Népes tömeg gyűlt össze a csokfalvi Szent Imre-parkban aug. 21-én koszorúzási ünnepségre. Makkai Gergely képviselő a Szent Korona eszméjéről beszélt, amelynek üzenete: "kötelességünk nemes hagyományaink őrzése, hiszen ezáltal életünk szebb, teljesebb, boldogabb lesz". A rendezvény a székelyszentistváni református templomban folytatódott. Az udvaron Szakács Szabó Béla állította ki tusrajzait. Hármasfaluban hat templom van, az unitárius, református, katolikus és ortodox felekezetek hajlékai. Ezeket örökítette meg az építész. Kiss Dénes református lelkész elmondta, 2005-ben újabb szoborral bővül a szent családot ábrázoló alkotások sora. 1994-ben Székelyszentistvánon, a templomkertben állították fel Szent István szobrát, 2002-ben Csokfalván leplezték le Szent Imre szobrát, a jövőben Atosfalván ünnepélyes keretek között állítják fel Szent Gizella szobrát. /(n. a.): Koszorúzás Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Temesközben Marosvár – a későbbi Csanád – székhellyel Szent István király 1030-ban alapított püspökséget, amelynek élére Gellértet, Imre herceg egykori nevelőjét nevezte ki. Szept. 24-én Nagycsanádon Roos Márton temesvári megyés püspök együtt celebrálta a szentmisét dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspökkel. Roos Márton kiemelte, hogy az idei Gellért-ünnepséggel kezdetét veszi az ősi csanádi egyházmegye jubileumi éve, és a 975. évforduló a három utód-egyházmegye – a temesvári, a szeged-csanádi és a nagybecskereki – közös ünnepe lesz. /Sipos Enikő: Jubileumi év kezdődött. Szent Gellért ünnepe Nagycsanádon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./

A több mint 300 éves marosvásárhelyi katolikus oktatás hagyományainak folytatásaként indult be az elmúlt év őszén az első katolikus kilencedik osztály. Azok az intézmények (az Unirea valamint a Művészeti Líceum), amelyek egykor a katolikus egyház tulajdonát képező épületekben működnek, helyhiányra hivatkozva elutasították az osztály befogadását, végül is a Bolyai Farkas Líceum nyújtott lehetőséget és biztosított tantermet az oktatás elkezdésére. A marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnázium Öregdiákjainak Baráti Társasága, amelyet Sanctus Emericus (Szent Imre) néven jegyeztek be, azon munkálkodik, hogy fokozatosan visszaépítse az iskolát. A társaság az 1948-ban bezárt II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium egykori diákjaiból áll. Az Öregdiákok Tanácsa dr. Péterfi Mihály professzor vezetésével kezdte meg tevékenységét, s 2004-től dr. Jeremiás Béla vezetésével folytatta. A 2002-es ünnepségre emlékkönyv is készült Páll Géza és Péter Mihály professzor szerkesztésében. 2004. szeptember 15-én megindulhatott a katolikus osztály 19 tanulóval. A Kanizsai Gyöngyvér irányításával működő osztályban sokoldalú munka folyik. A régi katolikus főgimnáziumnak gazdag könyvtára volt, most mindent elölről kell kezdeni. Elkezdték a könyvek gyűjtését. /(b.): Épül a katolikus oktatás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

A Bihar megyei Hegyközszentimrén május 29-én szobrot állítanak a kis falu névadójának. Az Árpád-házi Szent Imre büsztjét Lantos Györgyi szobrászművész készítette el, és a Lakitelek Alapítvány jóvoltából kerül a szentimrei református templom kertjébe. A kétnapos rendezvénysorozat keretében május 28-án Tőkés László előadása hangzik el „A magyarság élete a Partiumban” címmel, Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás Zenede közös műsora után Hegyközszentimre történetét Emődi Tamás történész villantja fel. /Szent Imre-szobrot avatnak Szentimrén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

„Szent Imre herceg,/ Magyarország éke,/ Szűztiszta élet/ Legszebb példaképe/ Serdülő ifjak pajzsa,/ Menedéke, könyörögj érettünk!” – ezt az imádságot vésték a Hegyközszentimrén május 29-én felavatott Szent Imre-szobor talapzatára. Az ezerlelkes színmagyar falu ma Szalárd község része, a Nagyváradot Margittával összekötő vasút baloldalán. Az Árpád-házi szentek emlékeiben bővelkedik egész Biharország. Nagyvárad Szent László városa, Szentjobb államalapítónk Szent Jobbját őrizte, a kettejük között levő Hegyközszentimre pedig Imre herceg örököse. A Lakiteleki Alapítvány segítségének köszönhetően felavatták Lantos Györgyi szobrászművész alkotását. A faluban tatarozták a kultúrházat és a református iskolát. Lezsák Sándor képviselő beszélt Imre hercegről. Imre herceg 1007-ben született, ezért 2007-et Szent Imre évének nevezik, és emlékbizottságot alakítanak, amelybe már most beválasztják a falu lelkészét és polgármesterét. A történelmi Magyarország mind a 18 Szentimre nevű településének és valamennyi, nevét viselő iskolának találkozót szerveznek 2007-ben, jelezte Lezsák Sándor. Dévai Nagy Kamilla és az Énekes Zenede fellépett. Emődi Tamás történész előadást tartott. /Lakatos Balla Tünde: Nemzeti kegyhely Szent Imre örökén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

