"Virgil Magureanu tévényilatkozata, amelyben C. V. Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökét és a köré csoportosult volt titkosrendőröket, illetve hajdani Securitate-tiszteket a demokrácia veszélyeztetésével vádolta, további éles állásfoglalásokat váltott ki. A televíziónak adott válasznyilatkozatában C. V. Tudor egyrészt tagadott mindent, másrészt megismételte a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetőjére vonatkozó vádjait. Tudor az SRI igazgatóját bolondnak, semmirekellőnek, kalandornak és "magyar kocsisnak" nevezve, s Magureanut eredeti családnevén említve kijelentette: "Asztalos megbolondult és nem a SRI élén, hanem a természettudományi múzeumban a helye". Másrészt Romania Mare című lapjának hasábjain C. V. Tudor bejelentette, hogy aláírásgyűjtést hirdet Ion Iliescu államfő bojkottálása és "törvényen kívül helyezése érdekében". Felsorakozott C. V. Tudor mellett Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke is, aki kijelentette: javasolni fogja Iliescu elnöknek Virgil Magureanu leváltását a SRI éléről, s amennyiben erre nem kerül sor, aláírásgyűjtési kampányt indítanak - Magureanu leváltása érdekében. Az Adevarul "Funar delirál" cím alatt idézte a kolozsvári polgármestert: "Magureanu figyelemelterelő diverzióhoz folyamodott annak érdekében, hogy fedezze az RMDSZ akcióit, amelyeknek célja Erdély Magyarországhoz csatolása. Magureanu a Max van der Stoelnak nevezett kísértet ügynöke". /C. V. Tudor és Funar éles hangú kirohanása Iliescu és Magureanu ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"

"Ion Iliescu államfő megbeszélést folytatott Max van der Stoellal, az EBESZ kisebbségi főbiztosával, aki kétnapos vidéki útjáról érkezett vissza Bukarestbe. A főbiztos a sajtót elkerülve távozott a megbeszélésről. Traian Chebeleu elnöki szóvivő a találkozó után elmondta, hogy a főbiztos a parlament által elfogadott és az RMDSZ által "az ismert módon" bírált oktatási törvény alkalmazásáról kívánt tájékozódni romániai megbeszélésein. Max van der Stoel nem nyilvánított véleményt a tapasztaltakról, véleményét az EBESZ elé terjesztendő jelentésében fogalmazza majd meg. - Mina László brassói RMDSZ-elnök többek között azt említette meg, hogy a tanfelügyelőségen hat magyarból csak egy maradt főállásban. /Jóakarattal meg lehet oldani. Befejezte látogatását az EBESZ kisebbségi főbiztosa. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./ Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosa megerősítette szeptemberi nyilatkozatát, miszerint a román parlament által elfogadott oktatási törvény "önmagában nem sérti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvén folyó oktatással kapcsolatos jogok nemzetközi normáit". A főbiztos szerint sok függ a törvény végrehajtására meghozandó intézkedésektől. A főbiztos elképzelhetőnek tartja, hogy néhány éven belül újból megvizsgálja a kérdést és néhány újabb javaslatot tesz az általa a lehetséges javításokra vonatkozóan tett kezdeményezéseken túl, de érzése szerint a törvény megfelel a nemzetközi szabványoknak. Teodor Melescanu külügyminiszter kijelentette: hatodik alkalommal találkozott Max van der Stoellal. Örömmel nyugtázta, hogy a főbiztos megerősítette a kormány véleményét, miszerint "a törvény megfelel a legmagasabb szintű nemzetközi normáknak". /Max van der Stoël és Melescanu az oktatási törvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./"

"Ion Iliescu államfő elemezni fogja az RMDSZ székelyudvarhelyi határozatait, támogatva azt, ami pozitív és visszautasítva mindazt, ami az ország föderalizálására vezetne - jelentette be sajtóértekezletén Traian Chebeleu, az államfő szóvivője. Chebeleu üdvözölte az RMDSZ döntését, hogy elhatárolja magát Katona Ádám "rasszista és militarista" nézeteitől. /Az államfő elemezni fogja az SZKT határozatait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

