A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Csapó I. József /sz. Kézdivásárhely, 1938. máj. 8./ képviselő Nagyváradon él, megszerezte a mezőgazdaságtudomány doktora címet, az Agrokémiai Hivatal osztályvezetője volt, jelenleg a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. Kiemelt feladatnak tartja a parlamentben a magyar nemzeti kisebbség jogainak érvényesítését, a demokratikus jogállam megteremtését és a nemzetiségi törvény megalkotását. A magyar nemzeti kisebbség kollektív jogait a nemzetiségi törvény biztosítaná. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

Dr. Csapó I. József Bihar megyei képviselő az RMDSZ egyik legaktívabb képviselője beszámolt eddigi munkájáról. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./

A Neptun-vitához szólt hozzá dr. Csapó József szenátor, élesen elítélve a három RMDSZ-képviselő tárgyalását. Frunda György például kulturális autonómiát szorgalmazott, szemben az RMDSZ programjában szereplő hármas szintű, személyi, önigazgatási és regionális autonómiával. Csapó ugyancsak elutasította, hogy a Neptunon tárgyalók munkadokumentumként elfogadták a 0 kisebbségi törvénytervezetét. Más a kitelepülőben levő németek helyzete, azonkívül az RMDSZ pedig még nem készítette el, nem fogadta el saját törvénytervezetét. /Dr. Csapó I. József szenátor: Az ér(d)em két oldala. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./

Csapó I. József RMDSZ-szenátor jogi alátámasztását adta az autonómiának, az önkormányzatnak. Nemzetközi dokumentumokra és a román alkotmányra hivatkozott pontokba szedett indoklásában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./

"Megjelent a Magyar Kisebbség (Nagyvárad) nemzetpolitikai szemle második száma, az alkotmányjogi helyzet Romániában témakörhöz tartozó írásokkal, dokumentumokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Ebben a számban olvasható dr. Csapó I. József Székelyföld autonómia-statútuma, Katona Ádám Tézisek a magyar-román alapszerződés ügyében, a vitaindító írás Toró T. Tibor "Eredeti" demokrácia vagy "liberalizált" diktatúra. A dokumentumok között szerepel Románia 1923. évi, 1938. évi és az 1991. évi alkotmánya."

"A Székelyföldi Egyeztetõ Tanács javaslatára az RMDSZ Szövetségi Képviselõk Tanácsa jan. 12-i rendkívüli ülésén vitatja meg a személyi elvû autonómia statútum-tervezetét. Minderrõl dr. Csapó I. József szenátor nyilatkozott a Szabadságnak. Elmondta, hogy több mint négy éve dolgozik a statútum-tervezeteken. Az elsõ változat már 1993-ban megjelent, a végleges változatok 1995 februárjára készültek el. - A kétmilliónyi, jelentõs részükben szórványban élõ romániai magyarra a leszûkítettebb hatásköröket tartalmazó személyi elvû autonómia tartozik. A statútum-tervezet értelmében az anyagi források számottevõ részét az állami költségvetésbõl visszajuttatott támogatások képeznék, amelyek természetszerûen megilletik a magyar közösséget. A Nemzeti Kisebbségi Jogokra Vonatkozó Keretegyezmény, amelyet Románia is ratifikált, kiemelte, hogy azon nemzeti kisebbségek tekintetében sajátos hatáskörök gyakorlására van szükség, mert tagjai csakis így válnak egyenlõvé a többségi nemzethez tartozó állampolgárokkal. Csapó József felsorolta azokat a nemzetközi dokumentumokat, amelyek a romániai magyarság autonómiatörekvéseinek elismerésére kötelezik Romániát. Ezek között szerepelnek az Európa Tanács 1990/1134., 1992/1177., illetve 1993/1201. számú ajánlásai. Csapó kifejtette, hogy a statútum-tervezet vitájával elkéstek. "Mindez idõszerû a '90-es évek elején, legkésõbb pedig '92-ben lett volna, amikor a brassói kongresszuson a romániai magyarság legitim képviselete által kinyilatkozta az autonómiatörekvését." Azonban az autonómia-jog kinyilatkoztatásának a gyakorlati lépései hosszú küzdelem árán válnak valósággá. /Székely Kriszta: Interjú dr. Csapó I. József szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./"

A szenátus által módosított párttörvény negatív következményeit elemezte dr. Csapó I. József szenátor. Az etnikai pártok alapításának tiltása azt jelenti, hogy ebben az esetben a kisebbségek kénytelenek lennének lemondani a közképviseleti és érdekvédelmi feladataikról. A törvénytervezet szerint ugyanis ez nem szerepel a pártok engedélyezett tevékenységei között. További megszorítás, hogy politikai pártoknak tilos adományokat elfogadni külföldről. A romániai magyarság önerőből nem képes eltartani intézményeit, iskoláit. Az anyaország, a külföldi szervezetek támogatása egyelőre alapfeltétele a romániai magyar egyesületek működésének. A tervezet 148. cikkelye szerint betiltható az a párt, amelyik nem tartja be az alkotmányos előírásokat, ezek között szerepel a nemzetállam hivatalos nyelve. Az RMDSZ követeli a magyarlakta régiókban legyen két- vagy többnyelvűség, a tömbmagyarság által lakott területeken pedig az anyanyelvez egyenrangúnak tekintsék a hivatalos nyelvvel. Amennyiben a tervezet hatályba lép, ennek alapján beszüntethetik az RMDSZ-t. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 28./

"Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot."

A Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatban felmerült, hogy Borbély Ernő nem számolt el a felvett 200 ezer forinttal. Helytálló ez a híradás? - tette fel a kérdést Kinde Annamária Borbély Ernőnek, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnökének. Ennél a tételnél azért szerepelt a neve, válaszolta az Borbély Ernő, mert kuratóriumi tagként o vette fel az összeget és továbbította a pályázó Labirintus Kft-nek. Kölcsönről van szó, tájékoztató kiadványok támogatására kérték. A pénzt most fogják visszaadni. - Egyébként Borbély Ernő összefüggést lát Szőcs Géza jelölése és az alapítvány pénzügyeivel kapcsolatos közlés között. A Nemzetközi Transsylvania Alapítványt a múlt évben számolták fel, akkor kellett volna mindezt leközölni, nem most. - Borbély Ernő a Székelyföldi Egyeztető Tanácsról is beszélt. Erre azért volt szükség, mert az RMDSZ képtelen kezelni Székelyföld sajátos problémáit. Az RMDSZ politikája elsősorban szórványközpontú, állapította meg Borbély Ernő. Ez természetes, mivel ott adódnak olyan megmaradási, túlélési, identitásmegőrzési gondok, melyeket állandóan kezelni kell. Elkezdték betelepíteni a katonaságot Székelyföldre, létrehozták az ortodox püspökséget Csíkszeredában, egyre-másra építik az ortodox templomokat, óriási kaszárnyákat építenek, ezeknek a problémáknak a kezelésére alakult meg a Székelyföldi Egyeztető Tanács. Dr. Csapó I. József szenátor kidolgozta a székelyföldi területi autonómia statútumát, ezt munkaanyagnak elfogadták, ennek alapján kidolgozzák saját tervezetüket. Ezt a tervezetet népszavazással kellene elfogadni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./

Nagyváradon az RMDSZ saját polgármester-jelöltet állít a választáson dr. Csapó I. József szenátor személyében, jelentette be Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke az ápr. 22-i sajtótájékoztatón. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Máj. 25-én tartotta Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezete a választási nagygyűlést. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, majd Csapó I. József szenátor, Nagyvárad polgármester-jelöltje szólt az egybegyűltekhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 789. sz./

Bihar megyében a választáson való részvételi arány 60 %-os volt, 295.355-en adták el szavazatukat, a szavazatok 12 %-át /37.719 voks/ érvénytelennek nyilvánították, az RMDSZ megyei tanácsosi listájára 63.564-en szavaztak, így a 41 tagú testületből 10 hely az RMDSZ-t illet meg. /Eddig 11 helye volt az RMDSZ-nek/. Nagyvárad lakosságának 35-38 %-a magyar nemzetiségű, ennek ellenére a városban az RMDSZ-re adott szavazatok /24.266/ 25,1 %-ot tettek ki. A magyar lakosság nagyobb mértékben maradt távol az urnáktól, hiszen 1992-ben még 36 ezren szavaztak rájuk. Csapó I. József polgármester-jelöltre 23.505-en adták voksukat, kevesebben, mint az RMDSZ-tanácsosi listára. Csapó ezzel az első lett az első fordulóban. A nagyváradi RMDSZ-szervezetnek le kell vonnia a szükséges következtetéseket, az egész magyar közösségnek el kell gondolkodni a történteken, figyelmeztetett Wagner István. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 5./

Csíkszeredában 1992-ben a lakosság 75 százaléka ment el szavazni, most viszont csak az 57,3 százaléka. A választás első fordulójának eredménye szerint Csíkszeredában a sorrend: dr. Csedő Csaba független jelölt /39,03 %/, Rákosi Zoltán független jelölt /27,99 %/, Buzás László, az RMDSZ jelöltje /18,78 %/, Bogdan Júlia kormánypárti jelölt /7,14 %/, György Béla Zsolt független jelölt /5,59 %6, Bíró Imre ifjúliberális jelölt /1,48 %/. Dr. Csedő Csaba jelezte, hogy nem ért egyet az RMDSZ jelöltkiválasztási módszereivel, de maradéktalanul felvállalja az RMDSZ elveit.Tusnádfürdőn szintén két független előzte meg az RMDSZ jelöltjét, Balánbányán pedig - az alacsony részvételi arány miatt - megismétlik a választást. Csíkszeredában az RMDSZ tanácsosi listája viszont megkapta a szükséges támogatást. /11 314 szavazat/, így 13 tagot juttat be a 21 tagú városi tanácsba. Függetlenként Borsodi Zoltán, Benkő Sándor és dr. Szatmári Sebestyén szintén bekerült. Arad megyében elsöprő győzelmet arattak az ellenzéki pártok, az RMDSZ a negyedik a megyében a magyarság 30 %-ának a szavazástól távolmaradása ellenére. Besztercén 1992-höz képest fele annyi magyar ment el szavazni, ezért csupán egy tanácsosi helye lesz a város magyarságának, holott összefogással három helyet szerezhettek volna. Gyergyószentmiklóson jó eredmény született, az eddigi polgármestert, György Gábort újraválasztották, a 15 tagú tanácsból 14 az RMDSZ jelöltje, egy a Roma Párté. Gyergyócsomafalván újraválasztották az eddigi, függetlenként induló Borsos Zsigmondot, a tanácsba az RMDSZ három, a függetlenként induló magyarok 9, a romák egy helyet szereztek. Gyergyószárhegyen a független Len Emil lett a polgármester, Gyergyóalfaluban újra Ilyés Béla Károly /RMDSZ/ a polgármester, a tanács összetétele: 14 RMDSZ-tag, egy roma párti, Gyergyóújfaluban ugyanez az arány. Gyergyóditróban a 4600 szavazóból az RMDSZ jelöltjére mindössze 967-en szavaztak, itt lesz második forduló. Az RMDSZ jelölte győzött Háromszék sok településén /Sepsiszentgyörgy, Barót, Kovászna, Bodok, Vargyas, Zágon, stb./, a megyének minimálisan 25 RMDSZ-polgármestere van. Nagyváradon Csapó I. József lett az első az első fordulóban /24 %/, Mihai Studza /23 %, Demokratikus Konvenció/, Petru Filip /20,5 %, jelenlegi polgármester, Demokrata Párt/. Érmihályfalván és Nagyszalontán az RMDSZ-jelölt győzött, Bihar megyében további 11 községben RMDSZ-es a polgármester. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Az első fordulóban elért eredmények következtében az RMDSZ Bihar megyei szervezete a továbbiakban is támogatja dr. Csapó I. József jelölését, olvasható a megyei szervezet döntése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./ Csapó I. Józsefet Nagyvárad polgármesteri tisztségébe jelölte az RMDSZ és az első fordulóban megkapta a szavazatok 24 %-át.

