Magyar esttel várta Kolozsvárra a Szent István-napi Néptánctalálkozóra érkező néptánccsoportokat augusztus 14-én a Diákművelődési Házban a Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Heltai Gáspár Alapítvány. A fesztivált idén tizedik alkalommal szervezik meg, ez alkalommal nyolc ország néptánccsoportjai lépnek fel. Sebesi Karen Attila a szervezők nevében köszöntötte a néptánctalálkozón résztvevő csoportokat, Pillich Apor Balázs, a Szarkaláb néptánccsoport vezetője ajándékkal kedveskedett a csoportok vezetőinek. A találkozó szabadtéri néptánccal folytatódott: a hazai és külföldi néptáncegyüttesek felváltva táncoltak a Béke téren, a Főtéren és a Sétáló utcában. A néptánctalálkozó vidéki rendezvényekkel folytatódott a Kolozs megyei Bánffyhunyadon és Kidében, valamint a Szilágy megyei Zsobokon. /D. I. : Szent István-napi néptánc és muzsika. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Háromszéken Szent István napja, augusztus 20-a idén is gazdagnak ígérkezik. Az egyházi fő rendezvény a perkői búcsú lesz. Az idei őrtűzgyújtás bevilágítja a háromszéki magyarok jövő évre tervezett világtalálkozóját és a római katolikus egyház ezer évének grandiózus ünnepségét. Friss hír az is, hogy létrehozzák a Háromszéki Magyarok Egyesületét, amelynek tiszte lesz, hogy ne hagyja a háromszékiek összetartozásának lángját kialudni. /Sylvester Lajos: Háromszék augusztusi őrtüzei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

A Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány augusztus 14-e és 18-a között tizedszerre rendezte meg a Szent István-napi nemzetközi néptáncfesztivált, ahova nyolc országból érkeztek résztvevők. Utcai táncok, gálaműsorok várták a néptáncok ismerőit, rajongóit Kolozs (Bánffyhunyad, Kide, Magyarfenes, Kalotaszentkirály, Kolozsvár) és Szilágy megyében (Zsobok). Szombat délután a magyarfenesi szabadtéri gálaműsort falubál és tűzijáték követte. Augusztus 17-én, vasárnap Kolozsváron vonultak fel a néptáncegyüttesek, majd dr. Kovács Sándor főesperes celebrált misét a Szent Mihály-templomban. Vasárnap tizennégy néptáncegyüttes lépett fel a Diákművelődési Házban. Pillich Apor Balázs, a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes vezetője, egyben főszervező elmondta: incidensek nélkül zajlott a rendezvény. Zsobokon lépett fel az újvidéki Csűrdöngölő és a szintén vajdasági Cirkalom táncegyüttes. Zsobok határában kürtőskaláccal, pálinkával várták a vendégeket. Fullasztó melegben táncoltak a fiatalok. A Csűrdöngölő nevéhez fűződik a Vajdasági Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár, valamint a Minősítő Fesztivál, ahol már kétszer érdemelt Kiválóan Minősült címet. A Cirkalom többszörös nívódíjas együttes idén átvehette a 2. Martin-plakettet a Martin György Néptáncszövetségtől, e cím egyedüli birtokosai a Kárpát-medencében. „Kide a világ közepe” – így köszöntötte Egri István helyi tanácsos a Szent István-napi Néptáncfesztivál alkalmával Szlovákiából érkezett Komáromi Generációk Néptáncegyüttest. A 22 tagból álló, 2006-ban alakult együttes háromtagú zenekarral is rendelkezik. Kiss János, a Kide Egyesület elnöke megköszönte a komáromiak látogatását. Augusztus 16-án Magyarfenesen szabadtéri gálaműsorra került sor a Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében. A különböző országokból érkezett néptánccsoportok mindegyike részt vett a rendezvényen. Tűzijáték és hajnalig tartó bál zárta a mulatságot. Kolozsváron a menetet a csíkkozmási néptáncegyüttes nyitotta meg. A táncegyüttesek részt vettek az ünnepi szentmisén a Szent Mihály-templomban. Kovács Sándor főesperes hangsúlyozta, Szent István királyunk példamutatása szerint a vallás és a hazaszeretet krisztusi parancs, azaz a hit és az erkölcs képezi a nemzeti lét alapját. /Kerekes Edit, Füstös Tímea, Dézsi Ildikó, Nagy-Hintós Diana: Incidensek nélkül zajlott a Szent István-napi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Krakkó Rudolf, a HÍD Egyesület /Szatmárnémeti/ elnöke elmondta, a rendezvénynek azért adott éppen Lázári helyet, mert a Turul-szobor méltó helye az István királyra való emlékezésnek. A HÍD Egyesület 2003-ban alakult, fő célkitűzése a magyar nemzettudat erősítése, kulturális rendezvények szervezése, az ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat erősítése. Az egyesület csereüdültetési programot bonyolított le, részt vett egy Kárpát-medencei pályázat lebonyolításában, és ez a szervezet volt a fő szervezője a „Wass Albert-turnénak”. Emellett a „Tövisháti Hétvége”, Raffay Ernő „Trianon-körútja” is a nevükhöz fűződik. A templomokból kijövő lázáriak a kálmándi fúvószenekar vezetésével vonultak fel a központban a Turul-szoborhoz, a Szent István-ünnepség helyszínéhez. Az emlékmű előtt Krakkó Rudolf üdvözölte a megjelenteket. A történelmi egyházak helyi vezetői mondtak imát, néhány ide illő gondolatot. Kupán Erzsébet Veress Péter „Ha nem lehettél szálfa” és Papvári Elemérné „Hitvallás” című költeményét szavalta el, a nagypeleskei Ugocsán László az „Ott, ahol zúg az a négy folyó” című dalt énekelte el. Dr. Raffay Ernő, a Trianon Társaság elnöke előadásában kijelentette: nem véletlen, hogy itt, a számukra határon túlinak számító Lázáriban állítottak hét éve Turul-szobrot, hiszen jelenleg az a helyzet, hogy „hamarabb lehet ilyet készíteni Szatmárnémetiben vagy Kolozsváron, mint Budapesten”. Akkor, amikor a magyarság ősi jelképeinek számító turult és az Árpád-sávos zászlót üldözik, tiltják, a magyar honvédség, a magyar állam címerében is ezek lelhetőek fel – nem mernek lemondani ezekről. Raffay szerint óriási hiba, hogy az Európai Unió a mai napig nem akarja belefoglalni alkotmányába a keresztény értékeket, az agresszív egyházellenesség a mai napig tart. Budapest ma a gyűlölet fővárosa – mondta a történész, hozzátéve, az áttörés, a változás nem várat sokat magára. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke beszéde után megkoszorúzták a Turul-emlékművet. /Fodor István: Szent István és a Turul előtt tisztelegtek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 18./

