Beke és Szőcs házi őrizetben mArad
Beke István Attila és Szőcs Zoltán házi őrizetének felülvizsgálatáról tárgyaltak kedden délelőtt a Bukaresti táblabíróságon. A védőügyvédek az eddigi házi őrizet helyett hatósági felügyeletet kértek védenceik számára, azonban ezt a taláros testület elutasította, törvényesnek és megalapozottnak ítélve a házi őrizet meghosszabbítását.
A valós indoklás ezúttal is hiányzott, a vádhatóság érvelése kimerült abban, hogy a vármegyések mAradjanak házi őrizetben, mivel „veszélyt jelentenek a közösségre nézve és csupán egy »kis társulás« akarja őket itthon, szabadon látni”. A tárgyalás alig tíz percet tartott. A keddi ítélet nem végleges, 48 órán belül fellebbezni lehet a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéken. A tolmács tiszteletdíját az államkasszából fedezik.
Szeptember 20-án a fővárosi táblabíróságon tűzték ki Beke István Attila és Szőcs Zoltán első nyílt tárgyalását. A vád rendkívül súlyos: Beke István Attilát közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Háromszéki huszárok a Nemzeti Vágtán
A Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület tizennyolc tagja – közülük hat kézdiszéki hagyományőrző – tizenhét saját lovával és teljes felszereléssel kapott hivatalos meghívást idén első alkalommal a Nemzeti Vágtára, melyet a hétvégén Budapesten a Hősök terén rendeznek.
A szervezők először hívtak meg határon túli huszárokat a Nemzeti Vágtára. A felkérést Meskó Zsolt írótól, producertől, a Nemzeti Vágta főrendezőjétől kapták egy évvel ezelőtt – tájékoztatott tegnap Pál Olivér hagyományőrző hadnagy, a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület kézdiszéki parancsnoka. A Háromszéki huszárküldöttség ma indul a Nemzeti Vágtára, ahol huszárbemutatót és csatajelenetet tartanak, és ezen kívül a megnyitón és a versenyzők felvezetésén is aktívan részt vesznek. Pál Olivér hagyományőrző hadnagy elmondása szerint az egyesület tagjai számára a Nemzeti Vágtán való részvétel nagy megtiszteltetés és az eddigi legnagyobb feladat, amire január óta készülnek.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ezúttal románra cserélték a Feketeügy-táblát
Szeptember 6-ai lapszámunkban szóvá tettük, hogy Kézdisárfalva Ozsdola felőli kijáratánál, a Fekeügy hídfőjének két oldalán a D2-es országút korszerűsítése nyomán lekerült a Râul Negru/Feketeügy tábla, és helyébe a Vale feliratú táblát szerelték fel.
Kovács Ödön megyemenedzser közbenjárására az illetékesek leszerelték a Vale-táblákat és visszakerült a helyére a folyó román elnevezését tartalmazó tábla – a magyar nem. A megyemenedzser szerint a közeljövőben a magyar nyelvű táblát is visszaszerelik. Különben a helységtáblán is csak Tinoasa falunév olvasható...
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elkezdődött az alapfokú tárgyalás (Székelyföldi terrorvád)
A Bukaresti táblabíróságon több mint tíz hónappal őrizetbe vételük után kedden elkezdődött és több mint hét órát tartott Beke István Attila és Szőcs Zoltán ügyének alapfokú tárgyalása. A két vármegyés elleni vád rendkívül súlyos: Beke István Attilát közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják a Terrorizmus és a Szervezett Bűnőzés Elleni Igazgatóság ügyészei, akik nyolckötetes vádiratot helyeztek a táblabíróság asztalára.
Elsőként Beke István Attila, majd Szőcs Zoltán nyilatkozott. A tárgyalás nyílt volt, de nem övezte egyáltalán érdeklődés a központi média részéről, számukra ez már nem volt fontos. A bíróság és az ügyészség a feltett kérdésekben már csak petárdákról beszélt. Ezt követően az ügyvédek bizonyítási kérelmeket tettek le, az ügyészség majd mindeniknél elutasítást kért, többek között az eredeti hanganyag nyílt ülésen való meghallgatására is. Az ügyvédek felrótták a védelemhez való jog megsértését, szóvá tették, hogy ez tetten érhető volt a bűnügyi nyomozás alatt és azóta is folyamatosan, nyomatékosították, hogy „jogállamban” élve tartsák tiszteletbe, ne sértsék meg a bizonyítási szabályokat is és a részleges állítás elvét, engedélyezzenek technikai és független szakértői vizsgálatokat, tanúk kihallgatását stb. A bíróság döntésének kihirdetését a bizonyítékokra, illetve a lakhely elhagyására vonatkozó kérésükkel kapcsolatosan tegnapról szeptember 23-ra napolták el. A következő tárgyalás időpontját október 7-re tűzték ki.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székely zászlók nélkül a Szent István-szobor (Kézdiszentlélek)
Teljesült a szolgálatos feljelentő Dan Tanasă újabb kérése, Balogh Tibor kézdiszentléleki polgármester utasítására eltávolították a két székely zászlót a Szent István-szobor mellőli árbócokról.
Érdeklődésünkre a polgármester elmondta: ez év júniusában a Méltóságért Európában Polgári Egyesület elnöke, Dan Tanasă magánindítványt intézett Kézdiszentlélek Polgármesteri Hivatalához, illetve helyi tanácsához, amelyben a 2004/554-es törvény 7. cikkelyére hivatkozva arra szólította fel a község vezetőit, hogy mAradéktalanul távolítsák el a közterületen, a Szent István-szobor két oldalán található székely zászlókat. Mivel ultimátumának a község vezetői nem tettek eleget, Dan Tanasă a közigazgatási bírósághoz fordult.
Amikor Balogh Tibor megkapta a perbehívásról szóló értesítést, úgy döntött, hogy nem járja a bíróságot, nem látva értelmét a pereskedésnek, mivel majd minden esetben a Taláros testület a Méltóságért Európában Polgári Egyesület javára dönt, ezért levetette a székely zászlókat, a rudak a helyükön mAradnak, azokra ünnepnapokon felvonják a magyar és a székely zászlót. Azt is megtudtuk Balogh Tibortól, hogy elküldte Tanasănak a csupasz zászlórudakról készített fotót. A Székelyföldi románok megmentőjének szerepében tetszelgő Tanasă Hargita megyében sorra nyeri meg a pereket, s végleges bírósági ítéletek nyomán tüntetik el a községháza feliratokat, illetve a közterületekről és -intézményekről a székely zászlókat.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egyetemi tanévnyitó Kézdivásárhelyen
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézete kézdivásárhelyi tagozatának óvodai és elemi oktatás pedagógiája szakán tegnap délután a Bod Péter Tanítóképző Nagy Béla Dokumentációs és Információs Központjában tizenkettedik alkalommal nyitották meg az új egyetemi tanévet.
A tagozat vezetője, Zoller Katalin megbízott tanulmányi igazgató elmondta: a három évfolyamon negyvenegy hallgató kezd, közülük tizenegy elsőéves. Több hallgató is második vagy esetenként harmadik oklevelét szerzi meg. „Azt szeretném, és arra buzdítanék mindenkit, hogy formáljuk olyan csoporttá ezt az egyetemi képzés által összekovácsolt közösséget, amely válaszolni tud a térségünk óvodai és elemi oktatásában jelentkező kihívásokra, konkrét lépéseket, alternatívákat képes felkínálni azokra a problémákra, amelyek az itt tanuló gyerekek és pedagógusok sajátjai” – mondotta évnyitó beszédében a tanulmányi igazgató, aki bemutatta az egyetem új tanárait, Rancz Terézt és Már Orsolyát.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Ne keverjük össze álmainkat a jelennel – Jeszenszky Géza Háromszéken
Jeszenszky Géza egyetemi tanár, történész, az Antall-kormány volt külügyminisztere, Magyarország volt washingtoni és oslói nagykövete hét várost érintő erdélyi körútra érkezett. Hétfőn Kézdivásárhelyen tartott előadást, kedden Sepsiszentgyörgyön is bemutatja a Kísérlet a trianoni trauma orvoslására. Magyarország szomszédsági politikája a rendszerváltás éveiben című könyvét. Hétfőn délután Jeszeszky Géza a céhes városban a Jazz kávézóban a helyi sajtó munkatársaival találkozott. A zártkörű rendezvény házigazdája Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke volt.
A közismert történész – akit távoli rokonsági szálak fűznek a Turóczi nemzetséghez – visszajáró vendég Háromszéken. Bevezetőként elmondta: tíz évvel ezelőtt fogott hozzá könyve megírásához, de más teendői miatt csak 2014-ben, Norvégiából való hazatérése után fejezte be. Idén áprilisban jelent meg, és arról szól, hogy 1988-cal kezdődően mit sikerült elérni, és mit nem. A könyv a román–magyar viszony utóbbi huszonnyolc évének áttekintése – hangsúlyozta a történész, aki örömét fejezte ki, hogy mindenhol telt ház fogadta, sőt, fiatalok is szép számban megjelentek az előadásain. Arról is szólt, hogy az erdélyi magyarság sorsa családi kötelékek miatt már gyermekkora óta foglalkoztatta. Az Antall-kormány külpolitikai céljai között kiemelten szerepelt a szomszédos országokkal való viszony rendezése – mondotta –, a rendszerváltás nagy lehetőséget kínált erre, és nem a külhoni magyarok feje fölött, hanem úgy, hogy jogaik biztosítva legyenek törvények által. Akkor mindez, a jó viszony és a kisebbségi jogok biztosítása nem tűnt illúziónak.