A második fordulóban eldőlt, hogy Mihai Sturza, a Demokratikus Konvenció /DK/ jelöltje lesz Nagyvárad polgármestere, aki a szavazatok 69,5 %-át nyerte el, Csapó I. Józsefre, az RMDSZ szenátorára a választók 30,5 %-a voksolt /30 256 fő/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

"A kormánykoalíció politikusait felháborította, hogy Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ új igazgatója Gheorghe Atudoroaire ezredest nevezte ki az SRI nagyváradi Területi Operatív Központjának vezetőjének. Atudoroaire az 1989-es események vérbefojtását vállaló Temes megyei Securite akkori helyettes vezetője volt. Az ezredest népirtással vádolták, majd 1991-ben felmentették. Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor monumentális melléfogásnak tartja ezt a kinevezést. Csapó I. József szenátor szintén ellenezte a döntést. Takács Csaba elmondta, hogy az RMDSZ felhatalmazásával Verestóy Attila szenátor az SRI vezetőjének meghallgatását fogja kezdeményezni. /Egy szekus második karrierje. Újra aktív a temesvári hóhér. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./"

"Az Avram Iancu Egyesület 1995 szeptemberében javasolta az ortodox egyháznak az 1784-es román jobbágyfelkelés egyik kivégzett vezetőjének, Nicola Ursunak - akit Horea néven ismerünk -, szentté avatását. Az egyház szakemberekből álló bizottsága vizsgálni kezdte Horea életét. Megállapították, hogy Horea közeli kapcsolatban állt a szabadkőművesekkel. II. József, a "felvilágosodás híve" a háttérből mozgatta Horea, Closca és Crisan "forradalmának" kitörését. Mindezt azért, hogy csillapítsa a magyar nemesek szándékát, akik függetleníteni akarták magukat a Habsburg birodalomtól. A korabeli képek szerint Horea olyan nyakéket viselt, amelyen szabadkőműves szimbólumok láthatók. A Manuscriptum folyóirat 1984/4-es számában az ismert kultúrtörténész, Petre Pandrea Horea forradalma című munkájában Horea szabadkőműves tagságáról írt: "Horea ácsként dolgozott a templomok számára. Manole mester vallásos egyesületének tagja volt... Belépett Manole mester kőművesei közé. Jobban kereshetett és többet tanulhatott." A papok szerint Horea szentté avatásának esélyei ezzel minimálisra csökkentek. Képtelenség ugyanis összeegyeztetni az ősi hitet a szabadkőművesség eszméivel. /Nem lehet szentté avatni. Szabadkőműves jobbágykapitány. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./"

Április elején az Adevarul bukaresti napilap azt jelentette, hogy Csapó I. József szenátort az RMDSZ valószínűleg kizárja soraiból. Ezzel kapcsolatban készített interjút a szenátorral Józsa Tímea. Csapó I. József elmondta, hogy huzamosabb ideje véleménykülönbség van közte és némely kolléga között. A szenátor határozott álláspontja, hogy az RMDSZ programja szerint érdekvédelmet gyakorol, jogköveteléseket jelenít meg. Az RMDSZ programjára hivatkozik és nem a választási programra. Csapó kezdettől összeegyeztethetetlennek tekintette, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció részese legyen. Az elmúlt másfél év bebizonyította, hogy az RMDSZ kormányban való részvétele olyan önkorlátozásra kényszerítette az RMDSZ-t, melyek jogfosztó rendelkezések formájában jelentek meg. A földtörvényt módosítása például jogfosztó intézkedéseket tartalmaz az egyházakkal szemben. Ezt Csapó nem szavazta meg. A tanügyi sürgősségi kormányrendelet távol esett az RMDSZ-programtól, ugyanúgy a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájától is, ezért a szenátor 63 szakaszból álló módosítást terjesztett elő. A frakcióban viszont arra akarták kötelezni, hogy szavazza meg a sürgősségi kormányrendeletet, az által javasolt módosítás nélkül. Csapó erre nem volt hajlandó. Ezután hangzott el egyesek részéről, hogy felül kell vizsgálni: Csapó tagja maradhat-e az RMDSZ-frakciónak. Erre nem került sor, nem igaz tehát az Adevarul híre, különösen nem igaz az Adevarul tálalásában, hogy az RMDSZ-ben szélsőségesek vannak. Nem igaz a román lap állítása, hogy az RMDSZ Bihar megyei szervezete elítélte a szenátor tevékenységét. / Józsa Tímea: Csapó I. József szenátor visszaveri a szélsőségesek vádját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

"Székely Ervin RMDSZ-képviselő a Romániai Magyar Szóban korábban megjelent, dr. Csapó I. József szenátorral készült interjúban megfogalmazottakra reagált. Székely Ervin vitatta, hogy a szenátor "jogfosztásról" beszélt, hiszen a 22-es és a 36-os, a helyi közigazgatásra és az anyanyelvű oktatásra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletek "nem létező jogokat törölnek el, hanem épp ellenkezőleg: addig nem létezett jogokat ismernek el". Székely Ervin elismerte, ő volt az, aki szerint hasonlóság van Pruteanu szenátor között, aki pártja írásos egyezségét megszegte és Csapó szenátor között, aki az RMDSZ által megkötött protokollum ellenében szavazott. /Székely Ervin: Jogfosztásért harcolva avagy a szótár dicsérete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ Előzmény: Józsa Tímea: Csapó I. József szenátor visszaveri a szélsőségesek vádját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./"

"Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő kiálltak Tőkés László RMDSZ tiszteletbeli elnök kezdeményezése mellett. Együttgondolkodásról van szó, közölte véleményét Csapó szenátor. Szilágyi Zsolt szerint "pozitív dolog az, ha időben megtörténhet az önkorrekció olyan esetben, ha valami nem jól működik." /Makkay József: Közös kiutat kell találni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"

