"Csapó I. József szenátor nyilatkozatában megindokolta, hogy nem szavazza meg a földtörvénynek a képviselőházban elfogadott változatát, mert az magyar egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket tartalmaz. Az Európa Tanács Romániára vonatkozó 1997/1123. számú határozata kiemelten az elkobzott vagy kisajátított egyházi vagyonok visszajuttatását és a "restitutio in integrum", illetve a méltányos kártalanítás elvének alkalmazását szorgalmazta. A földtörvény elfogadott változata jogsértő rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek megakadályozzák az egyházak és az erdőtulajdonosok tulajdonjogának teljes értékű visszaállítását. A történelmi magyar egyházak az 1945-ben tulajdonukban maradt erdőterületek csupán egy része felett szerzik vissza a tulajdonjogot. - Az erdőtulajdonosok tulajdonjogát csupán 10 ha-ig állítják vissza, holott az 1997/169. számú törvényben 30 ha-ig váltak jogosultakká. A közbirtokossági erdők tulajdonosait megfosztják a szerzett jogtól: az 1997/169. számú törvényben előírt 30 hektár helyett résztulajdonosként csupán 10 ha-ig állítják vissza a tulajdonjogot. /Csapó I. József szenátor: Nem szavazom meg a magyar egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint szó sincs arról, amit Csapó szenátor állít, nevezetesen, hogy a készülő jogszabály restriktív lenne. Markó ugyanakkor azt is elutasította, hogy a frakcióban valaki különutas politikát folytasson. "Ami pedig a földtörvény állítólagos jogfosztó jellegét illeti, nos egyszerűen nevetséges ilyesmiről beszélni. Ez a jogszabály rendkívül nagy előrelépés az előző, 18. számúhoz képest. Ugyanakkor sajnos nem oldja meg a restitúciót teljes egészében. Számos államosított földterület, erdőterület ily módon nem fog visszakerülni a jogos tulajdonosokhoz, viszont az előző jogszabályhoz képest nagyon nagy mennyiségű erdő- és földterület juthat vissza." /Szeghalmi Örs: "Nevetséges jogfosztásról beszélni". = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 9./"

"Szept. 11-én a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásának támogatására tartottak nagygyűlést Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében. Az esemény ünnepi jellegét emelte az, hogy a királyhágómelléki egyházkerület 9 évi pereskedés után véglegesen visszanyerte székházát. Az 500 fős hallgatóság előtt Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi politikai helyzetben egyedül az egyházaknak van esélyük megteremteni az önálló magyar erdélyi egyetemi oktatást. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány által az erdélyi magyar felsőoktatás támogatására felajánlott kétmilliárd forint nem kizárólag Váradnak szól, ezért vissza kell utasítani minden olyan kísérletet, mely Erdély és a Partium összeugrasztására irányul. Dr. Csapó I. József szenátor emlékeztetett: immár 40 éve, a Bolyai Egyetem önállóságának megszüntetése óta tart a jogfosztás. Tempfli József katolikus püspök, a Pro Universitatae Partium alapító tagja közölte, hogy szept. 15-én Bukarestben találkoznak a történelmi magyar egyházak vezetői, és az induló egyetem ügyét is megtárgyalják. Bejelentette: amennyiben a katolikusok visszakapnák az egykori premontrei gimnázium épületét, akkor azt felajánlja a Partiumi Egyetem részére. Szilágyi Éva, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatónője szerint az önálló felsőfokú magyar oktatási hálózat hiánya veszélyt jelent az általános és középiskolai szintű anyanyelvi oktatásra is. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora, dr. Kovács L. Attila szerint örömmel kell üdvözölni a váradi egyetem életre hívásának szándékát, ami az átmeneti időszak fontos bástyája lehet, hiszen "Kolozsvártól nem szabad elszakítani az önálló magyar állami egyetem ügyét". Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke arra emlékeztetett, hogy Tőkés László újra a "temesvári logika szerint cselekedett", és munkatársaival együtt, szembefordulva a sors-örökséggel ismét a tettet választotta. Az új felsőfokú tanintézménynek azt kívánta, hogy "társa legyen Európa minden küldetéses egyetemének". Dr. Kötő József államtitkára, az asszimilációmentes lét nélkülözhetetlen eszközének nevezte a teljes vertikumú anyanyelvi oktatási rendszert. Dr. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke szerint ha 500 ezer aláírással megerősített jogos elvárást a román politika továbbra sem veszi figyelembe, akkor lépni kell, ezért üdvözlöm a váradi egyetem létrehozását és a magyar kormány hatékony segítségét. A Partiumi Keresztény Egyetem a tervek szerint az 1990-ben létrehozott Sulyok István Református Főiskolából születik majd, székhelye a Királyhágómelléki Református Egyházkerület most visszakapott székháza lesz. A nagygyűlésen bejelentették, hogy ötezertől 500 ezer lejig terjedő értékben "téglajegyeket" adnak ki, amelyek megvásárlásával mindenki, aki akarja, segítheti a Partiumi Magyar Egyetem ügyét. Ebből az első napon több mint 100 millió lej gyűlt össze. Tőkés László közölte: levelet intéztek Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfőhöz. Utóbbi figyelmét felhívták arra a törvény adta lehetőségre, hogy az államnak módjában áll magánegyetemek támogatása. /Nagyváradi nagygyűlés a visszakapott székházban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13., Szűcs László: Zászlóbontás és birtokbavétel. Partiumi egyetemet Temesvár szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./ A nagygyűlés után rendkívüli sajtóértekezletet tartottak, amelyen dr. Kovács Béla, a Sulyok István Főiskola rektora, Tolnai István, a nagyváradi püspöki hivatal tanügyi előadója és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt a sajtó képviselőinek kérdéseire. Tőkés László elmondta: amennyiben sikerül október elejéig bejegyeztetni a Pro Universitatea Partium Alapítványt, az oktatási paletta a filozófia szakkal bővülhet már ebben a tanévben. A 2000-2001-es tanévben pedig, a jogi kar beindítása mellett, várhatóan agrártudományokat és alkalmazott matematikát is oktathatnak majd. A szükséges szellemi hátteret az eddig a főiskolán tanító tanárok fogják biztosítani, a jelenlegi akkreditációs törvényeknek megfelelően. Az egyetem rektora várhatóan dr. Kovács Béla lesz. Az intézmény vezetői évi hárommilliárd lejes költségvetéssel számolnak, és mint ismeretes, a magyar kormány kétmilliárd forintot különített el a költségvetésből az egyetem támogatására. Körülbelül ugyanekkora támogatást várnak a román államtól is. Amennyiben pedig még idén októberben beindul az egyetem, az Orbán-kormány az Apáczai Közalapítványon keresztül látná el anyagiakkal az intézményt, amelyiknek költségvetéséből mintegy 50 millió forint van elkülönítve erre a célra. /(princz): Partium Egyetem - már októbertől? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./"

A kolozsvári alsóvárosi RMDSZ-körzet választmánya Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett nyílt levelében tiltakozott Csapó I. József szenátornak a mezőgazdasági szakbizottságból való kizárása miatt. Alárendelheti-e bárki is önkényesen a koalíciós egyezményeknek nemzetünk érdekeit alapvetően megkárosító törvények elfogadását vagy elutasítását? - tették fel a kérdést. /Alsóvárosiak nyílt levele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