Mind Szent István, mind az új kenyér ünnepe újkori hagyomány Magyarországon – mondta az MTI-nek Tátrai Zsuzsanna néprajztudós, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének főmunkatársa. 1774. augusztus huszadikát, Szent István napját Mária Terézia (1717–1780) királynő tette országos ünneppé. Az 1840-es évekre augusztus 20. már népünnepély lett. 1948-ig egyházi ünnep volt, 1948–49 között egy évig nevezték új kenyér ünnepének, 1949 után alkotmány ünnepe, 1970-ben „visszaszivárgott" az alkotmány mellé István, 1989-től ismét Szent István került előtérbe, mellé rendelték a Magyar Köztársaság ünnepét, de nem veszett el a kenyérünnep jelleg sem. 1991-től hivatalos állami ünnep lett. /Szent István és az Új Kenyér ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

Augusztus 20-án a több mint ezerszáz éve hont foglaló magyarság államának megalapítóját, Szent Istvánt ünnepeljük. István uralkodása idején (1000–1038) augusztus közepén, Nagyboldogasszony napján törvénylátó napot tartottak. Ezt a napot a lovagkirály László idején augusztus 20-ra helyezték. 1083-ban ezen a napon avatták szentté I. István királyt. Ettől az időtől kezdve vallási ünneppé vált augusztus 20-a. Mária Terézia uralkodásától 1848-ig, a forradalom elbukásáig állami és egyházi ünnepként volt jelen a magyar történelemben. Az ünnep tiltása 1884-ig tartott. 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján augusztus 20-át nemzeti ünneppé nyilvánították. A második világháború utáni kommunista rendszer, vallási és nemzeti tartalma miatt nem vállalta az ünnepet. Az új kenyér ünnepévé alakították, majd 1949-ben augusztus 20-ra időzítették az új alkotmány kikiáltását, s így augusztus 20-a az alkotmány ünnepeként szerepelt a naptárban. 1991. március 5-én az Országgyűlés, mint nemzeti ünnepet, államalapító Szent István királyunk ünnepét, hivatalos állami ünneppé nyilvánította. Ma a szentistváni Magyarország területén élő vagy onnan messzebbre sodródott magyarok megemlékeznek a korának követelményeit felismerő, az országát Európába integráló, a fiához intézett intelmeiben minden nemzet tiszteletben tartására, országa és vallása megtartására tanító szent királyukról. Ezer év távlatából is érvényes tanításait a szentisvániból mára miniatűrré zsugorodott Magyarországot irányító politikusoknak sem ártana megszívlelniük. /Figyelő. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Szent István Imre hercegnek, de valójában az egész országnak címzett intelmei lényegében ma is érvényes, megszívlelendő tanítások. Amikor például az igaz ítélet és a türelem gyakorlására, az elődök szokásainak megtartására, az idősek tanácsa intelmeinek megfogadására vagy az országba beköltöző idegenek befogadására és oltalmazására szólított fel, nem álmodhatta, hogy a huszonegyedik század embere csak ímmel-ámmal kíván azonosulni a fenti gondolatokkal. Azoknak, akiknek ez az értékrend ma is fontos, augusztus 20-án leróják kegyeletüket nagy királyunk előtt. I. Istvánt 2000-ben, az 1054-es nagy egyházszakadás óta egyedüli esetként, az ortodox egyház is szentnek minősítette. Ez az elismerés sokat elárul az első keresztény magyar király érdemeiről. /Ördög I. Béla: Ország-világépítő koronás hős. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Augusztus 19-én tartott előadást Szatmárnémetiben, a Hám János Líceumban „Katolikus egyház és polgári átalakulás Európában, Magyarországon, és a Szatmári Egyházmegyében a 19. század végén” címmel dr. Fazekas Csaba, a Miskolci Tudományegyetem docense. Az előadás után bemutatták a „Meszlényi Gyula püspök” című könyvet. /Szent István király ünnepe. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 20./

