Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Johannis, Klaus-Werner
1385 tétel
2015. november 17.
Letették a hivatali esküt a Cioloș-kormány miniszterei
Az elnök kifejtette: a romániai kormányváltást a politikai elittel szembeni bizalmi válság tette szükségessé, miután a politikai elit eltávolodott azoktól, akik rábízták érdekeik képviseletét. Emlékeztetett: azután nevezett ki szakértői kormányt, hogy az egyeztetéseken egyetlen párt sem tett javaslatot politikus kormányfő-jelöltre.
„Pártok nélkül nincs politika: való igaz. De a demokráciában a népakarattól sem lehet eltekinteni” – jelentette ki Johannis. Úgy vélte, a jövő őszi választásokig hátralévő idő jó alkalom a politikai pártoknak a megújulásra, a választók szolgálatához és képviseletéhez való visszatérésre.
Az elnöki hivatalban lezajlott ünnepélyes eskütétel után Johannis a kormánypalotába is elkísérte az új kabinetet, ahol részt vett annak első ülésén. Rámutatott: még sosem volt politikailag „ennyire független” kormánya Romániának, majd kifejezte reményét, hogy a rosszakarók várakozásait meghazudtolva a szakértői kormány sikeres lesz, és meg fogja mutatni, hogyan lehet „jól kormányozni” az országot.
A bukaresti parlament kedden délután nagy többséggel megszavazta Dacian Cioloș pártoktól független kormányának beiktatását, amelyben a miniszteri posztok többségét a magánszférából, európai intézményekből és a civil társadalomból érkezett szakértők töltik be.
MTI
Székelyhon.ro
2015. november 18.
Bizalom a szakértőknek (Beiktatták a Cioloş-kabinetet)
Nagy többséggel szavazta meg a parlament tegnap Dacian Cioloş kijelölt miniszterelnök kormányának beiktatását, amelyben a miniszteri posztok többségét a pártoktól független – a magánszférából, európai intézményekből és a civil társadalomból érkező – szakértők töltik be. Este az új kormány huszonkét tagja letette a hivatali esküt Klaus Johannis előtt, az államfő beszédében arra figyelmeztetett, a jövő őszi parlamenti választásokig lehetősége van a romániai politikai osztálynak a megújulásra, és „nagyon jó volna”, ha ezt az esélyt kihasználnák.
A Cioloş-kabinet még el sem kezdte munkáját, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma máris nyílt levélben kéri a miniszterelnököt, hogy a kormányprogramba foglaljanak be több olyan intézkedést, amely a három megyében kisebbségben élő román közösségek védelmét szolgálja. Parlamenti támogatás
A Cioloş-kormánynak és programjának a szükséges 274 helyett 389 törvényhozó szavazott bizalmat. A technokrata kormány beiktatását a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Nemzeti Liberális Párt (NLP), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója is támogatta, a titkos voksoláson mégis 115 ellenszavazat gyűlt össze, kétszer annyi, mint ahány mandátummal a szakértői kormány ellen nyíltan állást foglaló kisebb pártok, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége és a Román Demokrata Párt rendelkezik. A parlamenti szavazáson nem vett részt Victor Ponta lemondott miniszterelnök, a nagy hiányzók közt tartják számon még a volt liberális pártvezért, Crin Antonescut. Liviu Dragnea, az SZDP elnöke arra figyelmeztette Cioloşt, hogy a szociáldemokraták addig támogatják kormányát, amíg megőrzi politikai semlegességét. Kijelentette: a Ponta-kormány megemelt fizetéseket és nyugdíjakat, kisebb adókat és az általa örököltnél kevesebb adósságot hagy utódjára. A NLP társelnöke, Alina Gorghiu kifejtette: azt várja a Cioloş-kormánytól, hogy vessen véget a közpénzek politikai célokra való felhasználásának, de nem kéri tőle, hogy az SZDP embereit az NLP embereire cserélje a közigazgatásban. Gorghiu szerint, azért volt szükség technokrata kormányra, mert az emberek csalódtak a politikusokban, és a választásokig hátra lévő évben a politikustársadalomnak meg kell újulnia. Az NLP partnerséget és szükség esetén „őszinte kritikát” ígért Cioloşnak. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is arra figyelmeztette a parlamentet, hogy a társadalmi elégedetlenség a képviseleti demokráciát veszélyezteti, és erre nem lehet más válasz, mint azoknak a korrekcióknak a meghozása, amelyeket az emberek joggal kérnek számon a politikusokon. Kijelentette: a Cioloş-kormánytól a hatályos törvények betartatását várja, beleértve a kisebbségvédelemre vonatkozókat, ugyanakkor olyan kormányzati intézkedéseket, amelyek révén a lakosság érezheti a gazdasági növekedés előnyeit. Az RMDSZ megszavazza a Cioloş-kabinet beiktatását, a további támogatásról pedig az egyes tervezetekről folytatandó egyeztetések alapján esetenként fognak dönteni – tette hozzá. Cioloş parlamenti beszédében kifejtette: kormánya a közigazgatás hatékonyságát akarja javítani, valamint visszaszerezni a társadalom bizalmát az állami intézmények számára, és megerősíteni a demokráciát. Azt ígérte, hogy a kabinet munkáját az átláthatóság, a felelősségvállalás, a párbeszédre való nyitottság fogja vezérelni. A technokrata miniszterelnök a jövő évi választások korrekt megszervezését, a társadalmi párbeszédet, a korrupció elleni harcot, a költségvetési egyensúly és gazdasági növekedés fenntartását és az emberi erőforrások menedzsmentjének javítását nevezte prioritásainak. Az új kormány
A Cioloş-kormánynak 22 tagja van, ezek a következők: Vasile Dâncu miniszterelnök-helyettes, fejlesztési és közigazgatási miniszter; Costin Grigore Borc miniszterelnök-helyettes, gazdasági, kereskedelmi és turisztikai miniszter; Lazăr Comănescu külügyminiszter; Petre Tobă belügyminiszter; Mihnea Ioan Motoc védelmi miniszter; Anca Dana Dragu Paliu pénzügyminiszter; Achim Irimescu földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter; Victor Vlad Grigorescu kis- és középvállalkozásokért és üzleti szféráért felelő miniszter; Adrian Curaj oktatásért és tudományos kutatásért felelős miniszter; Vlad Alexandrescu művelődésügyi miniszter; Aura Carmen Răducu európai alapokért felelős miniszter; Raluca Prună igazságügyi miniszter; Cristina Paşca Palmer környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter; Claudia Ana Moarcăş munkaügyi, családügyi, szociális védelemért és idősekért felelős miniszter; Marius-Raul Bostan informatikai miniszter; Patriciu Achimaş-Cadariu egészségügyi miniszter; Elisabeta Lipă ifjúsági és sportügyi miniszter; Marian Dan Costescu közlekedésügyi miniszter; Victoria-Violeta Alexandru társadalmi párbeszédért felelős miniszter; Dan Stoenescu határon túli románokkal való kapcsolattartással megbízott miniszter; Ciprian Bucur parlamenttel való kapcsolattartással megbízott miniszter; Ioan Dragoş Tudorache a miniszterelnöki kancellária vezetője. Esély a megújulásra
A miniszterelnök és a miniszterek esti eskületétele után tartott beszédében Klaus Johannis kiemelte, a román társadalom megváltozott, mások elvárásai is, mint huszonöt vagy akár tíz évvel ezelőtt, és a krízis oka éppen e társadalmi változásban keresendő. A parlamentben elhangzott beszédekre utalva kifejtette, sem kormányzati, sem parlamentáris, sem politikai jellegű krízisbe nem került az ország, hanem a választópolgárok bizalma rendült meg a politikai osztályban, és ez a legsúlyosabb formájú válság. Ezért felszólította a pártokat, az elkövetkező egy évben, míg a Cioloş-kormány vezeti az országot, lehetőségük lesz visszafordulni választóikhoz, és reményét fejezte ki, hogy ezt a rendkívüli alkalmat nem szalasztják el. Az új kormány tagjainak egyébként azért is gratulált, hogy a jelen körülmények között volt bátorságuk elvállalni a különböző tárcák irányítását. Románok kisebbségben
Miután október 3-án a Hargita megyei románok marosfői találkozóján a Székelyföldön számbeli kisebbségben élő románok egy memorandumot fogadtak el, melyben az ügyeikkel foglalkozó kormányhivatal felállítását követelték, most ugyanezzel a kéréssel nyílt levélben fordultak Dacian Cioloş miniszterelnökhöz. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma azt kívánja, a kormányprogramba foglaljanak be több olyan intézkedést, amely a három megyében élő román közösségek védelmét szolgálja. Egy saját költségvetéssel rendelkező kormányfőosztályt kérnek, amelyet a miniszterelnöknek közvetlenül alárendelt államtitkár vezet, és amelynek feladata a székelyföldi románság támogatása. Azt is kérik, hogy a központi költségvetésből biztosítsanak számukra finanszírozást kulturális és vallási projektekre. A fórum vezetői gazdasági-fejlesztési stratégia kidolgozását is sürgetik Kovászna és Hargita megye számára, rámutatva: csak új munkahelyek teremtésével és a meglevők megtartásával lehet megállítani a román fiatalok elvándorlását. Hangsúlyozzák, a térségben élő 400 ezer román nevében szólalnak fel 33 Kovászna, Hargita és Maros megyei román civil szervezet ernyőszervezeteként.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. november 18.
Alkotmányos a levélben történő szavazás
Nem ütközik alaptörvénybe a külföldön élő román állampolgárok levélben történő szavazását lehetővé tevő törvény – állapította meg szerdán az alkotmánybíróság.
A képviselőház által október 28-án megszavazott jogszabály ellen az RMDSZ és a Călin Popescu-Tăriceanu volt kormányfő vezette, a két héttel ezelőtt lemondott Ponta-kormányban részt vevő Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) nyújtott be óvást a taláros testülethez, arra hivatkozva, hogy nem garantálná a voksolás titkosságát, és diszkriminatív a belföldi szavazókkal szemben.
Kelemen Hunor a kifogás előterjesztésekor úgy vélekedett, a törvény számtalan aggályt vet fel a szavazat titkosságára, megszervezésére vonatkozóan, ugyanakkor szerinte a választási csalásra is lehetőséget ad. „Nem fogadhatjuk el, hogy a következő választásokat a szabálytalanság és a csalás gyanúja árnyékolja be egy rosszul kidolgozott törvény miatt" – hangoztatta a szövetségi elnök.
Kelemen a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) november 7-i ülésén „buta vádaknak" nevezte azokat a – többnyire a román és magyar sajtóban megjelent – véleményeket, miszerint az RMDSZ azért ellenzi a levélszavazást, mert a külföldi románok nagyobb arányú részvétele esetén nehezebben tudná átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. „Ötszázezer, külföldről érkező szavazat esetén nekünk 25 ezret kell biztosítanunk belföldről és külföldről, hogy az 5 százalékos arányt megtartsuk, de ezt meg tudjuk csinálni" – jelentette ki akkor a politikus.
Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető-helyettes – aki az RMDSZ képviseletében részt vett a választási törvényeket kidolgozó parlamenti különbizottságban – a jogszabályról rendezett végszavazást követően elmondta: a levélben való szavazás jelentősen torzítja majd a választások eredményeit, hiszen így a levélben leadott szavazatok egy része nem a külföldi választókerületben eredményez mandátumokat, hanem a visszaosztás után az ország különböző megyéiben, adott esetben a magyarlakta térségekben.
A jogszabály – amelyet a parlament mindkét háza nagy szavazattöbbséggel fogadott el – egyelőre csak arra ad lehetőséget a hivatalosan külföldön élő románok számára, hogy a parlamenti választásokon szavazzanak levélben. Az érintettek előzetes regisztráció után maguk nyomtathatják majd ki az internetről letöltött szavazólapjukat, amelyet kettős borítékban juttatnak el a választási hatósághoz.
A szenátuson átment változat még az európai parlamenti és az államfőválasztás esetében is előírta a levélben voksolást, a Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatára azonban ezt kiiktatták a szövegből. Ugyancsak a PSD előterjesztésére került ki a jogszabályból az a passzus, amely lehetővé tette volna a levélben szavazók online feliratkozását a választói névjegyzékbe.
Az alkotmánybíróság szerdai egyhangú határozata nyomán a törvény hatályba lépéséhez csak Klaus Johannis államfő aláírására van szükség. A levélszavazás módszere már alkalmazható lesz a jövő évi, várhatóan november végén vagy december elején rendezendő törvényhozási megmérettetésen. Egy korábbi alkotmánybírósági döntés értelmében ugyanis a voksolást megelőző egy évben a választási törvények már nem változhatnak, de a jelenlegi parlament mandátuma csak 2016. december 19-én jár le.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2015. november 18.
Ambrus Attila : Collos kormányprogram
Klaus Iohannis, amint lehetősége nyílott rá, sebtében összerakott egy kormánycsapatot, amelyre majd büszkén mondhatja: „az én kormányom!” Az ő kormánya sebtében összedobott egy programot, amely – ha jóhiszeműek vagyunk – van úgy 12 oldal. (A korábbi kormányprogram, amelyet a szociáldemokrata–liberális koalíció állított össze, 130 oldalas volt.) A Cioloş-program többnyire általánosságokat sorjáz. Az elemzők elsősorban az igazságügyi és külpolitikai vállalásokat emelték ki. A pénzügyi, makro- és mikrogazdasági célokról inkább semmit, mint keveset tudtunk meg. Noha ezek a területek azok, amelyen egy szakértői csapat a leginkább bizonyíthat. Ugyanis sokan azt gondolhatják, hogy tegnaptól szakértői kormánya van Romániának. Tévedés! Két okból is az.
Egyrészt mert nem igaz az, hogy a szakértői kormány csupa szakemberből, míg a nem szakértői kabinet csupa hozzá nem értő politikusokból áll. A szakértői kifejezés mindössze arra utal, hogy az ilyen kormány nem úgy jön létre, hogy a parlamenti többség kormányt alakít. A politikai kormány tagjai a választásokon győztes párt(ok) soraiból kerülnek ki, míg a szakértői kormány tagjai egyik pártnak sem a csúcspolitikusai. Utóbbiak azért és akkor kapnak bizalmat a parlamenti képviselőktől, amikor a pártok úgy látják: az általuk közösen kialakított programot csak ők tudják megvalósítani. Az igazi, évszázados vagy évtizedes demokráciákban a szakértői kormány beiktatásához mindössze az kell, hogy a pártok képesek legyenek megegyezni egy programban, és találjanak olyan szakembereket, akik végrehajtják azt.
Erre alkalmas lett volna a már említett USL-csomag, amelynek számos – főként az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó – előírása nem valósult meg. Ráadásul a kedd esti szavazáskor kiderült, hogy a szociáldemokraták többsége és a nemzeti liberálisok testületileg támogatják a kormányt, noha nem győzték hangoztatni, hogy ellenzékbe vonultak, illetve maradtak.
A mi eredeti demokráciánkban a pártok – az utca nyomására, s hogy mentsék a bőrüket, hogy eltemethessék a belső megújulás rájuk nézve rémisztő lehetőségét – egyszerűen félreálltak. Semmilyen közös programban nem egyeztek meg, hagyták, hogy az elnök embere, Dacian Cioloş hozakodjon elő kormányprogrammal. Ami aztán kétoldalasra sikerült. Amiből aztán – amikor kiderült, hogy az alkotmányellenes lenne – kikerült a választási törvény módosításának szándéka. A másfél oldalhoz Dacian Cioloş még hozzáírt három oldalt, majd még hetet, de ezekre a Parlament már nem is volt kíváncsi, arra hivatkoztak, hogy a határidő lejárta után iktatták, így nem is kapták kézhez. Amikor tehát a szakértői kormányt a képviselők megszavazták, egy kevesebb mint két oldalas kormányprogrammal értettek egyet! Sovány hozadék, vékony alap... Valamivel biztatóbb, hogy a collos kormányprogramból nem maradtak ki a kisebbségek jogait szavatoló intézkedések. Három bekezdés is rólunk szól, miközben a szállítási szektort érintő kérdésekről csak egy mondat. Javulás a kisebbségvédelem terén azonban csak akkor érhető el, ha az új kormány új kormánybiztosokat jelöl a székely megyékbe, akiknek már nem az etnikai uszítás lesz a fő feladatuk.