Románia külpolitikai prioritásai 1996-ban az euroatlanti integrációra és az Ukrajnával tervezett alapszerződés megkötésére vonatkoznak, fejtette ki Melescanu külügyminiszter. Magyarország elfogadja Iliescu elnök történelmi megbékélésre vonatkozó kezdeményezését, de a Magyarországról érkezett javaslatok maximalisták, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

Iliescu aláírását viselő elnöki rendelettel Kovászna megyében hét megyei törvényszéki bírót erősítettek meg hivatalában. A megye lakosságának háromnegyede magyar, ennek ellenére a hét bíróból csak egyetlen magyar van. Ez a példás egyenjogúság, amelyet emlegetnek román vezető politikusok. Kevés a magyar jogász, mondják. Jelenleg 11 929-en tanulnak jogot Romániában, közülük 98 magyar nemzetiségű, vagyis 8 ezrelék. Ezt az adatot Liviu Maior oktatási miniszter adta meg, Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor kérésére. /Új Magyarország, jan. 23./

Gheorghe Funar polgármester levelet intézett Ion Iliescu államfőhöz, s ebben kérte, hogy az elnök küldje meg valamennyi román parlamenti pártnak a magyar fél válaszát és ellenjavaslatait a román-magyar történelmi megbékélésre vonatkozólag átadott román javaslatokra, továbbá azt kérte, hogy az alapszerződésről szóló tárgyalások előtt szervezzen újabb találkozót a parlamenti pártokkal. /Funar előzetes párttalálkozót sürget alapszerződés-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

"Az Erdélyi Naplóban Sorbán Attila készített interjút Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. - A kisebbségi kérdést nem lehet megkerülni: ha ezt az alaptételt a magyar politika mint aranyszabályt fogadná el, akkor az egész román-magyar viszony új megvilágításba és az eddigieknél helyesebb összefüggésbe kerülne. Úgy hiszem, a kiindulásnál van a hiba - hangsúlyozta Tőkés László. A püspök jellegzetesnek nevezte Kovács László külügyminiszternek a román tanügyi, illetve a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos álláspontját. Ezt abban foglalta össze: hiú ábránd lenne feltételezni, hogy az illető kormányok lemondanak róluk, inkább arra kell törekedni, hogy alkalmazásuk minél kisebb mértékben érintse az ott élő kisebbségeket. Tőkés László kifejtette: "Ha a magyar külpolitika eleve nem tart lehetségesnek egy politikai célt, s arról önként lemond, akkor nyilvánvaló, hogy azt a célt soha nem fogja elérni. Ezért szinte károsabbnak tartom a magyar külpolitika ezen álláspontját, mint a szlovák vagy a román politika öntörvényű magatartását... Joggal várhatnánk el, hogy a magyar kormánynak a román és a szlovák politikai célokat meghaladó célkitűzései legyenek. Ilyen formában a magyar külpolitika az elbizonytalanodás és a belső meghasonulás irányába mutat... A magyar kormány elfogadja a románok, illetve a szlovákok diktálta minimális mozgásteret. Márpedig ezeket a kereteket a magyar kormánynak tágítania kellene, s erkölcsi kötelessége nem alább engedni, mint amennyire azt a határon túli magyar népközösségek érdekei és politikai célkitűzései megfogalmazzák". Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a Határon Túli Magyarok Hivatala jelenleg "sokkal szélesebb körű befolyást gyakorol a romániai magyarság életére, mint az Antall-kormány idején". "Mi jó néven vesszük, sőt elvárjuk a HTMH jelenlétét, vagy a magyar kormány érdeklődését ügyeink iránt. Azt azonban nem fogadhatjuk el, hogy adott esetekben erőteljesen meg akarják szabni politizálásunkat, s hogy előnyben részesítsenek egyes RMDSZ-en belüli politikai felfogásokat más nézetekkel szemben. Állítom, az Entz Géza által vezetett HTMH kevésbé avatkozott bele az RMDSZ politizálásába, mint a mostani" jelentette ki Tőkés László. Emlékeztetett: a tavaly december 18-án a HTMH-ban a Kisebbségi Nap alkalmából rendezett találkozó "a régi típusú kioktató gyűlések" módján zajlott le. "Kisebbségi önérzetünkben sértett az a fogadtatás, amelyben ott részünk volt." Az RMDSZ-politikus azonban "elemi félreértésnek" tulajdonította, hogy Lábody Lászlóval, a HTMH elnökével Nagyváradon az előre tervbe vett találkozó elmaradt, ezt azóta tisztázták mondotta. - Iliescu elnök a román politika kényszerhelyzetéből, amely az alapszerződés kudarca nyomán alakult ki, elterelő hadművelettel akarta kivágni magát, így értékelte megbékélési indítványát Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, hozzátéve, hogy ezt a nyitási lehetőséget nem használta ki a magyar politika, legkevésbé Göncz Árpád elnök, aki nem is válaszolt a püspök 1995. okt. 31-én kelt első levelére, majd a későbbiekre udvarias, baráti szavakat küldött válasz gyanánt. Tőkés László javaslata bevonta a romániai magyar nemzeti közösséget is az egyezség körébe. A Katona Ádám üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy "Katona Ádám nemzetféltésével mindenki egyetért, még azok is, akik keményen bírálják megnyilatkozásait... Amitől azonban nekünk igazán tartanunk kell, az nem az úgynevezett vegyes házasság, hanem a háromnegyed évszázad óta tartó mesterséges asszimilációs politika." Az RMDSZ-en belüli hatalmi harcokra utaló kérdésre válaszolva kifejtette: "Olyan mozgásteret kell biztosítani a romániai magyarságon belüli pluralizmusnak, hogy az egyazon szervezet keretén belül nyilvánulhasson meg". A püspök véleménye szerint nem fenyeget belső szakadás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 24./ "