Augusztus 20-a, Szent István király, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja megannyi tanulságot hordoz a Kárpát-medencében élő magyarság számára. Egyebek mellett az erdélyi magyarság vezetői is megszívlelhetik államalapító királyunk intelmei közül a politikai uralkodásra vonatkozót, miszerint „semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség”. Szent István egyik leglényegesebb üzenete az, hogy az Európában megtelepedett magyarság évszázadok megpróbáltatásai, határtologatásai közepette is képes megmaradni egységes nemzetként, ha összefog. /Rostás Szabolcs: Intelmek tanulságai. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

Szent István kultusza a középkorban az egész Kárpát- medencében élt. A székely magyarok az ünnepet szűk baráti körben, esetleg a templomok hitvédő hajójának hűvösében élték meg. És negyedszázada jött a rockopera. Mint valami egyetemes szózatot dúdolta mindenki az István, a király számait. Erdélyben továbbra is féllegalitásban ünnepelhetnek. Volt szoboravatás is. Vidékünkön nagyobb ünnepségről nincs tudomásunk. Talán szabadságra ment a nemzeti tudat? – írta a lap munkatársa. /Karácsonyi Zsigmond: A tiltott mindig édesebb?! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

A „látóhegyeken” gyújtott őrtüzek lobognak a Szent István-napi ünnepség tiszteletére augusztus 20-án Háromszéken. Elsőként Maksa határában, az Óriáspince-tetőn gyújtják meg az őrtüzet, ahol tavaly augusztus 20-án avatták fel a Háromszékiek Emlékparkját. A sétányon 12 stilizáltan leegyszerűsített székely kapu, a 12 hónapot és stációt jelölő oszlop, küszöbkővel a székely nép életének 12 legfontosabb momentumát jelöli, a feliratokon a háromszéki települések nevei szerepelnek. Az Óriáspince-tető után a Perkőn, a Kézdialmás és Lemhény közti Szent Mihály-templom fölötti hegyen, a Zágon és Papolc közti Lahó-hegyen, a lécfalvi Székely támad dombján és Lisznyó fölött, a Bodoki-hegység kilátóhelyén, valamint több más helyen futtatják körbe a háromszéki rónán és hegykaréjban az együvé tartozás üzenetét. Az őrtüzek első alkalommal tavaly gyúltak ki, ugyancsak augusztus 20-án. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint idén az őrtüzek arra emlékeztetnek, hogy az együvé tartozás szülőföldünk építő, hitet erősítő ereje Szent István napján a legnagyobb. /Bíró Blanka: Őrtüzeket gyújtanak Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

Szent István, első királyunk a magyar nemzetet bevezette a kontinens konszolidáltabb népei sorába, s országából olyan modern államot formált, mely sikerrel kelhetett versenyre verseny- és vetélytársaival. Őt mindmáig a legnagyobb országvezetőként tiszteli a nemzeti köztudat. Minden magyar őrá gondol, őhozzá fohászkodik, ha gondban és bajban a nemzet, írta Magyari Lajos. Nevét számtalan település őrzi a Kárpát-medencében. Székelyföldön minden székely székben van Szentkirály nevű falu, község. Moldvai csángómagyarjaink körében tisztelete még ennél is nagyobb. Újra megteremtetett a lehetőség arra, hogy legalább a maradék államterületen egy új, valóban szuverén, gazdag, önérzetes és erős államot teremtsen a magyarság, de a széthúzás, a nyegleség, az idegen érdekek szolgai fölvállalása újra akadályozza a magyarságot ebben. /Magyari Lajos: Országalapítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