A másik ok, amiért nem szabad szakértőinek tekinteni a Cioloş-kormányt, az a kormánytagok hozzáértésének a túlbecsülése. Aki követte a meghallgatásokat, rájöhetett, hogy az új miniszterek legalább annyira tájékozatlanok, mint elődeik, ráadásul a politika teljesen ismeretlen, ingoványos terep számukra.
Márpedig a politika szuverén tevékenység, amely sajátos cselekvési módot követel, sajátos logika alapján. Ezt semmilyen szakmai felkészültség nem helyettesítheti. Ráadásul a „szakértők” soha nem fogják tudni megjeleníteni az emberek által elvárt társadalmi értékeket és érdekeket.
A Cioloş-kormányt azok juttatták hatalomra, akik meglovagolták a közvélemény politikaellenességét. Ezt az undort azért érezhették egyre többen, mert úgy látták, a politika elnyomja a szakértelmet és felszámolja a felelősséget az államvezetésben és a közéletben.
Romániában jelenleg a kormányt az egyesült ellenzék támogatja: a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt. A parlamenti pártok közül senki sincs hatalmon... Nagy baj lenne, ha a szakértői kormány tevékenysége miatt a választók a szakértőkből is kiábrándulnának.
Csak remélni tudom, hogy az egyetlen józan, ezért kritikus politikusnak, a Szenátus elnökének, Călin Popescu Tăriceanunak mégsem lesz igaza, s a technokrácia nem oltja ki a demokráciát. Szerencsénk azzal lehet, ha erre a Cioloş csapatnak nem lesz ideje.
maszol.ro
2015. november 18.
Johannis: Románia sohasem fogja monitorizálni a muszlim lakosságát
Románia nem változtat álláspontján a menekültek befogadásával kapcsolatban, amiről már európai szintű döntés született - jelentette ki Klaus Johannis államfő Szlovákiában. Azt mondta, a franciaországi tragédiát "annak kell tekinteni, ami: terrortámadásnak".
"Nem engedhetjük meg, hogy az idegengyűlölet, a szélsőséges nacionalizmus, a sovinizmus teret kapjon társadalmainkban" - válaszolta az államfő arra a kérdésre, hogy Brüsszelnek felül kell-e vizsgálnia a menekültkvótákra vonatkozó döntését a franciaországi támadások után.
Johannis kiemelte, hogy Románia nem célország a menekültek számára, de ettől még szolidárisnak kell maradni a terrorizmus ellen, anélkül, hogy egy egész vallási közösséget megbélyegezzünk emiatt. Arra a kérdésre, hogy Románia, Szlovákiához hasonlóan tervezi-e a muszlim lakosság monitorizálását, Johannis azt válaszolta, hogy sohasem vezet be ilyen intézkedéseket, mivel "Románia tiszteli az etnikai és vallási kisebbségeket". (hotnews)
Transindex.ro
2015. november 19.
Egy év után, egy év előtt
2015. november 16-án ingatta meg a népharag Victor Ponta rendíthetetlennek tűnő önbizalmát, akkor vesztette el a játszmát a baloldal, és nyerte el a legmagasabb állami tisztséget Klaus Johannis volt nagyszebeni polgármester. A kommunizmus utáni Románia negyedik szabadon választott államelnöke már mandátuma kezdetén megmondta, hogy szeretne „saját” kormányt tervei megvalósításához, és egy év elteltével meg is kapta. Sokak szerint ajándékként pottyant az ölébe a pártfüggetlen szakértői csapat, de épp ez az, amire szüksége van.
Megválasztását nagy reménykedés övezte tavaly, és érezhető már némi csalódottság, mert nem sokat javult az élet és a közhangulat, az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra és a politikai osztály ma is inkább szégyenre, mint büszkeségre ad okot, a bürokrácia, a korrupció és a magyarellenesség sem tűnt el. A mérleg túlsó oldalán az áfacsökkentés és az egyes rétegeknek adott béremelés áll, de ezekről tudjuk, hogy csak a botrányoktól szétzilált szociáldemokrata kormány próbálta velük szinten tartani népszerűségét. Ők már elkészítették tevékenységi mérlegüket, az államfő – aki a beiktatásától számolt száz nap és hat hónap után is tartott beszámolót – várhatóan ezután írja össze a magáét.
Legutóbb nem volt nagyon elégedett: a külföldön élők szavazati jogát biztosító törvény késett, nem sikerült felszámolni az igazságügyi eljárások ellen védelmet nyújtó parlamenti dacszövetséget és visszaadni az emberek bizalmát a jogállamban, ennek intézményeiben. Azóta a levélben való szavazás már lehetséges – az alkotmánybíróság tegnapi döntése alapján már jövőben is –, s bár ez a jogszabály is elég zavaros, és teret ad a visszaéléseknek, mégis számára volt a legfontosabb, hiszen a kivándorlók álltak mögéje egy évvel ezelőtt. Van más sikere is: a belföldi és a külügyi hírszerzés élére is saját emberét tudta kinevezni, ami tudatos építkezésre vall. Erről nemigen esik szó, de hát Johannis jóval kevesebbet beszél, mint elődje. Fel is róják neki, holott előre közölte, hogy nem fogja a politikában állandósult perpatvart folytatni. Ezt az ígéretét betartotta, de visszavonultságában sem szakadt el a valóságtól: amikor megszólalt, tanáros összefoglalóiban azt mondta, amit mindannyian éreztünk. Azt is javára írhatjuk, hogy Románia már ismét szalonképes tárgyalópartnernek számít a civilizált világban: végül is az államfő egyik legfontosabb feladata az ország érdekeinek külföldi képviselete, és e vonatkozásban határozottan jobban állunk, mint korábban. A körülöttünk dúló feszültségek miatt fontos, hogy szövetségeseink legyenek, és szavahihető vezetőink. Egy évvel az államfőváltás után új kormányfője van Romániának, akinek személyéhez új remények fűződnek. A következő évben megtapasztalhatjuk, hogy milyen, amikor az államelnök és a kormányfő egy irányba húz. A 2016. novemberi mérlegnek jobban kellene mutatnia...
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. november 19.
Romániában ennyi jogod van, ha magyar vagy
Vagyis semmi. Sajnos még van ilyen, 2015-ben, az Európai Unióban. Igaz, a mioritikus változatról van szó.
Csaknem 100 évvel az összes etnikai kisebbségnek egyenlő jogokat ígérő Gyulafehérvári Kiáltvány után, no meg azután, hogy Románia kisebbségi elnököt választott magának, hazánk távol áll attól, hogy minden polgárának biztosítsa ezeket a jogokat. Exempli gratia: Liszkay Piroska asszony esete, akitől, miután a román kommunista állam megtagadta az oktatáshoz való jogot, ugyanezen állam, a Nagyváradi Bíróságon keresztül, megtagadja az anyanyelvhez fűződő jogát!
Fel szoktuk panaszolni, hogy a világba szétszéledt románokat üldözik az ottaniak és nem bánnak velük tisztelettel, de a sovinizmus és a fasizmus ma jobban dagasztja a román kebleket, mint Ceauşescu idejében (mely korszakból, különben, a nemzeti-kommunizmus vészterhes ideológiája is származik, melytől még jó sokíg nem fogunk megszabadulni). Ez főleg Erdélyben érzékelhető, ahol a három együtt élő nemzetiség érintkezése sok súrlódáshoz vezet, a hivatalosságok pedig, természetesen, mindig a többségiek pártját fogják, ahogy ahhoz 1918 óta hozzászoktak. (Annak ellenére, hogy önök állandóan mást hallanak egyes igazság manipulálására és torzítására szakosodott tévéktől és médiatrösztöktől, ezektől a sokszor bűzös nacionalizmusú instanciáktól.)
Az 1918. december 1-i Gyulafehérvári Kiáltványban, melynek éppen a 100. évfordulóját készülünk megünnepelni, a Romániával való Egyesülést (így! – a szerk.) eldöntők ígéretet tettek arra, hogy egyenlő jogokat biztosítanak a megnövelt területű állam minden polgárának, de úgy tűnik, hogy ez – néha – üres szó, megvalósíthatatlan ideál maradt. Sőt, egy kisebbségi, nevezetesen szász elnök megválasztása e téren is reményeket keltett, de akárcsak más területeken, ezek is meddőknek bizonyultak. Hallatszik, Klaus Johannis?
Egy semmit sem bizonyító ítélet
És van még valami azzal kapcsolatosan, amit a továbbiakban be szeretnénk mutatni. Csaknem 9 év telt el a Románia Parlamentjében elhangzott nyilatkozat óta, melyben az ország akkori elnöke, Traian Băsescu hivatalosan is elítélte a hazánkban létezett kommunista rezsimet (2006. december 18.), magáévá téve egy Vladimir Tismăneanu vezette, a Romániai Kommunista Diktatúrát Elemző Elnöki Bizottság (sic!) nevet viselő testület által összeállított „Végleges” (?!) Jelentést. Milyen következményekkel járt ez az elítélés, mi történt konkrétan e csaknem egy évtizedes időszak alatt?
Megjelent néhány dokumentumokat és elemzéseket tartalmazó kötet, szintézisek és tankönyvek a kommunizmus történelméről, lépések történtek kommunizmusról szóló múzeumok létrehozásáért, bűnvádi nyomozás indult és bíróság elé került a Securitate néhány pribékje – sőt, közülük az egyiket, aki még nem halt meg, első fokon börtönbüntetésre is ítéltek – és sokat beszéltek a volt kommunistaellenes politikai foglyok életkörülményeinek javításáról, megnövelve a juttatásaikat, de ezek közül kevés dolog valósult meg.
Miközben sok különböző irányultságú és politikai befolyásnak engedelmeskedő, különböző pártokkal szimpatizáló, vagy éppenséggel azok tagságával rendelkező történész az áldozatok hátára kapaszkodva jutott előre, pénzért, tisztségekért, kitüntetésekért és ösztöndíjakért és/vagy könyveket írva és jelentetve meg azután, hogy részt vettek Traian Băsescu elnöki bizottságaiban, a kommunizmus áldozatai közül sokaknak nem nagyon változott a helyzete. Egy olyan országban, ahol a kommunizmust unalmas hivatalos diskurzusokban, nagy csinnadrattával (és elég sok pénzért) elítélték, az áldozatok, illetve a politikusok és közhatóságok mentalitása és viselkedése miatti kétségbeesésben újra utcára vonult széles közvélemény soraiban a megdöbbenés, a felháborodás, a frusztráció és a manipulálás az általános érzés, hiszen még mindig a korrupció, a visszaélés, az igazságtalanság és a felületességgel és az etnocentrikus nacionalizmus előítéleteivel keveredő rosszindulat uralkodik.
A politikai osztály összessége a kommunista „bűnös totalitárius rezsim” elítélése óta eltelt 9 év alatt képtelen volt kidolgozni és elfogadni legalább egy egyszerű törvényt a politikai ítéletek megsemmisítéséről, mely törvényhozási és jogi normával Románia adós volt és erkölcsileg maradt is a polgáraival szemben, és melyet más volt kommunista állam már rég elfogadott.
Igazság, kisírt szemek…
E helyzet ábrázolására a továbbiakban röviden bemutatunk egy esetet, mely nemcsak a politikusok és a tanácsadóik, az egész társadalmi-közigazgatási rendszer tisztviselői többségének közömbösségét és alkalmatlanságát mutatja be tökéletesen, hanem a romániai igazságszolgáltatás visszaéléseit és maliciózusságát 2015-ben, 8 évvel azután, hogy az országot felvették az EU-ba és annak ellenére, hogy még mindig érvényben van az Egyetértési és Ellenőrzési Mechanizmus (EEM).
Egy egyszerű asszony történetéről van szó, aki a román politikai elit által látszólag elítélt kommunista totalitárius bűnös rezsim áldozata lett, és akitől nemcsak az igazságot és a kommunizmus áldozata (politikai fogoly) minőséget tagadják meg, hanem a Románia alkotmánya és az Emberi Jogok Európai Egyezménye által szavatolt elemi jogait is, sőt még egy emberséges bánásmódot és egy normális polgári hozzáállást is.
Liszkay Piroska (románul Paraschiva) egy Bihar megyei magyar családból származik. Apja 1961-ben halt meg a Poarta Albă börtönben, a Gheorghe Gheorghiu-Dej által vezetett román kommunista rezsim politikai ítélete nyomán.
Néhány évvel ezelőtt, amikor Liszkay asszony megpróbált igazságot tenni a politikai rabságban meghalt apjának, olyan bírók vakságába és elkeseredett ellenállásába ütközött, akiket nem tarthatunk másnak, mint túlzottan nacionalistáknak, ha nem éppenséggel sovéneknek. Ezáltal bebizonyosodott – és semmi sem tud az ellenkezőjéről meggyőzni –, hogy ha Romániában egy meghalt ember magyar volt, még akkor is, ha Poartă Albă-n, tehát a kommunizmus áldozataként halt meg, kétszer is börtönbe kerülve a kommunizmus itthoni bevezetése után, akkor minimális figyelmet és elismerést sem érdemel, vagy másképp mondva, Romániában semmit sem ér egy magyar élete, még akkor sem, ha antikommunista harcos volt. Miért mondom ezt? Éppen azért a diszkriminatív bánásmódért, amiben ez az öregasszony részesült a bíróságokra járó többi felpereshez képest.
Az állam elvett, és folytatja
Maga Liszkay asszony is közvetlenül megszenvedte a kommunista üldözést, ugyanis 15 évesen egy évet töltött a nagyváradi börtönben. Két évvel ezelőtt szintén megpróbált némi igazságtételt kapni azért, mert a román kommunista totalitárius elnyomó rezsim áldozata volt, de újra a jogi obskurantizmusba, egy olyan igazságszolgáltatás abszurd és csökönyös elutasításába ütközött, melyet a nyilvánvaló tények könyörtelennek és igazságtalannak, gondatlannak, erkölcstelennek és korruptnak mutatnak.
A román törvények szerint Liszkai asszony, egy volt politikai fogoly lányaként, a 118/1990. számú törvény alapján bizonyos díjmentességekre lenne jogosult, de megpróbálta közvetlenül a saját nevében, közigazgatási úton kérni ezeket a kárpótlásokat, éppen azért, mert a kommunista román állam miatt tudta csak az elemi iskolát elvégezni. Az eredmény: a Nagyváradi Nyugdíjpénztár szégyentelenül és túl sok magyarázat nélkül elutasította a kérvényét, de a döntés, természetesen, megtámadható volt a Bihar Megyei Törvényszéken. A Bihar Megyei Törvényszék tavaly, 2014-ben elutasította a kérését, arra hivatkozva, hogy nem tett előzetes panaszt, ami azt bizonyítja, hogy a bírók vagy nem olvassák el a peranyagokat, vagy teljes mértékben rosszindulatúak, vagy tudatlanok.
Az előrehaladott korú Liszkay asszony nem tud túl jól románul (nem is tanulhatott meg, hiszen a román állam, annak kommunista változata, tönkretette ifjúságát, börtönbe vetve és megfosztva őt a tanulási lehetőségtől) és még kevésbé járatos a jogban, de Nagyváradon, a törvény szerint joga lett volna magyarul szólni a bírósághoz, hogy legalább megérthesse a bíróság elvárásait és a tennivalóit. De a bíróság semmilyen segítséget nem nyújtott neki és nem teljesítette aktív szerepét, valójában mélységes és – joggal hihetjük, hogy éppen – etnikai származása miatt (de talán társadalmi, vagy vallási eredete miatt is) teljes lenézést és közömbösséget tanúsítva e peres féllel szemben.
