EMNP: Ponta lemondása az első lépés a normalizálás felé
Victor Ponta lemondása nem egy folyamat vége, hanem a román politikai elit megtisztulása felé tett első lépés. Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége üdvözli a miniszterelnök rég várt döntését, és reménykedve várja Klaus Johannis államelnök lépéseit.
A Bukarestben történt tragikus szórakozóhelyi tűzeset ismét felkorbácsolta a román közvéleményt, s a legutóbb az államelnök-választás kampányában tapasztalt széleskörű állampolgári fellépés következtében a romániai korrupciót egy személyben is megtestesítő Victor Ponta – kormányával együtt – lemondott. Egyértelmű pozitívumként könyvelhető el a doktoriját plagizáló, magyarellenes megnyilvánulásai miatt is elhíresült politikus távozása, s csak remélhetjük, hogy ezzel lehetőség nyílik a romániai politikai élet normalizálására, és beindul végre egy rég várt megtisztulási folyamat. Victor Ponta vezetése alatt Románia szinte minden tekintetben erkölcsi mélypontra süllyedt, kormánya pedig az elmúlt időszakban is számos, a magyar közösség érdekeit súlyosan sértő intézkedést támogatott hallgatólagosan és tevőlegesen.
Meggyőződésünk, hogy a kialakult helyzetben Klaus Johannis államelnök helyes döntései adhatják meg a lehetőséget a jó irányba történő változásnak. Reméljük, nem kell csalódniuk azoknak – közöttük az erdélyi magyarok döntő többségének – akik az elmúlt évben benne látták a változtatás esélyét az államelnök-választás során. A békés utcai demonstráció és a közösségi háló eszközével meggyőzően felmutatott tömegakarat – amely Victor Pontát és posztkommunista kormányát elsodorta – egyértelmű: Románia és benne Erdély végre ne a csalás, a plágium és a kormányzati szintre emelt korrupció, hanem a valós doktori diplomák, a tudás és a jól végzett munka, az autonóm közösségek valamint európai értékek országa legyen.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége bízik a Ponta-örökség mihamarabbi felszámolásában, és megköszöni mindazok bátor kiállását, akik állampolgárként, saját és gyermekeik jövőjét szem előtt tartva, az utcán – békés módon és szép számban – fejezték ki elégedetlenségüket. Ismét bizonyítást nyert az a tétel, hogy amikor egy korrupt és megfáradt politikai elit nem tud, vagy nem akar megoldást találni az erkölcsi és politikai válság feloldására, akkor az állampolgári fellépésnek és szolidaritásnak kell ezt megtennie. Ez az erdélyi magyar közösség számára is fontos üzenet. Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége
Erdély.ma

Ismét tüntetők vonultak utcára országszerte
Ismét tüntetők tízezrei vonultak utcára szerda este Bukarestben és Románia más nagyvárosaiban azt követően, hogy az előző esti kormányellenes tüntetésre hivatkozva Victor Ponta miniszterelnök szerdán bejelentette lemondását.
A demonstrálók a parlament feloszlatását, a korrupt döntéshozók megbüntetését, a „kompromittálódott politikustársadalom" távozását követelték, világossá téve, nem azért mondatták le a szociáldemokrata Pontát, hogy a jobbközép ellenzéket segítsék hatalomra.
A tömeg „Huszonhat éve felváltva loptok", „Románia sírásói", „Takarodjatok mindnyájan" feliratokat emeltek a magasba. A spontán demonstrációnak nincsenek vezetői, szónokai vagy megfogalmazott politikai programja. A román média becslése szerint Bukarestben mintegy 30 ezren, a többi nagyvárosban együttvéve körülbelül ugyanennyien vonultak utcára változást követelve.
A tömeg egyebek mellett a „Szemétdombra az összes politikussal, becsületes embereket akarunk", „Meg kell érdemeljétek a voksomat", „Nem vásároltok meg két lemondással", „Mi 300-ra, nem 600-ra voksoltunk" jelszavakat skandálta, ez utóbbival a parlament létszámára utalva. Az előző napi tüntetés jelszavai közül szerda este a „Korrupció öl" és a „Korrupció mérgez" szlogent skandálták legtöbbször a bukaresti Egyetem-téren összegyűlt tüntetők, akik megbénították a közlekedést a város központjában.
A spontán demonstrációk sorozata amiatt kezdődött, hogy a bukaresti politikai vezetők egymásra próbálták hárítani a felelősséget a múlt pénteki bukaresti tűzvészért, amelyben 32-en haltak meg, és több mint 150-en szenvedtek füstmérgezést és súlyos égési sérüléseket. A tömeg haragja kedden három ember – a tragédia miatt felelősnek tartott Cristian Popescu Piedone 4. kerületi polgármester, Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes és Victor Ponta – ellen irányult.
Szerdán mindhárman lemondtak, illetve Oprea a teljes kormány lemondása miatt veszíti el tisztségét, ám ő is jelezte, hogy akkor sem vállal miniszteri tisztséget Románia következő kabinetjében, ha ismét a jelenlegi – az általa vezetett Románia Haladásáért Országos Szövetséget is magába foglaló – koalíció alakíthat kormányt. Politikai elemzők szerint a tömeg azért vonult ismét utcára, hogy kifejezzék bizalmatlanságukat az egész politikusgarnitúrával szemben és az államfőre, a politikai döntéshozókra gyakorolt nyomással egy gyökeres társadalmi, politikai változást harcoljanak ki.
Klaus Iohannis államfő csütörtökre és péntekre konzultációra hívta a parlamenti pártokat egy új kormány megalakítása érdekében.
MTI
Erdély.ma

Johannis: emberek halála kellett a lemondáshoz
Klaus Johannis román államfő szerint Victor Ponta kormányfő megkésve, csak azutánszánta rá magát a lemondásra, hogy emberek haltak meg Bukarestben.
Az államfő szerda este tett nyilatkozatot a romániai belpolitikai eseményekkel kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy a Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes autóját felvezető motoros rendőr halála, és a bukaresti Colectiv klubban kiütött, 32 ember halálát okozó tűzvész váltotta ki a kedd esti tömegdemonstrációt, mely a kormány lemondásához vezetett.
Úgy vélte: a tragédiák „a nemzet legérzékenyebb idegszálát érintették”. Az emberek azért vonultak az utcára kedden, „hogy jelenjen meg végre a felelősségvállalás a román politikában”. Megállapította, a szerdaiak voltak a valaha látott legtisztább utcai megmozdulások. Nem történt incidens, összetűzés, de az emberek mégis határozottan elmondták, hogy mit akarnak.
„Halottakra volt szükség, hogy ez a lemondás megtörténjen. Ha a törvényeket tiszteletben tartották volna, senkinek sem kellett volna meghalnia” – állapította meg Johannis. Hozzátette, sokan nagyon későn értették meg, hogy a nép akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azt is megemlítette azonban, hogy a kormány lemondása csak egy lépés a román politika megtisztulása felé. A keddi demonstráción – szerinte – olyan sérelmek hangzottak el, amelyeket figyelembe kell vennie a következő kormányoknak. Példaként a földrengésveszélyes bukaresti épületeket és a kórházak rossz helyzetét említette.
„A politikusoknak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy meghallgatják a választóikat. Remélem, hogy a következő kormányzók nem ismétlik meg az eddigi hibákat” – jelentette ki Klaus Johannis. Az államfő közölte: várja, hogy írásban megkapja a miniszterelnök bejelentett lemondását, és már csütörtökön szeretné elkezdeni a konzultációkat a parlamenti pártokkal a további lépésekről. Hozzátette: a hét végéig le szeretné zárni a tárgyalások első körét.
MTI
Székelyhon.ro

Lemondott Ponta (Mircea Duşa lehet az ideiglenes miniszterelnök)
Benyújtja lemondását Victor Ponta miniszterelnök. A televízióban közvetített nyilatkozata szerint ezt a döntést azt követően hozta meg, hogy tegnap estétől hatalmas tömegek tüntettek Bukarestben és más nagyvárosban, követelve az ő, a belügyminiszter valamint a fővárosi IV. kerület polgármesterének a lemondását, akiket felelősnek tartanak a hétvégi tragédiáért, amelyben már több mint 30 fiatal meghalt, egy szórakozóhelyen történt tűzesetben.
A kormányfő reményét fejezte ki, hogy döntése nyomán helyreáll a rend, és a kormány továbbra is elláthatja feladatát.
Ma összeül a kormánykoalíció, délután 16 órára pedig rendkívüli kormányülést hívtak össze, hogy megvitassa a kialakult helyzetet.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke elmondta, reggel megbeszélést folytatott Victor Pontával az elmúlt napok eseményeiről, illetve a tegnap este történtekről. „Tekintettel arra, hogy egyesek nem hajlandóak felelősséget vállalni, ezért a miniszterelnök úgy döntött, lemond kormányfői tisztségéről, mivel ez így nem mehet tovább” – fejtette ki Dragnea. (13)
Kelemen Hunor: a jelenlegi kormánykoalíció nem alakíthat újabb kormányt
Máté András: Idén nem lehetnek előrehozott választások
Egyelőre nem világos, milyen megoldás körvonalazódik Victor Ponta miniszterelnök lemondását követően, az RMDSZ számára az lenne az ideális, ha olyan kormány alakulna, amely biztosítja a politikai stabilitást – jelentette ki a Szabadságnak Máté András Levente Kolozs megyei képviselő.
Máté szerint ebben az évben előrehozott választásokra nem kerülhet sor, hiszen a korábbi választási törvény hatályon kívül van, az új jogszabály pedig csak 2016-tól lép érvénybe.
Előrehozott választásokat kérnek a liberálisok
Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke bejelentette: az előrehozott választásokban látják a jelenlegi politikai válság megoldását.
„Szükség van egy új kezdetre a román politikában. A PNL világosan látja: az esti bukaresti tüntetés tiltakozás volt a gondatlanság, arrogancia, korrupció ellen. Olyan figyelmeztetés, amelyet a politikai elit nem hagyhat szó nélkül” - nyilatkozta Gorghiu.
Oprea: tegnap este tizenegykor beszéltem Pontával, úgy döntöttük, meg kell hallani az utca hangját
Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes azt mondja, kedd este 23 órakor beszélt Victor Ponta miniszterelnökkel, és úgy döntöttek, hallgatnak az „utca hangjára”, mondván, „a legjobb és a legnormálisabb” döntés a kormány lemondása.
„A Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és én tartottam a szavamat, támogattuk a kormányt, amelynek részei voltunk, ahogyan tartottuk a szavunkat Klaus Johannis elnökkel szemben is nemzetbiztonsági kérdésekben, és ez a továbbiakban is így lesz” – hangzott Gabriel Oprea első nyilatkozata azt követően, hogy Victor Ponta bejelentette, a kormány lemond.
Oprea azt mondta, kedd este 23 órakor beszélt Victor Pontával, és együtt döntötték el, hallgatniuk kell „az utca hangjára”.
„Tegnap este, és ezt biztosan Victor Ponta is alátámasztja majd, a Colectiv klubban történt tragédia nyomán, ahol a belügyminisztérium megtette a kötelességét, 23 órakor beszéltem a miniszterelnökkel, és együtt úgy döntöttünk, meg kell hallanunk az utca hangját, a legjobb döntés pedig az, hogy Victor Ponta lemond mandátumáról. Ez volt a normális és helyes döntés. (…) Úgy véljük, természetes, hogy az egész kormány benyújtsa lemondását” – mondta Oprea.
Szerda este több mint 25 ezer bukaresti tüntetett a főváros központjában, a Piedone becenévre hallgató illetett kerületi polgármester lemondását kérve, mert őt teszik felelőssé a 4. kerületben található, engedélyek nélkül működő Colectiv klubban történt tragédiáért.
Victor Ponta miniszterelnök szerdán úgy nyilatkozott, hogy visszaadja megbízatását, és reméli, hogy a kormány lemondása kielégíti az utcai megmozdulásokon részt vevő emberek elvárásait. Hozzátette: racionális megoldásokra van szükség.
Dușa lehet az ideiglenes kormányfő
Mircea Dușa honvédelmi minisztert javasolja ideiglenes kormányfőnek Victor Ponta, megbizatása addig tartana, amíg az új kormány hivatalba lép.
Ponta a délután folyamán találkozik Klaus Johannis államelnökkel, neki kell döntenie arról, elfogadja-e a javaslatot, vagy sem.
Dușa: lássuk, elfogadja-e a jelölést az elnök
Mircea Dușa, akit Victor Ponta ideiglenes kormányfőnek jelölt, azt mondja, megvárja, Klaus Johannis elnök egyetért-e ezzel a jelöléssel.
„Ma reggel beszélgettünk Dragnea úrral, a pártelnökkel, illetve a kormányfővel, az ideiglenes kormányfő kilétéről. Lássuk, elfogadja-e az elnök. Megvárom, hogy vajon az államfő beleegyezik-e ideiglenes miniszterelnökké való jelölésembe” - mondta Duşa.
Hozzátette: az ideiglenes kormányfő csak a napi problémákkal foglakozik az új miniszterelnök kinevezéséig.
Szabadság (Kolozsvár)