Augusztus 20-án a marosvásárhelyi várban levő Yorick Stúdióban (Mészárosok bástyája) az Erdélyi Magyar Ifjak ünnepi előadást szerveznek Szent István napja alkalmából. A rendezvényen Szigeti Szenner Szilárd, az EMI helyi szervezetének elnöke beszél az ünnepről. A rendezvényen dokumentumfilmet vetítenek a Szent Korona történetéről. /Előadás a Szent Koronáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

A Marosvásárhelyi Televízió Érv-velő című műsorát augusztus 20-án államalapító István királyunknak szenteli. A délután 4 órakor kezdődő adásban Szucher Ervin műsorvezető vendégei Csintalan László római katolikus főesperes, Sebestyén Spielmann Mihály és Pál-Antal Sándor történészek lesznek, akik Szent István koráról, erdélyi hagyatékáról beszélgetnek. /Augusztus 20. a Marosvásárhelyi TV-ben Koronáról. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

„Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen, harag és gyűlölködés nélkül!” – szól fiához Intelmeiben István, a magyarok első királya, akit (fiatalon elhalt gyermekével, Imrével és annak nevelőjével, Gellérttel együtt) László király 1083. augusztus 20-án, 45 évvel halála után pápai engedéllyel oltárra emeltetett, ami akkoriban a szentté avatással ért fel. Szent István napja nemzeti ünnep: a magyar katolikus egyház számára Magyarország fővédőszentje, de magáénak tekinti a világban bárhol szétszóródott magyarság nem csupán vallási alapon, hanem mint Magyarország tulajdonképpeni létrehozóját. A Szent István-i örökséghez – amelyet az anyaországtól elszakadtak is magukénak tekintenek – hozzátartozik a magyarság megőrzése is a Kárpát-medencében. S a „határon túliak” elvárják minden, magát a magyarság sorsáért felelősnek mondó politikustól, hogy cselekedjen is ennek érdekében. /Jámbor Gyula: Örökség. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 20./

Szent István napján háromszéki kulturális intézmények rangos rendezvényeken mutatkoznak be a magyarországi közönségnek. A Székely Nemzeti Múzeum a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban vesz részt az Ünnepek és találkozások II. című néprajzi ikerkiállításon. A sepsiszentgyörgyi és a veszprémi múzeum közös kiállításának különlegessége, hogy két tájegység, a Balaton-felvidék és Székelyföld szokáshagyományait hasonlítja össze. További program: Székely ízek – Incze Fejér Anikó irányításával gulyásfőzés és kürtőskalácssütés a sepsiszentiváni kürtőskalács-készítők részvételével, mesterségbemutatók és foglalkozások – Kecskés József kálnoki tojáspatkoló, Farkas Magda kézdivásárhelyi mézeskalácsos, Haszmann Gabriella csernátoni bútorfestő, Haszmann László csernátoni fafaragó, Vízi Jenő csíkdánfalvi fazekas. Az Ünnepek és találkozások néprajzi ikerkiállítást jövőre a sepsiszentgyörgyi múzeum látja vendégül. A veszprémi kiállítás kísérőrendezvénye az Európa kicsinyben program, melyen a Székely Nemzeti Múzeum kiadványaival könyvsátorban képviselteti magát. A rendezvényt táncbemutató zárja, amelyen a Veszprém Táncegyüttes, valamint Zabola táncosai és zenészei lépnek fel. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes és az M-Stúdió augusztus 20-án Budapesten a Nemzeti Táncszínházban lép fel az Ölelésben ― Ady-szerelmek című közös táncszínházi produkcióval. /Páljános Mária: Háromszékiek Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