Augusztus 20-án tartották a hagyományossá vált székelyszentistváni rendezvényt. Az ökumenikus ünnepi istentiszteleten és koszorúzáson Markó Béla miniszterelnök- helyettes, az RMDSZ elnöke mellett Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét látták vendégül a szentistvániak. – „Hármasközség” is pontosan tudja az évezredes leckét: megmaradni, hagyományokat teremteni – hangzott el dr. Kelemen Atilla beszédében, aki azt ígérte: mindent megtesz annak érdekében, hogy a hajdani község visszanyerje önállóságát. A csokfalvi Szent Imre-szobornál kezdődő ünnepség a szentistváni református templomban folytatódott. Kiss Dénes helybeli református lelkész emlékezett, az erdélyi magyarság számára fölemelő érzés volt néhai Antall József kijelentése, miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni, amit nemcsak mondott, hanem gyakorolt is. – Legfontosabb kötelességünk, hogy a nemzetet úgy újítsuk, változtassuk meg és úgy tegyük alkalmassá Európa számára, hogy ne vesszen el, hanem a változás által megmaradjon, legszebb és legjobb tulajdonságait megőrizze – fogalmazta meg a Szent István-i örökség lényegét Markó Béla, aki külön örömként említette, hogy Dávid Ibolya személyében olyan politikustársat lát vendégül, aki az együvé tartozás eszméjét képviseli. Dávid Ibolya elismeréssel szólt arról, hogy Hármasfaluban évről évre fenntartják a szent király emlékét, s ahol van erejük és bátorságuk jeleket állítani, Szent István, Szent Imre és a jövőben Gizella szobrának felállításával. /(bodolai): Az összetartozás ünnepe Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

Szeptember 17–18-a, az Európai Kulturális Örökség Napjai alkalmával a nagyenyedi Bethlen Baráti Társaság és a Benkő Ferenc Tudományos Műhely 17-én a szentimrei Árpád-kori műemlék templomnál istentisztelettel egybekötött, 18-án pedig Nagyenyeden a Műemlékek és Történeti Nemzetközi Egyesületek Tanácsa (ICOMOS) égisze alatt megemlékezést tartottak. Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök, Lőrincz László biológus és Gudor András lelkipásztor a lehetséges állagmegóvásról beszéltek. Az 1444-es, törökökkel folytatott csatározásokat követően Hunyadi által felújított három templom közül ma már csak a tövisi katolikus és a szentimrei áll, az orbóinak csak a kövei maradtak. Lőrincz László, a Bethlen Baráti Társaság elnöke rövid történelmi ismertetőt tartott a XIII. századig visszavezethető, Szt. Imre hercegről elnevezett helység és templom múltjáról. Szükség lenne a romló állapotú templom megmentésére. /Tamás András: Kő kövön... marad. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

Október 29-én Budapesten a Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban Csányi Tamás karnagy szervezésében, a Magyar Katolikus Rádió támogatásával hangversenyre került sor a „Házsongárdi temető síremlékeinek megújításáért”. A fővédnökséget Tőkés László püspök vállalta, bevezető szavaiban szólt a temető jelentőségéről és a Házsongárd Alapítvány áldozatos munkásságáról. A népes közönség soraiban megjelent Mádl Ferencné Dalma asszony is. A jótékonysági előadást a baróti Transylmania együttes rekesztette be. Az együttes részt vett az előző napi, erdélyi árvízkárosultak javára rendezett Papp László Sportcsarnok-beli nagyszabású koncerten is. /Hangverseny a Házsongárd Alapítvány támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

Ünnepi szentmisével adóztak Szent Imre emléke előtt november 5-én Partoson a római katolikus gyülekezetben. A közigazgatásilag Bánlak községhez tartozó, a szerb határtól alig három kilométerre fekvő négyszáz lelkes Partos szórványmagyarságának fontos ünnepe volt a hétvégi esemény. Az egykor iskolaként szolgált parányi templom zsúfolásig megtelt. Este magyar bált rendeztek, amit Toró T. Tibor képviselő kétmillió régi lejjel támogatott. /P. L. Zs.: Szent Imrére emlékeztek Partoson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./