Szept. 12-én Alsócsernátonban mintegy 2000-en /a Romániai Magyar Szó szerint 1200-an/ gyűltek össze Erdély úgyszólván majd minden övezetéből, Tőkés László ismert kezdeményezésére, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében. Nagyon sok újságíró érkezett Budapestről, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról és máshonnan. A fórum szabadtéri ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen igét hirdetett Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád erdélyi magyar evangélikus püspök, majd Czirják Árpád kolozsvári római katolikus érseki helynök szólt a megjelentekhez. Jakubinyi György erdélyi érsek nem jött el, "egységlazításnak" minősítve a fórumot. Ott volt többek között Orbán Árpád a Kovászna megyei és Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, számos külföldi vendég mellett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy erőt gyűjteni, hitet erősíteni sereglettek Háromszékre. "Bukarest gyűléstermeinek balkáni csűrés-csavarásából és parlamenti üléseinek ellenséges szózuhatagától eltávolodva, valamint a kicsire nem adó nemzetközi nagypolitika elidegenítő hatása alól kivonva magunkat, azért jöttünk ide, hogy ismét magunkra találjunk" - hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: az 1848-as agyagfalvi népgyűlés éppen 150 éves évfordulóján ideje ismét számba venni azt, hogy valójában mit akar a romániai magyar nemzeti közösség. Tőkés László úgy látja, hogy a képviselet eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Hol van már a Kolozsvári Nyilatkozat? - kérdezte, utalva a magyar képviselők 1992-es nyilatkozatára. Vissza kell térni a szövetség eredeti programjához, s különösképpen a tagsághoz, hangsúlyozta. Király Károly a között a történelmi egyházak fontosságát hangsúlyozta, amelynek mindig is közösségmegtartó szerep adatott. Határozottan fellépett az egységbontás gondolata ellen, jelezve: az alsócsernátoni fórumnak ilyen szándékai nincsenek. Király Károly felhívást olvasott fel magyarul és románul az együttélő két nemzet jellegzetes erdélyi megbékéléséről. Ehhez azonban a román állampolitikai gyakorlat gyökeres váltására van szükség, mert az eddigi sorozatosan figyelmen kívül hagyja Erdély Európa kultúrköréhez való tartozását, az erdélyi népek hagyományait. Ennek következtében megbomlott az egyensúly. Király Károly a koszovóihoz hasonló események elkerülése érdekében szükségesnek tartja egy állandó EBESZ-megfigyelő képviselet létrehozását Romániában. Az autonómia-igényről dr. Csapó József szenátor beszélt. Nem vagyunk jöttmentek, bevándorlók, vendégmunkások, ezért nem fogadhatjuk el a kisebbségi minősítést sem, jelentette ki. A regionális autonómia nemzetközi jogászok által pontosan körülírt, elismert önrendelkezési jog, amitől ma már a román hatóságok sem tekinthetnek el. A beszélő elmondotta: azzal vádolnak, hogy ez a követelés sehol a világon nincs. Ez nem igaz! Alkotmány által elismert autonómia működik Európa számos országában! 1997-ben az Európa Tanács jóváhagyta az Európai Állampolgársági Egyezményt, amelyik elismeri a kettes és többségi állampolgárságot. Ennek előírásai jó kiinduló pontot jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség integrációs gondjainak orvoslásához. Kónya Hamar Sándor képviselő az állami magyar egyetem újraindításának szükségességét hangsúlyozta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ elnöke elmondta, a világ magyarságának vigyázó szeme ma Alsócsernáton polgári fórumának történéseit figyeli. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere az egyre kilátástalanabb erdélyi sorsról szólt, a megélhetési gondokról. Szász Jenő a fórum támogatását kérte a csereháti ügyben, ahol köztudottan jól szervezett, betelepítési merénylet készül Udvarhely polgárai ellen. A csíki RMDSZ-szervezet nevében Bíró Albin, a gyergyói szervezet képviseletében dr. Fülöp László, Marosvásárhelyről Kincses Előd, Kolozsvárról Gyémánt Mihály érvelt az RMDSZ megújulásának szükségessége mellett. Toró T. Tibor a Temes megyei szövetség, illetve a Reform platform, Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezet megújító törekvéseire hívta fel a figyelmet. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári magyar egyetem igényeit, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Elfogadtak több állásfoglalást, határozatot, felhívást is az erdélyi magyar lakosságot érintő, foglalkoztató kérdésekről, gondokról. A fórumot követő sajtóértekezleten az újságírók az autonómia megvalósításának mikéntjéről érdeklődtek. Dr. Csapó József kiemelte: alkalmazásuk csakis törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzelhető el. Tőkés Lászlót meglepte az, hogy Markó Béla nem jött el Csernátonba, s megerősítették az is, hogy a fórum állásfoglalásai az RMDSZ választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak csak legitimitást, a dokumentumok a fórumon megjelentek álláspontját rögzítik. A Programnyilatkozat mellett az alábbi dokumentumokat fogadta el: - Határozat a kettős állampolgárságról, - Határozat a kolozsvári állami magyar egyetemről, - Határozat Székelyföld autonómiájáról, - Határozat az egyházi, közösségi és személyi magánjavak visszaszolgáltatásáról, - Tiltakozás a székelyföldi militarizálás, a csereháti hatalmi beavatkozás, a másodrendű állampolgárként való kezelés és a sajtó, a politikum magyarellenessége miatt. /Makkay József: Magyar egyetemet, az elkobzott javak visszaadását, önrendelkezést! Alsócsernátonban új RMDSZ-egységet kértek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14., Székelyföldi Fórum Háromszéken. Csernáton üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Szilágyi Aladár 1500-ra becsülte a megjelentek számát. Tőkés László megnyitójában ismertette a Székelyföldi Fórum alapvető célkitűzéseit, valamint a rendezvény ellenzőinek és pártolóinak megnyilvánulásait. Idézte többek között Csetri Elek kolozsvári történészt, aki szerint "időszerű az RMDSZ megújulása... az eddig folytatott halogató és megalkuvó módon taktikázó politikának véget kell vetni szervezetünk életében." Tőkés László kifejtette, hogy Alsócsernátonba kellett jönni, a nép közé. "A helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait kell keresni." A Székelyföldi Fórum előadói, Király Károly, Csapó I. József, Kónya Hamar Sándor, Patrubány Miklós és Szász Jenő a romániai magyarság - és különös hangsúllyal - a székelység megoldásra váró problémáit taglalták. Az elfogadott Programnyilatkozat 17 pontban foglalta össze a megfogalmazódott célkitűzéseket. A kettős állampolgárságról szóló határozat felkérte a magyar kormányt, hogy teremtsen törvényes keretet a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyeréséhez. /Szilágyi Aladár: Székelyföldi Fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./ Részlet a Székelyföldi Fórum Felhívásából: "Olyan államban szeretnénk élni, amelyben nem csak a fővárosban dőlnek el sorsunk meghatározó kérdései, hanem olyan választott vezetők ítélkeznek ügyeinkről, akik sorainkból valók és megértik életünket. Nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy a fővárosban ülő hivatalnokok előbb gondosan begyűjtsék, majd máshová osszák pénzünket, netán a korrupció feneketlen zsákjába kerüljön adónk. Azt kívánjuk, hogy a munkánk által megtermelt hasznon falunkban, városunkban, megyénkben, a mi vidékünkön, Erdélyben kerüljön felhasználásra." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ A Brassói Lapokban Balázs János a Székelyföldi Fórumról elmarasztaló tudósítást írt, Tőkés-csoportról beszélt és kifejtette, hogy a háromszéki falvak többsége nem jelent meg. "Feltűnő volt az RMDSZ országos vezetőinek távolmaradása." Tőkés Lászlótól nem idegen a taktikázás. A fórum után sem világosabb, hogy ők mit is akarnak, fejezte be beszámolóját Balázs János. /Balázs János: Az igazság, kérdőjellel. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./

