Szatmár megyében a szavazásra jogosult állampolgárok 44,41 %-a járult az urnák elé. Traian Basescu, a Demokrata-Liberális Párt jelöltje kapta a voksok 29,72 %-át, Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje a 24,21 %-át, Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt jelöltje a 23,09 %-át. A parlament létszámának csökkentésére 87,71 % szavazott, a kétkamarás parlament egykamarássá alakítására 79,96 százalék. /Babos Krisztina: Szatmár megyei eredmények. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 25./

Diadalt kiáltott az RMDSZ országos vezetősége, de ők is tudják: csúfosan leszerepelt az államelnök-választásokon Kelemen Hunor, a szövetség jelöltje. Hargita megye független polgármesterei hivatkoztak egy október 21-én kiadott kormányhatározatra, mely országos szinten is port kavart, ugyanis a helyi önkormányzatok költségvetésének „kiegyensúlyozására” kiutalt pénzek mögött politikai számlafizetések, illetve választási munícióbiztosítás bújt meg. Az RMDSZ hangoztatta, hogy Kelemen Hunor nemcsak egy párt, hanem valamennyi erdélyi jelöltje, ezért azt lehetett gondolni, hogy nem tesznek különbséget magyar és magyar önkormányzat között. A Hargita megyei településeknek leosztott pénzt felsoroló lista azonban rácáfolt erre. Az nem meglepő, hogy a listán szereplő helységek közül Balánbánya kapta a legtöbbet (300 ezer lejt), hiszen a többségében románok lakta várost mindig is elkényeztették. Ezután a legnagyobb összegeket, egyenként 80 ezer lejt Gyergyóholló, Máréfalva és Varság kapta. Volt egy állandó szám, a 15 ezer. Ezek az aprócska összegek érdekes módon a független magyar polgármesterek vezette településekre jutottak, köztük van a megye legnépesebb községe, Csíkszentdomokos. A Magyar Polgári Párt polgármesterei vezette helységek esete: ketten kaptak 15 ezer lejt, a többiek pedig (köztük két város: Gyergyószentmiklós és Tusnádfürdő) lemaradtak a listáról, semmit sem kaptak. Állítólag Verestóy Attila szenátor végezte a pénzosztást. Az a hatalmi kör, mely beszél a magyar összefogásról, magyar egységről, tetteivel diszkriminálja azon színmagyar településeket, melyek lakói nem RMDSZ-es jelöltre szavaztak. /Szondy Zoltán: Egy kudarc magyarázata. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./

November 25-én közzétették az államfő-választás és a referendum végleges adatait. Az elnökválasztáson a választópolgárok 54,37 százaléka vett részt. Az államfőjelöltek sorrendje: Traian Basescu 32,44 %, 3 153 640 szavazat, Mircea Geoana /PSD/ 31,15 % , 3 027 838 szavazat, Crin Antonescu /PNL/ 20,02 %, 1 945 831 szavazat, Corneliu Vadim Tudor /PRM/ 5,56 %, 540 380 szavazat, Kelemen Hunor /RMDSZ/ 3,83 %, 372 764 szavazat. A többi jelölt kevesebb voksot kapott. A referendumon a választópolgárok 50,95 százaléka vett részt, az egykamarás parlamentre vonatkozó kérdésre 77,78 százalék válaszolt igennel. A honatyák számának csökkentésével 88,84 százalék ért egyet. Közzétették a végleges választási eredményeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Ötezer lejes büntetést rótt ki az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a Realitatea TV-re, mert Kelemen Hunort nem szerepeltették annyiszor, mint a többi jelöltet. /Farkas István: Pénzbüntetés Kelemenért. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Jogos Tőkés László rosszallása, okkal kifogásolja, hogy a választási együttműködés lejárta után az RMDSZ egyetlen fontos döntés meghozatalakor sem konzultál az EMNT-vel. Nem tette meg az államelnökjelölt-állításkor, pedig Kelemen Hunort nem az RMDSZ, hanem az erdélyi magyarság jelöltjeként kívánta meghatározni, de elmulasztotta most, a liberálisokkal való szövetségre lépéskor, a Mircea Geoana támogatásáról szóló döntés meghozatalakor is. Tavasszal, az EP-választások előtt megszületett együttműködési megállapodás nem erről szólt. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum tiszte lett volna minden, magyarságot érintő, jelentős döntés meghozatala. Joggal mondja Tőkés László: úgy tűnik, ,,eddig tartott az a konjunkturális szövetség, amelyet az RMDSZ a túlélés kedvéért, a maga érdekében tartott fontosnak megkötni”. Az RMDSZ-ben erősebb a hatalom, a majdani kormányzati szerepvállalás vonzása, mint a magyar összefogás fenntartása. /Farkas Réka: Elfelejtett összefogás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

