Schmitt Pál aláírta a Sapientia kollégiuma alapító okiratát
Marosvásárhelyi látogatásának második napján Schmitt Pál, Magyarország elnöke munkareggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőit, majd a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemen részt vett a Magyarok XXI. elnevezésű fórumon. Ezt követően mondta el ünnepi beszédét, majd az egyetem rektorával és az alapítvány elnökével közösen kézjegyével látta el a Sapientia első marosvásárhelyi diákkollégiumának alapító okiratát.
Dr. Dávid László, az egyetem rektora köszöntő beszédében kihívásnak nevezte egy új intézményrendszer kiépítését. Hangsúlyozta: az EMTE közösséget teremtett, esélyt az alkotó magyar kisebbségnek, s örömének adott hangot, hogy végre van politikai akarat, amely ráfigyel, segít.
Szépet, jót csak a szíveddel láthatsz
A magyar államfő ünnepi beszédében kijelentette: egyre jobban rájön annak a mondásnak az igazára, hogy ameddig a szem ellát, az a látóhatár, az országhatár az, ameddig az útlevél érvényes, de a nemzethatár az, amíg a szíveddel ellátsz. Majd a kis herceget idézte, hogy szépet, jót csak a szíveddel láthatsz. A köztársasági elnök egyik küldetésének a magyar nemzet összefogását nevezte.
A magyar nyelv maradjon meg olyan szépnek, amilyen
Citius, altius, fortius! Az olimpiai jelszót idézve – Gyorsabban, magasabbra, erősebben! – elmondta: amikor letette a köztársasági elnöki esküt, három dolgot vállalt. Elsősorban, hogy mindent megtesz azért, hogy a magyar nyelv maradjon meg olyan szépnek, amilyen, és érjük el, hogy a magyar fiatalok, bárhol élnek, szépen, választékosan beszéljenek magyarul. Másodsorban vállalta, mindent megtesz azért is, hogy a fiatalok egészségesek legyenek, mert ép testben lakozik ép lélek. Végül azt is vállalta, hogy annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak lehet, mert a tanulás, a tudás a legfontosabb dolog. Ezért is „bábáskodott” szívesen a Sapientia kollégiuma alapkőletételénél.
Az életfogytiglani tanulás fontosságát hangsúlyozva biztatta a diákokat, ne dőljenek hátra, mert mindig és mindenhol lehet jobbat és jobban csinálni.
Fontosnak tartja, jelentette ki, hogy a Sapientián magyarul tanulnak a fiatalok, „magyarul töltenek fel tudással fiatal lelkeket”, azonban a legfontosabbnak azt nevezte, hogy miként lehet majd hasznosítani, amit itt adnak.
Ha a tudás fontos, mutatott rá, akkor a tudás felé vezető út is fontos, minőségi diákokra van szükség. ”Semmi sem fontosabb, mint a minőségi oktatás, minőségi diákokkal”. Gratulált az egyetem vezetőségének, hozzátéve, hogy Bukarestben az államfőtől a kormányfőn át, a parlament két háza elnökeiig mindenkitől a Sapientia akkreditálását kérte, mert ez amellett, hogy elismerése az itt folyó munkának, lehetőséget ad arra is, hogy a magyar kormány folyamatos támogatása mellett a román kormány is támogassa, anyagilag és erkölcsileg. Végül Isten áldását kérte az egyetem munkájára.
Sem az elnök, sem a kormányfő számára nem idegen a szubszidiaritás elve
A találkozó végén tartott rövid sajtótájékoztatón a magyar államfő kijelentette: – Mindenhol, ahol a tudás gyarapításán fáradoznak az emberek, és tanítják a következő generációkat, fontos dolog történik. Ezért is találkoztam a Sapientia tanáraival és diákjaival, amely nemzetközi elismerésnek is örvend, és ha minden jól megy, a nyáron az akkreditálására is sor kerül. Felhívtam a figyelmet, hogy missziót teljesítenek, s a magyar kormány büszke lehet rá, hogy ez az egyetem magyar támogatással működik. Azon leszek, hogy mindenhova, ahol tanulásról van szó, határon innen vagy túl, megpróbáljak személyesen elmenni és hitet tenni amellett, hogy ha azt akarjuk, hogy Magyarország, a magyar nemzet tudásalapú legyen, oda az oktatás vezet, minőségi iskolák és egyetemek, erkölcsileg és anyagilag megbecsült tanárok és jó szándékú, ambiciózus diákok. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, amennyiben megtörténik az egyetem akkreditálása, lehetőség nyílik arra, hogy a román kormány is támogassa és elismerje az itt folyó oktatási tevékenységet.
Arra a felvetésre, hogy egyes magyar szervezetek támogatást várnak tőle az autonómiatörekvéseik kivitelezésére, Schmitt Pál kijelentette: – Az autonómia kérdése minden tárgyalásom során felmerült, és úgy látom, hogy sem az elnök úr, sem a miniszterelnök úr számára nem idegen gondolat a szubszidiaritás elve, hogy azokra az emberekre bízzák a döntéseket, akik a legközelebb vannak az egyes ügyekhez.
Cáfolta a hírt, amely szerint nem találkozott az RMDSZ felső vezetésével. Mint mondta, Markó Béla mellett ült a kormányfő fogadásán, és az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés után, este Kelemen Hunor művelődési miniszterrel is találkozott.
Románia schengeni csatlakozásában Magyarország segítségéről biztosított. Mint mondta, eddig a tudást, a meglévő tapasztalatot adták át, most a diplomácia, a politika eszközei következnek, hogy meggyőzzék azokat az országokat, amelyeknek még fenntartásaik vannak, és nem hisznek abban, hogy Románia és Bulgária felkészült erre a felelős lépésre
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

Lobbit kértek Schmitt-től
Egyházi és egyetemi vezetőkkel találkozott a magyar köztársasági elnök
Az ingatlan-visszaszolgáltatások lassú üteméről és ennek okairól tájékozódott Schmitt Pál magyar köztársasági elnök, amikor romániai látogatásának második napján Marosvásárhelyen együtt reggelizett az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel.
Az ÚMSZ kérdésére Kató Béla református püspökhelyettes elmondta, azért vitték Schmitt elé a restitúció kérdését, mert – bár az idevágó törvény közel tíz éve megszületett – a folyamat nem halad a kellő gyorsasággal.
„A helyi önkormányzatok több mint százötven pert indítottak az erdélyi egyházak ellen, kérve a visszaadás dokumentumának semmissé nyilvánítását, ezzel tulajdonképpen megállítva a folyamatot” – mondta el Kató.
A köztársasági elnök megígérte, hogy minden lehetséges fórumon szót emel az egyházak érdekében, felhívja a figyelmet a szerepükre és arra, hogy azonos bánásmódban részesüljenek a többi romániai felekezettel. A kettős állampolgárság megadásáról szólva, elhangzott, hogy az egyházak szerepe ebben a helyes tájékoztatás, az igazolások, az iratok összeállításának az elősegítése lesz.
Harmincszor Sapientia
„A Sapientia szót tegnap (hétfőn, a Traian Băsescu államfővel és Emil Boc kormányfővel folytatott tárgyaláson – szerk. megj.) legalább harmincszor mondtam ki, kértem az akkreditáció megadásának a támogatását, amely elismerés a tanároknak, a diákoknak, lehetőséget ad a mindenkori magyar kormánynak és a román kormánynak is az egyetem támogatására”– fogalmazott Schmitt Pál a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Műszaki és Humántudományok Karán rendezett ünnepségen.
A magyar köztársasági elnök szerint nagyszerű dolog, hogy az EMTE-n magyar nyelven lehet tanulni, és nagyon fontos az is, hogy ez a tudás hasznos, piacképes legyen a világban. Schmitt kifejtette, magyar államfőként az a feladata, hogy összefogja a magyar nemzetet.
Emlékeztetett arra a három fogadalomra, amelyet elnöki mandátuma elején hirdetett meg. E szerint mindent el akar követni, hogy a magyar nyelvet ne hagyjuk veszni, hiszen a nyelv ápolásra, szeretetre és gondozásra szorul. Ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a magyar fiatalok mind szellemileg, mind lelkileg, mind fizikailag egészségesek legyenek. Azt is „megfogadta”, hogy köztársasági elnökként annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak tud.
Dávid László: az EMTE nem maradhat semleges
Dávid László, az EMTE rektora arról beszélt, hogy minden korban nagy kihívást jelentett az egyetemépítés, ugyanis annak elsősorban a középszerűség megszüntetését kell jelentenie. „Ugyanakkor az egyetemnek semlegesnek is kell maradnia, ugyanis ezt törvény írja elő, de vajon lehet-e semleges az, aki el akar érni valamit?” – tette fel a kérdést Dávid László, aki szerint az erdélyi magyar egyetem nem lehet teljesen semleges, állást kell foglalnia a nemzeti kérdésekben, az autonómia ügyében.
„Most megvan a politikai szándék arra, hogy ránk is figyeljenek” – hangsúlyozta a rektor. A köztársasági elnök kézjegyével látta el az egyetem kollégiumának alapító okiratát és az egyetem emlékkönyvét, majd elhelyezte az egyetem új kollégiumának az alapkövét.
Jubiláltak Nagyváradon
Schmitt Pál Nagyváradon fejezte be kétnapos romániai útját, ahol tegnap délután részt vett húsz éve alapított Sulyok István Református Főiskola, valamint ennek jogutódja, a tíz éve létrehozott Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) jubileumi ünnepségén. A nagyvárad-újvárosi templomban tartott esemény kezdetén Tőkés László EP-alelnök megemlékezett a vasárnap elhunyt Toró Tibor atomfizikusról.
A volt református püspök felhívta a figyelmet arra, hogy Schmitt Pál látogatása úgy is értelmezhető, mint annak az adósságnak a törlesztése, amelyet az anyaország felhalmozott a határon túli magyarokkal szemben.
Szándéknyilatkozat az erdélyi felsőoktatásról
Ünnepi beszédében Schmitt Pál az anyanyelvi oktatás fontosságát hangsúlyozta, és annak jelentőségét, hogy magyarul lehetnek tudóssá az itt tanulók. A jubileumi ünnepség keretében Schmitt Pál „védnöksége alatt” Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora, valamint Dávid László, az EMTE rektora aláírták az Erdélyi Magyar Felsőoktatás megalkotásáról szóló szándéknyilatkozatot, melynek lényege az erdélyi magyarság számára létfontosságú anyanyelven szerveződő önálló egyetemi rendszer kiépítése.
Schmitt: Fontos a magyar nyelvű, piacképes tudás
Nagyszerű dolog, hogy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) magyar nyelven lehet megszerezni a tudást, és nagyon fontos az is, hogy ez a tudás hasznos, piacképes legyen a világban – mondta Schmitt Pál kedden, Marosvásárhelyen, az oktatási intézmény Műszaki és Humántudományok Karán rendezett ünnepségen.
A köztársasági elnök az egyetem zsúfolásig telt aulájában szívhez szóló beszédet tartott a jelenlévők – köztük diákok – előtt. Kifejtette: a Magyar Köztársaság elnökének az a feladata, hogy összefogja a magyar nemzetet. Emlékeztetett arra a három fogadalomra, amelyet elnöki mandátuma elején hirdetett meg. Eszerint mindent el akar követni, hogy a magyar nyelvet ne hagyjuk veszni, hiszen a nyelv ápolásra, szeretetre és gondozásra szorul. Ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a magyar fiatalok mind szellemileg, mind lelkileg, mind fizikailag egészségesek legyenek. Azt is „megfogadta”, hogy köztársasági elnökként annyi oktatási intézménybe látogat el, amennyibe csak tud.
Fontosnak tartotta, hogy az erdélyi egyetemen a tudást magyarul szerzik meg a fiatalok, de az sem közömbös, hogy az ott kapott tudás hogyan hasznosul, a diploma segítségével el lehet-e helyezkedni, vagyis versenyképes tudásról van-e szó – mondta a köztársasági elnök. Felhívta a figyelmet a „minőségi tanulás fontosságára”, és a jelen lévő diákokhoz fordulva hozzátette, hogy ehhez „minőségi diákokra” is szükség van.
A köztársasági elnök osztotta az intézmény vezetőinek véleményét, miszerint nagyon fontos az egyetem akkreditációja, amely a román állam támogatását is jelentheti. Dávid László rektor köszöntőjében ugyancsak az egyetemen szerzett tudás hasznosulásáról beszélt. Megállapította: egy oktatási intézménynek természeténél fogva semlegesnek kell lennie, Erdélyben egy magyar egyetem mégsem lehet teljesen semleges. Állást kell foglalnia a nemzeti kérdésekben, például az autonómia témájában, hiszen nagyban függ ettől is az egyetem finanszírozásának ügye. Megállapította: „most megvan a politikai szándék arra, hogy ránk is figyeljenek”.
A köztársasági elnök az ünnepség előtt, zárt ajtók mögött részt vett a Magyarok XXI. című fórumon az egyetem szenátusi termében. A program fénypontja volt az új kollégium ünnepélyes körülmények között lezajlott alapkőletétele.
Schmitt Pál az előző napon késő este tanácskozott a romániai magyarságot képviselő különböző szervezetek képviselőivel, így Kelemen Hunorral, az RMDSZ– kulturális miniszteri mandátuma idejére tisztségéből felfüggesztett –ügyvezető elnökével, Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével, valamint Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt és Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. Schmitt Pál kedden reggel erdélyi magyar egyházi főméltóságokkal folytatott megbeszélést reggeli keretében.
Közös feladat az egyetemek továbbfejlesztése
Az egyetemek továbbfejlesztése, oktatási kínálatának és kutatói bázisának bővítése a romániai magyarság és az anyaország közös feladata – hangsúlyozta kedden, Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) jubileumi ünnepségén Schmitt Pál, aki a Nagyvárad-Újvárosi templomban elhangzott beszédében megállapította: sokáig pusztán vágy volt, hogy a másfél milliós romániai magyar közösség szülőföldjén, anyanyelvén végezhesse felsőfokú tanulmányait. Tíz esztendővel ezelőtt ez a vágy valósággá lett, hatalmas történelmi hagyományain újjáéledt a partiumi és az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás. A Partiumban vagy Erdélyben nemzedékek féltve őrzött reményéből, elfojtott vágyaiból, meghurcolt életéből és bátor kiállásából épülhetett fel a magyar oktatás egésze – mondta Schmitt, aki felhívta a figyelmet: a romániai magyarság megmaradásának egyik fontos feltétele, hogy úgy kell kialakítani a szakokat, a képzéseket, hogy a végzettek hivatásukat is a szülőföldjükön képzeljék el.
Tőkés László Orbán Viktor szavait idézte, amelyek szerint „az anyaországnak súlyos adóssága van a határon túl élő magyar nemzettársakkal szemben, 2004. december 5. szégyenfoltja tisztításra várt”. Tőkés szerint Schmitt Pál látogatása ennek az erkölcsi tartozásnak a törlesztését szolgálja. Tőkés úgy fogalmazott: a köztársasági elnök jelenléte azt is elősegíti, hogy a határon túli magyarok szilárdan megőrizzék hitüket és magyarságukat.
Antal Erika, Totka László, Új Magyar Szó (Bukarest)