Az egyik hős, a másik nyomorúságban
Reméljük, hogy legalább szerdán, 2015. november 18-án, a Nagyváradi Táblabíróságon zajló másodfokú tárgyaláson tisztességesebb bánásmódban, több emberségben és kevesebb gondatlanságban, előítéletbe, vak és értelmetlen nacionalizmusban lesz része.
Rendkívül relevánsnak tartjuk megemlíteni, hogy Liszkay Piroska asszonyt ugyanazon büntető törvénykönyvi cikkely alapján ítélték el, mint Petre Mihai Băcanu urat. Ennek ellenére óriási különbség volt abban, hogy milyen bánásmódban volt részük: Băcanu urat ma nemzeti hősnek tartják Romániában, Liszkay asszony viszont csak egy egyszerű, alig-alig írástudó magyar vénasszony, akinek az apját a Poartă Albă-i tömlöcben gyilkolták meg és aki nem érdemel semmit, még azt sem, hogy a bírók részéről megkapja a minimális figyelmet és segítséget ahhoz, hogy megértse, miért nem kap abszolút semmit az általa és a családja által a kommunizmus éveiben elszenvedett összes kín után.
Doinel Tronaru
Adevarul
foter.ro/cikk
2015. november 23.
A nagy kihívás
Sokan sokszor elmondták, leírták az elmúlt napokban, hogy milyen nehéz feladat vár az új kormányra. Legtöbben a parlamenttel megvívandó csaták, a politikai osztály ellenállása miatt aggódnak, mások a Ponta-kabinet által hátrahagyott költségvetési katyvasz kibogozását vélik jelentős kihívásnak, és nagyon gyakran elhangzik az is, szűk év áll a szakértő miniszterek rendelkezésére, ez idő alatt aligha alkotható maradandó, visszafordíthatatlan.
Politikai csatáit majd csak megvívja valahogy a kormány, vasárnap reggel első interjújában maga Dacian Cioloş is úgy nyilatkozott: vannak közvetlen eszközei a kormánynak, és nem ódzkodnak majd használni ezeket, ha a politikum ellenállásába ütköznek változtatási javaslataik. Remélhetőleg megbirkóznak valahogy a költségvetési egyensúllyal is, a legnehezebb azonban az egy szűk esztendő lehetőségeinek felmérése lesz: mérlegelni, mivel kellene kezdeni, mi a legsürgetőbb, hol indítható be úgy a változás, hogy egy következő, immár politikai kormány is vállalja a folytatást. Döbbenetes számvetést készített egy bukaresti gazdasági napilap, öt olyan adatot elemez, amely megmutatja, milyen mély gödörbe süppedt Románia. Az országban található hétmillió háztartás közül kétmilliót még mindig nem sikerült csatornarendszerre csatlakoztatni, a munkaképes lakosság egyharmada (kb. 2,6 millió) foglalkozik mezőgazdasággal, ám olyan kis területen, amely a túlélést is alig biztosítja, a nyugdíjalap hiánya elérte a 40 százalékot (évi 20 milliárd lejt), a gyermekszaporulat vészes mértékben csökkent (egy nő átlagosan 1,3 gyermeket vállal Romániában), és a végzős diákok egyharmadának nem sikerül az érettségije. Öt olyan mutató, mely rávilágít: huszonöt évvel a rendszerváltás után milyen távol állunk az oly nagyon vágyott nyugati jóléttől, az utóbbi három tétel pedig a vészes jövőt is körvonalazza. A nyugdíjasok emelkedő száma, az egyre fogyatkozó népesség és az oktatási rendszer csődje fekete képet fest az elkövetkező évtizedekről. Mindez csak egy szeletkéje a román valóságnak, de jól mutatja, mennyi mindent hanyagoltak el az eddigi kormányok. Hol a gazdasági válságokból való kilábalással, hol a növekedés mámorával voltak elfoglalva, és mindig háttérbe szorultak vagy megrekedtek a hosszú távon fontos dolgok.
Csodákat nem várhatunk az új kabinettől sem, de ha valóban oly jeles szakembereket gyűjtött maga köré a miniszterelnök, talán sikerül helyes mederbe terelniük néhány megfeneklett vagy tévútra térített folyamatot. Valós terveiket, szándékaikat december közepén ismertetik, akkor kiderül, vegetálásra, tűzoltásra vagy komoly alapok kiépítésére rendezkednek be. Majdani politikai pályát alapoznak – ahogy rossz nyelvek ezt már előrevetítik –, vagy valóban tenni akarnak, maradandót alkotni? Legkésőbb egy év múlva már tisztán látszik, újabb kudarcos kísérlet volt Johannis szakértői kormánya, vagy mégis van esélye Romániának kimászni a nagyon mély gödörből.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. november 24.
Kihirdette Klaus Johannis a béremelésről szóló törvényt
Kihirdette Klaus Johannis államfő kedden a közalkalmazotti bérek tíz százalékos emelését decembertől előirányzó törvényt, amelyet előzetes hatásvizsgálat nélkül fogadott el két hete a parlament.
A jogszabály eredetileg csak az egészségügyben dolgozók 25 százalékos béremelésére vonatkozott. Az erről szóló kormányrendelet parlamenti vitájánál fogadott el a képviselőház egy olyan kiegészítést, miszerint decembertől a többi közalkalmazott bérét is tíz százalékkal emelik.
A módosítást Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) kormányfő lemondása után javasolta egy szociáldemokrata képviselő, a parlament pedig csaknem egyhangúlag megszavazta. A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvényhozói a parlamenti vita során ugyan kétségüket fejezték ki, hogy az intézkedés nem sodorja-e veszélybe a költségvetési egyensúlyt, mégis megszavazták a módosító indítványt arra hivatkozva, hogy a törvény elbuktatása az egészségügyi béremelést veszélyeztette volna.
Az intézkedés – és a Ponta-kormánytól örökölt adócsökkentések – költségvetési fedezetét már Dacian Cioloș szakértői kormányának kell kigazdálkodnia. A tíz százalékos béremelés mintegy 1,5 milliárd lej többletkiadást jelent az államháztartásnak.
Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzései szerint Románia idén 1,2 százalékos GDP-arányos hiánnyal zárja az évet, jövőre pedig 2,8 százalékos lehet a román költségvetési hiány. Az előrejelzéseket azonban még a tízszázalékos általános közalkalmazotti béremelés elfogadása előtt adta ki az EB.
Dacian Cioloș korábban jelezte: nem kíván változtatni az előző kormány egyetlen olyan gazdaságpolitikai intézkedésén sem, amelyet a parlament is elfogadott. Ezzel akkor arra utalt, hogy az államfő még visszaküldheti megfontolásra a parlamentnek a tízszázalékos bérfejlesztésről szóló törvényt. Miután az elnök kedden mégis kihirdette a törvényt, Cioloș annyit mondott, hogy a költségvetési hiányt így is a GDP 3 százaléka alatt lehet tartani, de jelezte, hogy a beruházásokra előirányzott pénz egy részét uniós forrásokból kell majd fedezni.
A Nemzetközi Valutaalap korábban figyelmeztette Romániát, hogy 2016-ban az adócsökkentésekkel és a béremelésekkel együtt az államháztartás hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát. Romániában júniustól valamennyi élelmiszerre kiterjesztették a 9 százalékos kedvezményes általános forgalmi adót (áfa) a jelenlegi 24 százalékos általános kulcs helyett. Januártól az általános áfakulcs 20 százalékra csökken.
MTI
Székelyhon.ro
2015. november 25.
Újabb pofonokat kapott Románia a forradalomdosszié miatt
Bár októberben lezárták az 1989-es forradalom dossziéját Romániában, az Európai Emberjogi Bíróság kedden a forradalom újabb nyolc áldozatának ítélt meg kártérítést. A CEDO Carmen Alexandrescu, Ion Băroiu, Iosif Bălăş-Salcoci, Ştefan Boran, Vladimir Ciobanu, Marin Dincă, Cristian Paţurcă és Laura Stoica esetében hozott Romániát elmarasztaló ítéletet.
Antonie Popescu ügyvéd megerősítette, a román állam azért veszített ezúttal is, mert az igazságszolgáltatás 26 évig mulasztott. A CEDO arra kötelezte az államot, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után számított három hónapon belül 2 400 euró kártérítést fizessen minden egyes panaszosnak, illetve fedezze a perköltségeket. A döntés három hónapig megfellebbezhető.
Cristian Paţurcă a forradalom dalaként ismert Tekergők himnusza (Imn al Golanilor) szerzője. 2011-ben betegségben halt meg.
A strasbourgi emberjogi bíróság már korábban is számtalan elmarasztaló ítéletet hozott. Januárban például 832 500 euró kártérítést ítélt meg a forradalom 81 áldozatának amiatt, hogy a román igazságszolgáltatás mindmáig nem vizsgálta ki megfelelően ügyüket. Korábban már legalább hat hasonló ügyben ítélte el Romániát a strasbourgi bíróság. A temesvári felkelés vérbe fojtása ügyében jogerős ítélet született, két volt tábornokot 15 év börtönbüntetésre ítéltek.
Miért zárták le a dossziét?
Mint arról már korábban beszámoltunk, októberben a katonai ügyészség bejelentette: nem indít nyomozást az 1989-es romániai forradalommal kapcsolatban, miután megállapították, hogy egyebek mellett a feltételezett bűncselekmények egy része elévült, másik része meg sem történt.
A legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészek döntöttek az aktacsomó lezárásáról. Ez a döntés megtámadható a bíróságon. Teodor Marieș, a forradalom áldozatainak emlékét ápoló egyesület vezetője közölte, hogy élni fognak ezzel a lehetőséggel, és a bírósághoz fordulnak.
A mintegy ezer halálos áldozatot és több mint 3 ezer sebesültet követelő forradalom 1989. december 16. kezdődött Temesváron, majd kiterjedt Bukarestre és több romániai nagyvárosra, és ennek nyomán bukott meg Nicolae Ceaușescu volt kommunista diktátor.
A legfőbb ügyészség közleménye szerint eredetileg több mint 4500 büntetőjogi per indult a forradalomkor történt eseményekkel kapcsolatban. Végül a katonai ügyészségek 112 aktában összesen 275 személy ellen emeltek vádat.
Az ügyészek úgy értékelték, hogy 1989. december 16. és 22. között - amíg Ceaușescu hatalmon volt -, a karhatalmi erők keményen megtorolták a Ceaușescu-ellenes felkelést, majd a volt kommunista vezető elmenekülése után hatalmi űr és káosz keletkezett. Így a katonaságot irányítók - magyarázzák az ügyészek - sokszor nem tudtak egymás parancsairól, ezért előfordult, hogy különböző katonai alakulatok egymásra nyitottak tüzet azt feltételezve, hogy a túlsó oldalon ellenforradalmi erők állnak, amelyek a diktátornak a hatalomba való visszatérését akarják.
Marieș bejelentette, hogy Klaus Johannis államfőtől kérik, vállaljon közvetítői szerepet, amire szerinte lehetőséget teremt az alkotmány. Megállapította, hogy Traian Băsescu korábbi elnök megtette ezt. Băsescu mandátuma idején a nyilvánosság előtt többször felszólította a főügyészt, vizsgálja ki a forradalomkor történt eseményeket.
România Curată/Maszol
maszol.ro
2015. november 30.
Kommunizmust idéző román ünnep Váradon
Kommunista címerrel ellátott román zászlót tűztek ki egy nagyváradi postahivatal bejárata mellé – jelezte olvasónk, aki szombaton fényképeken is megörökítette a manapság nem mindennapos látványt.
Váradi olvasónk szerkesztőségünkhöz eljuttatott üzenetében szóvá tette, hogy „a románság így készül nemzeti ünnepükre, miközben a mi lobogóinkat jogerősen reklámlobogóknak tekinti.”
„Két napja szépen lobog Nagyvárad egyik legnagyobb sugárútján a kommunista zászló, és a hatóság semmit sem tesz, de a székely zászló 30 percet sem loboghatott nyugodtan” – áll váradi olvasónk üzenetében.
Amint arról szeptemberben beszámoltunk, Valentin Todiraşcu független szenátor olyantörvénytervezetet dolgozott ki, amely büntetné a kommunista jellegű szervezetek, jelképek és cselekedetek népszerűsítését is.
A politikus arra a jogszabályra hivatkozik, amely a fasiszta jellegű szervezeteket, illetve a fasiszta személyiségek kultuszát tiltja, és leszögezi: a kommunista ideológia semmivel sem kevésbé elítélendő, mint a fasizmus, ezért egyenlő jogi besorolás szükséges.
A román képviselőház idén nyáron tiltotta be a legionárius és vasgárdista jelképek használatát egy törvénymódosítás elfogadásával. A Klaus Johannis államfő által kihirdetett jogszabály értelmében akár börtönbüntetéssel is sújthatják a háborús bűnösök, illetve a népirtás vádjával elítéltek emlékét ápoló személyeket.
Mivel Romániában hivatalosan betiltották Nicolae Ceauşescu kultuszát – 1989. december 25-én népirtás vádjával ítélte el a rögtönítélő katonai bíróság –, így a törvény értelmében büntethető a mai napig népszerű kommunista diktátor dicsőítése.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)
2015. november 30.
A politika belülről: Kelemen Hunorral a Colectivtől Párizsig
Hogyan zajlik egy egyeztetés Băsescuval, illetve Johannisszal? Megszabadulunk-e a székelyföldi prefektusoktól, és mi köze ennek Csekéhez? Biztonság vagy szabadság?
Két, az ország és Európa sorsát meghatározó tragédia következményeiről beszélgetett Kelemen Hunorral Balázsi-Pál Előd A politika belülről című műsor friss kiadásában. A politika miértjeire és hogyanjaira válaszokat kereső műsor hétfőn, november 30-án 21.35-től nézhető meg az Erdély TV-n, kedden, december 1-jén délután hallgatható meg az Erdély FM-en, kivonata pedig alább olvasható a Transindexen.
Szükségszerű volt-e Ponta lemondása?
Kelemen Hunor szerint a Colectiv tragédiáját követően az embereket a szolidaritás, a felháborodottság és a politikai osztályból való kiábrándultság vitte utcára először, majd megjelentek és megpróbáltak hangadóvá válni a huszonöt éve a politikából élő civil társadalmi szervezetek, illetve ultrák és más csoportok is megpróbáltak rákapaszkodni a tüntetésekre.
„Azt tudjuk, hogy Victor Ponta már készült, várta, hogy abbahagyja a kormányzást, és ez egy olyan pillanat volt, amikor emelt fővel tudott kilépni a kormányzásból, illetve az egész kormány lemondásával vállalta azt a felelősséget, amelyet normális körülmények között nem biztos, hogy a miniszterelnöknek kellene vállalnia.” Az RMDSZ elnöke szerint a társadalomban felgyűlt feszültségből ki lehetett volna engedni, ha például az 5. kerület polgármestere lemondott volna a tragédia másnapján, a belügyminiszter pedig lemondhatott volna két héttel korábban, a kordonját felvezető motoros halála miatt.
Hogyan lehet meghallani az utca hangját?
„A tüntetésekre nem megyek ki ilyen esetben. Nem ott, és nem akkor kell meghallani az utca hangját. Én emberek közt járok nap mint nap. Olyan csoda, üzenet nem fogalmazódik meg, amit én az elmúlt esztendőkben ne hallottam volna azoktól az emberektől, akikkel én nap mint nap szóba állok. Ezért én egy percig sem gondolom úgy, hogy ne hallanám az utca hangját, vagy elszakadtam volna a társadalomtól” – mondta Kelemen annak kapcsán, hogy az államfő az irodájában akarta hallani az utca hangját. Hozzátette: értékelte Johannis gesztusát, hogy ki is ment a tüntetők közé.
