Kiskászonban Jánó Mihály művészettörténész a perkői kápolna kutatása során freskórészletre bukkant, amely Szent Istvánt, Szent Imrét, Szent Lászlót, valamint Gellért és Adalbert püspököket ábrázolja. Jánó Mihály sokszor találkozott kidobott vagy félretett egyházi zászlókkal, amelyek helyett újakat készítettek. Az az ötlete támadt, hogy a búcsús emléktárgyaknak múzeumot kellene alapítani. Kiskászonban egy régi iskolaépületben jött létre a múzeum. Az első helyiségben a csíksomlyói Mária-búcsúval kapcsolatos emlékek kaptak helyet. A másodikban a perkői előkerült freskó másolatai láthatók. Az Emlékházat aug. 18-án avatták fel. /Szekeres Attila: Búcsújárók Emlékháza. = Művelődés (Kolozsvár), okt./ Ugyanerről: 1431. sz. jegyzet.

"1996. dec. 20-án Szlovákiában, Nagycétényben felavatták a Szent Isván királyt, feleségét, Gizellát és fiukat, Szent Imrét, az első magyar szent családot ábrázoló szoborcsoportot, így tisztelegtek a millecentenárium emléke előtt. A szobor a falu szülötte, Mészáros Miklós alkotása, a templomot is két festménye díszíti, de a keresztút restaurálása szintén neki köszönhető. /Remény (Kihidas, jan. 26. - felvidéki magyar katolikus hetilap/ Szent István király szobrának felállítása nem gyakori a szomszédos országokban."

Kovásznán Tamás József segédpüspök febr. 19-én ünnepélyesen felavatta az új egyházi épületet, a Szent Imre ifjúsági házat. A létesítményben szolgálati lakás van a kántornak, ezenkívül karitatív orvosi rendelőt és gyógyszertárat rendeznek be, az ifjúsági házban egy könyvtár és egy hitoktatási központ is lesz. /Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 8./

"Temesváron, a Millenniumi templomban kitartó munkával napjainkra sikerült felépíteni mindazt, amit az előző negyven év lerombolt. A templomnak ismét van énekkara, König Borbála karnagy vezetésével. A valamikor oly aktív katolikus legényegylet utóda, a Szent Imre Kör néven tartja összejöveteleit minden hét végén. Nemrég a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem /ELTE/ világjáró énekkara és zenekara lépett itt közönség elé, korábban a helyi iskolák magyar tanulói is rendeztek - Szabó Dénes esperes úr támogatásával - szavalóversenyt a száz éves falak között. Újabban Történelmi eseménynaptár címmel indított ismeretterjesztő röplapot a templom esperes-plébánosa. A hívek folyamatosan ismerkedhetnek a kifüggesztett "noteszlap" révén a vallás, a kultúra, a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel. /Millenniumi templom. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12.)"

"Marosvásárhelyen, a vártemplom eredetileg ferenceseké volt. A kommunista évek idején a városrendészek kiparancsolták őket a város szélére. A külvárosban felépült egy új templom. A napokban ebben Szent Imre plébániatemplomban ünnepelték meg az 555. évfordulóját annak, hogy a Ferenc rend megtelepedett a városban. A megemlékezés keretében dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és más egyházi méltóságok koncelebrációjára került sor. A visszapillantás sorát Lestyán Ferenc volt főesperes, vikárius, a város díszpolgára nyitotta meg. Elmondta, hogy a Szent Ferenc rend úgynevezett szigorú csoportja 1444-ben megkapta az akkor épülő vártemplomot. 1951-ben a ferences atyákat egyetlen éjszaka alatt Vásárhelyről is börtönökbe hurcolták. A hatvanas évekig kényszerlakhely volt az osztályrészük. Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere meleg szavakkal méltatta Pál atya és társai tevékenységét, hiszen a cigánymisszió terén érdemük nem kevés. - Az ünnepség után páter Benedek Domokos, az erdélyi Szent István provincia tartományfőnöke beszélt a ferences rend mai erdélyi helyzetéről. 1991-ben Erdélyben összesen 28-an voltak. Most hetvenen vannak, tehát 1990-től növekedtek. - Dr. Jakubinyi György érsek kijelentette: "amikor a ferencesekhez jövök, mindig haza jövök." "Én is ferences akartam lenni, de a kommunista időben nem lehetett belépni a rendbe, így egyházmegyés pap lettem, s amikor 1990-ben átléphettem volna a Ferenc rendbe, akkor egyből azon vettem észre magam, hogy a nagy fordulat után néhány héttel kineveztek segédpüspöknek." /Máthé Éva: A "kolduló szerzetesrend" - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./"