Markó: nagy dilemma, hogy folytatnom kell-e az RMDSZ élén
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tegnap egy rádióinterjúban azt mondta: „valóban hatalmas dilemmát” jelent számára, hogy folytatnia kell-e tevékenységét az RMDSZ élén. Hozzáfűzte: még nem döntött arról, hogy versenybe száll-e egy újabb elnöki mandátumért a 2011. februári kongresszuson.
Az RMDSZ szövetségi elnöke azt követően nyilatkozta ezt, hogy a Gândul napilap azt írta, Markó Béla lemondhat a megmérettetésről a szervezet jövő évi kongresszusán. A lap tudni véli, Markó Kelemen Hunort támogatná az RMDSZ elnöki tisztségére, de nem kizárt, hogy Borbély László is versenybe száll.
„2011 februárjában tisztújító kongresszust tart az RMDSZ. Ha folytatni akarom elnöki tevékenységemet, újabb mandátumra kellene pályáznom. Jelenleg még nem döntöttem erről. 1989 decembere óta vagyok a politikai életben, és valóban hatalmas dilemma számomra, hogy folytatnom kell-e, de, a megfelelő pillanatban döntök erről” – nyilatkozta Markó.
A Gândul napilapnak RMDSZ-en belüli források azt nyilatkozták, hogy Markó Béla Kelemen Hunor művelődési minisztert, az RMDSZ ügyvezető elnökét támogatná az elnöki tisztségért folyó versenyben. „Markó Béla vissza akar vonulni. Jelenleg ez a helyzet, de, persze, még változhat”, nyilatkozták a források.
Ugyanezen források szerint, amennyiben Markó úgy látja, hogy az általa támogatott jelöltnek nem lesz elég ereje, hogy megnyerje a belső harcot, akkor maga száll versenybe az elnöki tisztségért.
„Az ellenfelek tábora még nem eléggé körülhatárolt. A szövetségen belül Borbély László indulásáról beszélnek, de szóba került még Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök és Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető neve is” – állítja a Gândul.
A lap szerint a Markóhoz közel álló Borbély szeretne az RMDSZ élére kerülni, és kérte is a szövetségi elnököt, hogy őt nevezze meg utódjaként.
„Miután elutasították kérését, Borbély a szövetségen belül kampányol, alternatívát kínál a Markó-féle politizálásra. A kongresszuson Borbély a Demokrata Liberális Párttal való szakítást szorgalmazhatja a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal való szövetkezést javasolva.
Néhány demokrata liberális politikus egyébként azt állítja, hogy 2008-ban Borbély javasolta, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, pedig Markó nem támogatta a kormánybuktatást. Másfelől Borbély kollégái azt állítják, hogy tulajdonképpen az ügyvezető elnöki tisztséget szeretné megszerezni a környezetvédelmi miniszter, ha ezt megkapná, nem is szállna versenybe az elnöki székért” – írja a Gândul.
Borbély László szerdán azt mondta: Markó Béla egyelőre nem döntött az esetleges jelöltségéről. Mint mondta, ő jelenleg nem érdekelt a jövő évi kongresszus jelöltségeinek ügyében.
Markó Béla nem pályázná meg az RMDSZ elnöki tisztségét az érdekvédelmi szervezet jövő évi tisztújító kongresszusán – írta tegnapi számában a Gândul című napilap. Belső forrásokra hivatkozva a lap úgy tudja: az RMDSZ jelenlegi vezetője Kelemen Hunor (képünkön) ügyvezető elnököt, illetve művelődési minisztert látja utódjaként. Lehetséges szövetségi elnökként felvetődött még Borbély László (képünkön) környezetvédelmi miniszternek, Borboly Csabának, a Hargita megyei tanács elnökének és Olosz Gergelynek, az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetőjének a neve is.
„Markó Béla vissza szeretne vonulni. Ez a jelenlegi helyzet, ami persze, a jövőben még változhat” – írja a lap. Kiszivárgott hírek szerint abban az esetben, ha Markó Béla úgy ítéli meg, hogy támogatottjának kevés az esélye, akkor mégis vállalni fogja a jelölést.
A lap úgy tudja továbbá, hogy Borbély László komolyan pályázik az elnöki tisztségre, ennek érdekében már el is kezdte a kampányt a szervezeten belül. A Gândul által idézett források szerint a környezetvédelmi miniszter a közelgő kongresszuson a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) való koalíció felbontását indítványozná, s a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való közös kormányzást javasolná.
A Gândul kitér arra is, hogy a Fidesz Borboly Csabát vagy Olosz Gergelyt látná szívesebben az érdekvédelmi szervezet élén. Az RMDSZ vezetői állítólag rossz néven vették azt, hogy Schmitt Pál magyar államfő bukaresti látogatásán nem találkozott az RMDSZ vezetőivel. Erdély.ma

Markó visszavonulna – Kelemen az esélyes utód?
Markó Béla nem pályázná meg az RMDSZ elnöki tisztségét az érdekvédelmi szervezet jövő évi tisztújító kongresszusán – írta tegnapi számában a Gândul című napilap. Belső forrásokra hivatkozva a lap úgy tudja: az RMDSZ jelenlegi vezetője Kelemen Hunor (képünkön) ügyvezető elnököt, illetve művelődési minisztert látja utódjaként. Lehetséges szövetségi elnökként felvetődött még Borbély László (képünkön) környezetvédelmi miniszternek, Borboly Csabának, a Hargita Megyei Tanács elnökének és Olosz Gergelynek, az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetőjének a neve is.
„Markó Béla vissza szeretne vonulni. Ez a jelenlegi helyzet, ami persze, a jövőben még változhat” – írja a lap. Kiszivárgott hírek szerint abban az esetben, ha Markó Béla úgy ítéli meg, hogy támogatottjának kevés az esélye, akkor mégis vállalni fogja a jelölést.
A lap úgy tudja továbbá, hogy Borbély László komolyan pályázik az elnöki tisztségre, ennek érdekében már el is kezdte a kampányt a szervezeten belül. A Gândul által idézett források szerint a környezetvédelmi miniszter a közelgő kongresszuson a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) való koalíció felbontását indítványozná, s a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való közös kormányzást javasolná.
A Gândul kitér arra is, hogy a Fidesz Borboly Csabát vagy Olosz Gergelyt látná szívesebben az érdekvédelmi szervezet élén. Az RMDSZ vezetői állítólag rossz néven vették azt, hogy Schmitt Pál magyar államfő bukaresti látogatásán nem találkozott az RMDSZ vezetőivel. Szabadság (Kolozsvár)

Szabadság-emlékérem és könyvbemutató
Az 1956-os forradalmi eseményekre és következményeire hívta fel a figyelmet az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és a Kincses Kolozsvár Egyesület rendezvénye pénteken délután 6 órától a Magyar Szabadság Éve Kolozsváron rendezvénysorozat központi székhelyén, a Szentegyház/Iuliu Maniu utca 4. szám alatt.
Az 1956 Kolozsváron című film vetítése után Dávid Gyula irodalomtörténész, ’56-os elítélt tartott előadást, majd Kelemen Hunor szövetségi elnök Szabadság-szobor emlékérmet adott át az ötvenhatosoknak, pontosabban Kelemen Kálmánnak, Kiss Bélának, Nagy Benedeknek, Dávid Gyulának és Domokos Miklósnak (képünkön), ily módon fejezve ki a szövetség háláját, hogy ma erdélyi magyarokként biztonsággal tervezhetjük jövőnket szülőföldünkön. Filep Jánosnak és Szekerán Istvánnak eljuttatják a kitüntetést. A kitüntetések átadása után Benkő Levente Volt egyszer egy ’56 című könyvét mutatta be Rácz Éva rádiós szerkesztő. Szabadság (Kolozsvár)