"Szept. 18-án este Marosvásárhelyen véget ért az RMDSZ miniparlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsának gyűlése. Az SZKT elhalasztotta a belső választások megtartását. A hivatalos indoklás szerint hét területi szervezet nem akarta megrendezni a belső választásokat, illetve nem tudta megteremteni a lebonyolításhoz szükséges anyagi, illetve szervezési kereteket. Hosszas vita folyt. Takács Csaba ügyvezető elnök a teljes kérdéskörről folytatott vita elhalasztását javasolta, Markó Béla azonban úgy fogalmazott, hogy ez visszavetné a teljes Szövetséget, így végül is megtárgyalták a dokumentumot. Ennek lényege, hogy a belső választásokat 2000-ben kell megtartani, a helyhatósági voksolások előtt. A területi szervezetek döntik majd el, hogy a választás közvetlen vagy elektoros lesz. Tőkés László tiszteletbeli elnök Tájékoztatás és tisztázás a partiumi, illetve erdélyi önálló magyar egyetem alapítása ügyében címmel szólalt fel. Kijelentette: "A Bihar megyei RMDSZ-szervezet vezetősége ahelyett, hogy támogatni igyekezne a partiumi kezdeményezést, a Nagyváradi Egyetem közismerten nacionalista rektora által "bedobott", félrevezető nyilatkozatának engedve, heteken át abban a hiedelemben ringatja a magyar közvéleményt, mintha a nagyváradi román egyetemen a magyar nyelvű felsőoktatás meghonosítására reális esély létezne. A Teodor Maghiar rektor keltette diverzió természetesen semmi egyébre nem szolgált, mint hogy kifogja a szelet a létrejövő Partiumi Egyetem vitorlájából." A román sajtó ellenséges hozzáállása nem meglepő, mondta a püspök, annál inkább megdöbbentették a magyarországi és hazai "bizonyos" magyar sajtó és politikai közélet megnyilvánulásai. Elsősorban a budapesti Népszabadságot ítélte el, mely azt állította: "Tőkés egyeztetés nélkül kezdeményezett". A Népszabadság nemcsak Kolozsvárt és Nagyváradot állította szembe cikkei által, hanem a többi egyházfőt is őellene uszította, állapította meg a püspök, a Romániai Magyar Szót pedig "előszeretettel átveszi" a Népszabadság cikkeit, "mintha éppen bizony idehaza nem volna képes tájékozódni a hazai helyzetről". Tőkés püspök megemlítette, hogy a Bihari Napló is teret adott eme diverziónak. Még elítélendőbbnek tartotta egyes hazai politikusok megnyilatkozásait. Az egyes RMDSZ-politikusokat azért ítéli el, mert "megszépítik" a tanügyi törvényt, úgy állítják be, hogy az a romániai magyar nyelvű oktatás számára új fejezetet, sok lehetőséget nyit. A tiszteletbeli elnök szerint a román tanügyi törvény gyakorlatilag kizárja a hazai magyar egyetem létesítését. Személyes érintettségre hivatkozva később mind Markó Béla szövetségi elnök, mind pedig Kapy István, a Bihar megyei RMDSZ elnöke visszautasította a vádakat. Markó kifejezetten az RMDSZ legnagyobb törvényhozási megvalósításának nevezte a tanügyi törvény módosított változatának elfogadását, kijelentve és statisztikákkal is bizonyítva, hogy ezáltal a magyar közösség előtt igenis megnyílt az út egy teljesebb felsőoktatás felé. Amikor Ráduly Róbert vette át a tanácskozás vezetését, úgy próbálta visszafogni a növekvő indulatokat, hogy kikapcsolta egyes felszólalók mikrofonját. Így történt ez Katona Ádám esetében is. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke azt szorgalmazta, hogy az SZKT tűzze napirendre a dr. Csapó I. József szenátor által elkészített autonómia-statútum-tervezetet. Katona Ádám kurucokra és labancokra próbálta osztani a szervezetet, ekkor Ráduly a szónokot leparancsolta az emelvényről. A Reform Tömörülés javaslata volt, hogy a helyhatósági választás első fordulójában - ott, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 60 százalékot - az RMDSZ ne állítson saját jelöltet, hanem fogadja el magáénak azokat a magyar jelölteket, akik magukévá teszik az RMDSZ programját, a második fordulóban viszont támogassák a legjobb eredménnyel rendelkező magyar jelöltet. Az SZKT ezt a javaslatot elvetette. Azt viszont elfogadták, hogy ott, ahol az 50 százalékot meghaladja a magyarság részaránya, ha az RMDSZ-jelölt nem nyeri meg a választást, legyen tisztújítás az RMDSZ- szervezetben. Ugyanakkor szavazattöbbséget kapott az a javaslat is, hogy az 50 %-ot meghaladó magyarsággal rendelkező helységekben legyen RMDSZ-előválasztás, melynek során megnevezik a legrátermettebb polgármester-jelölteket. - Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szóvá tette, hogy a kolozsvári jogi fakultáson a magyar diákoknak fenntartott helyekre kimondottan román nevű hallgatók jutottak be, és jó lenne utána nézni, hogy mi van emögött. - Kelemen Hunor művelődési államtitkár, a SZET elnöke ismertette a romániai magyar felsőoktatásra vonatkozó állásfoglalást, amelyet egységesen fogadtak el a szövetségi képviselők: "A Szövetségi Egyeztető Tanács üdvözli a történelmi egyházaink püspökeinek azon szándéknyilatkozatát, amelynek értelmében felvállalják az önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében egy alapítványi, magyar magánegyetem létrehozását, Kolozsvár székhellyel. Az RMDSZ oktatási stratégiájának szellemében felsőoktatási hálózatunk központjának továbbra is Kolozsvárt tartjuk, élén egy államilag támogatott egyetemmel, mint a Romániai Magyar Felsőoktatási Hálózat Telepítési Tervezetének alapköve. Az említett tervezet alapján felsőoktatási hálózatunk alkotórészei az egyházi magánintézmények által létrehozandó felsőoktatási struktúrák is. Az így kialakítandó romániai magyar felsőoktatási hálózat nemcsak földrajzilag válhat többpillérűvé, hanem alapítói, fenntartói szempontból is. (?) A magánegyetemi hálózat létrehozására irányuló fáradozásokkal párhuzamosan semmiképpen sem szabad megfeledkezni a jelenlegi állami felsőfokú oktatási intézmények magyar hallgatóinak és tanszemélyzetének jogi és szellemi szükségleteiről. Hangsúlyt kell fektetni az állami felsőoktatás folyamatos finanszírozására, a háttérintézmények (könyvtárak, szakkollégiumok, tanári lakások stb.) kialakítására - ez esetben is figyelembe véve a regionális szempontokat. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk összehangolni a rendelkezésre álló alapok (Apáczai Közalapítvány, Illyés Közalapítvány, a Magyar Oktatási Minisztérium) pályázati rendszerét." - Az ülés elején felvetődött, hogy az SZKT fogadjon el állásfoglalást a kolozsvári, úgynevezett táblabotránnyal kapcsolatban is, ám az ülés végére a képviselők erről gyakorlatilag elfeledkeztek. Markó Béla szövetségi elnök később kifejtette, hogy erre különben nem is lett volna szükség, hiszen a vezető RDMSZ-tisztségviselők számos esetben kifejtették már álláspontjukat ezzel az üggyel kapcsolatban. /Szeghalmi Örs: Belső választások csak jövőre. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 20., /Máthé Éva: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

Okt. 24-én Nagyváradon mintegy hatszázan gyűltek össze, hogy emlékezzenek Szacsvay Imrére, a magyar Országgyűlés jegyzőjére, akit 150 éve ezen a napon végeztek ki. Az ünnepség Szacsvay Imre szobránál kezdődött. Dr. Csapó I. József képviselő mondott beszédet, majd a jelenlegi magyar parlament valamennyi megjelent jegyzője nevében Kocsi László. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul is beszélt az emlékezésen. A várad-olaszi templomban Tőkés László hirdetett igét. /Szűcs László: Ne sirassatok, emlékezzetek! = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 25./ Szacsvay Imre volt a parlament egyik legjelesebb, a pártok összebékítésére törekvő politikusa. Az ünnepségen Hegyesi Márton Bihar vármegye 1848-49-ben című könyvét mutatták be. Okt. 25-én tudományos emlékülést szerveztek a reformkori jogalkotásról. Előadást tartott Orosz István debreceni akadémikus, Egyed Ákos kolozsvári történész, dr.Fleisz János nagyváradi történész és Pálmány Béla történész, a Magyar Országgyűlés Levéltárának vezetője. /Mártír jegyzőre emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

A Magyar Kisebbség /Kolozsvár/ nemzetpolitikai szemle legutóbbi száma a kettős állampolgárság kérdéskörével foglalkozik. Az 1999/1. számban Tamás Sándor vitaindítójára Benyhe István (Kettős állampolgárság a Kárpát-medencében?), Borbély Imre (Pro vagy kontra. A magyar állampolgárság alanyi jogának kiterjesztése minden magyarra), Csapó I. József (Szabadon választott nemzeti önazonosság, önként vállalt kettős állampolgárság), Harrach Gábor (Különleges státus és nemzetgyarapodás. Demográfiai tendenciák és anyaországi szerep), Pataki Gábor Zsolt (Közép-európaiság és többes állampolgárság) és Varga Attila (Néhány észrevétel a kettős állampolgárság vitájához ) írt válaszokat közli a lap a Fórum rovatban, kiegészítve az európai integráció, a schengeni egyezmény és a határon túli magyarság kérdéskörét taglaló tanulmányokkal, dokumentumokkal. Az Archívum rovatban Vincze Gábor Állampolgárság és kisebbségpolitika Romániában a II. világháborút követő években című írása olvasható. /Magyar Kisebbség ? Nemzetpolitikai Szemle. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

"Dr. Csapó I. József szenátor nov. 19-én Nagyváradon tartott sajtóértekezletén ismertette a földtörvénnyel kapcsolatos álláspontját. A földtörvény módosításának szenátusi szavazásakor Csapó nemet mondott a tervezetre. "Meggyőződésem és lelkiismeretem nem engedi, hogy jogsértő törvényre adjam a szavazatomat" - jelentette ki. Indoklásként elmondta, hogy mind az Európa Tanács Romániára vonatkozó határozata, mind az RMDSZ programja, mind a magyar történelmi egyházak a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanok teljes visszaszolgáltatását, illetve teljes körű kártérítést követelnek. A törvénytervezet azonban határt szab a visszaadható föld- és erdőterületeknek, továbbá a volt tulajdonosok egy részét kizárja a jogorvoslásból. Ezért szavazott ellene. Elmondta, hogy az alapszabályzat szerint sem az RMDSZ megyei választmánya, sem a Szövetség nem vonhatja felelősségre a törvényhozásba választott tagjait politikai magatartásuk vagy szavazatuk miatt. /Máté Zsófia: Indokolt a szenátor. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./"

"Ant falu 800 éves fennállását ünnepelte. A faluban felújították az omladozó református templomot. Tőkés László püspök hirdetett igét. Kijelentette, élő kövekből épülő templomokra van szükség. Az istentiszteletet követő ünnepi beszédében dr. Csapó I. József szenátor elmondta: "Egyetlen sorompót, egyetlen béklyót se fogadjunk el, ami sérti nemzeti önazonosságunkat." Ezután Anton megnyitották az iskolamúzeumot, majd bemutatták a település monográfiáját, Nikolits Árpád munkáját, akinek Tőkés László átadta az Erdőháti Napok vándordíját, a dokumentumkönyv szerzőjének. Az ünnepség végén Tőkés püspök leleplezte a megmaradást jelképező kopjafát. /Pálfy Török László: Erdőháti Napok a 800 éves Anton. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./"

A szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezések:- Csíkszeredában márc. 14-én tartották Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepségét a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója beszédében elmondta: tíz évvel azután, hogy az iskola felvette a költő nevét, a városvezetés és a támogatók segítségével sikerült szobrot állítani Petőfinek. Jelen voltak a magyarországi testvériskolák küldöttségei, valamint a támogató intézmények képviselői. Az ünnepségen köszöntötték a mellszobor alkotóit: Ercsei Ferenc és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészeket. Dr. Csedő Csaba István polgármester ünnepi beszédét követően leleplezték a mellszobrot, majd Koncsag László római katolikus plébános, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkészek áldották meg a költő szobrát. /Orbán Ferenc: Szoboravató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ Csíkszeredában márc. 15-én az ünneplők Gál Sándor szobra előtt gyülekeztek, többen székely ruhában érkeztek. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a csíkszeredaiakat, majd az ünneplők Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobraihoz vonultak, ahol Mugur Isarescu kormányfőnek március 15-e alkalmából a magyarsághoz intézett üzenetét olvasta fel Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét ismertette Dézsi Zoltán prefektus. A határoktól szétszaggatott 15 millió magyar szíve együtt dobban ezen a napon - mondta a polgármester. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Kovács Attila: Helytállásra buzdítottak az ünnepen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó ünnepség. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16. -1681. sz./ Kézdivásárhelyen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. A 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998-ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak Felvidéken. Kurucz Lajos, az 1. felvidéki huszárbandérium huszárkapitánya elmondta: a nagy távolság miatt Kézdivásárhelyre a lovakat nem tudták elhozni. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. /(Iochom): Felvidéki huszárok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./- Gyergyószárhegyen a fúvószenekar már 14-én 48-as indulókkal hirdette az ünnepet. A cserkészek és az RMDSZ 14-e délutánján megkoszorúzták Both Ferenc és Gurzó Lajos 48-as honvédtisztek sírjait a helyi temetőben. 15-én délelőtt 10-től ünnepi szentmisét tartottak, majd ünnepi megemlékezést a hősök emlékoszlopánál, amely során a helyi RMDSZ a magyarság ezeréves múltjának felvállalása jelképeként emléktáblát avatott fel az emlékoszlop keleti oldalán a következő felirattal: MAGYAR MILLENNIUM "Jézus áldd meg Erdély földjét." Az Úr 2000. évében a szárhegyi RMDSZ. /Millenniumi emléktábla Gyergyószárhegyen = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepi megemlékezés. A magyar történelmi egyházak vezetői /Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Csiha Kálmán református püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Mikes Sámuel baptista főlelkész mondtak beszédet, továbbá Tőkés László püspök figyelmeztetett: az elmúlt évszázadban Pozsony és Kolozsvár a magyar élet szélére sodródott. "Kelj fel, és világosodjál, Kolozsvár! Ne lankadjatok, ne csüggedjetek, keljetek fel és járjatok. Ezen az úton legyen egy igen fontos állomás: az Úr születésének 2000. esztendejében megünnepelt március 15." Ezután Kónya-Hamar Sándor képviselő mondott ünnepi beszédet. "Erdély múltja jelenti az ország jövőjét, ezért az egykori és még létező Erdély-modellt történelmileg, társadalmilag, de politikailag is restaurálni kellene. Szerkezeti, vallási, kulturális, intézményi és civil síkon egyaránt." Az ünneplő gyülekezet a Biasini szálló elé vonult, ahol további beszédekre és koszorúzásra került sor. /Papp Annamária: Emlékezés március 15-re. Ne engedjük szabadságunkat korlátozni. Több ezren ünnepeltek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Gheorghe Funar polgármester szokásához híven márc. 15-én különböző rendezvényeket szervezett "magyarok által 1848-ban meggyilkolt románok" tiszteletére. - Gheorghe Funar felszólította az RMDSZ képviselőit, mutassák fel a városházától kapott engedélyt. A rendezvény szervezői azzal érveltek, hogy nem volt szükség engedélyre, hiszen megemlékező összejövetelről és nem utcai tüntetésről van szó. Miután a polgármester kérésére a rendőrök nem voltak hajlandók eloszlatni a tömeget, Gheorghe Funar távozott a helyszínről. /A polgármester igyekezett megzavarni a meghitt ünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./- Nagyváradon a Rulikowski temető névadó hősének sírja előtt kezdődött az emlékezés. A Szent László téren a borsi csoport bemutatja tánctudását. A tömeg megérkezett Szacsvay Imre szobrához. A mártír jegyző szobra előtt cserkészek álltak vigyázzban. A koszorúzás után a több száz fős tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult, majd a székesegyházba. Zsúfolásig megtelt a bazilika. Tempfli József megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, beszéde után Csűry István református generális direktor, majd dr. Csapó I. József szólt az egybegyűltekhez. /Hol március emléke él, Petőfi visszatér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./- Székelyudvarhelyen márc. 15-én lovasok vonultak fel a város utcáin, majd a Himnusz éneklésével kezdődött az ünnepség. Nemzeti imánkat énekelte a több, mint tízezres tömeg. A megemlékezés fénypontja a Vasszékely szobrának, Szabó János szobrászművész alkotásának felavatása volt. A Vasszékely újra otthonra lel a székely anyavárosban - hangsúlyozta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Dr. Deutsch Tamás, a magyar kormány ifjúsági és sportminisztere Orbán Viktor magyar kormányfő jókívánságait tolmácsolta az ünneplőknek. "A nemzetpolitikai célkitűzéseink legnagyobbika újra az unió. Igen, az Európai Unió. És az autonómia. A határon túl élő magyar testvéreink autonómiája" - mondta. Ezután Eckstein-Kovács Péter miniszter szólt az egybegyűltekhez. /Sarány István: Újból helyére került a Vasszékely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- Márc. 14-én kezdődtek Aradon, az aradi vértanúk és a félig kiszabadult Szabadság-szobor városának nemzeti ünnepi rendezvényei. Tokay György RMDSZ-képviselő a még rácsok mögött lévő, de félig már kiszabadított Vértanú-szoborcsoport monumentális alakjai között elhelyezett emelvényen mondta el beszédét. Vajon kitől őrizték ezeket a szobrokat és azt a gondolatot, amit ez a szobor kifejez, tette fel a kérdést. /Tegnap a templomudvarban, ma délután a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./- Az RMDSZ Brassó megyei szervezete a magyar szabadságharc emlékére ünnepi előadást rendezett. Felléptek helyi (Brassói Magyar Dalárda, Búzavirág, Márk Attila daltulajdonos) és környékbeli műkedvelő együttesek, előadók (a szecselevárosi Kéknefelejcs, a pürkereci gyerek-boricások, a Keresztvári Kórus, tatrangi műkedvelők). A négyfalusi RMDSZ márc. 12-én megkoszorúzta a tömösi emlékművet, , melyet tavaly ismeretlenek festékkel bemázoltak. /(Tóásó Áron Zoltán): Március Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Sarmaságon, a nagy bányászközségben márc. 12-én, vasárnap a református templomban az ökumenikus istentiszteletet követően az alkalomhoz illő műsort tartott a helybeli ifjúság, majd az 1848-as emlékművet koszorúzták meg /Sarmasági megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Temesváron márc. 12-én a Milleniumi templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. A szentmise végén Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott rövid emlékbeszédet. /A magyar lélek feltámadásának ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Márc. 15-én Temesvár megfogyatkozott magyarsága a szabadfalui Petőfi-emlékműhöz zarándokolt, ahol Somogyi Attila egyetemista méltatta a másfélszáz év előtti eseményt. Szabó Dezsővel valljuk, hogy magyarként, fiatalként felelősek vagyunk minden magyar lélekért, hangzott el beszédében. Szővérdfi Szép Zoltán, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke feltette a kérdést: Teszünk-e valamit azért, hogy gyermekeink, unokáink magyar iskolába, magyar színházba, magyar templomba járjanak? Mert igenis kell nekünk magyar egyetem, Magyar Ház, ragaszkodunk ahhoz, hogy egyéni és közösségi jogainkat tiszteletben tartsák /Sipos János: Felelősséggel tartozunk a '48-as hősök emlékének. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 16./

Az RMDSZ megbízásából az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja által március második felében készített közvélemény-kutatás átfogó módon térképezte fel a romániai magyarság helyzetét, elvárásait, politikai opcióit stb. A reprezentatív adatok szerint a romániai magyarok több mint 90 százaléka azt nyilatkozta, hogy részt venne a parlamenti választásokon. Az RMDSZ támogatottsága a romániai magyarság körében meghaladja a 94 százalékot, ugyanakkor egyetlen más alakulat sem kapott több mint 2 százalékos támogatottságot. Az elnökválasztás tekintetében 31,8 százalék azt nyilatkozta, hogy nem tudja, kire voksolna, vagy hogy nem megy el voksolni, Emil Constantinescu 43,6 százalékot kapott, Teodor Melescanu 6,4 százalékot, más jelöltek pedig jelentéktelen töredékeket. Arra, hogy az RMDSZ az elnökválasztáson indítson saját jelölte, 75,4 százalék igennel válaszolt, 9,4 százalék nemmel, 15,2 százalék pedig vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni. A kérdezőbiztosok kérésére megneveztek három olyan RMDSZ-es/romániai magyar politikust, akiben megbíznak. Az összesítés után a következő lista alakult ki: Frunda György (51,9%), Markó Béla (45,6%), Tőkés László (36,9%), Verestóy Attila (19,5%), Kincses Előd (6,8%), Takács Csaba (6,0%), Hajdú Gábor (4,1%), Eckstein Kovács Péter (3,3%), Tokay György (2,7%), Borbély László (2,1%), Király Károly (1,7%), Asztalos Ferenc (1,6%), Toró T. Tibor (1,6%), Bárányi Ferenc (1,4%), Csapó I. József (1,4%), Katona Ádám (1,4%). - A szavazók elvárásainak az RMDSZ-es képviselők és szenátorok nagyobb mértékben feleltek meg idén márciusban, mint tavaly februárban. A megkérdezettek 6,2 százaléka úgy érzi, hogy az a honatya, akinek mandátumát támogatta voksával, teljes mértékben megfelelt az elvárásainak, 42,3 százaléka pedig úgy, hogy részben megfelelt. /Wagner István: Felmérés a romániai magyarság körében. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

