A Kolozsvárt megviselő történelmi viharok ismeretében szinte csodával határos, hogy egyáltalán fennmaradt a több évszázados múltra visszatekintő Kolozsvári Állami Magyar Színház levéltári anyagának nagy része. A budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) munkatársai pillanatfelvételt készítettek a magyar nyelvű színházak levéltárairól. Megállapították, hogy a levéltár felbecsülhetetlen információkat tartalmaz. Az archívumban az 1800-as évek közepétől kezdődően vannak előadás-színlapok, sajtó-kivágatok, fényképek, szövegkönyvek, rendezői példányok, különböző emléktárgyak. A kolozsvári színjátszás 1792-ben indult. Janovics Jenő színházigazgató 1945-ben hunyt el, de 1900-tól haláláig folyamatosan jelen volt a kolozsvári színházi életben, hagyatékuk is bekerült a színház dokumentációs tárába. Olyan színházi folyóiratokat is őriznek Kolozsváron, amelyek sehol máshol nincsenek meg. Jelenleg rendszertelen az adathalmaz, rendszerezése még tart. A végcél a digitalizálás lenne. Hatalmas fotómennyiség áll még feldolgozatlanul. Több magyar színház levéltárának a feltérképezését végzik el Felvidéken, Erdélyben és Délvidéken. A kolozsvári anyag feltárásához több szakemberre van szükség. /F. I.: Feltáratlan színháztörténeti kincsek. Jobb sorsra érdemes a Kolozsvári Magyar Színház dokumentációs tára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól az erdélyi magyar televízió létrehozására kapott 300 millió forint egynegyede megérkezett, senki sem költötte el, hanem a tévé létrehozásával megbízott Janovics Jenő Alapítvány bankszámláján áll – jelentette ki Nagy Zsolt informatikai miniszter. A magyarországi kémbotrány kapcsán a hirszerzo.hu internetes hírportál azt a látszatot keltette, mintha a magyar informatikai minisztérium túl sok pénzt költött volna Erdélyre. A cikk azzal magyarázta a magyar szaktárca nagylelkűségét, hogy a kémkedéssel vádolt Szatmári Tibor meglehetősen jó kapcsolatokat ápolt a magyarországi SZDSZ-szel. Mint ismeretes, Kovács Kálmán távközlési miniszter is a SZDSZ-es. Az újság szerint 300 millió forintot elkülönítettek a televízió eszközbeszerzésére, a pénz megérkezett a Janovics Jenő Alapítványhoz, azonban az alapítvány eddig nem adott számot annak felhasználásáról. Nagy Zsolt szerint alapítvány azt várja, hogy engedélyt kapjon „az eredeti cél későbbi megvalósítását lehetővé tevő terv megvalósítására”. A miniszter nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni, hogy mi lenne ez a terv. Nagy Zsolt a honlap azon információját is cáfolta, miszerint 2002 és 2004 között az IHM közel egymilliárd forintot csorgatott volna Erdélybe. /B. T.: Nem költötték el a 300 millió forintot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

A magyar kormánytól kapott 300 millió forintos keretből nem lehet létrehozni az erdélyi magyar televíziót, ezért a médium létrehozásával megbízott Janovics Jenő Alapítvány az összeg rendeltetésének megváltoztatását szeretné elérni –mondta Nagy Zsolt kuratóriumi elnök, kommunikációs és távközlési miniszter. Ezt az összeget – a Szülőföld Program kiegészítéseként – a romániai magyar elektronikus média rendelkezésére bocsátják. Nagy Zsolt annyit árult el: digitális, műholdas televíziózásra szeretnék fordítani a pénzt, ehhez kérték a magyar kormány novemberben várható beleegyezését. /Benkő Levente: Jegelték az erdélyi tévé tervét. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

Megdöbbenéssel értesült a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Igazgatótanácsa arról, hogy Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az Erdélyi Televízió Alapító Testületének tagja, és Nagy Zsolt, a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi elnöke azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy az említett televízió létrehozása céljából nyújtott támogatás rendeltetését megváltoztassa – áll a szervezet közleményében. A MÚRE úgy ítéli meg, hogy a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van egy teljes műsoridős önálló vizuális médiumra. Szerintük Takács Csaba és Nagy Zsolt eljárása nélkülözte a demokratikus ügyintézés szabályait. /Szorgalmazza az erdélyi magyar tévé létrehozását a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ „Aki ezt a közleményt fogalmazta, nincs tisztában az eljárási renddel” – nyilatkozta az Nagy Zsolt hírközlési és informatikai miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Nagy Zsolt szerint mindaddig nincs amiről beszélni, amíg Magyarországról elvi jóváhagyás nem érkezik a kérésre . „A MÚRE lehet, hogy erdélyi televíziót akar, de nem tett semmit ez ügyben: ám megteheti, hogy kezdeményez egy erdélyi televíziót, és megkeresi hozzá a forrásokat” – reagált Nagy Zsolt. „A MÚRE nem