Szociális otthont avattak Resicabányán a Páli Szent Imre Társaságnak köszönhetően. A nyolc esztendeje működő karitatív egyesület eddig ruha és élelmiszer segélyezésével foglalkozott, most a rászorultak gondozására gondolva megnyitotta a Frederico Tazamról elnevezett intézményt. Ennek vezetője a Nagy-Britanniából érkezett Jessie Crawford, aki kézimunka, művészet, angol nyelvtanítás területén nem csak irányítani, hanem ténykedni is fog. /Szociális otthont avattak Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

A csíkszépvízi születésű Sebestyén Péter római katolikus plébános, aki most Erdőszentgyörgyön teljesít szolgálatot kiadta Életutak /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című könyvét, amelyben szentek, egyházi ünnepek, tanulmányok, előadások, cikkek, prédikációk sorakoznak. A szerző a Marosvásárhelyi Rádióban hetente jelentkezik, emellett folyik a templomépítés Erdőszentgyörgyön. A szentek sorából nem hiányoznak a magyar szentek, Árpád-házi Szent Margittól Árpád-házi Szent Erzsébetig, Szent István királytól Szent Imre hercegig. /Ferencz Imre: Egy hiánypótló könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

A Nagyváradon élő Kristófi János világszerte ismert festőművész dec. 15-én ünnepelte 75. születésnapját. 1954 óta él a városban, ahol harminc éven át a Városi, majd a Művészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Tíz gyermeke született. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre, van köztük festő, énekes, fotós, orgonista, jogász, mérnök és orvos is. Igazi nagyváradi festő lett, a klasszikus váradi festők (Baráth Móric, Balogh István, Tibor Ernő, Leon Alex, Mottl Román, Miklóssy Gábor, Tompa Mihály stb.) utóda és kortársa, a város hűséges polgára és krónikása egy személyben - írta róla Banner Zoltán Békéscsabán élő művészettörténész. Kristófi Jánosnak van egy másik fontos hitvallása, amely valóban megkülönböztetett helyet biztosít számára a kortárs erdélyi festészetben: magának a hitnek a megvallása, tehát a szakrális téma, amely átszövi egész életművét - írja Banner Zoltán a festőről a közeljövőben megjelenő könyvben. "Szent László városának festője mindenekelőtt az ő arcát, alakját, lelkek fölötti hatalmának a titkát kutatja az idők sötétjében (Szent László lovagkirály I. és II., Szent László vizet fakaszt, stb.), de ugyancsak sorozatszerűen idézi fel a többi magyar szent király példáját (Szent István, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Imre) és természetesen magának Krisztus királynak a dicsőségét (Rex Christus I., II., III.). /Kristófi János 75 éves. Az álomlátások festője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 19./

"1993-ban alakult meg Csíkszentimrén a Szent Imre Társulat, mely 35 tagot tömörít. Páll Eleket, a társulat elnöke tevékenységükről elmondta, hogy megszervezték az anyaországi testvértelepüléssel /Balatonberény/ a csereüdültetési kapcsolatot. Tavaly Balatonberény látta vendégül a falu kisiskolásait, idén a berényi kisiskolások viszonozzák a látogatást. A Pest megyei Turával szintén csereüdültetési kapcsolatban vannak. Tavaly a csíkszentimreiek mindkét települést egy-egy millenniumi kereszttel ajándékozták meg. - A helyi Szent Imre Társulat tervezi egy falumonográfia, valamint egy kis újság kiadásához szükséges költségek megpályázását. Ugyancsak ők megterveztették a falu címerét is. Remélik, hogy a tervet mihamarabb jóváhagyják, s a címert kifüggeszthetik a polgármesteri hivatalban is. /Fenyő és folyó a címerpajzson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./"

"A marosvásárhelyi Szent Imre ferences templomban, szeptember 2-án szentmise keretében négy ferences szerzetes teszi le fogadalomesküjét a Szent Istvánról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány szolgálatára. /Szerzetesi fogadalom. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./"

"Idén első alkalommal, nov. 4-5-én szervez falunapokat Gelence polgármesteri hivatala. Nov. 4-én, vasárnap a helyi zenekar muzsikál, majd nagymisét tartanak a Szent Imre római katolikus templomban. Délben Szakács Tibor polgármester köszönti a résztvevőket. A művelődési otthonban kép-, könyv- és éremkiállítás nyílik, fellép a helyi népzenekar és táncegyüttes. Lesz még furulyakoncert, bál több sportrendezvény, találkoznak a faluból elszármazott értelmiségiek, fellép a gelencei táncegyüttes is. /F. R.: Falunapok Gelencén. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./"