A történész szerint Románia tervezett, a magyarok érdekei ellen történő közigazgatási átszervezése olyan katasztrófa, amit minden erővel meg kell akadályozni, ellenkező esetben az erdélyi magyarság arra a sorsra jut, mint a felvidéki, akiket beolvasztottak egy nagy szlovák tömbbe, és a magyarság kisebbségbe került. Az okos politika a feszültségeket oldani próbálja, elébe megy a különböző jogos igényeknek – vélekedett Jeszenszky, aki szerint Romániának lenne elsődleges érdeke, hogy a tehetséges és szorgalmas székely nép valóban otthon érezze magát a szülőföldjén. Az a képtelenség, amit a román alkotmány állít, éspedig hogy Románia homogén nemzetállam, ráadásul ehhez a cikkelyhez hozzá sem lehet nyúlni, anomália, ellentmond a valóságnak, a tényeknek.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a terrorizmussal vádolt kézdivásárhelyi vármegyésekről, kifejtette: az eset arra világít rá, hogy a nemzeti érzés, ami egy helyes és pozitív érzés, és amiből rengeteg jó eredmény születhet, mennyire könnyen eltorzulhat. „Én nem vonom kétségbe, hogy a vármegyések valami jót szerettek volna a saját székely közösségüknek, de óriási kárt okoztak, és ürügyet szolgáltattak újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokhoz. A két vármegyés ezt valahogy nem tudta felmérni, de óriási felelősség hárul azokra a magyarországi személyekre, politikusokra is, akik már a Hatvannégy Vármegye névvel is provokálják a szomszédos országokat, amellett hogy ez egy irreális, elképzelhetetlen dolog. Az ügy mögött tudatos provokáció is lehet. Ez a két ember talán nem szándékosan akart a román nacionalizmus segítségére sietni, de akik esetleg őket biztatták, segítették, hatalmas kárt okoztak az erdélyi magyarságnak. Ne keverjük össze álmainkat, a múltat a jelennel! A politika a lehetőségek művészete, aki lehetetlent kíván elérni, és annak érdekében elfogadhatatlan lépéseket tesz, az saját népének árt” – vélekedett a házi őrizetben lévő vármegyésekről és mozgalmukról Jeszenszky Géza.
Iochom István
Háromszék Erdély.ma

Elkezdődött a tanúk kihallgatása (Székelyföldi terrorvád)
A bukaresti táblabíróságon zajló alapfokú „terrorper” harmadik tárgyalásán a három beidézett tanú közül csak kettő – Hodor István és Bandi Szabolcs – jelent meg.
A harmadikat, Marian Bîznut, a petárdákat forgalmazó temesvári cég tulajdonosát – aki a múlt év novemberében jelentkezett és küldte el Beke Istvánnak az általa egy évvel korábban megrendelt petárdákat –, állítólag nem tudták értesíteni, ezért a következő tárgyalásra elővezetési paranccsal fogják előállítani. A november 4-i tárgyaláson rajta kívül Szőcs Csongort, Makó Attilát és József Sándort (álnév), a védett identitású tanút hallgatják ki. A taláros testület helyt adott Beke István azon kérésének, hogy október 13-án 11 és 16 óra között elhagyhassa kényszerlakhelyét, és elmehessen a kovásznai Dr. Benedek Géza Szívkórházba bizonyos vizsgálatok elvégzése céljából. Ugyanakkor elutasították Szőcs Zoltán beadványát, melyben azt kérte, hogy vonják vissza házi őrizetét, illetve helyezzék hatósági felügyelet alá. Az ítélet nem végleges.
Iochom István

Püspöki vizitáció
Kató Béla, Erdély református püspöke és kísérete – Dézsi Zoltán egyházkerületi főgondnok, Kántor Csaba egyházkerületi főjegyző, püspökhelyettes, Szegedi László generális direktor, Ungvári Éva, a pénzügyi testület főellenőre és Gáll Sándor igazgatótanácsi kancellár, tanügyi előadó – generális vizitációt tartott tegnap a kézdivásárhelyi református egyházközségben.
Az egyházfőt és a vizitációs bizottság tagjait a református műemlék templom főtérre nyíló kapuja előtt Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese, a kézdivásárhelyi  egyházközség papsága, gondnoka és presbitériuma, valamint Bokor Tibor és Derzsi Gyula, a céhes város polgármestere, illetve alpolgármestere fogadta. A püspököt és kíséretét az egyházmegye esperese, házigazdaként pedig Beder Imre lelkipásztor köszöntötte, majd Bokor Tibor szólt az egybegyűltekhez, örömét fejezve ki a püspöki látogatásért. „Egy közösség akkor erős, ha az egyházi és világi elöljárók együttműködnek, és együtt keresik a felmerülő problémákra a megoldásokat” – mondta. Ezt követően egy Reményik Sándor-vers hangzott el, majd Erdély püspöke mondotta el, hogy vizitációs körútjuk során azért esett a választás Kézdivásárhelyre, mert az egyházmegyében ez a legnagyobb városi gyülekezet. A nap során ízelítőt kaphatnak abból a munkából és egyházi életből, amely nagyon fontos számukra. 
A kezdő áhítat után a vizitációs bizottság megkezdte ellenőrző munkáját, majd Bokor Tibor polgármesterrel tanácskoztak. A programban szerepelt találkozó a vallásórásokkal, az IKE és a református nőszövetség tagjaival, presbiteri gyűlés, istentisztelet és ünnepi műsor.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Veress Zsuzsa festészeti kiállítása a Vigadóban
November közepéig látogatható az e héten a kézdivásárhelyi Vigadó Galériában megnyílt Veress Zsuzsa Marosszentgyörgyön élő festőművész A színek labirintusa című kiállítása, amelyen tizenhat absztrakt festményt tekinthetnek meg az érdeklődők.
A Vigadó Galéria évadnyitó tárlatán a jelenlevőket házigazdaként Lung László Zsolt színművész, az intézmény igazgatója köszöntötte, majd Ilarie Gheorghe Opriş, a Maros Megyei Képzőművészek Egyesületének elnöke a festő munkásságát, Szöllősi Tamás restaurátor, a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet elnöke a tárlatot méltatta. Veress Zsuzsa 1955. december 26-án született Marosvásárhelyen. Festeni harminc évvel ezelőtt kezdett, de néhány próbálkozást követően abbahagyta az alkotómunkát. Csongor fia unszolására nyolc évvel ezelőtt vett ismét ecsetet a kezébe, és elvégezte a Marosvásárhelyi Népművészeti Iskolát. Az amatőr festőművész 2010 óta tagja a Képzőművészek Szövetségének, 2013 óta pedig a Maros Megyei Képzőművészek Egyesületének. Az utóbbi két évben több művésztáborban vett részt, és ő is szervezett alkotótáborokat. Első egyéni kiállítását 2010-ben a marossárpataki falunapok alkalmával rendezték, munkáit azóta számos hazai és nemzetközi, egyéni, illetve közös tárlaton állította közszemlére.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az igazság védelmében, a szeretet szolgálatában (Márton Áronra emlékeztek)
Kereken száz esztendővel ezelőtt kezdte el katonai szolgálatát Ojtozban (1916. szeptember – 1917. december) Márton Áron püspök, aki nem sokkal ezután már a soproni hadosztály katonáival együtt védte a magyar haza egységét az ellenséggel szemben. Ennek tiszteletére Fejér László Ödön képviselő, Kovászna Megye Tanácsa és a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság szervezésében Ojtozban hálaadó szentmisét és koszorúzást tartottak, Kézdivásárhelyen pedig kiállítással és főtéri szobrának megkoszorúzásával (fotó) emlékeztek Erdély nagy püspökére.
Az Ojtozban beszolgáló Kovács Zsolt kézdimartonosi plébános az 1824-ben épített római katolikus templomban celebrált hálaadó szentmisén azt emelte ki, hogy példaadásban volt nagy ember Márton Áron püspök, aki ne csak emlék legyen, hanem mindennapi életünk része. Dimény Zoltán, Bereck község polgármesterének köszöntője után Gaal Gergely, a Márton Áron Programbizottság elnöke arról szólt, hogy nehéz időszak volt a száz évvel ezelőtti, az első világháború következményei a magyarság számára katasztrofálisak voltak. Márton Áron pappá szentelése előtti időszakáról nem sokat tudunk, de az isteni gondviselés az emberi rosszaságból is tudott jót kovácsolni – erre bizonyíték a nagy püspök, aki a katonai szolgálat után elfogadta Isten hívó szavát, a papi szolgálatot. A háború szörnyűségeit és nehézségeit megtapasztalva a későbbiekben népének és egyházának vezetését erős lelkülettel tudta végezni. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke Márton Áron személyiségét méltatta: „Felszólalt a világháborút lezáró békék igazságtalanságaival szemben, nyilvánosan elítélte Erdély magyarjainak megaláztatását, szolgasorsba taszítását. Ha ma itt lenne közöttünk, akkor sem hallgatna. Szóvá tenné azokat a sérelmeket, amelyeket ma az erdélyi magyar közösségnek el kell szenvednie. Szóvá tenné azt a kettős mércét, amit velünk szemben alkalmaznak. Kimondaná úgy, ahogy mi is kimondjuk, hogy Székelyföld létezik, hiszen itt állunk Ojtozban, Székelyföld keleti kapujában, ahol a szent életű püspök egykor védte a magyar hazát.” A hálaadó szentmise után a jelenlevők megkoszorúzták a templom udvarán 2004-ben a két világháború emlékére állított emlékművet.