tehet indítványt, mivel az összeget a Janovics Jenő Alapítvány kapja” – mutatott rá Ambrus Attila MÚRE-elnök. Szerinte véleménykülönbség áll fenn a kuratóriumi elnök és a szaktestület között, a MÚRE pedig Nagy Zsolt válaszát követően is fenntartja álláspontját. „Úgy lett volna jobb, ha a Janovics Jenő Alapítvány teljes testülete folyamodik a céladomány rendeltetésének megváltoztatásáért: ez lett volna a korrekt a kuratórium tagjaival szemben – akkor is, ha a folyamodvány helyes” – nyilatkozta a MÚRE-elnök. /Gergely Edit: Pengeváltás az Erdélyi Televízió ügyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium külkapcsolatok, illetve gazdasági főosztályairól a lap munkatársa azt a választ kapta, hogy nem ők illetékesek nyilatkozni az ügyben. Szabó Béla HTMH-elnök szerint nem tartozik rájuk a kérdés szakmai része, azt az Informatikai Minisztérium dönti el. /Guther M. Ilona: Keret. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Jövőre 300 millió forinttal az Erdélyben megvalósuló audiovizuális célokat támogatja a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) – mondta Kovács Kálmán, a tárca vezetője december 22-én Budapesten. Döntés született, hogy az eredetileg egyetlen erdélyi televíziós csatorna létrehozására szánt forrásból a romániai magyar elektronikus médiát támogatják – tájékoztatott Kovács Kálmán Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott tárgyalás utáni sajtótájékoztatón. Markó hozzátette: a televízióadó éves tevékenységének finanszírozásához mintegy egymilliárd forintra lenne szükség, ezért döntöttek a forrás több célra való felhasználásról. A pénz elköltéséről a televízió alapítására létrehozott Janovics Jenő Alapítvány kuratóriuma dönt. Markó hangsúlyozta: továbbra sem szabad lemondani az erdélyi magyar televízióról. /A létező tévés műhelyeket támogatják a 300 millió forintból. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

Az erdélyi magyar televízió létrehozása mellett döntött az erdélyi Janovics Jenő Alapítvány (JJA) kuratóriuma – jelentette be Nagy Zsolt, az alapítvány elnöke, informatikai miniszter Kolozsváron. A 300 millió forintos összeget úgy tervezi felhasználni, ,,hogy a beszerzendő eszközökkel segítse a létező romániai magyar televíziós műhelyek és stúdiók működését, ezzel pedig később lehetővé tegye az erdélyi magyar televízió létrehozását, illetve általában az erdélyi magyar audiovizuális média támogatását”. /Nem mondtak le az erdélyi magyar televízióról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./

A Magyar Televízió ( MTV) felajánlja napi egyórás műsoridejét a magyar 2-es műsoron (m2), az Erdélyi Magyar Televízió beindítására, fő műsoridőben, este 7 és 8 óra között. A közszolgálati intézmény küldöttsége február 10-én felkereste a kérdésben Markó Béla RMDSZ-elnököt és miniszterelnök-helyettest Marosvásárhelyen. Bejelentették, hogy a műsoridő később két-három órára is bővülhetne mindaddig, amíg az Erdélyi Magyar Televízió önállósulni képes, és saját hullámhosszon is sugározhat. A Magyar Televízió ezt a műsoridőt ingyen adná át, és egyebek közt azt reméli tőle, hogy ezáltal több romániai kábeltévé kínálatába is bekerülne az m2-es adó. Az Erdélyi Magyar Televíziót kereskedelmi tévéadóként hoznák létre Erdélyben a Medgyesy Péter kormánya által megajánlott kezdeti 300 millió forinttal. Az MTV felajánlása a saját frekvenciával még nem rendelkező leendő adó életre hívását segítené elő. Az MTV küldöttsége szervezeti és személyi biztosítékokat kér a műszaki, szakmai és politikai minőségre – ez az utóbbi esetben a kiegyensúlyozottságot jelentené – az új műsortól, amelynek mind a román, mind a magyar vonatkozó jogszabályoknak meg kellene felelnie. A műsor a jelenleg műholdas közvetítésű m2-es teljes szórási körzetében látható lenne, tehát nemcsak a romániai magyarság, de egész Közép-Európa foghatná. A magyarországi és romániai közszolgálati műsorokat Erdélyből tudósító jelenlegi tévés műhelyek beléphetnének az új műsor munkájába. A helyi munkatársaknak az MTV szakképzést is nyújtana. Az erdélyi média rendszeres szereplője például a Magyar Televízióban futó Lapszemle és Sajtóklub műsoroknak (ez utóbbiban a Szabadság munkatársát, Köllő Katalint épp most vasárnap szerepelt az m2-n). A nemsokára összeülő Janovics Jenő Alapítvány (JJA) kuratóriuma véleményezi majd a Magyar Televízió ajánlatát – jelentette ki a Szabadságnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke a közszolgálati tévé küldöttségével folytatott megbeszélés után. /(B. T.): Erdélyi Magyar Televízió – a Magyar Televízióban. A magyar közszolgálati tévé felajánlása megoldást jelenthet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Az erdélyi egész napos televízió hálózat