Az RMDSZ nem fogadhatta el, hogy ismét elakadjon az oktatási törvény
Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter kedden Csíkszeredában elmondta: az RMDSZ nem fogadhatta el, hogy az oktatási törvény ismét elakadjon. Ugyanakkor felháborítónak minősítette a PSD egyes honatyáinak érvelé- sét a bizalmatlansági indítvány benyújtása után.
Sajtótájékoztatóján Kelemen elmondta: sze- rinte ebben az időszakban szolidaritásra van szükség a kormánykoalícióban a reformok folyatása érdekében.
„Az ellenzék alkotmányos joga, hogy bizal- matlansági indítványt nyújtson be. De a bizalmatlansági indítvány után a Szociálde- mokrata Párt (PSD) egyes erdélyi honatyái által felhozott érvek egyenesen felháborítóak, hiszen ők románellenes, nemzetellenes törvényről beszélnek. Van még olyan ellenzéki honatya, aki a ’90-es évek elejére térne vissza, vagy inkább a tizenkilencedik századba. Ez nem lehetséges. A bizalmatlansági indítvány megszavazására nincs esély, az nem megy át”, szögezte le Kelemen Hunor.
Szerinte az oktatási törvény kapcsán benyújtott bizalmatlansági indítvány vitájára jövő héten kerül sor. „Meggyőződésem, hogy az Alkotmánybíróság is úgy dönt, a felelősségvállalás alkotmányos, szerintünk semmi alaptörvénybe ütköző dolog nincs ebben. Azok, akik nem támogatják a törvényt, azt bírálják, hogy anyanyelven oktatják majd a földrajzot és a történelmet, a román nyelvet pedig különleges tankönyvek alapján tanítják a kisebbségen tanulóknak. Nem komoly érvek ezek, hanem nacionalista érvek, amelyek a múltat idézik fel”, fejtette ki a kulturális miniszter.
Kelemen Hunor azt kérdezte az oktatási törvény bizonyos részeit bíráló ellenzéki képviselőktől, hogy „hol voltak tavaly, amikor a kormányon levő Szociáldemokrata Párt elfogadta ezeket a javaslatokat, amikor a tanügyi tárcát a PSD-s Andronescu miniszter asszony vezette?”.
Majd hozzáfűzte, „vajon a PSD akkor volt őszinte, vagy most az?”.
Mihail Hărdău, a szenátus tanügyi bizottságának elnöke bejelentette: az általa vezetett bizottság az oktatási törvényre vonatkozó minden tevékenységet megszakított, így a jelentés befejezésének határidejére vonatkozó összes kijelentés érvényét vesztette, és csak politikai képzelgések kategóriájába tartozik már.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a PSD újabb bizalmatlansági indítványt nyújtott be, miután a kormány felelősséget vállalt az oktatási törvényért. A 22 oldalas dokumentumot 137 parlamenti képviselő írta alá.
A parlament házbizottságai az elkövetkezendőkben döntenek a bizalmatlansági indítvány megvitatásának ütemtervéről.
www.nyugatijelen.com, Erdély.ma

Támogatás székely műemlékekre
„Sem morális, sem politikai szempontból nem tudom elfogadni a pénzügyminisztérium által kidolgozott 2011-es költségvetést” – jelentette ki tegnap Csíkszeredában Kelemen Hunor művelődési miniszter, aki szerint a 2010-esnél kisebb összeget nem lehet elfogadni.
A Hargita megyei műemlék épületek állapotáról tájékozódott tegnapi székelyföldi látogatásán Kelemen Hunor művelődési miniszter, aki egyúttal tárgyalt a megye kulturális téren tevékenykedő szakembereivel is. A szaktárcavezető többek között Csíkszépvízre is ellátogatott, ahol egy 1799-ben készült, a Hargita megyei önkormányzat által meghirdetett program keretében restaurált székely kaput tekintett meg.
Borboly Csaba, a megyei közgyűlés elnöke közölte, a miniszterrel közösen megnézték az A kategóriás csobotfalvi Szent Péter római katolikus barokk műemlék templomot, emellett ellátogattak a felújítás alatt álló, a Márton Áron, illetve a Segítő Mária Gimnáziumnak otthont adó csíkszeredai ingatlanba, valamint délután Máréfalvára utaztak tovább, ahol a helyi tájházban található műemlék kapukat nézték meg. Innen Székelydályára vezetett útjuk, ahol a helyi református templomot tekintették meg, amelynek felújítási munkálatai a tervek szerint jövőre befejeződnek.
„Igyekeztünk olyan igényeket, elvárásokat megfogalmazni a látogatás során, amelyek mentén munkája során a miniszter úr jobban tud ránk figyelni” – részletezte tegnapi sajtótájékoztatóján Borboly Csaba, a megyei közgyűlés elnöke. Kelemen Hunor mintegy válaszként közölte, nagy figyelmet fordítanak a műemlékek helyreállítására, mint tájékoztatott, jelenleg országos viszonylatban 300 műemléket restaurálnak a szaktárca költségvetéséből.
Hozzátette: Hargita megyében a székelydályai templom mellett folyamatban van a csíkmenasági, valamint a gyergyótekerőpataki római katolikus templom felújítása. Ezek mellett az országos restaurálási programban szerepel a csíkszeredai Mikó-vár, amelynek felújítására kiírt versenytárgyalás november 11-én zárul, és a remények szerint már idén nekiláthatnak a restaurálási munkának. Ugyancsak a közbeszerzési eljárás végére vár a székelyderzsi unitárius templom, valamint a székelyudvarhelyi Székelytámadt vár felújításának elkezdése.
Kelemen Hunor tegnap ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az általa vezetett tárca továbbra is támogatni kívánja a kortárs alkotókat és a kulturális fesztiválokat. A szaktárcavezető azonban arra is kitért, hogy a támogatások folytatása és azok mértéke nagyban függ a 2011-es költségvetéstől, amiről konkrétumokat még nem lehet tudni. „Egyelőre csak a pénzügyi tárca által javasolt költségvetés-tervezetet ismerem, amit azonban sem morális, sem politikai szempontból nem tudok elfogadni” – közölte Kelemen Hunor leszögezve, a 2010-es költségvetésnél kisebbet még a jelenlegi gazdasági helyzetben sem fogadhat el.
Forró Gyöngyvér, Krónika (Kolozsvár)

Bukott az oktatásügyi…
Korántsem biztos, hogy a kisebbségek számára kedvező marad az oktatásügyi törvény – amelyt hiába fogadott el a kormány, most visszakerül a parlamenthez.
A PSD eddig is többszáz módosító indítvánnyal próbálta megváltoztatni a kisebbségek számára kedvező, s az oktatást amúgy politikamentesítő oktatási törvényt (a jogszabály részleteit már ismertettünk lapunkban). Sőt, a kormányzó PD-L részéről is érkeztek kisebbségi szempontból kedvezőtlen javaslatok, amelyeket azonban nem építettek bele a tjogszabályba. Most azonban, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán mégsem tekinthető elfogadottnak a tövény, hanem visszakerül a parlamenthez, arra lehet számítani, hogy ott sok és rossz módosításon esik át. Pető Csilla parlamenti képviselő a fejleményekről szerdán oldalunknak elmondta: ahhoz, hogy a törvény reformista kitételei megmaradjanak, egységes koalíciós fellépés kell majd. Hétfőre össze is hívták a PD-L és az RMDSZ honatyáit egy vonatkozó egyeztetésre. Addig az RMDSZ-en belül is kialakítják saját stratégiájukat.
Újabb?
A felelősségvállalással kapcsolatban egyébként épp szerdán, az alkotmánybíróság döntése előtt Kelemen Hunor az RMDSZ nevében ezt mondta: “azért kellett ilyen gyorsított eljáráshoz folyamodni, mert nem akarhattunk újabb stagnálást az oktatási törvény ügyében, a PSD utólagos kifogásai és keleckedései pedig egyeneksen felháborítóak”. Közben újabb ilyen eljárást sem zár ki a kormány. Emil Boc jelezte: “nem lehetetlen, hogy az egységes közalkalmazotti bértörvényt is kormányzati felelősségvállalással fogadjuk el, azonban végső döntés csak a koalíción belül születhet”. Ezzel egyidőben más fontos jogszabályok is a parlament útvesztőiben vannak. Az államfő visszaküldte a törvényhozásnak az áfa-csökkentési és a nyugdíjtörvényt, de Emil Boc máris nehezményezte azt, hogy a szenátus egyik szakbizottságában akadt el a nyugdíjtörvény, holott az IMF sürgeti a megváltoztatott jogszabály elfogadását.
erdon.ro

Üdvözölték a határon túli szervezetek a Máért összehívását
Az összes határon túli magyar szervezet üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását, amely hat év szünet pénteken kilencedik alkalommal tartott ülést.
A budapesti tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke örömét fejezte ki, hogy hatéves szünet után a kormány összehívta a Máértet. A párt szerint a magyar-magyar párbeszédnek, a nemzetpolitikának egy olyan fontos intézménye kezdte meg újra a munkáját, amely a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma mellett megteremti azt a lehetőséget és keretet, hogy az alapvető kérdésekről és problémákról, célokról együtt gondolkodjanak, és együtt hozzák meg a stratégiai döntéseket. Hozzátette: örülnek, hogy a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus alakult ki, és nincs vita közöttük, nincs vita a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a pártok között.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, hogy 2004 novemberétől törvénytelenséget követett el az akkori kormány, ugyanis egy törvényes intézményt nem működtetett hat éven át. Illő volna szerinte, ha ezért hivatalos formában bocsánatot kérnének a határon túli magyaroktól. A mostani kormány szerinte nemzetpolitikai rendszerváltozással felérő politika megvalósítását kezdte el. Az új nemzetpolitikában az tükröződik, hogy a határon túli magyarok is a nemzet részei –mutatott rá. Bejelentette: november végén Brüsszelben tartják a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács kihelyezett ülését.
Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta, ha a Kárpát-medence egységes kulturális, gazdasági tér, akkor politikailag is érdemes egységesen kezelni. Javaslataik közül kiemelte a székelyföldi repülőtér megépítését, valamint a székelység szabadságharcának megfilmesítését.
Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának vezetője hangsúlyozta: fontos volt számukra, hogy az oktatási-nevelési támogatáson túl a gazdasági együttműködés is hangsúlyos volt az ülésen. Örülnek annak, hogy a magyar kormány a Kárpát-medencét gazdasági-fejlesztési régióként fogja fel.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István a nap legfőbb hozadékának azt nevezte, hogy mind a magyar parlament aktuális pártjai, mind a határon túli szervezetek képviselői a nemzet felemelkedését, a nemzethez tartozást olyan értéknek vallották, amely a további építkezés szempontjából nagyon fontos. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András úgy fogalmazott, e nap a Kárpát-medencében élő magyar közösségek határmódosítás nélküli politikai integrációjának kezdete.
A IX. Máérttel a dolgok természetes rendje állt helyre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Kovács Miklós szerint. Üdvözölte a Máért összehívását az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is; Gajdos István ugyanakkor felhívta az értekezlet résztvevőinek figyelmét a széthúzás káros hatására Kárpátalján, és szorgalmazta az egység megteremtését.
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Jakab Sándor úgy fogalmazott: olyan intézményesített formában, mint a Máért még jobban kikristályosodik, hogy „mit tehetünk egymásért, mit tehetünk önmagunkért”. A Máért folytatásában bízik a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének vezetője, Juhász Sándor is.
Kocon József a muravidéki magyarság képviseletében arra mutatott rá, hogy ugyan ők a legkisebbek, mégis mindig a legkisebbek kötnek össze. Az Új-Dél-Walesi Magyar Szövetség elnöke, Kardos Béla azt javasolta, hogy a megkönnyített állampolgárság révén a magyar kormány lásson neki azon törvényjavaslat kidolgozásának, amellyel minden magyar - bárhol is éljen a világban - visszakapja a szavazati jogát. A kanadai magyarok képviselője szerint piros betűs ünnepnap a mai, hiszen a magyar kormány elismerte a diaszpóra magyarságát. Köszönetét tolmácsolta a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének elnöke is, ugyanis - mint mondta - a meghívással úgy érzik, hogy igazán részei a magyar nemzetnek.
Az egyesült államokbeli Magyar Emberi Jogok Alapítványának elnöke üdvözölte, hogy több szervezetet is meghívtak az Egyesült Államokból. A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének képviselői hangsúlyozták, először mondták ki azt, hogy a magyar nemzet egy „háromlábú székhez” hasonlítható.
A magyar parlamenti pártok közül az LMP képviselője, Mile Lajos kiemelte, támogatják az újrakezdést, annak reményében, hogy olyan folyamat indul el, amelynek eredményeként a határon túl élő magyarok a mindennapokban is érzékelhetik a jótékony hatásait. Vona Gábor, a Jobbik elnöke közölte: pártja a nemzetpolitikában sohasem volt, és nem is lesz ellenzékben. Hozzátette, boldogok, hogy Magyarországon senki sem akar, vagy legalábbis senki sem mer a nemzetpolitikai fordulattal szembemenni. Az MSZP részéről Balogh András elmondta, örömmel jöttek el, támogatták az összehívás alapvető elveit, céljait, és jóllehet, a vitáik megmaradnak a kormánypártokkal, ám úgy vélik, a veszélyben lévő magyar kisebbségek iránti felelősség kifejezése közös nemzeti érdek - fejtette ki. A záródokumentumhoz különvéleményt csatoltak, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a nemzetpolitika a pártpolitikai csatározások színhelye legyen.
A KDNP képviseletében Jenik Péter kiemelte, a kereszténydemokrácia számára a Máért az értékőrzés fontos eleme, és hasonlóan fontos feladat az egyházi intézmények megőrzése, amin keresztül a magyar nemzet megőrzését is biztosítani lehet. A fideszes Balla Mihály azt mondta, pártja is sokáig várt arra a lehetőségre, hogy a Máért ismét elkezdhesse működését. „Ez a mai nap mindannyiunknak és ennek a nemzeti ügynek a sikere” - jelentette ki a politikus. MTI