"Iliescu elnök az RMDSZ SZKT székelyudvarhelyi tanácskozásainak dokumentumait, az autonómiatörekvést "szeparatista, autonómiapárti, az ország etnikai alapú szétforgácsolására irányuló" tervként értékelte. Iliescu felhívta az RMDSZ vezetőinek figyelmét, hogy alkotmányellenes céljaik következményeiért a felelősség őket terheli. /Magyar Hírlap, jan. 26./"

Elfogadhatatlanok az autonomista és szeparatista, az etnikai alapon történő területi szétaprózásra irányuló tervek - jelentette ki jan. 24-én Ion Iliescu államfő. Az RMDSZ a személyi elvű autonómiára vonatkozó tervezetet vitatott meg, és szakértői bizottság elé utalta további kidolgozásra. A jogállam és a társadalmi élet demokratikus megszervezése, mondta Iliescu, garantálják a kisebbségek számára annak természetes feltételeit, hogy megőrizzék és kifejezzék etnikai identitásukat. /Elfogadhatatlan az etnikai autonómia. Iliescu államfő ünnepi beszéde. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

"Traian Chebeleu nagykövet, Iliescu elnök szóvivője jan. 25-i sajtóértekezletén közölte: Iliescu megkapta Tőkés László levelét, de nem biztos, hogy válaszol rá, Tőkés Lászlónak ugyanis "nincs hitele". Élesen elutasította azt a gondolatot, hogy a megbékélés középpontjában a román nemzet és a romániai magyar kisebbség közötti megegyezésnek kell állnia. A megbékélés az államokra tartozik, hangsúlyozta a szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27-28./"