A rendezvénysorozat délután Kézdivásárhelyen folytatódott, ahol a Vigadó Galériában megnyílt a nyolc nagyméretű pannóból álló kiállítás, amely a nagy püspök életútját mutatja be dióhéjban. Fejér László Ödön rövid beszédében Erdély utolsó fejedelmének nevezte Márton Áront. Gaal Gergely bemutatta a tárlatot, amit a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum anyaga alapján és az ő közreműködésükkel, illetve a budavári Magyarság Háza segítségével állítottak össze. Az anyagot vándorkiállítás során európai nagyvárosokban is bemutatják. A megnyitót követően a résztvevők Márton Áron főtéri szobrához vonultak, ahol Vargha Béla kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes mondott áldást. A megemlékezés koszorúzással ért véget.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Árpád-szobor-emléktúra a Cenken
A Történelmi Vitézi Rend székely törzsének sepsiszéki állománya emléktúrát szervezett szombaton a brassói Cenkre a millenniumi Árpád-szobor felállításának 120. évfordulója tiszteletére.
Az emléktúrán közel hetven vitéz, illetve hozzájuk csatlakozott háromszéki és brassói civil vett részt – tudtuk meg Ambrus Ágnestől, a rend kézdiszéki székkapitányától, aki azt is elmondta, hogy a Cenken Vass Vince a szobor felállításának, majd lerombolásának történetét ismertette, majd Szente Lajos, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság brassói fiókszervezetének elnöke az emlékmű szoborfejének kiszabadításáról szólt. „A Berczik Gyula tervei alapján Jankovich Gyula szobrász által alkotott műemléket 1896. október 18-án avatták fel. A 18 méter magas emlékoszlopon a 3,5 méter magas kőszobor Árpád-kori harcost ábrázolt, egyik kezében kardját, a másikban Magyarország címerét tartotta. 1913. szeptember 27-én a besszarábiai Ilie Cătărău és Eliad Cotofan dinamittal felrobbantotta az emlékmű talapzatát, majd az 1914. december 30-án a Brassó felett dúló vihar az Árpád-szobrot ledöntötte, s az darabokra törött. A darabok egy részét a lakosság széthordta, a nagyobbak – így a szoborfej is – a Brassói Történelmi Múzeum tulajdonába kerültek, ahol közel kilenc évtizedig a pincében őrizték. A rendszerváltás után a brassói Erdélyi Közművelődési Egyesület kiszabadította az emlékmű pincében lappangó, épen megmaradt fejrészét, azóta azt a helyi magyar evangélikus egyház hivatalában őrzik” – ismertette Vass Vince és Szente Lajos építész, aki annak idején a szoborfej kiváltását intézte. A Cenken ma is létező talapzatig tartó gyalogtúra után az evangélikus egyház hivatalában megkoszorúzták a szoborfejet.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Faluházat avattak (Ikafalvi Közművelődési Napok)
Múlt hétvégén a Bardócz lelkész házaspár, Csaba és Tímea Ikafalvi Közművelődési Napokra keresztelt ünnepségsorozatot szervezett a közigazgatásilag Csernáton községhez tartozó kis település művelődési otthonában. A sokszínű program minden korosztályt megszólított.
Bardócz Tímea tiszteletes asszony és Nagyoláh Ilona ny. tanítónő beszámolója szerint a rendezvénysorozat pénteken diakóniai foglalkozással kezdődött. Aznap fogyatékkal élők kis csoportja érkezett a faluba szüleikkel, kísérőikkel együtt, és néhány órára az imaterem meseszobává alakult. A megnyitó és a köszöntés után gyertyaöntést tanultak a kicsik, míg szüleik, kísérőik Olcsvári Tünde szakember előadásán vettek részt, építő jellegű beszélgetést folytattak a fogyatékkal élők helyzetéről, eddigi tapasztalataikról, kérdéseket tettek fel és hasznos tanácsokat kaptak. 
Délután óvodások és kisiskolások vették birtokukba az imatermet. Tovább folytatódott a mesebeli hangulat Demeter Évával. A gyerekek nagy átéléssel, lelkesedéssel hallgatták a Hamupipőke és a Méhkirálynő meséjét, nézték a mesekunyhó szép, színes képeit. Este a nagyterem zsúfolásig telt fiatalokkal és felnőttekkel. Az egybegyűlteket Bardócz Csaba lelkipásztor, Bölöni Dávid polgármester és Mágori István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársa köszöntötte. Az előadás Rejtő-koktél volt a javából. A színpadon sziporkáztak a poénok, a közönség kitűnően szórakozott.
A szombat délelőtt a fiataloké volt. A kézdivásárhelyi Pap Eszter tartott táncos foglalkozást, majd egy dicsőítő tánckoreográfiát tanított be. Este Fákó Alpár néptáncoktató csapata, a csernátoni Pántlika néptáncegyüttes ropta a táncot, ezt a Folker együttes népzenekoncertje követte. Lenyűgöző, ritkaságszámba menő előadás az ikafalvi színpadon, különböző tájegységekről származó népzene a legjavából. Tiszta forrásból fakadó tiszta muzsikát, dalt játszottak népi hangszerek kíséretével. A koncertet követő bálban az Elegance Band zenélt. 
Vasárnap hálaadó istentiszteletre gyűlt össze a falu apraja-nagyja és az innen elszármazottak. Bardócz Csaba igehirdetésében arról beszélt, hogy a minket segítő Isten másokon segítő keresztyéneket szeretne munkába állítani. Az újonnan kialakított ravatalozóház megtekintése után az ünneplők a csernátoni önkormányzat által felépített faluházat tekinthették meg, majd az eső miatt az épületbe vonultak. Ott Bölöni Dávid és Nagyoláh Ilona köszöntötte az egybegyűlteket. Az rendezvénysorozat díszebéddel zárult, ahol a résztvevők az ikafalvi nőszövetség házi süteményeit kóstolhatták meg.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magánmúzeum Kézdisárfalván
Évről évre egyre több megyénkbeli és határon túli érdeklődő keresi fel Balázs Barna volt kocsmáros magánmúzeumát Kézdisárfalván. A régiséggyűjtő már kiskora óta él e szenvedélyének, gyermekfejjel nagy érdeklődéssel hallgatta az idősek élettörténeteit, de múzeuma legjelentősebb részét felnőttként gyűjtötte össze.
Mintegy húsz esztendő alatt, amíg szülőfalujában kocsmárosként dolgozott, figyelemre méltó magánmúzeumot hozott létre, ahol az első világháborús fegyverektől a cserépedényekig, a régi pénzektől az öngyújtókig minden, de minden fellelhető. Balázs Barna nem szakosodott bizonyos tárgyak gyűjtésére, vallomása szerint őt minden érdekli, ami régiség, amit még meg lehet menteni az elkallódástól az utókor számára. Féltve őrzött „kincseiről” nem készített pontos leltárt, de becslése szerint magánmúzeuma több ezer tárgyat tartalmaz. 
A múzeumnak berendezett lakóháza mögött egy kis parasztház is áll, amelyet a letűnt kor bútoraival, használati tárgyaival és kellékeivel rendezett be. Az istállóban ott a jászol, többféle hám, pár járom, fejőedény, fonott kosár, véka és gabonahombár. Egyik sarokban teljes suszterfelszerelés látható, és a szobából a szövőszék, vagy ahogy ő nevezi régiesen, az osztováta sem hiányzik. Elmondása szerint, amíg kocsmáros volt, nem kellett házalnia a régiségekért, mivel elterjedt a hír, hogy mi a szenvedélye, a tárgyak zömét bevitték hozzá, amit legtöbbször itallal, ritkább esetben pénzzel fizetett ki. A legtöbb tárgy Kézdisárfalváról származik, de Ozsdoláról, Hilibből, Nyujtódról, Lemhényről, Torjáról és Kézdivásárhelyről is gyarapította magángyűjteményét. A régi rádiók, lemezjátszók, magnók, gramofonok, petróleumlámpák, agyagedények, szentképek és vasalók már nem fértek el a lakásban, azok a beépített tetőtérben kaptak helyet. Amíg dolgozott, egyre gyarapodott a gyűjteménye, és egy adott pillanatban azt vette észre, hogy a lakása már kicsi a sok tárgy számára, lassan kiszorítják a házból.  Balázs Barna gyűjteményének egyik féltett és nagy becsben tartott darabja az a tyúkketrec, amelyikben Kászonújfaluban 1955. október 23-án meglőtték Jegest, a harmadik székelyföldi betyárt. Vendégeinek mindig megmutatja a golyónyomokat és a mai napig látható golyót a ketrec egyik deszkájában. 2004 nyarán vásárolta meg a Borbáth-porta örökösétől és szállíttatta szülőfalujába, ahol ma is eredeti állapotában látható Jeges időközben előkerült fényképével együtt. A magyarországi Gyál városból érkezett, egy hétig Kézdivásárhelyen nyaraló tanulók is meglátogatták a magánmúzeumot, ami nagy élményt jelentett számukra. 
Balázs Barna a hagyományőrzést is fontosnak tartja, ezért falusfelével, Szabó Ottó fafaragóval évek óta rendszeresen jelen van minden jelentősebb ünnepségen, megemlékezésen, illetve emlékjelállításon. Az ő kezdeményezésére kerül a jövő hónapban Szabó Ottó által faragott díszkapu a kézdisárfalvi római katolikus kápolna elé. Magánmúzeuma gyarapítása mellett egyik közelebbi terve, hogy székely gyalogkapu kerüljön a művelődési otthon bejáratához.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A fiataloké volt a fő szerep (Kézdivásárhely)
Tegnap, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján Kézdivásárhelyen egész napos rendezénysorozattal emlékeztek. 
Délelőtt a református templomban ünnepi istentisztelet zajlott, ahol az alkalomhoz illő műsort adtak elő a Református Kollégium tanulói. A megemlékezés a református temetőben a Szoboszlai-kirakatper áldozatai emlékére 1994-ben felavatott kopjafánál folytatódott, ahol a többéves hagyományhoz híven a Református Kollégium diákjai ünnepi műsorral rótták le kegyeletüket az 1956-os hősök emléke előtt.