"A magyar Ifjúsági és Sportminisztérium az Európai Ifjúsági Napon, nov. 8-án kitüntetési ünnepséget rendezett Budapesten. Deutsch Tamás miniszter hat díjat és kilenc miniszteri elismerő oklevelet adott át olyan közéleti személyiségeknek és szervezeteknek, amelyek a magyar ifjúság jogaiért és helyzetének jobbításáért tevékenykednek. A kitüntetettek között határon túli magyarok is voltak. Szent Imre-díjjal tüntették ki Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatót. Kallós Zoltán az utóbbi években több kitüntetésben részesült, többek között Életfa-díjat kapott 1990-ben, Magyar Művészetért-díjat 1993-ban, Kossuth-díjat 1996-ban. Kilencen kaptak Miniszteri Elismerő Oklevelet, közülük kettő határon túli: Böjte Csaba ferences szerzetes Erdélyből és Maráczi László Délvidékről. Böjte Csaba ferences szerzetes a Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Elemi Magániskola, a Szent Ferenc Alapítvány, a dévai Szórványkollégium és Gyermekotthon létrehozásáért, a gyerekek és a fiatalok megmentése érdekében végzett áldozatos munkájának elismeréseként kapta az oklevelet. Maráczi László a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFO) alapító tagja, majd ügyvezetője, a Metszéspont Iroda Tanács vajdasági tagja, a Vajdasági Ifjúsági Tanács alapítója és koordinátora, a VIT által létrehozott Ifjúsági Központ megbízott igazgatója. /(Guther M. Ilona): Magyar kitüntetések az ifjúságért tevékenykedőknek. Kallós Zoltán Szent Imre-díjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

Nyolcvan év után megszólalhatott Csíkmadéfalván a nagyharang a település templomában. Mostanáig csak a 150 kg-os és a Sopronban öntött 430 kg-os harang működött. Végre elkészülhetett a Székelyudvarhelyen öntött nagyharang is. A 629 kilós és Szent Imre herceg, a magyar ifjúság védőszentjének oltalmába ajánlott nagyharangot ünnepi szentmise keretében Tamás József segédpüspök áldotta és szentelte meg. /Új harang a magyar ifjúság védőszentjének oltalmában. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 28./

Máj. 29-én Marosvásárhelyen, a Szent Imre-templomban ünnepélyes koncelebrációs szentmisén emlékeztek meg a diktatúra parancsára 30 éve lebontott főtéri ferences rendházról, az elűzött ferences közösségről, és a Szent Imre-templom felszentelésének 30. évfordulójáról. A templomban kiállítás nyílt régi felvételekből, ott látható Páter Bodosi A. Marián O.F.M. házfőnök portréja, aki derekasan küzdött a kommunista diktatúra helyi komisszárjaival. A ferencesek vásárhelyi rendházának kálváriájáról Páter Bakó Béla Pál O.F.M. atya, házfőnök beszélt. 1951-ben a kommunista hatalom önkényesen megfosztotta a rendet javaitól, a vásárhelyi rendházat elvették, a közösséget kényszerlakhelyre hurcolták. A rendházat lebontották. Ma csak a torony emlékeztet arra, hogy ott egykor templom és kolostor állt, erős ferences közösséggel. A Szent Imre-templomot 30 éve, 1972. máj. 29-én szentelte fel Márton Áron püspök. Az Erdélyi Ferences (Szent István) Rendtartomány főnöke, Páter Leó provinciális atya figyelmeztetett: a szerzetesek küldetése a modern korban is roppant fontos, elég, csak a szociális gondoskodásukra, pasztorációs és oktatási munkájukra gondolni. A ferencesek vállalták a küzdelmet, a hosszú börtönéveket, a megaláztatást, nemegyszer a mártírsorsot. /Lokodi Imre: A ferences rendtartomány vásárhelyi ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

