"Traian Chebeleu, az államfő szóvivője heti sajtóértekezletén cáfolta, hogy Iliescu elnök és Adrian Nastase, a képviselőház elnöke eltérően vélekedne a román-magyar alapszerződéssel, az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a dokumentumban történő említésével kapcsolatban. Míg az államfő sajtónyilatkozataiban kizárta az 1201-es ajánlás említését, Nastase értelmezést tartott ehhez szükségesnek. Chebeleu szerint az is megfelel, ha az ajánlásra nem utal az alapszerződés, és az is, ha utal rá, de leszögezte, hogy ez nem értelmezhető az etnikai alapú autonómia engedélyezéseként. Elfogadhatatlan viszont - mondta a nagykövet - Magyarország arra irányuló törekvése, hogy az 1201-es ajánlást kiegészítő értelmezés nélkül foglalják bele a szerződésbe, ami - mint a szlovák-magyar szerződés sorsa mutatja - kétértelműségekre vagy egyoldalú értelmezésekre vezethetne, s ez nemkívánatos mértékűvé válhatna. - Gheorghe Tinca védelmi miniszter minapi megjegyzése, amely szerint Magyarország vagy más országok korábbi felvétele a NATO-ba fegyverkezési versenyre vezetne a térségben, a szóvivő szerint megfelel Iliescu elnök múlt heti nyilatkozatának, amely szerint feszültségeket eredményezne, ha a NATO-ba egyenként vagy kis csoportokban vennék fel a térségből az országokat. Másfelől sajnálatosnak nevezte Traian Chebeleu, hogy a román sajtó "összefüggéseiből kiragadva" nagy figyelmet szentelt Cioflina hadtesttábornok, vezérkari főnök egy hipotetikus kérdésre adott válaszának, amely a NATO-n kívüli katonai összefogás lehetőségét említette a térségben. Chebeleu ismételten megerősítette Bukarest NATO-integrációs szándékát. A szóvivő szerint Gheorghe Funar legutóbbi, Tom Lantos amerikai képviselőt ,,a magyar irredentizmus zsoldosaként" becsmérlő nyilatkozata nem érdemel figyelmet, hiszen az RNEP elnökének álláspontját - úgymond - jobbára saját pártja sem osztja. /Iliescu szóvivője cáfol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Ion Iliescu román államfő elutasította Zeno Oprisnak, a Vatra Romaeasca elnökének nemrég nyílt levélben kifejtett kérését, hogy ne írja alá a parlament által a közelmúltban megszavazott párttörvényt, mert az lehetővé teszi az "etnikai alapon szerveződő" pártok, elsősorban pedig az RMDSZ működését. Az elnök egyfelől megértéséről biztosította a szervezet "nemes hazafias ideáljait" és aggodalmait, másfelől kifejtette, hogy "nem mindig a leginkább látható veszélyek a legnagyobbak". Iliescu szerint bizonyos szempontból elfogadhatóbb lenne a "francia formula", amely csak az állampolgári jogokat ismeri el és amelynek keretében az etnikai pártok létezése fel sem merül, ám "a román tolerancia és emberség hosszú hagyománya, az etnikumok közötti együttélés sajátossága Románia földjén, az évek során hagyomány szentesítette jogok meggyökeresedésére vezetett". "Még ha a kisebbségek e jogai néha meg is haladják az európai normákat, azt hiszem, figyelmen kívül hagyni őket éppenséggel a kívánt hatás ellenkezőjét váltaná ki" ? fejtette ki álláspontját az államfő. Szerinte "az RMDSZ egyes vezetőinek szélsőségességét" ma "a romániai magyarság jó része is elveti". Iliescu nem közölte, kire gondol. /Iliescu elutasítja a Vatra-elnök kérését. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"