A megemlékezésen Beder Imre református lelkész Makay Botond ny. református lelkipásztor Könyv vagy te is! című kötetéből olvasott fel részleteket, majd Mike Bernadett, az iskola végzős tanulója idézte fel a hatvan évvel ezelőtti eseményeket, a pesti srácok küzdelmét, akik életüket adták a magyar szabadságért. Ezt követően a Református Kollégium három tanulója a templomban előadott ünnepi műsorukból szavalt verset, majd Fórizs Barbara énekelt, gitáron kísérte Ruszka Sándor lelkipásztor. A temetői ünnepség a magyar himnusz eléneklésével, koszorúzással és gyertyagyújtással ért véget. Az iskola tanulói gyertyákból kirakták az ’56-os évszámot. 
Annak jegyében, hogy a forradalom kitörésében a fiatalok játszották a kulcsszerepet, Kézdivásárhelyen a diákoké, ifjaké volt a fő szerep délután is. A 60. évforduló tiszteletére a város középiskolásai fáklyákkal vonultak fel a Gábor Áron téren, majd a Vigadó színháztermében került sor a megemlékező gálaműsorra. 
A Vigadóból a résztvevők fáklyákkal a kezükben a Hősök emlékműve elé vonultak: énekek és szavalatok mellett videoaláfestés színesítette a kulturális programot, amelyeket a CsomóPont Egyesület és a KreaKids Stúdió munkatársai valósítottak meg. A megemlékezés himnuszaink eléneklésével és koszorúzással zárult.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ópra Benedekre és a magyar forradalomra emlékeztek (Kézdiszárazpatak)
Szombaton Kézdiszárazpatakon megemlékeztek az ’56-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról és annak egyik áldozatáról, az itt született Ópra Benedek magyartanárról, akinek nevét az iskola viseli. A Bodó Imre ny. főesperes, plébános által celebrált szentmisét követően a megemlékezésre az iskola udvarán került sor. Az ünnepségen jelen voltak többek között Ópra Benedek egykori brassói tanítványai és fogolytársai, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének (EMISZ) még életben lévő tagjai, valamint a Történelmi Vitézi Rend kézdiszéki állományának képviselői. A megemlékező ünnepségen a helyiek és kézdiszentlélekiek mellett brassóiak és kézdivásárhelyiek is szép számban megjelentek.
Elsőként Biró Levente Tibor tanító, az esemény főszervezője méltatta ’56 hőseit, akik a legnagyobb áldozattól sem riadtak vissza – életüket adták a szabadságért –, megmentették a magyar nemzet becsületét, és olyan sebet ejtettek a világbirodalom testén, amelyet soha többé nem tudott kiheverni, és ennek következménye volt a kommunizmus bukása Európában. „Habár Erdélyben nem bontakozott ki fegyveres küzdelem, de volt szervezkedés, voltak röpiratok, szimpátiatüntetések, átszökési kísérlek a határon és álom, sok-sok álom. Az erdélyi magyarság lélekben és cselekvően is azonosult ’56 eszméivel. A román kommunista hatalom kihasználta az ’56-os forradalmat arra, hogy leszámoljon a kisebbségi elittel, és arra is lehetősége adódott, hogy az erdélyi magyarságot megfélemlítse. A megtorlás egyik áldozata a falu nagy szülöttje és az iskola névadója, Ópra Benedek volt, akit koholt vádak alapján huszonöt év szabadságvesztésre ítéltek, amiből hat évet töltött le” – mondotta többek között a főszervező, aki szerint hatvan évvel ezelőtt a magyarok megmutatták a nagyvilágnak, hogy szabadok és függetlenek akarnak lenni. Azt is kifejtette, hogy a jelen levő tanulók felejthetetlen, élő történelemórának lehetnek részesei, és láthatják ’56 hőseit. Őt követően Balogh Tibor, a község polgármestere párhuzamot vont az 1956-os események és az 1848/49-es forradalom között. „Míg 1849-ben az osztrákok hívták ellenünk a szovjeteket, addig 1956-ban a magyarok közül kerültek ki az árulók, akik behívták az országba a szovjet csapatokat a szabadságharc leverésére” – hangsúlyozta az elöljáró. A hatvan évvel ezelőtti eseményt Gergely Zoltán kézdiszentléleki iskolaigazgató is méltatta, aki akkor két és fél éves volt, ezért meglátása szerint a nála idősebbek alkalmasabbak arra, hogy erre az eseményre emlékezzenek, ezért is tud nagy tisztelettel lenni a jelen levő volt politikai foglyok iránt. Ambrus Ágnes ny. magyartanár, a Történelmi Vitézi Rend kézdiszéki székkapitánya a mai nemzedék számára követendő példaként idézte fel Ópra Benedek alakját, akit hősnek, nagy embernek nevezett, aki magyarnak nevelte diákjait. A székkapitány párhuzamot vont az akkor elhangzott vádak és a napjainkban a Beke–Szőcs-ügy kapcsán elhangzottak között, amelyek kísértetiesen hasonlóak. „A törvény erejével megtiltják a székely zászló hivatalos használatát, épületeinkről, községházainkról levetetik a magyar feliratot” – mondotta Ambrus Ágnes. Az 1938-ban született és húsz évre elítélt Lay Imre, Ópra Benedek egykori tanítványa és fogolytársa dióhéjban szintén felidézte a hatvan évvel ezelőtti eseményeket, beszélt az EMISZ-ről, a megtorlásról, a nehéz börtönévekről, illetve Ópra Benedekről. Utolsóként Márton Erzsébet ny. óvónő szólt az egybegyűltekhez, méltatta Ópra Benedek példaértékű életét és hősies helytállását. A megemlékezésen közreműködtek az Ópra Benedek-iskola tanulói, akik verses összeállítással, szavalatokkal, énekszámokkal és furulya-előadásukkal emelték az esemény színvonalát. A rendezvény koszorúzással, himnuszaink eléneklésével, majd az óvoda épületében közös ebéddel és kötetlen beszélgetéssel fejeződött be.
Iochom István

Gyermekszkólák és -kórusok találkozója (Kézdivásárhely)
Szombat délelőtt a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-templomban szervezték meg a felső-háromszéki római katolikus gyermekszkólák és -kórusok második találkozóját, az elsőre tavaly ugyanitt került sor azzal a céllal, hogy bemutatkozási és megméretkezési lehetőséget biztosítson a környékbeli gyermekkórusoknak. A dalos esemény a Vargha Béla kézdi-orbaiszéki főesperes által celebrált, illetve Kerekes László, a házigazda templom plébánosa és Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános által koncelebrált szentmisével kezdődött, amelyen Isten áldását kérték a kórustalálkozó résztvevőire. A rendezvény fővédnöke Vargha Béla főesperes volt, aki köszöntőjében arról is beszélt, hogy aki szépen énekel, az kétszeresen imádkozik, de az éneklő gyermekek esetében ez négyszeresen igaz. 
Elsőként a kézdialmási templomi gyermekkórus lépett fel Dima Péter kántor vezetésével, majd a Boldog Özséb Gyermekkórus remekelt Gergely Gábor kántor vezényletével. A kovásznai Schola Patrona Hungarorum kórus Kolozsi István karnagy vezetésével gregorián dallamokkal örvendeztette meg a jelenlevőket. Utolsóként a kézdiszentléleki templomi gyermekkórus és a nyujtódi templomi gyermekkórus lépett fel Dávid István és Klára József kántor vezényletével. A fellépő kórusok három-három dalt – közöttük gregorián dallamokat és többszólamú kórusműveket – adtak elő, amelyeket a Vargha Béla főesperes és Szabó Gabriella zenetanár összetételű zsűri értékelt. A kórusokat díszoklevéllel és emléktrófeával jutalmazták. A rendezvény közös énekléssel fejeződött be.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megjelölték Bányai János geológus szülőházát (Kézdivásárhely)
A péntektől vasárnapig Kovásznán zajló XVIII. székelyföldi geológus konferencia első napján tanulmányi kirándulással egybekötve fekete márványtáblát lepleztek le Kézdivásárhelyen a Kanta utca 13. szám alatti ingatlan homlokzatán, megjelölvén Székelyföld legnagyobb geológusának, Bányai Jánosnak (1886–1971) a szülőházát születésének 130., halálának 45. évfordulóján.
A kezdeményező Kisgyörgy Zoltán geológus, lapunk főmunkatársa és Jánosi Csaba geológus, a csíkszeredai Természetjáró és Természetvédő Egyesület elnöke volt. Az emléktábla-állítást a polgármesteri hivatal anyagilag is támogatta. Az avatóünnepségen mintegy hatvan-hetven erdélyi, magyarországi és felvidéki geológus volt jelen. Bányai János életét és munkásságát Kisgyörgy Zoltán ismertette, elmondva azt, hogy a nagy előd szülőházát Beke Ernő segítségével sikerült beazonosítani. Bokor Tibor polgármester üdvözletét Bartha Zsolt geológus tolmácsolta. Az emléktáblát lapunk főmunkatársa és Bartha Zsolt leplezte le. Az utóbbi azzal a javaslattal állt elő, hogy jó lenne, ha egy új utcát neveznének el a város jeles szülöttjéről. A rövid, családias hangulatú ünnepség koszorúzással ért véget.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Borosnyay Kamilla-emléknap Kézdivásárhelyen
Egész napos rendezvénysorozattal emlékeztek Borosnyay Kamillára tegnap az elhelyezési központban. Mint ismert, két esztendővel ezelőtt, 2014. november 5-én a 2-es számú elhelyezési központ kilépett a névtelenségből, és felvette a Borosnyay Kamilla Gyermekotthon nevet.