November 20-án megszületett az első eredmény Hármasfalu önállósodása érdekében. Makfalva község lakosainak 58 százaléka Hármasfalu önálló településsé válására szavazott. Az utóbbi években Hármasfaluban sokat építettek, tataroztak, s a Küküllőn túl egy új negyed körvonalazódik. Gyerekutánpótlásban sincs hiány, ami a közel 1300 lakosú település jövőjét jelenti. A 2003-ben elkezdett felújítás nyomán a környék egyik legszebb iskolájává vált a Hármasfalu központjában levő tanintézmény. A kezdetet a Határon Túli Magyarok Hivatalánál megnyert pályázat képezte. A hármasfalui iskolába 132 gyermek jár. A felzárkóztató foglalkoztatásra a diákok 80 százaléka jelentkezett. Befejeződött a hármasfalui unitárius templom belső felújítása. A templomban november 26-án, szombaton Lázár Levente lelkész látja vendégül az unitárius egyház zsinatát, amelyre közel 300 résztvevőt várnak. A zsinaton 15 frissen végzett unitárius lelkészt szentelnek fel. Szeptembertől a gyülekezeti otthon épületébe költözött a hármasfalui óvoda. A holland testvérgyülekezet támogatásával készülő épületben lesz konferenciaterem, étkező és orvosi rendelő. Jövőben a 200 éves csokfalvi gyülekezet ünnepel, a templomban a napokban fejezték be a központi fűtés szerelését. A Szent István mellszobrának és Szent Imre egész alakos szobrának helyet adó településen jövőben az atosfalvi templom előtt állítják fel Gizella szobrát, Simorka Sándor alkotását. /Bodolai Gyöngyi: Hármasfalui oldal. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

A Nagyváradtól 65 km-re levő Magyarremete 13. században épült templomával kapcsolatban több mint egy évtizede a középkori magyar és román szakértők heves vitába szálltak abban a kérdésben, hogy kié a templom? Magyarremetén 1944. szeptemberében a bevonuló román katonák egy szomszéd román falu lakosaival együtt feldúlták a falut, 37 magyar ember kivégeztek /köztük 12-14 éves gyerekeket és 60 éven felülieket/. A szomszédos Kishalmágyon további öt remeteit gyilkoltak meg. Mindezek ellenére Magyarremete magyar többségű maradt. A faluban a református templom szentélyét díszítő képeken egymás mellett látható Szent István, Szent Imre és Szent László. Lángi József magyarországi művészettörténész szerint páratlanok a templom festményei. Fontos lenne az állagmegóvás és feltárni a még mindig mész alatt levő további festményeket. Szigeti Ferenc helyi pap elmondta, hogy egyedül a budapesti Teleki László Alapítvány nyújtott támogatást, hogy elkezdődhessen a restaurálás. A templom építésének idejére nincsenek pontos adatok. Az ortodoxok azt állítják, hogy románok építették a templomot, azzal érvelve, hogy a templomban a latin mellett görög nyelvű felirat is van. Némethy Gyula és Virgil Vatasianu művészettörténészek nem tartják kizártnak, hogy a festményeket egy olyan görög festő készíthette, aki az 1478-a firenzei zsinat után hagyhatta el a görög szerzetesközpontok valamelyikét. A zsinat ugyanis rövid életű uniós mozgalmat indított el. Régészek kutatóárkot ástak és a templom alatt temetőre és korábbi templommaradványra bukkantak. /Gurzó K. Enikő: Kié a magyarremetei templom? = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 11./

Szentmise keretében május 22-én Tamás József segédpüspök megáldotta Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium bentlakásában nemrég kialakított Szent Imre-kápolnát. Az 1948-as államosítást követően a Szent Imre-kápolna emléke is csak nevében élt az egykori katolikus főgimnázium régi épületében. Sok évtizedes hiányt pótoltak a mai gimnázium vezetői és a Szent Miklós római katolikus plébánia, személyesen Kovács Sándor főesperes, amikor – a mai bentlakás földszintjén – egy felújított, szép teremben berendezték az egykori kápolna utódját. /Molnár Melinda: Kápolnaavatás a bentlakásban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 25./

A Szent Imre nevére utaló Kárpát-medencei települések találkozóját kezdeményezte Lezsák Sándor fideszes képviselő, az Országgyűlés alelnöke. Imre herceg születésének ezredik évfordulójára, a napokban Csíkszentkirályon megrendezett Szentkirályok találkozójának mintájára, Csíkszentimrén tervezik a 2007 augusztusában megtartandó rendezvényt. A tervek szerint jövőre minden Szentimre nevű helységben megtartják a millenáris ünnepséget. Felmerült egy közös emlékbizottság megalakításának gondolata is. A csíki elöljárók azt is felvetették, hogy amennyiben sikerül a megfelelő anyagi hátteret és színvonalat biztosítani, az ünnep idejére háromnapos szabadegyetemet szerveznének a község határában lévő Büdösfürdőn, ahova Lezsák személyesen ellátogatott. – Húsz-harminc Szentimre nevű településről tudunk. Az ünnepi rendezvényen azoknak a helységeknek az érdeklődésére is számítanak, amelyek közigazgatásilag beolvadtak más községekbe vagy városokba. Példa erre Székelyudvarhely, ahol az egykori Szentimre emlékét már csak egy utca őrzi. Sajnos olyan helységek is léteznek, amelyek mára nemcsak nevüket, hanem magyar ajkú lakosaikat is elvesztették. /Jakab Lőrinc: Szent Imre-ünnepséget terveznek Hargita megyében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