"Borbély László képviselő ápr. 9-én, a képviselőházban napirend előtti felszólalásában reagált Teodor Melescanu külügyminiszternek egy korábbi interpellációra adott válaszára. Márc. 6-án a kormány kétszínű politikáját tette szóvá Borbély László annak kapcsán, hogy prefektusok rendeletére Maros, Kolozs és Szatmár megyében karhatalommal távolították el a kétnyelvű feliratokat, helységnévtáblákat magyarok által is lakott településeken, holott a kétnyelvű feliratok használatát az ET Parlamenti Közgyűlése által elfogadott és Románia által ratifikált Kisebbségi keretegyezmény is előírja. Mostani felszólalásában Borbély László megütközést keltőnek nevezte a külügyminiszter válaszát, miszerint az ET kisebbségi keretegyezménye mindaddig nincs érvényben, amíg legalább 12 tagország nem ratifikálta, így Románia nem köteles alkalmazni a kétnyelvű táblákra vonatkozó nemzetközi szabályozásokat. Az RMDSZ képviselője kifejtette: azáltal, hogy a román parlament ratifikálta, a nemzetközi egyezmény a belső jogrend részévé vált, akkor is, ha azt egyelőre még nem ratifikálta 12 ET-tagország. Utalt arra, hogy a kormány vezető képviselői, maga Ion Iliescu államfő is többször nyilatkozott a keretegyezmény ratifikálásáról és gyakorlatba ültetéséről, kiemelve, hogy Románia teljesítette e nemzetközi dokumentum minden előírását. Sőt, a kisebbségi törvénytervezetek elemzésére létrehozott különbizottság egy előzetes jelentésében leszögezi, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, hiszen Románia ratifikálta a kisebbségi keretegyezményt, amely a belső jogrend részét alkotja. "És akkor, amikor egy olyan nagyon is konkrét, mindmáig megoldatlan kérdésről van szó, amelyet a keretegyezmény betű szerint, de szellemében is szabályoz, a kormány hivatalos álláspontját képviselni hivatott legilletékesebb személy azt fejtegeti, hogy ezt a dokumentumot eddig csupán 4 ország ratifikálta" mondotta Borbély László. "Hogyan beszélhetünk a jelenlegi kormány hiteléről mindaddig, amíg éles ellentét van a nemzetközi szervezetek felé tett nyilatkozatok és a parlament szószékéről elhangzottak között? Hogy lehet hitele egy olyan kormánynak, amely évek óta ígéri a nemzeti kisebbségek törvénytervezetének parlament elé utalását, és hat éve halogatja a romániai egyházi törvény véglegesítését, miközben a Romániában elismert 14 felekezet egyházfői által aláírt tervezetet még 1990-ben felterjesztették a kormányhoz? Milyen hitele lehet egy olyan parlamenti többségnek, amely a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénykezdeményezés megvitatására külön létrehívott bizottságban több mint két év alatt képtelen volt megfogalmazni egy jelentést? Hogy lehet hitele annak a kormánynak, amely egyes megyék (Maros, Kolozs, Szatmár) prefektusainak megparancsolja, hogy a rendőri szervek segítségével távolíttassák el a kétnyelvű feliratokat?" sorolta kérdéseit Borbély László képviselő. A választ e kérdésekre alighanem azok fogják megadni, akik előtt Románia vállalta, hogy tiszteletben tartja a nemzetközi egyezményeket és megállapodásokat." /Ellentét a ratifikált okmányok és a tényleges rendelkezések között. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"