A névadó Borosnyay Kamilla (1856–1916) sokoldalú tehetség volt, korának népszerű ifjúsági és nőmozgalmi írója, költője, a madárvilággal foglalkozó gyermekirodalom jeles képviselője. Ezentúl minden esztendőben emléknapot szerveznek tiszteletére.
Az emléknap tegnap reggel a sportcsarnokban focibajnoksággal kezdődött csíkszeredai és oltszemi vendégcsapatok részvételével, majd az otthonban kézműves-foglalkozásokat tartottak, az alkotásokat az előcsarnokban állították közszemlére. A programból a mesemondóklub, a kötélhúzó verseny és a zsákban futás sem hiányzott. A gondozottak egy csoportja verses-zenés-furulyás előadással, illetve egy gyermekjátékkal ajándékozta meg a meghívottakat. Fazakas Mihály, az otthon igazgatója köszönetet mondott a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóságnak és a többi támogatónak, akik hozzájárultak az emléknap megszervezéséhez. Vass Mária, a gyermekvédelmi igazgatóság vezetője köszöntötte az otthon lakóit, a nevelőket és a meghívottakat. Az otthonban jelenleg 59 árva és félárva, 3–18 év közötti gyermeket nevelnek.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Háborúról földközelből (Iochom István új könyve)
Iochom István új, sorrendben tizenötödik könyve* ismét az úgynevezett valóságirodalom világába kalauzolja az olvasót. Ehhez segítségül kéri Borbáth József néhai ozsdolai szabómester naplóját, amely a múlt század első felébe vezet vissza minket. Abba a korba, amikor két háborút és két impériumváltást, na meg a kommunizmus térhódítását is kénytelen volt megélni Székelyföld lakossága.
Borbáth József nem ismerhette a szocialista realizmus által mintegy jelszóvá degradált valóságirodalom kifejezést. Mint ahogy semmilyen szociológiai vagy irodalmi izmus, netán szellemi áramlat nem „zavarta” abban, hogy visszaemlékezéseit papírra vesse. Ilyen értelemben figyelemre méltó Iochom István törekvése, hogy egy múlt században élő székely szabómester, gazdálkodó visszaemlékezéseit megjelentesse. A maga egyszerű, ám annál szemléletesebb formájában. Szemléletes, mert jobbára a két világháború személyesen megélt eseményeit elmesélő szabómester „stílusát” áthatja az akkori félparaszti lét közvetlensége, az események csak néha kapnak általánosabb megközelítést, jellemzést. Ilyen rész például a második bécsi döntést követő magyar bevonulás leírása vagy a kommunisták térnyerése. Az 1949-ben írt visszaemlékezés elsősorban a háborút mint személyesen megélt eseményt tárja az olvasó elé (csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a gondosan átírt napló Borbáth József 1979-es halála után került elő, megírásának célja tehát nem feltétlenül a közlés, hanem az események megörökítése lehetett). Mindezt olyan mértékben földközelből, hogy a csapattest előnyomulásának vagy éppen menekülésének útvonala szinte lépésről lépésre kirajzolódik. Ebben a tekintetben talán legjellemzőbb rész, amikor az 1944 őszén előnyomuló „muszkák” elől visszavonuló katonák Ozsdola környéki mozgását a helynevek aprólékos ismertetésével rögzíti a napló. Borbáth József egyéni tragédiaként éli meg a háború minden pillanatát, a hősies pátosz mellőzésével, ami azonban nem kérdőjelezi meg a helytállást, amellyel az alig tizennyolc-húsz esztendős fiatal, majd a családos férfi részt vesz a harcokban. (Arról például csak Iochom előszavából értesülünk, hogy vitézségéért már 1916-ban megkapta a Károly Csapatkereszt kitüntetés bronz fokozatát.) A személyes tragédia akkor válik igazán méllyé, amikor „Ferkó” fiának elvesztése miatt érzett fájdalmát írja meg, a Magyarón elesett fiú földi maradványainak hazahozatala e tekintetben talán a legmegrázóbb része a könyvnek. Hogy milyen formában kapcsolódik össze az egyéni tragédia a haza elvesztésével, arról álljon itt egy rövid részlet a könyvből: „Karácsony szenvedélyén este ért haza Gödöllőről Tamás Dávid szomszéd gyermek, kitől azt üzente a bátyja, Tamás Ferenc, hogy nekünk mondja meg, Ferkót ne várjuk, mert a dédai fronton elesett. Hogy milyen karácsonyt éltünk akkor, azt nem tudom ide leírni, csak a jó Isten, aki fönn van, csak ő tudná azt a lelki szenvedést megmondani. Kitört belőlem a keserűség, hogy miért így meg úgy, de a való helyzeten változtatni már nem lehetett. (…) Így az 1944-es esztendő a teljes bizonytalanság jegyében telt el. Magyarország tragédiája is teljes volt, gyászfátyol borította a magyar hazát. Tán azt mondhatjuk, hogy a második tatárjárás volt, sőt, az előbbinél még súlyosabb. Minden darab magyar földet az ellenség taposta, legyen az német vagy muszka és oláh, mindannyian a magyar lelkekre, magyar vérre szomjaztak. Hogy miért, azt a történelem fogja megmondani.”
Az első világégésben az ukrán és olasz frontot is megjárt katona, majd huszonöt évvel később szó szerint a saját települését védő tartalékos, a csatatér pokla az éhezés és nélkülözés leírása mellett visszaemlékezésében arra is figyel, hogy a háború „emberibb” arcát is felvillantsa: a találkozásokat, a bajtársiasságot, és nem kerüli meg név szerint említeni azokat, akik a sok, az ország- és rendszerváltás közepette a köpönyegforgatásban jeleskedtek.
Érdemes tehát fellapozni Borbáth József visszaemlékezéseit. És nem csak az ozsdolaiaknak, akik közvetlen „érintettség”, netán személyes ismeretség okán a történetek szereplői is, hanem mindenkinek, aki a megélt háború legközvetlenebb élményét kívánja megismerni, netán átérezni.
* Iochom István: Az ozsdolai szabó, aki megélt két világháborút – Borbáth József visszaemlékezései, Kaláka Könyvek, Sepsiszentgyörgy, 2016.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Jancsó Benedek történelmi emlékversenyt hirdettek
Első ízben írják ki a Jancsó Benedek történelmi emlékversenyt – jelentette be pénteken a gelencei Jancsó Benedek-iskolában Tamás Sándor megyeitanács-elnök és a Jancsó Alapítvány képviselői, Jancsó Antal kuratóriumi elnök és Jancsó András tanár. Az emlékverseny – melyet Magyarországon a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap is felkarolt és támogatott – az 1854 novemberében született, gelencei származású neves pedagógus, publicista nevét kapta, aki az állami és egyházi iskolahálózaton kívüli szabad oktatás megszervezője és népszerűsítője volt, de szakíróként kisebbségpolitikai és nemzetiségtörténeti tevékenységet is folytatott.
A pénteki eseményen a környékbeli községek történelemtanárai is jelen voltak. Az egybegyűlteket házigazdaként Kovács Zsuzsanna iskolaigazgató köszöntötte, majd arról szólt, hogy a faluközösség és a jeles tudós nevét viselő iskola nagy gondot fordít Jancsó Benedek emlékének ápolására, a Jancsó Alapítvánnyal megalakulása óta szoros kapcsolatot tartanak, ezért is vállalják a verseny házigazdájának szerepét és második szakaszának lebonyolítását. Tamás Sándor méltatta Jancsó Benedek munkásságát, fontosnak ítélte azt, hogy egy rangos és méltó verseny segítségével a diákok elmélyülhessenek a székelység életének, kultúrájának, történelmének, neves személyiségeinek megismerésében. Jancsó Antal arról tájékoztatta a jelenlevőket: a Jancsó Alapítvány hosszú évek óta munkálkodik azon, hogy e kiváló székely tudós ma is aktuális életműve ismét a köztudatba kerüljön. Tanulmányköteteket adtak ki tevékenységéről, és Kárpát-medence-szerte könyvbemutató előadásokon ismertetik a székely tudós munkáját. Felújíttatták a budapesti Farkasréti temetőben emelt síremlékét, emlékművet állíttattak tiszteletére Kézdivásárhelyen, a Molnár Józsiás parkban. A kiváló székely tudós minden magyar ember példaképe lehet, akinek emlékét jövőben tizedik alkalommal ünneplik majd meg Gelencén, a szülőfaluban a Jancsó Napok alkalmával – mondotta a kuratórium elnöke. A hagyományteremtő szándékkal megrendezendő verseny háromszéki VII–VIII. osztályosoknak indul, iskolánként egy háromfős csapat nevezhet be. A versenyre 2016. november 30-ig lehet jelentkezni az űrlap kitöltésével, amit le lehet tölteni a Jancsoalapitvany.hu honlapról, majd azt az info@jancsoalapitvany.hu e-mail-címre kell elküldeni. A versenyt idén csak Háromszék iskoláinak hirdetik meg, de kedvező fogadtatás esetén később egész Székelyföldre kiterjesztik. A legjobb három csapat értékes jutalomtárgyban részesül (tablet, e-book, könyvajándék), valamennyi résztvevő könyvcsomagot kap. A bírálóbizottságban erdélyi és magyarországi szakemberek kapnak helyet.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Házi őrizet helyett hatósági felügyelet - Székelyföldi terrorvád
Fordulat következett be a terrorizmussal gyanúsított kézdivásárhelyi fiatalok, Beke István Attila és Szőcs Zoltán perének pénteki bukaresti tárgyalásán: a bírói testület úgy döntött, a házi őrizetet hatósági felügyeletre enyhítik. A döntés nem végleges, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészeinek negyvennyolc óra áll a rendelkezésükre óvást emelni – emiatt a két vármegyés egyelőre továbbra sem hagyhatja el lakhelyét.