A tizenkilenc, Szent István nevét viselő falu szövetséget alkotott. A sorozatos ünnepségeken évente több száz résztvevő tette tiszteletét: kórusok, színészek, híres képzőművészek jelenléte gazdagította ezeket a rendezvényeket. Az ünnepségeknek köszönhetően menekült meg a hármasfalubeli, székelyszentistváni Barátosi-udvarház, amely jelenleg a gazdakörnek ad otthont, felújították a templomokat, kultúrotthonokat. A rendezvények okán sokan tudják, hogy hol van Székelyszentistván, államalapító szent királyunk szobra immár zarándokhelynek tekinthető. Több mint ötven éven keresztül próbálta meg a hatalom ezt a nevet – Székelyszentistván – elfeledtetni. Nem sikerült – mondta Somai József, az Iskola Alapítvány és a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke a hármasfalui ünnepségen, a szentistváni református templomban. Az ünnepség Szent Imre herceg szobrának megkoszorúzásával kezdődött. Lokodi Edit Maros megyei tanácselnök beszéde után Szent István szobra előtt tisztelegtek a résztvevők. Fodor Imre, Marosszék Székely Tanácsának elnöke a Szent István-i örökség felvállalását méltatta, mondván, fel kell újra vállalni a keresztény életvitelt és aszerint kell tenni a megmaradásunkért, az autonómiáért. A helyi tánccsoport műsora, Szakács Szabó Béla képzőművészeti kiállítása gazdagította a hármasfalui ünnepi programot. /Nagy Botond: Szent István öröksége. Ünnepség és tiszteletadás Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Magyarországon és az egész Kárpát-medencében augusztus 20-án magyarok százezrei emlékeztek az államalapító Szent István királyra. Budapesten az esti tűzijátékot záporeső és hatalmas szélvihar szakította félbe: négy ember meghalt, és több százan megsebesültek.  A Szent István-bazilika előtt tartott ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kinyilvánította: lehetőség van levonni múltunk tanulságait, megújulni hitünkben és az egymás iránti szolidaritásban. A magyar katolikus egyház vezetője bejelentette: megvan az egymillió imádkozó magyar. Ezzel Mindszenty bíboros kívánságát idézte fel, hogy „legyen a világon egymillió imádkozó magyar”. Most több is lett, hiszen több mint egymillióan küldték el aláírásukat, melyekből Szent István képét rakták ki, amint éppen fölajánlja a Szűzanyának az országot. Hódmezővásárhelyen a politikai erkölcsöt kérte számon Gyurcsány miniszterelnökön az Országgyűlés fideszes alelnöke, Áder János. Az ellenzéki politikus szerint annál nem érhet súlyosabb csapás egy nemzetet, mint hogy lemondjon arról, hogy számon kérje vezetőin az alapvető erkölcsi szabályok megtartását. Erdély templomaiban istentiszteleteken és szentmiséken emlékeztek államalapító királyunkra, számos településen ezt világi ünnepség követte. Székelyszentistvánon 1998-ban állítottak, szobrot Szent István tiszteletére, először Erdélyben. Néhány év múlva a község másik településén, Csókfalván Szent Imre herceg szobrát állították fel, és a szombati ünnepségen Kiss Dénes lelkipásztor bejelentette, jövő ilyenkorra a harmadik településen, Atosfalván tervezik Gizella királyné szobrának felállítását. Erdély legnagyobb Szent István-búcsúját a kézdiszentléleki Perkő kápolnánál tartották.  Valamennyi erdélyi rendezvény közül kiemelkedett a Szent István-napi kolozsvári néptánctalálkozó. /Szent István ünnepe. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./

A váradi egyházmegyében, Biharszentjánoson az egykori apátsági templom helyett hosszú évszázadok óta újból templomot építettek. A helység történetéről és a katolikusok hitéletéről kevés írásos dokumentum maradt fenn. Az utóbbi évtizedekben végbement demográfiai változások az országhatár-menti lakosok vallásbeli összetételét is megváltoztatták. Jelenleg 180 fős katolikus közössége van Biharszentjánosnak. Elhatározták, hogy saját templomot építenek maguknak. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök megbízásából Pafka Ernő építész 2002-ben látott hozzá a munkálatokhoz. A Keresztelő Szent János tiszteletére épített templom ünnepélyes felszentelésére október 8-án, Magyarok Nagyasszonyának ünnepén került sor. A zsúfolásig megtelt templomban Tempfi József püspök felszentelte a templomot, köszöntötte a híveket, miután megköszönte a református egyházközségnek, hogy otthont adott híveinek a vasárnapi istentiszteleten. Tempfli József bemutatta a templomot díszítő Keresztelő Szent János főoltárképet, Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella képeit, Simon Veronika munkáit, valamint a Rómában tevékenykedett Prokopp Péter által festett keresztutat. /K.F.: Templomszentelés Biharszentjánoson. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 29./