MÁÉRT a magyar máért
Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség a magyar miniszterelnök szerint. Orbán Viktor a hatéves szünet után pénteken Budapesten összeült Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) azt hangsúlyozta: ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak tekintse magát. Kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és a nemzetstratégiai érdekeket alárendeljék a külpolitika érdekeinek. Éppen fordítva, az összes külpolitikai kapcsolatot aszerint kell alakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását; az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára szerint a státusztörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül.
A MÁÉRT zárónyilatkozatát minden résztvevő ellátta kézjegyével. A dokumentum elítélti a szlovák nyelvtörvényt. Az aláírók azon reményüknek adnak hangot, hogy Romániában hamarosan elfogadják az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét, s továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a kárpátaljai magyar oktatás, különösen a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete miatt.
A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke örömét fejezte ki, hogy a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus alakult ki, és nincs vita közöttük, nincs vita a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a pártok között.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke bejelentette: november végén Brüsszelben tartják a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács kihelyezett ülését. Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta, ha a Kárpát-medence egységes kulturális, gazdasági tér, akkor politikailag is érdemes egységesen kezelni.
ÚMSZ-összeállítás, Új Magyar Szó (Bukarest)

Akár jövő év elejétől is kikerülhetnek a magyar feliratok a műemlék-épületekre
Év végáéig dolgozná ki Kelemen Hunor azt a minisztériumi rendeletet, amely szabályozza a nemzeti kisebbségekhez kapcsolódó műemlék-épületek turisztikai tábláinak többnyelvű feliratozását. "Meg kell találni azt a jogi megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a rendelet Kolozsváron, Sulinán, vagy Vajdahunyadon, a magyar, zsidó, vagy az ukrán, avagy a Dobrudzsában lakó kisebbségek esetében egyaránt alkalmazható legyen" - jelentette ki Kelemen és hozzátette: jelenleg sem létezik olyan törvény Romániában, amely akadályozná a többnyelvű feliratok elhelyezését, annál inkább léteznek gáncsoskodó önkormányzati vezetők, akik nem hajlandók kitenni ezeket a turistatájékoztató táblákat.
(tudóítónktól) Transindex.ro

Magyar feliratok a műemlék-épületekre
Kelemen rendeletben szabályozná, hogy a műemlékekre a kisebbségek nyelvén is kerüljenek feliratok. A művelődési minisztérium a műemlékekre vonatkozó rendelet módosításának lehetőségét elemzi oly módon, hogy az tegye lehetővé a román és angol mellett a kisebbségek nyelvén történő feliratozást, nyilatkozta csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor művelődési miniszter. Kelemen reményét fejezte ki, hogy a 2003-ban kiadott rendeletet év végéig sikerül módosítani.
„Elemezzük a 2003-ban Răzvan Theodorescu volt művelődési miniszter által kiadott rendelet módosítását. Jogi megoldást kell találnunk, hogy a műemlékeket a kisebbségek nyelvén is lehessen feliratozni. Az év végéig szeretnénk módosítani a rendeletet. Arról van szó, hogy lehetőséget teremtünk a kisebbségek számára, hogy műemlékeikre a román és az angol mellé saját nyelvükön íródott felirat is kerülhessen”, magyarázta Kelemen Hunor. A művelődési miniszter elmondta: a kisebbségek nyelvén történő feliratozást egyetlen törvény sem tiltja, de vannak olyan hatóságok és helyi intézmények az országban, amelyek hallani sem akarnak erről.
Paprika Rádió, Erdély.ma

Házsongárdi temető: hatósági fellépést sürgetnek
Már-már mindennaposnak mondható a sírgyalázás a kolozsvári Házsongárdi temetőben. Amellett, hogy néhány órával a temetést követően eltűnnek a koszorúk a sírokról, egyre gyakrabban fordul elő, hogy síremlékeket rongálnak meg. A Házsongárd Alapítvány a hatóságok segítségére számít, hogy mire az UNESCO védetté nyilvánítja a műemlék sírokat, legyen még mit óvni. A magyar diplomácia is sürgeti a hatóságok közbelépését – közölte csütörtöki kolozsvári látogatásán Füzes Oszkár nagykövet.
„Tegnap is kétszekérnyi sírkövet törtek össze a Házsongárdi temetőben. Feltehetően a sírhelyet birtokló család tette ezt, azonban még nekik sincs joguk engedély nélkül műemlék sírokat lebontani” – tájékoztatta Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány elnöke csütörtökön Dsida Jenő sírjánál a Kolozsvárra látogató Füzes Oszkárt, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetét.
Tőkés Erzsébet elmondta, a szeme láttára vertek szét egy 18. századi és egy 19. századi sírkövet. „Gyakran teszünk különféle diplomáciai lépéseket a román kormánynál és a kolozsvári önkormányzatnál is, de ennek ellenére nem javul, hanem egyre romlik a helyzet. Rendkívül sürgős és azonnali közreműködést igényel a román állam részéről, hiszen a Házsongárdi temetőben tapasztalt sírgyalázások nem csak a magyar nemzetet érintik.
A kegyeletsértés etnikumtól függetlenül fölháborító” – jelentette ki Füzes Oszkár. Mint ismeretes, mintegy kétszáz síremlék vár arra, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a világörökség részeként védetté nyilvánítsa. Füzes Oszkár elmondta, az állam elkezdte a világörökséggé nyilvánítás rendkívül bonyolult procedúráját, de ez évekig eltarthat.
„Óvnék mindenkit attól, hogy ezt a lépést csodaszerként fogja fel, mert ha addig sürgősen nem lépnek közbe a hatóságok, lehet, hogy már nem lesz, amit védetté nyilvánítani” – fogalmazott a diplomata. Füzes ugyanakkor a Krónika kérdésére pontosította azt a korábbi sajtóinformációt, miszerint a rendőrséghez fordult volna a sírgyalázások ügyében. Leszögezte, a magyar diplomácia mindössze az illetékes hatóságok közbelépését sürgeti.
Csütörtöki kolozsvári látogatásán egyébként Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter is szóvá tette a Házsongárdi temető ügyét Sorin Apostu polgármesternek. Beszéltek többek között a műemlékké nyilvánítható sírok úgynevezett „háromszázas listájáról”. Kelemen elmondta, a Házsongárd Alapítvány által összeállított lista véglegesítéséhez néhány technikai adatot kell begyűjteni, ebben a munkában részt vállal az RMDSZ két Kolozs megyei képviselője, Máté András és Kötő József, ehhez kérte a polgármester segítségét is.
A kulturális miniszter ugyanakkor felvetette a Házsongárdi temetőben gyakran végbemenő rongálások problémáját, és arra kérte a polgármestert, próbálják megfékezni ezeket, biztosítsák a sírhelyek megfelelő őrzését, hogy azok épségben megmaradhassanak.
Tőkés Erzsébet a temetőlátogatáson arról is beszélt, hogy a műemlékvédők dolgát nehezíti, hogy nem tudják az egyes sírok pontos telekhelyét, mert ezeket az adatokat a temető igazgatósága önkényesen államtitokká nyilvánította, és nem hajlandó információkat kiadni a műemlék sírok hollétéről.
„Diplomataként értetlenül állok a dolog előtt, magánemberként pedig el vagyok képedve” – reagált az információra Füzes Oszkár. A nagykövet elmondta, megvan a technikája annak, hogyan lehet elejét venni a további sírgyalázásoknak, csak akarat kell. Kérdésünkre, hogy a kolozsvári önkormányzat mulasztásának tudható-e be a rengeteg sírgyalázás, Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja leszögezte: nem felelősöket keresnek. „Számunkra az a fontos, hogy az eredmény megnyugtató legyen” – jelentette ki a főkonzul.
Nem csak a műemlék sírok megrongálása jelent egyébként gondot a Házsongárdi temetőben. Immár sokéves „hagyománya” van annak is, hogy a temetés után néhány órával már egyetlen koszorú sem marad a sírokon, s a környező virágárusok kínálják sokadjára eladásra. Hogy ez ne fordulhasson elő, a gyászoló hozzátartozók a temetési szertartás lejártával benzinnel locsolják végig a koszorúkat.
Emiatt azonban nemcsak a sír körüli szag lesz elviselhetetlen, hanem a virágok is hamar elhervadnak.
A temetőőröknek pedig esélyük sincs elejét venni a sírgyalázásoknak, hiszen a 25 hektáros létesítményt két őr felügyeli, miközben a temetőt is felügyelő rendőrőrsön folyamatosan dolgozó hat-nyolc személy közül is egyszerre csupán kettő figyeli a környéket. A temetőt is kezelő Közterület-fenntartó Közhasznú Társaság (RADET) korábban azt javasolta, szereljenek fel a temető több pontjára térfigyelő kamerákat, a beszerzésre azonban az önkormányzatnak nincs anyagi fedezete.
Bálint Eszter, Kiss Előd-Gergely, Krónika (Kolozsvár)