talpra állásáig napi egy órában Erdélyi Magyar Televíziót (EMT) sugározna a Magyar Televízió (mtv) – hozta nyilvánosságra a magyarországi közszolgálati médium vezetősége. A Duna Televízió az ajánlatra rálicitál: Cselényi László elnök az ÚMSZ-t szintén egyórás, ám az erdélyi magyarok számára az MTV-jénél jóval előnyösebb “ablaknyitásról” biztosított. A leendő egyórás műsor egyik felelőseként nyilatkozó Csép Sándor elmondta: a projekthez a 25-30, Erdélyben magyar nyelven sugárzó televíziós stúdió fogna össze. A magyar állam által az EMT számára, a Janovics Jenő Alapítványnak átutalt 300 millió forintból többek között közvetítő kocsit vesznek. Csép Sándor elmondta: igazgatói illetve főszerkesztői minőségben fog felelni a napi egyórás műsorért. A munkát a 300 millióból megmaradó összegből fizetnék. “Nem tartom jó ötletnek, hogy a Magyar Televízió 2-es csatornája nyúlja le a 300 millió forintot: azt a magyar állam Erdélynek adta, ne folyjon ide vissza” – jelentette ki Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Nagy Zsolt RMDSZ-es távközlési miniszter, a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette: eddig mindössze az MTV javaslatáról van tudomása. Csép Sándor leendő vezetői státusáról az Új Magyar Szótól értesült. /Debreczeni Hajnal, Gergely Edit: Kinek nyit ablakot az Erdélyi Televízió? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Feszültségek előzik meg a Janovics Jenő Alapítvány (JJA) szombati kuratóriumi ülését. Ekkor elemzi az Erdélyi Magyar Televízió (EMT) sorsát gondozó – és e célra a magyar államtól 300 millió forintot kapó – testület a Magyar Televízió (MTV) által tett „ablaknyitás-javaslatot”. Az MTV felajánlása szerint májustól kezdődően EMT logóval a képernyő sarkában már napi egy órában jelentkezne a kizárólag erdélyi műhelyek által, a leendő egész napos erdélyi televízióműsor “bemelegítéseként” bemutatandó ablak. Rudi Zoltán hangsúlyozta, az MTV-nek nem áll szándékában egyetlen forintot sem „lenyúlni”. Ez nagyon durva és nagyon sértő megfogalmazás a MTV számára. Az MTV-javaslatban az áll: „a használatra átengedett műsoridőt az erre fordítható pénzzel az erdélyi stúdióknak kellene megtölteniük tartalommal.” Tehát az MTV nem fizetne honoráriumot az EMT-nek. Azt a 300 millió forintból kellene fizetni. Rudi Zoltán elmondta, többször tett ajánlatot a Duna TV-nek, hogy hangolják össze a programjainkat, de nem kapott választ. /Debreczeni Hajnal, Gergely Edit: Az Erdélyi Televízió “ablakdilemmái” Döntésképtelenség jelentkezhet a hétvégi kolozsvári Janovics-alapítványi ülésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Marosvásárhelyen hozza létre a Janovics Jenő Alapítvány (JJA) az erdélyi magyar televíziót és rádiót, döntött az alapítvány kuratóriuma Marosvásárhelyen tartott ülésén. A magyar médiaközpont várhatóan már 2006 második felétől sugározhat majd. Nagy Zsolt, a JJA elnöke elmondta, a döntés értelmében a következő időszakban megkezdik a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól kapott 300 millió forintos céltámogatás felhasználását. Ezt az összeget egy megfelelő marosvásárhelyi ingatlan, valamint a stúdiók létrehozásához szükséges technikai felszerelések megvásárlására fordítják. Ezzel egyidőben megkezdődik a szerkesztőség felépítése, a szakembergárda toborzása is. Nagy Zsolt hozzátette: a kuratórium csupán az intézmények létrehozásáról döntött, a Magyar Televízió, illetve a Duna Televízió felajánlásáról folytatják a tárgyalásokat. /Borbély Tamás: Marosvásárhelyen lesz az erdélyi magyar televízió és rádió. A két intézmény már 2006 második felétől elkezdené működését. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A színháztörténész Enyedi Sándor legújabb munkája /Az ember tragédiája bemutatói. Az első hatvan év, Budapest, 2005/ a magyar irodalom egyik rangos alkotásának, Az ember tragédiájának több évtizedes színpadi útját követi nyomon. Ezt előzte meg Enyedi Az ember tragédiája bemutatói. Bibliográfia /2002/ című összegzése. Az 1860-ban írott művet a színész-rendező Paulay Ede alkalmazta először színpadra 1883-ban. Ecsedi Kovács Gyulának köszönhetően alig öt hónappal a budapesti ősbemutató után, 1884. február 27-én láthatta a kolozsvári Nemzeti Színház közönsége is a darabot. Nem akármilyen szereposztásban. Éva: Jászai Mari, Ádám: Ecsedi Kovács Gyula, Lucifer: Szentgyörgyi István. A XX. század elején Janovics Jenő, a második világháború után Kolozsváron Rappaport Ottó, Nagyváradon Szabó József, Marosvásárhelyen Harag György rendezésében – sorolta a legjelentősebbeket Kozma Dezső. Az ember tragédiájának színpadi változataiból az első ötven évet a színházelméleti író, Németh Antal vette számba, az ezt követő három és fél évtized (1933–1968) magyar