Jún. 19-én éjszaka, mikor már tudni lehetett, hogy az RMDSZ jelöltje, Benedek Ferenc nem lesz többé polgármester, ismeretlen tettesek vörös festéket öntöttek a mártírok emlékművére. Azóta az emlékművet dr. Csapó I. József szenátor segítségével rendbe tették. Azóta a szél, vagy ismét vandál kezek felborogatták a virágvázákat. /Both Abigél: Kőröstárkány. Az emlékmű újra a régi. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 28./

Aug. 19-20-án ünnepelték Érsemjénben a Falu Napját. Volt kispályás labdarúgótorna, kerékpáros ügyességi verseny, a kultúrotthonban két Rejtő-bohózatot adtak elő helyi fiatalok. A szabadtéri színpadon Balazsi József polgármester üdvözölte a megjelenteket, majd felolvasta a falu szülöttének, dr. Csiha Kálmán püspök köszöntő levelét. Csapó I. József szenátor hangsúlyozta: ″Mikor ünnepelünk, nemzeti önazonosságunk megélése senki ellen nem irányul, de teljes értékű, egyenlő polgárokként akarunk élni.″ Semjén magyarországi testvértelepülése, Bagamér küldöttsége a millenniumi zászló kicsinyített mását a következő szavak kíséretében: ″A millennium a magyarok ünnepe, határokon belül és kívül egyaránt.″ A Kazinczy-kertben a lelkészek felszentelték a millenniumi dupla (apostoli) keresztet, végül a 169 éve elhunyt Kazinczy Ferenc szobrán helyezték el a megemlékezés virágait. Az iskola egyik termében népi munkaeszközökből nyílt kiállítás. Megnyílt a helyi születésű fiatal: Somogyi László festményeinek tárlata. A szomszédos Érmihályfalváról több előadócsoport is érkezett. /Rencz Csaba: Második Érsemjéni Falunapok. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./

"Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlése szept. 2-i ülésén szavazott arról, hogy a parlamenti funkciót megcélzott tíz jelölt milyen sorrendben szerepeljen majd a hivatalos választási listákon. A szenátori lista első helyén Pete István szerepel majd, a képviselői lista élén pedig a sorrend: Szilágyi Zsolt, Fazakas László és Székely Ervin. Két jelenlegi RMDSZ-es honatya, Csapó I. József szenátor és Rákóczi Lajos képviselő az eredményhirdetés után azt kérték, hogy nevük ne szerepeljen majd a választási listán. A tíz jelölt öt-öt percben ismertette programját. Csapó I. József szenátor, agrármérnök, Fazakas László margittai református lelkész, Kovács Zoltán érmihályfalvi gépészmérnök, Pete István közgazdász, mezőgazdasági államtitkár, Rákóczi Lajos képviselő, érköbölkúti tanár, Sarkady Zsolt jogász, Székely Ervin képviselő, jogász, Szilágyi Zsolt képviselő, politikus és Varga Gábor vegyészmérnök, író, államtitkári rangú vezérigazgató összefoglalták, hogy mit szeretnének tenni, ha a román parlamentben képviselhetik a bihari, tágabb értelemben pedig az erdélyi magyarság érdekeit. Modok Gusztáv jogász, közgazdász, helyettes kormányfőtitkár betegsége miatt nem tudott megjelenni az ülésen, azt üzente a küldöttgyűlésnek, hogy "gondoskodjon tartalékmegoldásról". A szavazás eredménye: Pete István 176, Szilágyi Zsolt 166, Fazakas László 132, Székely Ervin 113, Csapó I. József 88, Kovács Zoltán 80, Sarkady Zsolt 76, Rákóczi Lajos 52, Varga Gábor 44, Modok Gusztáv 21 szavazat. - Szilágyi Zsolt megdöbbenéssel szólt arról, hogy az elkövetkezendő négy évben a parlamentben nem dolgozhat együtt Csapó Józseffel. Csapó szenátor megköszönte a bihari magyarságnak, hogy tíz évig szolgálhatta a nemzeti közösség ügyét, elmondta, hogy tudomásul veszi a rangsorolás eredményét, s kérte, hogy töröljék a választási listáról. Varga Gábor megígérte, hogy hűséges katonája marad az RMDSZ-nek, és kifejtette: tudomásul kell venni, hogy azt a középutat, amelyet ő következetesen képvisel, a megyei szervezetben ma nem értékelik. A volt területi elnök közölte, hogy számára nem szégyen a szenátori lista második helyén szerepelni. /Wagner István: A megyei RMDSZ jelöltjei a választásokra. Megtörtént a rangsorolás. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

A Partiumi Keresztény Egyetem szept. 28-i ünnepi tanévnyitója előtt sajtótájékoztatót tartott Tőkés László püspök, dr. Kovács Béla rektor és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi tagja. Novemberben lenne tízéves a Sulyok István Református Főiskola, melynek jogutódjaként jött létre a Partiumi Keresztény Egyetem - közölte Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szólt a magyar kormánynak az erdélyi felsőoktatás ügyét segítő hathatós támogatásáról. A kétmilliárd forintos keret első kedvezményezettje a Partiumi Egyetem lett: 400 millió forintban részesültek. Megkezdték az Arany János Kollégium felújítását, elkészült az új épületszárny és az egyházkerületi székház felújítási terve. Tőkés püspök hangsúlyozta: az ingatlanok helyzetétől függenek az egyetem fejlesztési kilátásai. A püspök kérte a Bihar megyei RMDSZ-t, hogy szabadítsa fel a református egyházkerületi székházban a használatukban lévő helyiségeket, mert a PKE-nek haladéktalanul szüksége lenne a helyiségekre. - Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy most már mind a hat egyetemi szaknak megvan az akkreditálása. A főiskolai szakok (nevezetesen a tanítóképző) akkreditálása folyamatban van. Szilágyi Zsolt képviselő közölte: Csapó I. József szenátorral ellátogatnak az akkreditációs bizottsághoz, hogy közreműködjenek az akkreditálás körüli gondok megoldásában. /Nem ellenség a magánegyetem! = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 29./

"Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

Okt. 7-én népfőiskolai központot avattak Nagyváradon, a várad-ősi református templom mellett. Az Erdélyi Népfőiskolai Collegium székháza felépült, de használni egyelőre csak az alsó szintet lehet. Itt egy előadóterem, konyha, két mosdó és egy irodahelyiség található. A hollandok továbbra is segítenek, fedezik a munkálatok befejezéséhez szükséges kiadásokat. A tervek szerint előadások, viták és hasonló rendezvények zajlanak majd az új épületben. Dr. Csapó I. József szenátor köszöntője után dr. Inotay Ferenc, a Magyar Népfőiskolai Kollégium (MNK) elnöke kifejtette, hogy az anyaország határain kívül létesült népfőiskolák egyik célja a magyarságtudat erősítése. Az avatáson bemutatták a Királyhágómelléki Füzetek sorozatban megjelent Nemzetközi egyházi-etnikai-kisebbségügyi értekezlet című munkát. Az ünnepség az új székház falán elhelyezett Millenniumi emlékjel leleplezésével zárult. /Kulcsár Andrea: Népfőiskolai központot avattak Ősiben. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

"A királyhágómelléki reformátusok háromnapos /nov. 17-19/ millenniumi közgyűlését gazdag program jellemezte. Nov. 18-án húsz ifjú református lelkipásztor fogadalomtételével kezdődött közgyűlés. A lelkészavatást Tőkés László püspök végezte, aki megáldotta az ifjakat. Időközben megérkezett Németh Zsolt budapesti külügyi államtitkár, aki a magyar millenniumról tartott előadást. Kijelentette, hogy Magyarország EU-csatlakozását szomszédaikra és a határon túli magyarokra való tekintettel akarják megtenni. "A státustörvény mindenkit személyében köt Magyarországhoz" - mondta. Délután az Amerikai és az Ír Presbiteriánus Egyház, a Szlovákiai Református Egyház, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéregyházi szerződést kötött. Ezután kiosztották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Pro Ecclesia és Pro Partium Díjait. Többek között az Illyés Közalapítvány, Hegedűs Lóránt püspök, a Pro Professione Alapítvány, Németh Zsolt államtitkár, Erdélyi Géza püspök, Berkesi Sándor tanár és karnagy, Eszenyeiné dr. Széles Mária, dr. Csapó I. József szenátor, Nemeskürty István professzor, Balogh Sándor esperes részesült elismerésben. A díjkiosztáson Tőkés László beszámolt a millenniumi közgyűlés döntéséről. kérdésessé vált, hogy az egyházkerület támogatja-e az elkövetkezőkben az RMDSZ-t. Két esetre utalt: az egyik egy Szilágy megyei iskolával kapcsolatos, ahol a magyar illetékesek nem az egyház, hanem a hatalom oldalára álltak; a másik a krassó-szörényi szenátorlista ügye, a névsort ugyanis az a lelkipásztor vezeti /Makay Botond/, aki 1989-ben a Securitatéval karöltve munkálkodott. Zárásként nov. 19-én előbb Millenniumi emékoszlopot avattak Nagyváradon, a hajdan Ezredévi emléktérként nevezett városrész egyik legszebb helyén. Az emlékoszlopot három székelyföldi művész készítette /Gergely István, Dóczi András és Bocskai Vince szobrászművészek/. A három méter magas andezittömb két részből áll, a Szent Korona körvonalait körbefogva, felső részén a Vörösmarty Szózatából kölcsönzött idézettel: "Él nemzet e hazán." Ezután a Teleki utcán Illyés Gyuláról elnevezett magyar könyvesboltot avattak. Nagy taps köszöntötte az édesapja nevét viselő könyvesbolt felavatására Váradra érkezett Illyés Máriát, aki az Illyés Közalapítvány elnökének, Halzl Józsefnek a társaságában vágta el a bolt piros-fehér-zöld avatószalagját. /Emlékoszlop és könyvesbolt a váradiaknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./"