A tárgyalás első felében tanúként kihallgatták Makó Attilát, aki megvásárolta Beke István Attilától a petárdák egy részét, illetve Marian Bîznut, a temesvári petárdás cég tulajdonosát, aki elismerte, hogy régebbi rendelést teljesített, és Beke István Attilát a tartozás rendezése miatt kereste meg. Bîznu azt is elmondta, hogy kis mennyiségű petárdáról van szó, nem veszélyes anyagokról, hangsúlyozva: az Fp 3-as típusú petárdák csak hangban erősek, de nem veszélyesek. A vád koronatanúja, a védett identitású József Sándor nem jelent meg a tárgyaláson, a vádhatóság szerint nincs az országban. Számára és Szőcs Csongor számára – aki szintén nem tartózkodik az országban – új időpontot jelölnek majd ki.
Utolsó két pontban tárgyalták Beke István Attila kérését, amelyben a kovásznai szívkórházban elvégzendő felülvizsgálatra való jóváhagyást és a házi őrizet felülvizsgálatát kérte. A nem jogerős ítélet értelmében Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak rendszeresen meg kell jelenniük a hatóságok előtt, azaz a kézdivásárhelyi rendőrségen, továbbá hatósági engedély nélkül nem hagyhatják el az ország területét. Ugyanakkor nem szabad kapcsolatba lépniük egymással, de a tanúként kihallgatott Bandi Szabolccsal, Hodor Istvánnal és Marian Bîznuval sem. Az ítélőtábla mindkettejüknek megtiltotta, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vagy a Szent László Serege Egyesület bármely rendezvényén részt vegyenek, illetve fegyvert viseljenek. Habár Bukarestben a házi őrizet visszavonásáról már a délutáni órákban döntöttek, ezt Beke Istvánékkal csak hajnali két óra után közölték. A következő tárgyalást december 5-re tűzték ki.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az ügyészség nem fellebbezett (Székelyföldi terrorvád)
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészeinek az ítélet kihirdetésétől negyvennyolc óra állt rendelkezésükre, hogy éljenek fellebbezési jogukkal és a Legfelső Semmítő- és Ítélőszéken támadják meg a bukaresti táblabíróság november 4-i döntését, amelynek nyomán a terrorizmussal gyanúsított Beke István Attila és Szőcs Zoltán eddigi házi őrizetét hatósági felügyeletre enyhítette.
A két vármegyést péntekről szombatra virradólag, 2 óra körül értesítették az alapfokú ítéletről, de nem lehet tudni, hogy a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság mikor kapta meg a táblabíróság döntését. Ha hétfőn reggel kézbesítették ki nekik, akkor is lejárt tegnap a fellebbezési idő. Tegnap délig a két gyanúsított még nem kapott semmiféle hivatalos értesítést, és ügyvédjeik sem tudnak semmit a vádhatóság fellebbezésével kapcsolatosan. Értesülésünk szerint, ha ma véglegessé is válik a döntés, akkor is csak szombaton hagyhatják el lakhelyüket, mivel csak pénteken éjfélkor jár le a hatvannapos házi őrizetükről szóló ítélet.
Visszavonták Beke cégének engedélyét
A Kovászna Megyei Törvényszéken október 20-án tárgyalták, de csak november 3-án hirdettek alapfokú ítéletet abban a perben, amelyet Beke István, a kézdivásárhelyi BIA Electronic Kft. társtulajdonosa indított a megyei rendőrfelügyelőség ellen. Keresetében Beke István azt kifogásolta, hogy a rendőrség április 12-én visszavonta az általuk 2013. december 23-án kibocsátott technikusi engedélyét, amellyel biztonságtechnikai felszerelésekkel kapcsolatos tevékenységeket végezhet (telepítés, karbantartás stb.). Csavar a történetben, hogy a rendőrség őrző-védő cég vezetőjétől vonta vissza az engedélyt, holott Beke István nem foglalkozik őrző-védő szolgáltatásokkal. Ezt követően a Román Hírszerző Szolgálat érvénytelenítette az engedélyt – az erről szóló tárgyalás a bukaresti törvényszéken zajlik. A pereskedés ideje alatt a cég tovább működhet.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyar lobogó Sósmezőn
Ismét magyar zászló leng a sósmezői Hősök temetőjében álló háborús emlékmű melletti egyik árbócon a román, német, osztrák, orosz és török lobogók szomszédságában. A temetőt idén a Nagy Háború kitörésének századik évfordulójára újították fel a hősök kultuszát ápoló hivatal és a Bákó megyei Gorzafalva község – ahová közigazgatásilag Sósmező tartozik – jóvoltából.
A felújítás során a piros-sárga-kék bejárati kaput egyszínűre festették, és a két giccses puska is eltűnt róla. A Hősök temetője, ahol négy parcellában 107 ismert katona földi maradványai találhatók, 1933-ban készült el. Itt nyugszanak, akik 1916 szeptembere és novembere között az Ojtozi-szoros védelmében estek el sok ezer ismeretlen bajtársukkal együtt. A magyar katonák sírjai a temető nyugati részében, közvetlenül a bejárattól balra lévő parcellában (délnyugati parcella) találhatók. A román katonai sírok az A, az osztrák katonai sírok a B, a német katonai sírok pedig a C parcellában vannak. Magyarország 2008-ban kötötte meg Romániával a hadisírok kölcsönös gondozását biztosító államközi megállapodást, amit, ha megkésve is, de a román fél idén életbe léptetett. A magyar parcellában – akárcsak a másik háromban – minden sírkövön az illető hős katona neve olvasható, nem tüntették el a magyar és német neveket, és véstek helyettük románokat, ahogy azt sokszor főként a magyarországi média tévesen közölte.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Biofaluvá válhat Esztelnek és Gelence
Egy sikeres, Biovill nevű nemzetközi pályázatnak köszönhetően a közeljövőben két háromszéki település, Esztelnek és Gelence energiafüggetlen mintafaluvá válhat – mondta Vajda Lajos, a sepsiszentgyörgyi Green Energy Egyesület és a Biomassza Innovációs Klaszter elnöke pénteken Esztelneken a művelődési házban megtartott konferencián. A projekt révén zöldenergiával járulnának hozzá Esztelnek és Gelence energiaszükségletének biztosításához, egyelőre a középületek fűtését oldanák meg biomasszával. Esztelneken már egy éve biomasszával fűtik a községházát, a művelődési otthont, az ifjúsági klubot és az Angustia Egyesület székhelyét. Erre a jól működő rendszerre kapcsolnák rá a közeljövőben a Nagy Mózes-iskola épületét, valamint a ferences kolostort, Gelencén pedig az összes középület fűtését biomasszával oldanák meg.
Az eseményen a projekt résztvevői mellett Ion Vişa egyetemi tanár, a brassói Transilvania Egyetem volt rektora, Daniel Coşniţă, a romániai klaszterszövetség elnöke és Bartha Sándor sepsiszentgyörgyi vállalkozó is jelen volt.
A Biovill program részeként Romániából, Macedóniából, Szlovákiából, Szlovéniából és Horvátországból választottak ki egy-két települést, amelyek energetikailag független mintafaluvá válhatnak. A legnagyobb érdeklődés Romániából volt, hiszen Kovászna, Hargita, Brassó, Kolozs és Ialomița megyéből összesen tizennyolc falu adta le pályázatát. Háromszékről Sepsibodok, Sepsikőröspatak, Gidófalva, Gelence, Bereck, Lemhény, Bölön és Esztelnek. Közülük választották ki szigorú pontozási rendszer alapján Esztelneket és Gelencét, mert itt adott a lehetőség a biomassza előállítására. A program költségvetése 1,99 millió euró.
Vajda Lajos elmondása szerint a Green Energy Klaszter a német partnerekkel közösen pályázott, a projekt lényege, hogy német és osztrák modelleket alkalmazzanak Kelet-Európában is. „Mindenképpen népszerűsítenünk kell, hogy ez a rendszer hatékony és megszervezhető. Nemcsak energetikailag fontos, hanem szociális szempontból is: például ha a fahulladékot gyűjtjük, vágjuk, patakmedret, zöldövezetet tisztítunk, vagy a legelőtakarításból származó hulladékot gyűjtjük, azt kézi erővel kell megoldani. Tehát egy társadalmi problémát is tud kezelni. A lényeg az, hogy az energiát ne csak megvegyük, így elköltve a pénzt: körkörös gazdaságról beszélünk, és nemcsak a gazdasági hatásokat elemezzük, hanem a környezeti, szociális szempontokat is. Mert például a fahulladék felhasználása a környezet védelme szempontjából is fontos” – mondotta a klaszter elnöke. A Biovill programot Vajda Boglárka, a klaszter munkatársa mutatta be. A tanácskozáson jelen levő Fejér László Ödön parlamenti képviselő örömét fejezte ki, hogy Esztelnek és Gelence képviseli Romániát egy európai uniós finanszírozású bioenergia programban. A képviselő úgy értékelte, hogy ez követendő példaként szolgálhat más önkormányzat számára is, hiszen az energetikai önállóságot biztosíthatja, amely eredményeképp a pénzük helyben maradhat. Varga Attila községmenedzser vetített képes előadáson számolt be Németországban szerzett tapasztalatairól.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kipukkad a lufi? (Székelyföldi terrorvád)
Tavaly ilyenkor, pont a román nemzeti ünnepen „robbant a bomba”: székely terroristákat fogtak Kézdivásárhelyen. Most, egy esztendő múltával a „betonerős” bizonyítékok szépen, lassan semmivé foszlanak, és a hatóságok is kezdtek kihátrálni az ügy mögül. Összeállításunkban az egy évvel ezelőtt történteket, majd a fejleményeket foglaltuk össze. Sokat elárul, hogy féléves előzetes fogva tartás után előbb házi őrizetbe, majd hatósági felügyelet alá helyezték Beke István Attilát és Szőcs Zoltánt. Hiába állítottak össze nyolckötetes vádiratot, ahogy halad a per, kártyavárként omlanak össze a vádak.