Fél évvel ezelőtt indították el a székelyudvarhelyi főesperesi hivatal sajtószolgálatát. Azóta fokozatosan kiépült hír- és kapcsolatrendszerük. A zetelaki 22. Szent Imre cserkészcsapat mikulásozásáról kaptak például beszámolót. A csapat 1990 őszén alakult. Minden évben szoktak táborozni. Jelenleg a 43 cserkész mellett 17 újoncuk van. A főesperesség minden plébániáján készülnek a betlehemes csoportok karácsonyi előadásai. Kápolnásfaluban minden reggel negyven ministráns vette körül az oltárt a rorátén, Vágásról két betlehemes csoport adventi evangelizációs szolgálatáról jött hír. Boldogfalván már nagyon várják, hogy épülő templomukban ünnepelhessenek. Székelyudvarhelyen szeretetkosárba, angyal-szatyrokba kerültek az egyházközségek tagjai által felajánlott adományok. Pár száz család karácsonyát gazdagítja az önzetlen szeretet. Mindhárom székelyudvarhelyi plébánia egyházközségi értesítőt készített karácsonyra. /Molnár Melinda: Karácsonyváró reménysugarak/

Méltó ajándékot kap idén, Szent Imre herceg születésének ezredik évfordulójára a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium. Lászlófy Pál egykori iskolaigazgatónak, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökének régi terve valósul meg: a gimnázium kápolnájának nagy vitrói, színes üvegberakásos díszablakai is visszakapják eredeti formájukat. Nagy Ödön és Vorzsák Gyula képzőművészeknek köszönhetően újra Szent Istvánt, a Szűzanyát és Szent Imre herceget fogják ábrázolni. Mindezt 1999 őszén határozta el Lászlófy Pál, a gimnázium akkori igazgatója, vigyázva arra, hogy megőrizze annak kápolna-díszterem kettős rendeltetését. A sikeresen restaurált kápolna története azonban nem ért véget a 2000-ben tartott szenteléssel. Idén újabb munkálatba fog az alsó kilenc kisvitrót is helyreállított Nagy Ödön képzőművész. Terv szerint ősszel fog elkészülni a szintén kilenc nagy díszablak. Nem kis kutatás előzte meg e tervet. Az egykori diákok még emlékeznek, hogy figurálisan valóban őket ábrázolták a vitrók, de mivel nem maradtak fent fényképek, a Szent Kereszt plébánián őrzött régi törmelékeket kellett segítségül hívni és azokat kirakni. A terv készen áll, még nincs finanszírozó. /Antal Ildikó: Magyar szentek üvegtörmelékekből. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

Az Európai Unió strukturális alapjaiból újíthatják fel Székelyudvarhely történelmi központját, a város részt vehet az Urbact II elnevezésű programban, és város-korszerűsítésre pályázhat 2007 és 2013 között. Székelyudvarhelyen a város főtere, a Kossuth, a Bethlen Gábor és a Szent Imre utca, valamint a Székely támadt vár és környéke teljes felújítására készül integrált fejlesztési terv. „A történelmi városközpont épületeiben fél évszázad alatt alig történt infrastrukturális fejlesztés, a legtöbbjét államosították, és olcsó bérlakásként használták” – magyarázta Puskás Emese, a polgármesteri hivatal fejlesztési osztályának munkatársa. A központi épületek helyreállítása igen költséges, nem beszélve a műemléknek nyilvánított Székely támadt várról, amelynek helyreállításával évtizedek óta birkózik a város. Székelyudvarhely költségvetéséből ilyen nagyságrendű beruházásra nem jutna pénz. A pályázatot az Urbact programra várhatóan szeptemberben írja ki az integrációs minisztérium. Székelyudvarhely egyetlen nem egyházi műemlékének, a központtól kétszáz méterre található Székely támadt várnak és környékének felújítási terve már tíz évvel ezelőtt elkészült. Tavaly januárban több köbméternyi kő omlott le az északi falból. A Székely támadt várat 1562-ben, János Zsigmond parancsára kezdték építeni Udvarhelyen, ikerpárját, a Székely bánja várat pedig a háromszéki Lécfalva határában a Várhegyen. Az erődítmények a születő erdélyi államiság, a fejedelmi hatalom erejének megerősítését szolgálták a szabadságjogaikért fegyverrel is harcoló székelyekkel szemben. A várakat a 16. század végi székely lázadások alkalmával lerombolták. /Kovács Csaba: Várjavítás uniós pénzből. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Szent Imre herceg élete erkölcsi mértékként szolgálhat a ma emberének ebben az elanyagiasodott világban, ahol csak a pénz számít mércének – mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke június 3-án, vasárnap Tiszaszentimrén, az ezer éve született Árpád-házi királyfi szobrának avatóünnepségén. Lezsák Sándor (Fidesz) parlamenti alelnök, a Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság elnöke arról beszélt, hogy a herceg születésének ezredik évfordulója alkalmából az idén a Kárpát-medencében 11, a nevét viselő településen avatják fel mellszobrát. Így lesz erős ez a föld, amelyet többek között „Trianon (is) meggyötört” – mondta a politikus. Reményét fejezte ki, hogy a szoboravatók hozzájárulnak majd ezeknek a kistelepüléseknek az összefogásához. /Ezer éve született Szent Imre herceg. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Vesztes az a nép, amelyik nem törődik a múltjával – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke július 16-án, vasárnap a Szent Imre nevét viselő települések találkozóján, Soltszentimrén, ahol felavatta Imre herceg mellszobrát. Az elmúlt évszázad, de az elmúlt esztendők történései is darabokra szaggatták ezt az országot, területileg és lelkileg is – hangoztatta Lezsák Sándor. (A politikus kezdeményezésére alakult meg a Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság, amely István király fia születésének 1000. évfordulóján ünnepségsorozatot szervez a herceg nevét viselő településeken.) Az emlékbizottság felhívással fordul „az ország népéhez és a világ magyarságához”, főként a Szent Imre nevét viselő intézmények, szervezetek képviselőihez, hogy méltó megemlékezésekkel, programokkal segítsék Szent Imre kultuszának erősítését és ezáltal a nemzet megújulásának, szellemi, erkölcsi felemelkedésének és egységének ügyét. A Szent Imre nevét viselő öt magyarországi település mellett öt erdélyi település, Csíkszentimre, Görgényszentimre, Hegyközszentimre, Nyárádszentimre, Szent Imre Falva-Székelyudvarhely – emlékezik nevében is a hercegre. A településeken az idén mellszobrot állítanak Szent Imre hercegnek. Az alkotásokat Lantos Györgyi szobrászművész készíti el a Hegyközszentimrén korábban felállított mellszobor alapján. /Vesztes az a nép, amelyik nem törődik a múltjával. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