NATO: egységesen fellépni a biztonsági kockázatokkal szemben
Az észak-atlanti szövetség (NAT0) közép- és kelet-európai államfőinek értekezlete zajlott szerdán Bukarestben. A Cotroceni-palotában való tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Klaus Johannis államfő elmondta: a résztvevők egyetértettek a NATO megerősítését célzó javaslatok tekintetében, illetve abban is, hogy a szövetség Oroszországgal való kapcsolatának a nemzetközi jogszabályok tiszteletben tartására kell épülnie. A NATO-tagországok szolidaritásának nemcsak a katonai, vagy biztonsági fenyegetettséggel, hanem a tagállamokat különböző mértékben érintő migrációs válsággal szemben is meg kell nyilvánulnia – emelte ki az értekezleten Áder János magyar köztársasági elnök.
A jövő évi varsói NATO-csúcsértekezletet megelőző regionális csúcson – az azt kezdeményező – Lengyelország és Románia államfője mellett Magyarország, Szlovákia, Bulgária és a balti államok köztársasági elnökei, illetve a cseh parlamenti elnök is részt vett.
Áder János a csúcsértekezleten emlékeztetett arra, hogy a konferencián jelenlévő országok képviselői történelmük során megtapasztalhatták, milyen is a vasfüggöny mögött élni. „Erre ma különösen fontos emlékezni, hiszen ma 59 esztendeje annak, hogy a forradalmat leverték Magyarországon” – mutatott rá.
Szabadság (Kolozsvár)

Tízezrek tüntettek a teljes romániai politikai elit ellen
Ismét tüntetők tízezrei vonultak utcára szerda este Bukarestben és Románia más nagyvárosaiban azt követően, hogy az előző esti kormányellenes tüntetésre hivatkozva Victor Ponta miniszterelnök szerdán bejelentette lemondását.
A demonstrálók a parlament feloszlatását, a korrupt döntéshozók megbüntetését, a „kompromittálódott politikustársadalom" távozását követelték, világossá téve, nem azért mondatták le a szociáldemokrata Pontát, hogy a jobbközép ellenzéket segítsék hatalomra – emelte ki összefoglalójában az MTI.
A tömeg „Huszonhat éve felváltva loptok", „Románia sírásói", „Takarodjatok mindnyájan" feliratokat emeltek a magasba. A spontán demonstrációnak nincsenek vezetői, szónokai vagy megfogalmazott politikai programja. A román média becslése szerint Bukarestben mintegy 30 ezren, a többi nagyvárosban együttvéve körülbelül ugyanennyien vonultak utcára változást követelve.
A tömeg egyebek mellett a „Szemétdombra az összes politikussal, becsületes embereket akarunk", „Meg kell érdemeljétek a voksomat", „Nem vásároltok meg két lemondással", „Mi 300-ra, nem 600-ra voksoltunk" jelszavakat skandálta, ez utóbbival a parlament létszámára utalva. Az előző napi tüntetés jelszavai közül szerda este a „Korrupció öl" és a „Korrupció mérgez" szlogent skandálták legtöbbször a bukaresti Egyetem-téren összegyűlt tüntetők, akik megbénították a közlekedést a város központjában.
Kolozsváron szerda este több ezren vonultak utcára, szintén a korrupció és a politikustársadalom egésze ellen tüntetve. Az ortodox katedrális szomszédságában Daniel pátriárkát is távozásra szólították fel, és templomépítések helyett iskolákat és kórházakat követeltek.
A spontán demonstrációk sorozata amiatt kezdődött, hogy a bukaresti politikai vezetők egymásra próbálták hárítani a felelősséget a múlt pénteki bukaresti tűzvészért, amelyben 32-en haltak meg, és több mint 150-en szenvedtek füstmérgezést és súlyos égési sérüléseket.
Politikai elemzők szerint a tömeg azért vonult ismét utcára, hogy kifejezzék bizalmatlanságukat az egész politikusgarnitúrával szemben és az államfőre, a politikai döntéshozókra gyakorolt nyomással egy gyökeres társadalmi, politikai változást harcoljanak ki.
Klaus Johannis államfő csütörtökre és péntekre konzultációra hívta a parlamenti pártokat egy új kormány megalakítása érdekében.
Krónika (Kolozsvár)

Bukaresti NATO-csúcs: megerősítenék a keleti szárnyat
A térség biztonsága érdekében fontos a NATO keleti szárnyának megerősítése – ez az egyik legfontosabb következtetése a NATO közép-és kelet-európai tagállamainak szerdai, Bukarestben zajló csúcstalálkozóján elhangzottaknak.
Abban is megállapodtak, hogy fenntartják az erőfeszítéseket arra, hogy a tagállamok bruttó hazai termékük 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra.
A tanácskozásokat követően házigazdai minőségében Klaus Johannis román elnök elmondta, lényeges elem még a szövetségesek közötti szolidaritás és egység megerősítése, az Egyesült Államok európai jelenlétének növelése mind katonai, mind politikai és gazdasági téren, a NATO megerősítése, illetve a szövetség azon képességének növelése, hogy reagálhasson a keleti és déli irányból érkező fenyegetésekre. Ebben kiemelt szerep jut a térségbeli szövetségesekkel fennálló kapcsolat mélyítésének.
Emellett arról is megállapodtak, hogy fokozni kell a Fekete-tenger és a Balti-tenger menti térség biztonságát, és mélyíteni kell a stratégiai partnerséget a NATO és az Európai Unió között. Johannis elmondta: a cél az, hogy sikerüljön tárgyalásokat folytatni Oroszországgal a nemzetközi jog tiszteletben tartásáról.
A tanácskozás fő üzenete az, hogy a résztvevő térségbeli NATO-tagállamok szeretnék az észak-atlanti keleti határainak megerősítését az Oroszország jelentette esetleges fenyegetés miatt.
Áder János magyar elnök felszólalásában arról beszélt: a NATO-tagországok szolidaritásának nemcsak a katonai, vagy biztonsági fenyegetettséggel, hanem a tagállamokat különböző mértékben érintő migrációs válsággal szemben is meg kell nyilvánulni.
Az eseményen a bolgár, az észt, a magyar, a lett, a litván, a lengyel és a szlovák elnök, valamint a cseh képviselőház elnöke vett részt, a NATO vezetését pedig Alexander Wershbow helyettes főtitkár vett részt. A találkozót követően Klaus Johannis négyszemközti találkozón is fogadja Áder János magyar államfőt.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Felelőtlenek vagyunk mind
Bukarestben kedd este huszonötezer vagy annál is több ember tüntetett, igazából nem is tudni pontosan, miért, ám annak a kapcsán, hogy a klubtragédiában eddig harmincketten haltak meg, és többtucatnyi áldozat most is válságos állapotban van. Követelték Ponta miniszterelnök, az állandóan a nemzeti érdekre hivatkozó Oprea belügyminiszter és a bukaresti 4. kerület (amelynek területén a klub található) polgármestere, Piedone lemondását. (Tegnap Ponta és Piedone le is mondott, jól tették, megérdemelték.)
Közben a szívükben ott volt a kétségbeesés, hogy olyan országban élünk, amelyben a nemtörődömség, a szűk egyéni érdek vezet; ahol senki nem törődik a következményekkel, merthogy következmény nincs is. Johannis elnök (akiről most eszünkbe jutott: hittünk benne, hogy a rendszert akarja megváltoztatni) ezt így fogalmazta meg: „nem szabad többé eltűrnünk intézményeink hatékonyságának hiányát, inkompetenciáját, nem hagyhatjuk a korrupciót addig terjeszkedni, amíg öl”.
A felháborodottak erkölcsi forradalmat akarnak, egy olyan országot, amelyben a közalkalmazott komolyan veszi önmagát, és elvégzi a munkát, amiért fizetik, például ellenőriz. Amelyben a közalkalmazott, ha elvégezte az ellenőrzést, nem a zsebére mutat, hogy ide tegyék a borítékot, hanem eléri, hogy a feltárt hibát kijavítsák. Amelyben nem lehet egész intézményeket lefizetni. Amelyben komolyan vesszük mi önmagunkat.
Könnyű a bukarestieknek, mondhatnánk mi, háromszékiek, ott sokan vannak, könnyű erkölcsi megújulást kérni, de mit csináljunk mi e kis megyében, ahol mindenki ismer mindenkit, tudja, hogy ki mit csinál, és ahol éppen ezért sokkal személyesebb, ha valakit feljelentenek felelőtlenség vagy korrupció miatt. Inkább elnézzük neki, hogy életeket veszélyeztet, vagy degeszre tömi a zsebét, csak hogy ne tűnjön úgy, személyeskedtünk az illetővel.
Pedig „személyeskedés” nélkül nem fog menni, e nélkül nem lesz változás, és Bukarestből sem tudnak változtatni (nem mintha különösebben hinnénk benne, bárki is kerül hatalomra). Félek személyeskedni én, félsz személyeskedni te – és közben hull a vakolat az épületről, amíg oda nem üt valakit.
Sántha Attila
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Johannis kitüntette a Kriterion Könyvkiadót
Az elnöki hivatalban szervezett ünnepségen tüntette ki csütörtökön Klaus Johannis a Kulturális Érdemrend lovagi fokozatával a Kriterion Könyvkiadót, amely az idén ünnepelte alapításának 45. évfordulóját.
A kisebbségek nyelvén főként a rendszerváltozás előtt könyveket kiadó Kriteriont a bukaresti Masca Színházzal és a Kolozsvári Román Operával együtt tüntette ki az elnök. Az elnöki hivatal által közzétett dokumentum szerint Johannis beszédében kifejtette, hogy a három intézmény tevékenységével jelentős mértékben gyarapította a román és az egyetemes kultúrát, a kitüntetés ezt hivatott elismerni. Elmondta, hogy a kulturális közpolitikák és stratégiák továbbra is az állam hatáskörébe tartoznak, de a kultúra már régóta nem csak állami intézmények terméke, ami természetesnek számít.
"A kitüntetés átadása alkalmából szervezett ünnepség védőbeszéd akar lenni a magán- és az állami szféra közötti hatékonyabb kommunikáció és együttműködés mellett" – mondta Johannis. Az elnök arról biztosította a kultúra területén dolgozókat, hogy támogatja egy nemzeti projekt kidolgozását, amelynek alapját a kulturális alkotás értékesítése és fejlesztése képezze.
A Kriterion kitüntetését H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója vette át, az ünnepségen jelen volt Domokos Péter, a Kriterion első igazgatójának, Domokos Gézának a nagyobbik fia is.
A ma Kolozsváron működő és H. Szabó Gyula által vezetett Kriterion kizárólag magyar nyelvű kiadó.
Népújság (Marosvásárhely)