Hogyan zajlottak a tárgyalások Băsescuval, és hogyan zajlanak Johannisszal?
Klaus Johannis tisztségbe kerülése óta az államfői egyeztetések intézményes kerete és formai része is teljesen megváltozott – mondta el az RMDSZ elnöke. „Băsescunak az volt a stílusa, hogy egymástól jó messze lévő fotelek voltak, a terem egyik szélén ült ő, a másik oldalon ültek a meghívottak, és közöttük hatalmas távolság volt. Nem egy emberi kapcsolat volt, ez nem volt lehetséges a távolság miatt, és ez nagyon intézményessé, formálissá tette a találkozást. A hangulat viszont nagyon oldott volt, mert olyan volt Băsescu: néha viccelt, néha nem viccelt, ha feldühödött, akkor sokkal inkább hangot adott az érzelmeinek.
Klaus Johannis ezen úgy változtatott, hogy egy asztal körül ülünk, karnyújtásnyira egymástól, egymással szemben, egymás arcát, szemét látjuk, viszont az egyeztetés hangulata sokkal németesebb, és nincs mellébeszélés. Abban, ami a zárt ajtók mögött zajlik, nincsen semmi titok: elmondja mindenki a véleményét, esetleg felteszünk kérdéseket egymásnak, ha úgy érezzük, kérdeznünk kell, és választ várunk. Ezek a találkozók rövidek, 30-35 percesek.
Az én tapasztalatom az, hogy Johannis keveset beszél, de egészen pontosan tudja, hogy mit akar. Amikor valamiről azt mondja, hogy ezt ő így szeretné, ő így döntött, akkor onnan nincsen se balra, se jobbra, se hátra, sem más irányba semmiféle lehetőség elmozdulni: ő azon végig fog menni. Ezt mindig az utolsó precben mondja ki, soha nem ezzel indít, de azt látni kell, hogy ha ő valamit eldöntött, akkor már nem hajlandó változtatni a döntésén” – mesélte Kelemen.
A kormányalakításról
„Dacian Cioloș az az erdélyi típusú ember, aki nem locsog sokat. Elmondja, mit gondol, meghallgatja a partnerét, illetve ha van közöttünk vita, akkor azt normális hangnemben meg lehet vele beszélni. Rendkívül fontos emberi kvalitásnak tartom ebben a pozícióban, hogy nemcsak meghallgat, hanem a véleményedre is kíváncsi, és elmondja az ő véleményét is.”
„Volt a miniszterelnöknek egy olyan szándéka, hogy a régi kormányból két embert továbbvigyen, az egyikkel – Bogdan Aurescu volt külügyminiszterrel – kapcsolatosan mi nagyon súlyos és határozott kifogásokat emeltünk, a másik személlyel kapcsolatosan a liberálisok emeltek kifogást, így aztán mindkettőről lemondott – az egyikről miattunk, a másikról a liberálisok miatt.”
Miért kezdett a sajtó arról beszélni, hogy Cseke Attila miniszter lesz?
„Amikor én élesen elmondtam a véleményem a volt külügyminiszterről, a következő pillanatban beindult egy nagyon erőteljes RMDSZ-ellenes hangulatkeltés az Antena 3-on és a Realitatea TV-n. A szándék az volt, hogy olyan RMDSZ-ellenes hangulatot keltsen, hogy nehogy már magyar legyen a kormányban. Soha fel nem merült, hogy ebbe a kormányba Cseke Attila bemehetne, nem is kérték tőlünk, nem is javasoltuk. Cseke Attilának épp azon a hétvégén volt az esküvője, tehát neki volt fontosabb dolga is. Egyértelműen azoknak volt érdeke egy magyarellenes hangulat keltése, akik nem akarják soha, hogy magyar ember legyen a kormányban, illetve az én Aurescuval kapcsolatos véleményem után a hozzá szorosan kötődő csoportból érkezett a támadás.”
Megszabadulunk-e a székelyföldi prefektusoktól?
„A prefektusokkal kapcsolatosan ne legyenek illúzióink. A prefektus a kormányt képviseli, többnyire a volt belügyminisztertől vagy a hadügyminiszertől kapták az utasítást, nem a saját fejük szerint jártak el. A prefektusokat előbb-utóbb le fogják váltani, csak egy ilyen szakértői kormánynak ehhez több időre van szüksége, mint a politikai pártoknak. A kormányt megyei szinten képviselő első embert nem fogja megtartani egy kormány, ha nem akar vele dolgozni, és ezt el kell fogadni.”
Európa szeptember 11-e lesz-e Párizs?
„Az biztos, hogy Európa nem lesz olyan Párizs után, mint előtte volt. El kell indítani a vitát olyan fontos kérdésekről, amelyekre nincs sok idő, de választ kell adni. Egyenként az EU egyik tagállama sem tud választ adni ezekre a kérdésekre. Teljes mértékben egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a külső határokat meg kell védeni, és nem kell beengedni, csak azokat, akiknek a külső határon túl az élete veszélyeztetve van. Azt gondolom, ha egy európai uniós konstrukcióban egy politika entitásnak nem sikerül a külső határait megvédenie, akkor előbb-utóbb szétesik. Csak akkor tudjuk ezt a kérdést helyesen kezelni, ha elfogadjuk, hogy több Európai Unióra van szükség, és nem kevesebbre: erősebb integrációra van szükség, határvédelemben, külpolitikában, védelmi politikában, biztonságpolitikában, a szuverenitásból a tagállamok fel kell adjanak.”
„Fölmerül a kérdés: biztonság vagy szabadság – melyik a fontosabb? Azt gondolom, lesznek olyan intézkedések, kezdeményezések, amelyek akár úgy is értelmezhetőek, hogy az emberi jogokat, a szabadságjogokat bizonyos értelemben korlátozzák, és el kell döntenie Európának, hogy ehhez hogy viszonyul. Bizonyos mértékű korlátozás elfogadható egy ideig; biztonság nélkül nincs szabadság sem: ha meghaltál, nem lehetsz szabad.”
Transindex.ro
2015. december 1.
Johannis szerint új kezdetre van szükség a román politikában
Új kezdetre van szükség a román politikában, ezért 2016 az intézményekbe és pártokba vetetett bizalom újjáépítésének éve lehet – jelentette ki Klaus Iohannis román elnök az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Romániában kedden országszerte katonai parádékat és kulturális rendezvényeket tartottak. Ezen a napon ünneplik ugyanis az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlést, amelyen az erdélyi, a bánsági és a magyarországi románok kinyilvánították az általuk lakott területek és Románia egyesülését.
A román elnök a bukaresti katonai parádén vett részt, majd katonákat, valamint a Román Tudományos Akadémia több tagját tüntette ki. Ünnepi beszédében kifejtette, hogy meg kell őrizni a román politikai rendszer stabilitását, és újjá kell építeni az emberek bizalmát, mert csak a politika segítségével lehet megszabni az irányt, amely fele a társadalomnak haladnia kell.
Úgy vélte, Románia ma a demokrácia biztonságát nyújtja határain belül, a külföldi partnerei számára pedig kiszámíthatóságot szavatol. Iohannis szerint a demokratikus, állampolgári tudat mélyen meggyökerezett a román társadalomban, és Románia olyan demokrácia, amelyet állampolgárai tesznek erőssé.
Számos külföldi politikus köszöntötte Romániát, többek között John Kerry amerikai külügyminiszter, aki Barack Obama amerikai elnök nevében tolmácsolta Washington üzenetét. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Kerry kifejtette reményét, hogy Románia és az Egyesült Államok mostantól hosszú időre elmélyíti stratégiai partnerségi kapcsolatát.
MTI
Erdély.ma
2015. december 2.
Muzulmán figyelmeztetés
Léteznek Romániában olyan muzulmán imahelyek, amelyekben ismeretlen vallási eszméket hirdetnek, és amelyek nem kapták meg a Romániai Muzulmán Vallás Muftiátusának engedélyét – áll abban a közleményben, amelyet a muftiátus, valamint a Török-Muzulmán Tatárok Demokrata Szövetsége és a Török Demokrata Szövetség közösen adott ki az Európát fenyegető dzsihádista támadások kapcsán.
A szervezetek azt kérik a bukaresti kormánytól, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet miatt szenteljen nagyobb figyelmet azoknak a problémáknak, amelyekkel a romániai muszlim közösségnek kell szembenéznie, mivel azok az egész társadalom számára súlyos következményekkel járhatnak, ha kikerülnek az ellenőrzés alól. A közlemény rámutat: a gyanús vallási eszméket hirdető, engedély nélkül működő imahelyek jelentette problémára már korábban is felhívták a hatóságok figyelmét, és azt javasolják, hogy Románia kövesse Nagy-Britannia példáját, ahol bezárják azokat a muzulmán imahelyeket, ahol fundamentalista eszméket propagálnak. (Krónika)
VAKLÁRMA. Tegnap a bukaresti Alkotmány téri katonai parádé ideje alatt valaki azzal hívta fel a 112-es segélyhívó számot, hogy egy gázfegyverrel rendelkező férfi tartózkodik Klaus Johannis elnök közelében. A rendőrök és az őrző-védő szolgálat emberei azonosították azt a személyt, akire a telefonáló utalt, ám semmilyen fegyvert nem találtak nála. Később azonosították a telefonálót is, az ügyben pedig nyomozás indult, hogy kiderüljön, miként fordulhatott elő ilyesmi. (Mediafax)
FÖLDRENGÉSEK. Tegnap kétszer is mozgott a föld Romániában, előbb Kovászna, majd Buzău megyében. A háromszéki földrengés a Richter-skála szerint 2,5-ös fokozatú volt, és 96 km mélyen mérték 11 óra 25 perckor. Az idei év legnagyobb erősségű földmozgása a Richter-skála szerinti 4,9-es fokozatú volt, és márciusban Buzău megyében mérték. (Transindex)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 4.
NAPIRENDEN A SZÉKELYFÖLD KRIMINALIZÁLÁSA
Több mint ezer ember – a román nemzeti ünnepen megjelentek többszöröse – tüntetett Kézdivásárhelyen igazságot követelve a terrorizmus vádjával december elsején letartóztatott Beke István ügyében, illetve a háromszéki város becsületéért. A reggeli misén több erdélyi városban is hasonló célzatú imára szólították fel a híveket.
Itt tart ma nagyjából a romániai szervezett bűnözés és terrorizmusellenes igazgatóság nagy fogásának története, amely továbbra is polarizálja a romániai közvéleményt. A nagy hírtelevíziók által manipulált többség magyarellenes uszításába egyelőre alig keveredik néhány józanabb hang, holott két nappal az ominózus események után a hatóságok továbbra sem rendelkeznek más bizonyítékokkal, mint a letartóztatás pillanatában. Ezek pedig kimerülnek kettes, illetve hármas fokozatú pirotechnikai eszközök felsorolásában, szakemberek szerint csupa olyan játékszerben, amelyekben bármelyik stadionban „gyönyörködhetünk” a szurkolói előadás részeként.
Az azonnali viktimizálást derekasan elősegítették a romániai magyar pártok és közéleti szervezetek vezetőinek első körös nyilatkozatai is, akik a nekik szegezett mikrofonok nyomása alatt siettek elítélni a merényletkísérletet – amellyel gyakorlatilag elismerték annak kétségbevonhatatlanságát –, illetve elhatárolódni tőle. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete elnökének szándékai persze alapos tisztázásra várnak, a maihoz hasonló terrorfenyegetettségű időkben sosem lehet eléggé óvatosnak lenni. Csakhogy a terrorelhárításnak a román néplélekben legjobban rezonáló napra időzített rajtaütése több sebből is vérzik. A tárgyi bizonyítékok kifogásolhatósága, a vizsgálat jogi hiányosságai, az ügyvéd részvételének megtagadása, a család szerint több ügyvéd „lebeszélése” a nemzetbiztonsági hivatal emberei által ugyanis több gyanús pontot is azonosítanak, amelyek a Székelyföld megfélemlítése felé terelik az akció által keltett gyanút.
A távolságtartást megkövetelő elemző törekvés két feltételezést azonnal megfogalmaz: vagy valóban „valami” tervezettre foganatosított válaszlépéssel van dolgunk, vagy pedig megfélemlítő akcióval. Ha az előbbi, akkor is érthetetlen az a teszetoszaság, amellyel a hatóságok eljártak, hiszen hogyan babrálhat valaki észrevétlenül az utolsó pillanatig robbantási szándékon és eszközökön, de még inkább hónapokon át, feltéve, hogy igaz az állítás, miszerint október óta megfigyelik a kézdivásárhelyi férfit? A december elsejére időzített leleplezés azt látszik bizonyítani, hogy nem az akció lefülelése volt elsődlegesen fontos, hanem annak bizonyítása, hogy igenis létezik „székely terrorizmus”, és minden olyan tárgyi és lelki szimbólumot veszélyeztet, amelyet 1918. december elseje teremtett és jelent azóta is a románság számára. És ez nem jelent mást, mint a terrorelhárítás és biztonsági szolgálatok belpolitikai célokra való felhasználását.
Mindezt a feltételezést az esemény „környezete” is erősíteni látszik. A húszezer lakosú, hatalmas többségében magyar identitású Kézdivásárhelyen az 1989. decemberi sorsfordító események óta a legnagyobb katonai-csendőri felvonulás zajlott az idei nemzeti ünnepnapon. Párhuzamosan a megyeszékhely Sepsiszentgyörgyön leplezetlenül ellenséges, magyarellenes szlogeneket harsogó felvonulást tartottak a nemrég pártként is bejegyzett csoportosulás, az Új Jobboldal szervezésében annak ellenére, hogy a beharangozott eseményre a város vezetősége megfelelő ellenlépéseket kért a rendfenntartó szervektől. Főleg, miután tavaly ugyanennek a szervezetnek a tagjai által skandált „Ki a magyarokkal az országból!” rigmusok elhangzását az ügyészség a videofelvételek ellenére sem ítélte bizonyítottnak s így büntetendőnek.
A történések a székelyföldi autonomista mozgalom elleni stratégiaváltás egyértelműségét jelzik. Az Európát elborító terrorhullám, illetve fenyegetettség „melegágyát” felhasználva az önrendelkezési törekvések kriminalizálását s ezzel a nemzetközi közvélemény előtt annak szalonképtelenné való nyilvánítását célozzák. A december elsejei rajtaütést e stratégia eszközeinek kipróbálásaként is kezelhetjük, valamint annak teszteléseként, miként reagál a román közvélemény egy hasonló forró „témafelvetésre”.
Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a várakozásoknak megfelelően – és bizonyos mértékig érthetően – hisztérikusan. Egyfajta próbálkozás is ez a bukaresti lokáltűz utáni kormányomlást kikényszerítő utcai politizálás normalitást követelő „veszélyének” ellensúlyozására. Kíváncsian és némi szorongással várjuk, az adott körülmények között mekkora súlya lesz a demokrácia értékeinek piacán Klaus Johannis államelnök általánosan szépelgő retorikájának, valamint a Ciolos-kormány demokrácialendületének.
Csinta Samu
magyaridok.hu
2015. december 8.
Kitartóan ellenzi Románia a kvótarendszert
Románia továbbra is ellenzi a migránsoknak az uniós tagállamok közötti elosztására vonatkozó kvótarendszert- jelentette ki kedden Dacian Ciolos román miniszterelnök.
A kormányfő erről kedden nyilatkozott a román parlament európai ügyek szakbizottságában, ahol ismertette mandátumát, amellyel képviselni fogja Romániát a december 17. és 18. sorra kerülő EU állam- és kormányfők tanácskozásán.