Magyarország politikai súlyát veti latba a Házsongárdért
Füzes Oszkár a temető hatékony védelmét kéri a hatóságoktól
Damoklész kardjaként függ a Házsongárd síremlékei fölött a szó legszorosabb értelmében vett megsemmisülés veszélye. Az évszázados emlékeket fenyegető pusztítási gyakorlat napról napra hangsúlyosabban körvonalazódó valósággá vált, nem beszélve a sírokon történő szemétégetésről, a restaurált sírkövek bekormozásáról, a parcella kerítések felszámolásáról. A Kolozsvárra, és ez alkalommal a Házsongárdba is ellátogató Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet megdöbbenéssel vette tegnap tudomásul, hogy a napokban ismét összezúztak egy XVIII. századi sírkövet, amelynek már csak a Házsongárd Alapítvány igazgatója, Gergelyné Tőkés Erzsébet által összegyűjtött maradványait szemlélhette meg. A nagykövet a temető pusztulásának mielőbbi megfékezésére, erkölcsi kötelességük betartására szólította fel a helyi hatóságokat, és biztosított arról, hogy Magyarország teljes politikai súlyával támogatja az erdélyi pantheon megóvását.
Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet a napokban zajló politológus konferencia alkalmából érkezett Kolozsvárra. Ezúttal is betartván immár hagyománnyá vált szokását, Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója, valamint Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul kíséretében sétát tett a Házsongárdban, hogy a kegyelet virágait elhelyezze Dsida Jenő sírboltjánál.
Újabb rombolás a Házsongárdban
– Az ilyen mérvű értékrombolás már egyértelműen bűncselekménynek minősül – jelentette ki a magas rangú diplomata, miközben megtekintette az 1700-as, 1800-as évszámokat jelző sírkődarabokat. Gergelyné Tőkés Erzsébet elmondta: a véletlen folyamányaként szemtanúja lehetett az emlékek összedarabolásának, amelyeknek maradványai két szekérderéknyi mennyiséget tettek ki.
– A főkonzul úr folyamatosan nyomon követi a Házsongárdi temető emlékeivel kapcsolatos fejleményeket. Erdély halottainak pantheonjában észlelt, romboló szándékú megnyilvánulásokról Románia legfelsőbb politikai vezetőit is tájékoztattuk. Meglehetősen gyakran teszünk ez ügyben diplomáciai lépéseket – tájékoztatta a Szabadságot a nagykövet. Szilágyi Mátyás kíséretében, Gergelyné Tőkés Erzsébet kalauzolásával Füzes Oszkár megtekintett olyan sírokat is, amelyeket jelenleg szemétégető helyként használnak, illetve egy olyan parcellát, amelynek kerítését eltávolították, majd a felháborodott örökösnek levélben jelezték: a sírkert nem volt a szabályoknak megfelelően elhatárolva.
Kiemelkedő példája a rombolásnak Barkó Ferenc családi sírhelye is, amelynek finom faragású, barokk stílű angyalszobrait elpusztították, központi feliratos darabját eltüntették, a sírépítményt gyakorlatilag teljesen megcsonkították.
– Végtelenül szomorú, de kétségkívül tényszerű megállapításunk, hogy a helyzet folyamatosan romlik. A román hatóságoknak erkölcsi és kegyeleti kötelessége volna az igazgatása alatt álló temető etnikai, avagy politikai megfontolásoktól mentes védelme. A sírok és síremlékek zaklatása mögött vélt, vagy valós anyagi érdekek, akár bosszúállástól vezérelt bűnözői körök állhatnak, a temető védelmének biztosítása pedig azonnali közreműködést igényel a helyi hatóságok részéről. Tisztelettel és nyomatékkal kérem a helyi közigazgatás képviselőit, hogy hatékonyan akadályozzák meg a további sírrombolást – hangsúlyozta a nagykövet.
Füzes Oszkár a Szabadság kérdésére elmondta: Sorin Apostu polgármestert szóban és írásban is tájékoztatta a Házsongárdi síremlékek veszélyeztetett helyzetéről. – Magyarország teljes politikai súlyával mögötte áll a Házsongárdi temető megóvását célzó törekvéseknek – jelentette ki a nagykövet. Amint arról már korábban beszámoltunk, Semjén Zsolt, Magyarország nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese júniusban tett kolozsvári látogatásán kijelentette: a temetőnek az európai kulturális örökség (UNESCO) részévé kell válnia. – Az eljárás igen bonyolult, az UNESCO-listára való felvételre az adott ország politikai vezetésének kell indítványoznia az adott emlékeket – válaszolt újságírói kérdésre Füzes Oszkár.
Titkosították a helyrajzi számokat
– A fent említett sírkövek összetöretését a temető igazgatóságának állítása szerint az örökösök rendelték el. Viszont, a temető egésze B kategóriás műemléknek minősül, így ilyen fajsúlyos síremlékeket a családnak sem lenne szabad megsemmisítenie – hangsúlyozta Gergelyné Tőkés Erzsébet. – A védelemre felterjesztett sírok jegyzéke a Kolozs megyei műemlékvédelmi bizottság asztalán fekszik, ugyanis nem tudtunk minden megjelölt emléket a megfelelő helyrajzi számmal ellátni a dokumentációban. Nincs minden parcella feltérképezve, illetve rengeteg sírhely, sírkő gazdátlan, nem egyet a földből kellett kiásnunk – tájékoztatta lapunkat a Házsongárd Alapítvány igazgatója. Újabb problémának minősül, hogy a temető igazgatósága nemrég titkosította a sírok adatait, így a helyrajzi számokat csak az elhunytak közvetlen rokonainak kérésére adják ki.
– Nagymértékű előrelépésnek minősül ellenben, hogy a kulturális szaktárcavezetői támogatás helyi képviseletünk részéről tanúsított segélynyújtással társul. László Attila alpolgármester felvállalta a temető értékei műholdas helyzet-meghatározása kivitelezésének lebonyolítását. Kötő József, az RMDSZ parlamenti képviselője kérelmet nyújt be arra vonatkozóan, hogy a helyrajzi számok legyenek nyilvánosak, illetve készüljön egy másolat a temető-igazgatóság regiszteréről, hogy az esetleges módosításokat majd rögzíteni lehessen. Az elöljárók egyetértettek abban is, hogy a Házsongárd Alapítvány munkája módszeres akadályozásának ügyében is mielőbb cselekedni kell – tájékoztatott Gergelyné Tőkés Erzsébet.
Minisztériumi kérés az önkormányzathoz
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter tegnap Sorin Apostu kolozsvári polgármesterrel is megbeszélést folytatott, amelyben kiemelt fontossággal bírt a Házsongárdi temetőben közel 300 sírhely műemlékké nyilvánítása. – A Házsongárd Alapítvány már összeállított egy listát a műemlékké nyilvánítandó sírokról. Ezt először a területi, majd az országos műemlékvédő-bizottság hagyja jóvá. A polgármestert arra kértem, a temetőt adminisztráló intézménnyel együtt fékezzék meg a rongálásokat, és megfelelőképpen őrizzék a sírkertet. Remélhetőleg ennek jóváhagyása idén lezárul – mondta Kelemen Hunor.
A miniszter és a városvezető megegyeztek abban, hogy a 300-as listát tovább lehet bővíteni román érdekeltségű sírokkal. A szaktárca elsősorban nem anyagi segítséget, hanem szaktanácsadást biztosít. Kelemen értesülései szerint a Házsongárd Alapítvány már rendelkezik azzal az engedéllyel, amely lehetővé teszi, hogy elvégeztesse a műemléksírok javítását és kutatásá
ZAY ÉVA, NAGY-HINTÓS DIANA, Szabadság (Kolozsvár)

Nagyszabású elbocsátások a kulturális szférában
A kormány döntése alapján nagyszabású elbocsátások lesznek a kulturális minisztériumhoz tartozó intézményekben a gazdasági válság miatt. A minisztérium szerdai közleménye szerint 638 állást szüntetnek meg, köztük egy jelenleg betöltetlen államtitkári posztot. Folyamatos lesz az egyeztetés a színházakkal és a múzeumokkal, akárcsak a szakszervezetekkel a megszüntetendő posztokról – ígérte Kelemen Hunor kulturális miniszter. Népújság (Marosvásárhely)

In memoriam Páll Lajos
"Csak a perc, csak a perc
nyomorítóan hosszú!"
Egy olyan személyiség elmúlása fölött próbálunk meg gondolatokat megfogalmazni, aki életútjával, művészetével kitörölhetetlen nyomot hagyott az erdélyi, a székelyföldi kulturális örökségünkben. Páll Lajos életteli alkotásain érezni, hogy Erdély, Székelyföld tiszta levegőjébe a megpróbáltatások nyomot hagyó pillanatai is belevegyültek. Megviselt arcok, házak, udvarok, otthonok belsői beszélnek erről a korondi születésű művész színekben gazdag festményein, rajzain, és dallamos verssoraiban. Hangulatos képei, lélekkel teli versei egymástól elválaszthatatlanok, egymást kiegészítik.
Egy korondi fazekascsalád leszármazottja Páll Lajos, aki az átlagosnál élesebb szemű, ügyesebb kezű, érzékenyebb volt. Mást akart, másfele tekintgetett már gyermekkora óta, ezért volt magányos, szótlan, visszahúzódó. Egyszerre kezdett el rajzolni és költeni. Mindez az ötvenes évek elején, indulásának korában elég lett volna a sikerhez, de közbeszólt a történelem. Koholt vádak alapján 1958-ban elítélik. Előbb a szamosújvári börtönbe kerül, onnan pedig a Duna- deltába küldték kényszermunkára. A fogság, a kényszermunka élményeit sugározzák versei, a gyötrelmes képek állandóan visszatérnek. Talán ezért is zárkózott be Páll Lajos szülőföldjébe, önmagába.
"Ha egy kiállításom megnyílik valahol, akkor nagyon rosszul vagyok. Mint amikor tükörbe néz az ember: valahogyan másként kellett volna ezt vagy azt a képet megfestenem. Még a legsikeresebb kiállítások után is így volt ez. Úgy érzem, hogy kiadtam magamat, ettől kezdve túl sokat tudnak rólam. Versben is megírtam ezt: parányok életét próbálnám én élni, de kíváncsiak szeme megaláz. Mindegy. A neheze már eltelt. Már hatvanöt esztendős vagyok, egy évvel öregebb, mint apám, amikor meghalt" – vallott Páll Lajos tíz évvel ezelőtt a Kozma Huba által készített interjúban.
Rangos irodalmi és művészeti díjakat, elismeréseket vett át életpályája során: 1995-ben Aranka György irodalmi díjjal, 1998-ban Pro Cultura Hungarica díjjal, 2002-ben a Magyar Köztársaság Érdemes, 2011-ben a Kiváló Művésze díjjal tüntették ki, 2006-ban az ’56-os aranykeresztet vehette át, 2011 decemberében pedig a Szervátiusz-díjat. Idén májusban a Hargita Megyéért Díjat adományozta számára Hargita Megye Tanácsa, amelyet a Korondon tartott dísztanácsülésen vett át.
Az erdélyi művészet és irodalom öntörvényű alkotójának távozásával az egyetemes magyar kultúrát érte pótolhatatlan veszteség.
Nyugodjék békében!
KELEMEN HUNOR
a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
Népújság (Marosvásárhely)

RMDSZ: Felelősségvállalást az egységes bértörvényért!
A kormány vállaljon felelősséget az egységes bértörvényért – ezt fogja javasolni az RMDSZ a kabinetnek, mondta Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke. A szakértők ma este még egyszer megvitatják a munkaügyi minisztérium javaslatait, holnap a koalíció tárgyal a kérdésről. Kelemen Hunor szerint szinte biztos, hogy s szövetség a felelősségvállalást fogja javasolni, mert másként nem lesz mód a költségvetés megszavazására. Mint mondta, a mai koalíciós ülésen néhány függőben lévő téma is felvetődött, mint péládul a minimálbér növelése.
Marosvásárhelyi Rádió, Erdély.ma