"Erdély egyetlen iskolája viseli az államalapító magyar királynak, Szent Istvánnak a nevét. Székelyszentistván Csokfalvával és Atosfalvával képezi Hármasfalut. Az iskolaavatás nem felhőtlen körülmények között történt. Aug. 16-án Muszka József igazgató köszöntötte a vendégeket, közöttük dr. Kelemen Atillát, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét, Borbély László képviselőt, Burkhardt Árpád alprefektust és dr. Kötő Józsefet, az EMKE országos elnökét. Dr. Kelemen Atilla kiemelte: vannak gáncsoskodók, akik gondoskodnak róla, hogy ez az iskolaavató "magyar ügy" legyen. A prefektusi hivatal "nem hagyta jóvá" a névadást. - Kívánom, hogy még legalább ezer évig legyen magyar diákja ennek az iskolának! - zárta beszédét a szónok. Borbély László erélyesen visszautasította Victor Ciorbea volt parasztpárti miniszterelnök kijelentését, amely szerint az RMDSZ idejétmúlt képződmény volna, jobb, ha betagolódik a román pártokba stb. Az a tény, hogy 500 településen van magyar helységnévtábla is, hogy 5.500 magyar érettségiző volt az idén, hogy 4.700 hely van a magán- és állami egyetemeken a magyarul tanuló hallgatók részére, azt bizonyítja, hogy az RMDSZ egyáltalán nem "idejét múlta képződmény". Dr. Kötő József a Felső-Küküllő menti művészek tárlatának kapcsán jelentette ki: ezek a képzőművészek erdélyi lélekkel és európai szemmel élnek és alkotnak. Az iskola tanulói ünnepi műsort mutattak be, ennek alapját a nagy király Intelmei képezték Imre fiához. Aug. 17-én lovas legények és a helybeliek népes gyülekezete fogadta Csokfalva "határában" az érkező egyházi és világi vezetőket, személyiségeket, dr. Jakubinyi Györgyöt, Erdély római katolikus érsekét, Török Elek unitárius lelkészt, Ötvös József református lelkészt, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Szabó Károly szenátort, Borbély László képviselőt, Burkhardt Árpád alprefektust, Szabó Vilmost, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, az erdélyi és az anyaországi művelődési élet több ismert személyiségét. A Szent Imre tér és a Szent Imre park közepén áll Simorka Sándor alkotása, az 1031-ben meghalt Imre herceg egész alakos sárgaréz szobra. A szobrot Markó Béla a falu legidősebb lakosával, Szoboszlai Alberttel együtt leplezte le. Az ökumenikus istentiszteleten ünnepi szentbeszédet mondott dr. Jakubinyi György érsek, Török Elek unitárius esperes, Ötvös József marosvásárhelyi lelkész, püspök-helyettes, Kiss Dénes helybeli lelkész. Markó Béla szövetségi elnök ünnepi beszédében kiemelte: István király nemcsak egyházi, hanem világi értelemben is szent. Szent az, amit érettünk tett, hiszen ha országépítő munkája nem sikerül, mi sem volnánk. Tőle kapta a magyar nemzet ezer évét. A Szent István-i munka soha nem fejeződik be. Szabó Vilmos államtitkár tolmácsolta a m kormány elismerését a hármasfalusi közösség kilenc éve folyó következetes munkájáért, amellyel Szent István emlékezetét, kultuszát ápolják. A továbbiakban a magyar koronáról beszélt, amely több más mellett annak is a jelképe, hogy sosem mondunk le a korszerű jövőről. Aranyabroncsával láthatatlanul is összefog bennünket. Istentisztelet után a templomkertben, az 1998-ban felállított Szent István szobránál a hármasfalusiak nevében Somai József beszélt. A Sántha Csaba alkotta szobor talapzatához az emlékezés és tiszteletadás koszorúit helyezték el. /Bölöni Domokos: "Eljött immár Szent Istvánnak tisztelendő ünnepe". = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./"

"Augusztus 20. alkalmából Szent István emlékét idéző világi és egyházi ünnepi rendezvények zajlottak Erdély-szerte. Hármasfalu község Székelyszentistván nevű településén került sor a legfőbb erdélyi Szent István-ünnepségre. Részt vett Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektus és az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az ünnepi rendezvénysorozat keretében Szent István király nevét vette fel a helybeli iskola, és a községhez tartozó Csokfalván felavatták Simorka Sándor Szent Imre-szobrát. Szabó Vilmos beszédében fontosnak nevezte a magyar nemzeti ünnepek megtartását a határon túli magyarság körében. Rámutatott: a mindenkori magyar kormánynak kötelessége, hogy bátorítsa, jelenlétével erősítse ezeket az ünnepi eseményeket. Az anyaország kormánya számára fontos, hogy ehhez támogatást adjon s érzékeltesse, hogy ebben a törekvésben együtt gondolkodik a határon túli magyar közösségekkel és támogatja azokat - hangsúlyozta. Markó Béla kifejtette: "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldön". - Csíkszentkirályon tartott ünnepségek keretében felavatták a faluból származó Andrássy-család egyik neves képviselőjének, Andrássy Gyulának a szobrát. Szoboravatás volt a Marosvásárhely környéki Sárpatak nevű faluban is. A település főterén felavatták Miholcsa József szobrász kőbe faragott Szent István-szobrát. A Temes megyei Buziásfürdőn a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány és a helyi RMDSZ által rendezett ünnepség keretében szobrot állítottak a bánsági származású Trefort Ágostonnak. Háromszéken a Kézdiszentlélek melletti Perkőn zajlott a vidék legjelentősebb Szent István-napi rendezvénye. Erdély történelmi egyházainak templomaiban mindenütt ünnepi istentiszteletek és felekezeti rendezvények keretében idézték az államalapító Szent István király emlékét. /Szent István-napi rendezvények Erdélyben. "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldünkön". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"Nov. 3-án Csíkmindszenten és Taplocán a templom búcsúját. Csíkszentimrén is nov. 3-án, vasárnap tartották meg a Szent Imre-búcsút. Csíkszentimrén szoboravatás is volt, Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa és családja adományozta szülőfalujának azt a Márton Áron-szobrot, amelyet Ercsei Ferenc szobrászművész készített. /Szent Imre-búcsú Csíkszentimrén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./"