"Jan. 7-én tartotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületi utáni új évi fogadását Nagyváradon. Csűry István, az egyházkerület generális direktora elismeréssel szólt a püspökről. Tőkés László püspök kifejtette: "Most a határmódosítás nélküli újraegyesítés időszakában fontos az egyházak szerepe, szolgálata. Bár most is kísért a posztkommunista gondolkodás, a politikusok elismerik az egyházak szerepét, de nem veszik komolyan″. Tempfli József római katolikus püspök a megértésről, a szeretetről és az összetartozásról beszélt, Csapó I. József exszenátor a hitet bizonyító cselekedet fontosságáról szólt. Popper Cserepes Zsófiának, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium igazgatójának ünnepi beszéde után a tanintézet diákjainak műsora következett. A közjó szolgálatában elnevezésű díjat a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ kapta. /Rais W. István: Egyházkerületi új évi fogadás. Megmaradásunk feltétele az önépítkezés. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8./"

"A közelmúltban megnyílt Székelyudvarhely új épületbe költöztetett könyvtára. Dr. Hermann Gusztáv történész, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója elmondta, hogy megszerezte a doktori fokozatot. 1991 óta foglalkozott választott témájával: A székelység magyarságtudatának kezdetei. A témaválasztásban szerepe volt annak, hogy felmerült az a nézet: a székely és a magyar más-más nemzet, az előbbi külön identitású nép Romániában. Dr. Hermann Gusztáv érdekes eredményre jutott. A köztudat azt tartja, hogy a székelység a magyarsághoz 1848-ban csatlakozott. Másképp mondva: akkor vallja meg magyarságát tettel és szóval egyaránt. Ezzel szemben Hermann Gusztáv állítja, hogy a székelyeknek mindig volt a magyarságtudatuk, csak abban mindig volt egy árnyalatnyi másság, akárcsak ahogy van némi másság a zalai parasztban, a palócban, hajdúságiban, kunságiban. A magyarsághoz való tartozást a székelyek már a XVIII. században megfogalmazták, tehát jóval 1848 előtt. Például kiállnak a nemzeti nyelv - természetesen a magyar nyelv - védelmében II. József korában, szolidarizálnak a magyar nemzet többi csoportjaival a korona és a nemzet más kincseinek védelmére kelnek. Dr. Hermann Gusztáv Kolozsváron doktorált, a disszertáció román nyelven készült, most fordítja magyarra, már van szerződés a kiadására a Pro-Print Kiadóval. - A vezetése alatt álló könyvtár jelenleg Erdély egyik legjobb és legkorszerűbb magyar könyvtára. Szeretne kutatócsoportok számára is teret biztosítani. Jelenleg már működik egy humánértelmiségiekből - történelem szakosokból - álló csoport. Ők rövidesen kötettel fognak bemutatkozni Areopolisz történelmi és társadalmi tanulmányok címmel. /Komoróczy György: A székelység magyarságtudatának kezdetei. Beszélgetés dr. Hermann Gusztáv történésszel, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjával, a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./"

A Pro Tárkány Egyesület szervezésében márc. 29-én megkoszorúzták az 1919-ben ártatlanul kivégzett tárkányiak emlékművét. Az ünnepségen részt vett és koszorút helyezett el Szilágyi Zsolt és Kovács Zoltán parlamenti képviselő, valamint Sárközi Zoltán és Orbán Mihály, a Reform Tömörülés képviselői, dr. Csapó I. József, az alapítvány fővédnöke, Torda Imre, Érmihályfalva polgármestere, Szénási Ferenc, a nagyszalontai Bocskai Alapítvány elnöke. Gábor Ferenc, a Pro Tárkány Egyesület elnöke beszédet mondott. /Albert Ferenc: Koszorúzás Kőröstárkányban. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./

"Az RMDSZ-ben a belháború azért dúl, mert egyesek szerint utat tévesztett a szövetség és vele együtt az egész erdélyi magyarság, míg mások szerint töretlenül haladunk az üdvösség cölöpeivel kijelölt úton, "pártunk és kormányunk" vezetésével. Az előzők szerint a nemzeti közösség önrendelkezését kimondó 1992-es Kolozsvári Nyilatkozatig kell visszamenni. A Kolozsvári Nyilatkozat évfordulóján a kincses városban lesznek emlékező rendezvények, Marosvásárhelyen pedig a járt utat el nem hagyók tipegik-topogják tovább kis lépéseiket. A Reform Alapítvány Amire felesküdtünk Isten és ember előtt című gyűjteményes kötete most jön ki a nyomdából. Tartalmazza Tőkés László Tíz év, Borbély Imre A Kolozsvári nyilatkozat néhány vetületéről, Csapó I. József Belső önrendelkezés - államon belüli önkormányzás, Toró T. Tibor Az RMDSZ kormánykoalíciós szerepvállalása: zsákutca vagy kiút egy hatékonyabb politikai érdekképviselet felé? és Közösségi érdekképviseletünk reformja, Szilágyi Zsolt Belső demokrácia és legitimitás az RMDSZ-ben, Borbély Zsolt Attila Előre a neptuni úton! című, valamint Fórika Éva kötetcímet adó tanulmányát. /Dénes László: Ki mire esküdött. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 22./"

"Az RMDSZ kereszténynemzeti platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek a kiadásában jelent meg a napokban a dr. Csapó I. József egykori RMDSZ-szenátor által kidolgozott székelyföldi autonómia-tervezet. Katona Ádám, az EMK elnöke a vele készült beszélgetésben emlékeztetett: dr. Csapó I. József 1992 és 1995 között dolgozta ki autonómia- tervezetét. Az RMDSZ annak idején bizottságot hozott létre az autonómiaprogram folyamatos megvitatására. A bizottságban részt vett Tokay György, Balázs Sándor, Csapó József és Katona Ádám. Nem sikerült elérniük, hogy a teljes anyagot egy SZKT elfogadja, megszavazza. Mindig formai kifogásokat találtak. A háromszintű autonómia egyik statútuma sincs elfogadva, közben ilyen statútumot fogadott el elsőként a vajdasági, majd a kárpátaljai magyarság. A Csapó-féle anyag nemzetközi szintű szakemberek kezén ment át. Minimális változtatással szerzője olyan dokumentumot véglegesített, amely a nyugat-európai jogi normáknak is megfelel. Katona szerint a labanc RMDSZ-többség miatt nem lehetett megszavaztatni a tervezetet. Tíz éve tart a körülötte folyó vita, az időhúzás. A román politika különbözőképpen ítélte meg önrendelkezési törekvéseket. A személyi elvű autonómiát több román politikus mellett Petre Roman is elfogadhatónak tartotta. Az RMDSZ részéről ezekre a gesztusokra semmiféle válasz nem érkezett. A sajátos önkormányzati autonómiát a románság alig ismeri. Ennek az autonómiaformának ott volna különös jelentősége, ahol a magyarságnak szerepe van a helyi tanácsokban, tehát a magyar lakosság aránya több mint 10 százalék. A nemzetközi jog és a szociológia szerint a szórvány 7-10 százalék alatti arányszámot jelent. 8-11-től 50 százalékig vegyes lakosságú vidékről beszélünk, ahol különös jelentőséggel bír nemcsak a személyi elvű autonómia (ami egy demokratikus országban mindenkire érvényes), hanem a sajátos önkormányzati autonómia is. A Csapó-féle statútumban mindez szerepel. Ahol a kisebbségi lakosság számaránya ötven százalék fölött van, ott a területi autonómia a kívánatos, amely természetesen etnikai jellegű. A kolozsvári kongresszuson az addigi kisebbségként emlegetett romániai magyarság státusát megváltoztatták romániai magyar nemzeti közösségre. A nemzeti közösség fogalma a nemzetközi jogban mondva pozitív diszkriminációt jelent, jegyezte meg Katona. A román kormány a közelmúltban nyilvánosságra hozta az új térképet is. A nyolc régió közül a középsőbe Maros, Kovászna és Hargita mellett benne van Brassó, Szeben és Fehér megye is. A székelyföldi tömbmagyarság olyan új régióba kerülne, ahol egyértelműen kisebbségben lenne. Ha ezt a kormányelképzelést elfogadják, a Székelyföld valamennyi jogos igénye szertefoszlik. Az a döbbenetes, hogy a munkálatokban az RMDSZ szakértői is részt vettek, mutatott rá Katona Ádám. A partiumi területeken ugyanolyan nagy régiót szándékoznak létrehozni, ahol szintén kisebbségbe kerülne a magyarság. Katona leszögezte: Az autonómiatörekvéseknek a hivatalos RMDSZ-dokumentumokban írott, kidolgozott és elfogadott változata nincs. Csapó Józsefet a szenátorságból is az autonómia-tervezete miatt távolították el. Katona szerint az RMDSZ-vezetés lemond az autonómiáról. Katona hangsúlyozta: nem akarnak kiválni az RMDSZ-ből, mert ez az egyetlen hivatalos érdekképviselete a romániai magyarságnak. Az RMDSZ három platformja és néhány helyi szervezete, közöttük a legnagyobb, a kolozsvári, nyíltan autonómiapárti. A megyei szervezetek többsége azonban a csúcsvezetőség befolyása alatt áll. Egyetlen lehetőség marad: az RMDSZ belső megreformálása. /Makkay József: A romániai magyarság egyetlen esélye az önrendelkezés. Beszélgetés Katona Ádámmal, az EMK elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