Időközben az is kiderült, hogy a titkosszolgálat által lehallgatott beszélgetések jegyzőkönyve tele van pontatlan fordítással, és a petárdákat forgalmazó koronatanú határozottan állította a táblabíróságon, hogy a Beke István Attila által vásároltakból képtelenség bombát gyártani.  Az első letartóztatás
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság, illetve a Román Hírszerző Szolgálat  (RHSZ) szerint Beke István Attila 2015. december 1-jén Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren a katonai felvonulás alatt akart bombát robbantani, de az állami hatóságok meghiúsították a székelyföldi terrorcselekményt. November 30-án, hétfőn a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék mellett működő Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei a 2015/2/7350-es számú iratcsomó alapján házkutatást tartottak Beke István Attilánál, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi elnökének főtéri magánlakásán és cégénél, aznap este pedig további kihallgatásokra Bukarestbe szállították. A házkutatási parancsban nem szerepel az indok, csupán egy friss iktatószámra hivatkoztak. A házkutatás a reggeli óráktól este fél kilencig tartott. Az ügyészek fegyvereket és pirotechnikai eszközöket kerestek, helyette azonban laptopokat, merevlemezeket és más adathordozókat, magyar zászlót, vármegyés pólót, airsoftos éjjellátót, airsoftos szirénát, lejárt szilveszteri petárdát, tortára való fényszórót foglaltak le és vittek el. „Alávaló módon vitték el férjemet a városból, egész napos éhezés, szomjazás után egész éjszaka kihallgatásnak vetették alá Bukarestben. Nem biztosítottak tolmácsot számára sehol, a jegyzőkönyveket csak románul írták, kötekedtek Kiss István védőügyvéddel, aki nem mehetett vele. Több mint tízórás megfélemlítési akciónak vetették alá mind a férjemet, mind a családot. Ez több, mint zaklatás, ez lelki terror! Kedden hajnalban közölték velem, hogy elfogatási parancs van érvényben, majd körülbelül két óra elteltével, hogy 24 órás őrizetbe vételt rendeltek el, illetve azt, hogy nem léphetek vele kapcsolatba. Többszöri rákérdezésemre, miért hurcolják, mi a gyanú, mi a vád ellene, oly módon közölték velem, mintha tudnom kellene, hogy terrorizmus, asszonyom! Az ártatlanság vélelme Romániában nem illeti meg sem az egyszerű székely embert, sem egy vármegyés vezetőt” – nyilatkozta annak idején lapunknak Beke Csilla, István Attila felesége. Az állítólagos vádak
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság honlapján közzétett közlemény szerint a gyanúsítottat az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének szándékával és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének gyanújával vették őrizetbe. A hatóság szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessék. Az ügyészség az RHSZ segítségével derítette fel a kézdivásárhelyi esetet. „Az ügyben fennáll annak az alapos gyanúja, hogy B. I. A. vádlott, a HVIM romániai szárnyának oszlopos tagja vállalta, majd beszerezte az eszközöket egy házi készítésű robbanószerkezet előállításához, amelyet Kézdivásárhelyen a december elsejei ünnepségen akart a tömegben felrobbantani” – áll az ügyészségi közleményben. Az ügyészség közlése szerint a kézdivásárhelyi férfi „a szélsőséges-nacionalista Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom magyarországi struktúra Erdélyben kifejtett revizionista-szeparatista” céljait képviselte, „Nagy-Magyarország visszaállítására” készült, „e folyamat részeként pedig a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos cselekedetekkel, valamint a román hatóságoknak az úgynevezett Székelyföld fölötti ellenőrzése megnehezítésével/megakadályozásával” is számolt. A Román Hírszerző Szolgálat illetékese szerint a titkosszolgálat régóta figyelte a gyanúsítottat, de a román televíziók arról is beszámoltak – szintén az ügyészségről, titkosszolgálattól kiszivárgott hírekre alapozva –, hogy a gyanúsított olyan szerkezet birtokában volt, amely több tíz ember halálát okozhatta volna, ha sikerül bevetni a békés ünneplők ellen. Állítólag már október óta figyelték, miután kiderült, hogy veszélyes anyagok vannak birtokában, amelyeket távolról is fel lehet robbantani. A hírcsatornák folyamatosan hangoztatták, hogy a hatóságok kitűnően végezték a dolgukat, egy pillanatra sem volt veszélyben a román állampolgárok élete vagy egészsége. 
Újabb két házkutatás
December 1-jén Kézdisárfalván Szabó Ottó karateedzőnél, amatőr festőnél tartottak házkutatást. Onnan Hodor Istvánhoz ment az ügyészekből, rendőrökből és csendőrökből álló tizennyolc tagú különítmény. „Semmit nem találtak, semmit nem koboztak el” – mondotta Szabó Ottó –, akit, akárcsak Hodor Istvánt, szintén el akartak vinni Sepsiszentgyörgyre, de miután valakit telefonon felhívtak, és elmondták, hogy nem találtak semmit, távoztak a lakásából. Időközben a bukaresti táblabíróság eleget tett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság kérésének, és Beke István Attilát, a HVIM kézdivásárhelyi vezetőjét harmincnapos vizsgálati fogságba helyezte.   Szőcs Zoltán letartóztatása
December 29-én este a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei őrizetbe vették és kihallgatásra Bukarestbe vitték Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét. Az igazgatóság közleménye szerint az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésére, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére való felbujtással gyanúsítják, kihallgatása keddről szerdára virradó éjszaka hajnali 4 óráig tartott. December 30-án a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei a bukaresti táblabíróságon Szőcs Zoltán harmincnapos előzetes letartóztatását kérték, amit jóvá is hagytak. Közleményük szerint október 10-én arra biztatta a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének jelen levő tagjait, hogy házilag készítsenek egy robbanószerkezetet, és azt robbantsák fel december elsején a Románia nemzeti ünnepe alkalmával tartandó főtéri felvonuláson. Szőcs e felvetésére – szerintük – Beke István a „megcsináljuk” kijelentéssel válaszolt. A sajtóközlemény Szőcs Zoltánt a Székelyföld nem Románia! jelszó népszerűsítőjeként mutatja be, aki azt vallja, hogy a HVIM céljait „véráldozat nélkül nem lehet elérni”. Az ügyészek állítása szerint a lehallgatott október 10-ei megbeszélésen „Szőcs Zoltán feladatul szabta a HVIM kézdivásárhelyi  tagjainak a házi robbanószerkezet elkészítését”. Három nappal a tanácskozás után Szőcs elhagyta Romániát, és csak december 20-án tért vissza Kézdivásárhelyre. Beke István december elsejei letartóztatása után azonban felvette a kapcsolatot a tanácskozás többi résztvevőjével, hogy egyeztesse velük a hatóságoknak mondandó változatot. Az ügyészség közleménye szerint Szőcs Zoltán „a szélsőséges-nacionalista HVIM Erdélyben kifejtett revizionista-szeparatista” céljait képviselte, és „Nagy-Magyarország visszaállítására” készült, „e folyamat részeként pedig a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos cselekedetekkel, valamint a román hatóságoknak az úgynevezett Székelyföld fölötti ellenőrzése megnehezítésével/megakadályozásával” is számolt. A bukaresti táblabíróság fél éven keresztül havonta meghosszabbította a két vármegyés előzetes fogva tartását, azzal érvelve, hogy „szabadon bocsátásuk veszélyt jelentene”.
Vádemelés Közel fél évvel előzetes letartóztatásba helyezésük után, május 18-án emeltek vádat a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei, Beke István Attilát közösség elleni merényletkísérlettel és a robbanóanyagokra vonatkozó törvény megsértésének kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó törvény megsértésére történő felbujtással vádolják.  A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék július elsején tárgyalta a két kézdivásárhelyi fiatal fellebbezését, amelyet előzetes fogva tartásuk meghosszabbítása ellen nyújtottak be. Ezúttal úgy ítélték, a két vármegyés szabadon bocsátása nem jelent társadalmi veszélyt – eddig mindig erre hivatkoztak –, ezért enyhítettek a korábbi döntésen, és házi őrizetbe helyezték őket. Beke hét, Szőcs pedig hat hónapot töltött vizsgálati fogságban a bukaresti rendőrség központi fogdájában, majd a rahovai börtönben. Elkezdődik a per
A bukaresti táblabíróságon több mint tíz hónappal őrizetbe vételük után, szeptember 20-án, kedden elkezdődött, és több mint hét órán át tartott Beke István Attila és Szőcs Zoltán ügyének alapfokú tárgyalása. A két vármegyés elleni vád rendkívül súlyos: Beke István Attilát közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják a Terrorizmus és a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság ügyészei, akik nyolckötetes vádiratot helyeztek a táblabíróság asztalára. A második tárgyalást október 7-én tartották, de azon sem született lényeges döntés.