Az RMDSZ leghatározottabban cáfolja a sajtóban felkapott hírt, miszerint Szeben megyében létezik egy megállapodás a RMDSZ és a Nagy-Románia Párt között. Az RMDSZ nem kötött és soha nem is fog kötni semmiféle egyezséget ezzel a párttal, az RMDSZ elutasítja mindazt a szélsőséget, amit a Corneliu Vadim Tudor neve által fémjelzett párt képvisel. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos szinten együttműködési egyezményt írt alá a Nemzeti Liberális Párttal, és ehhez tartja magát. /Kelemen Hunor, ügyvezető elnök: Nem létezik megállapodás az RMDSZ és a PRM között. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) az ülésén értékelték a november 22-i elnökválasztás eredményeit. László Attila, RMDSZ Kolozs megyei elnöke gratulált Kelemen Hunornak, hogy a magas részvétel mellett ilyen eredményt ért el. Ezzel szemben Horváth Márton, Mocs polgármestere elégedetlen azzal az eredménnyel, amelyet az RMDSZ elnökjelöltjének sikerült Kolozs megyében teljesítenie. /Jakab Judit: MKT: Mircea Geoanára kell szavazni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Az RMDSZ elkészítette a választások első fordulójának a mérlegét, és a végleges eredmények ismeretében Markó Béla szövetségi elnök november 28-án tartott sajtótájékoztatóján értékelte Kelemen Hunor szereplését. Véleménye szerint éles volt a verseny, ennek ellenére a magyar jelölt által megkapott támogatás jó és fontos volt. A Népújság munkatársa felvetette, Tőkés László azt nyilatkozta, azzal, hogy az RMDSZ Mircea Geoana, azaz a kommunisták jelöltjének támogatására buzdít, lényegében felrúgta a magyar összefogást. Markó Béla kifejtette, a magyar összefogás működik, majd megerősítette: az RMDSZ Klaus Johannist és Crin Antonescut támogatja, akik nincsenek a szavazócédulán. Markó hozzátette, az RNDSZ az elnökjelöltek közül a Szociáldemokrata Párt jelöltjét, Mircea Geoaná támogatja. /Mózes Edith: Az RMDSZ Geoanat támogatja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint jó döntés volt, hogy az RMDSZ saját államfőjelöltet állított Kelemen Hunor személyében. Kevesebb, mint négy százalékot ért el, de ez jó eredmény. Salamon Márton László felelős szerkesztő szerint a Magyar Összefogás válságban van, Tőkés László ismét kiásta a csatabárdot. Markó Béla nem így látja, Tőkés László gyakran nyilvánított különvéleményt. Sokan azt mondják, hogy az RMDSZ a baloldalra állt. Szó sincs erről, hangsúlyozta Markó. Szerinte a román parlamentben egyetlen jobboldalinak mondható párt van, a Nemzeti Liberális Párt. A Demokrata–Liberális Párt hiába tagja az Európai Néppártnak, és hiába vallja magát jobboldalinak, nem az számít, hogy ki mit mond magáról. – Traian Basescu és pártja el akarják vinni az országot egy autoritárius rendszer felé, ahol a hatalom egyetlen kézben összpontosul. – A Magyar Összefogás nem ért véget. Az RMDSZ – közvetve – Mircea Geoana PSD-elnök megszavazására buzdít, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács távolmaradásra, a Magyar Polgári Párt pedig Traian Basescura szavaztat. Mit ért meg mindebből a magyar választópolgár? – hangzott a kérdés. Az RMDSZ bírja a romániai magyarság elsöprő többségének támogatását, és vannak különböző csoportosulások, fejtette ki Markó Béla. Hangsúlyozta: „Meggyőződéssel állítom, hogy ha Mircea Geoanát megválasztják, akkor Klaus Johannis miniszterelnök lesz, és olyan kormány lesz, amely a magyarok és Székelyföld javára is tud cselekedni. ” /Salamon Márton László: Román jelöltek magyar mérlegen. Interjú Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Kelemen Hunor ügyvezető elnök írta alá a felhívást, melyben az erdélyi magyarságot felszólították, szavazzon Mircea Geoana államfő-jelöltre, akkor Klaus Johannis személyében egy kisebbségi politikus lesz Románia miniszterelnöke. /Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Hunor ügyvezető elnök: Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4., Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