Jan. 29-én Iliescu elnök fogadta a román parlamenti pártok vezetőit, hogy megvitassa velük a parlament tavaszi ülésszakával, a privatizációval és Románia nemzetközi prioritásaival kapcsolatos elképzeléseit. A Nagy-Románia Párt és a Nemzeti Liberális Párt-Demokrata Konvenció képviselőit nem hívták meg a találkozóra. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy miközben nyilatkozatok szintjén teljes az egyetértés az európai integrációt illetően, a törvények európai jogrendhez való igazítását a kormány elmulasztja, majd emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ többször állást foglalt az európai stílusú választási kampány mellett, elítélve a nacionalista retorika felerősödését. Ennek ellenére az államelnöki hivatal újabb igazságtalan támadást indított az RMDSZ ellen, mindez nem szolgálja a megbékélés ügyét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 30., 707. sz., Magyar Nemzet, jan. 30./

"A kormány vezető pártja, az RTDP kemény hangú közleményben ítélte el a koalíciós partner, a Gheorghe Funar vezette RNEP magatartását, és szóvivője útján értésre adta: nincs kizárva egy olyan kormányalakítás, amelyben az utóbbihoz tartozó miniszterek elvesztik tárcáikat. Az RTDP reagálását egyrészt Gheorghe Funar Iliescuhoz intézett levele, másrészt a kormányban részt vevő RNEP-miniszterek magatartása váltotta ki. A mostani RTDP-közlemény "nem óhajtja kommentálni" a Funar által Iliescu elnökhöz intézett kérést, hogy folyamatosan tájékoztassák a Magyarországgal kötendő szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokról és ily módon maga is részt vegyen a szerződés megszövegezésében, de hangsúlyozza, hogy Funar kompetenciája az ügyben "csekély" - viszont "nyilvánvaló, hogy ily módon meg akarja szerezni az ellenőrzést még egy minisztérium fölött". A közlemény szerint "Valójában az RNEP a félelem stratégiáját alkalmazza, hogy megpróbáljon a nemzet megmentőjeként fellépni és ily módon szerezzen olyan legitimitást, amelyet másképp nem tud elérni. Azzal a kísérlettel, hogy feszültséget keltsen Erdélyben, és hogy az RMDSZ-szel kötött titkos szövetséggel vádolja az RTDP-t, az RNEP választási tőkére kíván szert tenni: ez Funar úr harcias kirohanásainak magyarázata." /Feszültség a kormánypártok között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31/"

"A vezető kormánypártról, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjáról /más fordításban: Szociális Demokrácia Romániai Pártja/ adott áttekintést Vajnovszki Kázmér. Az RTDP politikusai a pártszakadásig a Nemzeti Megmentési Front tagjai voltak. 1992. ápr. 29-én vették fel a Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja nevet az Iliescuhoz hű politikusok, miután a Nemzeti Megmentési Front országos konvencióján a Petre Roman volt miniszterelnök által vezetett szárny került ki győztesen. A Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja nevet 1993. aug. 25-én változtatták a jelenlegi Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjára. A kormánypárt az 1992-es választásokon hárommillió szavazattal 117 képviselőt és 49 szenátort juttatott a parlamentbe, ezzel megszerezte a többséget. Ez a párt sorra bekebelezte az apróbb, politikáját követő pártokat: 1992 augusztusában a Nemzeti és Demokratikus Újjáépítési Mozgalmat és a Romániai Demokratikus Frontot, 1993 júniusában a Republikánus Pártot, júliusban a Román Demokratikus Szocialista Pártot, 1994 decemberében a Társadalmi Szolidaritás Konvencióját. A párt taglétszáma közel kétszázezer fő, nagy tagtoborzási kampányt indítottak, hogy minden településen legyen tagszervezetük. A párt önmagát balközép irányultságú szociáldemokrata pártként határozta meg. A kormánypárt alelnöke, Ioan Solcanu így rögzítette az RMDSZ-szel szembeni álláspontot: "Az RMDSZ-szel szemben továbbra is hajthatatlan magatartást kell tanúsítanunk, vissza kell vernünk az etnikai alakulat nemzetellenes és románellenes tételeit, vezetőinek politikai zsarolását azzal, hogy Romániát rágalmazzák a nemzetközi szervezeteknél." "Jellemző, hogy sok magyar etnikumú személy visszautasítja az RMDSZ radikalizmusát, ahogyan nyilvánosan megteszi a Magyar Szabaddemokrata Párt." hangoztatja a kormánypárt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./"