Tőkés László püspök elleni támadások késztették az aláírókat arra, hogy állásfoglalásukban kiálljanak a püspök mellett, mert önzetlen munkája, megalkuvás nélküli küzdelme nélkülözhetetlen a romániai magyarság önazonosságának védelme, a magyar történelmi egyházak ökumenikus együttműködése terén. Az aláírók dr. Csapó I. József szenátor, Szilágyi Zsolt képviselő, Pintér István, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke és Pápay Zoltán, az RMDSZ Bihar megyei választmányának elnöke. /Állásfoglalás. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ okt. 3-án Marosvásárhelyen tartott rendkívüli ülésén 59 igen szavazattal 37 nem szavazat ellenében úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait. A testület ugyanakkor fenntartotta azt a jogot, hogy bizonyos meghatározott feltételek esetén az SZKT ismét felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. A határozat szerint az RMDSZ koalíciós szerepvállalását az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé, a koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltétele az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik saját programja megvalósításához, nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Az SZKT-n Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet az RMDSZ Operatív Tanácsának szept. 30-i üléséről. A testület az SZKT előző ülésén hozott döntésének megfelelően a kormánykoalícióból való kilépés módozatairól tárgyalt. Döntést nem hoztak. A szintén aznapra összehívott kormányülésen ugyanis határozat született egy Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német egyetem létrehozására. Markó szerint az Operatív Tanács úgy értékelte: noha az RMDSZ-szabta a feltételek, amelyeknek teljesülése nélkül az RMDSZ nem tudja további kormányzati szerepvállalását elképzelni, nem teljesültek, a kormány ajánlata olyan pozitív intézkedés, amely indokolttá teszi a rendkívüli SZKT összehívását. A testületnek arról kell tehát dönteni: fenntartja-e szeptember 5-i döntését, vagy felülbírálja azt. Markó Béla fontosnak minősítette a magyar-német egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot, mivel egyetemet véglegesen létrehozni csak törvénnyel lehetséges. Véleménye szerint ez a határozat azt fejezi ki, hogy a kormány és a koalíció előre akar lépni, ami az anyanyelvű felsőfokú oktatást illeti. "Illúziókban azonban továbbra sem ringathatjuk magunkat" - mondta Markó. Takács Csaba ügyvezető elnök egyetértett a Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levelében megfogalmazottakkal, amelyben a két ismert román közéleti személyiség felhívta az SZKT figyelmét: amennyiben elfogadják a magyar-német egyetemet, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. Tőkés László tiszteletbeli elnök szerint a magyar-német egyetem létesítésére elrendelő kormányhatározattal érdemben semmit sem változott a helyzet, ami a 36-os sürgősségi kormányrendeletet, illetve a Kolozs megyei képviselők, majd a képviselőházi frakció által benyújtott törvénytervezetet illeti a magyar egyetem létrehozására vonatkozóan, nem is beszélve az 500000 aláírással ellátott tanügyi törvénytervezet sorsáról. Cseberből vederbe kerültünk, állapította meg Tőkés László. "Úgy látszik, állandóan "a minimumnak a további minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek" - mondotta a püspök. Tőkés László szerint ennek az úgymond "kéznyújtásnak" az elfogadásával az RMDSZ nem tesz mást, mint ismét "mentőövet" dob a román kormánynak. Tőkés László azt javasolta: halassza el az SZKT a döntést még egy héttel, addig pedig legyen széles körű társadalmi vita tárgya a kilépés témája. Kötő József ügyvezető alelnök, oktatási államtitkár szerint az egyetemalapításra vonatkozó kormányhatározat - amennyiben a kormány valóban komolyan gondolja - jó lehetőség arra, "önálló magyar állami tudományegyetem megvalósításához, kiépítéséhez hozzáfogjunk", ugyanakkor pedig megoldást is nyújt az igen bonyolult akkreditációs problémákban. Verestóy Attila szenátor a kormányban maradást szorgalmazta, hasonlóképpen Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Dézsi Zoltán prefektus, Frunda György szenátor, Borbély László államtitkár és mások is. Borbély Zsolt Attila szerint "alig-mézes-madzag" a kormány ajánlata, a lényege: bármi legyen, csak ne az, amit az RMDSZ kér. Ha most maradunk, abból a partnerek azt a következtetést vonják le, hogy velünk bármit "le lehet nyeletni", szögezte le Borbély Zsolt Attila. Csapó I. József szenátor kijelentette: a szeptember 5-i SZKT-döntésben meghatározott feltételek nem valósultak meg, az RMDSZ-nek tehát nincs helye a kormányban. Igenis, jogunk van az állami költségvetésből támogatott önálló magyar egyetemre! - mondotta. Katona Ádám hangsúlyozta: a magyar-német egyetem igenis alternatívája az önálló, magyar egyetemnek! Szerinte "mi a magunkét kérjük vissza, azt, amit 1919-ben szuronyokkal vettek el tőlünk". Katona Ádám kifejtette, hogy az RMDSZ-ben három hónapon belül tisztújításra van szükség. Bucur Ildikó, Somai József és Kónya-Hamar Sándor egybehangzóan azt vallották, hogy az RMDSZ hívja vissza két miniszterét és államtitkárait mindaddig, amíg a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet a parlament nem szavazza meg eredeti formájában. Markó Béla a szavazás előtt összegezte a vitát. Kifejtette, hogy a magyar-német egyetemre vonatkozó határozat nagyon kevés és nagyon ingatag, de az első jogi intézkedés, amely arra mutat, hogy van akarat a koalícióban a negatív folyamatot megállítani. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 5., Bögözi Attila: Maradtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./ A 11 órás vita után a testület 59 mellette és 37 ellene leadott szavazattal az RMDSZ kormányon maradása mellett döntött. Az SZKT elfogadta az erre vonatkozó Határozatot, valamint egy Nyilatkozatot a szeptember végén lezajlott szlovákiai választások eredményével kapcsolatban. Határozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívüli ülésén megvizsgálta a szeptember 30-án a Petőfi-Schiller egyetem tárgyában elfogadott kormányhatározat következtében előállott politikai helyzetet, és a következőket határozza: 1. Hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos határozatait. 2. Koalíciós szerepvállalását a kormányprogramban foglaltak szellemében, az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé. 3. A koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltételének tekinti az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását, az 1998. szeptember 30-i 687-es kormányhatározat előírásainak megvalósítását és a helyhatósági törvény módosítását a 22/1997-es sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően. 4. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik a saját programja megvalósításához, tehát nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Felszólítjuk a koalíció minden politikai pártját, hogy ebben a nehéz gazdasági és politikai helyzetben tanúsítsa azt a határozottságot és következetességet, amely elengedhetetlen a kormányprogram megvalósításához szükséges reform véghezviteléhez, valamint a kormány belföldi és külföldi hitelének megerősítéséhez. Az előbbiekben megszabott feltételek be nem tartása esetében az SZKT felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. Nyilatkozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megelégedéssel vette tudomásul a szeptemberi szlovákiai választások eredményeit, amelyek lehetővé tették a szlovákiai demokratikus pártok kormányra jutását. Bízunk abban, hogy az újonnan alakuló kormánykoalíció vezetésével Szlovákia visszatér a közös Európa felé vezető útra, és teljesíteni fogja az Európai Unióhoz való csatlakozás politikai feltételeit, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását és tiszteletben tartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. 1340. sz./"