Johannis az utcai megmozdulások hangadóival is tanácskozik
Kormányalakítás: a pártok nem neveztek meg miniszterelnök-jelöltet
Újdonságként jelentette be tegnap Klaus Johannis, hogy a korábbiakhoz képest pénteken a civil társadalom, vagyis az elmúlt napok utcai megmozdulásainak hangadóival is tanácskozni fog, mielőtt meghozná döntését az új miniszterelnök-jelölt személyéről.
Az államfő ígéretéhez híven csütörtökre és péntekre konzultációra hívta a parlamenti pártokat az új kormány megalakítása érdekében. Ugyanakkor Johannis közölte, Sorin Cîmpeanu oktatásügyi minisztert nevezi ki ideiglenes kormányfőnek azt követően, hogy Victor Ponta szerdán benyújtotta lemondását. A múlt pénteki súlyos bukaresti tűzvész miatt bekövetkezett spontán tüntetések tegnap is folytatódtak Bukarestben és az ország több nagyvárosában. Az elemzők szerint a tömeg azért vonult utcára, hogy kifejezze bizalmatlanságát az egész politikusgarnitúrával szemben és az államfőre gyakorolt nyomással egy gyökeres társadalmi, politikai változást harcoljanak ki.
Szabadság (Kolozsvár)

Johannis elnök, a nép szopránja
Ha választási kampányában basszusként alakított, ma drámai hatásokra törekvő közepes tüdejű koloratúrszoprán.
A politikatörténet egy meg nem írt fejezete azokról a vezetőkről szól, akik annak ellenére, hogy a politikai rendszer kreációi, annak ellenére, hogy politikai alkuk, intrikák és konjunktúrák szülöttjei, annak ellenére, hogy évtizedek óta áznak a levesben, mégis hosszasan fenn tudják tartani annak látszatát, hogy a rendszer ellen küzdenek. Ilyen volt tündöklése csúcsán a magyarok körében is népszerű, igaz, a magyarokért a maga során nem különösebben lelkesedő Traian Băsescu is. És ilyen a magyarokkal hasonló aszimmetrikus relációt ápoló Klaus Johannis is.
Johannis elnök hamar kifogyott a témákból. Ötlettelensége és víziótlansága abban nyert kifejezést, hogy olyan területen nyilvánult meg leginkább, amelyhez államelnökként sok köze nincs, de végül is ez az a terület, az egyedüli terület, amihez ért: a napi politika. A tegnapi nap híres Johannis line-ja ez volt: "A fost nevoie să moară oameni ca această demisie să se producă. Dacă s-ar fi impus respectarea normelor, niciunul nu ar fi trebuit să moară."
Az első mondat azt jelenti, hogy emberek kellett adják életüket, hogy ez a kormány lemondjon. Ez egy kiválóan ízléstelen mondat. Mintha utcai harcok lettek volna az Egyetem téren a kormány leváltása végett. Olcsó reklámszlogeneket írnak így, ilyen kiszámított többértelműséggel. Ez a magyarázható így is, úgy is, lényeg a hatás típusú blöff, amit mondatonként fizetett PR-osok találnak ki. Mert ugye, az emberek mégsem azért haltak meg, hogy a kormány végre lemondjon.
Másrészt, és ez legalább ennyire lényegi: a kormány lemondása csak közvetve van kapcsolatban az utcai eseményekkel. Itt az események láncolata, a kormány belső hangulata, a politikai kommunikációs helyzet mind legalább annyira fontos, mint a bukaresti tragédiából kinövő rendszerellenes proteszt.
De Johannis mégis hajlandó olyat mondani, amitől azt reméli, hogy a gyász és indulat energiáit még inkább át tudja fókuszolni másokra. Beszédírója érzi, hogy itt talán túl messze ment, és jön egy maszatolós, erőtlen korrekciós kísérlet, ami még inkább aláhúzza az első kisszerűségét.
Ma is van fejlemény. Egy bombasztikus bejelentés, hogy tudniillik Johannis elnök kormányalakítás előtt először (hangsúly azon, hogy először, amit persze a romániai magyar média be is szop), szóval először találkozik a civil társadalom képviselőivel. Természetesen nem igaz, hogy vezető politikusok korábban nem tartottak volna konzultációkat a civilekkel. Legutóbb például Victor Ponta találkozott több sztár-szervezettel. Persze csöppet sem lényegtelen, hogy kik ezek a civilek, mert a civilek között vannak kényelmes és vannak kényelmetlen civilek, vannak az ő civiljeik és a mi civiljeink. Az sem mellékes, hogy milyen mandátummal vannak jelen a civilek, és az sem, hogy ez a találkozó miben határozza meg azt, hogy kit nevez ki az államelnök kormányfővé. Hozzá kell tenni, hogy a hasonló találkozók akkor eredményesek, ha bizonyos szintig elő vannak készítve, különben ingyen ebéden és hírügynökségi híreken túl nem sokkal kecsegtetnek.
Tudom, nagyon egyszerű és hálás egy politikust két mondatára és egy bombasztikus bejelentésére egyszerűsíteni. Mégis, logikámban Johannis pont ennyire őszinte, konzekvens és tisztán kommunikáló politikus, és pont ennyire nagy politikai vizionárius, mint amennyire ezekből a flash-ekből kiderül. Számomra ez a két mondat és a megtévesztően parfümös civilofília az, ami miatt Johannis nem hiteles. Ha választási kampányában basszusként alakít, ma Johannis drámai hatásokra törekvő közepes tüdejű koloratúrszoprán.
Nyilván megértette, hogy most az utcának kell udvarolni, mert ők azok, akik adott pillanatban számon kérhetik őt is. Most először van igazán olyan helyzet, ahol már nem Johannis dönti el, mennyire megy közel és mennyire marad távol a kényes kérdésektől, mert azok eljöttek hozzá kopogás nélkül.
Kelemen Attila Ármin
Transindex.ro

Engedékeny politikusok, határozott civilek (Tárgyalások Cotroceni-ben)
Előrehozott választásokat vagy szakértői kormányt javasoltak a parlamenti pártok, de nem akarnak politikusokból álló kormányt, és senki sem nevezett meg kormányfőjelöltet – összegezte tegnap Klaus Johannis államfő a parlamenti pártokkal lezajlott egyeztetések első fordulójának tapasztalatait. Az elnök üdvözölte, hogy a politikai alakulatok nyitottságot tanúsítottak „a társadalom által elvárt megoldásokkal szemben”, és bejelentette: a konzultációsorozat jövő héten is folytatódik egy mindenki által elfogadható, minimális kormányprogram felvázolása érdekében. Johannis tegnap a civil szféra húsz küldöttjével is tanácskozott, akik korrupt politikusok nélküli, feddhetetlen, szakmai érdemek alapján kinevezett kormányt kértek, és meghívták a tüntetők közé.
A két napon át tartó tárgyalássorozat végén az államfő elmondta, a pártok vezetői megértették, hogy egyszerű kormányváltásnál többről van szó, hogy a tüntetők sokkal mélyebb reformot, az egész politikustársadalom megtisztulását követelik. Mint mondta, az egyik legérdekesebb következtetés az volt, hogy a pártok többsége hajlandó technokrata kormányzatról és előrehozott választásokról tárgyalni. A pártok közül egyik sem tett javaslatot a leendő kormányfő személyére, ami újdonság a romániai politikában – jegyezte meg.
A kicsik óhaja
Tegnap az államelnök a két kis párt, a Románia Haladásáért Országos Szövetség és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége képviselőit fogadta a Cotroceni-palotában. Gabriel Oprea pártja bármilyen megoldást támogat, amelyet Johannis jónak lát, politikai kormányt, szakértői kormányt és akár az előrehozott választásokat is. A Călin Popescu Tăriceanu vezette szövetség szerint átmeneti kormányt kellene alakítani, és nem értenek egyet az előrehozott választásokkal. Ezt azzal indokolták, hogy az országban minden leáll a választásokig, mert egy technokrata kormány nem tud politikai döntéseket hozni. Az utca hangja
A román kormányalakítások történetében először az államelnök a civil társadalom képviselőit is meghívta a konzultációkra. Johannis szerint ez a találkozó is tanulságos volt, a résztvevők ötletekkel, átgondolt javaslatokkal érkeztek, melyeket elmondása szerint fel is használ majd a következőkben. A civilek olyan új politikusokat szeretnének, akik nem keveredtek korrupcióba, feddhetetlenek, nincs közük az egykori Securitatéhoz, és nem politikai kalandorok. Szorgalmazták továbbá a törvényhozói kiváltságok eltörlését, valamint azt, hogy a parlament ne akadályozza többé a tagjai ellen kezdeményezett bűnvádi eljárásokat. Igénylistájukon vezető helyen szerepel a politika kivonulása a közigazgatásból, az állami intézmények demilitarizálása, valamint a hivatalok vezetőinek szakmai és nem politikai érdemek szerinti szelekciója. A civil szervezetek képviselői az államfővel folytatott párbeszéd rendszeresítését és intézményes keretbe foglalását is kérték.
Folytatás következik
Az elnök egyetértett azzal, hogy a politikustársadalom eljátszotta hitelét, ugyanakkor arra figyelmeztette többnyire fiatalokból álló beszélgetőpartnereit, hogy „nem elég az utcán kiabálni”, a jogos bírálatokat megfogalmazók politikai szerepvállalására, aktivizálódására van szükség. Az államfő úgy értékelte, hogy a most lejárt egyeztetési kör nem elegendő, ezért a következőkben további konzultációk várhatóak. Mint mondta, van egy minimális konkrét feladatcsomag, amiről mindenképpen tárgyalni kell a pártokkal, ezért valószínűleg csak a jövő hét végén ismertetheti „a végső következtetéseket”. Johannis arról is beszélt, hogy meghívták a tüntetők közé, ő pedig elfogadta a meghívást.
Erdély.ma