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök bejelentette, hogy Adrian Turicu távközlési miniszter felmentését kéri Ion Iliescu államfőtől. A miniszternek azért kellett távoznia, mert a miniszterelnök tájékoztatása nélkül nevezett ki új vezérigazgatót a RomTelecom élére. A kormánypárt, az RTDP illetékesei több olyan tárca működését bírálták, amelynek élén az RNEP által jelölt miniszterek állnak. Ezzel az RTDP jelezte, hogy ő határozza meg, mit tesznek a miniszterek, ellenkező esetben távozniok kell. Bukaresti megfigyelők nem tartják kizártnak a két párt együttműködésének felbomlását. /Veszélyben a kormánykoalíció. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Ion Iliescu elnök febr. 2-án Marosvásárhelyre látogatott, ahol fogadta Frunda György szenátort. A megbeszélés tárgya az öt éve börtönben sínylődő Cseresznyés Pál, valamint a hét emigrációba kényszerült zetelaki elítélt ügye volt. Frunda György még 1995 decemberében juttatta el az államfőhöz Cseresznyés Pál kegyelmi kérvényét. A szenátor fölvetette az RMDSZ Maros megyei székházának ügyét: a prefektus akadályozza a megoldást, mindez hátrányosan érinti az RMDSZ-t a helyhatósági választásokra való felkészülésben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2., 710. sz./

Ion Iliescu államfőt aggasztja, hogy a C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke a Romania Mare hetilapban sorozatosan közli különböző állami intézmények titkos dokumentumait, és ezzel veszélyezteti az állambiztonságot - jelentette ki febr. 1-jei sajtóértekezletén Traian Chebeleu, az államfő szóvivője, hangsúlyozva, hogy az államügyészségnek és az érintett intézményeknek meg kell tenniük a szükséges jogi lépéseket. C. V. Tudor titkos dokumentumok publikálásával próbálja lejáratni Virgil Magureanut, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját. - Traian Chebeleu elnöki szóvivő újból bírálta Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció elnökét és magát a konvenciót. Az előzmény: Constantinescu számon kérte az elnöktől, hogy C. V. Tudor az ellene, Magureanu és mások ellen elhangzott súlyos vádjai ügyében nem tett semmit. /Vádaskodások civilizált kampányban Az államfő szóvivőjének sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Ügyészségi vizsgálatot indítottak C. V. Tudor Romania Mare hetilapja ellen, mert a lap listát közölt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tulajdonában levő szigorúan titkos dokumentumokról, melyekhez tisztázatlan úton bizonyos Diaconescu tábornok közreműködésével jutott hozzá a szerkesztőség. A közlés után Iliescu elnök nyilatkozatban szólította fel a hatóságokat: az állambiztonság veszélyeztetése miatt azonnal kezdjék meg az eljárást a lap ellen. Ezzel egyidőben Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője közölte: a szervezet saját berkeiben is vizsgálatot indít, hogy kiderítse, kik a felelősek a bizalmas iratok közzétételéért. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./

"Catherine Lalumiére, az Európa Parlament képviselője, az Európa Tanács volt főtitkára Bukarestbe érkezett és febr. 5-én tárgyalt több román vezető politikussal. Kijelentette: az a tény, hogy a magyar-román alapszerződést nem írták alá, ez a román külpolitika fogyatékossága. Oliviu Gherman, a szenátus elnöke szerint viszont az ET 1201-es ajánlásában van vita, de reméli, hogy Iliescu elnök megbékélési kezdeményezése sikeres lesz. Lalumiére szerint az emberi jogok területén Románia jelentős haladást ért el. A kisebbségi és az oktatási törvénnyel kapcsolatban megállapította: "Nem mondom, hogy a magyarok kéréseit száz százalékban teljesíteni kell, de a román többségnek sem szabad hajthatatlanságot tanúsítania, tehát valahol a középúton kell megoldást találni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./"