Szent Imre születésének 1000. évfordulója tiszteletére mintegy ötszáz kilométeres emléktúrát tesznek meg magyarországi és erdélyi huszárok. A túra fő célja a magyar nép lovas-katonai hagyományainak ápolása. Az Együtt – Határok Nélkül – Szent Imre Millennium Emléktúra magyarországi főszervezője, Csontos János országgyűlési képviselő Székelyudvarhelyen ismertette a túra részleteit, valamint útvonalát. A közel ötszáz kilométernyi hosszúságú távot a résztvevők lóháton teszik meg, és tizenhat helyen táboroznak. A csapat Magyarországról indult, Erdélyben további öt hagyományőrző huszárcsapat csatlakozott hozzájuk, a résztvevők többek között Farkaslakára is ellátogatnak. Az emléktúra augusztus 1-jén indult útjára, és szeptember elsején Hegyközszentimrén, egy millenniumi huszártalálkozóval ér véget. (Szász Emese): Emléktúra határok nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

Ünnepélyes keretek között nyitották meg augusztus 6-án Csíkszentimrén, a Büdösfürdőn az Európa Szabadegyetem – Ifjúsági Tábor elnevezésű egyhetes rendezvényt. Kencse Előd, Csíkszentimre polgármesterének köszöntőszavai után dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, majd Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke szólt a táborlakókhoz. Beszédében rámutatott, a Kárpát-medencei magyarság feladata, hogy a közös múltat jövővé formálja. Felszólalt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és a tábor egyik fővédnöke, aki az emlékév megszervezésének előzményeit osztotta meg a hallgatósággal. A büdösfürdői szabadegyetem része a Szent Imre Millenniumi Emlékévben meghirdetett rendezvénysorozatnak. Valamennyi Kárpát-medencei, a herceg nevét viselő település megünnepli a kerek évfordulót. A tábornyitó egyben az Együtt Határok Nélkül – Szent Imre millenniumi lovastúra egyik állomása is volt. Mintegy 20 hagyományőrző lovas, huszáregyenruhában felvonult a szabadegyetem színpada előtt, majd a papi áldás után folytatták útjukat. A túra szeptember elsején ér célba, ekkor érkeznek meg a lovasok Szentjobb (Bihar megye) településre. /Orbán Ferenc: Európa Szabadegyetem. A fiatalok védőszentjének szellemében. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

Szent Imre, a magyar ifjúság védőszentje születésének ezredik évfordulójára megrendezett 500 km-es lovastúra alkalmával a huszárok Parajdon táboroztak. A lovascsapatot Csontos János magyar országgyűlési képviselő vezette, aki elmondta, hogy a részt vevő huszárok a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség tagjai, melynek célja a magyar katonai hagyományok ápolása. A huszárok utolsó harci bevetése 1941 augusztusában Nyikolajev városánál volt. /Parajdon jártak a huszárok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Az egyhetes, Büdösfürdőn megrendezett Európa Szabadegyetem záróakkordjaként augusztus 12-én felavatták Szent Imre herceg mellszobrát Csíkszentimrén, a polgármesteri hivatal előtti kertben. A mellszobor Lantos Györgyi szobrászművész alkotása. A templom előtti téren zászlófelvonás volt, a nemzetiszínű lobogóra felkerült a Szent Imre nevét viselő települések díszszalagja is. A szobor talapzata mellett elsőként Kencse Előd polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. A szobor leleplezését követően Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Szent Imre Millenniumi Emlékév kezdeményezője mondta el ünnepi beszédét. Az Árpád-házi királyfi otthon van Csíkszentimrén, emelte ki Lezsák Sándor, aki arra kérte a helyieket, hogy minél több történetet, feljegyzést, legendát gyűjtsenek össze a falu névadójáról. /Orbán Ferenc: Csíkszentimre. Névadója szobrát avatta a település. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