Minha misem történt volna
Az Alkotmánybíróság végre pénteken megküldte az érdekelt feleknek annak a korábbi döntésének az indoklását, amely hatásköri konfliktust állapított meg a törvényhozás és a kormány között. A terjedelmes, jogi bükkfanyelvet tartalmazó indoklást a kormányoldal és az ellenzék természetesen a saját szája íze szerint értelmezte, vagyis az egyik fél (az ellenzék) szerint folytatódhat a tanügyi törvény tervezetének szenátusi vitája, mivel a hatalmi ágak alaptörvénybe iktatott szétválasztása elve mentén a kormány nem helyettesítheti vagy kerülheti meg kénye-kedve szerint a törvényhozást a másik oldal (a hatalom) szerint viszont semmi akadálya a kormányzati felelősségvállalási eljárásnak, mivel azt az Alkotmánybíróság tételesen nem tiltotta meg.
A Demokrata–Liberális Párt és az RMDSZ alkotta koalíció vezetősége tegnap tanácskozott, és Kelemen Hunor művelődési miniszter közölte, mire jutottak. A végrehajtó hatalom vállalta a felelősséget, az ellenzék bizalmatlansági indítványát vagy megszavazza a parlamenti többség, vagy nem. Kelemen szerint a kilenc alkotmánybíróból ötnek nincs kifogása az eljárás folytatása ellen. Biztos, ami biztos, a miniszterelnök írásban kért eligazítást a taláros testülettől.
Az RMDSZ minden áron át akarja vinni a parlamenten az új tanügyi törvényt, amelyben több, az anyanyelvi oktatást segítő előírás van. Sok olyan is van viszont, amely a szakma éles kritikáját váltotta ki. A Boc-kabinet tehát minden valószínűség szerint újra bizalmi szavazás elé néz, ami lassan már rutinfeladattá válik számára. Az ellenzék egyelőre hiába próbálkozik a hatalmi váltással: nem tud vagy nem akar a demokratáknál többet ígérni az RMDSZ-nek az elpártolásért cserébe, de még a saját sorait sem tudja rendezni. Mindennaposak ugyanis a szociáldemokraták és a liberálisok pártelnökei közötti szópárbajok, üzengetések, és mindkét alakulatnak belső rivalizálásokkal is meg kell birkóznia. A két évvel ezelőtti népszerűségének töredékét még őrző D–LP közben változatlanul minden kulcspozíciót magáénak tudhat az országos és helyi közintézményekben, s máris készül a 2012-es választásokra.
Máté Zsófia, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Az EMNT nyílt levele Kelemen Hunornak, Szőcs Gézának és Sorin Apostunak
Az elmúlt időszakban ellentmondásos hírek keltek szárnyra a felújított Mátyás-szoborcsoport hivatalos újraavatásával kapcsolatban.
Kolozsvár híres szülötte, történelmi személyisége, városunk jelképe 1443. február 23-án született. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezetének nevében javasoljuk, hogy a restaurált szoborcsoport újraavatását 2011. február 23-án, Mátyás király születésének 568. évfordulóján ünnepeljük. Kérjük Önöket, hogy Mátyás király emlékének tisztelegve, a magyar és a román állam közös támogatásával felújított Mátyás-szoborcsoport avatását 2011. február 23-ra időzítsék. Tisztelettel, Az EMNT Kolozs megyei szervezetének nevében Csigi Levente elnök, Erdély.ma

Újabb kempinskik
Nem feltételezhető Kelemen Hunorról, hogy visszasírja a kommunizmust, és hogy meggyőződéssel állítja piedesztálra a Ceauşescu-diktatúra egyik legmegveszekedettebb talpnyalóját, a rezsim propagandagépezetét goebbelszi fordulatszámra kapcsoló Adrian Păunescut.
Biztosak lehetünk abban, hogy demokrataként, de főképp költőként és irodalmárként az RMDSZ-es politikus teljesen tisztában van a diktátor udvari költőjének a rendszerváltás előtt és után kifejtett politikai és „kulturális” tevékenységével, nem utolsó sorban a szélsőséges magyarellenesség terén vadimi mélységig süllyedő hangulatkeltésével. Éppen eme ismérvek alapján válthatott ki – okkal és joggal – felháborodást a művelődési miniszter gesztusa, amellyel rövid, de velős dicshimnuszt zengett a nacionálkommunizmus bárdjának halálára.
Azóta valószínűleg megbánta ő is, hogy „angyali nagylelkűséggel” ruházta fel azt a Păunescut, aki tavaly a román nemzeti érzelmek lábbal tiprását láttatta abban, hogy egy magyar került a kultuszminisztérium élére. Mindez azonban nem változtat azon, hogy Kelemen Hunor – ráadásul kettős minőségben: demokrataként és magyarként – óriási baklövést követett el a gyászbeszéddel. Hiszen román politikusokhoz, irodalmárokhoz, kritikusokhoz hasonlóan vehette volna a bátorságot, és a hazai kultúra első számú pártfogójaként leránthatta volna a leplet az agymosás nemzeti-kommunista főpapjáról – de legalább megtehette volna, hogy hallgat.
De nem tette meg, és ezáltal ugyanúgy lejáratta magát, mint Alföldi Róbert, aki most azt próbálja elhitetni, hogy Erdély elcsatolásának a Nemzeti Színházban való megünneplésével Magyarország és Románia közeledését kívánta szolgálni a kultúra és a művészet segítségével. Holott ezt a színidirektor-rendező leginkább azzal segítette volna elő, ha mondjuk színpadra állít egy darabot a bukaresti nemzetiben, mostani gesztusával azonban csak olajat öntött a tűzre. Egyszerűen felfoghatatlan, miért gondolják úgy egyesek Romániában vagy az anyaországban – Kempinskin innen és túl –, hogy megalapozhatják a magyar–román megbékélést az effajta behódolással. A közös történelmi sérelmek állandó felemlegetése, a parttalan trianonozás és decemberelsejézés persze sehová sem vezet, a nemzeti érzelmek félresöprése azonban több, mint tévedés.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)

Szász vádol, Kelemen tisztáz
Lemondásra szólította fel Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke Kelemen Hunor művelődésügyi minisztert, mivel szerinte a tárcavezető Adrian Păunescu temetésén mondott gyászbeszédében nemcsak az erdélyi magyarokat, hanem az európai értékeket sem képviselte.
Lemondásra szólította fel Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke Kelemen Hunor művelődésügyi minisztert, mivel szerinte a tárcavezető Adrian Păunescu temetésén mondott gyászbeszédében nemcsak az erdélyi magyarokat, hanem az európai értékeket sem képviselte.
„A román nemzeti-kommunista ideológia oszlopos tagjaként ismert Adrian Păunescu ifjúsági agymosó népünnepélyeket szervezett, 1989 után pedig a visszarendeződés és a sovén-nacionalista diskurzus híveként vált hírhedtté az erdélyi magyar közösség számára” – fogalmazott élesen Szász. „Szász Jenő manipulál, ferdít és valótlanságot állít, amikor azt nyilatkozza, hogy gyászbeszédet mondtam Adrian Păunescu temetésén” – reagált az MPP-s vádakra az RMDSZ hivatalából ideiglenesen felfüggesztett ügyvezető elnöke.
Kelemen hangsúlyozta: nem tartózkodott az országban a temetés napján, így nem is vett részt rajta. Leszögezte, az az üzenet, amelyet Szász Jenő gyászbeszédnek vélt, csupán a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hivatalos sajtószolgálatának rövid megemlékezése volt. Új Magyar Szó (Bukarest)

NYÍLT LEVÉL
Kelemen Hunornak, Románia kulturális miniszterének
Szőcs Gézának, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkárának
Sorin Apostunak, Kolozsvár polgármesterének
Tisztelt miniszter úr! Tisztelt államtitkár úr!
Tisztelt polgármester úr!
Az elmúlt időszakban ellentmondásos hírek keltek szárnyra a felújított Mátyás-szoborcsoport hivatalos újraavatásával kapcsolatban.
Kolozsvár híres szülötte, történelmi személyisége, városunk jelképe 1443. február 23-án született. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezetének nevében javasoljuk, hogy a restaurált szoborcsoport újraavatását 2011. február 23-án, Mátyás király születésének 568. évfordulóján ünnepeljük.
Kérjük Önöket, hogy Mátyás király emlékének tisztelegve, a magyar és a román állam közös támogatásával felújított Mátyás-szoborcsoport avatását 2011. február 23-ra időzítsék.
Tisztelettel, Az EMNT Kolozs megyei szervezetének nevében
Csigi Levente elnök
Kolozsvár, 2010. november 18. Szabadság (Kolozsvár)