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint Romániának még számos követelményt kell teljesíteni ahhoz, hogy szóba jöhessen NATO-tagsága. A szóvivő szerint az államelnökség nem fog válaszolni Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének Iliescu elnökhöz írt levelére. Chebeleu szerint Tőkés Lászlónak "nincs morális alapja megbékélési javaslatok előterjesztésére, miután állandóan románellenes magatartást tanúsít". /Szóba sem jöhet a NATO-tagság - Tőkés püspök pedig nem is érdekelt a megbékélésben. Chebeleu sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./"

Hans van der Broek, az Európai Unió biztosa romániai látogatása során Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, találkozott a pártok képviselőivel. Útját febr. 8-án sajtóértekezlettel zárta. Elismerően szólt arról, hogy a román törvényhozás meg akarja hozni az EU követelményeivel harmonizáló törvényeket. Politikai téren fontos a demokratikus intézmények működése, a kisebbségek jogainak és az emberi jogoknak a tiszteletben tartása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10-11./

John Shalilakashvili tábornok, amerikai vezérkari főnök romániai látogatása befejezésekor közös sajtóértekezletet tartott Cioflina tábornokkal, a román vezérkari főnökkel, miután tárgyalt Iliescu elnökkel és Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. Shalikashvili elmondta, hogy a NATO-felvételnél mindegyik országot egyéni hozzájárulás alapján fogják megítélni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10-11./

Febr. 13-án Iliescu elnök fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Markó Béla több, a romániai magyarságot érintő kérdést vetett fel, így azt, hogy a kormányhoz közel álló lapokban továbbra is gyakoriak a magyarellenes cikkeket, a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénytervezetet, amelyet a szenátusi bizottság még mindig nem vitatott meg, az egyetemi felvételi vizsgák kérdését, a börtönben levő Cseresznyés Pál és zetelaki elítéltek ügyét. Markó Béla újból javasolta a romániai magyarság és a hatalom képviselői közötti intézményes párbeszéd megindítását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 13., 717. sz./

Somogyi Ferenc magyar és Marcel Dinu román államtitkár febr. 13-án Bukarestben tárgyalt az alapszerződésről és a román-magyar megbékélési dokumentumokról. Megbeszélésükön kitűzték az esedékes kétoldalú szakértői tárgyalások időpontját. Somogyi Ferenc Melescanu külügyminiszterrel, majd Iliescu elnökkel is tárgyalt. A román államelnök megerősítette, hogy törekednek a megoldásra. Iliescu közölte, hogy előzőleg Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést. A sajtóértekezleten Somogyi Ferenc államtitkár közölte, hogy a német-francia megbékélési folyamat egyik kezdeményezésének mintájára a két ország fiataljai közötti kapcsolatot ösztönző alapítványt hoznak létre. Az államtitkár elmondta, hogy a két ország magyar, illetve román kisebbségének képviselői továbbra sem vesznek részt a tárgyalásokon, mert a román fél szerint erre nincs szükség. Ugyanakkor Somogyi Ferenc fontosnak nevezte a normális kommunikáció helyreállítását a román kormány és a magyar kisebbség képviselői között. Sorin Ducaru külügyi szóvivő azt hangsúlyozta, hogy román részről megvan a szándék, a politikai akarat és a politikai támogatás a szerződés megkötésére. /Eljutnak a konkrétumokig Somogyi Ferenc bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15., Magyar Nemzet, febr. 14./

"A magyar-román alapszerződés márciusi aláírása "kissé derűlátónak tűnhet, de nem lehetetlen", mondotta febr. 15-i sajtóértekezletén Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Chebeleu megjegyezte, hogy Iliescu elnök Markó Bélát, az RMDSZ elnökét fogadva ismét kijelentette, hogy az etnikai autonómia az alkotmánnyal összeegyeztethetetlen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17-18./ "