Oprea mégis lemondott
Távozik az ügyvivő kormányból – jelentette be Gabriel Oprea belügyminiszter, a Románia Haladásáért Országos Szövetség elnöke tegnap a Klaus Johannis államfővel folytatott, alig tízperces konzultáció után. Miniszteri jogköreit Ilie Botoş államtitkárra ruházta, akinek aláírási joga lesz az új kormány megalakulásáig tartó átmeneti időszakban. Oprea már akkor jelezte, hogy semmilyen kormányban nem fog szerepet vállalni, amikor Victor Ponta visszaadta miniszterelnöki megbízatását. Az internetes felületeken ezért számos kritika fogalmazódott meg azt követően, hogy mégis részt vett az ügyvivő kormány első, csütörtöki ülésén.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Utcai megmozdulások a politikai osztály megtisztulásáért
Kétoldalú, hosszú távú folyamat
Politikai földrengést okozott a több mint harminc áldozatot szedő hétvégi bukaresti tragédia. A politikai, adminisztratív és egyházi vezetők felelősség-elhárítása komoly ingerültséget váltott ki a társadalom széles rétegeiben, ami egyre népesebb utcai megmozdulásokhoz vezetett. A népharag elsöpörte a Ponta-kormányt, a társadalmi elégedetlenség azonban további mélyreható reformokat követel, lényegében az egész politikai osztály megtisztítását. Hogyan látja a politikum mindezt? Winkler Gyula EP-képviselővel, az RMDSZ Hunyad Megyei Szervezetének elnökével beszélgettünk.
– Lemondatták a kormányt, mégis folytatódnak a tüntetések.
– A napokban éppen Bukarestben tartózkodtam, figyelemmel követtem az eseményeket. Nagy többségben iskolázott, jómódú fiatalok tüntetnek, akik a politikát és társadalmat átszövő korrupció, a kormányzási és közigazgatási tehetetlenség, az inkompetencia, nepotizmus és hasonlók ellen tiltakoznak, többek között a „a korrupció gyilkol” jelszó alatt. Teljesen jogosnak tekintem elégedetlenségüket, végül is emberáldozatokat követelő tragédia nyomán vonultak utcára. Ponta lemond(at)ása várható volt, sőt, azt már korábban meg kellett volna tenni.
– A tüntetők azonban a teljes politikai osztály megtisztulását követelik.
– A megtisztulási elkerülhetetlen, de ez nem történhet meg egyik napról a másikra, hosszabb folyamat lesz, hiszen lényegében az utóbbi 25 év romániai politikai szemléletével való szakításról van szó. Ami összetett folyamat, nemcsak a pártok idézhetik elő, széleskörű társadalmi párbeszédet feltételez. A parlamenti képviselőket a társadalom termelte ki, az emberek szavazataival jutottak a törvényhozó testületbe. A következő választásokig ők maradnak ott, ők hoznak törvényeket, s a lakosság dönti el, hogy milyen embereket tisztel meg szavazatával.
– A lakosság azonban rengeteg szélhámost, köpenyegforgatót vagy szerencselovagot emelt a parlamentbe szavazataival, mégis elvárják, hogy ott Teréz-anyaként viselkedjenek.
– Éppen ezért hangsúlyozom, hogy a társadalom minél szélesebb rétegeit is be kell vonni a reformfolyamatba. Mindenekelőtt a jól képzett, szolid szakmai ismeretekkel rendelkező fiatalokat, akik nem vonhatják ki többé magukat a politika alakulásából. Sokan közülük erősen kritikusak a politikai osztály minőségével és jogosan, viszont nem hajlandók politikai szerepet vállalni, mivel mocskosnak tekintik a politikai osztályt. De hát akkor ki fogja megreformálni azt? Netán a mostaniaktól várják el, éppen azoktól, akik kiábrándították őket? A lelátóról lehet ugyan kritizálni, gólt azonban csak a pályán lehet rúgni.
– A kritika azonban nemcsak a kormánykoalíciót célozza, hanem az egész politikai osztályt, sőt, annak 25 éves tevékenységét. Ez nyílván az RMDSZ-t sem kerülheti el.
– Ez kétségtelen. Az újfajta politizálás üzenete már tavaly novemberben egyértelmű volt, amikor Iohannis főleg Ponta-ellenes szavazatoknak köszönhetően nyerte meg az államelnöki választást. Az RMDSZ megértette az üzenetet, levonta a tanulságokat és elindította a reformfolyamatot. Kiléptünk a Ponta-kormányból, elutasítjuk annak tagjaival való bármilyen együttműködést, párbeszédet indítottunk el az egyházakkal, civilszervezetekkel, női és ifjúsági szervezettekkel. A folyamat korántsem ért véget, még javában zajlik, mérlegét a jövő év végén, a helyhatósági és parlamenti választások alapján vonhatjuk meg. A társadalom – mindenekelőtt a fiatalok – bevonása nálunk is kiemelkedő szempont.
– A népharag esély is lehet a politikai alakulatok számára. Azok, akik képesek lesznek a reformra, növelik támogatottságukat, azok viszont, akik elutasítják, tovább rontják pozícióikat.
– A társadalmi elvárásoknak való megfelelés kényszere a román pártoknál is megfigyelhető, Ponta lemondatása is erre vezethető vissza. Hogy mennyire mélyreható lesz a reform, ez nagymértékben a román társadalom ingerküszöbétől függ. A hétvégi tragédia már átlépte azt, az emberek utcára vonultak, Ponta plágium ügye, vagy a vádemelés viszont nem csapta ki a biztosítékot, akkor a társadalom nem követelte távozását utcai tüntetésen.
– Köszönöm szépen a beszélgetést.
– Én is köszönöm.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Előrehozott választásokat vagy szakértői kormányt javasolnak
Klaus Johannis kormányfő a politikai pártokkal folytatott kétnapos egyezetések eredményét összegezve tegnapi nyilatkozatában bejelentette: a parlamenti pártok előrehozott választásokat vagy szakértői kormányt javasoltak, de nem akarnak politikusokból álló kormányt, és senki sem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet.
Az elnök azt mondta: a pártok vezetői megértették, hogy többről van szó, mint egyszerű kormányváltásról, mert az utcákon tüntető emberek sokkal mélyebb reformot, az egész politikustársadalom megtisztulását követelik.
Kifejtette: a tüntetők a politikához való hozzáállás változását akarják, tisztességet, komolyságot, megoldásokat és átláthatóságot. A konzultációsorozat ezért jövő héten is folytatódni fog egy mindenki által elfogadható minimális kormányprogram felvázolása érdekében. Az államfő üdvözölte, hogy a pártok nyitottságot tanúsítottak a társadalom által elvárt megoldásokkal szemben.
Szabadság (Kolozsvár)

Bukarestben folytatódnak a demonstrációk
Szakértői kormány alakításához közelednek a romániai kormányalakítási tárgyalások. A Klaus Johannis államfővel folytatott tárgyalásokról még a korábban egyértelműen a kormányzás folytatását hirdető szociáldemokraták is úgy jöttek ki, hogy készen állnak támogatni egy technokrata kabinet felállítását.
Az álláspontok változását minden bizonnyal az egyelőre szűnni nem akaró tüntetések kényszerítették ki, amelyek tegnap is folytatódtak.
A csütörtöki tüntetésen már konkrét követelések is megfogalmazódtak: a bruttó hazai termék hat százalékát kapja meg a tanügy, tegyék átláthatóvá, mire költik el a közpénzeket, mondjon le a nép ügyvédje, Victor Ciorbea, valamint Calin Popescu Tariceanu, a szenátus elnöke. Persze maradtak a korábbi, nehezen konkretizálható skandálások is: „Nemcsak egy nevet változtatunk meg, hanem egy egész rendszert”; „PNL, PSD ugyanaz a nyomorúság”; „Ne űzzétek el a fiatalokat az országból!”; „Le a csúszópénzzel!”; „Adózzon az ortodox egyház is!”. Elhangzott azonban az is, hogy nem lenne jó megoldás előre hozott választásokat tartani, hiszen idő kell új pártok létrehozására, miután a jelenlegiek képtelenek megújulni.
Az államelnök a Románia Fejlődéséért Országos Szövetség (UNPR) küldöttsége társaságában töltötte a legrövidebb időt. A mindössze tízperces találkozót követően Gabriel Oprea pártelnök, belügyminiszter – akinek távozását talán a legvehemensebben követelte a tömeg a rendőrhalállal végződött, jogtalanul használt rendőri felvezetés miatt – bejelentette: kilép az ideiglenes kormányból. Ugyanakkor jelezte, hogy az UNPR-ben támogató partnerre lel az államfő, bármhogy is döntene az új kormánnyal kapcsolatosan – akár az előre hozott választások megszervezéséről is.
Váratlan hírek érkeztek az ortodox egyházból is: visszavonulásra készül Daniel Ciobotea, a Román Ortodox Egyház feje. A hivatalos indoklás szerint a döntés mögött a pátriárka megromlott egészségi állapota áll. Elgondolkodtató viszont, hogy a közvélemény nem bocsátja meg neki a diszkótűz következményeivel kapcsolatos empátia hiányát, illetve azt, hogy egyháza több papja is sátánistáknak nevezte a rockkoncert résztvevőit, halálukat pedig isteni büntetésnek tartotta.
Az előre hozott választások ügyében a politikai élet szereplőinek álláspontjai is jelentős szórást mutatnak. Az RMDSZ ugyan járhatónak tartja ezt az utat, ám elemzők szerint a felfokozott hangulat fennmaradása nagy valószínűséggel magas választói részvételhez vezet, amit az RMDSZ aligha tudna produkálni a magyar választók körében. Az RMDSZ szempontjából egy liberális kisebbségi kormány tűnik a legmegfelelőbbnek, annak külső támogatása pedig a leglogikusabb lépésnek.
Ugyanakkor Temesváron – a múlt pénteki diszkótűz helyszíne, a Colectiv Club neve nyomán – Colectiv Párt néven új pártot készülnek bejegyezni. A kezdeményező, Cosmin Mirisan frissen végzett jogász szerint az új politikai alakulat az emberek „azon igényéből fakad, hogy megszabaduljanak a korrupciótól”.
Csinta Samu (Kolozsvár)
Magyar Idők (Budapest)

Kifütyülték Johannist a bukaresti tüntetők
Kiment Klaus Johannis államelnök Bukarestben az Egyetem térre, ahol több mint ezren tüntettek. Az államfőt fütyüléssel és pfújolással fogadták, de amikor elment, visszakiabálták.
"Hívtatok, jöttem" - mondta Johannis az őt "megrohamozó" tüntetőknek, a tömegből azonban többen a lemondását követelték a Mediafax tudósítása szerint.
Mások azt követelték, hogy a korrupt képviselők mondjanak le, legyen csak 300 tagú a parlament, vagy elégedetlenkedtek amiatt, hogy őket nem hívták meg az elnöki hivatalba egyeztetésekre.
Johannis tömören válaszolt egyes kérdésekre, például "megjegyezte", hogy valaki teljesen más politikát követelt, illetve kijelentette, hogy a változás a pártokon belül kell történjen.
Az államfő később Facebook-oldalára azt írta, "sok felháborodást láttam, de reményt is arra, hogy a dolgok megváltozhatnak. Azt mondtam a jelenlévőknek, hogy bízzanak és vegyenek részt a dolgokban, mert csak együtt tehetjük Romániát olyan országgá, amilyennek szeretnénk."(hírszerk.)
Transindex.ro

Utca és/vagy demokrácia?
Tüntetők ezrei helyett mégiscsak jobb, ha választók milliói mondanak véleményt arról, miben legyen más a romániai politika, miben legyen más a romániai társadalom. Szűcs László írása.
Romániában jó esély van arra, hogy egy nemes ügy is hamar önmaga paródiájává váljon. Ebbe az irányba halad biztos léptekkel a Ponta-kabinet bukását előidéző tüntetéssorozat. Miközben napról-napra rettenetesebb a növekvő szám: már közel az ötvenhez a Colectiv klub halálos áldozata, a hazai egészségügy tehetetlenségéről árulkodik, hogy már-már kapkodva keresnek újabb és újabb célpontokat a kritikus állapotban lévő sérültek külföldre szállításához.
Vasárnap este Iohannis államfő kisétált a tüntetők közé, s ugyan szimbolikus jelenléte sem a korrupciót nem tünteti el, sem a politikai válságot nem oldja meg, aligha volt más választása, ha nem akarja, hogy az emberek ellene is forduljanak. Mert ha a kormány, a pártok, a parlament, a média, az ortodox egyház után az államfővel szemben is kritikussá válik a tömeg, ki fogja normális állapotok felé terelni az országot? Persze, Iohannis se garancia erre. Már csak azért sem, mivel annak ellenére, hogy a magányos harcos szerepében tetszeleg, aki egy politikai bozótvágó késsel keres és talál kiutat a bajból, ne feledjük, ő ugyanennek a politikai elitnek a tagja, nemrég még az általa vezetett párt kormányzott a mostani parlamenti ciklusban is. Része volt a hatalomnak.
Az is lehet, nem kell majd az utcának Iohannis. Hiszen alapítottak a tüntetők maguknak saját, független újságot, beszélnek már a Colectiv Párt megalakításáról, listák születnek arról, kiket kell még meneszteni. A moldovai utcatársak Kisinyovban egyenesen közös román-moldáv kormányt követelnek. (Azon sem lepődnék meg, ha már bejegyezték, levédették volna a héten a szabadalmi és védjegyhivatalnál a Colectiv márkanevet.) A jelenlegi helyzetben néhány ezer ember szinte bármire rákényszerítheti a politikumot, s ez akkor is veszélyes, ha sok követelés jogos, míg a támadott politikai elit hajlamos eljátszani a választók bizalmát. (Azt csak egész halkan jegyzem meg: vajon ugyanúgy megteltek volna a közterek, ha egy magyarok lakta városban, netán romák látogatta szórakozóhelyen, vagy melegbárnak történik a tragédia? Kellően együtt jár-e már Romániában a tolerancia és a szolidaritás? Nem akarok ítélkezni, maradjunk abban: lehet.)
Azért maga a politikai is működik, megkezdődött az újabb casting egy átmeneti szakértői kormány vezetőjét keresve. Én nem adok sok esélyt egy ilyen kabinet működésének jövő év végéig. (A dilemma úgy is megfogalmazható: módosuljon valahogy a törvényi környezet, s utána válasszunk, avagy egy gyors választás után nyúljanak hozzá a jogszabályokhoz.) Ma úgy gondolom, az egyetlen tartós és demokratikus megoldás egy előre hozott választás. Annak árán is, annak tudatában is, hogy rossz a választói törvényi háttér, s lesznek zavarosban halászni igyekvő politikai kalandorok, szerephez jut majd a Colectiv-populizmus, akár egy szélsőséges erő is színre léphet. Ám a tüntetők ezrei helyett mégiscsak jobb, ha választók milliói mondanak véleményt arról, miben legyen más a romániai politika, miben legyen más a romániai társadalom.
http://erdelyiriport.ro