"A múlt nyáron hunyt el Bálinth Gyula, gyászlobogót tűzött ki Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala és a megyeháza, a sajtóban eddig csupán a család gyászjelentése jelent meg. Szerény, visszavonult ember volt, tisztviselőként élte le életét, kevesen tudták, hogy autodidaktaként maradandó tudományos dolgozatokat írt. A Székelyföld népesedési viszonyaira, helynévtörténetére vonatkozó kutatásaiból született tanulmányait és gazdasági statisztikai elemzéseit anyaországi és erdélyi történészek méltatták, az Erdélyi Múzeum Egyesület 1993-as pályázatán dicséretben részesült. Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája című monumentális műve Háromszékre vonatkozó népszámlálási adatai részben tőle is származnak. Korábban a Korunk, a rendszerváltás után pedig a budapesti Statisztikai Szemle adta közre dolgozatait. Korábban már társszerzője volt Kovászna megye monográfiájának - megjelent 1969-ben magyarul, majd 1970-ben románul. Bálinth Gyula /sz. Sepsiszentgyörgy, 1925. szept. 25./ tisztviselő, majd a rajoni statisztikai felügyelőséget, illetve az ipari osztályt vezette. Tagja volt a Mikó Véndiák Társaságnak, a Mikó Imre-szoborbizottságnak. Júliusban halt meg rákban. Utolsó éveiben is intenzív levéltári kutatómunkát folytatott, külső munkatársa volt a Székely Nemzeti Múzeumnak, az ún. Délkeleti Intézetnek. Fiatalon hozzáfogott a történelmi Székelyföld helységei összeírásához, 462 falut írt össze. Feldolgozta az 1857-es népszámlálás adatait. A II. József-féle 1784-es összeírás dokumentációja megvan Sepsiszentgyörgyön, a levéltárban, azonban a határőrséghez tartozó katonákat és családtagjaikat külön űrlapokra vezették fel, s azokat Bécsben tárolják. Márpedig a becslés szerint a katonanépesség a székely nép 55-65 százalékát képezte. A kép teljessé tételéhez bécsi kutatásokra lenne szükség. A múlt századi népesedési viszonyokról megbízhatóbb adatokkal rendelkezik a levéltár, mint az 1956-os, 1966-os vagy az 1977-es népszámlálásokról. Nem elég, hogy az újabb statisztikai adatok nagyobb részét Bukarestben őrzik, ráadásul bizonyítható, hogy a nemzetiségi-vallási hovatartozás számait meghamisították. Bálinth Gyula az 1332-37-es pápai tizedjegyzékek alapján felbecsülte, hány lelket számlálhatott akkor a székelység és hányat korábban: ,A tizedjegyzékek korában tehát Háromszéknek 13 000 lakosa lehetett. Véleménye szerint Székelyföld egésze népessége az 1330-as években 27-30 000 fő körül lehetett. Egyes történészek vitába szálltak dolgozatával, mondván, hogy ez kevés. A Bach-korszakban az összlakosság a Székelyföldön már 407 00 főre rúgott Aranyosszékkel együtt, felekezetek szerint római katolikus 168 000, református 131 000, örmény katolikus 1730, görög katolikus 37 300, lutheránus 612, görögkeleti 30 937, unitárius pedig 36 000 volt, 2121 más vallású." A budapesti Statisztikai Szemle 1995. októberi száma közölte Bálinth Gyula Kovászna megye népessége a XVI. század közepén című dolgozatát. Ebben a szerző az 1562-es székely lázadás után adókivetés céljából készült kapuösszeírásból próbált meg következtetni a lélekszámra. A történelmi Háromszék, valamint Bardoc fiúszék adózó kapuinak száma 1567-ben 2687 volt. Az említett terület összesen 105 települést foglalt magában. A megyében azonban még tíz olyan helység van, amelyek kiestek az adózás alól, mivel közigazgatásilag nem a Székhez, hanem Felsőfehér vármegyéhez tartoztak. Minden adózó kapu átlagosan két háztartást foglalt magában. Ez esetben a 2687 adózó kapu 5374 háztartást jelent. A hiányzó tíz helység háztartásainak a számát becsülhetjük egy más időszakban végrehajtott számbavétel eredményével. Szerinte 21 496 lélekszámról lehet beszélni, a tíz helység további 2220-2280 főt jelent. A tárgyalt időszakban a tárgyalt területen körülbelül 130-150 főember és nemes volt (háztartás), akik adót nem fizettek, és körülbelül 50-60 olyan lófőcsalád, amely 2-3 jobbággyal rendelkezett, valamint 55-60 pap, főtisztviselő szintén kimaradt az adólistáról. Összesítve számításainak eredményeit, Háromszék megye lakossága az 1567. évben 28 400 fő volt. /B. Kovács András: Aki számba vette a Székelyföldet. Bálinth Gyula 1925-2002. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./ "

"Jékel Géza /Szatmárnémeti/ felidézte a múltból Markó Béla néhány gondolatát. Markó 1992-ben Barabás Lászlóval beszélgetve mondta a következőket: "...nem tudom elfogadni azt, hogy ne a nemzeti eszme lenne számunkra itt - a demokrácia eszméjével összekapcsolva - a legfontosabb". (A feledékeny Európa, 38. old.) Ugyanott: "...nem szabad olyan kompromisszumokat kötnünk, amelyek lezárnának bizonyos utakat, amelyeken a jövőben végig kell menni". Az elmúlt tíz év folyamán ennek ellenkezője történt: megszavazta a 20 százalékos nyelvtörvényt, melynek következtében nem használhatja alanyi jogon anyanyelvét szülőföldjén több mint másfél millió erdélyi magyar; nem tiltakozott olyan törvénytelenségek ellen, hogy milliárdos értékű gazdasági egységeket "ajándékoztak" az ortodox egyháznak (lásd Agroind Kovászna) s mellé még - kormányrendelettel - évi 320 milliárd lejt az egyháztörvényben előirányzottakon kívül, elfeledte a Bolyai Egyetemet, feltalálva helyette a multikulturális humbugot. A Markó-csapat elfeledkezett a négyszázezer aláírásról, amellyel az erdélyi magyarság a kettős állampolgárságot kérte, s helyette a kedvezménytörvényt választotta. 1993 januárjában Makkai Jánossal beszélgetve Markó Béla a következőket mondta: "...az RMDSZ élére olyan vezetés kerüljön, amely képes az elkövetkező nagyon nehéz időszakban a konszenzust megteremteni a különböző csoportosulások, platformok között". "A vezetésnek nem lehet célja egyik vagy másik csoport ideológiai háttérbe szorítása." (I. m., 44. old.) Ugyanott: "...az RMDSZ nincs abban a helyzetben, hogy egyetlen embert vagy néhány embert ruházzon fel a sorsáról való gondoskodással, döntéssel!" Sőt: "Személy szerint mindig is idegenkedtem attól, hogy egy közösség a sorsát néhány ember kezébe tegye le, akár rólam, akár másokról van szó". Ezzel szemben kigolyózták az RMDSZ-ből Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Csapó I. Józsefet, Borbély Imrét, mert másként gondolkodtak, perbe fogták az udvarhelyi magyar tanácstagokat, mert nem RMDSZ-színekben indultak; megrótták Sógor Csabát, kikezdték és lejáratják Szász Jenőt, Pécsi Ferencet, az egész Reform Tömörülést és a Polgári Együttműködés Mozgalmat, s most készülnek eltávolítani azt a Tőkés Lászlót. Az RMDSZ alapszabályzata kimondja: "Az RMDSZ fenntartja magának a jogot, hogy a kisebbségi jogok sérelme esetén nemzetközi fórumokhoz forduljon ezek megszüntetéséért". Az erdélyi történelmi egyházak vagyonának tizedrésze ha visszakerült, a vissza nem adhatókért pedig csak 2015-ig kapják meg a kárpótlást. Az iskolákban a magyarországi könyveket rendőrség kutatta, és két tantárgyat még mindig románul tanítanak. Hargita, Kovászna és Maros megyében sorra építik - állami támogatással - az ortodox templomokat, zárdákat, erőszakosan megváltoztatva az etnikai összetételét a vidéknek. A nemzetiségi önkormányzat már szóba sem kerül. Annak ellenére, hogy 1993. szeptember 2-án az Európai Demokratikus Unió értekezletén Markó Béla még a következőket mondta: "A mi erdélyi magyarságunk csak úgy őrizheti meg nyelvét, kultúráját, hagyományait, ha sürgetjük a minél szorosabb nemzetközi együttműködést, a minél hatékonyabb nemzetközi garanciákat". Ugyanott: "Európai mércéjű demokráciára és teljes körű kisebbségi jogokra törekszünk." (I. m. 81. old.) Közben megváltozik az etnikai arány, napról napra fogy az erdélyi magyarság, a helyben maradók pedig elfordulnak az RMDSZ-től. A következő kongresszuson az elnöki tisztségre Markó Béla az egyetlen jelölt. Tíz megyei szervezet és néhány platform már bejelentette: támogatja Markó Béla (harmadik) megválasztását. Ez a módja az előre eldöntött eredménynek a diktatúra idején volt divat. 1994. április 14-én Marton Gáborral beszélgetve az elnöki tisztségről Markó Béla a következőket mondta: "Csak ideiglenesen vállalom. Egy átmeneti korszak kényszere." (A feledékeny Európa című kötet 108. oldalán olvasható.) Markó Béla tíz éve elnök. /Jékel Géza, Szatmárnémeti: Gratulálok Markó Bélának! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28./"