Romániát rendszerint az elnök képviseli az Európai Tanács ülésén, de Klaus Iohannis államfő most Ciolost bízta meg ezzel a feladattal.
ománia szeptemberben az európai uniós belügyminiszteri fórumon Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt a kötelező kvótarendszer ellen szavazott.
A parlamenti szakbizottság nagy többséggel hagyta jóvá a kormányfő megbízatását. Ana Birchall képviselő úgy nyilatkozott, hogy 28-an támogatták a Ciolos által bemutatott álláspontot, ketten ellene szavaztak egy tartózkodás mellett. A Mediafax román hírügynökség szerint ez azt jelenti, hogy a parlament két házának együttes üléséenk már nem kell megvitatnia a kérdést, és nem kell külön bizalmat szavaznia Ciolosnak.
Ciolos közölte, hogy az EU-csúcson a migráció mellett a terrorizmus elleni harc, valamint a gazdasági és monetáris unió megerősítése is terítéken lesz. Rámutatott: a fő téma a migráció lesz, amely az EU-nak egyik fontos próbája, ugyanis az európai közösségnek nem csak szolidaritásról kell bizonyságot tennie, hanem bizonyítania kell, hogy a kényes kérdésekben is képes dönteni.
Úgy vélte, Brüsszel intézkedései eddig többnyire a migráció következményeinek kezelésére irányultak, és kevésbé az okokra. Románia továbbra is szorgalmazza, hogy Brüsszel a migráció okaival is foglalkozzon, és találjon megoldásokat a jelenség ellenőrzésére. Hangsúlyozta, a migránsok állandósított elosztási rendszere nem oldhatja meg a probléma okait, hanem csak a következmények kezelésére alkalmas.
Klaus Iohannis elnök korábban a menekültkérdésben az Európai Unió külső határai megerősítésének és a szíriai béke megteremtésének szükségességét hangoztatta.
Ősszel Victor Ponta akkori miniszterelnök kormányát bírálták egyes román politikusok és a román média egy része, amiért Bukarest Magyarország oldalán szavazott az uniós belügyminiszteri tanácskozáson a kvótarendszerről.
MTI
Erdély.ma
2015. december 9.
Sepsiszentgyörgyön is tüntettek
Mintegy kétszázan gyűltek össze tegnap Sepsiszentgyörgy főterén, hogy a kézdivásárhelyi Beke István Attila szabadon bocsátását követeljék, illetve tiltakozzanak a titkosszolgálatok és a román média manipulációja, hazugságai ellen.
Az épülő főtéren összegyűltek közül többen székely zászlóval érkeztek, kék-arany karkötőt viseltek, néhányan csillagszórót gyújtottak. A politikusokat MPP-s vezetők, volt és jelenlegi néppártosok képviselték, RMDSZ-es vezető nem volt jelen az eseményen.
Az akciót A Magyarság Megmaradásáért Szövetség nevében kezdeményező Bedő Zoltán röviden ismertette a megmozdulás célját: a román hatalom packázásai ellen tüntetünk, azt üzenjük, hogy nem félünk, nem lehet megfélemlíteni bennünket, az igazság mellett kiállunk. Ma Bekét viszik el, holnap bárkire sor kerülhet – figyelmeztetett. A románságnak is üzent: ne dőljenek be a médiából áradó uszításnak, fogjunk össze az igazságért, és vessünk véget a gyűlöletnek, amit sötét erők, a Securitate utódszervezetei szítanak, hogy a zavarosban folytathassák üzelmeiket, és eltereljék a lakosság figyelmét a gazdasági gondokról, arról, hogy mintegy ötmilliónyian az ország határain kívül kénytelenek megélhetést keresni, valamint a korrupcióról, ami a hatalmi köröket behálózza. Bedő ismertette a felvonulás útvonalát is – ezen módosítani kellett, ugyanis a Román Hírszerző Szolgálat előtt nem szabad tüntetni –, a tömeg a Kézdivásárhelyen immár több mint egy hete zajló tüntetésekről ismert jelszavakat skandálva a Kossuth Lajos utcán menetelt, majd a prefektúránál állt meg, végül a törvényszék épülete elé vonult. Beke Isti ártatlan, Székelyföld, csatlakozz!, Hol a bomba?, Hazudik a SRI, Hazug román média, Korrupt román hatalom, Igazságot akarunk!, Aki magyar, velünk tart!, Engedjétek szabadon!, Terrorista SRI – skandálták a résztvevők. A felvonulást rendőrök, csendőrök biztosították, átmenetileg lezárták a forgalmat azokon a szakaszokon, ahol vonultak a tüntetők.
A főtérre visszaérve imával, a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult a tüntetés, amely a kezdeményezők szerint mostantól naponta zajlik majd Sepsiszentgyörgyön is, gyülekező 16 órakor a főtéren. Engedélyt egyelőre e hét végéig kaptak, de jövő hét elején újabb kérést nyújtanak majd be – közölte Bedő.
A hetedik nap Kézdivásárhelyen
Tegnap délután folytatódott a tüntetés Kézdivásárhelyen. A több száz fős tömeg a megszokott útvonalon – Gábor Áron tér, rendőrség, bíróság, ügyészség és főtér – vonult végig, és a lapunkban már többször is közölt jelszavakat skandálta. Miután visszatértek a főtérre, a Gábor Áron-szobor mögötti pódiumon Bíró Levente tanító, Németh Loránd Csaba állatorvos, Tódor Előd képzőművész és Beke Ernő szólt az egybegyűltekhez, majd Németh Loránd Csaba felolvasta azt a magyar és román nyelven megírt petíciót, amelyet Klaus Johannis államelnöknek, Dacian Cioloş kormányfőnek és a két házelnöknek juttatnak el. Az ügyvédi kiadások fedezésére a múlt héten elkezdődött gyűjtés ezen a héten is folytatódik, és a Beke István Attila szabadon bocsátása céljából kezdeményezett aláírásgyűjtés is elkezdődött. A tegnapi tüntetés szokás szerint a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
A bukaresti táblabíróság lapzártáig még nem tűzte napirendre a Beke István Attila előzetes letartóztatása ellen benyújtott fellebbezési kérést. (iochom)
Ezer lej adomány
Néhány óra alatt közel ezer lej gyűlt össze azon az adománygyűjtő akción, amelyet a Háromszéki Közösségi Alapítvány kezdeményezett az igazságtalanul meghurcolt Beke István Attila perköltségeinek fedezése és hazahozatala érdekében – tájékoztatott Bereczki Kinga, a HKA elnöke. Mint mondta, az adományozók között volt olyan nyugdíjas, aki két-három lejt tudott felajánlani, de akadt olyan is, aki Brassóból utazott Sepsiszentgyörgyre csak azért, hogy ily módon fejezze ki szolidaritását.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 10.
Székelyföldi terrorvád: az RMDSZ tárgyalt az államfővel és a miniszterelnökkel
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Klaus Johannis államelnökkel és Dacian Ciolos kormányfővel folytatott tájékoztató beszélgetést a kézdivásárhelyi terrorvádról, és levélben tájékoztatta álláspontjáról az Európai Unió országainak bukaresti nagyköveteit. A szövetség csütörtöki közleménye szerint Kelemen Hunor a leghatározottabban visszautasította, hogy a román politika és média egyes képviselői a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani. „Komoly aggodalomra ad okot, hogy a kézdivásárhelyi történéseket az eljáró hatóságok nyomán a román média nagy része a kollektív bűnösség elve alapján tálalta. Ennek könnyen belátható eredménye lehet, hogy a jogos magyar követeléseket is veszélyként könyveli el a román társadalom" – idézett a nagyköveteknek küldött levélből az RMDSZ közleménye.
Az RMDSZ elnöke közölte, hogy az elmúlt napokban mind Klaus Iohannis államfőt, mind pedig Dacian Ciolos miniszterelnököt tájékoztatta a szövetség álláspontjáról, és mindketten osztották aggályait. Hozzátette, Románia vezetői megnyugtatták abban a tekintetben, hogy a történtek nem jelentenek irányváltást a romániai magyar kisebbséghez való viszonyulásban. „Ezért talán nem ok nélkül bízhatunk abban, hogy az elmúlt napok turbulenciái nyomán a román és a magyar közösség viszonya ismét normalizálódik" – hangoztatta Kelemen Hunor a nagyköveteknek szerdán eljuttatott levélben.
Az RMDSZ elnöke jelezte: a médiamanipuláció miatt tartotta fontosnak a tájékoztatást. Kitért azokra a súlyos torzításokra és manipulatív értelmezésekre, amelyek hosszú távon meghatározhatják többség és kisebbség viszonyát. Nehezményezte egyúttal azt is, hogy az illetékes hatóságok által még nem tisztázott ügyet a közéleti fórumokon azonnal összekapcsolták a párizsi terrorcselekményekkel, a sajtó pedig napokig a romániai magyarokra vonatkozó összeesküvés-elméletekkel volt tele. „A DIICOT eljárása és a kialakuló médiahisztéria nem maradt nyom nélkül a többségében magyarok lakta Kézdivásárhely közösségében sem. Az elmúlt napokban százak tüntettek folyamatosan Beke István szabadon bocsátása mellett és a média méltatlan támadásai ellen" – hívta fel az uniós diplomácia figyelmét az RMDSZ elnöke. Megerősítette. az általa vezetett érdekvédelmi szervezet elutasít mindenfajta, bármilyen irányból érkező szélsőséget, hiszen bebizonyosodott, 26 év alatt nem ezek határozták meg többség és kisebbség együttélését.
„A leghatározottabban visszautasítjuk azt, hogy a román politika és média egyes képviselői (…) a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani. Ez a fajta gondolkodásmód nemcsak hibás, hanem káros is. Képes lerombolni mindazt, amit az elmúlt negyed század során a román és magyar közösség közösen kialakított, mert aláássa a toleranciát és a társadalmi békét" – szögezte le tájékoztató levelében Kelemen Hunor.
MTI
Erdély.ma
2015. december 10.
Elviselhetetlen a bevándorlás szintje (David Cameron Bukarestben)
David Cameron brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia egy megreformált Európai Unió tagja szeretne maradni, de a „nettó bevándorlás” évi 300 ezer fős szintje tarthatatlan számára. A szigetország kormányfője tegnap Bukarestben járt, ahol Klaus Johannis államfővel, illetve Dacian Cioloş miniszterelnökkel találkozott.
Az elnöki hivatalban tartott közös sajtótájékoztatón Cameron kifejtette, maga is támogatja a polgárok szabad mozgásának elvét, elismeri, hogy a románok és más európaiak jelentősen hozzájárulnak a brit társadalom fejlődéshez, de megoldást kell találni arra, hogy csökkenjen az a nyomás, amely a migráció következtében nehezedik a brit szociális rendszerre. Johannisszal biztonsági kérdésekről és a migráció okairól is szót váltottak, egyetértve abban, hogy a legsürgősebb feladat megfékezni a konfliktusokat és enyhíteni a szegénységet, amelyek elűzik otthonaikból az embereket. Cameron szerint Románia és Nagy-Britannia nemcsak az EU-ban, a NATO-ban partnerek, hanem jó üzleti kapcsolatokat is ápolnak, együttműködnek az európai energetikai biztonság megerősítésében. Klaus Johannis rámutatott, hogy Cameron személyében tizenhat éve először érkezett brit kormányfő hivatalos látogatásra Romániába. Azt is hangoztatta, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó román állampolgárok kiválóan beilleszkednek az ottani társadalomba, amelynek adófizető polgáraivá váltak. Az államfő kifejezte reményét, hogy az EU-nak saját alapelveit tiszteletben tartva sikerül olyan megoldásokat találnia, amelyek a brit népszavazást az unióban maradás javára döntik el. Nagy-Britanniának az európai közösségben a helye, az unió és a szigetország is erősebb lesz, ha a britek a bennmaradás mellett döntenek – fűzte hozzá.
Az elnök köszönetet mondott Cameronnak az október 30-i bukaresti tűzvész sebesült áldozatainak kezelésében nyújtott segítségért. A brit kormányfő egyébként személyesen felkereste a hatvan emberéletet követelő tragédia helyszínét, és virágot helyezett el a belvárosi Colectiv Klubnál kialakított kegyhelyen.
A brit miniszterelnök Dacian Cioloş kormányfőt is tájékoztatta az EU megújítását célzó brit javaslatokról. Cioloş később egy sajtótájékoztatón annyit mondott ezekről: Románia nagyjából mindenben támogatni tudja London elképzeléseit, az uniós polgárok mozgási szabadságának esetleges korlátozását kivéve.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 10.
Kelemen a kézdivásárhelyi ügy manipulatív beállításáról beszélt Johannisszal, Cioloșsal és nagykövetekkel
A kézdivásárhelyi történések manipulatív beállítása kapcsán tájékoztatta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a hazai döntéshozókat és az uniós tagállamok nagyköveteit.
Kelemen a Klaus Johannis államelnökkel és Dacian Cioloș kormányfővel folytatott tájékoztató beszélgetését követően az Európai Unió tagállamai bukaresti nagyköveteinek címzett levelében ismertette a kézdivásárhelyi történésekkel kapcsolatos álláspontját. „Komoly aggodalomra ad okot, hogy a kézdivásárhelyi történéseket az eljáró hatóságok nyomán a román média nagy része a kollektív bűnösség elve alapján tálalta. Ennek könnyen belátható eredménye lehet, hogy a jogos magyar követeléseket is veszélyként könyveli el a román társadalom. Aggodalmainkról az elmúlt napokban alkalmam volt tájékoztatni az államfőt és a miniszterelnököt is, akik egyaránt osztották aggályainkat, azonban megnyugtattak abban a tekintetben, hogy a történtek nem jelentenek irányváltást a romániai magyar kisebbséghez való viszonyban. Ezért talán nem ok nélkül bízhatunk abban, hogy az elmúlt napok turbulenciái nyomán a román és a magyar közösség viszonya ismét normalizálódik”– hangsúlyozta Kelemen Hunor abban az angol nyelvű tájékoztató levélben, amelyet december 9-én, szerdán juttatott el az Európai Unió tagországai bukaresti nagyköveteinek a kézdivásárhelyi történések kapcsán.
Az RMDSZ elnöke a médiamanipuláció miatt tartotta fontosnak azt, hogy személyesen tájékoztassa az ügyről az uniós diplomáciai kirendeltségek vezetői. A tájékoztató levélben részletesen ismertette a december 1-jén kirobbant ügy eddig ismert adatait és a közvélemény által továbbértelmezett vonatkozásait. Kelemen Hunor nyomatékosan kitért azokra a súlyos torzításokra és manipulatív értelmezésekre, amelyek hosszú távon meghatározhatják többség és kisebbség viszonyát.
A szövetségi elnök ugyanakkor nehezményezte azt is, hogy az illetékes hatóságok által még nem tisztázott ügyet a közéleti fórumokon azonnal összekapcsoltak a párizsi terrorcselekményekkel, a sajtó pedig napokig a romániai magyarokra vonatkozó összeesküvés-elméletekkel volt tele. „A DIICOT eljárása és a kialakuló médiahisztéria nem maradt nyom nélkül a többségében magyarok lakta Kézdivásárhely közösségében sem. Az elmúlt napokban százak tüntettek folyamatosan Beke szabadon bocsátása mellett és a média méltatlan támadásai ellen” – hívta fel az uniós diplomácia figyelmét az RMDSZ elnöke, aki hangsúlyozta: az általa vezetett érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet elutasít mindenfajta, bármilyen irányból érkező szélsőséget, hiszen bebizonyosodott: 26 év alatt nem ezek határozták meg többség és kisebbség együttélését, így a hazai társadalom továbbra sem engedhet az ilyen jellegű hangulatkeltésnek.