Az elnökválasztás versenyben maradt jelöltjei /Traian Basescu államfő és szociáldemokrata kihívója, Mircea Geoana/ vitát folytattak december 3-án a parlamentben. A szópárbaj heves, személyeskedő támadásokba lendült. Mircea Geoana elmondta, az államfő minden eddigi szövetségesét „meglincselte”, és nem tartotta be ígéreteit a korrupció elleni harc terén. Basescu gyávának és gyengének nevezte Geoanát, aki „kaméleonszerűen változtatgatja véleményét annak függvényében, hogy éppen mit kívánnak érdekei”. Stabilizálódni látszik a felmérések Mircea Geoana nyolcszázalékos előnye Traian Basescu előtt. Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ volt államelnökjelöltje december 3-án Kovászna és Hargita megyében az RMDSZ-es polgármesterekkel találkozott. Ismertették az RMDSZ álláspontját: a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) összefogva Mircea Geoana jelöltet támogatják azért, hogy az a választások után Klaus Johannist nevezze ki miniszterelnöknek, egy olyan kormány élére, amelynek tagja lesz az RMDSZ is. /Moldován Árpád Zsolt: Mindent vagy semmit. Mircea Geoana és Traian Basescu között dől el az elnökválasztás második fordulója. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

„Két német ember. Herta Müller és Klaus Johannis. Az egyiket végletesen traumatizálták romániai szenvedései, a másik arra hivatott, hogy megszüntesse Románia szenvedéseit” – írta lelkesen Ágoston Hugó, az ÚMSZ vezető publicistája. Két román ember. Traian Basecu és Mircea Geoana. Traian Basescu 1990 előtt nómenklaturista volt, Mircea Geoana nem, Traian Basescu elítélte a kommunizmust, Mircea Geoana pedig „meghaladja a kommunizmust, és felvilágosult európaiként gondolkodik. Az egyik destruál, a másik konstruál”. /A sajtó eddig nem tudósított Geoana kommunizmust meghaladó felvilágosultságáról, a cikkíró sem. / Két magyar ember. Markó Béla és Kelemen Hunor. Markó és Kelemen „a pozitivitást és a következetességet mutatja fel erényeinkként. ” Még két magyar ember. Eckstein-Kovács Péter és Tőkés László. „A szánalmasságnak van egy határa, amelyet átlépve a mégoly jeles múltú személyiségek is diszkvalifikálják magukat politikailag – és talán erkölcsileg is. ” Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos „egy ideje az elnök delegált tisztára mosójaként járatja le magát és a magyarokat rendszeresen a tévében. ” A cikkíró nem érti Tőkés László álláspontját „Ami a kommunizmus elleni ádáz harcát illeti, árnyékbokszolás”. /Ágoston Hugó: Választás – emberekben elbeszélve. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Elégedettség volt a Mircea Geoana szociáldemokrata államfőjelöltnek kedvező exit poll eredmények bemutatása után az RMDSZ bukaresti kampányközpontjában. „A magas részvétel azt bizonyítja, nagy volt a tét, és szükség volt a változásra. Gratulálok Mircea Geoana úrnak a várható győzelemért, az RMDSZ őt támogatta, mert ő volt az az elnökjelölt, aki kiállt Klaus Johannis nagyszebeni polgármester miniszterelnök-jelöltsége mellett” – fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette, az RMDSZ készen áll – a Nemzeti Liberális Párttal kötött egyezség értelmében – a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére. „Székelyföldön viszonylag kevesen mentek el szavazni, és ez várható volt, de az az 1-2 százalék, amit Mircea Geoana magyar oldalról szerzett, eldöntötte a szavazás eredményét, az államfő kilétét” – jentette ki Kelemen Hunor. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kifejtette, „lelkiismerete nem engedte meg”, hogy a szociáldemokrata párt államelnökjelöltjére, Mircea Geoanára szavazzon. /S. M. L. : „A magyar szavazatok döntöttek” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ A romániai magyarok többsége nem érzékelte a romániai elnökválasztások második fordulójának a tétjét, mivel nem volt magyar jelölt, ezért volt alacsonyabb a magyar lakosság körében a szavazási kedv – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó gratulált Mircea Geoananak, aki az exit poll becslések szerint megnyerte a választást. Markó közölte: csak a végleges választási eredmény közzététele után kezdik el a tárgyalásokat a szociáldemokratákkal. /Markó: a romániai magyarok nem érzékelték az elnökválasztás súlyát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Sajtóértekezletet tartott december 10-én Tőkés László püspök, EP-képviselő, kabinetfőnöke Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Halász Ferenc Temesi RMDSZ elnök. Szó esett Markó Béla RMDSZ elnökkel és Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnökkel való találkozójukról is. „Felvetettük a választások problémáját, beszéltünk a kampányról és felbecsültük a jelenlegi helyzetet. Az EMNT nevében nemtetszésünket fejeztük ki, mert szerintünk az RMDSZ téves úton halad. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a választókat is erre az útra terelte, arra kérve őket, hogy a PSD jelöltjét, Mircea Geoanát szavazzák meg, támogatták a posztkommunista pártot. 2004-ben is ilyen helyzetbe tették a magyar választópolgárokat, akkor Adrian Nastase megszavazására buzdítottak, majd kiálltak Traian Basescu államelnök felfüggesztése mellett. Az RMDSZ lassan-lassan elveszíti szavazótáborát, egyre többen maradnak távol. Fenntartásaink vannak a kormányzásra kerülést illetően is, mert az RMDSZ és az MPP eddig feltétel nélkül támogatta egyik vagy másik jelöltet. AZ RMDSZ-nek képviselnie kell az erdélyi magyarság nemzeti érdekeit. Az RMDSZ majd 15 évig volt kormányon vagy kormányközelben, ami nincs arányban az elért eredményekkel” – nyilatkozta Tőkés László EP-képviselő. /László Árpád: Tőkés László Temesváron:”Az RMDSZ téves úton halad” = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

Aggasztó jelnek nevezte Bajnai Gordon miniszterelnök a december 15-én tartott parlamenti magyar–magyar kormányzati konzultáción azt, ami Szlovákiában az elmúlt időszakban a nyelvtörvénnyel kapcsolatban történt. A kormányfő a konzultáció immár ötödik ülésén kijelentette, hogy a kormány határozottan fellép, ha bármely országban az európai normákkal ellentétes cselekményeket észlel, és ez a fellépés különösen aktív, ha a magyar kisebbséget éri hátrány. Elmondta, a kormány aggodalmait fogalmazta meg azért is, mert Ukrajnában háttérbe szorították a kisebbségi iskolákat, illetve nem rendelték meg a magyar nyelvű tankönyveket. Kijelentette, sem Ukrajnában, sem Szlovákiában nem jó, ha a kisebbségek a belpolitikai viták szenvedő alanyaivá válnak. Kedvezőnek nevezte, hogy Romániában az RMDSZ továbbra is „meghatározó, legitim és erős szervezet”, amely jelentős befolyással bír az ország belpolitikai eseményeire. Reménytelinek nevezte, hogy a szerb állampolgárok december 19-től vízum nélkül utazhatnak az EU-országokba, így elhárult a kapcsolattartás egyik akadálya. A találkozón az RMDSZ-t Kelemen Hunor ügyvezető elnök képviselte. /Bajnai a határon túliakról. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

December 17-én ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnök-jelöltnek Traian Basescu. Az újraválasztott államfő a pártokkal folytatott konzultáción jelezte: politikai, vagyis nem szakértői kormányt akar. Egyes információk szerint a környezetvédelmi (Borbély László vagy Korodi Attila), a művelődési (Kelemen Hunor), illetve az egészségügyi tárca jár a szövetségnek, ez utóbbi élére Cseke Attila Bihar megyei képviselőt tartják esélyesnek. Más értesülések szerint László Attila alpolgármesteré a tisztség, felmerült ugyanakkor Molnár B. Géza orvos, volt egészségügyi államtitkár neve is. A következő kormánynak a PD-L mellett várhatóan tagja lesz az RMDSZ is, amely már előrehaladott tárgyalásokban áll a demokratákkal. Crin Antonescu, a PNL elnöke leszögezte, hogy a liberálisok nem fogják támogatni az újabb Boc-kormányt. Hasonlóan foglalt állást Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is, aki szerint túl sok hatalom összpontosul Basescu kezében. /Basescu ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Az RMDSZ folyamatosan konzultált a demokrata-liberálisokkal a koalíciós szerződésről, a kormányprogramról, a minisztériumok számáról és a tárcák elosztásáról. „Kelemen Hunor is lehet miniszter, ehhez azonban a szabályzat értelmében le kell mondani az ügyvezető elnöki tisztségről” – mondta Márton Árpád képviselőházi RMDSZ frakcióvezető. Korodi Attila képviselő kijelentette, ha úgy adódik, elvállalná a környezetvédelmi tárcát. Korodi korábban a Tariceanu-kormány környezetvédelmi minisztere volt. /Cseke Péter Tamás, Moldován Árpád Zsolt: MegBocrosodott az ország. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Az SZKT ülésén Markó Béla elnök rámutatott, bizonyos garanciát jelent az RMDSZ kormányra lépése, megpróbálják a legjobban kihasználni a kormányzás lehetőségeit, az ellenzékbe vonulás nagyobb kockázatot jelent. „Nem azért akarunk bekerülni a kormányra, hogy bizonyos embereket díjazzunk, és főként nem most. A jelenlegi helyzetben nem mondhatjuk azt, hogy nem lépünk be a kormányba, ha nem kapjuk meg a fejlesztési tárcát. Felkérek mindenkit, hogy belátása szerint szavazzon, mivel nehéz időszak vár, amelyben sztrájkokra és elbocsátásokra is számíthatunk” – fejtette ki Markó. /Az SZKT megszavazta a kormányba lépést. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./ Az ülés elején a legkritikusabb hangot megütő Frunda György szenátor nem vett részt a szavazáson. Frunda szerint az RMDSZ-nek több garanciára lenne szüksége attól a párttól, amely eddig mindhárom kormánykoalícióját felrúgta, a kialkudott egészségügyi tárca helyett pedig a területfejlesztésihez kellett volna ragaszkodni. Markó Béla ismertette a kormányzati többség kialakítását célzó tárgyalások konklúzióit, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása mellett szóló érveket, de az ellenérveket is. A D-LP-vel az RMDSZ-nek számos negatív tapasztalata van, ám céljainak megvalósítása érdekében ,,félre kell tenni az érzelmeket, a sértettségeket” – mondta. A napokban lezajlott tárgyalásokon koalíciós szerződést dolgoztak ki, amelynek értelmében a két alakulat egyenjogú partner, és a kormányzati döntéseket konszenzussal hozza meg. A demokratákkal kötött másik megállapodás tartalmazza a magyarság számára fontos elvi célokat, többek között a kisebbségi törvény elfogadását, az alkotmánybíróság által elutasított oktatási törvényben foglalt kisebbségi célkitűzések ,,beemelését” az érvényben lévő jogszabályba, a decentralizáció folytatását, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezését az RMDSZ korábbi javaslata szerint, a magyar szakembereknek a dekoncentrált állami intézmények vezetésébe történő visszahelyezését, de helyet kaptak az egyházak támogatásával és a Sapientia Tudományegyetem finanszírozásával kapcsolatos igények is. Leszögezte: az RMDSZ csak abban az esetben vállal kormányzati szerepet, ha ezeket a célokat sikerül bevinni a kormányprogramba. /Demeter J. Ildikó: A kockázatot választották (Kormányra lép az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./ Az SZKT ülésén többen kifogásolták, hogy az RMDSZ miért hagyja el a hagyományos szövetségesét, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), és miért áll át a demokraták oldalára, akiket az RMDSZ 2007 óta szinte folyamatosan támad, októberben pedig megbuktatták a most ismét miniszterelnök-jelöltnek kinevezett Emil Boc kormányát. Azt is kifogásolták többen, hogy a demokraták nem adtak elég garanciát az RMDSZ-nek, amely túl olcsón adta magát. Az RMDSZ kormányzásra lépését támogatták Tamás Sándor, Verestóy Attila, Kelemen Hunor, Kovács Péter és Kelemen Atilla. /Borbély Tamás: Ismét kormányzati szerepet vállal az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

A Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ vezetői aláírták azt a koalíciós megállapodást, amely a két politikai erő közös kormányzásának az alapelveit rögzíti. December 20-án, vasárnap a két alakulat vezetői véglegesítették a kormányprogramot is, és Emil Boc miniszterelnök-jelölt a parlament elé terjesztette javasolt kabinetjének a listáját. Az RMDSZ négy posztot kap az új kormányban, így Markó Béla a miniszterelnök-helyettesi, Borbély László a környezetvédelmi, Cseke Attila az egészségügyi, Kelemen Hunor pedig a kulturális miniszteri tisztséget töltheti majd be. /Szentesítette egyezségét a PD-L és az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Az RMDSZ „miniparlamentjének” számító Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) december 18-án hozta meg azt a döntést, hogy a szövetség vállaljon kormányzati szerepet a PD-L oldalán. Kelemen Hunor, az RMDSZ volt államelnökjelöltje arról beszélt, hogy a kormányzati szerepvállalással „nehéz idők várnak az RMDSZ-re, de a kérdés az, hogy megfutamodik-e a magyarság érdekképviselete, vagy vállalja a nehézségeket”. Frunda György szenátor úgy vélte, ha az RMDSZ egyes helyi és területi szervezetei aktívabb munkát vállalnak, és jobban kiállnak Mircea Geoana szociáldemokrata államfőjelölt mellett, akkor sikerül Traian Basescut leváltani. Eckstein-Kovács Pétert, Tőkés Lászlót és Szász Jenőt