és külföldi bemutatóiról 1990-ben jelent meg újabb kiadvány. (Szerzője Koltai Tamás) 1999-ben a Madách-dokumentumok szenvedélyes gyűjtője, Fejér László adta közre a Tragédia előadásairól készült összeállítását. Az Erdélyből elszármazó színháztörténész, Enyedi Sándor ilyen előzmények után, ezeknek a munkáknak az eredményeit is felhasználva jelentette meg könyvét az Andor Csaba szerkesztette rangos, a Madách Irodalmi Társaság égisze alatt Budapesten napvilágot látó Madách Könyvtár sorozatban. Enyedi Sándor színháztörténeti közleményei, könyvei /köztük Az erdélyi színjátszás kezdetei 1792-1821 (1972) és Déryné erdélyi színpadokon (1975)/ a Kriterion Könyvkiadónál láttak napvilágot. Későbbi, jórészt Budapesten megjelentetett írásaiban az erdélyi, a vidéki magyar színjátszás múltját térképezte fel. Mindenekelőtt a magyar színjátszásért oly sokat tevő id. Wesselényi Miklós színházi levelezésének közlésével, Aranka György erdélyi társaságainak, majd a kolozsvári Állami Színház kevésbé ismert korszakának bemutatásával, újabban színházművészeti kislexikonával. /Kozma Dezső: Madách – a színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Hivatalosan is elküldte „ablaknyitási” felajánlását a Magyar Televízió, az Erdélyi Magyar Televízió ügyét gondozó Janovics Jenő Alapítványnak. „Tárgyalni szeretnénk, nem sajtóban üzengetni” – nyilatkozta Csermák Zoltán, az MTV PR-igazgatója. Rudi Zoltán MTV-elnök Nagy Zsolt alapítványelnöknek címzett levelében megerősítette: kész akár több időpontban is műsorsávot nyitni. /Gergely Edit: Erdélyi tévéablak – papíron is. Új MTV-ajánlat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Elkezdődik az erdélyi magyar televízió és rádió munkatársainak toborzása a közeljövőben – jelentette ki Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter, az intézmény alapításával megbízott Janovics Jenő Alapítvány Kuratóriumának elnöke. Marosvásárhelyen alakítják ki azt a médiacentrumot, ahol működhetne a televízió- és rádióstúdió. A jelenleg rendelkezésükre álló mintegy 300 millió forint csupán a vásárhelyi stúdió kiépítésére elegendő. A már létező audiovizuális műhelyekkel, helyi kereskedelmi televíziókkal és rádiókkal együttműködve teljes erdélyi lefedésre törekednek. Az erdélyi magyar televízió és rádió elindításához, első évbeli működtetéséhez körülbelül 1,8 milliárd forintra lenne szükség. Az elkövetkezőkben további magyarországi kormányzati juttatásokra, illetve saját bevételekből származó pénzösszegekre számítanak. /P. A. M.: Sugározhat idén a vásárhelyi stúdió. Hamarosan elkezdődik a toborzás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Újabb emlékművet lepleznek le június 10-én Kolozsvárt. Az előző rendszer elítéltjeinek, meghurcoltjainak, a volt politikai foglyoknak állít emléket a Magyar Színházzal szemközt a stilizált, egyik oldalán nyitott cellát ábrázoló alkotás. Jó néhány éve, Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos határozat-tervezetet terjesztett elő, melyben javasolta, hogy Janovics Jenőnek, a kiváló színésznek, rendezőnek, szervezőnek, a Hunyadi téri színház és a sétatéri Színkör építése szorgalmazójának méltó szobrot emeljen a város. Legmegfelelőbb a színház előtti hely lett volna. Ennek kijelöléséhez viszont szükséges lett volna a Magyar Színház támogatása is, de az elmaradt. Így, amint a Volt Politikai Foglyok Szövetsége (VPFSZ) bejelentette emlékmű-állítási igényét, a polgármester nyomban engedélyt adott az említett helyre. A polgármesteri engedély nem volt törvényes, mert ezt a tanács soha nem hagyta jóvá. Ezért Molnos Lajos végig ellenezte az emlékmű anyagi támogatását. A stilizált cella tetején görögkeleti kereszt van. Mi tehát ez, cella vagy kápolna? Az elítéltek között görög és római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, zsidók, jehovisták, muzulmánok is voltak. /Asztalos Lajos: Kolozsvár – közelről. Cella? Kápolna? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

December 15-én Nagy Zsolt, a Janovics Jenő Alapítvány elnökeként bemutatta az Alapítvány kuratóriumi és alapító tagjainak az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió elkészült marosvásárhelyi székházát. A magyar állam támogatásával a további lépésekre is sor kerül: 2007 folyamán el kell készülnie az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió koncepciójának, és sor kerül a technikai felszerelés megvásárlására is. /Elkészült az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió székháza. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Több hónapos csend után újra hallani lehetett az Erdélyi Magyar Televízió sorsáról: elkészült a marosvásárhelyi székház. Nagy Zsolt miniszter, a televízió sorsát gondozó Janovics Jenő Alapítvány elnöke emlékeztetett, a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriuma 2006 februárjában döntött arról, hogy az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió székhelyét Marosvásárhelyen rendezik be. A két stúdió felszerelését a magyar állam támogatásából oldják meg. Romániában jogilag kereskedelmi adókat lehet létrehozni, de az a céljuk, hogy közszolgálati feladatokat lásson el a két intézmény. Ma már több egyetemen is képeznek újságírókat, van kommunikáció szak, van film, fotó, média szak, ezek mellett pedig sok tehetséges fiatal tévés, rádiós dolgozik Erdélyben. /Bögözi Attila: Téma az Erdélyi Televízió. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Elkészült az Erdélyi Magyar Televízió marosvásárhelyi székháza, az építők az utolsó simításokat végzik. Nagy Zsolt miniszter, az új televízióval foglakozó Janovics Jenő Alapítvány elnöke közölte, elsőként a rádióstúdió berendezését oldják meg, az az egyszerűbb feladat. Egy tévéstúdió felszerelése már nagyobb beruházást igényel. A két stúdió felszerelését a magyar állam támogatásából szerzik be, 300 millió forintot megítéltek a Janovics Jenő Alapítványnak, ennek egy részét megkapták. Lesz átjárhatóság a rádió meg a tévé között. Ma már több egyetemen is képeznek újságírókat, van kommunikáció szak, van film, fotó, média szak, ezek mellett pedig sok tehetséges fiatal tévés, rádiós dolgozik Erdélyben, így majd jó lehetőségnek tekintik az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió megalapítását. /Bögözi Attila: Téma az Erdélyi Televízió. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Új erdélyi rádióstúdió indítását tervezi az RMDSZ által az Erdélyi Magyar Televízió működtetésének céljával 2004-ben létrehozott Janovics Jenő Alapítvány. Kelemen Attila, a projekt megbízott felelőse elmondta: a marosvásárhelyi stúdió kialakítására az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvánnyal köt szerződést a Janovics Alapítvány. A projekt keretében a Communitas 200 ezer lejt fordít a stúdió műszaki berendezésének beszerzésére és infrastruktúrájának kiépítésére, a rádió működésének biztosítására pedig évente további 400–500 ezer lejt szánnak. A berendezés a Communitas tulajdonát képezi majd, a Janovics Alapítvány pedig teljes körű, díjtalan használati jogot kap a különféle eszközök igénybevételére. Kelemen szerint az, hogy a projekt kezdeményezője az RMDSZ, nem jelenti azt, hogy a rádió a politikai propaganda eszköze lesz. Csép Sándor, a Janovics Jenő Alapítvány egyik alapító tagja a Krónikától értesült az Erdély FM létrehozásának tervezetéről. Felháborítónak tartja, hogy közel egyéves szünet után, 2006 decemberében tartott legutóbbi alapítványi ülésen egyáltalán nem volt szó produkciós rádióstúdió létrehozásáról. Sajnálatosnak tartja, hogy az alapítvány mára kizárólag az RMDSZ kézi irányítású érdekérvényesítő eszköze lett. A Janovics Jenő Alapítvány 2004 őszén meghívásos pályázaton kapott 300 millió forintot az erdélyi egész napos magyar televízió létrehozására. 2005. december 15-én elfogadott határozatával a Gyurcsány-kormány beleegyezett abba, hogy a 300 millió forintot az eredeti tervektől eltérően erdélyi magyar rádióhálózat létrehozására és televízióstúdiók támogatására fordítsák. Sem Rostás-Péter István, a közszolgálati rádió kolozsvári stúdiójának főszerkesztő-helyettese, sem pedig Orbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője nem tud semmiféle megkeresésről az Erdély FM részéről. Irsay Miklós projektvezető /Paprika Rádió, Kolozsvár/ információi szerint az Erdély FM hírügynökségi szerepet töltene be. „Bennünket megkeresett Kelemen Attila. Bármilyen együttműködésre nyitottak vagyunk az Erdély FM-mel, de konkrét idősávokról még nem esett szó” – mondta el Erdei Róbert, a City Rádió /Szatmárnémeti/ társtulajdonosa és kereskedelmi igazgatója. A Partium Rádió /Nagyvárad/ főszerkesztőjét két-három hete néhány perces beszélgetés erejéig keresték meg, és tájékoztatták az induló Erdély FM terveiről, konkrétumokról azonban nem esett szó. „Öntől hallok erről először” – reagált a Krónika megkeresésére Nagy István, a Gaga Rádió /Marosvásárhely/ igazgatója. Balázs Árpád, a Príma Rádió /Székelyudvarhely/ felelős szerkesztője elmondta: nem értesült az induló új rádióról, és senki sem kereste fel a műsorajánlattal. Kovács Zsolt, a Sláger Rádió /Sepsiszentgyörgy/ felelős szerkesztője elmondta: nem keresték meg ezzel az ajánlattal. „Hallottam az új rádióról, de hivatalosan még nem kerestek meg minket” – nyilatkozta Günther Ottó, a csíkszeredai Fun FM főszerkesztője. /Hangol a Nagy Testvér. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Erdély FM néven rádióstúdió indul el még ebben a hónapban Marosvásárhelyen, kezdeményezője a Janovics Jenő Alapítvány, finanszírozója pedig a Communitas Alapítvány. Nagy Zsolt miniszter, a Janovics Jenő Alapítvány elnöke Kelemen Attilát, a Transindex hírportál kiadójának igazgatóját kérte fel a projekt levezetésére. Arra a kérdésre, hogy az alapítványnak nem kellett volna-e pályázatot kiírni, a miniszter elmondta: nem volt mit pályáztatni, mert még csak koncepcióról van szó. A stúdió beindításának hírére a romániai magyar szakmabeliek egy része sérelmezte, hogy a beinduló stúdió „pártrádió” lesz, ugyanis a Janovics Jenő Alapítványt az RMDSZ vezető politikusai hozták létre. Nagy Zsolt a vádakra úgy reagált: ezeket azok terjesztik, „akiknek már van tapasztalatuk pártsajtó működtetésében”. Kelemen több rádiós kollegával egyeztetett már a koncepcióról. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke szerint aggodalmas, hogy üzleti tervet nem lát, nem tudja, miből fog az Erdély FM a Communitastól kapott összegeken kívül gazdálkodni. /G. E. : Koncepciós Erdély FM. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Rádiós feladatra készül Stanik István, a Scripta Kiadó és az Új Magyar Szó vezetője. Stanik István lehet az RMDSZ ernyője alatt megalakuló Erdély FM rádió egyik vezetője. Ezt az értesülést az érintett nem kívánta megerősíteni, de sejtette, hogy változások következnek életében. „Ezek csütörtökön válnak nyilvánossá. Akkor szívesen elmondom a részleteket” – nyilatkozta Stanik. A médiaszakember küszöbönálló rádiós megbízatását Verestóy Attila, a Scripta Kiadó többségi tulajdonosa lebegtette meg. A Krónika március 22-i számában számolt be arról, hogy az RMDSZ-közeli Janovics Jenő és Communitas Alapítvány finanszírozásával elkezdődött egy erdélyi magyar rádió szervezése. „Nem tudok arról, hogy Staniknak köze lenne az Erdély FM-hez” – nyilatkozta Kelemen Attila projektmenedzser, aki Stanikot szakmailag bátor és innovatív, politikailag viszont túlságosan elkötelezett kollégának tartja. /Beejtőernyőzik Stanikot? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Nem a szerveződő Erdély FM rádió, hanem a román közszolgálati rádió bukaresti magyar és német szerkesztősége élén folytatja munkáját Stanik István. A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Scripta Kiadó igazgatója, az Új Magyar Szó napilap igazgató-főszerkesztője elmondta: több évtizedes újságírói pályafutása során eddig csak az írott sajtóban tevékenykedett, de megítélése szerint, a rádiózás csak technikai kérdésekben különbözik az írott sajtótól; e technikai tudás pedig hamar megszerezhető. Stanik a Majtényi Ágnes nyugdíjazásával megüresedett igazgatói tisztséget foglalja el, egyelőre ideiglenesen. A Krónika korábban azt valószínűsítette, hogy Stanik a Communitas és a Janovics Jenő Alapítvány finanszírozásával induló Erdély FM vezetője lesz. /Gazda Árpád: Médiátigazolások Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

Hivatalosan is megbízta az erdélyi magyar televízió létrehozása érdekében életre hívott Janovics Jenő Alapítvány (JJA) Kelemen Attilát, a Transindex hírportál volt felelős szerkesztőjét az Erdély FM nevű rádióprodukciós iroda megalapítására. A Nagy Zsolt JJA-elnök által összehívott alapítványi kuratóriumtagok előtt Kelemen a hét végén ismertette tervét. Nagy Zsolt elmondta: a következő 2-3 hónapban megvásárolják a szükséges felszerelést, és elkezdik felépíteni a szerkesztőséget. A kuratórium tagjai egyöntetűen megszavazták a rádió költségvetését. /Nyártól lesz hallható az Erdély FM. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Megkezdte első teszthíradóinak a gyártását a Janovics Jenő Alapítvány (JJA) márciusban indított rádióprodukciós irodája. Ha az egyeztetések sikerrel zajlanak, rövid időn belül egész Erdélyben hallhatók lesznek a Marosvásárhelyen működő iroda produkciói. /Mihály László: Megszólalt a bizalom hangja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Lassan fél évtizede visszatérő témája az erdélyi civil fórumoknak a támogatáspolitika. Sok bíráló észrevétel hangzott el mind a romániai közpénzekből, mind pedig a magyarországi közpénzekből biztosított támogatások elosztását. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke felkérte Bodó Barnát, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének (MCSZESZ) elnökét, hogy készítsen elemzést a támogatáspolitika helyzetéről, civil szemmel. Bodó elemzését most nyilvánosságra hozta. Civil szempontból fontos, hogy az elemzés nyilvánosságot kapjon. A támogatáspolitika mind a román, mind a magyar közpénzek elosztását illetően általános válságban van, mert elpolitizált (mindent egyedül az RMDSZ, a román politikai élet egyik versenypártja ellenőriz), s a szervezet érdekeinek megfelelően klientúrát épít. Magánalapítványok jogtalanul kezelnek közpénzeket. Közpénzeket kezelnek Communitas Alapítvány, Iskola Alapítvány, Progress Alapítvány, Janovics Jenő Alapítvány, Eurotrans Alapítvány (a sor nem teljes) – ezeket az RMDSZ nevében, a szövetség által kinevezett személyek hozták létre. Nincs olyan kisebbségi köztestület, amely ellenőrizné a tevékenységüket. Ezt évek óta nehezményezi a civil szféra, az RMDSZ válasza: szükség van a reformra, de nem változik semmi. Nem világosak az elvi szempontok: magyarországi közpénzek felhasználását illetően (elvben nem kaphat román állami intézmény beruházásra magyar közpénzt, a gyakorlatban igen – lásd a dévai iskolaközpontot). Nincs transzparencia – a döntéseket megalapozó értékelési folyamatról nincs információ (nem közlik az elutasított pályázatok névsorát). A fő prioritásokat és szempontokat a pártközpont – RMDSZ Elnöki Hivatal – dönti el, ezért léphetnek fel hatalmas aránytalanságok. Konkrét bírálatra kevesen vállalkoznak, mert anyagilag függnek az RMDSZ-től, illetve mert ezzel kizárják magukat a további támogatásokból. Az eredmény: az RMDSZ minden kisebbségi vagyon kezelőjének tekinti magát. Radikális változtatásra van szükség, a jelzett hibák és jogtalanságok nem oldhatók fel felszínes beavatkozással. A kisebbségi léthelyzet nem teszi lehetővé a nemzeti keretek közötti közintézmények létrehozását, ezért – autonómia hiányában – olyan struktúrákat kell kialakítani, amelyek a közösségi konszenzus és ellenőrzés megvalósítását elősegítik. Közösségi konszenzus szükséges a stratégiai döntésekhez, be kell vonni a kisebbségi társadalom meghatározó tényezőit (miként a Sapientia Alapítvány esetében történt). A szaktestületek összetételét illetően figyelembe kellene venni, hogy politikus ne vehessen részt szaktestületben. /Bodó Barna: Támogatáspolitika és RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./ A szerző politológus, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének (MCSZESZ) elnöke.

Kolozsváron a Kisebbségi Magyar Filmnapok keretében a magyarországi diákfilmesek produkcióiból ízelítőt nyújtó filmek után az erdélyi filmes programok következtek. Az erdélyi filmes program Zágoni Bálint „Kertész, Korda, Janovics – a kolozsvári filmgyár az 1910-es években” c. előadásával indult. Az erdélyi magyar filmgyártás legtermékenyebb időszaka 1913–1918 között volt, a kolozsvári filmstúdióban 70 film készült. A kolozsvári filmstúdió elindításában Janovics Jenő színházigazgatónak volt nagy szerepe. A Filmtett-Duna Műhely alkotótábor filmjeiből vetítettek válogatást, majd a Sapientia EMTE fotó-, filmművészet, média szakos hallgatóinak munkáival folytatódott az erdélyi filmes program. /F. I. : Magyarországi és erdélyi filmes nap. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Kiállítással rukkolt elő az idei Filmtettfeszt. A hetedik alkalommal megrendezett születésnapi fesztiválon Kolozsvári fotók és plakátok a némafilm korszakából címmel tárta az érdeklődők elé a Filmtettesek Filmstúdió a színház udvarán a kolozsvári filmgyártáshoz kapcsolódó rendkívül értékes dokumentumokat. A kiállítás értelmi szerzője Zágoni Bálint munkáját Balogh Gyöngyi úgy értékelte: rendkívül szép kezdet, továbbra is segíteni kell a kutatásban, hiszen a kolozsvári filmgyártás nagy korszakának feltárása a fiatal kutatókra hárul. Zágoni Bálint elmondta, több mint hetven film készült Janovics Jenőék idejében, többnyire népszínműveket, melodrámákat filmesítettek meg. A magyar nemzeti szellemet próbálta megörökíteni, ellentétben a budapesti filmgyártással, amelynek termékei inkább a nemzetközi piacot célozták meg. Az első kolozsvári nagyjátékfilm, a Sárga csikó /1913/ olyan sikernek örvendett, hogy 137 kópiát készítettek belőle, még Japánban is vetítették. Az 1913-as film a francia Pathé cég közreműködésével készült, később Janovics megalapította a Corvin filmstúdiót, majd ezután a Transsylvania Filmgyárat. /Köllő Katalin: Filmstúdió a színház udvarán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

