskai mezőgazdasági kilencedik pedig szélesítené a képzési palettát. Azután amikor a Csiky igazgatói minőségében beszélt, akkor kifejtette, ellenzi a tervet. – Arad megyében meg kell őrizni a minőségi magyar oktatást, ez viszont kizárólag egy erős iskolaközpontban valósulhat meg, amely rendelkezik bentlakással és minden egyéb feltétellel – magyarázta Király András, majd nyíltan kijelentette, hogy nekik konkurencia lenne egy pécskai kilencedik. Pellegrini Miklós kifejtette, mindenkinek joga van minőségi oktatáshoz a lakhelyéhez legközelebbi iskolában. A törvény viszont nem ad lehetőséget arra, hogy a nyolcadik után a gyermekek ugyanabban az iskolában járják ki a kötelező tízet. Végül abban egyeztek meg, hogy a jövő héten az Arad megyei iskolavezetők számára szervezendő megbeszélésen napirendre tűzik a pécskai kilencedik osztály kérdését. /Irházi János: Szülői kezdeményezés Pécskán. Kilencedik osztályt szeretnének a 2-esben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

Nagy István meglepődve olvasta a Nyugati Jelen december 12-i számában megjelent „Szülői kezdeményezés Pécskán – Kilencedik osztályt szeretnének a 2-esben” című riportot. Immár sokadszor lehet szembesülni az Arad megyei magyar oktatási stratégia hiányával. Nem készült el Matekovits Mihály idejében, mert – mint mondta – ilyesmire nincs szükség. Király András, és Nagy Gizella oktatási alelnöksége alatt sem készült el. Talán 1991-ben mondta Matekovits Mihály, akkor, amikor pécskai szülők, közöttük Bacsilla Sándor azt szerették volna, hogy a helyi magyar kilencedik tartozzon a Csikyhez, hogy olyat, hogy kihelyezett osztály nem ismer a romániai oktatási rendszer. Időközben gyermekhiány miatt megszűnt a pécskai román középiskolába indított magyar osztálysor, de a Csiky kínálatába mindmáig nem került be a most ismét szóba hozott Arad megyei magyar tannyelvű mezőgazdasági szakképzés. Nem csoda, hogy Király András iskolaigazgató nem lelkesedik az ötletért. Két-három éve parlamenti képviselőként még Aurel Ardelean PRM-s szenátorral arról ábrándozott, hogy az üres Zágoni Iskola épületében kihelyezett egyetemi fiókot kellene indítani. /Nagy István, Pécska: Stratégia híján. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 14./ Előzmény: Irházi János: Szülői kezdeményezés Pécskán. Kilencedik osztályt szeretnének a 2-esben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12.

December 28-án megalakulásának huszadik évfordulóját ülte Aradon az RMDSZ, amely 1989 decemberében más néven jött létre. Az ünnepségen Bognár Levente aradi alpolgármester mondott beszédet. Az elmúlt húsz esztendő történéseit az aradi magyarság érdekképviseleti szervezetének három eddigi vezetője elevenítette fel. Hosszú Zoltán ügyvéd, a román parlament későbbi szenátora elmesélte: 1989. december 23-án néhány aradi – köztük a már elhunyt Kovách Géza történész – Ujj János lakásán találkoztak, és beszélgettek arról, mit kellene tenni az aradi magyarságért. A programot 12 pontban fogalmazták meg, ami a megújult aradi napilap, a Jelen december 26-i lapszámában látott napvilágot. (Időközben az újság néhány számát a lövöldözések miatt csak plakátszerű kiadásban lehetett megjelentetni.) Az utókor számára dokumentumként is érdekes lehet, hogy a 12 pont többek között az anyanyelv szabad használatát, nemzetiségi minisztérium felállítását, szabad magyar nyelvű sajtót és oktatást, a kulturális és történelmi örökség ápolását, az asszimilációs politika leállítását, a magyar feliratok és nevek szabad használatát, a tényleges és teljes vallásszabadságot irányozta elő. Az 1989. december 26-i ülésen megalakult az aradi Román Demokrata Front magyar nemzetiségű lakosságának ideiglenes intézőbizottsága, amelynek elnöke Hosszú Zoltán, alelnöke Cziszter Kálmán mérnök és Tokay György ügyvéd, titkára Ujj János tanár lett. 1991 tavaszától az elnöki stafétát Cziszter Kálmán vette át. „Kemény iskola volt azoknak, akik a parlamentben – Hosszú Zoltán, Tokay György – képviselték a magyarságot, és a többieknek, akiknek meg kellett tanulniuk a politizálást”, mondta el azt utód, Király András tanár, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Kifejtette: „Bár számunk csökkent, ahhoz elegen vagyunk, hogy megvalósítsunk olyan dolgokat, amelyeket az elején célul tűztünk ki”. Szórvány vagyunk, de vannak polgármestereink, alpolgármestereink, volt magyar alprefektusunk, megyei tanácsi alelnökünk, kezdettől fogva sikerült megőriznünk parlamenti képviseletünket, képviselőink vannak hivatalokban, ahol a magyar érdekekért kell kiállni” – tette hozzá. /Jámbor Gyula: Húszéves az aradi RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./