Egy nemzetnek, ahhoz, hogy fennmaradhasson, intézményekre van szüksége, teljes társadalmat kell képeznie, s különösen fontos ez azoknak a nemzetrészeknek az esetében, amelyek Magyarország határain kívülre kerültek – hangoztatta augusztus 19-én Sólyom László államfő Beregszászon, a Szent István-napi ünnepségen tartott ünnepi beszédében. Az egynapos kárpátaljai látogatáson tartózkodó államfő azt követően beszélt a beregszászi Szent Kereszt katolikus templom előtt álló Szent István-szobornál összegyűlt tömeg előtt, hogy a három történelmi egyház püspökeivel és vezetőivel együtt istentiszteleten vett részt. A köztársasági elnök a többi között kiemelte: a határok változhatnak, a nemzet meg fog maradni, mert független a határoktól, amint azt az elmúlt nyolcvan év során több államalakulathoz tartozó Kárpátalja példája is mutatja. Kárpátaljai látogatásának legfontosabb üzeneteként a köztársasági elnök hangsúlyozta: „Ne legyünk kicsinyhitűek, legyen olyan öntudatunk, küldetéstudatunk, mint Szent Istvánnak volt, és akkor biztosak lehetünk abban, hogy száz, ötszáz vagy ezer év múlva is itt maradunk, ahol szent királyunk kora óta mindig is voltunk”. Az államfő beregszászi tartózkodása során felavatta, majd megtekintette a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola felújított, 1700 négyzetméter alapterületű épületszárnyát, amelyhez a költségek több mint felét az Apáczai Alapítvány biztosította. /Sólyom a nemzettudatról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

Gyergyószentmiklós hívei templomot építettek, Szent István védelmébe ajánlva azt. – A Szent István név felvétele számunkra üzenetértékű: Erdélynek, Székelyföldnek, nemzetünknek Szent István azt a Magyarországot jelképezi, amely mindegyikünk lelkében ott él: az ép, egészséges Magyarországot. A templomépítés tehát léleképítés. Templomot Szent Istvánról elnevezni lelkileg annyi, mint országot építeni – fogalmazott Balázs József festőművész. Hosszú tervezés előzte meg a 2005 decemberi alapkőletételt. Már 1991-ben terveztettünk egy nagyon szép templomot, ami nagyon nagyra sikerült és az infláció miatt nem tudtuk volna kivitelezni – mondta Hajdó István. 1993-ban változtattak a méreten és az elképzelésen, Anthony Gall tervezte újra a templomot. Anyagiak hiánya miatt nem indulhatott meg a kivitelezés. Köllő Miklós főépítész újabb tervet készített. Formájában a Szent Koronát idéző templom 19 méter magas, 27 méter hosszú és 18 méter széles, közel 400 ülőhelyes, akár hatszáz hívő befogadására is alkalmas. Téglajegyeket nyomtattak ki, sokan adakoztak, nyugaton élők, hagymakupolás honfoglalás miatt aggódók egyaránt, hogy magyar földön katolikus templom épülhessen. Nagy ünnep volt 2006 pünkösdje, amikor a gyergyószentmiklósiak az első magyar király koponyájának egy darabját a Szent Korona hiteles másolatába építve – kapták örökségül. /Balázs Katalin: Templom Szent István tiszteletére. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

A Szent István tiszteletére felszentelt templomokban, kápolnákban búcsús szentmisét mutatnak be. Hargita megyében Csíkszentkirályon, Borzonton, Ajnádon és Borszéken vasárnap lesz ünnepi szentmise. A Gyergyói főesperesi kerülethez tartozó Kicsibükkön augusztus 23-án mutatnak be búcsús szentmisét az 1938-ban Szent István király tiszteletére épült kápolnában, Gyergyóbékáson pedig a múlt héten tartották a búcsút. /Szent István búcsúk megyeszerte. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