említette, mint a széthúzás okozóit, akik arra biztatták a szavazókat, hogy voksoljanak a jelenlegi elnökre. Markó Béla úgy fogalmazott, éppen Frundától nem számított ilyen bírálatokra, és emlékeztette a szenátort, a kilencvenes évek elején őt magát illették az „áruló” jelzővel, a tengerparti Neptun üdülőtelepen az akkori román hatalommal folytatott tárgyalásai miatt. Markó kifejtette: „Lehet, hogy az elkövetkezendő időszakban kényelmesebb lenne ellenzékben kivárni, hogy mi történik az országban, hogy mi lesz a gazdasággal, hiszen dúl a gazdasági válság. ” Hozzátette, a kormányzás senki számára nem lesz jutalom, viszont ha lehetőségünk van beleszólni az ország és ezáltal a magyar közösség sorsának alakulásába, akkor ezt vállalni kell. /Antal Erika, Moldován Árpád Zsolt: Négy magyar miniszter. Benyújtotta a parlamentbe tárcavezetőinek névsorát Emil Boc kormányfő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Az RMDSZ alapszabályzata szerint Kelemen Hunornak le kell mondania az ügyvezető elnöki tisztségéről, ha művelődésügyi miniszter lesz. Azonban Markó Béla RMDSZ-elnök szerint Kelemen csak felfüggeszti ügyvezető elnöki tevékenységének egy részét. Markó azzal indokolta ezt a megoldást, hogy jelenleg nem tudják, milyen hosszúra tervezik a kormányzást. Az ügyvezető elnöki tisztség az RMDSZ-ben gyakorlatilag a második legfontosabb funkciónak számít az elnöki funkció után. /B. T. : Alapszabályzatot sértenek Kelemen Hunorért? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

December 21-én Traian Basescu államfő letette a hivatali esküt; 22-én a parlamentben a bizottságok meghallgatják a miniszterjelölteket; 23-án pedig a két ház plénuma dönt a kormány összetételéről. Öt évvel ezelőtt jólétet ígért Basessu, most az államreform szerepel elsődleges tervei között. Az elkövetkező időszakot megszorításokkal terhesnek jósolja. Mindezekkel összhangban vannak a negyedszerre is kinevezett Emil Boc miniszterelnök által közzétett kormányzati prioritások, amelyek között elsőként szerepel az államreform, a parlament és az államigazgatás karcsúsítása. Nem sok jóval biztat az a tény, hogy a Kelemen Hunornak szánt művelődési tárca hatásköréből az ortodox pátriárka kérésére kivonták az egyházi ügyeket, mondván „ne más felekezetű ember döntsön az görögkeletiek ügyeiben”. Az üzenet egyértelmű: magyar ember ne bajlódjon a román nemzeti önazonosságot megtestesítő ortodox egyházzal. /Sarány István: A játszma folytatódik. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./

Húsz év elteltével arra kérte a lap munkatársa Tőkés László európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, értékelje az elmúlt időszak megvalósításait. 1989-ben a túlélésért harcoltunk, emlékezett, a diktatúra, a falurombolás, a magyarság elnyomói és az egyháznyomorítók elleni önkéntes ellenállás jellemezte azokat a bizonyos decemberi napokat. Azután beindult a magyar önszerveződés. December utolsó napjaiban rendkívüli tanácskozást hívtak össze Szilágycsehben, megfogalmazták az egyház megújítását célzó programot. A Nemzeti Megmentési Front emberei a forradalmat eltérítő, szakembereket félrevezető államcsínynek voltak a képviselői. Bárányi Ferenc, a későbbi képviselő és miniszter lakásán december 22-én alakult meg Temesváron a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség. Akkor Tőkés László még őrizetben volt, ennek ellenére a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották. Az időközben Szilágycsehben megalakult RMDSZ-nek is tiszteletbeli elnökévé és országos vezetőjévé választották: ezáltal jelezte a magyarság, hogy tiszteletben kívánja tartani a történelmi tényt, amely szerint a felkelés a temesvári magyar református egyháztól indult. Azután ellopták a forradalmat, elkezdődött a posztkommunista korszak, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal mind a mai napig tart. Az RMDSZ is ennek a hadműveletnek vált részesévé: az elmúlt húsz évben mindenkivel szövetkezett, ezért inkább posztkommunista jellegű, mint rendszerváltó pártnak nevezhető. Jelenleg ellentmondásos a helyzet: két héttel ezelőtt Kovács Péter, Kelemen Hunor kampányfőnöke még arra szólította fel Eckstein-Kovács Pétert, hogy függessze fel RMDSZ-es tagságát, mert Traian Basescu oldalán áll. A rendszerváltozást folytatni