"Dec. 5-én Budapesten a Szent Margit Gimnáziumban, majd a Szent Imre Gimnáziumban lép fel Gál Mihály gyergyóalfalvi versmondó a Bujdosó székely imája című versösszeállítással. /Gál Mihály Budapesti fellépései. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./"

"Magyarremete kilencszáz lakosából mintegy ötszázan magyarok. Magyarremete történelmi múltja mintegy ezer évre tekint vissza, hisz templomának egy része még Árpád-kori. A 17. századi összeírásokban elpusztult faluként szerepelt. Egy 1886-os népszámlálás adatai szerint ekkor a településnek 905 lakosa volt, közülük 559 magyar, 309 román. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a településnek ekkor 892 lakosa volt: 542 magyar, 350 román. Az idei népszámlálás adatai még nem ismertek, rendelkezésre áll viszont a felekezeti megoszlás: református 396, ortodox 367, baptista 137. A templom falképei átalakítási munkálatok alkalmával kerültek elő a vakolat alól: Szent István, Szent Imre és Szent László képe. Lenyűgözőek a képek, melyek több mint nyolcszáz évvel ezelőtt készültek. A magyarremetei református egyházközség és templom története című kiadvány szerint fontos forrás az 1787-ben megkezdett anyakönyvek vezetése. A temetőben van az 1944. szept. 27-én kivégzett negyvenkét magyar ártatlan áldozat közös síremléke. Gergely Károly akkor nyolcéves volt. Ma így emlékszik arra, ami akkor történt. Elmondta: az egész tragédia azért következett be, mert meglőttek egy román katonát, aki belehalt sérülésébe, azt mondták, hogy a magyarok tették. Ha mindez néhány faluval odébb, mondjuk Biharrósán történt volna, senkit nem végeztek volna ki, mert ott már csak román nemzetiségűek élnek. Egyébként a lelőtt román katonát helybeli magyarok vitték a belényesi kórházba, csak sajnos az úton a kórház felé belehalt sérüléseibe. A remetei RMDSZ ma 263 tagot számlál, mindannyian fizetik a tagsági díjat, újságolta Smeták Csaba RMDSZ-elnök. A remetei gyerekek karácsonykor kántálni járnak csillagokkal. Szilveszter éjszakáján, pontban éjfélkor egy jó erős hangú férfi felmászik a templomtoronyba, elmondja az újévköszöntő verset. A falu lakosainak nagy része vagy a templom köré gyűlve hallgatja, ez most is így van. Utána egymásnak boldog új évet kívánnak. /Dérer Ferenc: A biharrósai és a mézgedi patak partján. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 28./"

"A gelencei után Erdély második legteljesebb középkori freskótöredékei kerültek elő a Bihar megyei szalárdi református templomban. A kincsre 1991-ben, az istenháza tatarozásakor bukkantak. A falképek restaurálására múlt nyáron került sor, a legjelesebb magyarországi szakemberek segítségével. Borzási Gyula lelkipásztor és Emődi Tamás régész kis füzetben foglalták össze a műemléktemplomról és a Szalárdon levő Adorjánvárról fellelhetőket. A freskó a XV. század második feléből való. A három nagyméretű képmező csaknem teljes nagyságában megmaradt. Az egyiken a trónoló Mária látható, ölében kis Jézussal. Baljukon két szent királyunk egyike tűnik fel, István vagy László, egyik kezében országalmával, a másikban jogarral vagy bárddal, mellette Imre herceg karddal és liliommal. A Madonna-kép melletti freskó töredékesebb. Az északi fal képe Mária halálát ábrázolja. - Szalárdi János emléktáblája a külső templomfalon van. A bevehetetlenségéről híres Adorjánvár rommaradéka Szalárd múltjának része. /Balla Tünde: Középkori freskótöredékeket restauráltak Szalárdon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ "

"Magyar történelmi emlékhelyek, szoborparkok kialakítását, valamint több jeles magyar személyiség szobrának elhelyezését javasolja az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közművelődési és egyházügyi bizottsága, olvasható közleményükben, amelynek aláírója Boldizsár Zeyk Imre, a szakbizottság tagja. A javaslatok között szerepel szoborparkok létrehozása, amelyek lehetséges helyszínéül a kolozsmonostori apátsági templom környékét, a Farkas utcai Romkertet, valamint a Magyar utcai Kétágú református templom cintermét jelölték meg. Az apátsági templomhoz tervezik Szent István és Szent László király, valamint Szent Imre herceg és Budai Nagy Antal (szóba kerülhet még I. Béla és IV. Béla király is) egész alakos vagy mellszobrát. A Romkertben szeretnék elhelyezni Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király mellszobrát, azonban az első kolozsvári egyetem megalapítóját egész alakos szobor is megilletné. Ezt a tervek szerint a Farkas utcában helyeznék el, az Erdélyi Iskola képviselőinek szoborcsoportjával szemben. Szintén a Romkertbe szánnák Bocskai István, I. Rákóczi György, Apáczai Csere János, Kriza János, Kelemen Lajos és Kós Károly mellszobrát. A Kétágú templom cintermébe szintén szoborparkot terveznek, a magyar mártírok és az 1956-os áldozatok emlékére. Külön szoborjavaslatokkal is előáll a bizottság. Petőfi Sándor szobrát a volt Petőfi utcában, a Biasini szálló előtti kis parkba szeretnék elhelyezni. A Szent Mihály-templom vonzáskörzetébe képzelték el Márton Áron püspök szobrát, míg a Bocskai téri Nemzeti Színház elé Kótsi Patkó János, illetve Janovics Jenő mását tervezik. Tervbe vették ugyanakkor a Babes-Bolyai Tudományegyetem központi épületének udvarán található szoborpark kiegészítését az erdélyi magyar tudományos élet szellemi nagyságaival. Ott lenne a helye Brassai Sámuel polihisztornak, Szádeczky-Kardoss Gyulának, Románia első világháború utáni főgeológusának, valamint Kristóf György irodalomtudósnak. A bizottság szorgalmazza Bocskai István szülőházának külső emléktáblával való megjelölését, valamint a román nyelvű emléktáblák szövege valóságtartalmának alapos felülvizsgálatát. /Magyar történelmi emlékhelyeket! Szobrokat tervez az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./"

"A Maroshévízzel szomszédos Galócás kb. 3000 fős lakossága vegyes nemzetiségű és vallású. A római katolikus közösség itt kisebbségben van. Nagy eseményre készülnek, aug. 15-én templomszentelés lesz. A templom alig három év alatt készült el a hívek áldozatkészségének és a lelkes Salamon József plébános fáradhatatlan munkájának köszönhetően. Támogatást kaptak egy németországi plébániától, az Illyés Közalapítványtól és a román Kultuszminisztériumtól is.A templom a Magyarok Nagyasszonya nevet fogja viselni, a templomban középen a Magyarok Nagyasszonya festmény áll, körülvéve a közösség példaképeivel: Szent István király, Szent Imre herceg, Szent László, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Margit, Boldog Özséb, Szent Pongrácz István, Boldog Apor Vilmos, Boldog Batthyány-Strattman László, Isten szolgája Márton Áron püspök és Petrás Incze János szerzetes. A festményeket a plébános elképzelése szerint Baróti Ádám szászrégeni művész készítette el. Az előző napon, aug. 14-én emlékműavatás is lesz. Az elmúlt rendszer két áldozatának tiszteletére állítanak emlékművet a galócásiak: Ábrahám Árpád volt gyergyóhodosi és galócási plébánosnak, akit 1958-ban a Szoboszlay-per vádlottjaként végeztek ki a zsilávai börtönben, és Lőrinc János Rajmond galócási ifjúnak, aki katonai szolgálata alatt az 1989-es események áldozata lett. /Portik M. Erika: Templomszentelés Galócáson. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./"

"Tizenhárom éven át működött Marosvásárhelyen Bakó Béla, alias Pál atya, aki most csomagol. Miután Marosvásárhely főterén lebontották a Ferenc-rend templomát, a város egyik szegénynegyedébe szorultak ki, amelyet régebben Ady- negyednek mondottak, ma Rovinari negyednek neveznek. Az utolsó számbavétel szerint 830 személy tartozott hozzájuk, a Szent Imre Plébániához; régebben második számú plébániáként emlegették, mert nem volt szabad nevet adni neki.1972-ben alakult: a ferencesek idejöttek, és vállalták, hogy új plébániát hoznak létre. Bakó Béla sokat tett a szegénynegyed lakóiért, emellett évek óta árvaházakból, gyermekotthonokból hozott ki kiskorúakat, és az egyházi, családias otthonokban helyezte el őket. Jelenleg már harminc gyermekről van szó, jelenleg négy épülettel rendelkeznek. A tevékeny Bakó Béla szerzetest most Csíksomlyóra rendelte a rend, szomorúan csomagol. Megpróbáltatás neki, de engedelmeskedik. Annyit megengedtek, hogy a marosvásárhelyi rendház mellett működő Szent Erzsébet Társulást Csíksomlyóról irányíthatja. A szegénykonyha 1994-től, a gyermekotthon 1998-tól működik. /Máthé Éva: Csíksomlyóra rendelték a Ferenc-rendi szerzetest. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