A román-kanadai gazdasági együttműködésről tárgyalt ápr.17-én Ion Iliescu államfő, Nicolae Vacaroiu miniszterelnök és Jean Chrétien kanadai kormányfő, aki vendéglátóival együtt részt vett Cernavodában a kanadai és olasz közreműködéssel felépített atomerőmű 1-es számú egységének átadásán. Románia ezzel belép az atomenergia-termelő országok klubjába. A három államférfi Bukaresten, a repülőtéren jelen volt a George Paunescu román üzletember légitársasága, a Dac Air által vásárolt első Dash 8-300 típusú gép bemutatásán. Paunescu 24 ilyen gépből álló légiflottát rendelt a kanadai Bombardier cégtől. /Jean Chrétien kanadai kormányfő bukaresti megbeszélései. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ Az első, nyugati technológiával épült kelet-európai atomerőmű, a Duna menti cernavodai komplexum a jövőben a román áramtermelés mintegy 8-9 százalékát fogja biztosítani. A 2,2 milliárd dolláros beruházás 1978-tól számos késedelmet szenvedett, a Ceausescu-korszakban finanszírozási nehézségek akadályozták 1985-re előirányzott befejezését, de az 1991-ben az AECL kanadai és az Ansaldo olasz céggel kötött új szerződésben 1994 decemberére kitűzött új határidőt sem sikerült tartani. Az öt egységből álló komplexum valamennyi egységének bizonyos részei elkészültek, de egyelőre még az anyagi fedezet biztosításától függ, hogy a sorban következő második beléphet-e a tervezett időpontban, 2000-ben. Az építkezés folytatásához idén szükséges 50 milliárd lejből eddig csak 10 milliárd lej biztosított. /Felavatták a cernavodai atomerőművet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

"A bukaresti Adevarul ápr. 18-i száma vezércikkben támadta a román politikai élet főszereplőit, Iliescu elnököt, szóvivőjét, Traian Chebeleut, Gheorghe Tinca védelmi minisztert és Dumitru Cioflina vezérkari főnököt. Az említett politikusok a lap szerint "hetet-havat összehordtak" az utóbbi időben, ellentmondásos nyilatkozataikkal "kétségessé tették az ország politikai vonalvezetését, euroatlanti elkötelezettségét". Dumitru Tinu lapigazgató megengedhetetlennek tartja, hogy Cioflina olyan nyilatkozatokat tegyen, amelyeket nyomban vissza kell vonni. Példaként említette Cioflina kijelentését: lehetségesnek tartja egy NATO-n kívüli katonai szövetség újraalakulását. Ezt a Le Figaro úgy értelmezte, hogy Romána híve lenne a Varsói Szerződés felélesztésének. Az Adevarul ellentmondásosnak ítéli meg azt is, hogy Iliescu a hónap elején még kizártnak tartotta az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a román-magyar alapszerződésbe, tíz nap múlva viszont szóvivője, Chebeleu már úgy vélekedett, hogy bizonyos körülmények között lehet utalni erre az ajánlásra. /Magyar Nemzet, ápr. 19./"

Ápr. 18-án megtartotta esedékes félévenként találkozóját a román tengerparton Iliescu elnök és Szulejmán Demirel török államfő. Megtekintették a konstancai kikötőt, majd Neptun fürdővárosban tárgyaltak. Ugyanitt Melescanu külügyminiszter és kollégája, Emre Gonensay egyezményt írt alá arról, hogy a két ország művelődési központot nyit egymás területén. A két elnök Medgidián felavatta a Kemal Atatürkről elnevezett muzulmán teológiai és pedagógiai líceumot, majd leleplezték a modern Törökország megalapítójának emlékét megörökítő emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./

Ápr. 22-én Bukarestben parafálták a jugoszláv-román barátsági szerződést. A 20 évre szóló szerződést Teodor Melescanu és Milan Milutinovics külügyminiszter parafálta. Milutovicsot fogadta Iliescu elnök és Vacaroiu miniszterelnök. A barátsági szerződést május elején Belgrádban írja alá Zoran Lilic és Iliescu elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24., Magyar Szó (Újvidék), ápr. 23. /