A brassói ügyészségre beidézettek közül végül is Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő megjelentek. Kónya-Hamar Sándor a kolozsvári Szabadságnak ezután elmondta, hogy a feljelentő Gheorghe Funar valójában alkotmányellenes tevékenységgel, az állam biztonságának aláaknázásával vádolta a feljelentő a fórum résztvevőit. - Tisztáztuk, hogy szó sincs ilyesmiről, az illető rendezvényen semmi olyan nem hangzott el, ami ellentmondana az alkotmánynak vagy a hatályban levő törvényeknek - mondotta Kónya. - Maga az a tény, hogy az érintettek közül hárman megjelentünk az ügyészségen, azt bizonyítja, hogy igenis, tiszteletben tartjuk a jogállam intézményeit. Úgy érezzük, hogy nyilatkozataink rávilágítottak a vádak alaptalanságára, hogy sikerült véget vetnünk a további vizsgálatnak, és megóvnunk azokat is a további kihallgatásoktól, akik nem rendelkeznek parlamenti immunitással. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

"Február 23-ára beidézték az Alsócsernátoni Fórum főbb résztvevőit kihallgatásra a Brassó megyei ügyészségre. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök, Kolcsár Sándor Maros megyei tiszteletbeli RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor, Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese, Király Károly, Katona Ádám, az EMK RMDSZ-platform vezetője, Molnos Lajos, Vekov Károly és másokról van szó, azonban az idézésen nincs feltüntetve, hogy milyen ügyben kell tanúskodniuk. Tőkés László korábban már értesítette az ügyészséget: emiatt nem kíván megjelenni a kihallgatáson, és koncepciós per beindítását gyanítja az ügy mögött.- Meg nem erősített értesülések szerint Gheorghe Funar polgármester volt a feljelentő. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nem cáfolta, de nem is erősítette meg azt a hírt, miszerint ő tett volna feljelentést. Dan Brudascu, a polgármesteri hivatal igazgatója viszont elmondta, röviddel az alsócsernátoni RMDSZ-fórum után az "egységes román nemzetállam polgára minőségben", Gheorghe Funar valóban feljelentést tett a főügyészségen, és kérte, vizsgálják ki a Tőkés László királyhágómelléki református püspök által szervezett rendezvény törvényességét. /Kiss Olivér: Kolozsvár polgármestere kérte az Alsócsernátoni Fórum törvényességének kivizsgálását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Febr. 23-án a beidézettek hárman /Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Csapó I. József szenátor és Szilágyi Zsolt képviselő/ jelentek meg a brassói ügyészségen. Kónya-Hamar Sándortól elmondta, hogy alkotmányellenes tevékenységgel, az állam biztonságának aláaknázásával vádolta a feljelentő a fórum résztvevőit. "Tisztáztuk, hogy szó sincs ilyesmiről", jelentette ki a képviselő. Az "érintettek közül hárman megjelentünk az ügyészségen, azt bizonyítja, hogy igenis, tiszteletben tartjuk a jogállam intézményeit." - nyilatkozta. /Székely Kriszta: Ügyészségi vizsgálat tárgya Alsócsernáton. Államellenes tevékenység a vád. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Az ügyészség lopás ügyében tanúként idézte meg az alsócsernátoni fórum résztvevőit, ezt Benga Sorin megyei főügyész megerősítette. Miután a beidézettek közül hárman megjelentek az ügyészségen, azután Benga főügyész kijelentette: nincs szó lopási ügyről. /Balázs János: Zaklatás. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 26./"