"Kevés faluhelyen található egyházi építményt ér az a ,,tisztesség", hogy könyvespolcnyi irodalom szülessék róla. Háromszéken ezt elsősorban a gelencei, Szent Imréről elnevezett Árpád-korból való műemlék templomról mondható el. Megmaradt és nagyrészt feltárt falfestményei, freskói okán is joggal védett műemlék, egy UNESCO-listán szereplő monumentum. A sort lehet folytatni: Zabola vártemploma, a sepsiszentgyörgyi és illyefalvi templomerődök, a kilyéni unitárius templom, a bibarcfalvi Szent László-freskókat őrző református templom, a lemhényi-kézdialmási reneszánsz-barokk egyházi épületegyüttes, a berecki, kézdipolyáni, torjai, futásfalvi római katolikus, a sepsiszentkirályi, kézdivásárhelyi, kovásznai, lisznyói és még annyi más helység templomai kívánkoznak a lajstromra. Kézdiszentlélek két csodálatos architekturális öröksége: a Szent Lélek-plébániatemplom és a Perkőn álló Szent István-kápolna, melynél Felső-Háromszék katolikusai évente megtartják első, szent királyunk tiszteletére és emlékezetére figyelmeztető búcsújukat, mely lassan-lassan a csíksomlyói híres Mária-búcsú méltó társa lesz.E két építményről monografikus igényű könyv először most jelent meg /Kovács András, Tüdős S. Kinga: Kézdiszentlélek templomai, Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely, 2003./ A tanulmányok tisztázzák a műemlék épületek keletkezési idejét, körülményeit, rávilágítanak építészeti, művészettörténeti értékeikre. /Magyari Lajos: Templomok a múló időben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./"

"Egy hónap van hátra a csíkszeredai Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom mellett épített új templom felszenteléséig. Készül a templom körüli kőfal, amely egységes egészbe foglalja a régi templommal az új építményt. Az alagsori közösségi termek egyikében Márton Árpád festőművész készíti a falfestményeket. Elmondása szerint a környékre jellemző hármasoltárok ihlették kompozíciója kialakításában. A bal oldali falon az első magyar szent családot: Szent István királyt, Boldog Gizellát és Szent Imre herceget megörökítő kompozíció, a jobb oldalon pedig Márton Áron boldog emlékű püspök arcképe zárja közre a boldoggá avatott Rupert Mayer jezsuita atya életének egyik mozzanatát megörökítő munkát: az első világháború egyik ütközetében felsegíti a sebesült székely honvédet, megnyugtatva: Ne félj, fiam, ha lőnek, előbb engem érnek a golyók. /Október 18-án szentelik fel az új templomot. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./"

"Sikeres volt Budapesten a Sapientia Hungariae Alapítvány és a Merjünk Nagyok Lenni Polgári Egyesület jótékonysági estje az Erdélyi Magyar Tudományegyetem javára. A budai Szent Imre Gimnázium dísztermében teltházas rendezvény keretében népszerűsíthették az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügyét a magyarországi közvélemény előtt. Az est bevételét - 1 M Ft körüli összeg - az Erdélyi Magyar Tudományegyetem céljainak megvalósítására fordítják. /Teltházas jótékonysági est a Sapientia - EMTE javára. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"Gelencén a falu bejáratához felállított impozáns székely kapu után e hónap végén egy kisebb méretű, dupla faragású díszkapu kerül a Bodor György Művelődési Otthon elé, a harmadikat halottak napjára a temető bejáratához állítják fel. A székely kapukat a Both testvérek faragták.A november 5-i búcsúra a Szent Imre-templom előtti járdát felújítják. A falu búcsúján jelen lesz Balatongyörök testvérfalu, a Békés megyei Nagybánhegyes küldöttsége és egy németországi település delegációját is várják. Utóbbi kettő partnerkapcsolatot szeretne kiépíteni a gelencei önkormányzattal. /(Iochom): Gelencei hírhalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./"