Johannis kiment a tüntetők közé Bukarestben
A televíziós közvetítésekben csak egyes mondatfoszlányok hallatszottak az elnök által folytatott beszélgetésekből. Iohannis az egyik tüntetőnek ezt mondta: „Most már nem hajlok az előrehozott választásokra". Bukarestben és az ország nagyvárosaiban kedden kezdődött tüntetéssorozat, amelynek résztvevői a közélet megtisztulását, a kompromittálódott politikusok eltávolítását, a korrupció megfékezését követelik.
A bukaresti tüntetők – és az eseményeket kommentáló román újságírók – a hét folyamán több ízben számon kérték, miért nem jelent meg választói között Klaus Iohannis államfő, az egyedüli olyan politikus, akinek a legitimitását a tiltakozók sem kérdőjelezték meg.
Az elnök ehelyett előbb az elnöki palotába invitálta a tüntetők küldötteit, majd mikor azok elutasították, hogy képviselőket válasszanak maguk közül, pénteken megígérte, hogy felkeresi őket. A hét végére a tüntetéssorozaton résztvevők száma a kezdeti több tízezerről néhány ezerre csökkent.
Klaus Iohannis kevesebb mint félórát töltött a téren, de a lökdösődést kivédeni próbáló testőrök és az operatőrök vastag gyűrűjében, a hátsó sorokból kiabálók hangzavara közepette nem sok lehetősége volt elmélyültebb eszmecserét folytatni a demonstrálókkal. Közben a „Korrupció öl", „Háromszázat, nem hatszázat (törvényhozót) akarunk", „Szabadíts meg a tolvajoktól" skandálás hallatszott.
A televíziós közvetítésekben csak egyes mondatfoszlányok hallatszottak az elnök által folytatott beszélgetésekből. Iohannis az egyik tüntetőnek ezt mondta: „Most már nem hajlok az előrehozott választásokra". Az államfő nem mondott beszédet, annak ellenére, hogy a többen azt skandálták, hogy adjanak neki hangosbeszélőt. Később Facebook-bejegyzésben összegezte az eseményt, miszerint sok „lázadást és reményt" látott a téren, és azt tanácsolta a jelenlévőknek, maradjanak aktív alakítói a közéletnek, mert csak összefogással tehetik olyanná Romániát, amilyennek mindannyian látni szeretnék.
Victor Ponta eddigi kormányfő szerdai lemondása után az államfő egyeztetéseket kezdett a parlamenti pártokkal egy új kormány megalakításáról. A pártok a konzultációsorozat első fordulójában előre hozott választásokat, vagy szakértői kormányt javasoltak, de nem akarnak politikusokból álló kormányt, és senki sem nevezett meg kormányfőjelöltet.
MTI
Erdély.ma

Kelet-közép európai szolidaritás
A Közép-kelet-európai és a nyugat-balkáni országok szolidaritására van szükség a migránsválság ügyében, jelentette ki Nagyváradon Tőkés László.
Hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke felhívást intézett az erdélyi magyarokhoz azt kérve tőlük, hogy támogassák aláírásukkal a Fidesz által a migráns ügyben kezdeményezett petíciót, mellyel az itteni magyarok is nemet mondanának a kvótarendszerre. A sajtótájékoztatón Tőkés László kifejtette, hogy folyik a migránsoknak a megsegítése Európában, de senki sem teszi fel azt a kérdést, hogy mi lesz Európával értékeivel. Ebben a vonatkozásban újszerű az Orbán Viktor magyar miniszterelnök képviselte irányvonal – közölte Tőkés. „Ha az Európai Unió csak a demokratikus közakarat szavából ért, akkor fel kell mutatni neki ezt a közakaratot” – tette hozzá.
Keleti szolidaritás
Tőkés László a sajtótájékoztatón megelégedéssel nyugtázta, hogy a migránskérdésben példás a visegrádi országok – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – összefogása és szolidaritása, és Victor Ponta román miniszterelnök lemondása után Románia is felhagyott a Magyarországgal szembeni agresszív, konfliktuskereső magatartásával. Sőt, Áder János és Klaus Iohannis bukaresti találkozása után körvonalazódik egy pozitív elmozdulás az együttműködés irányába Románia és Magyarország között. A visegrádiak szolidaritásához kapcsolódhat a Románia, Bulgária és Szerbia által akotott csoport, ugyanakkor a várható politikai változások nyomán Horvátország és Szlovénia is, fejtette ki Tőkés László.
Érdekegyensúlyt
A politikus saját tapasztalataira hivatkozva kiemelte: Nyugat-Európa csak a migránsok érdekeit védi, viszont az Európai Parlament és az Unió más intézményei saját tagállamaiknak, és saját állampolgáraiknak az érdekeit is szem előtt kellene tartaniuk. „A migránsok és az európai polgárok érdekeinek szem előtt tartása minimum egyensúlyban kellene legyen az Unióban” – hangsúlyozta Tőkés László.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a sajtótájékoztatón felhívást intézett Klaus Iohannis államfőhöz, hogy zárja le a román-szerb zöldhatárt, mert már megjelentek Romániában az első embercsempészek, és várhatóan migránsok nagy tömege fog Romániába is érkezeni. Amennyiben pedig Magyarország lezárja a magyar-román zöldhatárt a bánsági szakaszon, akkor félő, hogy a migránsok Romániában maradnak. A kvótarendszer egy elhibázott döntés, ami semmit nem old meg, sőt, csak súlyosbítja a helyzetet, hiszen migránsok tömegei érkezhetnek Európába a közeljövőben, akik meghívásnak tekintik a kvótarendszer bevezetését – mondta Szilágyi Zsolt.
Pap István
KÖZLEMÉNY
Tőkés László és Szilágyi Zsolt közös sajtótájékoztatójáról
November 9-én a nagyváradi EP-irodában tartott magyar és román nyelvű sajtótájékoztatót Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.
Elöljáróban Tőkés László mélységes sajnálattal idézte fel a Bukarestben történt tragédiát, részvétéről biztosítva az elhunyt fiatalok hozzátartozóit, együttérző reménységgel bízva a súlyosan sérültek felépülésében. Megértését fejezte ki „a dühös utca” iránt, amely már torkig van a mai Romániában uralkodó közállapotokkal. A Gyászoljuk fiataljainkat, gyászoljuk országunk siralmas állapotát című politikai nyilatkozatában így fogalmazott: „Ennek a mérhetetlen tragédiának kellett bekövetkeznie, hogy a román forradalom szelleme újból feléledjen, és a román nép újból feleszméljen.” Ugyanakkor kifejtette: állhatatossággal és kitartással övezett polgári attitűddel, tudatos számonkéréssel kell elérnie az ország népének azt, hogy meginduljon a „második rendszerváltás”. Hiszen 26 évvel 1989 szabadító karácsonya után még mindig ott tartunk, hogy a poszkommunista ellenforradalmi berendezkedés igáját nyögjük, miközben hovatovább az ország egész népe látja: új rendszerváltozásra van szükség. „Az 1989-es forradalom harcosainak és hőseinek az áldozata kötelez. Ifjaink »tűzáldozata« szintén változásért kiált!” – áll a nyilatkozatban.
A migránsválság kapcsán erdélyi EP-képviselőnk kifejtette: üdvös az összmagyar és a körvonalazódó kelet-közép-európai szolidaritásvállalás, amely mind a nemzeti, mind az összeurópai érdekeket tartja mindenekelőtt szem előtt, miközben természetes és dicséretes az a szolidaritás, ami kontinentális szinten megmutatkozik az üldözött, elesett, háborúságot szenvedettek iránt. Ám miközben a nyugat-európai politikai körökben mindenki az Európát elözönlők sorsa és helyzete mentén aggodalmaskodik, senki nem kérdezi: mi lesz Európával, mi lesz az európai népekkel, nemzetekkel, érdekekkel és értékekkel. EP-képviselőként Tőkés László maga is azt tapasztalja, hogy mintha háttérbe szorulna azoknak a véleménye, akik választópolgárokként védelmet várnak a bizalmat kapott politikai osztálytól. E tekintetben inkább a balkáni és közép-európai államok együttműködése tűnik előremutatónak, ezen belül is üdvözlendő a román–magyar nézetazonosság. Gátat kell vetni az Európába történő beözönlésnek, nem megoldás az illegálisan bevándoroltak kvóta-rendszerű szétosztása és letelepítése, s ezzel Szilágyi Zsolt is egyetértett, mondván: nagymértékben biztonságpolitikai kérdés is a migráció, nem csupán társadalmi és humanitárius probléma. Az EMNP elnöke figyelmeztetett: újabb és újabb migrációs kihívások elé néz kontinensünk és az Unió, mivel eddig rossz válaszokat adott a felmerült kérdésekre.
Tőkés László ezt aláhúzva méltatta Magyarország és az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány migrációval kapcsolatos politikáját, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt teljes támogatásáról biztosítva azt. Közös felhívásban kérik az erdélyi magyarok csatlakozását a bevándorlási kvóták elleni Fidesz-petícióhoz, amelynek címe: Védjük meg az országot! „Azt mondom, védjük meg a nemzetet, védjük meg értékeinket, védjük meg Erdélyt és Romániát, védjük meg őshonos nemzeti közösségeinket, és csatlakozzunk ehhez a felhíváshoz. Azt hiszem, hogy a demokratikus EU csak a demokratikus közakaratból ért. Nagy szakadék van a politikai osztály és a polgári társadalom között. Ezt a szakadékot be kell tömni, át kell hidalni” – magyarázta Tőkés László. Az unió vezetőihez intézendő Fidesz-petícióhoz való csatlakozás technikai részleteiről ezután döntenek.
Szilágyi Zsolt a bukaresti tűzvészre visszatérve kijelentette: szomorú, hogy egy ilyen tragédia kell ráébressze az országot a mai tarthatatlan állapotokra. Látszik ugyanakkor, hogy a hatalom ismét csak saját átmentésével van elsődlegesen elfoglalva, a különféle lemondások csak az elégedetlenségi hullám és a népharag lecsillapítását szolgálják. De még ha meg is szabadulnánk a Ponta-féle rezsimtől, ez csak egy esély lenne arra, hogy a szükséges változások beinduljanak, hiszen a romániai társadalmat a legmélyebb rétegekig megfertőzte és áthatja a korrupció, az inkompetencia, az erkölcsi válság. A konkrétabb intézkedéseket és politikai szándékokat firtató újságírói kérdésekre mind Tőkés László, mind Szilágyi Zsolt azt válaszolta: a politikai osztály teljes leváltását követelő demonstrálók nyilván tisztában vannak azzal, hogy itt azok menesztéséről és elszámoltatásáról van szó, akik az elmúlt negyedszázadban egymásnak adták a kilincset a különféle állami intézményekben, a közigazgatásban, a hatalmi struktúrákban. A kívánt rendszerváltozásnak egy alapos államreformmal kell párosulnia Romániában. Klaus Johannis államfőnek döntő szerepe lehet a kívánt folyamatok elindításában – vélte az EMNT elnöke.
Nagyvárad, 2015. november 9.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája
N Y I L A T K O Z AT
Gyászoljuk fiataljainkat, gyászoljuk országunk siralmas állapotát
„Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal” – ezekkel a keresetlen szavakkal buzdít Pál apostol a felebarátaink iránti együttérzésre és empátiára. (Rm 12,15)
1989 szabadító karácsonyán minden okunk megvolt az együttörvendezésre. Azóta azonban örömünk keserű csalódásra fordult – különösképpen mostanra, mikor egy egész ország gyászolja a bukaresti Colectiv-klubban tűzhalált halt fiataljainkat.
Victor Ponta bukott miniszterelnökünk a vádlottak padjára került. Vele együtt azonban az egész posztkommunista politikai osztályt vádolja az utca népe, amely – negyed század után – az állampolitikai rangra emelkedett „gyilkos korrupció” áldozataival együtt jobb sorsra érdemes országunk siralmas állapotát is gyászolja.
Ennek a mérhetetlen tragédiának kellett bekövetkeznie, hogy a román forradalom szelleme újból feléledjen, és a román nép újból feleszméljen.
Nem volt elég Ceaușescutól megszabadulni – hogyha rossz szelleme tovább kísért a román társadalomban. Maholnap Iliescu és Mǎgureanu is a vádlottak padján találja magát – de mit érünk vele, hogyha a korrupt posztkommunista rezsim tovább marad?!
Amiképpen Václav Havel mondta volt: új rendszerváltozásra van szükség, a posztkommunista ellenforradalmi berendezkedésnek is buknia kell! A román „Nemzeti Megmentési Front” politikai örököseivel együtt magyar szövetségeseiknek sincs keresnivalójuk egy igazi demokratikus Romániában.
Az 1989-es forradalom harcosainak és hőseinek az áldozata kötelez. Ifjaink „tűzáldozata” szintén változásért kiált!
Pál apostol szavai értelmében most „együtt sírunk a sírókkal”. Vigaszunk csak az lehet, hogyha kezünkbe vesszük és változtatunk a sorsunkon, hogy közös gyászunk közös örömre forduljon. Így legyen!
Nagyvárad, 2015. november 9.
Tőkés László
Tőkés László és Szilágyi Zsolt erdélyi EP-képviselők N Y I L A T K O Z A T A Nemzeti és kelet-közép-európai szolidaritásvállalás a migráció ügyében
Az Európai Unió országai példás együttérzést és szolidaritást tanúsítanak a mostoha sorsú háborús menekültek és a hazájukból elüldözöttek iránt.
A migránsválság által sújtott országoknak viszont az egymás iránti szolidaritásról sem szabad megfeledkezniük. Európa az önfeladás árán nem válhat a törvénytelen határátlépők és a migránsok inváziójának áldozatává.
Ezt szem előtt tartva, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt teljes támogatásáról biztosítja Magyarország és az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány migrációval kapcsolatos politikáját, ennek részeképpen pedig azt a cselekvő szolidaritást, mely országaink szuverenitásának, európai és nemzeti értékeinek a védelmében a Visegrádi Négyek, Románia és a nyugat-balkáni országok között formálódik.
Mélységes sajnálattal vettük tudomásul, hogy az EU belügyminisztereinek szeptemberi értekezlete minősített többségi szavazással további 120 ezer menekült kvóták szerinti elosztásáról döntött a tagállamok között. Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia akkori ellenszavazatával egyetértésben, nem tartjuk elfogadhatónak a kötelező betelepítési kvóta alkalmazását. Osztjuk a Fidesz azon álláspontját, hogy a betelepítési kvótarendszer ellentétes magyarságunk, valamint az Unió érdekeivel, jogtalan, mert ellentmond a nemzetközi egyezményeknek, értelmetlen, mivel meghívást jelent a további migránsoknak, végső soron pedig nem jelent megoldást a kialakult válságra, hanem csak tovább súlyosbítja azt.
Ennek megfelelően – a kvótarendszert visszautasító országok, köztük Románia álláspontjával összhangban – a Fidesz által útjára indított aláírásgyűjtéshez való csatlakozásra hívjuk fel erdélyi magyarságunkat. Polgári akaratnyilvánításunkkal ezenképpen védelmezzük mi is nemzeti és európai érdekeinket és értékeinket!
Nagyvárad, 2015. november 9.
Tőkés László, az EMNT elnöke
Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke
erdon.ro