„A leghatározottabban visszautasítjuk azt, hogy a román politika és média egyes képviselői egy egész közösséget bélyegezzenek meg, hogy a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani. Ez a fajta gondolkodásmód nemcsak hibás, hanem káros is. Képes lerombolni mindazt, amit az elmúlt negyedszázad során a román és magyar közösség közösen kialakított, mert aláássa a toleranciát és a társadalmi békét” – szögezte le tájékoztató levelében Kelemen Hunor. (közlemény)
Transindex.ro
2015. december 10.
Nyomot hagyni az időben
A háromszéki ember számára fontos a kultúra, ezért olyan vezetőket választ, akik számára a kultúra prioritást jelent. Ezért is jár ma Sepsiszentgyörgy jó úton, hogy kulturális nagyhatalom legyen Erdélyben – mondja Lakatos Mihály, aki idén szeptemberig a sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központnak volt az igazgatója.
– 2011 szeptemberétől 2015 őszéig a sepsiszentgyörgyi Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának vezetője volt. 2011 őszén azt nyilatkozta, hogy kis pénzből nagy focit szeretne játszani. Sikerült Szentgyörgyöt kulturális nagyhatalommá varázsolni?
– Szögezzük le először is, hogy a Puskás Öcsi-féle szállóige mögött nagy életbölcsesség lapul. Azt azonban rendszerint szem elől tévesztik, hogy ebben a szállóigében nem a „nagy pénz” a kulcsfogalom, hanem az, amelyik meg sem jelenik benne: a tehetség. Tehetség híján nagy pénzért sem tud senki nagy focit produkálni. Puskás ezt nyugodtan kijelenthette, de őutána bizony már elég kevesen… De mielőtt még az a benyomás keletkezne, hogy szerénytelenül az intézetvezetés Puskás Öcsijének képzelem magam, gyorsan pontosítanék: 2011-ben is arra gondoltam, hogy ha van elegendő kreativitás és merészség az emberben, akkor szerényebb eszközökkel is képes maradandót vagy legalább emlékezeteset alkotni. Más szóval: bíztam magamban, ami nem elítélendő tulajdonság, ha vezetői beosztást vállal az ember. Az önbizalom egyik pillére az volt, hogy a rendezvényszervezést húsz évvel korábban kezdtem, így már voltak némi ismereteim e téren, a másik meg, hogy a munkámból kifolyólag már korábban igen jó kapcsolatom alakult ki mind az anyaországi, mind a határon túli (nemcsak erdélyi) kulturális élet számos meghatározó szereplőjével. E kapcsolatrendszerben aztán nem is kellett csalódnom. Mindazonáltal Sepsiszentgyörgyöt nem én varázsoltam kulturális nagyhatalommá, s ha ma mutat efféle jeleket, akkor azt önmagának köszönheti. Ez nem udvariaskodás, semmi okom rá, nem akarok indulni a polgármesteri székért. Ez egy vegytiszta képlet eredménye: a szentgyörgyi, a háromszéki emberek számára fontos a kultúra, ezért olyan vezetőket választottak, akik számára a kultúra prioritást jelent. Ettől kezdve az út ki volt kövezve. A kultúra szerencsés csillagzatát csak erősítette az, hogy a helyi kulturális intézmények élére olyan fiatal, ambiciózus vezetők kerültek, akik akartak, mertek és tudtak tenni a térség kultúrájáért. És ehhez ötleteik is voltak. Egyszer mondtam is viccesen Antal Árpádnak, hogy valamikor úgy fogják számon tartani ezt az időszakot, mint Sepsiszentgyörgy fénykorát. De azt hiszem, ez nem vicc. Ennek a pezsgő életnek az én intézményem, mint az anyaország képviselője, egy sajátos színfoltja volt. Előzetes terveimnek mintegy nyolcvan százalékát sikerült megvalósítani. S ha a hátrahagyott, de már többé-kevésbé előkészített programok is megvalósulnak, ez a mutató fennebb is kúszhat. De számomra nem is a mennyiségi mutatók számítanak, hanem az, hogy sikerült-e nyomot hagynunk az időben. Bármilyen jó is egy rendezvény, a következő héten jön egy másik, és gyorsan feledteti az előzőt. Ez természetes. Ám ha sikerül olyat alkotnunk, ami átível az időn és összeköt bennünket az utánunk következő generációkkal, az már valami. Az egy olyan üzenet, ami a jövőben is visszhangzik. A négy évnyi programkavalkádban van néhány, amit mérföldkőként tartok számon: pl. a Siculicidium 250. című képzőművészeti pályázatunk nyomán keletkezett tematikus tárlat, hagyományos és digitális műalkotásokkal. Ez megmarad, és ötven–száz év múlva is tudni fogja az utókor, hogy korunk művészei hogyan vélekedtek a Siculicidiumról. De ilyen a Gábor Áron 200. című irodalmi pályázatunkra született egyfelvonásos színmű is, illetve az, hogy szívós munkával és némi anyagi támogatással sikerült áttörést elérnünk a Hamvas Béla-életmű tekintetében is: 2013 decemberében megjelent az első román nyelvű Hamvas-kötet, a Filosofia vinului. Amint az várható volt, a román értelmiség körében nagy sikert aratott a mű (külön öröm, hogy a Sepsiszentgyörgyön élő Hubbes László a fordítója!), és megnyitotta a kaput az életmű további darabjai számára is.
– A szentgyörgyi központ a bukaresti Balassi Intézet fiókjaként működik – hogyan kell elképzelni a két intézet közötti együttműködést?
– Az együttműködés a lehető legegyszerűbb módon történik: közös programokat tervezünk, „kölcsönadunk” egymásnak produkciókat (a költségek is megoszlanak így, és az előadók érdeke is az, hogy ha kiutaznak Romániába, minél több helyen tudjanak fellépni), minden úton-módon segítjük egymást. Az érdekek és a központi előírások is ezt diktálták számunkra. Az már csak ráadás, hogy Kósa Andrással emberileg is jó, baráti kapcsolatot ápoltunk. A munkamegosztás szerint a bukaresti intézet elsődleges célcsoportja a román nagyközönség és a román kulturális élet szereplői, míg a sepsiszentgyörgyi fiókintézeté az erdélyi magyar közösség és kultúrája. Ez természetesen nem jelent merev elhatárolást, ha lehetőség nyílt rá (márpedig nyílt), mindketten bekalandoztunk egymás „felségvizeire”. A bukaresti intézet számos programot bonyolított Erdélyben, mi román nyelvű Hamvas-művet jelentettünk meg, vagy román–magyar írótábort szerveztünk Árkoson. Sőt, kezdeményeztük, hogy közel fél évszázados kihagyás után kétkötetes román nyelvű antológiában juttassuk el a kortárs magyar irodalom értékeit a román olvasókhoz. Egy vers- és egy prózakötetről van szó. Az ehhez szükséges pénzt is elnyertük az NKA-tól, de a teljes körű megvalósításra már nem maradt időm. Bízom benne, hogy a bukarestiek valóra váltják ezt az álmomat… Úgy hiszem, a magyar–magyar kulturális kapcsolatokat is sikerült fejleszteni, hiszen számos olyan előadót hívtunk meg, aki korábban egyáltalán nem járt Erdélyben. Arra is hangsúlyt fektettem, hogy olyan műhelyek, alkotók is eljöjjenek, akik annak ellenére, hogy valódi értékeket alkottak, nem feltétlenül tartoztak a kánonalkotók preferáltjai közé, mint pl. a Hitel, a Kortárs, a Műút című folyóiratok, vagy Temesi Ferenc, Ács Margit, Hász Róbert, Ferdinándy György és mások. Úgy vélem, sikerült ezáltal némileg árnyalni pl. a kortárs magyar irodalomról kialakult összképet. De először járt a Székelyföldön az egri Gárdonyi Géza Színház vagy a Harlekin Bábszínház társulata is. A magyar nemzet története című, három éven át bonyolított előadássorozat folyamán pedig jeles kortárs történészek egész sora fordult meg a Székelyföld középiskoláiban, és e fellépéseknek feltehetőleg még lesz hasznos utóélete.
– Szentgyörgy is pályázik az Európai Kulturális Főváros címre – mennyiben növelheti az esélyeit az a tény, hogy a városban működik egy ilyen kulturális intézet?
– Az biztos, hogy az intézet létét nem fogják a negatívumok közé sorolni… Amiként az is biztos, hogy nem ez lesz a döntő tényező. Ez év elején fordítottam le Klaus Johannis Pas cu pas című könyvét, amiből az derült ki számomra, hogy a komoly munka, a vonzó programkínálat és a jó kapcsolatok együttesen segíthetnek hozzá egy várost a cím elnyeréséhez. Mindhárom tényező egyformán nyom a latban, és együtt kilencven százaléknyi esélyt biztosítanak a sikerre. A fennmaradó tízet jelenti a csillagok szerencsés együttállása… Szerencsére, egy ilyen munka eredményei nem mennek veszendőbe akkor sem, ha a végső siker elmarad. A kapcsolat a várossal élő volt a korábbi években is, a szervezők rendszeresen megkerestek bennünket, akkor is, ha ezek nem mindig materializálódtak konkrét programokban. Ám azt elmondhatom, hogy egyetlen olyan programunk sem volt a négy év alatt, mely során ne működtünk volna együtt valamely városi vagy megyei intézménnyel. Azt hiszem, ezt nevezik szerves kapcsolatnak…
– S ha már Szentgyörgy – mennyire volt szerencsés Szentgyörgyön létrehozni ezt az intézményt? Miért nem Vásárhely vagy Kolozsvár?
– Az, hogy Szentgyörgyre került, nem szerencse kérdése. A viccbeli négy pszichológus állítólag csak úgy tud becsavarni egy villanykörtét, ha a körte is akarja. Nos, a háromszékiek nagyon akarták ezt az intézményt, így lett az övék, és nem másé. Azt tapasztaltam, hogy a háromszékiek – és itt döntően a polgárosult, az effajta jó hagyományokat továbbéltető rétegről van szó – kultúraszerető, igényes és öntudatos emberek. Nem tudom, máshol előfordult-e már, hogy a közönség a szünetben faképnél hagyja egy budapesti társulat „szórakoztató” előadását csak azért, mert nem felel meg az igényszintjének…? Világos, hogy az évtizedek alatt a Tamási Áron Színház igényes előadásain, a Gyárfás Jenő Képtár, a Magma, a Székely Nemzeti Múzeum, újabban az Erdélyi Művészeti Központ stb. tárlatain nevelődött közönségnek bármit nem lehet „lenyomni a torkán”. És ez jó jel. Azt jelenti, hogy Szentgyörgynek felnőtt közönsége van. Ezek után nem lehet kérdés, hogy jó helyen van-e az intézet ebben a városban. Ami Vásárhelyt és Kolozsvárt illeti, ott nemcsak a rendezvények hatása, hanem maguk a rendezvények is gyakran „látszottak”. A helyi (városi, megyei) kulturális intézményektől eltérően mi mindig is Székelyföldben, Erdélyben gondolkodtunk. Fehér hollónak számít az a program, amelyet csak egy helyszínen mutattunk be. A magunk ereje szerint tehát bővítettük a Kárpát-medencei magyar kulturális teret, ha teljessé tenni nem is tudtuk. A Székelyföldön kívül voltak programjaink Brassóban, Nagyszebenben, Zilahon, de még Szilágycsehben is. Egy kétszemélyes intézmény esetében ez sem elhanyagolható teljesítmény.
– Négy év intézményvezetőként, de mégis a kultúra, az irodalom közelében: mennyire volt inspiráló saját alkotói énjére, sikerült-e Szentgyörgyön a prózának, a drámának is teret szentelni?
– Ez a munka a kreativitásról szól. Itt nincs rutin, nincs sorozatgyártás. Minden program, minden előadó más, mint az előző vagy a rákövetkező, egyéniséged más-más oldalát veszi igénybe, s neked rá kell hangolódnod, valamennyire bele kell ásnod magad minden témába, legyen az irodalom, sport, gasztronómia vagy építészet. Nem ültetheted ki a vendégedet a közönség elé, azzal, hogy mondja el, mit csinál, mert te nem értesz hozzá. Előtanulmányokat kell folytatni, szövegeket kell írni, kérdéssorokat összeállítani, úgy, hogy a színvonal se szenvedjen csorbát. Aztán le kell vezetni a műsort. Igen gyakran én láttam el a moderátori, műsorvezetői szerepkört is, de nem ritkán egész műsorok forgató- és szövegkönyvét magam írtam meg. És ez – hadd mondjam „pestiesen” – „leszívja az energiáidat”. Talán ennek is tudható be, hogy a négy év alatt mindössze három-négy vers, néhány műfordítás és nyolc-tíz tanulmány született a tollamból.
Demeter Zsuzsa
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2015. december 11.
Ki az utcán, ki a tárgyalóasztalnál
Olyan önkéntelen munkamegosztás kezd kibontakozni az erdélyi magyar társadalomban a kézdivásárhelyi Beke István Attila letartóztatása nyomán kialakult, igencsak kedvezőtlen helyzetben, amelyre bizony máskor is szükség volna, és amelyet jó volna tervezetten, előre leszögezett és mindenki által elfogadott stratégia mentén folytatni.
Kézdivásárhelyen és immár Sepsiszentgyörgyön is naponta tüntetnek Beke István Attila szabadon engedéséért és a példátlan manipulációs, magyarellenes kampány ellen. Felrázta az eset a közösséget, és újult erővel irányítja rá mindannyiunk figyelmét a titkosszolgálati diverziók veszélyére, az állami hatóságok túlkapásaira, a központilag vezényelt magyarellenes kampányokra – jó volna, ha minderre nem visszavonulás, beletörődés, félelem volna a válaszunk, hanem közösen keresnénk azokat a megoldásokat, amelyekkel semlegesíteni tudjuk ezeket.
De lám, felmerült a téma önkormányzati testületekben, például Kovászna Megye Tanácsának tegnapi ülésén, helyi képviselőink, vezetőink felszólalása olyan tekintetben is hasznos lehet, hogy talán csökkentheti az elmúlt időszakban csak növekvő szakadékot választó és választott között. Igen fontos mozzanata a történetnek az, amiről tegnap tájékoztatott hírlevelében az RMDSZ: Kelemen Hunor Klaus Johannis államelnökkel és Dacian Cioloş miniszterelnökkel tárgyalt a kézdivásárhelyi terroristavádról, de az uniós államok bukaresti nagyköveteivel is levélben ismertette a helyzetet, kifogásolva a magyarság kollektív megbélyegzését. Ráadásul pozitívumként könyvelhetjük el, hogy az államfő és a miniszterelnök egyaránt úgy nyilatkozott: a történtek nem jelentenek irányváltást a magyar közösséghez való viszonyulásban. Egyébként az is beszédes, hogy az elmúlt másfél hét során sem a kormány, sem az államelnöki hivatal nem reagált a terrorvádra – a szociáldemokraták uralma alatt ilyen visszafogottságra aligha számíthattunk volna, sokkal valószínűbb, hogy Ponta és csapata tovább hergelte volna a közvéleményt a magyarság ellen. Úgy tűnik tehát, mindenki teszi a maga dolgát – a román véleményformálók egy része is szövetségesünkké vált, de elférnének még a sorban a más esetekben oly bősz erdélyi magyar emberijog-védők is, elvégre mégiscsak rendőrállamot idéző intézkedéseknek vagyunk szemtanúi, és az például ez idáig nem sokakban merült fel, hogy milyen alapon hallgatják le magánszemélyek telefonbeszélgetéseit, kiket, miért és miként követ figyelemmel a titkosszolgálat 26 évvel azon rendszer bukása után, amelyben az állampolgárok megfigyelése az elnyomó hatalom egyik legfőbb eszköze volt.
A legfontosabb azonban talán most az volna, hogy energiáinkat ne egymás elleni civódásra, viszályra pazaroljuk. Ki az utcán tüntet, ne a tárgyalóteremben levőket hiányolja vagy szidja, ki pedig az ország vezetőivel beszélget vagy a nyugati államok nagyköveteit tájékoztatja a helyzetről, ne feledkezzék meg az igazságért tüntetőkről.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 11.