A Csángó Népfőiskola megkezdte a magyar nyelvet tanulni akaró csángók újabb csoportja szervezését. A 12 fiatal csángó jelentkezőből egy kikérdezéses teszt alapján 7 maradt, így még maradt hely a csoportban. Tanárok is jelentkeztek. A helyszín: Budai Cisztercita Szent Imre Gimnázium, 1114 Budapest, Villányi út 27. /(Bogdán Tibor, Csángó Koordinációs Iroda): Csángók oktatása Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Az Európai Parlament Információs Hivatala adta ki az Európa ma és holnap című nagy alakú, igényes kivitelű brosúrát – olvasható a www.dominium.hu elektronikus portál március 20-i kiadásában Kenéz Endre Zoltán A hazaárulás minősített esete című jegyzete. Az Európa ma és holnap Magyarországra vonatkozó részének szerzője a magyarság ellensége lehet.  A füzet több nyelven 28 mai és jövendő EU-tagország bemutatkozását tartalmazza. Az egyes országok maguk állították össze a szöveg- és képanyagot, az előszóban a kiadó a szövegek tartalmáért nem is vállal felelősséget.  A bemutatkozásnál a többség reális történelmi és kulturális tényanyaggal szolgál. Néhány, az Európai Unióba igyekvő ország nemzeti legendáit is a képbe illeszti. Magyarország 1990-ig terjedő 14 megemlítendő történelmi eseményt idézett, a románok ugyanerre az időszakra 34-et. Magyarország ismertetésében a szerző 1000 előtt nem talál semmi említésre méltót. Nem volt honfoglalás, 1000 előtt nem volt magyar történelem, sőt a Kárpát-medencében sem történt semmi 896 és 1000 között, az Árpád-házi uralkodók nem léteztek, 1000-ben jött Szent István és megalapította a keresztény államot.  Ezzel szemben a szlovákok és a románok ősi európai kultúrnemzetként mutatkoznak be.  Szlovákia az egzakt módon soha nem azonosított Nagy-Morva Birodalommal kezdett, majd Bratislava első nyomaként említette Árpád csatájának (szintén nem azonosított) helyszínét.   Románia továbbment: Kr. e. VI. sz.: a románok őseinek, a dákoknak első említése Homérosz és a nagy antik mesélők által. Kr. e. I. sz.: a rómaiak elfoglalják Dacia területét. A romanizálási folyamat kezdete. A románok tudomást sem vesznek arról, hogy Constantin Daicoviciu, a dákoromán folytonosság elméletének atyja 1973-ban, halála előtt maga ismerte el kutatásai hazug voltát.    A magyar történelemre visszatérve: nem volt korszakalkotó politika- és jogtörténeti dokumentum az Aranybulla, nem volt tatárjárás, nem volt Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Margit, Szent Kinga, Szent Erzsébet. Nem említik 1456-ot, holott az egész világban harangoznak a nándorfehérvári diadallal végződő keresztes hadjárat emlékére. Mátyás humanista birodalma említésre sem méltó.  Hol marad a sok évszázados, a magyarságot őrlő keresztyénség-pajzsa küzdelem?   Mohácsot a szlovákok említik csak a saját történelmi eseménysorukban. Nem jelenik meg továbbá a vallásszabadságot világelsőként deklaráló tordai országgyűlés sem (1568). Nem szerepel az összefoglalóban a török kiűzetése (1686, Buda, 1697, Zenta), Thököly, II. Rákóczi Ferenc sem, hiányzik a magyar reformkor, az 1848/49-es szabadságharcról sincs egy árva szó sem. A románok viszont saját forradalmukként szerepeltették. /Sylvester Lajos: A hazaárulás minősített esete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

A Fehér-Körös vidékére utaztak a dévai helytörténeti kör tagjai. Jelenlegi román népessége ellenére a Mócföld történelme gazdag magyar vonatkozású eseményekben. A török időkben a Kőrösbánya felé vezető út kötötte össze Erdélyt Nagyváraddal. 1849-ben erre menekültek a piski csata sebesültjei, amikor a helyiek rájuk támadtak. Pusztafalu fogadója Mártonffy József római katolikus püspök és Barcsay Ábrahám költő emlékét őrzi. Brád, az Érchegység központja sokáig a tragikus sorsú Brády család székhelye volt. A család már 1784-ben, Horea felkelése idején is sokat szenvedett, a drámai fordulat mégis 1848. október 25-én történt. Ekkor a Kőrösbányára menekült nemesi család 19 tagját azzal hitegetve, hogy hazaszállítják, fegyvereiktől megfosztották s iszonyú kegyetlenséggel lemészárolták. Brádot szinte elhamvasztotta Horea felkelő serege. Kristyortól a Fehér-Körös völgyén le Arad megyéig minden magyar birtokot felperzseltek, s minden kézügybe került magyart felkoncoltak. A római katolikus és a református templom azonban megmenekült. Kőrösbánya határában, az út baloldalán két kőkereszt. Az egyik felújított, amelyre egy emléktáblát helyeztek az állítólagos renoválók nevével. Tulajdonképpen a legyilkolt Brády család valamikori sírját jelzi. Kőrösbányán van a XIV. században épült ferences templom és zárdaépület, valamint az új tetőzetű, XIX. században épült református templom. Kőrösbányán, Zaránd megye egykori székhelyén ma már alig vannak magyarok. Kristyort még Zsigmond király adományozta 1404-ben a Kristyori család ősének tartott Boaknak és fiának, Boalyának, albán eredetű vajdának. A templomot a római katolikus püspökség építtette a XIV. században a hegyvidék görögkeleti jobbágyai számára. A falfestményén Szent István király, Szent László király, illetve Szent Imre herceg láthatók. A Kristyori család által emeltetett református templom romos állapotban van. Harangját Dévára szállították. /Schreiber István/CH. A.: Helytörténeti túra a Fehér-Körös völgyében. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./