Máj. 1-jén Kolozsváron tartották RMDSZ-politika és értelmiségi felelősség címmel a Kolozs megyei RMDSZ rendezte értelmiségi fórumot, amely az Alsócsernátonban elkezdett polgári fórumok folytatása volt. A fórumon Erdély legtöbb régiója képviseltette magát. Az előző fórumoktól eltérően ezúttal az RMDSZ hivatalos csúcsvezetősége is jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Péter Pál gazdasági alelnök, Kötő József ügyvezető alelnök és államtitkár személyében. Jelen voltak az RMDSZ-megújulási rendezvénysorozat szervezői, kezdeményezői, így Tőkés László, Somai József, Pillich László, Czirják Árpád, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Vekov Károly, Patrubány Miklós, Csapó I. József, Borbély Imre, Szilágyi Zsolt és sokan mások, akik a közelgő RMDSZ-kongresszus figyelmébe egész sor módosító javaslatot ajánlottak. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mondotta el vitaindító beszédét, amelyben hangsúlyozta: az RMDSZ szavazóbázisának drasztikus csökkenése egyenes következménye a mai hivatalos RMDSZ-politizálásnak. Az RMDSZ-t alapjaiban kell megújítani, ami azt is jelenti, hogy az eredeti célkitűzésekhez kell visszatérni! Tőkés László kiemelte: a jugoszláviai eseményeket követően többé már nem beszélhetünk úgy kisebbségi ügyekről, mint ahogyan addig tettük. Pillich László a legtöbb beszélőhöz hasonlóan a Küldöttek Országos Tanácsa által 1992-ben elfogadott történelmi állásfoglaláshoz tért vissza, jelezve: akik akkoriban vehemensen ellenezték az önrendelkezés gondolatát, azóta komoly pénzügyi és képviseleti, sőt kormányzati karriert futottak be. Kincses Előd keresztmetszetét nyújtotta az RMDSZ kormányzati sikertelenségének. Kincses szerint Washingtonban egyértelművé vált: a NATO számára nagy fontossággal bír a kisebbségi ügyek rendezése. Ez Románia számára is kötelező. Kötő József az értelmiség politikában történő részvételének fontosságáról szólva elmondotta: az értelmiség hátat fordított a politikának. Az értelmiség egyik alapvető célkitűzése a kulturális autonómia és az ehhez szükséges intézményrendszer kiépítése. Ehhez pedig abban a keretben kell cselekednünk, ami rendelkezésünkre áll. Toró T. Tibor az önkormányzati modell kiépítésének fontosságát hangsúlyozta, Erdély-központú politikát kért. Katona Ádám leszögezte: az értékek általános devalválódásának korában alternatíva a keresztény szellemiség, amihez elengedhetetlen az átvilágítás, a múlt feltárása. Szilágyi Zsolt javaslata szerint az RMDSZ-kongresszusnak Erdély regionális érdekeivel is kell foglalkoznia. Vekov Károly figyelmeztetett: túl sokat várnak az RMDSZ-kongresszustól, holott az eddigi tapasztalatok szerint a két nap vajmi kevés gondjaink tisztázására. Buchwald Péter szerint a fórum célja az alternatívák keresése kellene hogy legyen. Geszner Jenő a kolozsvári értelmiség, az egyetemi oktatók távolmaradására figyelmeztetett, feltéve a szónoki kérdést: mikortól lesz rájuk szükség? Takács Csaba az RMDSZ-vezetés szempontjából igyekezett tisztázni a vádakat, jelezve, hogy csalódottan távozik. Mint mondotta, nem hiszi azt, hogy politikusaink kötelesek minden hibáért felelősséget vállalni. Hangsúlyozta: egyetért az Erdély-centrikus politizálással, de nem szabad azt sem elfeledni, hogy kéréseink törvényes elfogadásának útja a bukaresti parlament. /Makkay József: RMDSZ-kongresszus előtti polgári fórum. Megújulás nélkül nincs jövő! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

"Jún. 3-án Zilahon rendezték meg A vállalkozó önkormányzat címmel a VII. Partiumi Önkormányzati Konferenciát. Több mint száz RMDSZ-es polgármester, alpolgármester, kormánymegbízott, megyei, városi és községi tanácsos gyűlt össze. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke emlékeztetett az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) megalakulása óta tapasztalt változásokra. Demeter János helyettes kormányfőtitkár szerint rá kell hangolódni a választások hangulatára. A politikus arra figyelmeztetett, hogy az OÖT létezése, az ott folyó munka lehetővé teszi, hogy az önkormányzati tisztségviselők valóban "településgazdák" legyenek. Dr. Csapó I. József szenátor arra keresett megoldást, hogy miként segíthetnék az önkormányzatok a mezőgazdaság fejlődését. Szilágyi Zsolt képviselő arra kérte az Ügyvezető Elnökséget, erősítse meg az Önkormányzati főosztályt, és hogy jogászok, közgazdászok bevonásával alakítson munkacsoportot, amely segíti a honatyákat az önkormányzati keretet tágító, az adórendszert átalakító törvénytervezetek kidolgozásában. /Településgazdák tapasztalatcseréje. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 4./ A hirtelen elnyert helyi pénzügyi autonómia teljesen váratlanul és felkészületlenül ért valamennyi önkormányzatot, amikor teljes pénzügyi csőddel kell szembenézniük. Az előadások zöme a helyi pénzügyi és közigazgatási törvény dicséretéről szólt, azzal a megjegyzéssel, hogy a jelenlegi konjunktúrában ennyit tudott elérni az RMDSZ. A hozzászólásokból azonban nyilvánvalóvá vált, hogy óriási űr tátong a parlamenti és kormánymegbízottak elméleti politizálása és a helyhatósági gyakorlattal megküzdő, és sok helyen már a hivatal bezárásának kényszerével számoló polgármesterek, tisztségviselők között. A bírálat miatt a meghívottak sértve érezték magukat. /A Partiumi Önkormányzati Konferencia nem sok vigaszt nyújtott a polgármestereknek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). jún. 7./"