„Terrorügy”: súlyos torzítások és manipulatív értelmezések
Vizsgálati fogságban marad a merényletkísérlettel gyanúsított Beke István a legfelsőbb bíróság döntése értelmében. Ügyvédje a döntésről a sajtóból értesült, az indoklást nem kapta meg. Az RMDSZ elnöke az államfővel és a miniszterelnökkel is egyeztetett az ügyben.
A legfelsőbb bíróság elutasította szerdán este a merényletkísérlettel gyanúsított Beke Istvánnak az előzetes letartóztatás ellen beterjesztett fellebbezését – közölte a Mediafax hírügynökség. A jogerős döntés értelmében a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi elnöke harminc napig mindenképpen vizsgálati fogságban marad.
Dragoş Cristian Lică, Beke István ügyvédje csütörtökön a Krónikának elmondta, a döntésről a sajtóból értesült, az indoklást nem kapta meg, az erre vonatkozó értesítést pedig az intézmény honlapján sem tették közzé.
„Ilyesmi nem történt eddig velem az ügyvédi karrierem során. Egyébként egy héttel korábban kikértem a nyomozati anyagot az ügyészségtől, hogy megfelelőképpen előkészítsem a védelmet, de az iratcsomót csak szerdán, a legfelsőbb bíróság tárgyalása előtt bocsátották rendelkezésemre” – mondta Dragoş Cristian Lică. A Krónika kíváncsi volt a jogász szakmai véleményére az üggyel kapcsolatban, mint ahogy arra is, mivel magyarázható, hogy a merénylet előkészítésével gyanúsított Beke állítólagos cinkosait nem vették őrizetbe. Dragoş Cristian Lică azt mondta, erről majd a bírósági tárgyaláson fogja kifejteni a véleményét.
Dragoş Cristian Lică nem tartja korrektnek, hogy a központi sajtó negatív színben igyekszik feltüntetni HVIM-et, és nem tesz említést az ifjúsági szervezet karitatív tevékenységeiről. „Eljön annak is az ideje, hogy a védencem megadja a választ mindazokra a kijelentésekre, melyek az üggyel kapcsolatban elhangzottak” – tette hozzá a brassói ügyvéd.
Ezzel egy időben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Klaus Johannis államelnökkel és Dacian Cioloş kormányfővel folytatott tájékoztató beszélgetést a kézdivásárhelyi terrorvádról, és levélben tájékoztatta álláspontjáról az Európai Unió országainak bukaresti nagyköveteit. A szövetség csütörtöki közleménye szerint Kelemen Hunor a leghatározottabban visszautasította, hogy a román politika és média egyes képviselői a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani.
„Komoly aggodalomra ad okot, hogy a kézdivásárhelyi történéseket az eljáró hatóságok nyomán a román média nagy része a kollektív bűnösség elve alapján tálalta. Ennek könnyen belátható eredménye lehet, hogy a jogos magyar követeléseket is veszélyként könyveli el a román társadalom” – idézett a nagyköveteknek küldött levélből az RMDSZ közleménye. Az RMDSZ elnöke közölte, az elmúlt napokban mind Klaus Johannis államfőt, mind pedig Dacian Cioloş miniszterelnököt tájékoztatta a szövetség álláspontjáról, és mindketten osztották aggályait. Hozzátette, Románia vezetői megnyugtatták abban a tekintetben, hogy a történtek nem jelentenek irányváltást a romániai magyar kisebbséghez való viszonyban. „Ezért talán nem ok nélkül bízhatunk abban, hogy az elmúlt napok turbulenciái nyomán a román és a magyar közösség viszonya ismét normalizálódik” – hangsúlyozta Kelemen Hunor a nyaköveteknek szerdán eljuttatott levélben.
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a médiamanipuláció miatt tartotta fontosnak a tájékoztatást. Kitért azokra a súlyos torzításokra és manipulatív értelmezésekre, amelyek hosszú távon meghatározhatják többség és kisebbség viszonyát. Nehezményezte ugyanakkor azt is, hogy az illetékes hatóságok által még nem tisztázott ügyet a közéleti fórumokon azonnal összekapcsolták a párizsi terrorcselekményekkel, a sajtó pedig napokig a romániai magyarokra vonatkozó összeesküvés-elméletekkel volt tele.
„A főügyészség szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyosztálya (DIICOT) eljárása és a kialakuló médiahisztéria nem maradt nyom nélkül a többségében magyarok lakta Kézdivásárhely közösségében sem. Az elmúlt napokban százak tüntettek folyamatosan Beke István szabadon bocsátása mellett és a média méltatlan támadásai ellen” – hívta fel az uniós diplomácia figyelmét az RMDSZ elnöke, aki hangsúlyozta: az általa vezetett érdekvédelmi szervezet elutasít mindenfajta, bármilyen irányból érkező szélsőséget, hiszen bebizonyosodott: 26 év alatt nem ezek határozták meg többség és kisebbség együttélését.
„A leghatározottabban visszautasítjuk azt, hogy a román politika és média egyes képviselői (...) a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani. Ez a fajta gondolkodásmód nemcsak hibás, hanem káros is. Képes lerombolni mindazt, amit az elmúlt negyedszázad során a román és magyar közösség közösen kialakított, mert aláássa a toleranciát és a társadalmi békét” – szögezte le tájékoztató levelében Kelemen Hunor.
A háromszéki politikusok eközben a bizonyítékok felmutatását sürgetik a kézdivásárhelyi „terrorügyben”, valamint sepsiszentgyörgyi zászlócsere kapcsán. A Kovászna megyei önkormányzat csütörtöki ülésén napirend előtti felszólalásában Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) tanácsosa kijelentette, furcsának találja, hogy a megyei közrendészeti hatóság (ATOP) legutóbbi ülésén a prefektúra képviselője nem kívánta napirendre tűzni a két Kovászna megyei incidens megvitatását. Az ATOP ülésen szintén résztvevő Sabin Calinic szociáldemokrata tanácsos kifejtette: a rendőrség állítása szerint a sepsiszentgyörgyi ismeretlen katona szobra melletti zászló levételéről léteznek felvételek, ám ezek nem nyilvánosak, ezért nem mutatták be a testületnek sem.
Tamás Sándor megyei tanácselnök azzal kezdte beszédét, hogy az RMDSZ minden szélsőséges megnyilvánulást elítél, de elfogadhatatlannak tartja, hogy a sajtó egy része „egy feltételezett cselekvésre hivatkozva kollektíven terroristának bélyegezze meg Székelyföld lakóit”. „Elítélem Csibi Barnát, aki felgyújtotta Csíkszeredában az Avram Iancu-t ábrázoló szalmabábut, de ugyanígy jogi következményei kell legyenek annak, amikor román fiatalok meggyalázták a Kökös határában levő Gábor Áron emlékművet, és erről videót töltenek fel az internetre” – mutatott rá Tamás Sándor, aki azt kérte, vessenek véget az államigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a kettős mérce alkalmazásának.
A tanácselnök a sajtónak kifejtette, kérdések vetődtek fel azzal kapcsolatban, hogy valóban lecserélték-e november 30-án reggel az ismeretlen katona szobra mellett felhúzott román zászlót székely zászlóra. Hangsúlyozta, a lakosságot nem lehet két hétig bizonytalanságban tartani, ha vannak bizonyítékok, hozzák azokat nyilvánosságra. Egyébként a megyeszékhelyen többen úgy vélik, hogy a szobor mellett ugyanaz a régi, megkopott román zászló lobog, mint november 30. előtt, holott a rendőrség és a prefektúra szerint Sebastian Cucu kormánymegbízott vitt új lobogót az ismeretlen tettesek által eltávolított helyére. Csütörtökön egyébként ismét utcára vonultak a kézdivásárhelyiek és a sepsiszentgyörgyiek, hogy Beke István letartóztatása ellen tiltakozzanak.
Budapest is figyel
A magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint „le lehet szögezni, hogy valamilyen nagy magyar terrortámadásról nem lehet beszélni, ami a román állam ellen irányult volna a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom részéről”. A szocialista (MSZP) Molnár Zsolt a testület szerdai ülésén az üggyel kapcsolatban elmondta: keveset tudnak a HVIM-mel összefüggő, „robbanóanyaggal visszaélés, terrorgyanú és a román alkotmányos rend elleni szervezkedéssel kapcsolatos” ügyről. A politikus úgy vélekedett: a nyomozás feladata kideríteni, hogy „mennyire lehet ezt az ügyet komolyan venni vagy mennyire inkább alapvetően ez egy koncepciógyanús ügy lenne”. Szerinte egyiket sem lehet állítani a két változat közül.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Székelyhon.ro
2015. december 12.
Hírsaláta
PERSONA NON GRATA? Kitiltatná Romániából egy moldovai liberális honatya azon képviselőtársát, aki csütörtökön a parlamentben tépett össze egy 1930-as Nagy-Románia-térképet, amely a mai Moldova területét is magában foglalta. Alina Zotea Klaus Johannis államfőnek írt levelében úgy véli: a szocialista Vlad Bătrîncea gesztusa súlyos sértés „a Prut mindkét partján élő románokkal szemben”, és az ilyen akciók mind az állam, mind polgárainak imázsát súlyosan károsítják.
Ezért arra kéri a román államfőt, hogy kezdeményezze Bătrîncea nemkívánatos személlyé nyilvánítását Romániában. Marius Lazurca, Románia chişinăui nagykövete ugyanakkor higgadtabban állt az ügyhöz: szerinte a térkép széttépése nem érinti Romániát, az egyszerűen a moldovai belpolitikához kapcsolódik. (Főtér)
ZÁSZLÓŐRZŐK NEM KELLENEK. Az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja és határozottan elutasítja azt a szociáldemokrata törvénykezdeményezést, amely értelmében a polgármesterek és a megyeitanács-elnökök hivatalból elveszítenék mandátumukat, ha nem hordják a háromszínű román nemzeti díszsálat, illetve ha a jogszabályban előírt helyeken nincs kifüggesztve Románia zászlaja – mondta el Cseke Attila szerdán. Az RMDSZ Bihar megyei törvényhozója azt követően nyilatkozott, hogy a képviselőház közigazgatási szakbizottságában a szociáldemokrata törvénykezdeményezést ezen a héten megszavazták. Mint fogalmazott, nem zászlóőrző polgármesterekre és megyei tanácselnökökre van szüksége Románia lakosságának. Cseke felhívta a figyelmet arra, hogy az említett törvénykezdeményezés több szempontból is torzítja a helyi önkormányzatok autonómiáját, valamint ellentmond annak az elvnek is, amely a választott tisztségekre vonatkozik. (Maszol)
UNALOM ELLEN. Vélhetőleg unalmasnak találta képviselőtársa hozzászólását Pataki Csaba Szatmár megyei RMDSZ-es szenátor, ezért döntött úgy, hogy kereken egy órán keresztül telefonjára koncentrálva, egy játékkal „birkózzon” meg. Az épületes honatyai cselekedetet a Digi24 operatőre rögzítette, majd rákérdezett a szenátorra, aki előre tagadni akarta az egészet, majd belegabalyodott a magyarázatba. Végül elismerte, hogy játszott, de egy logikai játékot, memóriajátékot, nem háborús izét, s azt is csak az utolsó napirendi pontnál, mivel már ismerte a kolléga véleményét. „Mit kellett volna tennem, nézzem, amint beszél?” – fűzte hozzá. Végül azt is hozzátette: nem tartja elfogadhatónak, amit tett, és többé nem fordul elő. Jaj, és hogy eddig ilyen nem fordult elő vele.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 12.
A többség és kisebbség közötti bizalom megromlásához vezetnek a Romániai fejlemények
Winkler Gyula EP-képviselő csütörtök este tájékoztatta az Európai Néppárt Politikai Közgyűlésének Brüsszelben tanácskozó tagjait arról, hogy Romániában, az elmúlt időszak eseményei a bizalom megromlásához vezetnek a román többség és a magyar kisebbség között.
Winkler szerint az interetnikai kapcsolatok szempontjából Romániát jó ideje, „rossz közhangulat jellemzi”, és a december elsején, a román nemzeti ünnep alkalmával, Kézdivásárhelyen történt sajnálatos incidenst, rendkívül veszélyes módon felhasználják „a teljes magyar közösség megbélyegzésére”.
Az európai parlamenti képviselő ugyanakkor arról is beszámolt, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök, megbeszélést folytatott Klaus Iohannis államelnökkel, valamint Dacian Ciolos miniszterelnökkel, akiknek jelezte a romániai magyar közösség jogos aggodalmait. Winkler bejelentette, hogy ezen aggodalmakat levélben közölték Joseph Daul, az EPP elnökével is.
A Politikai Közgyűlés keretén belül, az RMDSZ EP-képviselője utalt az ezelőtt egy hónappal, a bukaresti Colectiv klubban történt szerencsétlenségre, amely 60 halálos áldozatot és több tucat sebesültet követelt, és Victor Ponta miniszterelnök szociáldemokrata kormányának a lemondásához vezetett. Ennek következtében új, ezúttal technokrata, kormány alakult Dacian Ciolos, volt európai biztos vezetésével.
Ebben az összefüggésben Winkler elmondta, hogy Romániában a politikai osztályt teljességében elutasító magatartás észlelhető. Ezt a jelenséget, véleménye szerint, a lehető legkomolyabban kell kezelni. Az európai parlamenti képviselő azt is hozzátette: az Európai Néppártnak jelentős szerepe lesz a politika iránti közbizalom újjáépítésében, úgy Romániában, mint az EU valamennyi tagállamában.
Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája
Brüsszel, 2015. december 11. surlottgradics.wordpress.com,
2015. december 15.
A tasnádiak feje fölött döntöttek a menekülttáborról
Menekültközpontot alakítanának ki egy évekkel ezelőtt bezárt csendőrlaktanyában a Szatmár megyei Tasnádon, a településen azonban előzetesen senkivel nem egyeztettek a témában a kormány vagy a belügyminisztérium illetékesei, akik még az önkormányzat tagjait sem értesítették az elképzelésről.
A migránsokat befogadó, nyitott központ kialakítását Petre Tobă belügyminiszter jelentette be, aki azt is közölte, a bevándorlásügyi hivatal vezetője, Nelu Pop két héttel korábban járt a termálfürdőiről híres, a magyar és az ukrán határhoz is közel lévő településen, és a helyszíni terepszemle után rábólintott az elképzelésre.
„Az a minimum, hogy megkérdeznek”
Tasnádon egyébként hatszáz szíriai menekültet helyeznének el, a régi csendőrlaktanya azonban jelenlegi állapotában nem lenne erre alkalmas, hiszen korábban csak az épületegyüttes egy részét újították fel – tudtuk meg Véron András Levente alpolgármestertől, aki szerint egy ilyen horderejű, a helyi közösség egészét érintő döntés meghozatala előtt „az lett volna a minimum, hogy a városvezetés véleményét is kikérjék".
Az elöljáró bevallása szerint még nem találkozott olyan tasnádival, aki támogtná a migránsok befogadásának tervét. „Napok óta érdeklődik mindenki, hogy mit tudunk erről a menekültközpontról, de hát sajnos a városvezetés sem tud válaszolni a kérdésekre. Annyi biztos, mi is követjük a híreket, vannak Ausztriában, Németországban élő ismerőseink, rokonaink, is és hát nem sok jót hallottunk a szíriai menekültekről. Egy részük legalábbis nem kifejezetten kedves vendég" – fogalmazott Véron András Levente, aki szerint a valamivel több mint 8400 lakosú város nincs felkészülve arra, hogy nyitott menekülttábor működjön a területén.