"A trianoni határokon túl élő magyarok fóruma, a kellő támogatás híján csak időközönként megjelenő Erdélyi Magyarság legutóbbi, összevont (2002. március-decemberi) száma Lipcsey Ildikó Metamorphosis Hungariae és Metamorphosis Transylvaniae című kettős vezércikkével indított. Borbély Zsolt Attila az RMDSZ paktumpolitikáját, Király Károly a szövetség kisebbségpolitikáját elemezte. Szöllősy Tibor arról írt, milyen visszhangja van a státustörvénynek Csapó I. Józsefnek a román alkotmányt módosító javaslatai mellett a Magyarok Világszövetségének a külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetét is megismerheti az olvasó. /Erdélyi Magyarság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./"

"Márc. 14-én zsúfolásig megtelt az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc győzelmének százötvenedik évfordulójára meghirdetett ökumenikus ünnepélyen a kolozsvári Szent Mihály templom. A gyülekezet jelentős részét a fiatalság tette ki. A rendezvényen szólásra emelkedtek az erdélyi történelmi egyházak az RMDSZ küldöttei. Az ökumenikus istentisztelet után a rendezvény a Farkas utcai református templomban folytatódott, ahol sor került a Márciusi Fórumra, amelyen megalakították az erdélyi magyar önkormányzati testületet Kezdeményező Bizottságot. A Szent Mihály templomban a házigazda, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, pápai prelátus mondott liturgikus köszöntést. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy rendkívüli fontos a magyarság egységéért folytatott harc. Szabó Árpád unitárius püspök emlékeztetett arra, hogy 1848-at a történelem folyamán sokszor eltérő módon közelítették meg, pedig az "nemzeti önazonosságunk, kultúránk öröksége". Az evangélikus egyházat képviselő Kovács László Attila teológiai tanár után a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök bibliai példával érzékeltette, hogy a körülmények fontosak, de nem meghatározóak. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke leszögezte, hogy az egység a közös cél hiányában nem jelent semmit. A közös cél az igazság kimondása. Ezután a gyülekezet átvonult a Farkas utcai református templomban tartott Márciusi Fórumra. A fórumot Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. Mint mondotta, az a tény, hogy a mostani fórumra a református templomban került sor, nem azt jelenti, hogy a református egyház bevonult a politikába, hanem azt, hogy az egyház nem hajlandó a kispadon maradni. A megosztottsággal őszintén szembe kell nézni, orvosságot kell rá találni, amíg nem lesz túl késő, fogalmazott a püspök. Egyre többen hangoztatják, hogy az RMDSZ csúcsvezetői nem a nép érdekeit, hanem saját vagyonukat és hatalmukat védik, mondotta a püspök. Azt várják el az egyháztól, hogy álljon be a sorba, parancsra teljesítsen, mert ha nem, nem kap állami támogatást. A Márciusi Fórum elnökségi asztalánál Czirják Árpád kanonok, Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka, Tőkés László püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója foglalt helyet. Tőkés László kiemelte Mózes Árpád evangélikus püspök hozzájárulását a fórum sikeréhez, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Tőkés László is kitért az egyház politikai szerepvállalásának kérdésére, példaként említve László Dezső egykori Farkas utcai lelkészt, az Erdélyi Fiatalok mozgalom egyik jeles képviselőjét és Márton Áron püspököt, aki mindig felemelte szavát az elnyomás ellen. Mint mondotta, nem az annyit hangoztatott széthúzás, megosztás a kulcsszó - nem kérünk a pártegységgé degradálódott nemzeti egységből. A püspök jelezte, hogy meghívták az összes RMDSZ-szervezetet. A püspök szerint a veszélyben levő egységet csak széles körű önkormányzati egységgel lehet megmenteni, és most ezt vállalták fel a történelmi magyar egyházak képviselői. Németh Zsoltnak, a Fidesz alelnökének a fórumhoz intézett üzenetét távollétében felolvasták. A magyar politikus a határon túli magyar kisebbségek autonómiatörekvésének fontosságát hangsúlyozta, illetve a státustörvény megmentéséért szállt síkra. Mint fogalmazott, ma már ott tartunk, hogy a kedvezménytörvényt egy magyar kormány ellenében kell megvédenie a Kárpát-medencei magyarságnak. A fórumon elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzata kezdeményező testületének a megalakításáról szóló határozatot ismertették. Ennek a testületnek lenne a feladata összehangolni a különböző autonómiaformák alapján kialakuló nemzeti önrendelkezést. E tanácsba András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, dr. Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, dr. Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vanek Ferenc és Vekov Károly került be, a 19 tag mellé a későbbiek során további tizenkettőt javasolnak. A fórum tanácsadó testületről és aláírásgyűjtési akcióról is döntött. Dr. Csapó I. József részletesen ismertette a célkitűzéseik megvalósításához nélkülözhetetlen alkotmánymódosítási elképzeléseket. Ennek értelmében Románia jelenlegi alkotmányának első szakasza ez lenne: Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam, hasonlóan sok más nyugati állam alaptörvényéhez. A következő szakaszok módosításával kell törvényes lehetőséget teremteni a különböző autonómiaformák kivitelezésére. Csapó szerint az önrendelkezést külön kerettörvény-tervezetben is le szeretnék tenni a román törvényhozás asztalára. További határozatok születtek a státustörvény védelmében, a kettős állampolgárság megteremtése ügyében, erdélyi magyar nemzeti és egyházi figyelőszolgálat létrehozásáról, illetve arról is döntöttek a résztvevők, hogy a következő fórum színhelye Szász Jenő polgármester javaslatára Székelyudvarhely lesz. A több mint háromórás fórum a Farkas utcai templom dermesztő hidegében példamutató higgadtságban telt el. Amint Tőkés László fogalmazott, az ellentábor mindent elkövetett, hogy a mostani rendezvényt lejárassa, az embereket megfélemlítse, azonban a kezdet mégis megtörtént. /Makkay József, Ördög I. Béla: A szakadás emberi bűn, az egység Isten csodája. Népes márciusi Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Nagypénteken, ápr. 18-án Kőröstárkány és a Fekete-Körös völgyi magyarság képviselői, lelkészei az 1919-es vérengzés áldozataira emlékeztek. Az Erdély megszállására induló román csapatok berkeiből származó félkatonai martalóccsapatok több mint száz ártatlan civilt mészároltak le Tárkányba és Nyégerfalvára betörve. A pusztán nemzetiségük miatt mártíromságot szenvedett helybéli magyarokra 1989 után is csak félve mertek s mernek ma is emlékezni az utódok, hiszen a román nacionalista ellenpropaganda mind a mai napig a történelemhamisításra esküszik. Nyolcvan évvel az 1919-es nagyszombati kőröstárkányi vérengzés után Gábor Ferenc akkori helyi RMDSZ-elnök és néhány társa kitartásának eredményeképpen, Csapó I. József szenátor és a Magyarok Világszövetsége támogatásával sikerült emlékművet állítani a falu központjában az áldozatoknak. A kőröstárkányi Pro Tharkan Egyesület (elnök Gábor Ferenc) szervezésében lezajlott méltóságteljes megemlékezés során a Fekete-Körös völgye 10 településének magyar közösségei átvették - képviselőik révén - a Magyarok Világszövetsége Kossuth-emlékzászlaját. A többnyire reformátusok lakta Kőröstárkány, Magyarremete, Kisnyégerfalva, Várasfenes, Belényes, Belényessonkolyos, Kőrösjánosfalva, Belényesújlak, Tenke és Gyanta lelkipásztorai, gondnokai, küldöttei köszönték meg Patrubány Miklós MVSZ-elnöknek az ajándékot. Az emlékműnél Patrubány Miklós és Csapó I. József mondott beszédet. /Kőröstárkányi emlékezés és találkozó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./"

"A Gyergyócsomafalván egy hónappal ezelőtt megalakult Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (SZNT KT) aug. 5-én Sepsiszentgyörgyön tartotta soros ülését, amelynek határozatairól közleményt adott ki. Eszerint október folyamán települési, majd széki tanácsok alakulnak, az itt megválasztott küldöttek alkotják majd azt a Székely Nemzeti Tanácsot, amely a Székelyföld területi autonómiáját szavatoló jogi eszközök kidolgozására és érvényesítésére hivatott. A Tulit Attila soros ügyvivő és dr. Csapó I. József szóvivő által aláírt dokumentum szerint az ülésen a testület tagjai a Székely Nemzeti Tanács megalakításának ütemtervét fogadták el. Eszerint legelső lépésben okt. 12-én a székelyföldi településeken a közvetlen demokrácia gyakorlásával közgyűléseken hozzák létre a Települések Székely Tanácsait, illetve széki küldötteket választanak. A nyolc Széki Székely Tanács (Kézdi, Orbai, Sepsi, Maros, Csík, Gyergyó, Udvarhely és Bardoc-Miklósvár szék) megalakítására egy héttel később kerül sor, ennek során a Székely Nemzeti Tanács küldötteit is megválasztják - áll a dokumentumban. Utóbbi testület okt. 26-án alakul meg. A statútum munkadokumentumaként a testület a dr. Csapó I. József által kidolgozott, hasonló nevű statútumtervezetet nevezte meg./(dánél): Az autonómia megteremtéséért (Székely Nemzeti Tanács). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./"