Közjogi méltóságok jelenlétében, ünnepélyes zászlófelvonásával megkezdődött Budapesten, a Kossuth téren az augusztus 20-i központi állami ünnepség. A zászlófelvonás közben a jelenlévők közül néhányan sípolással és fütyüléssel próbálták megzavarni az ünnepséget, s közben a „Gyurcsány takarodj!”, a „Hazaáruló!” és a „Vesszen a kormány!” jelszavakat skandálták. Mind a fővárosban, mind vidéken különböző rendezvények keretében emlékeztek meg államalapító Szent István királyról. Az ünnep alkalmával a magyar kormány ezúttal is magas rangú állami kitüntetésekben részesített személyiségeket, köztük erdélyieket is. /Szent Istvánt ünnepelték a magyarok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Az ellenzéki politikusok nem vettek részt az eseményen. A Kossuth teret a rendőrség teljesen lezárta az állami zászló felvonásának idejére, az augusztus 20-i ünnepi rendezvényre érkezők csak fémdetektoros kapun, szigorú átvizsgálás után léphettek a kordonokkal elzárt területre. A Hősök terén tartott tisztavatáson idén először nem volt jelen a Szent Korona másolata. /Megidézett államalapító. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./ Augusztus 20-a alkalmából a Népművészet mestere díjban részesült Antal Zoltán gyimesi prímás, hagyományőrző, Életfa-díjat kapott Máthé Ferenc erdélyi fafaragó, bútorfestő oktató, Népművészet Ifjú Mestere-díjat érdemelt idén Nyisztor Ilona csángómagyar népdalénekes és gyűjtő. A Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozatának romániai kitüntetettjei: a segesvári Gaudeamus Alapítvány, a szamosújvári Téka Alapítvány, Kántor Lajos, a Korunk és Gálfalvi György, a Látó volt főszerkesztője. /Erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök az államalapítás évfordulóján a szatmárnémeti székesegyházban celebrált szentmisén hangsúlyozta, bár népünk ma is, akárcsak Szent István korában, nehézségekkel küzd és néha kilátástalannak tűnik a helyzetünk, nincs okunk csüggedésre, amíg engedjük, hogy az evangélium szelleme hassa át közösségünket. A misét követően a Szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében tartott megemlékezésen Szent István szobrát koszorúzták meg, majd a székesegyház régi sekrestyéjében berendezett egyházművészeti gyűjtemény megnyitója következett. A püspökség tulajdonát képező tárgyakból berendezett kiállítás a 120 éve felszentelt Meszlényi Gyula püspökről kapta nevét, mivel a tárlat anyagának nagy része az ő gyűjteményéből került ki. A tárlat gerincét liturgikus tárgyak alkotják, a gazdagon díszített miseruhák, kelyhek, úrmutatók, ereklyetartók, pásztorbotok értékes képzőművészeti anyagnak is tekinthetők. A kommunizmus évei alatt a székesegyház oratóriumában elrejtett anyag nagymértékben károsodott, azonban a püspökség restaurátorainak, Puskás Évának és Sulyok Lászlónak három év munkája árán sikerült megmentenie a kegytárgyak jelentős részét. Az évforduló alkalmából dr. Bura László szerkesztésében napvilágot látott egy, a Meszlényi Gyula életét és munkásságát bemutató kötet is /Meszlényi Gyula szatmári püspök 1887 – 1905. Szatmárnémeti, 2008/, mely részletesen beszámol a püspök egyházi és közéleti szerepvállalásáról. Meszlényi püspöksége idején felújíttatta a székesegyházat, 24 templomot építtetett, illetve restauráltatott, és az ő nevéhez fűződik a tűzoltótorony építése is. Támogatta az oktatást, valamint bőkezűen segítette az egyházmegye szegényeit. /Babos Krisztina: Kősziklára kell építenünk. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 21./

Augusztus 20-án, az államalapító Szent István király ünnepén szentelték fel a gyergyószentmiklósi Bucsin negyedi templomot, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek jelenlétében. A Szent Istvánról elnevezett templom építését 2005-ben kezdték el, de a munkálatok még nem zárultak le, kialakításra vár a szentély és a templom körüli tér rendezése is. Az oltárt Polgár Botond helyi szobrászművész készítette el és szintén az ő alkotása a még készülő Szent István-szobor, amely a templom elé kerül. A Szent István-napi ünnepi megemlékezést a háromszéki „látóhegyeken” gyújtott őrtüzek tették emlékezetessé. Elsőként az Óriáspince-tetőn gyújtották meg, majd Perkőn, a Kézdialmás és Lemhény közti Szent Mihály-templom fölötti hegyen, a Lahó-hegyen, a Székely támad dombján és a Bodoki-hegység kilátóhelyén s a háromszéki hegykaréj több más helyén. /Barabás Márti: Őrtüzek és templomavató. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Idén is több ezer ember vett részt Erdély – Csíksomlyó után – második legnagyobb búcsús ünnepén, a kézdiszentléleki Perkőn tartott augusztus 20-i egyházi ünnepségen. A katolikus hívők ezreit a kánikula sem riasztotta el attól, hogy részt vegyenek a kápolna mellett felállított szabadtéri színpadon celebrált szentmisén. /Bartos Lóránt: Szent István-nap a Perkőn. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek fogadta a Szatmári Egyházmegyéből érkezett román anyanyelvű római katolikus zarándokokat és az egyházközség vezető lelkészét Budapesten. A küldöttség részt vett az augusztus 20-i ünnepi szentmisén és az azt követő Szent Jobb-körmeneten. Erdő Péter a találkozást követően újságírói kérdésre elmondta, a román lelkész által vezetett hívek a látogatás során megismerkednek a magyar katolikus egyház életével, és "átélik Szent István ünnepét Budapesten". Erdő Péter közölte: ahogyan Budapesten, úgy Erdélyben is lehetővé teszi az egyházi vezetés, hogy a hívők csoportjai a saját nyelvükön vehessenek részt a liturgiában, így jusson el hozzájuk a keresztény tanítás. Felhívta a figyelmet arra, hogy szeptemberben Budapestre látogat a román püspöki konferencia küldöttsége, hogy közös ügyeikről, így például az anyanyelvi lelkipásztori szolgálatról tárgyaljanak. A bíboros elmondta, hogy az idén több olyan romániai településen mutattak be magyar nyelvű szentmisét, ahol erre korábban huzamosabb ideig, több évtizeden át nem volt példa. A iasi-i püspök két teológushallgatót küld Budapestre, hogy tanulmányaikat magyar nyelven végezzék, jobban megismerjék a magyar vallási nyelvet. Ez lehetővé teszi, hogy később saját egyházmegyéjükben románul és magyarul is ellássák a lelkipásztori szolgálatot. /Erdő Péter romániai katolikus delegációt fogadott. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Csíkszépvízen a községközpontot is magába foglaló két tér kiképzését tervezi az önkormányzat. Egyik a nagy lovagkirály, Szent László nevét fogja viselni, a másikat az államalapító Szent Istvánról akarják elnevezni. Ferencz Tibor, a község polgármestere elmondta, hogy hamarabb épül meg a Szent László tér, amelyet a lovagkirályról mintázott egész alakos szobor (készítője Bocskay Vince szobrászművész) fog uralni. A tér tervét Herczeg Ágnes, budapesti tájépítő készítette, a kivitelezésére legkedvezőbb ajánlatot a budapesti Vegyépszer Rt. tette. A Szent László-legendát idézi majd az erre a célra emelt halmon létesített kút is, melynek vize a szobor tövére folyik alá. Ennek meghosszabbításaként épül meg később a Szent Istvánról elnevezett tér is. /Kristó Tibor: Szent László tér lesz Csíkszépvízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