Hármasfaluban idén tizennegyedik alkalommal szervezték meg a Szent István-napi ünnepségsorozatot, és a község három falujában az államalapító királyi család három tagjának szobrai állnak: a Szent Istváné, fiáé, Szent Imre hercegé, és idéntől Gizella királynéé. A hármasfalui megemlékezés a megye legfontosabb Szent István-napi ünnepségévé vált. Idén az augusztus 18-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Tőkés László püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora voltak hivatottak a megemlékezésre és szoboravató ünnepségre. Útkeresés a fenntartható vidékfejlesztésben címmel vidékfejlesztő konferenciával kezdődött a nap. Atosfalván Lázár Levente tiszteletes nyitotta meg az ünnepségsorozatot. Markó Béla kifejtette: „Történelmi évfordulókon előszeretettel beszélünk az országépítő, országvédő férfiak nagyságáról, és sokszor tulajdonítjuk a nemzet sorsának szerencsés alakulását egy-egy kiemelkedő uralkodó, hadvezér vagy forradalmár kivételes tehetségének. ” Ha nincs Szent István, „az erős hittel megáldott, zseniális előrelátással rendelkező férfiú, akkor most mindenképpen másak lennénk, vagy esetleg nem lennénk, mert szétporladtunk volna, mint azelőtt már számos vándornép. ” „Végre egy olyan ünnep, amelyen egy sikeres nép sikeres uralkodójára gondolunk vissza elégtétellel. Ne felejtsük: ezek is mi vagyunk. Győztesek is voltunk, nem csak vesztesek, győztesek lehetünk ezután is. ” Az építéshez közösség kell. Család, nép, nemzet. „Trianon után minket innen ki akartak lakoltatni. De nem sikerült, mert egyek maradtunk, egyek leszünk most is és ezután is. ” Tőkés László püspök közszemlére bocsátott egy szobortorzót, amelyet éppen akkor szállítottak Brassóba. Az egykori, hírneves, Cenk-teteji Árpád-szobor maradványát, a kőből faragott vezér fejét. Mint mondta, a fej csonkasága híven tükrözi a nemzet csonka voltát. Simorka Sándor szobrászművészt, a szobor alkotóját Nagy Júlia mutatta be az egybegyűlteknek, majd a leleplezés után Tőkés László, Szabó Árpád és Ötvös József áldotta meg Gizella márványmását és a jelenlevőket. /Nagy Botond: Az építést, az alapítást, a teremtést ünnepelték Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