"A szenátus ápr. 22-én, a sajtó kizárásával kezdet meg a vitát Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnökének mentelmi jogának visszavonásáról, amire a főügyész által összeállított 11 dosszié alapján hivatalból Chiuzbain igazságügy-miniszter tett javaslatot, hosszú huzavona után. A szenátort többrendbeli - köztük az államfőt érintő - rágalmazással vádolja az ügyészség. C. V. Tudor az őt éltető mintegy ötven híve előtt "politikai gyilkosságnak" minősítette az ellen indított eljárást. A kormánypárt mozgósította tagjait a szavazás érdekében, de az ellenzék is a mentelmi jog megvonására szavazott, így hatórás vita után a javaslatot 85 szenátor szavazta meg, 39-en foglaltak állást Vadim mellett. A döntés értelmében a C. V. Vadimnak a bíróság előtt kell felelnie állításai miatt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./ Az ellenzék nem feledte el, hogy 1990-ben a volt diktátor udvaroncát azok indították el politikai pályáján, akik ma a fejét követelik. A hatalom évekig a kisujját sem mozdította, sőt három éve szövetségesévé fogadta. Szándékosan késleltetett döntés született, mutatott rá több szenátor is, hiszen nem valószínű, hogy a 11 perből akár egyben is ítélet születik a választások előtt, így indulhat elnök-, illetve szenátorjelöltként. A szenátusi döntés után Tudor azonnal folytatta gyalázkodásait. Iliescu elnök részéről bármilyen aljasságra lehet számítani, jelentette ki, tudósított Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, ápr. 24./"

"Ápr. 25-én adta közre a sajtó Funar kolozsvári polgármester felhívását, hogy a Hargita-Kovászna megyékből elüldözött románok szövetsége a hét végén üljön össze tanácskozni Kolozsváron. Ugyanezen a napon Iliescu elnök váratlanul fogadta az "elűzöttek" küldöttségét hivatalában, a Cotroceni palotában. Iliescu kijelentette, hogy a székely megyékben 1989 végén történt tettlegességeket sohasem fogja forradalmi akcióknak tekinteni, mert a soviniszta akciókat el kell ítélni. Fontosnak tartotta, hogy a románság megismerje a két megyében történtek "igazságát". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./ "

Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter ápr. 27-én érkezett Bukarestbe, a fekete-tengeri országok külügyminiszteri találkozójára. Személyében hat év után először járt orosz külügyminiszter Romániában. Azzal a szándékkal érkezett, hogy az évek óta húzódó alapszerződést is aláírja román kollégájával. A vendéget fogadta Iliescu elnök, ahol kiderült, hogy az egyezmény aláírását elhalasztják. Primakov kijelentette, őszintén sajnálja a dolgot, mert a kidolgozott szöveg pillanatnyilag a legjobb lett volna /a Ribbentrop-Molotov paktumot elítélő passzust nem vették volna be a dokumentumba, csak egy külön nyilatkozatba. Moszkva nem akart harmadik feleket - Moldovát és Ukrajnát - érintő kérdésben állást foglalni/. Primakov érkezése előtt Emil Constantinescu, a Román Demokrata Koalíció vezetője nyílt levélben szólította fel Iliescu elnököt, hogy konzultáljon a parlamenti pártok vezetőivel és tárja eléjük az egyezmény tartalmát. Iliescu elnök sértőnek nevezte a felszólítást, Melescanu külügyminiszter viszont az utolsó pillanatban leült a parlamenti pártokkal konzultálni. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség szerint a kormány az ellenzék nyomására mondott le az alapszerződés parafálásáról. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, ápr. 29./