Meghalt Demény Lajos történész, volt bihari szenátor
Pénteken 84 éves korában bukaresti otthonában elhunyt Demény Lajos romániai magyar történész, de erről a családja csak tegnap értesítette a sajtót.
Kisfülpösön (Maros megye) született földműves családban 1926. október 6-án. Tanulmányait Kolozsváron kezdte a Bolyai Tudományegyetemen, Leningrádban fejezte be 1956-ban. Ugyanott szerezte meg a történelemtudomány doktora címet. Bukarestben a Társadalomtudományi Akadémia tanára, majd a Román Akadémiai Könyvkiadónál szerkesztő, a Román Akadémia Nicolae Iorga Történelemtudományi Intézetének főkutatója, a nemzetiségtörténeti kutatások osztályvezetője volt. Kutatási területe a XV. és XVII. század közötti művelődéstörténetet és a parasztmozgalmakat fogta át. Magyar és román nyelven egyaránt közölt. Jelentősebb művei: Az 1437-38-as bábolnai népi felkelés, Anglia politikai kapcsolatai a XVI. és XVIII. század közti Moldvával, Havaselvével és Erdéllyel, Székely felkelések a XVI. század második felében, A székelyek és Mihály vajda, Paraszttábor Bábolnán, Bethlen Gábor és kora. A Székely oklevéltár új sorozatának társszerzője volt. 1995-ben vált a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává.
Kelemen Hunor román kulturális és örökségvédelmi miniszter nekrológjában így méltatta: „Hatalmas szerepe volt a Székely oklevéltár elindításában, amelyben végre előkerülhettek azok a forrásmunkák, amelyek az erdélyi magyarság, a székelység történelmére vonatkoztak. A ’70-es években ezzel a kezdeményezéssel olyan magyar történészeknek biztosított publikálási lehetőséget, akik addig nem is remélhették, hogy kutatásaik napvilágot látnak. (...) állhatatosan és bátran védi a nemzeti kisebbségek, a magyarság szerepét Erdély történelmének alakításában. (...) Maradandó értékű oktatói és kutatói munkája mellett jelentős szerepe volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulásában, az 1989-es rendszerváltást követően rövid ideig a tanügyminisztérium államtitkára, két évig Bihar megyei szenátor volt.”
Demény Lajos földi maradványait ma délben helyezik örök nyugalomra a bukaresti Calvineum református temetőjében. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Eckstein-Kovács Péter megpályázza Markó Béla székét
Miközben Markó Béla RMDSZ-elnök még nem döntötte el, indul-e újabb mandátumért, Eckstein-Kovács Péter, Traian Băsescu román államfő kisebbségügyi tanácsosa megpályázza a szövetségi elnöki tisztséget az alakulat közelgő kongresszusán. Az 54 éves kolozsvári jogász-politikus tegnap a Krónikának elmondta, az RMDSZ megújítását tekinti egyik legfontosabb feladatának, az alakulat vezetőjeként pedig „visszaterelné” az érdekvédelmi szervezetet a tagsághoz. Eckstein kérdésünkre elmondta, az elmúlt időszakban a politikai alakulat számos tagja, ugyanakkor RMDSZ-en belüli és kívüli személyiségek egyaránt megkeresték azzal, hogy itt az alkalom a szervezet megújulására, és arra biztatták, vállalja el a jelölést. „Sokan bennem látják azt a jelöltet, aki emelkedő pályára tudná állítani az RMDSZ-t” – indokolta jelöltetését a politikus.
Eckstein-Kovács Péter lapunknak elmondta, szándékáról már tájékoztatta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét (a politikus ennek a szervezetnek a tagja), ennek pozitív véleményezése híján ugyanis okafogyottá válna a jelöltetése, és a szervezettől olyan visszajelzést kapott, hogy hivatalos bejelentés esetén támogatni fogják.
„Ha valaki nem bírná a saját szervezete bizalmát sem, akkor hogyan kérje más szervezetek támogatását?” – válaszolta kérdésünkre, miszerint „tapogatózott-e” más területi szervezetek irányába is támogatás céljából. Eckstein-Kovács Péter nem kívánta kommentálni, hogy az RMDSZ élén eltöltött 17 év után Markó Bélának meg kellene-e pályáznia újabb mandátumot, azt azonban fontosnak tartotta elmondani, hogy nem valaki vagy valakik ellen indul a februári kongresszuson, és nem másokhoz próbál viszonyulni. „Határozott elképzelésem van arról, miként kellene kinéznie az elkövetkezőkben az RMDSZ-nek, hogyan kellene irányítani a szövetséget. Hangsúlyozom: nem azért indulok, hogy valakinek vagy valamely csoportnak a helyzetét erősítsem vagy gyengítsem. Úgy érzem, kellő támogatottsággal is rendelkezem, tehát belevágok” – nyilatkozta a Krónikának a korábban több mandátumon keresztül szenátorként, 1999-ben és 2000-ben kisebbségügyi miniszterként tevékenykedő jogász-politikus.
Az RMDSZ felső vezetőségét többször bíráló Eckstein úgy véli, nagyon sokan várnak szemléletbeli és személyi változásokat a februárban rendezendő kongresszustól, ugyanakkor az általa szorgalmazott újítás elsősorban azt jelenti, hogy a szövetségnek vissza kell térnie azokhoz a régebben hangoztatott eszmékhez, miszerint töltse be az ernyőszervezet szerepét az erdélyi magyar társadalomban, ezen belül pedig hangsúlyosabban kell megjelennie a sokszínűségnek.
Az RMDSZ Szabadelvű Kör elnevezésű platformját irányító Eckstein szerint tudomásul kell venni, hogy az erdélyi magyar politikában „az RMDSZ-en kívül is van élet”, ennek megfelelően megegyezésre törekedne a szövetséggel rivalizáló magyar alakulatokkal, és bár „nagyon egységes” magyar politikum kialakítására nem tehet ígéretet, ennek megvalósításához hozzá kíván járulni. „Szeretném, ha az RMDSZ visszatérne a tagsághoz, a civil szervezetekkel partneri kapcsolatot képzelek el, programomban pedig a helyi és regionális politika előtérbe helyezését szorgalmazom, elvégre Bukarestben is az a feladatunk, hogy a helyi problémákra keressünk megoldásokat. Éppen ezért az RMDSZ vezető testületeiben hangsúlyosan kell megjeleníteni a helyi és regionális érdekeket” – hangsúlyozta a szövetség jelenlegi egyetlen hivatalos elnökjelöltje.
Eckstein a kormányzati szerepvállalásra vonatkozó kérdésünkre elmondta, hatalmi pozícióban erősebb az RMDSZ érdekérvényesítési képessége, a kormányzás viszont önmagában nem lehet cél, és fontos, hogy a szövetség mindig a haladás mellé álljon. Szerinte az oktatási törvény jelenlegi vitája is bizonyítja, hogy a magyarság státusához szervesen kötődő oktatás és kultúra területe felülír minden más érdeket, és ha e téren nem tud eredményt elérni az RMDSZ, akkor jogosan merül fel a kormányból való kilépés szándéka.
Eckstein egyébként a Markó-korszak fontos megvalósításának tartja az RMDSZ függetlenségének, „saját arcának” megőrzését, nagyon sok javítanivaló akad azonban szerinte a budapesti és a bukaresti pártokkal ápolt viszony terén, amelyet mindkét irányban kiépített személyes kapcsolatai révén próbálna elmélyíteni. Az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségét 1993 óta betöltő Markó Béla az elmúlt időszakban többször elmondta: „hatalmas dilemmát” jelent számára, hogy folytatnia kell-e tevékenységét a szervezet élén, emiatt még nem döntött arról, hogy versenybe száll-e egy újabb elnöki mandátumért a februári kongresszuson. Miközben belső források szerint Markó Kelemen Hunor művelődési minisztert látná szívesen utódjaként, sokan a potenciális elnökaspiránsok között tartják számon Borbély László környezetvédelmi minisztert is.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor is megpályázza az RMDSZ-elnökséget
Hivatalosan még nem jelentette be ezt a döntést, de már hetek óta tárgyalásokat folytat az RMDSZ területi szervezeteivel Kelemen Hunor, az RMDSZ ideiglenesen felfüggesztett ügyvezető elnöke arról, hogy támogassák a szövetségi elnöki tisztségéért vívandó küzdelemben. Ez a döntés megerősíti azokat a feltételezéseket, miszerint Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke nem vállal újabb négyéves mandátumot. Markó azonban szintén nem közölte még hivatalosan döntését.
Kelemen Hunor tegnap a Román Televízió magyar adásának Sajtóban című műsorában beszélt az esetleges jelöltségéről. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a december 11-ére tervezett Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) jelenti be, hogy indul-e az RMDSZ elnöki tisztségért vívott megmérettetésen, vagy sem.
Rámutatott: öt területi szervezet mondta azt neki, hogy őt támogatja, ha jelölteti magát. Arra a kérdésre, hogy ez mekkora támogatottságot jelent, Kelemen azt mondta: mind nagy – vagyis sok küldöttet delegáló – területi szervezetekről van szó. Hozzátette: nem kevés ez a támogatottság, hiszen egy választáson senki nem törekedhet arra, hogy százszázalékos támogatottságot élvezzen, és ellenszavazat nélkül válasszák meg. – Akikkel eddig szóba álltam, támogatnak engem, és mind nagy szervezetek – mondta Kelemen Hunor.
Jelezte, hogy a következő időszakban folytatja az egyeztetéseket. Leszögezte, hogy a jelöltségről szóló bejelentésekor nemcsak a megmérettetésen való részvétel tényét akarja közölni, hanem javaslatokkal áll elő az RMDSZ alapszabályzatáról, működéséről. – A csapatról is van és lesz elképzelésem, és amikor ezt bejelentem, azt is elmondom, hogyan látom a következő esztendőben az RMDSZ működését, de ami ennél fontosabb, hogyan látom a romániai magyarság jövőjét a mostani politikai, társadalmi kontextusban” – mondta a politikus. Hangsúlyozta, hogy nem szeretne olyan bejelentést tenni, amelyben pusztán az indulását jelzi, mert ez felületesnek tűnne.
A tisztújításról kifejtette: annak örvend, ha két, három vagy négy személy is indul majd a megmérettetésen. Nem kívánta kommentálni Eckstein-Kovács Péter jelölését. Mint mondta, verseny van, ő is olyan jelölt, akivel számolni kell. – Bárki is lesz a következő jelölt, az ellenjelöltekkel komolyan számolni kell. Eckstein-Kovács az elmúlt években az RMDSZ életében nem vett részt, ennek ellenére tagja a szövetségnek, és joga van indulni a megmérettetésen – mondta Kelemen. Az RMDSZ február végén tartja Nagyváradon tisztújító kongresszusát. Eddig csak Eckstein-Kovács jelentette be hivatalosan, hogy megpályázza a szövetség elnöki tisztségét.
B. T. Szabadság (Kolozsvár)

Célegyenesben?
Fellélegezhetett az RMDSZ, az Alkotmánybíróság szabad utat adott a kormánynak, felelősséget vállalhat a parlamentben a tanügyi törvénytervezetért. A parlamenti szavazás ilyen esetben puszta formalitás, legfennebb annyit kell tenniük a frakcióvezetőknek, hogy röghöz, illetve székhez kössék ismét képviselőiket.
Mi természetesen örülhetünk, hogy néhány, kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkely — ha minden igaz — szeptembertől életbe lép, nyugtalanító ellenben, hogy mindez ilyen ellenszenvhullám közepette történik. Az ellenzéki pártok már-már felesküdtek, hogy az első adódó alkalommal módosítják a törvényt, s bár demokratikus gyakorlat tiltja az elnyert jogok megcsonkítását, jóindulatukra aligha számíthatunk. Ha csak az RMDSZ a következő koalícióban is nem találja a jelenlegihez hasonló, kiváltságos helyzetben magát. De addig sok-sok megalkuvást, kétes értékű kompromisszumot, s ami kényesebb, jó néhány, behódolásnak tűnő lépést kell a szövetségnek megmagyaráznia. Majd a választásokon, hamarabb a közelgő kongresszuson, ahol nemcsak beszámolni, de elszámolni is illenék. És végre nem tabu a szövetségi elnöki tisztség elnyerése. Markó ugyan nem jelentette még be szándékát, de két trónkövetelő nevét már ismerjük: mind Eckstein-Kovács Péter, mind Kelemen Hunor szívesen lenne RMDSZ-elnök. Nem titok, Kelement jó ideje edzik, hogy a tizenkilenc éve elnökösködő Markó Béla örökébe lépjen. Kicsit mintha az alteregója is lenne. Előny ez? Hátrány? Eckstein míg a Cotroceni Palotába nem került, igazán rokonszenves alakja volt az RMDSZ-nek, de az államelnök közelsége neki sem tett jót.Szabad a vásár? Lesz-e harmadik? Ki tudhatja, de végre olyan kongresszus elé néz az RMDSZ, melyen választás lesz, nem szavazás! Lényeg mégis: célegyenesben az oktatási törvény. Ha valóban jó ez a jogszabály, ha pénz is lesz a reformhoz, ha a pedagógusokat legalább jövő esztendőtől nagyobb anyagi megbecsülés övezi, ha a gyermek, diák, egyetemista tudásra is szert tesz az óvodában, iskolában, egyetemen és főiskolán, az RMDSZ kicsije-nagyja elmondhatja, nem volt teljesen hiábavaló egy gyékényen árulniuk Bocékkal.
Simó Erzsébet, MTI