A Sapientia Varadiensist hivatalosan 1998 végén jegyezték be, úgyhogy 1999. január 1-jétől számítják aktivitásukat, fejtette ki dr. Fleisz János, a tudós alapítvány elnöke. Az alapítótagok között vannak orvosok, jogászok, műszaki értelmiségiek, Fleisz János történész (szakterülete Nagyvárad története), de alapítók s egyben védnökök Tempfli József és Tőkés László püspökök, Csapó I. József szenátor, illetve Szilágyi Zsolt képviselő, valamint Pete István államtitkár és Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök. Céljaik között szerepel a különböző szakterületek legújabb kutatásainak ismertetése, tudomány-népszerűsítés, a kulturális-kulturtörténeti hagyományok felelevenítésére. - A peremre kerülést, az elmagányosodást szeretnék megelőzni. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, melynek váradi fiókszervezete vetette fel az alapítvány szükségességét, ugyanez a célkitűzése: segíteni az erdélyi magyar értelmiséget a továbblépésben. A varadinum keretében Emlékezet és történelem címen szimpóziumot tartottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, melyen Katona Tamás és Fónagy Zoltán budapesti történészek is részt vettek a kolozsvári Egyed Ákos és Csetri Elek mellett. Állandósítani kívánják a szakmai megbeszéléseket, tanácskozásokat, céljuk a fiatal szakemberek bevonása. /Sapientia Varadiensis. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 6./

Az RMDSZ szenátusi frakciója kiadott közleménye szerint sajnálattal vette tudomásul, hogy dr. Csapó I. József a frakcióban megszavazott álláspontot figyelmen kívül hagyva, a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott, együtt az anyanyelvű oktatást korlátozni szándékozó ellenzéki politikusokkal. Csapó I. József szenátor több hazai magyar lapban közzétett nyilatkozatában hiányos képet adott a törvénynek az anyanyelvű oktatást szabályozó cikkelyeiről. Nem létezőnek tekint olyan fontos előírásokat, mint: az anyanyelvű szakoktatás biztosítása minden szinten, kis településeken, vagy szórványvidéken a kisebbségek nyelvén is lehet létszámalatti osztályokat működtetni, illetve biztosítani kell az anyanyelvű beiskolázást a lehető legközelebb fekvő helységben, a kisebbségi nyelven oktató intézményekben egyes iskolai dokumentumokat anyanyelven is lehet kiadni, a felvételi- és záróvizsgát az oktatás minden szintjén azon a nyelven lehet tenni, amelyen az illető tantárgyat a jelöltek tanulták, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van minden szintű és formájú anyanyelvi oktatáshoz, illetve mindazokhoz az oktatási formákhoz, amelyekre megfelelő igény mutatkozik, az egyetemeken csoportok, tagozatok, kollégiumok és karok működhetnek a nemzeti kisebbségek nyelvén, és külön törvénnyel multikulturális egyetemeket is létre lehet hozni, amelyek oktatási nyelvét ugyanaz a törvény fogja meghatározni, a nemzeti kisebbségeknek joguk van magán felsőfokú oktatási intézményeket is működtetni, az állam által elismert felekezetek nemcsak az egyháznak szükséges személyzetet képző, hanem a világi oktatási rendszerbe illeszkedő magán oktatási intézményeket is létrehozhatnak. - Ebben a törvényben vannak még korlátozó intézkedések, így például az ország történelmét és földrajzát román nyelven tanítják a felsőbb osztályokban, de az 1995-ös törvényhez képest rendkívül nagy előrelépés ez a jogszabály. /Verestóy Attila az RMDSZ Szenátusi Frakciójának vezetője: Közlemény. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7. - 1509. sz./

"Csapó I. József szenátor nyílt levéllel fordult Tőkés László püspökhöz, kifejtve, hogy a püspöknek a tanügyi törvény tárgyában közreadott nyilatkozata ismételten bizonyította a romániai magyarság sorsa iránti töretlen felelősségérzetét. Csapó szenátor a törvénnyel kapcsolatos szavazásnál viszonyítási alapnak az RMDSZ programját, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, az Európa Tanács 1993/176. számú véleményezését és az 1997/1123. számú Határozatát, valamint a magyar történelmi egyházak jogköveteléseit tekintette. A "parlament által nemrég jóváhagyott törvényes rendelkezések gátjai alapvető követeléseink teljesítésének." A képviselőház tanügyi bizottsága elutasította a kolozsvári székhelyű, magyar oktatási nyelvű, önálló állami tudományegyetem újralétesítésére vonatkozó törvénytervezetet." Eltüntették még a "multikulturális" egyetem meghatározására vonatkozó rendelkezést is a tanügyi törvényt módosító törvénytervezet egyeztető bizottsági szövegéből, továbbá elfogadtak egy módosítást: a létesített tanintézménynek tartalmaznia kell legalább egy, a kezdeményezéskor már létező román oktatási nyelvű akkreditált fakultást! Mindezek miatt nem szavazta meg ezt a változatot Csapó szenátor, kifejte Tőkés Lászlónak: "Én az Ön által járt utat választom." /Dr. Csapó I. József szenátor: Nyílt levél Tőkés László püspök úrhoz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 17./"