"Aradon tartják első egyeztetésüket az RMDSZ ellenzékének számító politikai erők. 2002. febr. 6-án alakult meg az RMDSZ képviselőházi frakciója keretében a Polgári Szárny kilenc képviselővel /Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly/. A Polgári Együttműködés Tanácsa (PET) 2002. máj. 25-én, a marosvásárhelyi Vártemplomban alakult meg az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ból kizárt képviselőinek együttműködési nyilatkozata alapján. A PET a későbbiekben nem tevékenykedett. "A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamennyi székelyföldi településen indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. - Azt is fontolgatjuk, hogy Erdély olyan településein, ahol legalább 15 százalékos a magyarság aránya, szintén indítsuk jelöltjeinket." Szász Jenő elmondta, az Udvarhelyért Polgári Egyesületből alakult Magyar Polgári Szövetség annak lehetőségét is mérlegeli, hogy Kolozsváron is beleszóljon a helyhatósági választások kimenetelébe. Szász Jenő úgy vélte, Kolozsváron az MPSZ csak azokat a magyarokat mozgósítaná, akik amúgy nem mennének el szavazni. Szász hangsúlyozta: megegyezés született, hogy a Maros megyei Polgári Mozgalom jelöltjei szintén az MPSZ színeiben indulnak majd.A Magyar Polgári Szövetség megalakulását ez év márc. 31-én jelentették be; a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozta meg önmagát. A nyolctagú vezető testület által irányított MPSZ-ben a hat székely széket (Csík, Udvarhely, Sepsi, Gyergyó, Kézdi és Maros) nyolc személy képviseli. Szász Jenő közölte, a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya okozza. "Székházgondjaink vannak a területi szervezeteknél; irodákra van szükségünk ahhoz, hogy az adminisztrációt működtethessük. A pénzek ugyanakkor kizárólag az RMDSZ-hez érkeznek; mindennek ellenére bizakodóak vagyunk" - jelentette ki az MPSZ elnöke. "A Polgári Mozgalom az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta Tőkés András, a Maros megyei szervezet elnöke. A Polgári Mozgalom a civil társadalom részeként kívánja kifejteni tevékenységét, hivatalos bejegyzése folyamatban van. A mozgalomnak megyeszerte 36 polgári kör a tagja, közülük a legkisebb tíz, a legnagyobb 41 személyből áll; Tőkés 600 körülire becsülte a Polgári Mozgalom tagjainak számát. A mozgalom azokon a Maros megyei településeken veszi fontolóra az önálló jelöltállítást, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot. Alternatívát szeretnének nyújtani a megye magyarságának a választásokon, anélkül azonban, hogy a magyar tanácsosok és polgármesterek számát veszélyeztetnék. A Polgári Mozgalom jan. 25-én alakult meg a Maros megyei Kiskenden huszonegy Maros megyei polgári kör képviselőinek részvételével. Előkészítői, elsősorban Tőkés András marosvásárhelyi tanár, a magyarországi polgári köröket tekintették mintának. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára központi fekvésű ingatlanját ajánlotta fel a Polgári Mozgalom székházának, ezt két hét múlva avatják fel, ezután pedig állandó irodaszolgálatot biztosítanak. A Magyar Polgári Egyesület neve elé csak helymeghatározásként szokták odatenni a "nagyváradi" szócskát, magyarázta a 2003 februárjában bejegyzett egyesület elnöke, Sárközi Zoltán. Bihar megyei településeken kívánnak jelölteket állítani a helyhatósági választásokon "ott, ahol megtehetjük, és nincs veszélyben a magyar önkormányzatiság" - jelentette ki Sárközi Zoltán. Az alkotmánymódosítási népszavazáson a nemre biztatják az erdélyi magyarságot. A szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületet ez év elején jegyezték be hivatalosan Pro Civitate Egyesület néven. A szervezet elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő idén szeptemberben azt állította, Szatmár megyében a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka eltávolodott az RMDSZ-től, és ez indokolja a Magyar Polgári Egyesület (MPE) létrehozását. Az MPE Pécsi szerint úgy nyújt alternatívát, hogy közben a rájuk szavazók ahhoz is hozzájárulnak: több magyar nemzetiségű tanácsost és polgármestert juttassanak mandátumhoz. Pécsi hangsúlyozta: az egyesület nem osztja meg a magyarságot. A Pro Civitate soraiba az augusztusban rendezett Szatmárnémeti Fórum során 450-en csatlakoztak, taglétszáma azóta ezerre duzzadt. Sepsiszentgyörgyön márc. 28-án tartotta alakuló ülését a Polgári Frakció. A Polgári Frakciót tíz sepsiszentgyörgyi RMDSZ-tanácsos alakította meg, akik kiváltak az RMDSZ városi tanácsi frakciójából, mely összesen 17 tagú (a sepsiszentgyörgyi tanácsnak 21 tagja van). A csoport később Kovács István unitárius lelkész, majd Kovács István állatorvos kiválásával nyolctagúvá vált. A frakciót Tulit Attila vezeti, aki a sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalomban és a Székely Nemzeti Tanács szervező munkájában is komoly szerepet vállal. A frakcióvezető leszögezte: a megalakulandó Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, közképviseleti testületként egyetlen célt fogalmazott meg, a székelyföldi autonómiastátus parlamenti elfogadtatását. A Polgári Mozgalom azonban az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indít jelölteket. Nem alakította még ki álláspontját az önkormányzati választások tekintetében a Reform Mozgalom. Szilágyi Zsolt elnök jelezte, nem is állt szándékukban, hogy a mozgalmat a bíróságon is bejegyezzék. A képviselő elismerte, a Reform Mozgalomnak már nem sikerült azt a politikai súlyt megőriznie, amit egykor a Reform Tömörülés RMDSZ-platform jelentett. Legfontosabb tevékenysége a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megszervezése volt. Úgy vélte, ennek ellenére szükség van a mozgalomra, mert közvetíthet a az RMDSZ belső ellenzéke és a szövetségen kívüli ellenzék között. A Reform Mozgalom megalapítását márc. 8-án Marosvásárhelyen határozták el a Reform Tömörülés hatodik kongresszusának küldöttei azt követően, hogy a platform a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után kialakult helyzet miatt feloszlatta önmagát. Az alakuló ülés arról döntött, hogy a legkevesebb tíz tagból álló helyi csoportok egy székelyföldi, egy közép-erdélyi és egy partiumi-bánsági regionális tanácsot hoznak létre. Szilágyi elismerte, a regionális tanácsok megalakítása jövőre marad. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /EMNT KT/ márc. 14-én a kolozsvári fórumon alakult meg. Akkor a fórummozgalmat elindító Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára 19 tagját választották meg. A kezdetektől András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Wanek Ferenc neve szerepelt a névsorban. Utólag Bodó Barna és Somai József kilépett e testületből, amely az írásban kért javaslatok alapján a már megválasztott személyek szavazatával 31 tagúra bővült. Ápr. 27-én, a székelyudvarhelyi fórumon csatlakozott a testülethez Andrássy Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Egyed József, Izsák Balázs, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Sándor József, Sántha Pál Vilmos, Tófalvi Zoltán és Tulit Attila. Székelyudvarhelyen választották meg az öttagú ügyvivő testületét is, melynek soros elnöke Toró T. Tibor lett, tagjai Boros Zoltán, Márton Zoltán, Szász Jenő és Szilágyi Zsolt. Wanek Ferenc lemondása nyomán a testület Bencze Tiborral egészült ki 31 tagúra. A székelyudvarhelyi fórum résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) által szervezett szilágysomlyói fórum állásfoglalásban javasolta az erdélyi magyarságnak, szavazzon nemmel az alkotmánymódosításra kiírt népszavazáson. Az ügyvivő testület soros elnökévé aug. 22-én választott Szilágyi Zsolt feloldhatónak érezte az abban rejlő ellentmondást, hogy képviselőként megszavazta az alkotmánymódosítási törvényt, az ügyvivő testületben viselt tisztsége alapján viszont annak népszavazási elutasítására biztatja a közösséget. A képviselő Szilágysomlyón sokadszor hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt az önkormányzati választásokon. Ez az autonómia-statútumokat majdan kidolgozó és elfogadó erdélyi magyar parlament szerepét kívánja betölteni. A Székely Nemzeti Tanács gondolata 2003. jún. 21-én merült fel a Csíkszeredában lezajlott, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett konferencián. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének székelyföldi tagjai júl. 8-án, Csomafalván megalakították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületét. A testület által kiadott közlemény szerint rendeltetésüknek tekintik elősegíteni a széki nemzeti tanácsok megalakítását, és összehangolni ezek tevékenységét a Székely Nemzeti Tanács létrehozása érdekében. Az SZNT feladata lesz utóbb a Székelyföld autonómia-statútumának a véglegesítése, és annak benyújtása Románia parlamentjéhez a törvényerőre emelés céljából. Aug. 5-én az SZNT kezdeményező testülete Sepsiszentgyörgyön elhatározta a Települések Székely Tanácsai küldötteinek kijelölését, melyre okt. 12-éig kerül sor. A nyolc Széki Székely Tanács - Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék és Bardóc-Miklósvárszék - megalakításának tervezett időpontja okt. 19-e. Emellett a Székely Nemzeti Tanács közvitára bocsátja a székelyföldi autonómia statútumát. A kezdeményező testület munkadokumentumként elfogadta a Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, s felkérte a volt RMDSZ-szenátort a testület szóvivői teendőinek ellátására. /Erőegyesítésre készül a romániai magyar ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./"

"Okt. 9-én a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének (SZNT KT) tagját, Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármestert zaklatták a hatóságok. Fodor Imre a megyei hatóságok és a televíziós stábok erdőszentgyörgyi gyors megjelenését, a lefolytatott eljárást indokolatlan zaklatásnak, megfélemlítésnek tekinti. Az SZNT KT tiltakozik Fodor Imre zaklatása ellen, bármiféle cselekedet ellen, amely a Székelyföld polgárai demokratikus önszerveződésének megakadályozására irányul. Az okt. 9-én kelt tiltakozást dr. Csapó I. József, az SZNT KT szóvivője és dr. Farkas Csaba az SZNT KT soros ügyvivője írta alá. /Tiltakozás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 14./"