A Janovics Jenő nevével fémjelzett kolozsvári némafilmes korszak jegyében zárult a 7. Filmtettfeszt a kincses városban. Az 1910-es, 1920-as éveket megidéző plakát- és fotókiállítás várta az érdeklődőket. Janovics Jenő a magyar népi, nemzeti motívumokat, témákat felvállaló filmkészítés mellett tört lándzsát, szemben a budapesti filmstúdiók többségének univerzális, nemzetközi sémákat követő irányával. Janovics honosította meg a magyar mozgókép történetében az irodalomra támaszkodó filmes szemléletmódot, így született meg például a Petőfi-dalciklus vagy a Tetemrehívás filmadaptációja. A némafilmes napon vetítették Janovics Jenő A világrém (1920) és Az utolsó éjszaka (1917), valamint Fekete Mihály A vén bakancsos és fia, a huszár (1917) című restaurált filmjeit. Zágoni Balázs, a Filmtett folyóirat főszerkesztője bejelentette: jövő év elejétől a Filmtett nyomtatott formáját felváltja az internetes megjelenés. Janovics Jenő (1872–1945) színházi és filmrendező, színész, színházigazgató. 1896-ban szerződött a kolozsvári Nemzeti Színházhoz, 1905 és 1930 között vezette a kolozsvári teátrumot. Erdély Romániához csatolását követően felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a magyar színjátszás ügyének bátor vállalásával és az új intézményi keretek kiépítésével. 1936-ban több régi színésztársával megszervezte a Szegedi Szabadtéri Játékokat. A magyar filmkészítés úttörője volt, 1913-ban ő teremtette meg a kolozsvári filmgyártást. 1913 és 1919 között hetvenkét játékfilmet gyártott. Az 1914-ben alapított Prója – Projectograph Janovics –, később Corvin, majd Transsylvania Filmgyár nevével fémjelzett korszakot a kolozsvári filmgyártás aranykoraként tartják számon. Irányítása alatt kezdte rendezői karrierjét Korda Sándor, nála kapta első, nagyobb szabású feladatait Kertész Mihály. A kor legnagyobb színészegyéniségeivel, többek között Blaha Lujzával, Jászai Marival, Szentgyörgyi Istvánnal dolgozott. 1945 júniusában újra átvette a kolozsvári színház igazgatását, a Bánk bán-bemutató előkészületei közben érte a halál. /Papp Attila Zsolt: A „hőskor” lenyomatai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

Mivel már rendelkezik a megfelelő gyártási kapacitással, önálló frekvencián sugározná műsorait Marosvásárhelyen az Erdély FM rádió. A produkciós irodát működtető Janovics Jenő Alapítvány (JJA) kuratóriuma elfogadta az adó 2007-es tevékenységéről szóló beszámolót, és határozatot hozott az iroda továbbfejlesztéséről. Szóba került az Erdélyi Magyar Televízió megvalósítási terve is. Az elfogadott terv kivitelezését egy békéscsabai televíziós szakemberekből álló csoportra bízná az alapítvány, a stúdió pedig ugyanabban az ingatlanban kapna helyet, amelyben az Erdély FM produkciós iroda működik. A Predeal utcai, 678 négyzetméter összfelületű ingatlan felújításával lehetővé válik, hogy korszerű rádió- és televízióstúdió működjön itt. A televízió a 2008-as év második felében kezdheti el a sugárzást. Az Erdélyi Magyar Televízió megvalósításáról 2003. november 14-én, Budapesten folytatott tárgyalás során született megállapodás Markó Béla és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök között. /Incze Vanda: Saját frekvencián az Erdély FM. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

Zajlanak a munkálatok a készülő Erdélyi Magyar Televízió marosvásárhelyi, Predeal utcai háza táján. Közben a szomszéd helyiségekben az egyelőre produkciós irodaként működő Erdély FM különböző rádióadókon elhangzó műsorai készülnek. A tervek szerint az év közepéig megkezdenék a sugárzást. A tévé létrehozásával megbízott Janovics Jenő Alapítvány (JJA) munkatársai óvatosan bánnak az információszolgáltatással, mint kifejtették, ez ügyben érdemben csak a szervezet elnöke, Nagy Zsolt nyilatkozhat. Az Erdélyi Magyar Televízió megvalósításáról 2003. november 14-én, Budapesten folytatott tárgyalás során született megállapodás Markó Béla RMDSZ-elnök és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök között. A tévé a Hodgyai Géza gyergyószentmiklósi médiavállalkozó 70 százalékos és Hodgyai Edit 30 százalékos tulajdonában levő Entel Kft. nevére bejegyzett, kihasználatlan frekvencián sugározna. „Még nem tisztázódott teljesen a feladatköröm, de az bizonyos, hogy nem én fogom vezetni a televíziót” – szögezte le Szepessy Előd, az alapítvány igazgatója. Az általa vezetett kolozsvári székhelyű Janovics Jenő Alapítvány háttérintézmény, mely hazai és magyarországi pályázatok útján tartaná fenn a televíziót. Ugyanez a szervezet működteti az Erdély FM rádióprodukciós stúdiót is, melynek vezetője, Kelemen Attila Ármin sem tud sokkal többet. Bizonytalanság övezi Szudár László békéscsabai tévés menedzser státusát is. Nagy Zsolt kifejtette, bár szerződést még nem kötöttek, mindenképpen számítanak a magyarországi szakemberre. /Szucher Ervin: Rajt előtt az erdélyi tévé. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

Egyelőre egy-két éves működéshez szükséges anyagi fedezettel és verbuválás alatt álló munkaközösséggel indulna és sugározna – a tervek szerint immár idén nyártól – saját gyártású műsorokat az Erdélyi Magyar Televízió (ETV). Pár hónapon belül elindulhat a televízió, hiszen mind a finanszírozási, mind a technikai körülmények körvonalazódnak – mondta Nagy Zsolt, a Janovits Jenő Alapítvány /JJA/ elnöke. /Király K. László, Mihály László: Kommersz Erdélyi TV? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./