„Egy állandó létszámú csoporttal még lehetne valamit kezdeni, de attól tartok, nagy lesz itt a jövés-menés, és kezelhetetlenné válik a probléma" – fogalmazott. Az alpolgármester szerint aggodalomra ad okot, hogy a menekültközpont a város legfőbb bevételi forrásától, a termálstrandtól alig száz méterre működne, a menekültekkel való szomszédság pedig elriaszthatja a turistákat. „Ebbe még belegondolni se jó" – jegyezte meg.
Tasnádra egyébként Vasile Mitraşca polgármester szerint évente 250 ezer fürdőlátogató turista érkezik, a Vocea Transilvaniei oldalnak nyilatkozó elöljáró szerint azonban ez a szám drasztikusan csökkenni fog, amennyiben a városnak migránsokat kell befogadnia.
Derült égből villámcsapás
Bendel József, a helyi tanács öttagú RMDSZ-frakciójának vezetője egyenesen hülyeségnek nevezte a belügyminisztérium tervét. „Egy olyan városról beszélünk, ahol a helybeliek közül nem tudunk mindenkinek munkát biztosítani, s ahol a roma kisebbség problémáit sem tudjuk megoldani évtizedek óta – mutatott rá a Krónika érdeklődésére Bendel. – Egyértelmű egyébként, hogy a menekülteknek nem fog tetszeni a csendőrlaktanya, ahol nem kifejezetten szállodai körülmények uralkodnak, közös mosdók vannak és az ingatlan felét nem is újították fel. Az első dolguk az lesz, hogy megpróbálnak innen elmenekülni."
Pakulár István tasnádi református lelkész szerint a Szatmár megyei kisváros lakosságát derült égből villámcsapásként érte a menekülttábor létesítéséről szóló hír. Az RMDSZ városi tanácsosaként is tevékenykedő tiszteletes hétfőn a Krónikának elmondta, egyházkössége egyik híve éppen hétfőn érdeklődött nála az erről szóló szóbeszéd kapcsán, és bár ő sem tud semmit a részletekről, sejtette, hogy helyszínként a termálfürdő tőszomszédságában lévő egykori csendőrlaktanyát szemelték ki.
Ama megjegyzésünkre pedig keserűen kacagott egyet, miszerint a több száz bevándorlót nyitott menekülttáborban szállásolnák el. „Sajnálatos, hogy miközben erre a nemzetpolitikai és -stratégiai szempontból egyaránt kockázatos kérdésre nincs felkészülve az ország, kormányzati szinten olyanok határoztak a menekülttábor létrehozásáról, akik nem fogják viselni a felszínes döntés kezelésének a felelősségét" – állapította meg Pakulár István.
Hozzátette, nincsenek illúziói annak kapcsán, hogy a bukaresti hatóságok esetleg a helyi lakosság ellenkezésének hatására meggondolnák magukat, mivel Ausztriában is létesítettek már menekülttábort az érintett település lakosainak tiltakozása ellenére. Szerinte a helyi képviselő-testületnek mindenképpen meg kellene vitatnia az ügyet, hiszen a település infrastrukturális és gazdasági helyzete sem teszi lehetővé a menekültek befogadását, arról nem beszélve, hogy mindössze két-három orvos látja el a város lakosságát.
„Még hatszáz román, magyar ember vagy ugyanennyi gyerek idetelepítése is terhelné a város működését, hát még az olyanoké, akik teljesen más kultúrát képviselnek" – jegyezte meg a református lelkész, akinek meggyőződése, hogy a létesítmény működése padlóra kényszeríti az idegenforgalmat Tasnádon.
Az országban egyébként hat menekültközpont működik: Bukarestben, Nagysomkúton, Radóczon, Giurgiuban, Galacon és Temesváron. Tasnádon kívül a belügyi tárca tervei szerint az Argeş megyei Câmpulung Muscelen, és a Gorj megyei Bumbeşti-Jiuban is menekültközpont nyílna.
Kvótarendszer: bukaresti következetlenség
Bár a bukaresti hatóságok többször hangsúlyozták, hogy nem értenek egyet a kötelező kvótarendszerrel, az Európai Bizottság döntése értelmében Romániának összesen 6351 migránst kell befogadnia. A román kormány korábban tett felajánlása 1785 bevándorló befogadásáról szólt, Victor Ponta volt kormányfő és Klaus Johannis államfő hónapokkal ezelőtt kifejtett álláspontja szerint ugyanis ennél több menekült elszállásolására nincs kapacitása az országnak.
Az Európai Parlament által megszavazott kvótarendszer alapján Romániának újabb mintegy 4600 menekültet kellene befogadnia az 1700-on felül. A mechanizmusban részt vevő tagállamok áttelepített menedékkérőnként 6 ezer eurót kapnának, amelynek felét előfinanszírozás keretében fizetné az Unió. Johannis szeptemberben leszögezte: Bukarest elutasítja a Brüsszelben kidolgozott kvótarendszert, ellenzi ugyanis, hogy a tagállamokkal való egyeztetés nélkül, „könyvelői módszerekkel" szétosztott embereket fogadjon be.
Románia ebben a szellemben a szeptemberben rendezett európai uniós belügyminiszteri fórumon – Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt – a kötelező kvótarendszer ellen szavazott. Ehhez képest novemberben, a párizsi terrortámadás után az államfő már úgy vélekedett: Romániának szolidárisnak kell lennie, gyakorlatba kell ültetnie a meghozott döntéseket és alkalmaznia kell a kvótákat.
Dacian Cioloş miniszterelnök – aki Románia képviseletében vesz részt az EU állam- és kormányfőinek december 17–18-án tartandó tanácskozásán – a múlt héten közölte, a migránsok állandósított elosztási rendszere nem oldhatja meg a probléma okait, csak a következmények kezelésére alkalmas. Magyarország és Szlovákia a múlt héten megtámadta az Európai Bíróságon a kötelező kvótarendszerről szóló határozatot.
Gyergyai Csaba, Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)
2015. december 16.
Nyugdíj-kiegészítés a honatyáknak
A parlament kedden újból megszavazta a törvényhozók nyugdíjának kiegészítéséről szóló törvényt, amelyet nyáron Klaus Johannis államelnök visszaküldött a törvényhozói testületnek. Az államfő a megfontolást kérő levelében „túlzónak és önkényesnek” minősítette az extra nyugdíjat, továbbá azt is kifogásolta, hogy a korrupcióért elítélt volt honatyáktól sem tagadták volna meg a juttatást. A parlament részben meghallgatta az elnöki kifogást, így az elítélt honatyák nem kaphatnak speciális nyugdíj-kiegészítést. A jogosult volt törvényhozók a nyugdíjkorhatár betöltése után igényelhetik a pótlékot, ha legalább egy teljes képviselői vagy szenátori mandátumot kitöltöttek.
A törvény korábbi változata szerint azok a képviselők vagy szenátorok is kaphattak volna nyugdíj-kiegészítést, akik minimum hat hónapig voltak választottak. Az elnök ezt az időtartamot túl rövidnek tartotta, ezért növelték egy teljes mandátumra a pótlékra feljogosító egyik meghatározó feltételt. A kiegészítés értéke egy mandátum esetén 1550 lej, két mandátum után 3100 lej, három után 4600 lej jár a rendes öregségi járandóság mellett egy nyugdíjas honatyának.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. december 16.
Johannis: az idei esztendő a normalitás helyreállításának éve volt
Az idei esztendő a normalitás helyreállításának éve volt Romániában, 2016-ot pedig a demokratikus intézményekbe vetett bizalom visszaszerzésének kell szentelni - hangoztatta Klaus Johannis államfő szerdán, mandátuma első évének mérlegéről tartott parlamenti beszédében.
Az elnök felidézte: megválasztásakor "másfajta politikát" ígért, amelyben a botrányok helyét a tisztelet és komolyság veszi át. Úgy vélte, a belpolitikában megszokottá váltak a konszenzuskereső konzultációk, a külpolitikában pedig Románia fontos lépéseket tett szövetségesi kapcsolatrendszere és regionális szerepe erősítése érdekében.
Johannis bejelentette: az oktatási rendszer reformjáról kezdeményez társadalmi vitát, és úgy vélte: a "Művelt Románia" lehetne az távlatos országprojekt, amelyet az 1918-as egyesülés centenáriumán kitűzhet maga elé az ország.
Külpolitikai vonatkozásban elnök az Egyesült Államokkal kialakított stratégiai partnerségi kapcsolat erősítését és bővítését emelte ki célkitűzései között, fontosnak nevezte az európai uniós és NATO-tagállamokkal, illetve a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatok megszilárdítását, a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatását.
A "legtragikusabb lecke"
Az államfő kitért arra, hogy Románia "legtragikusabb leckéje" idén a bukaresti Colectiv-klubban történt (62 életet követelő) tűzvész volt, amely rávilágított arra, hogy nem szabad szemet hunyni vagy tehetetlenül vállat vonni, amikor a polgárok vagy a hatóságok nem tartják be a törvényeket, mert bebizonyosodott: "a korrupció öl". A társadalomnak ezek után nagyon határozott elvárása, hogy a közügyek intézői, a választott képviselők felelősségteljesen és tisztességesen végezzék munkájukat, a politikai osztálynak elkerülhetetlenül meg kell újulnia, helyre kell állítani a bizalmat a társadalom és a politikai elit között - vonta le a következtetést Johannis.
Mint mondta: lehet, hogy az elmúlt esztendőre a levélben való szavazás bevezetése, vagy egy technokrata kormány megalakulásának éveként fognak emlékezni, de ő azt szeretné, ha úgy emlegetnék, hogy ebben az évben kezdődött a román politikai elit megújulása.
Az elnök beiktatásának évfordulója valójában december 21-én lesz, de akkor a parlament már vakáción lesz, ezért Johannis a költségvetés megszavazásának és az 1989-es temesvári forradalom kitörésének évfordulóján mondta el évértékelő beszédét.
"A változás 26 éve kezdődött Temesváron, ahol a lázadáshoz a szabadságvágy adott erőt az embereknek. A demokrácia véráldozatot követelt (...) Úgy tudunk méltóképpen tisztelegni a 26 évvel ezelőtti áldozat előtt, ha erősebbé tesszük a demokráciát. Ezért azt javaslom, hogy 2016 legyen a politikába, a demokratikus intézményekbe, a pártokba és képviselőikbe vetett bizalom megerősítésének éve" - hangoztatta évértékelőjében az államfő.
maszol.ro
2015. december 17.
Klaus Johannis: A korrupció öl
Az idei esztendő a normalitás helyreállításának éve volt Romániában, 2016-ot pedig a demokratikus intézményekbe vetett bizalom visszaszerzésének kell szentelni – hangoztatta Klaus Johannis a mandátuma első évének mérlegéről tartott tegnapi parlamenti beszédében.
Az elnök felidézte: megválasztásakor „másfajta politikát” ígért, amelyben a botrányok helyét a tisztelet és komolyság veszi át. Úgy vélte, a belpolitikában megszokottá váltak a konszenzuskereső konzultációk, a külpolitikában pedig az ország fontos lépéseket tett szövetségesi kapcsolatrendszere és regionális szerepe erősítése érdekében. Kiemelte azt a pártközi egyezményt, amelyben Románia vállalta, hogy 2017-ig a GDP két százalékáig növeli védelmi kiadásait, valamint az új nemzetvédelmi stratégiát, amely az oktatást és egészségügyet is nemzetbiztonsági kérdések közé sorolta. Johannis bejelentette: az oktatási rendszer reformjáról kezdeményez társadalmi vitát, és úgy vélte, a „Művelt Románia” lehetne az a távlatos országprojekt, amelyet az 1918-as egyesülés centenáriumán kitűzhet maga elé az ország.
Külpolitikai vonatkozásban Johannis az Egyesült Államokkal kialakított stratégiai partnerségi kapcsolat erősítését és bővítését emelte ki célkitűzései között, fontosnak nevezte az európai uniós és a NATO-tagállamokkal, illetve a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatok megszilárdítását, a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatását.
Az államfő kitért arra, hogy Románia „legtragikusabb leckéje” idén a bukaresti Colectiv Klubban történt (62 életet követelő) tűzvész volt, amely rávilágított arra, hogy nem szabad szemet hunyni vagy tehetetlenül vállat vonni, amikor a polgárok vagy a hatóságok nem tartják be a törvényeket, mert bebizonyosodott: „a korrupció öl”. A társadalomnak ezek után nagyon határozott elvárása, hogy a közügyek intézői, a választott képviselők felelősségteljesen és tisztességesen végezzék munkájukat, a politikai osztálynak elkerülhetetlenül meg kell újulnia, helyre kell állítani a bizalmat a társadalom és a politikai elit között – vonta le a következtetést Johannis. „A változás 26 éve kezdődött Temesváron, ahol a lázadáshoz a szabadságvágy adott erőt az embereknek. A demokrácia véráldozatot követelt (...) Úgy tudunk méltóképpen tisztelegni a 26 évvel ezelőtti áldozat előtt, ha erősebbé tesszük a demokráciát. Ezért azt javaslom, hogy 2016 legyen a politikába, a demokratikus intézményekbe, a pártokba és képviselőikbe vetett bizalom megerősítésének éve” – hangoztatta évértékelőjében az államfő.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 17.
Semmire sem garancia a sikeres rezidensvizsga
Munka nélkül maradt többtucatnyi, többek között Marosvásárhelyen végzett pályakezdő orvos. A rezidensvizsga lejárta után országos szinten 153-an nem kaptak állást annak ellenére, hogy a megmérettetésen átmenő jegyet szereztek.
A Digi 24 hírtelevízió beszámolója szerint ennek oka, hogy a fiatalokat csak azokban a kórházakban alkalmazhatják, amelyek ahhoz az egyetemi központhoz tartoznak, ahol letették a rezidensvizsgát. Ezekben az egészségügyi intézményekben azonban nincs elég szabad állás mindannyiuk számára.
Az érintett pályakezdők ezért múlt héten ügyvédi kísérettel keresték fel Bukarestben az egészségügyi minisztérium illetékeseit. Az ügyben szervezett háttérbeszélgetésen azonban segítség helyett Benoni Ţiganiuc, a szaktárca egyik tanácsosa kivándorlásra buzdította a fiatalokat, akiknek azt javasolta, hogy saját érdeküket szem előtt tartva külföldön vállaljanak munkát. A minisztérium ennek nyomán múlt héten azonnali hatállyal menesztette a tanácsost.
Az orvoselvándorlás roppant érzékeny téma az országban, ahonnan az elmúlt nyolc évben mintegy 36 ezer szakember távozott külföldre. A sikeresen vizsgázott fiatalok ugyanakkor néhány napja a Cotroceni-palota előtt szerveztek tüntetést, amelyen Klaus Johannis államfő segítségét kérték, s ha ennek nyomán sem történik előrelépés, a következő célállomásuk Brüsszel.
A rezidensvizsgát 2009 óta hat egyetemi központban szervezik meg: Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Temesváron, Bukarestben, Craiován és Iaşi-ban. Ez azt jelenti, hogy a pályakezdők nem jelentkezhetnek például Galac megyei kórházakba, ahol jelenleg legalább 2500 orvosra lenne szükség. Ebben az évben országos szinten négyezer szabad orvosi állást hirdettek meg.
Nem ez az első alkalom egyébként, hogy problémák merülnek fel a rezidensvizsga nyomán, 2009-ben ugyanis hasonló helyzet állt elő, akkor pedig az egészségügyi minisztérium kérésére a kormány további 1500 állást hirdetett meg. Most a szaktárca egyelőre nem adott konkrét választ a fiataloknak arra vonatkozóan, hogy hogyan kívánják orvosolni a helyzetet.
Az üggyel kapcsolatban Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) oktatója arra hívta fel a figyelmet: a probléma kialakulásához az is hozzájárul, hogy nem mindegyik meghirdetett állást foglalják el a pályakezdők, nem egyformán kelendőek a szakágak.
Kőrössy Andrea, Vass Gyopár
Krónika (Kolozsvár)