Székelyudvarhelytől 9 kilométerre van az ezernél alig több lelket számláló falu, Székelyszentkirály. A zömében katolikusok lakta falu ma Oroszhegy községhez tartozik. Augusztus 22-én kezdődnek a falunapok, 24-én, vasárnap pedig a hagyományos Szent István napi búcsút tartják. Székelyszentkirályon a plébános, Vass Ince elmesélte, évről-évre próbálkozik, hogy a búcsút a napján, augusztus 20-án tartsák, de eddig ez nem sikerült: a falubeliek hét közben nem tudják kellőképpen fogadni a messziről jött vendégeket, ezért a következő vasárnapon tartják a búcsút. A Szentkirály Szövetség minden esztendőben valamely, a szent királynak szentelt egyházközségben összegyűl és azt megajándékozza. Idén Székelyszentkirály egyházközsége Szent István királyt ábrázoló mellszobrot kap ajándékba, amelyet augusztus 24-én, vasárnap avatnak fel. A templom előtt már elkészült a talapzat, a szobrot erre állítják majd. /Lázár Emese: Székelyszentkirály búcsúja. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

Immár negyedik alkalommal került sor Nagyváradon Nyitott ablak Európára elnevezéssel, a debrecenihez hasonló virágkarneválra. Debrecenben rendszerint Szent István ünnepén, augusztus 20-án zajlik a színpompás esemény. A rá következő napon a debreceni virágköltemények átköltöznek Nagyváradra, ahol soraik helybeli virág-alkotásokkal bővülnek. Nagyváradon a felvonulókat a szentjobbi huszárok vezették, majd a két határ menti megye közös kocsija következett, amelyen az államalapító Szent István és Várad alapítója, Szent László virágból készült alakja volt felismerhető. Koradélután volt a népi mesterek vására, ahová az ország minden szegletéből és a határon túlról érkeztek az árusok. /D. Mészáros Elek: Virágözön és újkenyér. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

A Szarkaláb Néptáncegyüttes tizedik alkalommal szervezte meg a Szent István-napi Néptánctalálkozót Kolozsváron. Az 1995-ben alapított Szarkaláb néptáncegyüttes több külföldi turnén vett részt a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezésében, emlékezett Pillich Apor Balázs, az együttes vezetője a kezdetekre emlékezett. 1999-ben két együttes – a dél-bánsági Maroknyi néptáncegyüttes és az észtországi Noome Noortemaia néptáncegyüttes – jelezte: szívesen fellépnének Kolozsváron. Elhatározták, hogy a néptáncfesztivált az államalapító szent királyról, Szent Istvánról nevezik el. Az első rendezvényt 1999-ben a hóstáti Virágos együttessel közösen szervezték. A rendezvény lassan olyan fesztivállá fejlődött, ahova nagyon sokan jelentkeznek. A második évtől kezdve céljuk volt, hogy rangos európai kisebbségi néptáncfesztivállá növeljék rendezvényüket. A kisebbségi néptánccsoportok kiszorulnak a nemzetközi fesztiválokról, mivel oda általában a többségi nemzet néptánccsoportjait hívják meg. A dél-bánsági Maroknyi néptánccsoporttal kialakult barátság régi keletű. Pancsován laknak, s a hajdan odatelepült bukovinai székelyek utolsó leszármazottai. Jelenlegi vezetőjük Győrffy Sándor. A kolozsvári magyarság még nem követi kellő figyelemmel e Szent István-napi rendezvényt. Sokkal fogékonyabbak voltak a magyarfenesi, kalotaszentkirályi, kidei és zsoboki lakosok, akik a néptáncfesztiválban kulturális életük fellendülésének egyik momentumát látják. Azt szeretnék elérni, hogy a rendezvény ne korlátozódjék Kolozs és Szilágy megyére, hanem bevonják Székelyföldet is. /Nagy-Hintós Diana: „Nem magunknak, hanem a magyar közösségnek szervezzük a fesztivált” = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