"Az RMDSZ bukaresti székházában tartotta ápr. 30-i sajtóértekezletét. Markó Béla beszámolt római látogatásáról, összefoglalta az RMDSZ választási célkitűzéseit, beszélt a nacionalista retorika fölerősödéséről és a szövetség készségéről az ország demokratikus erőivel való együttműködésre. Az RMDSZ választási programjában kettős célt követ: a magyar nemzeti közösség érdekeinek képviseletét, és a társadalom általános érdekeinek védelmét. Az RMDSZ kérni fogja, hogy az elektronikus médiában jelöltjei magyarul szólhassanak választóikhoz. A három magyarellenes programot hirdető nacionalista párton kívül valamennyi parlamenti párttal lehetőség van választási egyezségre. A Hargita és Kovászna megyéből "elüldözöttek" témájának előrángatására, erre a diverzióra számítani lehetett, mondta Markó Béla, azonban sértő, hogy Iliescu elnök reagált a jelentkezésükre és kijelentette, hogy a két megyében nem forradalmi cselekmények történtek, hanem etnikai jellegű leszámolás volt 1989 decemberében. Egyébként az elmúlt hat évben nőtt a két megyében a románok száma, a románok lényegesen több lakást kaptak, mint a magyarok. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 30., 770. sz./ Az RMDSZ 16 megyében állít jelölteket, 254 képviselője indul polgármesteri, 257 polgármester-helyettesi, 6142, illetve 594 a helyi és megyei tanácstagi tisztségekért - jelentették be a bukaresti sajtóértekezleten. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 3-9., Magyar Hírlap, máj. 2./"

Javier Solana NATO-főtitkár hatórás látogatást tett Bukarestben, 12 fővárost érintő kelet-közép-európai körútjának utolsó állomásán, találkozott a román vezetőkkel, tárgyalt Iliescu elnökkel is. Solana az Otopeni repülőtéren tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy a NATO-felvétel sorrendjéről még nincs döntés. Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel a fegyveres erők reformjáról folytatott eszmecserét. Vacaroiu miniszterelnök aláhúzta, hogy Románia folytatja a gazdasági és politikai reformot. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ A román vezetők egybehangzóan hangoztatták, hogy Románia ott akar lenni a felvehető országok első sorában. Bukarest nem ért egyet a lépcsőzetes bővítéssel. /Magyar Hírlap, Népszabadság, máj. 4./

"Iliescu elnök máj. 2-án Kolozsvárra látogatott, két nagyvállalatot megnézett. Funar polgármester felszólalásában kifejezte mélységes sérelmét, amelyet "mint román" érzett amiatt, hogy Románia elnöke nem vette fel vele a kapcsolatot, pedig a városban megforduló személyiségek eddig ezt nem mulasztották el. Funar az elnök elõtt ismertette tervét: Budapesten az Országház épületén helyezzenek el egy háromnyelvû emléktáblát, amely magyarul, románul és angolul hirdetné az 1919. aug. 4-e és nov. 16-a között Budapestet a kommunisták uralma alól felszabadító román katonák dicsõségét. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Kolozsváron az elnököt kifütyülõ csoportot durván bántalmazták, ezért Romulus Zamfir, a Polgári Szövetség Pártja polgármester-jelöltje nyilatkozatában Iliescu testõreit tette felelõssé. A nyilatkozat felrótta az elnöknek, hogy mosolyogva nézte a jelenetet. A Liberális Párt'93 is nyilatkozatban fejezte ki felháborodását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ "

Incidensekkel indult a választási kampány. A moldovai Sascuton a kormánypárt által felbujtott emberek megdobálták a korteskörúton levő demokrata párti elnök kocsiját. Kolozsvárott, Iliescu elnök látogatásakor, az elnök hívei a füttykoncertező ellenzéki tüntetőkre támadtak. /Magyar Hírlap, máj. 7./