Dacian Ciolos volt uniós biztost jelölte miniszterelnöknek Johannis
Dacian Ciolos korábbi (2010-2014) európai uniós mezőgazdasági biztost jelölte miniszterelnöknek kedden Klaus Johannis román államfő, és megbízta azzal, hogy egy szakértői kormányt alakítva vezesse Romániát a jövő ősszel tartandó parlamenti választásokig.
Az államfő a pártokkal folytatott egyeztetések után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, a változást követelő társadalmi elvárások közepette Romániának független, feddhetetlen, a komplikált rendszerek irányítására képes miniszterelnökre és minden korrupciós gyanún felül álló miniszterekre van szüksége. Johannis kifejtette: az új kormánynak jövő tavasszal korrekt önkormányzati, ősszel pedig korrekt parlamenti választásokat kell szerveznie, ám ahhoz, hogy végbemenjenek a társadalom által követelt változások, a politikai pártoknak is meg kell újulniuk, és „takarítaniuk kell". Másfelől az elnök szerint egy valódi politikai versenyhez a változást akarók politikai szerepvállalására, új emberekre, új pártokra van szükség.
Az államfő leszögezte: Románia elkötelezett tagja marad az európai és euroatlanti közösségnek.
A sajtótájékoztatóra meghívott miniszterelnök-jelölt azt ígérte: kormánya hídszerepre vállalkozik a társadalmi elvárások és a politika között. Kifejtette: egy év hosszabb időszak annál, hogy a kormány kizárólag a hétköznapi ügyek adminisztrálására szorítkozhatna, de túl rövid idő ahhoz, hogy életbe léptethetné a társadalom által elvárt gyökeres változásokat. „Nyitni szeretnénk a társadalom felé és előkészíteni a változásokat" – mondta Ciolos.
A zilahi születésű, 46 éves Ciolos kertészmérnöki képesítést szerzett a kolozsvári agronómiai és állatorvosi egyetemen, majd a franciaországi Montpellierben vett részt mesterképzésen és doktori képzésen vidékfejlesztési szakterületen. Több éves brüsszeli – az Európai Bizottság egyik háttérintézményében töltött – gyakornoki időszak után 2007-ben vállalt előbb államtitkár-helyettesi, majd mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszteri tisztséget a Calin Popescu Tariceanu vezette bukaresti kormányban.
Románia 2009-ben Ciolost jelölve az Európai Bizottságba, megkapta a legnagyobb uniós költségvetéssel rendelkező mezőgazdasági biztosi posztot. Ciolos 2010 és 2014 között volt uniós biztos, idén júliusban pedig Jean-Claude Juncker bizottsági elnök élelmiszerbiztonsági főtanácsadója lett. Nős (felesége francia), jól beszél franciául és angolul. A román sajtó szerint nem tagja egyetlen pártnak sem, pártsemlegességét korábbi kormányzati megbízatásai idején is megőrizte.
Az alkotmány szerint a miniszterelnök-jelöltnek tíz nap áll rendelkezésére, hogy az általa javasolt kormánynévsor és kormányprogram számára bizalmat kérjen a parlamenttől.
MTI
Erdély.ma