A temesvári Szórvány Alapítvány idén kilencedik alkalommal szervezte meg hagyományos Szent István napi rendezvényét Buziásfürdőn. Az augusztus 22-én megtartott szakmai tanácskozás központi témája ezúttal a helyi történelmi-művészeti értékek védelme volt. Dr. Bodó Barna alapítványi elnök a temesvári, lugosi, dettai, buziási és nagycsanádi, honismerettel is foglalkozó civil szervezet mintegy 20 képviselőjét hívta meg a találkozóra, amelynek bevezető előadása során arra hívta fel a figyelmet: a feladat nemcsak helyi magyar értékeink megtartása, hanem a köztudatba való bevitele, népszerűsítése is. Virginás-Tar Judit és Erdei Ildikó bemutatták Temes megye kulturális térképét, valamint a megye történelmét és földrajzát magyar nyelven bemutató kiadványt, amelyek egy Phare projekt keretén belül jelentek meg és oktatási segédeszközként használják őket. Vicze Károly helytörténész a Bánság magyar emlékhelyei című készülő kötetét ismertette. A tanácskozás résztvevői ezután elzarándokoltak Trefort Ágoston XIX. századi magyar kultuszminiszter buziási szobrához, ahol Fazakas Csaba református esperes mondott beszédet Szent-István napja alkalmából. A szakmai tanácskozás a bánsági emlékhelyek gondozására kidolgozott program bemutatásával folytatódott. /Pataki Zoltán: Buziásfürdő. Szent István-napi tanácskozás és koszorúzás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

Idén hatodik alkalommal ünnepelt Fehér megye magyarsága a legnéptelenebb vagy teljesen elnéptelenedett szórvány települések templomainak egyikében a megyei RMDSZ szervezésében. Marosszentimre, Magyarigen, Alvinc, Verespatak, Boroskrakkó után a több mint kétszáz, a megye minden szegletéből összesereglett ünneplő augusztus 20-án az abrudbányai református templomban tisztelgett államalapító királyunk emléke előtt. A városka központjának három magyar templomának padjait valamikor megtöltötték a református, unitárius és római katolikus hívek. Ma a három felekezetnek mintegy negyven tagja él az Ompoly menti településen. Szent István napján, a gyönyörűen helyreállított református templom padjai, ahol vasárnaponként mintegy tucatnyi református dicséri az urat, sok évtized után ismét megteltek. Gábor Ferenc helyi református lelkész a társszervező Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület nevében üdvözölte a jelenlévőket. Az egyesületet 2007-ban hozta létre a hatezres kisváros maroknyi magyarsága. Gudor Botond magyarigeni református lelkész ismertette az 1849 májusában több mint ezer legyilkolt abrudbányai és verespataki magyar polgár tragédiájának történelmi hátterét, amelyet a tragikus eseményt megörökítő emléktábla leleplezése követett. Az esemény különös színfoltja volt Legendi Géza zalatnai festőművész kiállítása a helyi református parókia tanácstermében, amelyet Kopenetz Loránd Márton, az Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület elnöke által vezetett városnézés követett. A séta során a résztvevők megtekinthették Abrudbánya magyar vonatkozású nevezetességeit, köztük a romos unitárius templomot (amelynek egyik harangja Nagyenyeden dicséri az Urat) és a több mint hétszáz éves római katolikus plébániát. A nagyenyedi küldöttség megkoszorúzta az ompolypreszákai emlékművet, amelyet a 160 évvel ezelőtt meggyilkolt zalatnai polgárok tömegsírja közelében állítottak a millenium évében. /Józsa Miklós: Abrudbánya. Szent Istvánra emlékeztek az Ompoly menti településen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./