Házi őrizetből hatósági felügyelet alá kerültek
November 4-én fordulat következett be a terrorizmussal gyanúsított kézdivásárhelyi fiatalok, Beke István Attila és Szőcs Zoltán perének pénteki bukaresti tárgyalásán: a bírói testület úgy döntött, a házi őrizetet hatósági felügyeletre enyhítik. A döntés 12-én vált véglegessé, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei nem fellebbeztek. A tárgyalás első felében tanúként kihallgatták Makó Attilát, aki megvásárolta Beke István Attilától a petárdák egy részét, illetve Marian Bîznut, a temesvári petárdás cég tulajdonosát, aki elismerte, hogy régebbi rendelést teljesített, és Beke István Attilát a tartozás rendezése miatt kereste meg. Bîznu azt is elmondta, hogy kis mennyiségű petárdáról van szó, nem veszélyes anyagokról, hangsúlyozva: az Fp 3-as típusú petárdák csak hangban erősek, de nem veszélyesek.
A vád koronatanúja, a védett identitású József Sándor nem jelent meg a tárgyaláson, a vádhatóság szerint nincs az országban. Számára és Szőcs Csongor számára – aki szintén nem tartózkodik az országban – új időpontot jelölnek ki. Az ítélet értelmében Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak rendszeresen meg kell jelennie a hatóságok előtt, azaz a kézdivásárhelyi rendőrségen, továbbá hatósági engedély nélkül nem hagyhatják el az országot. Ugyanakkor nem szabad kapcsolatba lépniük egymással, de a tanúként kihallgatott Bandi Szabolccsal, Hodor Istvánnal és Marian Bîznuval sem. Az ítélőtábla mindkettejüknek megtiltotta, hogy a HVIM vagy a Szent László Serege Egyesület bármely rendezvényén részt vegyenek, illetve fegyvert viseljenek. Habár Bukarestben a házi őrizet visszavonásáról már a délutáni órákban döntöttek, ezt Beke Istvánékkal csak hajnali két óra után közölték. A következő tárgyalást december 5-ére tűzték ki.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kézdivásárhelyen a vendégek is besegítettek
Több százan – zömében autóbuszokkal ideszállított megyénkbéli románok, illetve Tulcea és Vaslui megyeiek – vettek részt tegnap Kézdivásárhelyen a Béke és Molnár Józsiás utca kereszteződésénél található új ortodox templom előtti ünnepségen, ahol katonai tiszteletadást, rövid egyházi szertartást tartottak, és megkoszorúzták a templom bejárata közelében álló fakeresztet.
Nemzetiszínű zászlókkal díszítették a Béke és a Molnár Józsiás utcát, illetve a Gábor Áron teret, ahol feltűnően sok volt a csendőr és rendőr. Az ünnepségen megjelent Andrei Moldovan, Erdély orotodox mitropolitája (érseke), Cezar Radu Soare, a területfejlesztési és közigazgatási minisztérium államtitkára, valamint Sebastian Cucu és Jean Adrian Andrei Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottja. Díszőrséget állt és díszlépésben felvonult a templom előtt a csíkszeredai 61., Virgul Bădulescu tábornok nevét viselő hegyivadász-zászlóalj, a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Készenléti Felügyelőség, a csendőrség és a rendőrség egy-egy szakasza. A koszorúzást követően a népviseletbe öltözött résztvevők, zömében gyermekek és ifjak kezükben a román trikolórral a Béke utcán keresztül a Gábor Áron térre és onnan a Vigadóba vonultak. A katonai alakulatok idén nem mentek a főtérre. A Vigadóban több mint kétszáz Kovászna, Vaslui és Tulcea megyei, főleg az ott élő nemzeti kisebbségeket képviselő népi táncos lépett színpadra. A december elsejei megemlékezés a Gábor Áron Szakképző Líceum étkezdéjében első alkalommal megtartott Egyesülés Báljával ért véget. Nem történt rendbontás, a felvonulók nem kiabáltak magyarellenes jelszavakat.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Székely Hadosztályra emlékeztek
Tegnap Kézdivásárhelyen az egykori hadapródiskola előtti Kratochvil Károly-szobornál (1869–1946) Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és Vass Imre, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács vezetője koszorúzott, ők emlékeztettek a Székely Hadosztály megalakulására, és fejet hajtottak legendás hírű parancsnoka mellszobra előtt. A szobrot rajtuk kívül a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet, illetve a Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviselői koszorúzták meg. Idén, akárcsak egy évvel ezelőtt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Történelmi Vitézi Rend már nem helyezte el a kegyelet virágait.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kihallgatták a védett tanút (Székelyföldi terrorvád)
Folytatódott hétfőn délután a terrorizmussal vádolt Beke István Attila és Szőcs Zoltán pere a bukaresti táblabíróságon. Először a védett tanút hallgatták ki, majd a védelem ügyvédjei a hanganyag ellen emeltek kifogásokat, és kérték a pirotechnikai vizsgálat újbóli elkészítését független szakértők által. Utolsó pontként tárgyalták a házi őrizet felülvizsgálatát, melyet a bíró indítványozott. A szűkszavú végzés alapján marad a hatósági felügyelet.
A tárgyalásról az azon jelen levő Beke Csilla számolt be lapunknak. Elmondása szerint a védett tanú kihallgatása érdekes módon nagyon rövid ideig, bő negyed órát tartott, torzított hanggal és képpel, nagyon vigyázva, hogy személyazonossága ne kerüljön nyilvánosságra. A bíró kérésére néhány mondatban elmesélte az ominózus beszélgetést, ahol a résztvevőket sem tudta (akarta) megnevezni, de tudta, hogy vármegyésekként beszélgettek, és titkos beszélgetés volt, mert telefonok nem lehettek náluk. Csak az ügyész által feltett kérdésekre adott választ, amiből annyi derült ki, hogy hatást szerettek volna elérni vele, ijedtséget kelteni Kézdivásárhelyen vagy Sepsiszentgyörgyön. A védelem ügyvédjeinek kérdéseire, amelyeket nem utasított el a bíró, kétféle választ adott: „Nem tudom!” vagy „Nem válaszolok!” A kérdések arra vonatkoztak, milyen eszközzel volt rögzítve a hanganyag, átadás előtt hallgatta-e meg, eszközölt-e bármilyen változtatást rajta, Beke Istvánék bátorították-e valaha erőszakra, mennyit tartott az említett beszélgetés, vagy hogy mondjon részleteket arról a szerkezetről, amiről állítólagosan beszéltek, és egyáltalán milyen témákról beszélgettek. Beke Istvánnak nem engedélyezték, hogy kérdést tegyen fel a védett tanúnak.
A védelem több tucat ellenvetést fogalmazott meg a hanganyag kapcsán, melynek fordítása hiányos, több kifejezést nem vagy épp helytelenül fordítottak le, a résztvevők hangja több esetben rosszul azonosított, a „titkos beszélgetés” alatt több mint ötször szólalnak meg a telefonok, amelyekre válaszolnak, de nem jelenik meg a fordított anyagban. Szintén nem jelenik meg az sem, hogy Beke István elhagyja a beszélgetés helyét és elmegy megetetni a kutyáját. Még az október 10-ei időpont sem pontos, és nem található meg a hanganyagban, hogy Beke István bevállalta volna bármilyen „szerkezet elkészítését”, vagy Szőcs Zoltán „parancsot” adott volna bármire. Az ügyvédek arra is rámutattak, hogy az úgynevezett „eredeti” hanganyag nagyon sok helyen meg van vágva, ennek köszönhetően több esetben érthetetlen és értelmetlen szövegrészek vannak. Ismételten a teljes beszélgetés nyilvános meghallgatását és teljes felülvizsgálatát, valamint a pirotechnikai szakvizsgálat újbóli elvégzését kérték. A következő tárgyalás időpontját 2017. január 27-re tűzték ki.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tudományos diákkörök erdélyi konferenciája
A hónap elején tizenötödik alkalommal került sor a tudományos diákkörök erdélyi konferenciájára, ismertebb nevén a Tudekre. A rangos rendezvényt idén Kézdivásárhelyen tartották a Nagy Mózes Elméleti Líceum szervezésében.
A kétnapos rendezvényre közel 140 középiskolás érkezett nyolc erdélyi megyéből. A konferencia munkálatai nyolc szekcióban zajlottak, a résztvevők változatos dolgozatokkal jelentkeztek a különféle tudományterületeken. A vetélkedő a diákok önálló tudásán alapuló tudományos szakdolgozatok bemutatásából és megvédéséből állt, a kutatási anyagot tíz percben kellett ismertetni a szakmai zsűri előtt, amit ötperces vita követett.  A rendezvény nemcsak a munkáról szólt, hanem lehetőséget biztosított az ismerkedésre, a közös szórakozásra is. Jelen volt Bényei Éva Bernadett, a tudományos diákkörök országos konferenciájának megálmodója, aki elmondta: több magas színvonalú előadást is hallhattak a résztvevők, ugyanakkor a zsűri szakembereitől valóban hozzáértő segítséget kaptak a diákok a továbbfejlődéshez. 
A Tudek díjkiosztó gáláján a Vigadóban Bejan András, a Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója és Pénzes Gábor, a budapesti Kutató Diákok Országos Szövetségének elnöke köszöntötte a jelenlevőket. A díjkiosztás előtt T. Szabó Levente, a BBTE magyar irodalomtudományi intézetének docense és dékánhelyettese, a kantai gimnázium volt diákja Zsenik a piacon – A modern magyar irodalom és művészeti piac kialakulása címmel tartott előadást. A vendégek a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum gyűjteményével ismerkedhettek, s szombat este táncház zárta a programot. A legjobb eredményeket elérő diákok részt vesznek a tudományos diákkörök országos konferenciáján, a Tudokon, amelyet jövő év márciusában Székesfehérváron szerveznek meg, és ahol együtt versenyeznek majd a magyarországi, kárpátaljai, felvidéki konferenciákról továbbjutott tanulók. A 16. Tudek résztvevői jövő évben a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban találkoznak.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)