Augusztus 20-án zárult a IX. Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó Kalotaszentkirályon, ahol államalapító királyunkra emlékeztek. A messziről érkező huszárcsapat felvonulása a rendezvény egyik fénypontját jelentette. Közös felvonulással indult az ünnep, amelyen részt vett a néptánctalálkozó minden vendégcsoportja, valamint a Kalotaszeg Gyöngye nevet viselő helyi néptánccsoport is, a népviseletbe öltözött táncosokat a Szent Imre millenniumi emléktúrán résztvevő huszárok vezették. A felvonulás első állomása a Szent István parkban elhelyezett Szent István szobornál volt. A Szentkirály Szövetség magyarországi, szlovákiai és erdélyi tagjainak támogatásával emelt szobor ünnepélyes megkoszorúzása a Szózat meghallgatásával indult, majd Péter György Árpád alpolgármester mondott ünnepi beszédet, amelyben a nagy király intelmeiből a türelem, tolerancia fontosságát emelte ki. A helyi iskola udvarán Póka András György emlékeztetett a nap jelentőségére. Csontos János az Együtt Határok Nélkül Egyesület nevében mutatta be a huszárcsapatot, akik augusztus elseje óta járják lóháton Erdélyt. Cseh Áron Gusztáv kolozsvári főkonzul ünnepi beszédében rámutatott: Szent Istvánnak köszönhetjük európai létünket, aki a soknyelvű, erős hazát vallotta. – Egyik erősségünk a magyar néptánc, amely a magyar lélekből fakad, és ősi mozdulatokat idéz – a táncból megérezzük, kik vagyunk, honnan jöttünk és hova tartunk – fogalmazott. /F. I. : Látványos ünnepség Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Augusztus 20-án Kalotaszentkirályra érkeztek az Együtt Határok Nélkül Szent Imre Millenniumi Emléktúra résztvevői: a lovasok augusztus elsején kezdték meg az egy hónapon át tartó 500 kilométeres túrájukat, amelyből eddig már több mint 300 kilométert tettek meg lóháton Erdélyben. Csontos János magyar országgyűlési képviselő, a túra szervezőjének tájékoztatása szerint a rendezvénnyel Szent István király fiának, az ezer évvel ezelőtt született Szent Imre hercegnek állítanak emléket. A túra ötnapos kiképzéssel kezdődött Szentegyházán, az ottani huszárbandérium vendégszeretetében. Ez idő alatt megkoszorúzták a csíkszeredai Petőfi-szobrot, és a székelyek szent hegyére, az 1801 méter magas Madarasi Hargitára is felmentek lovaikkal. Útjuk során a helyi huszárbandériumok is csatlakoztak hozzájuk. A túra ünnepélyes indulása augusztus 6-án volt Csíkszentimre-Büdösfürdőn, ahol többek között Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke indította el a csapatot. Ünnepségen vettek részt Zetelakán, Farkaslakán megkoszorúzták Tamási Áron sírhelyét, majd Korondon és Parajdon is tiszteletünket tették. Szovátán részt vettek a helyi huszárok zászlóavató ünnepségén, majd Sóvárad, Nyárádszentimre, Marossárpatak, Mezőpanit, Kolozs, Tordaszentlászló érintésével Kalotaszentkirályra érkeztek, ahol részt vettek az augusztus 20-i ünnepségen, majd a Szilágyságba indultak tovább. Augusztus végén érkeznek Szentjobb településre, ahol 31-én az I. Partiumi Huszártalálkozóra egész napos programmal és huszárbállal várják az érdeklődőket a határ mindkét oldaláról. Imre herceg a legenda szerint Hegyközszentimrén vesztette életét: 1031. szeptember 2-án egy vadkan áldozata lett – szeptember elsején egész napos ünnepi programmal ott ér véget az emléktúra. /Lovas huszárok Kalotaszegen. 500 kilométeres erdélyi túra Szent Imre herceg emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Augusztus 24-én elkezdődött Marosvásárhelyen a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Főgimnázium ötödik világtalálkozója. Kirsch Attila, a szervező Bolyais Öregdiákok Baráti Körének elnöke üdvözölte a megjelenteket, szavait ökumenikus istentisztelet követte. Az ünnepi beszédek sorozatát Csegzi Sándor alpolgármester nyitotta. Bálint István igazgató, majd Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója szólt az egybegyűltekhez. Borbély László miniszter öregdiákként és a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnökeként érkezett. Dr. Péter Mihály akadémikus, a marosvásárhelyi, egykori katolikus gimnázium Sanctus Emericus Baráti Körének nevében üdvözölte a hallgatóságot, emlékezett arra, hogy a harmincas években osztályukat a Református Kollégium befogadta. Ezért a mindenkori iskola vezetőségének mondott köszönetet. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke az idei évfordulót történelmi jelentőségűnek minősítette: A Református Kollégium 450. évfordulójának jelentősége túlnő Erdély és Magyarország határain, történelmi esemény. Egyben különleges és jelentőségteljes évfordulók sorába illeszkedik: Árpád halálának 1100. évében, Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóján. A résztvevők a térre vonultak, ahol Kerekes Károly képviselőt beszélt. Ő volt az, aki végigjárta a jogi procedúrát annak érdekében, hogy az iskola homlokzatára újra fölkerülhessen a Református Kollégium régi címere, Keresztes Gyula szakirányításával. A mű Hunyadi László szobrászművész alkotása. A nap további részében megemlékezések, kiállítások, tabló- és könyvbemutatók, tudományos értekezések, koncertek, szórakoztató, táncos műsorok várták az ünneplő közönséget. /Nagy Botond: Megkezdődött az öregdiákok világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

A Szent István fiának nevét viselő települések találkozóját tartották Hegyközszentimrén. Kápolnát építenek a partiumi Hegyközszentimrén az ezer éve született Szent Imre herceg tiszteletére. A Bihar megyei településen nincsenek ugyan katolikus hívek, az ott élők és a község önkormányzata a kápolnát pontosan azon a helyen alakítja ki, ahol 1031. szeptember 2-án a herceg életét vesztette egy vadászbaleset következtében. A kápolna alapkövének letételével ért véget a Szentimre elnevezésű települések hétvégi találkozója. A találkozó keretében vonultak fel szeptember 1-jén a lovas huszárok Szalárdon, Hodoson majd Hegyközszentimrén, ahol megkoszorúzták a település névadójának szobrát. A rendezvényen volt lovas- és íjászbemutató, hagyományőrző programok, este pedig Dévai Nagy Kamilla koncertezett, miután a Kabai Nyári Színház előadásában a résztvevők megtekinthették az István, a király című rockoperát. A találkozónak otthont adó Szalárd önkormányzata az egyházzal és a civil szervezetekkel több mint ezer személyt látott vendégül. A Szent Imre millenniumi emléktúra utolsó előtti állomása a Bihar megyei Szentjobb volt. A közel 60 huszárból álló csapat felvonulása után a délutáni hálaadó misét Tempfli József római katolikus megyés püspök, szentjobbi apát tartotta. /Demeter Kinga: Kápolna Szent Imrének. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./