kell, az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia eddigi politikáját. A szövetség kudarcot vallott az elnökválasztásokon: szavazótáborának 60 százaléka nem hallgatott rá. Hiába van kormányon az RMDSZ, a lába alól kicsúszott a szavazói bázis. /Ferencz Zsolt: ”A Mózes-korszakot a Józsué-korszaknak kell felváltania” Beszélgetés Tőkés Lászlóval, az EMNT elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Románia az Európai Bizottságtól kér engedélyt a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházás elindításához. A beruházás fő problémáját a ciántechnológia alkalmazása jelenti. A parlament szakbizottságaiban meghallgatták az Emil Boc miniszterelnök-jelölt által javasolt kormány tagjait. A verespataki beruházás több miniszter meghallgatásán is felmerült. Adriean Videanu gazdasági miniszterjelölt kijelentette: miniszteri mandátuma alatt megpróbálja újratárgyalni a román állam és az RMGC közötti megállapodást. Borbély László szerint az RMGC projektje csak akkor valósulhat meg, ha teljes mértékben megfelel az európai szabványoknak. Kelemen Hunor kulturális miniszterjelölt leszögezte: nem híve a beruházási projektnek. /Óvatos az RMDSZ a verespataki arany ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Az új kormány az esti órákban megtartott első kormányülésen elfogadta a 2010-es költségvetést. Geoana szociáldemokrata /PSD/ elnök kifogásolta, hogy a kabinetnek nincsenek megoldásai a válságból való kilábaláshoz. Antonescu, az ellenzéki PNL elnöke felszólalásában kiigazította saját párttársát, Relu Fenechiu képviselőt. Fenechiunak a Boc-kormánnyal szembeni egyik kifogása az volt, hogy a kulturális tárcát „nem egy románra”, hanem Kelemen Hunor RMDSZ-képviselőre bízták. „Kelemen Hunor ugyanolyan román állampolgár, mint bármelyikünk” – szögezte le határozottan Antonescu. „Nem vádolhatnak bennünket következetlenséggel, hűtlenséggel, hiszen programunkhoz mindig is hűek maradtunk” – utasította vissza beszédében Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnökhelyettes-jelölt az opportunizmus vádját. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Boc-kormány a fa alatt. Felesküdtek és átvették hivatalukat a tegnap megszavazott új kabinet tagjai. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

December 23-án megszületett az új, teljes hatáskörrel bíró kormány. A 4. Boc-kabinetben jól ismert arcok vannak Emil Boc első kabinetjéből vagy korábbi kormányokból. Emil Boc miniszterelnök. A 43 éves demokrata–liberális pártelnök a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem előadótanára, volt kolozsvári polgármester 2008-ban lett kormányfő. A kormány magyar tagjai: Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az 58 éves politikus 1993 óta áll az RMDSZ élén. A Babes–Bolyai Egyetem bölcsészkarán végzett, költőként is ismertté tette nevét. Kelemen Hunor művelődési miniszter. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, 43 éves. Kolozsváron állatorvosi diplomát szerzett, majd a filozófiai karon kapott oklevelet Borbély László környezetvédelmi miniszter. A Tariceanu-kabinetben fejlesztési tárcavezető volt. Jelenleg 55 éves, alapfoglalkozása közgazdász. Cseke Attila egészségügyi miniszter. Jogász, 36 éves, 2005–2008 között a kormányfőtitkárság államtitkára volt. Tavaly választották szenátorrá Bihar megyében. /A „Boc IV” kormány: régi arcok és „új fiúk”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

A Demokrata Liberális Párt (PD-L) oldalán vállalt kormányzás a romániai magyar közösség érdekeit szolgálja – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke. Értetlenül áll Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének a kijelentése előtt, miszerint az RMDSZ kiszolgáltatja az erdélyi magyarokat a román nacionalista párt-, illetve nagypolitikának. Tőkés Budapesten tartott sajtótájékoztatóján élesen bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy kormányzati szerepet vállalt „pillanatnyi érdekekért”. Kelemen hangsúlyozta: a dolgok rendje szerint egy politikai szervezet néha ellenzékben van, máskor viszont kormányzást vállal. Jó megállapodással, jó feltételek között léptek kormányra annak ellenére, hogy nagyon nehéz pénzügyi év elé néz Románia. /Kelemen visszautasítja Tőkés vádjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./ Tőkés László múlt heti bírálatában úgy vélte, a most kormányba választott RMDSZ-szel együtt a végrehajtó hatalom irányelvei „igencsak elütnek a demokrata-liberálisokkal szemben támasztott igényektől”, mert az erdélyi magyaroknak hosszú távon súlyos árat kell fizetniük a pillanatnyi előnyökért. Hozzátette, magyar szempontból az új kormány személyi vonatkozásai is megkérdőjelezhetők: Markó Béla miniszterelnök-helyettessége a Tariceanu-kabinetben is többnyire az „egyéni dicsőséget” szolgálta, Cseke Attila egészségügyi minisztersége „borítékolható kudarc”, Kelemen Hunor kulturális tárcája pedig „legfeljebb klientúraépítésre elégséges”. Kelemen szerint viszont jó megállapodással, jó feltételek között léptek kormányra. /Rostás Szabolcs: Kelemen Hunor nem érti Tőkés álláspontját. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával felerősödtek a nézetkülönbségek az erdélyi magyar közösséget képviselő szervezetek között. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) különbözőképpen értékeli az érdekvédelmi szövetség legújabb politikai lépését: míg Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy látja, hogy a kormányba lépés a romániai magyarság érdekeit szolgálja, addig Tőkés László szerint az RMDSZ kiszolgáltatja a magyarságot a román nacionalista politikának. Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint az RMDSZ megbocsáthatatlan hibát követett el, amikor felszólította az erdélyi magyarságot a Mircea Geoana posztkommunista pártvezető melletti, illetve a többi között a parlamenti képviselők létszámát csökkentő reform elleni szavazásra. Tőkés László hangoztatta: „a most felálló, új román kormány rendkívül ingatag, és várhatóan rövid életű lesz”. Egy következő kormányválság idején a most „kegyelemkenyéren a kormányba vett” RMDSZ-t minden bizonnyal kiteszik onnan – tette hozzá. Kelemen szerint jó megállapodással, jó feltételek között léptek kormányra annak ellenére, hogy nagyon nehéz pénzügyi év elé néz Románia. /Válságban a magyar összefogás? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztséghez jut az RMDSZ a Demokrata-Liberális Párttal (PDL) kötött kormányzati megállapodás révén. Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke elmondta: eldőlt, hogy négy erdélyi és egy Kárpátokon túli megye prefektúrájának élére kerül magyar tisztségviselő, az érintett megyék nevét azonban egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni. A titkolózás oka az, hogy a PDL vezetői között szép számban akadnak, akik hevesen ellenzik, hogy az RMDSZ megkapjon bizonyos prefektusi tisztségeket, például a székelyföldi megyékét. Nagybányán várhatóan Böndi Gyöngyike jelenlegi kormányzati felügyelő kapja az egyik alprefektusi széket, a politikus asszony a Tariceanu-kormány idején már betöltötte a prefektusi tisztséget. /Rostás Szabolcs: Két székely megyében is lesz magyar kormánybiztos. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

A 2009-es esztendőt minden szempontból nehéz és rengeteg dilemmával teli év volt, összegezte az évet Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Kiemelkedő eredményt értek el az EP-választásokon. A siker két tényezőnek köszönhető: egyrészt, hogy létrejött a megegyezés az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között, a magyar összefogás mozgósító erővel hatott az erdélyi magyarok körében. Másrészt a románok részéről alacsony volt a részvétel. Markó szerint jól döntött az RMDSZ, amikor államelnök-jelöltet állított. Kelemen Hunor eredményesen kampányolt, újabb magyar politikusnak sikerült bebizonyítania, hogy akár az államfő-választásokon is versenyképes tud lenni. Tőkés László szerint az RMDSZ kiszolgáltatja az erdélyi magyarságot a nacionalista román politikának azzal, hogy kormányzati szerepet vállalt a PD-L oldalán. Markó szerint téves Tőkés László álláspontja. Ha ellenzékben maradnak, hozhattak volna a szlovák nyelvtörvényhez hasonlító törvényt. Ez ugyanis éppen olyan könnyen bekövetkezhetett volna Romániában is, mint Szlovákiában. Markó hangsúlyozta, van magyar összefogás, de ez nem azt jelenti, hogy egyetértés van minden kérdéskörben. /Ferencz Zsolt: „Nekünk kell megkeresni a cselekvés módozatait” Évértékelő interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./