Távozott Oprea
Lemondott kormánytagságáról Gabriel Oprea, a kormányfőhelyettesi tisztséget is viselő belügyminiszter, akit visszaéléssel gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség. A tábornok döntéséről a szenátus házbizottsága számolt be. Az államfő, illetve a megbízott kormányfő már gondoskodott Oprea pótlásáról.
Oprea lemondását már hetek óta követelték a közélet megtisztulásáért utcára vonult tüntetők, felelőssé téve őt egy, a konvoját felvezető motoros rendőr haláláért, ám ő ártatlanságát hangoztatva megtagadta ezt. Miután Victor Ponta miniszterelnök múlt szerdán benyújtotta lemondását, a kormány többi tagja már csak ügyvivőként maradt tisztségben az új kabinet megalakulásáig, tehát Oprea mindenképpen elvesztette volna tisztségét. Lemondása azzal áll összefüggésben, hogy az ellenzék egy leváltását célzó indítványt terjesztett a szenátus elé, amelynek tegnapra tervezett megvitatása így okafogyottá vált. A legfőbb ügyészség pénteken közölte, hogy átadta a korrupcióellenes ügyészségnek a kormányfőhelyettes konvojában történt halálos baleset kivizsgálását, mert felmerült a hivatali visszaélés gyanúja. Több sajtóorgánum azt állította, Oprea egy állami intézmény székhelyéről tartott hazafelé, amikor a baleset történt.
A közlekedési törvény szerint csak az államfőnek, miniszterelnöknek és a parlamenti házelnöknek jár konvoj, miniszterek csak sürgős esetekben közlekedhetnek rendőri felvezetéssel. A Mediafax hírügynökség szerint viszont Oprea többször használt konvojt, mint az államfő és miniszterelnök együttvéve. Klaus Johannis államfő tegnap hivatalosan is felmentette tisztségeiből Opreát, és Sorin Cîmpeanu ügyvivő miniszterelnököt bízta meg a belügyi tárca vezetésével. Oprea ezt megelőzően Ilie Botoş belügyi államtitkárnak utalta át a tárcavezetői hatásköröket.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elhalasztott forradalom
Ahogy fogynak az emberek a téren, úgy tér vissza az élet a politikusokba, ismét erősödik múlt héten még elhaló hangjuk. Akkor fülüket-farkukat behúzva járultak az államelnök elé, azt sem tudták, hogyan tegyenek az utcán összesereglők kedvére, felelős vezetők szerepében próbáltak tetszelegni, akiknek az ország érdeke mindenekfölötti.
Egy hete még sok tízezren tüntettek országszerte, és Victor Ponta lemondása után még többen gyűltek össze, mint egy nappal korábban, egyértelművé téve: nem egy párttal, koalícióval van bajuk, hanem az összessel, mindazokkal, akik az elmúlt huszonöt év alatt tételesen vagy hallgatólagosan hozzájárultak, hogy Románia velejéig korrupt, alig-alig működő országgá váljék, különféle érdekeket kiszolgáló képlékeny törvényekkel, uram-bátyám alapon kiépített közigazgatással. Az arrogáns, felfuvalkodott, önmagukat felsőbbrendűnek vélő politikusoktól szabadulna a nép, mindannyiuktól, pártállástól függetlenül. Sokan emlegettek történelmi időket, új forradalmat, 1989 decemberéhez hasonlították az eseményeket, mások a demokráciát féltették, arra figyelmeztettek, nem váltható le a teljes politikai osztály, hisz mi jönne helyette.
Politikusaink mindenesetre nagyon megszeppentek, s akárcsak egy évvel ezelőtt, az elnökválasztás utáni tüntetéseket követően, nem győzték hangsúlyozni, megértették az utca üzenetét, változást, megújulást ígértek. Senki nem mert miniszterelnököt javasolni Klaus Johannisnak, elvekről esett szó csupán, ki előrehozott választások, ki szakértői kormány felállításának ötletével igyekezett kiszolgálni a népakaratot. Meghunyászkodásuk hatásosnak bizonyult, fogyatkozni kezdtek a tüntetők, egyre kevesebben kiabálták esténként a mindenki menesztését követelő jelszavakat. És láss csodát, hétfőn a Cotroceni-palota ajtajában már nem remegett Liviu Dragnea hangja, amikor bejelentette szakértőnek álcázott pártközeli kormányfőjelöltjük nevét. A liberálisok sem követeltek már előrehozott választásokat, népakarat ide vagy oda, ha elnökük mást óhajt, ők igazodnak. Klaus Johannis államelnök alaposan átrághatta döntését, napokig kereste a jó megoldást. Végül szakértő miniszterelnököt nevesített a következő egy évre Dacian Cioloş személyében, aki várhatóan szakértő kormányt alakít, melynek az lesz a feladata, hogy biztosítsa a gazdasági növekedést, féken tartsa a kiadásokat. Csakhogy politikai pártok támogatásával kellene mindezt megvalósítania, olyanokéval, melyek jövőben két választáson szeretnének eredményesen szerepelni. Ehhez pedig pénzre, befolyásra van szükségük. Ahogy igen gyorsan magukhoz tértek az első sokkból, pont olyan hirtelen feledik majd mostani ígéreteiket. Csak a miniszterelnökön és csapatán múlik majd, képes-e ellenállni, vagy kicsit nehézkesebben, de folytatódik minden tovább, mint eddig. Semmivé foszlik a megértett üzenet, üres ígéretté a megújulás. Míg valóban túl nem csordul a pohár, és egy következő lázadás végképp el nem söpri mindannyiukat.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A visszakönyörgött nacionalizmus
A bukaresti Egyetem téren sok mindent hallhatott az ember, ezernyi véleményt, ötletet. Egy követelésben azonban szinte mindannyian egyetértettek: Romániát vissza kell venni a jelenlegi hatalomtól. Csakhogy mindenki azt ért ez alatt, amit akar. Nagyon sokan azt sérelmezték, hogy a jó öreg román nacionalizmus lanyhult, a többségi nagynemzeti érzelmet visszaszorították; ezt kellene újraindítani.
Ezt pedig nem csak a jelenlévő Új Jobboldal tagjai állították, hanem – meglepetésre – nagyon sok fiatal is. Szinte csüggnek a fasisztoid elveket való színész-rendező, Dan Puric ajkain, áhítattal hallgatva szavait. Ez pedig a legsötétebb ortodox nacionalizmusból eredő fasizmust élteti. Szerinte a legionáriusok törvény általi betiltása (ennek ellenére székházukon leng a duplakeresztes zöld zászló, és szerepének nem kis hányadát átvette a törvényszék által nemrég elismert Új Jobboldal) – románellenes lépés volt, és megkérdőjelez minden másságot. Olyan emberről van szó, akiről még Andrei Pleșu is azt írta: „Puric úr a nemzet egyféle önkényes legendásítását bátorítja, amelyből az derül ki, hogy a népünk a tökéletességet érinti. Egyedüliek, az egész világon üldözöttek, a legigazibb keresztények, a földkerekség reménységei, a faj kiválóságai vagyunk.” És ezt a színészt javasolta „a tér” – többek között – miniszterelnöknek.
A nagynemzeti álmok visszaszorításáért való zokogást nem értem, hiszen az elmúlt száz esztendőben nem volt olyan kormány, amely ezekről lemondott volna. Olyannyira, hogy az egységes nemzetállam kifejezés ki sem kerülhetett az alkotmányból. Ami fájhat, az hogy az állam élén egy német – Klaus Johannis – áll, a hírszerzőket ugyancsak német – Eduard Hellvig – vezeti, a legnépszerűbb emberek egyike, pedig – Raed Arafat – egy palesztin arab. „A mi románjaink hol vannak?” – kérdezte egyikük.
Érződik a levegőben, hogy elég egy kis szikra, s a túlzott nemzetieskedés hatalmas lépésekkel újból fellángol. Sokan csak a megfelelő pillanatra várnak. Borítékolni lehet, hogy egyelőre a hatalom közelébe sem kerülnek, mert olyanok a nemzetközi körülmények, de hogy holnap mi lesz, az nem tudott. Ők erre a holnapra készülnek. Erre oda nem figyelni hiba lenne.
Román Győző
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Merre mész Moldova?
Románia Moldova-politikája alapjában véve nem kormányfüggő. Bármilyen kormány alakulna is - eltekintve valamilyen szélsőséges erő esetleges hatalomra jutásától - a két ország viszonya nem változna alapvetően. Székely Ervin helyzetértékelése.
Moldova Köztársaság esetében a tét az, hogy az ország orosz befolyás alá kerül vagy pedig az Európai Unió amolyan nem hivatalos előörse lesz. A volt szovjet tagköztársaságnak mindenképp tartoznia kell valahová, ugyanis az ország egészségtelen gazdasági szerkezete miatt nem képes arra, hogy huzamosabb ideig fenntartsa önmagát, különösen akkor, ha az orosz piacok bezárulnak előtte.
Románia természetesen Moldova EU-orientációját szorgalmazta következetesen, s az utóbbi időben ezért nagyon sokat is tett. Nem csak az évente átlagosan 100 millió eurót kitevő vissza nem térítendő hitelekről, a moldáv borok és más mezőgazdasági termékek felvásárlásáról, a gázvezetékek összekapcsolásáról és romániai gáz-szállításról, a mintegy 5000 ösztöndíj folyósításáról van szó, hanem arról is, ahogyan a román diplomácia igyekszik napirenden tartani az EU-ban és a NATO-ban a „moldáv ügyet” és megpróbál minél szélesebb körű támogatást szerezni Moldova Köztársaság nyugati orientációjának megtartása érdekében.
Az elmúlt néhány hónapban azonban Oroszország is „bekeményített”. Moszkva – miután sikerült valamelyest konszolidálnia ukrajnai pozícióit – immár távolabbra tekint. A Közel keletre és az úgynevezett közvetlen szomszédságra. A Moldova Köztársaságban mindig is jelenlévő orosz oligarchia, no meg a titkosszolgálatok hirtelen megélénkültek és némi utcai demonstráció után sikerült megbuktatniuk az amúgy is csekély parlamenti többséggel rendelkező EU-barát Streleţ-kormányt. A jobboldali pártok azóta sem tudnak megegyezni és félő, hogy egy elhúzódó politikai válság tovább rontja az ország amúgy sem kedvező gazdasági helyzetét, miáltal a kis köztársaság még inkább kiszolgáltatottá válik. A visszarendeződés veszélyének hírére Bukarestben is óvatosabbak lettek és Klaus Iohannis államfő bejelentette, egyelőre nem írja alá azt a törvényt, amelynek értelmében egy 150 millió euró értékű hitelt nyújtana Románia Moldova Köztársaságbak. Bár az elnök nem mondta ki nyíltan, sejtetni engedte, hogy a döntés hátterében az áll, miszerint Bukarestben nem látják biztosnak, hogy a Prúton túli ország „az európai útvonalon halad tovább”.
Moldova Köztársaság és Románia viszonylatában van még egy fontos kérdés, ami – érdekes módon – nem segítette, hanem inkább gátolta Románia jószolgálati erőfeszítéseit. Nevezetesen a mindkét országban elég markánsan megnyilvánuló unionista mozgalomról van szó. E tekintetben a mindenkori román vezetés igen óvatos volt, nem kívánta felvállalni az egyesülés programját, mindaddig, amíg a nemzetközi környezet nem kedvezett volna egy ilyen lépésnek. Egyedül Traian Băsescu volt államfő vetette fel az egyesülés lehetőségét (amikor azt nyilatkozta, hogy az unió csak a moldvaiakon múlik), bár véleményem szerint ő ezzel inkább saját rohamosan apadó népszerűségét kívánta kissé feltornászni, mintsem reális politikai programot meghirdetni. Az egyesülés lehetősége azonban valóságos vörös posztó a Moldova Köztársaság lakosságának mintegy 40%-át kitevő orosz, vagy oroszbarát polgároknak és az autonómiát élvező gagauz közösségnek, nem is beszélve a Dnyeszteren túli úgynevezett köztársaságról. Ennek tudatában a Ponta kormány egyfelől nagyvonalú támogatást nyújtott Moldova Köztársaságnak és segítette az ottani européer pártokat, de – legalábbis nyilvánosan – nem szorgalmazta az egyesülést, mi több kínosan ügyelt arra, nehogy bármilyen gesztussal is megsértse „a másik román ország” szuverenitását.
A Victor Ponta vezette kormány lemondása és egy körvonalazódó jobbközép kormány felállása azonban nem teremtett új helyzetet, bár a moldáv unionisták ezt remélték és a kormányfő lemondása után néhány száz kisinyovi tüntető azt követelte, hogy a két román országnak alakuljon egy közös kormánya.
Megítélésem szerint azonban Románia Moldova-politikája alapjában véve nem kormányfüggő. Bármilyen kormány alakulna is (eltekintve valamilyen szélsőséges erő esetleges hatalomra jutásától) a két ország viszonya nem változna alapvetően. Románia nemzeti és humanitárius kötelességének érzi Moldova Köztásraság támogatását, ugyanakkor aligha kockáztatná meg kalandor eszközökkel az egyesülést. Más kérdés azonban, hogy amennyiben Románia gazdasági növekedése – egy kormányváltás okán – megtorpan, akkor nyilván Moldova megsegítésére is kevesebb pénz jut majd, ezért a kezdeményezés Kisinyovban egyre inkább átcsúszhat az oroszbarát politikai erők kezébe.
erdelyiriport.ro

Tízszázalékos béremelés a közszférában
A parlament 10 százalékkal emelte decembertől a közszférában dolgozók bérét, de csak azon közalkalmazottakét, akik korábban nem kaptak fizetésemelést.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) módosító indítványa több kérdőjelt is felvet, maguk a honatyák sem voltak biztosak abban, hogy a béremelés hosszú távon fenntartható-e, de megszavazták. A rendelet akkor lép érvénybe, ha Klaus Johannis államelnök is aláírja. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság figyelmeztetett, hogy a béremelések és az adócsökkentések miatt az államháztartási hiány 2016-ban meghaladhatja a GDP 3 százalékát. Az orvosok 25 százalékos béremeléséről szóló sürgősségi kormányrendeletet módosította úgy, hogy decembertől a többi közalkalmazott fizetése is nő 10 százalékkal. Ugyanakkor maga az indítványozó leszögezte: az emelés nem vonatkozik az egészségügyben, az oktatásban dolgozókra, valamint azokra a magas rangú tisztségviselőkre, akik az idén már kaptak jövedelememelést.
Szabadság (Kolozsvár)