A román-magyar megbékéléssel és alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon tudomásunk szerint a legkomolyabb nézeteltérés a kisebbségekre vonatkozik - mondotta febr. 15-i sajtóértekezleten Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ szerint a kormánynak el kellene ismernie a kisebbségi probléma létezését és a megoldásokat bele kellene foglalnia ezekbe a dokumentumokba. Ez a szándék jelenleg nem tapasztalható. Markó Béla véletlennek nevezte, hogy Iliescu elnök közvetlenül Somogyi Ferenc magyar külügyi államtitkár előtt fogadta őt a Cotroceni-palotában, amiként nem látott az RMDSZ elnöke közvetlen összefüggést aközött sem, hogy az államfő a héten fogadta Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettest, illetve Alan Kassofot (az RMDSZ és a kormány különböző képviselői között több alkalommal Romániában és külföldön létrejött találkozók szervezéséről ismert amerikai PER-alapítvány elnökét) is. Az RMDSZ kifejtette véleményét, de a tárgyalásokon való részvételre vonatkozó kérését nem teljesítették. /Politikai szándék kérdése a megbékélés. Markó Béla sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

"A tavaly decemberben Madridban Ion Iliescu és Horn Gyula közötti találkozón említett márciusi időpont "kissé derűlátónak tűnhet, de nem lehetetlen" - mondotta sajtóértekezletén Traian Chebeleu, az államfő szóvivője. "A lényeges és a legfontosabb az, hogy a tárgyalási folyamat Somogyi Ferenc államtitkár látogatásával és az annak során kidolgozott tárgyalási menetrenddel felújult" - mutatott rá Chebeleu. Az 1201-es ajánlásnak a kisebbségek "kollektív jogaira" és önkormányzatára vonatkozó megfogalmazásait ismételten bírálta a román államelnökség. Markó Bélát, az RMDSZ elnökét fogadva az államfő ismételten kifejtette, hogy az alkotmány előírásával összeegyeztethetetlen az "etnikai alapú autonómia". /Ott folytatják, ahol abbamaradt: az 1201-es ajánlásnál Chebeleu szóvivő sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17/"

Az államtitkokra vonatkozó törvénnyel kapcsolatban nyilatkozta Niculae Cerveni, a Demokratikus Konvencióban részt vevő Liberális Párt elnöke: Minden kormánypárti törvény tartalmaz olyan részeket, amelyek alapján biztosan megállapítható, Románia rendőrállamiság felé halad. Ezt bizonyítja a rendőrök számának növekedése, az elnökségnek közvetlenül alárendelt rendőrség, több titkosszolgálati szervezet létezése. Iliescu bizonyára egy új mandátum megszervezésére törekszik. /Nemsokára rendőrállam lesz Románia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Krajovai látogatása során Ion Iliescu elnök bírálta a földtörvényt, mondván, hogy hibát követtek el, amikor a sík- és dombvidékeken erdőterületeket adtak vissza egykori tulajdonosoknak. Az elnök véleménye szerint a hegyvidéki erdőkre kellett volna szűkíteni a visszaadást. /Iliescu elnök törvényt bírál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Marosvásárhelyen az RMDSZ és a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt egyaránt ellene van Nagy Győző polgármesternek mert mindkét pártot kilakoltatták székházából éppen most, a kampányidőszak előtt. Zonda Attila, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke kifejtette, hogy nem ajánlottak fel megfelelő csereépületet. Frunda György szenátor még Iliescu elnökkel is tárgyalt a székház ügyében Nagy Győző magyarázkodott, a pártokat okolta, miért nem nézték meg hamarabb a kijelölt épületeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 21./

A bukaresti Ziua febr. 23-i száma szerint Iliescu elnök fontolgatja Vacaroiu miniszterelnök leváltását, hogy javítsa a kormány vezető pártjának esélyeit. A lap azt írta, hogy Iliescu a Társadalmi Demokrácia Pártjának vezetőségével és a kormány egyes tagjaival tanácskozott a kérdésről. Nicolae Vacaroiunak a lap szerint az Állami Tulajdonalap igazgatói tisztségét ígérték. /Vacaroiut menesztik? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./