Nyílt kártyákkal
Függetlenül attól, hogy egyetértünk-e az RMDSZ elnöki tisztségére pályázó Eckstein-Kovács Péter elveivel, programjával, döntése, elszántsága figyelemre méltó.
A szövetségen belül régebben is a meglehetősen ritkává vált szókimondók, különvéleményt megfogalmazók közé tartozó szabadelvű politikus a hét végén hivatalosan bejelentette, vállalja a megmérettetést, és el is nyerte a Kolozs megyei szervezet támogatását. Azt talán korai lenne latolgatni, milyen esélyekkel indul a szövetség kicsinyke liberális platformjának vezetője, főként, hogy ellenjelöltjeit sem ismerjük még, oly nagy a titkolódzás az RMDSZ berkeiben. Mindenki lélegzet-visszafojtva várja Markó Béla december 11-re, az SZKT ülésére ígért bejelentését, hogy folytatni kívánja-e tevékenységét a szervezet élén, vagy pedig átadja másoknak székét. Úgy hírlik, Kelemen Hunort támogatná a szövetségi elnök, de ha nem biztos védence győzelmében, inkább maga száll versenybe. A többi lehetséges jelölt ezért egyelőre hallgat, taktikusan kivár, Markó Bélával ugyanis eddig nem dívott szembeszállni, de még csak más álláspontra helyezkedni sem többek között ezért is veszítette el fokozatosan ernyőszervezet jellegét az RMDSZ, és vált mindinkább hasonlatossá a román pártokhoz. Ezúttal azonban bárhogy döntsön is a jelenlegi elnök legalább ketten küzdenek a vezetői székért, ami azt is jelenti a személyi kérdéseken túl , legalább kétféle koncepció, elképzelés ütközik, és talán-talán ebből építő jellegű vita alakulhat ki, melynek során egészséges önkritikával rámutathatnak a szövetség működésének eddigi hiányosságaira, vázolhatják a választókkal való szorosabb kapcsolat építésének módozatait. Persze, ehhez az kellene, hogy nyílt kártyákkal játsszanak a pályázók, ötletekről, vízióról, elvekről szóljon a vita, ne pedig az eddigi gyakorlat szerint háttéralkuk, kulisszák mögötti egyezkedések, érdekből kötött szövetségek révén dőljön el, ki is vezeti a szervezetet a következő időszakban. A tisztújító kongresszus előtt valamivel több, mint két hónappal azonban éppen ez a nyílt küzdelem hiányzik leginkább. Mintha a pártosodás az egészséges versenyszellemet, az önálló gondolkodást is kikezdte volna a szövetségen belül
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A nemzeti ünnepen nem illik tüntetni
Marosvásárhely Polgármesteri Hivataláé a felelősség
December 1-jén az Új Jobboldal (Noua Dreapta) bejelentette, tüntetést szervez Marosvásárhelyen, úgymond, a magyar szeparatizmus ellen, illetve a székelyföldi románok védelmében. Szombaton, a TEKT- tanácskozás után Markó Béla szövetségi elnököt és Kelemen Hunor művelődési miniszter véleményét kérdeztük az üggyel kapcsolatosan.
Markó Béla szűkszavúan annyit mondott: "Én nem engedélyeztem volna egy tüntetés megtartását pontosan a román nemzeti ünnepen, sem az Új Jobboldal elnevezésű román szervezetnek, sem másoknak. Azt gondolom, sem a román, sem a magyar, sem más nemzeti ünnep nem arra való, hogy valaki tüntessen.
Provokációnak tűnik
Kelemen Hunor szerint provokációról van szó, és a polgármesteri hivatalnak nem kellett volna engedélyeznie. "Provokációnak tűnik, de ameddig nincs rendbontás, addig a csendőrségnek nincs joga beavatkozni. A legnagyobb hibás ebben az ügyben Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala. Neki kellene látnia – és biztos vagyok benne, látja is –, hogy provokációról és etnikai feszültségkeltésről van szó, ezért a felelősség is az övé. Én elítélem ezt a fajta demonstrációt, ilyent Marosvásárhely egyszer már megtapasztalt, s tudhatná, hogy ilyesminek nem szabad helyt adnia. Bízom benne, hogy a marosvásárhelyiek, magyarok és románok, eléggé bölcsek ahhoz, hogy ne adjanak helyet még egyszer a provokációnak". A továbbiakban emlékeztetett, hogy ugyanez a szélsőjobboldali szervezet próbálkozott a tavaly Sepsiszentgyörgyön is, sikertelenül. Véleménye szerint most is sikertelen lesz az akciójuk.
A kérdésre, hogy a kormányban került-e szóba, lévén, hogy Marosvásárhely polgármestere a nagyobbik kormánypárt tagja, Kelemen Hunor kijelentette: "Valószínű, hogy hétfőn (sz.m. ma) téma lesz, már Markó Béla és Borbély László is nyilatkozott az ügyben. Mindenképpen beszélni fogunk a belügyminiszterrel, a miniszterelnökkel. Az, hogy a marosvásárhelyi polgármester milyen mértékben követi a pártja döntéseit és az elvi irányvonalát, számomra mindig kérdés volt. Amikor magyar ügyről van szó, akkor ő inkább a Nagy- Románia Párt és a szélsőjobboldali szervezetek között találná meg a helyét, nem feltétlenül a Demokrata Pártban".
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

Három kevesebb, mint egy?
A történet pártbejegyzésről szól
A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa szombati ülésén Kelemen Hunor művelődési miniszter egyebek mellett kijelentette: december 11-én, a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén jelenti be, indul-e vagy sem a szövetségi elnöki tisztségért. Jónak találja azt is, hogy többen is pályáznak a tisztségre, azonban úgy gondolja, a szövetségnek kell megtalálnia az elnököt, nem az elnöknek a széket.
– Mindenkinek, aki teljesíti a feltételeket, joga van indulni. Jó, ha több jelölt van, de a szövetségnek kell megtalálni az elnököt, nem az elnöknek a széket. Véleményem szerint a megyei területi szervezetek, platformok, társult szervezetek bölcsen arra fogják bízni a következő időszakban az RMDSZ vezetését, akiben látják azokat a garanciákat, amelyek nélkül 2012-ben nem lesz lehetséges a magyar képviselet megőrzése. Olyan embert, akinek van elképzelése a közösség jövőjéről, arról, hogy hogyan kívánja vezetni az RMDSZ-t ebben a nagyon bonyolult politikai magyar-magyar, román-magyar viszonyrendszerben, és akit a kongresszus megválaszt. Eddig Eckstein Kovács Péter jelentette be a szándékát. RMDSZ-tag, gondolom, hogy a feltételeket teljesíti.
Működtetni kívánjuk az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot
A kérdésre, hogy hogyan viszonyul az RMDSZ ahhoz, hogy a magyar kormány az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal kötött együttműködési megállapodást úgynevezett demokráciaközpontok létrehozásáról, működtetéséről, amelyeket az EMNT felügyel, rámutatott: – Létezik egy hálózat, amelyet az RMDSZ működtet, ez teljes mértékben megfelelt volna/megfelel a célnak, és amennyiben hozzánk fordulnak, és sokan fordulnak hozzánk, mi is tájékoztatunk a magyar állampolgárság könnyített megadásáról. Nem tudom nem meglátni azt, ami az EMNT – magyar kormány közötti megállapodás mögött fölsejlik: mégpedig a pártbejegyzés. Erről szól a történet. Ezt egyszerűen nem szabad elkenni. Tőkés Lászlóék, Toró Tiborék egy új pártot akarnak elindítani, azt gondolják, hogy a magyar egységet úgy lehet képviselni, ha több politikai szervezet, politikai párt van, Ez az a történet, amikor a három sokkal kevesebb, mint az egy, a kettő is kevesebb, mint az egy. És nem lehet ezt szaporodással erősíteni.
Mi az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, az EMEF-et működtetni kívánjuk, én a megállapodásnak vagyok a híve, ezt, azt hiszem, 2009-ben az európai parlamenti választások előtt be is bizonyítottam, hisz a tárgyalások nagy részét én vezettem, és úgy gondolom, a későbbiekben is az kell a szempontunk legyen, hogy akkor, amikor parlamenti vagy európai parlamenti képviseletről, amikor szórványról van szó, egy pillanatig se kockáztassuk a képviseletet. Én ennek leszek a zászlóvivője, bármilyen pozícióban fogok dolgozni a következő időszakban.
Amikor a magyar kormány egy feladatot egy olyan szervezetre bíz, amely – ha szabad így fogalmazni – össznemzeti kérdés, akkor azt kívánja üzenni, hogy nincs ebben a trendben másnak helye, nincs szerepe. Ennek ellenére a tájékoztatást mi biztosítani fogjuk, és nem is kérünk ezért a magyar kormánytól semmit.
"Magyarságomat soha nem kötöttem állampolgársághoz, és nem is fogom ahhoz kötni"
Frunda György szenátor véleményéről, miszerint a könnyített kettős állampolgárság megadása oda vezethet, hogy az erdélyi vagy a határon túli magyarság kivándorol az anyaországba, Kelemen Hunor kijelentette: azt gondolom, hogy a magyar állampolgárságnak a könnyített megszerzése nem segíti feltétlenül az elvándorlást, a kettő ilyen formában nincs összefüggésben. Szimbolikus gesztusnak tartom, és kevesebb más, politikai, gazdasági, demográfiai következménye van ennek, mint a szimbolikus jóvátétele annak, ami 1918-ban vagy később velünk történt önhibánkon kívül.
Ezért nem félek attól, hogy elvándorlást gerjeszt. Aki akart, eddig is el tudott menni, vagy elment, s voltak olyanok is, akik elmentek és visszajöttek. A kérdés az, hogy mit akarunk mindannyian kezdeni, a magyar kormány, az erdélyi magyar képviselet, mit akarunk kezdeni egy ilyen helyzettel, hogyan kommunikáljunk. Azt nem mondhatom, hogy Magyarországon, főleg a gazdasági szférában nincsenek olyan hangok, olyan elképzelések, hogy a demográfiai utánpótlást főleg a határon túlról kell pótolni. Ilyent én magam is többször hallottam az elmúlt esztendőkben konferenciákon, sajtóban. Azt hiszem, hogy az erdélyi magyarok nagy többségében megvan a határozott szándék a szülőföldön maradni, a szülőföldön boldogulni, még olyan körülmények között is, mint a mostani gazdasági válság, vagy amikor hosszabb vagy rövidebb ideig külföldön dolgoznak. Azt látom, hogy akik külföldre mentek dolgozni, a kapcsolataikat nem számolták fel, nem adták föl az erdélyi létüket, és sokan visszajönnek.
A kérdésre, hogy ő maga igényli-e a kettős állampolgárságot, azt válaszolta, hogy ha eljön az ideje, valószínűleg kérni fogja, de nem ez a prioritás számára, "a magyarságomat soha nem állampolgársághoz kötöttem, és nem is fogom ahhoz kötni".
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

RMDSZ – Továbbra is elmarad a rendszerváltás?
A „Hunor for president” feliratú pólók még nem az utódlási harc kellékei, ezeket még tavaly készítette az RMDSZ kampánystábja, amikor a szövetség Kelemen Hunort indította az államelnök-választáson.
Mind ügyvezető elnöki kinevezését, mind pedig a román elnökválasztási kampányban való részvételét úgy értelmezte a sajtó, hogy Markó Béla őt szeretné utódjául. Senki sem feltételezi, hogy Kelemen Hunor megpályázná az RMDSZ elnökségét, ha Markó Béla újabb mandátumért indulna. Így sokan a 18 éve tisztségben lévő RMDSZ elnök visszavonulási szándékát sejtik a mögött, hogy Kelemen Hunor támogatást keres a területi szervezeteknél.
- A december 11-én tartandó szövetségi képviselőtanácsi ülésen döntünk bizonyos hátralévő szervezési ügyekben, ott nyilatkozom erről. Azt gondolom, hogy akkor kell tudniuk a szövetségi képviselőtanácsi tagoknak is, hogy az RMDSZ elnöke akarja-e tovább jelöltetni magát, vagy nem – fejtette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RMDSZ elnöke.
Egyelőre csak Eckstein-Kovács Péter indulása vehető biztosra. Mint mondta, azért akart első lenni, mert elhatározása nem attól függ, kik lesznek az ellenfelek. Jelöléséhez a Kolozs megyei RMDSZ szervezete is hozzájárult – de arról még nem döntött, neki adja-e szavazatait. Az RMDSZ-ben zajló tisztújítás ügyében ellenkező előjellel is tisztult már kép. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke – akit a sajtó a lehetséges jelöltek között tartott számon kijelentette: nem indul az elnökségért.
Feltehetően Markó Béla szándékainak tisztására vár Frunda György és Borbély László is, akik nem zárták ki, de nem is erősítették meg, hogy megpályáznák az RMDSZ elnöki székét. Kelemen Hunor is csak Markó Béla után akar indulásáról nyilatkozni.
- Az a jó, ha több jelölt van és a szövetségnek kell megtalálnia az elnököt, nem az elnöknek kell megtalálni a széket. A megyei, területi szervezetek, platformok, társult szervezetek azok bölcsen arra fogják bízni a következő időszakban az RMDSZ-nek a vezetését, akiben látják azokat a garanciákat, amelyek nélkül 2012-ben nem lehetséges a magyar képviseletnek a megőrzése – mondta Kelemen Hunor Kulturális És Örökségvédelmi miniszter.
Markó Bélának a legutóbbi két tisztújításon nem volt kihívója. Az RMDSZ 10-edik, kongresszusát Nagyváradon rendezik február 26-27-én. A jelek szerint itt több jelölt is verseng majd a szövetség elnöki tisztségéért. Erdély.ma