Arany nyelvét ünneplik Erdély-szerte
Idén több erdélyi és partiumi helyszínen is megünneplik a magyar nyelv napját. Miután október 13-án a képviselőház is rábólintott az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója által közösen kezdeményezett jogszabályra, idéntől Romániában is a magyar nyelv hivatalos napja november 13.
A törvényt szerdán hirdette ki Klaus Johannis államfő. Magyarországon egyébként 2011 óta ünneplik hivatalosan november 13-án a magyar nyelv napját, 1844-ben ezen a napon fogadták el ugyanis a magyart államnyelvvé tevő törvényt.
Új havilap Váradon
Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ a Szacsvay Akadémiával közösen kétnapos rendezvénysorozattal készül. Csütörtökön a magyar nyelv használatáról tart előadást a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Horváth István, rávilágítva, hogy a közéletben és a közigazgatásban miképpen állunk az anyanyelvhasználattal, milyen lehetőségeink és kötelességeink vannak azt illetően, hogy anyanyelvünkön kommunikálhassunk.
Az előadó beszél majd néhány jól ismert kezdeményezésről is – például a kolozsvári Igen, tessék! egyesületről –, amelyeknek az a céljuk, hogy a többnyelvűséget, de kiváltképp a hivatalos román mellett a magyar nyelv használatát segítsék elő az üzleti szférában.
Pénteken, a magyar nyelv napján a Tessék kérem, Nagyvárad! című kulturális-közéleti havilap próbaszámát ismertetik, amely a kolozsvári Igen, tessék! mozgalomhoz hasonló célokat tűzött maga elé. A készítők Nagyvárad épített öröksége, kulturális élete mellett érdekes és fontos személyiségeket is bemutatnak majd a lapban, amelyben teret kapnak azok a váradi vállalkozások is, amelyek kétnyelvű, román és magyar ügyfélszolgálatot működtetnek, vagy szolgáltatásaik elérhetők magyarul is.
Ugyancsak pénteken este Benkő Péter, Mikó István és Rusz Milán magyarországi színművész előadásában tekinthető meg az a különleges előadás, amellyel a magyar filmvilág egyik csillagának, Jávor Pálnak állít emléket. A debreceni Mandala Dalszínház előadásának címe: Jávor Pali utolsó mulatása.
Diákok az anyanyelvről
Kolozsváron a Georgius Aranka Társaság szervezésében ünneplik a magyar nyelv napját. Az Apáczai Csere János Elméleti Gimnáziumban este hat órától Lőrincze Lajos nyelvészre emlékeznek, majd anyanyelvi játék kezdődik (kor)határok nélkül.
Marosvásárhelyen csütörtökön 13 órától a helyi RMDSZ Nőszervezete és a Római Katolikus Gimnázium diákjai ünnepi előadásra hívják az érdeklődőket. „A magyar nyelv napját velünk együtt ünneplők a magyar nyelv eredetéről, anyanyelvünk szépségéről, nyelvünk költőiségéről hallhatnak, valamint egy rövid filmösszeállítást is megtekinthetnek arról, hogy mit olvasnak szívesen a mai fiatalok, milyen számukra a jó könyv. Előadóink gyerekszemmel, diákésszel közelítik meg mindazt, amit a felnőttek többnyire másként látnak. Az előadást versek és táncok is színesítik” – áll a meghívóban.
Nagybányán, a veresvizi Krisztus Király-plébánia Don Bosco Termében pénteken 17 órától fellép a Németh László Elméleti Gimnázium kórusa, majd szabad beszélgetésre kerül sor az iskola igazgatójával, Váradi Izabellával a magyar nyelv jelenéről és jövőjéről.
A Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ székhelyén pénteken 18 órától kerül sor a Képről szóra – szóról képre, avagy a művészetek nyelve című eseményre, melynek alkalmával a szárhegyi művészeti központ gyűjteménye által ihletett írások kiállítására és felolvasására kerül sor, rálátást nyújtva az irodalom és képzőművészet találkozására. Az eseményen a gyergyószentmiklósi Dr. Kercsó Attila Irodalmi Kör működik közre.
Ünnep Tamási szülőfalujában
A székelyudvarhelyi székhelyű Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont Farkaslakán ünnepel, lehetőséget teremtve a helyi és környékbeli fiatalok és iskoláskorú gyermekek számára, hogy ezen a napon meglátogassák Tamási Áron szülőházát, az író testvére, Ágnes néni udvarán felújított kultúrcsűrt, illetve a Tamási Áron Művelődési Házat.
A résztvevők pénteken délben megkoszorúzzák az író sírját, majd meglátogatják a szülőházat Tamási Erzsébet fia, Sipos Mátyás kalauzolásával. Ezt követően Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője kalauzolja végig az érdeklődőket a Tamási Áron Alkotóházon, majd felolvasást tartanak irodalmi művekből a helyi művelődési házban.
Krónika (Kolozsvár)

Többnyelvűséget hirdető kitűzőket osztottak szét a magyar nyelv napján Csíkszeredában
A magyar nyelv napja alkalmából feliratos kitűzőket adtak át az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének kezdeményezésére Csíkszereda több intézményében, kereskedelmi egységekben és az üzemanyagtöltő-állomásokon pénteken.
A magyar Országgyűlés 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává november 13-át. Romániában Klaus Johannis államfő idén november 11-én hirdette ki az RMDSZ által kezdeményezett törvényt, amely itt is a magyar nyelv napjává nyilvánítja november 13-át. A törvény értelmében a magyar tannyelvű iskolák ünnepélyes keretek között is megemlékezhetnek a magyar nyelv napjáról.
A pénteki kezdeményezéshez csatlakozott az RMDSZ Csíki Nőszervezete, Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) és az Édes Anyanyelvünkért Szövetség is, akik segítettek a HU/RO és HU/RO/EN feliratos kitűzök átadásában. A kezdeményezők abban bíznak, hogy az akció eredményes lesz, és ha valaki betér azon intézmények – rendőrség, posta, prefektúra – vagy kereskedelmi egységek valamelyikébe, akik kapnak a két és három nyelvű kitűzőkből, fogják is azokat viselni. Így az ügyfél tudni fogja, hogy az őt kiszolgáló alkalmazott beszéli ezeket a nyelveket.
„Proaktívan kívánjuk felhívni a figyelmet, segítünk abban, hogy az üzletekben könnyebben menjen a vásárlás, hogy a közhivatalokban könnyebben tudjanak ügyeket intézni” – hangsúlyozta Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke. Becze István a szervezet ügyvezető elnöke felhívta a figyelmet, hogy azok, akik nem kaptak kitűzőt, de szeretnének ilyet használni, igényelhetik azt a zöldségpiac melletti RMDSZ székházban.
A kitűzök kiosztásában részt vett Lőrincz Csilla, az RMDSZ Csíki Nőszervezetének elnöke, Kozma István, a CSTIT-elnöke és Veress Dávid az Édes Anyanyelvünkért Szövetség vezetője.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

Sajtótájékoztatót tartottak aktuális politikai kérdésekről
November 13-án magyar és román nyelvű sajtótájékoztatónak volt a helyszíne Tőkés László európai parlamenti képviselő nagyváradi központi irodája. Képviselőnk, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Csomortányi Istvánnal, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökével együtt tájékoztatta a médiát az EMNT és az EMNP stratégiai együttműködésének irányelveiről és pászmáiról, a két szervezet legutóbbi országos küldöttgyűlésein elfogadott határozatok nyomán.
A civil és a politikai szféra partnerségének egyre hangsúlyosabbá kell válnia a nemzeti-polgári oldalon a lassan közeledő választások fényében, mind Erdélyben, mind Partiumban – fogalmazta meg Tőkés László, majd bemutatta az EMNT kézdivásárhelyi küldöttgyűlésén elfogadott cselekvési-intézkedési terv programpontjait. Ezek legtöbbje valamilyen módon az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseinek keretei közé illeszkedik, de olyan is van, amely a Nemzeti Együttműködési Rendszerbe.
A továbbiakban erdélyi EP-képviselőnk az aktuális romániai politikai helyzetet tekintette át, szerinte a kialakult válság legfontosabb üzenetét Klaus Johannis államelnök fogalmazta meg, amikor is egyértelműen fellépett a korrupcióellen, tisztulásra, sőt „nagytakarításra” szólítva fel a pártokat. Ezzel egyetértve Tőkés László felhívta a figyelmet: a korrumpálódott, lezüllött, utálatossá vált, a közbizalmat eljátszott politikai osztálynak sajnos része az az RMDSZ is, amely az erdélyi magyarság fölött inkább uralkodni akar, semmint azt szolgálni. A Csomortányi Istvánnal közösen kiadott Nyilatkozat jórészt azt az álságos helyzetet világítja meg, amelyben az RMDSZ megpróbálja kívül helyezni magát azon a belpolitikai válságon, amelynek ő maga is egyik okozója. Az EMNT elnöke, a Néppárt védnöke külön kiemelte: a jövő évi választásokra készülve mind a tanács, mind a párt harcot hirdet az általános korrupció ellen, de az erdélyi magyar közélet és politika megtisztulásáért is küzdeni fog. Partiumban, illetve Biharban ezen a téren különösképpen sok a tennivaló – húzta alá Tőkés László.
A Néppárt megyei elnöke több példával is illusztrálta, hogy az RMDSZ mind országos, mind helyi szinten többször kezdeményezett vagy támogatott olyan akciókat, amelyek a polgári demokratikus fejlődést gátolták és a jogállamiságot sértették, vagy olykor „csak” a jóérzést és tisztességet. Az EMNT elnökével egyetértve szólította fel maga is az RMDSZ-t, hogy a szervezet belső megtisztulása révén tegye lehetővé a választási összefogást ott, ahol a magyar érdek ezt megköveteli majd.
Az összefogás és szolidaritás szép példájaként idézték fel a sajtótájékoztatón az október 24-i őrtűzgyújtást, amely ugyan Székelyföld határainak kivilágítását célozta, de a partiumi és a határon túli helyszíneken azonos időpontban fellobbant őrtüzek a nemzeti együvé tartozást is sikeresen demonstrálták.
A migrációs válság várható eszkalációja kapcsán ismételten leszögezték: meg kell védeni Európát, országainkat és nemzeteinket azon veszélyektől, amelyek ezzel a jelenséggel együtt járnak. Románia számára is követendő példát mutat az intézkedések tekintetében Magyarország – mondta Csomortányi István, míg Tőkés László ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodahálózatában bárki aláírhatja azt a petíciót, melyben a Fidesz kezdeményezéséhez csatlakozva határozottan elutasítja az illegálisan bevándoroltaknak az uniós tagállamokra való ráerőltetését egy kvótarendszer alapján. Mind a magyar, mind a román állampolgársággal rendelkezők leadhatják kézjegyeiket a lakhelyükhöz legközelebb eső EMNT-irodában. A szervezők ugyanakkor remélik, hogy önkéntesek is segíteni fogják az aláírásgyűjtést.
tokeslaszlo.eu/cikk

Az RMDSZ-nek is takarítania kell (Tőkés László a belpolitikai válságról)
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke szerint nemcsak a román pártok, de a politikai osztály bennfentes tagjaként számon tartható RMDSZ számára is elérkezett a változás és megtisztulás ideje. A brüsszeli honatya úgy véli, a szövetségnek is vállalnia kell a felelősséget a kialakult belpolitikai válságért.
Az EMNT elnöke úgy vélte, a bukaresti tűzvész óta lezajlott események legfontosabb üzenetét Klaus Johannis államelnök fogalmazta meg, amikor is egyértelműen fellépett a korrupció ellen, tisztulásra, sőt, „nagytakarításra” szólítva fel a pártokat. Tőkés László rámutatott: az államfői felszólítás „nemcsak a vezető román versenypártoknak, hanem az utca által leváltásra ítélt román politikai osztály bennfentes tagjának, az RMDSZ-nek is szól”. A szövetségre is ráfér a változás és a tisztulás, miként levitézlett többségi partnereire, „köztük is a korrupt Victor Ponta nevével fémjelzett, posztkommunista Szociáldemokrata Pártra”. Az EP-képviselő szerint az RMDSZ mára már oly mértékben része lett a román politikai életnek, hogy alig lehet megkülönböztetni a többi parlamenti párttól, ezért nem kerülheti ki a felelősségvállalást. Ennek kapcsán ugyanakkor Tőkés felhívta a figyelmet: a múlt hétvégi SZKT-ülésen elhangzottak alapján arra lehet következtetni, hogy „az RMDSZ el akarja hárítani magától a súlyos politikai helyzet, illetve a belpolitikai válság miatti felelősséget”. Tőkés László szerint a hárító kijelentéseknek pont az ellenkezője az igaz, éppen ezért az államfő szavait meg kellene fontolnia a szövetség vezetőinek, hiszen a megtisztulás nélkül nem lehet szó „újratervezésről”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)