"Ápr. 25-én Kolozsváron a római katolikus, református, unitárius és evangélikus egyházak képviselői ökumenikus konferenciára gyűltek össze, elemezték a felekezeti oktatás helyzetét és perspektíváit a "Pontosítás az egyetem előtti teológiai oktatás megszervezéséről és működéséről" című szabályzat életbe lépése utáni körülményekben. A konferencián az egyházak közös állásfoglalást adtak ki. Az egyházak nem mondanak le a saját, minden fokon kiépített és a jogállamtól anyagilag támogatott felekezeti iskolahálózat megszervezéséről. A pontosításokat tartalmazó dokumentumot a Tanügyminisztérium /1996. 03. 04/27121. sz./ és a Vallásügyi Államtitkárság /1996. 02. 14/2144. sz./ bocsátotta ki, ezzel kapcsolatban az egyházak állásfoglalásukban hangsúlyozták: az országos konzultatív vallásoktatási tanács - amelynek tagjai az egyházak képviselői is - 1996. jan. 19-i ülésén azt ígérték, hogy figyelembe veszik az egyházak javaslatait és a pontosítások kiadása előtt még egy ülést tartanak. Ennek ellenére közzétették a pontosításokat, az egyházak javaslatait figyelmen kívül hagyva. Az egyházak tiltakoznak ez ellen és kifejtik nézeteiket: az egyházak kapcsolata az állammal ne a tanfelügyelőségeken, hanem a Vallásügyi Államtitkárságon keresztül történjen, kérik az oktatáshoz szükséges helyiségek sürgős biztosítását, a teológiai oktatásban foglalkoztatott nevelőket csak az egyház jóváhagyásával lehet kinevezni. Mindezek alapján kérik az egyházak a pontosítások módosítását. Ezt az állásfoglalást megküldték a Vallásügyi Államtitkárságnak, a kormánynak, a parlamentnek, valamint Iliesu elnöknek. /Az ígérettel ellentétben ismét megkerülték egyházainkat. Tiltakozás a vallásoktatással kapcsolatos "Pontosítások" ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ A romániai magyar történelmi egyházak vezetői elkészítették a vallásügyi törvény tervezetét, amelyet mielőbb a parlament elé kellene vinni. A tervezetben az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés határozatára, a teljeskörű vallási és oktatási szabadságra, másrészt az ET 176/1993-as számú ajánlására alapoztak, melynek értelmében Romániát felkérik, hogy szolgáltassa vissza az elvett anyagi javakat, és biztosítsa a felekezeti oktatás anyanyelven folyó feltételeit. Az egyházi vezetők kérik, hogy a felekezeti iskolák legyenek egyenrangúak az államival, továbbá adják vissza az elvett egyházi javakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ Előzmény: A magyar történelmi egyházak már 1990-ben elkészítették a vallásügyi törvénytervezetet /!/ és bejelentették, hogy azt megküldik a többi egyháznak is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. szept. 19./ Azóta többször sürgették a tervezet tárgyalását, például: Az erdélyi magyar egyházi vezetők közös levélben fordultak Iliescu elnökhöz. Ebben többek között kifejtették, hogy sürgős lenne a vallásügyi törvény tervezetének parlamenti tárgyalása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. máj. 8./"

"Orbán Árpád, a Kovászna megye tanácsának elnöke Iliescu államfőhöz írt nyílt levelében biztosította Iliescut arról, hogy a megyében nincsenek etnikai konfliktusok, ellentétben a Kovászna és Hargita megyéből "elüldözöttek" fantomszervezetének állításával és kéri az elnököt, hogy erről konkrét vizsgálattal győződjön meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ "

"Megjelent Domokos Géza emlékiratainak első kötete /Esély, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. A szerző a bukaresti Magyar Kulturális Központban a város magyar értelmiségével és az RMDSZ parlamenti frakcióinak jónéhány tagjával rendezett találkozón s dedikálta a kötetet. Az "Esély" az RMDSZ első elnöke politikai pályájának krónikája. A bemutatkozó kötet az első, év történetét dolgozta fel. Sokan vitairatnak tekintik a visszaemlékezést. A találkozón Domokos Géza kifejtette, hogy a "sérelmi politika" a szüntelen tiltakozás nem vezet eredményre. Sokszor vádolták azzal, hogy "tájba simuló" politikát folytatott: nos, fejtette ki, ő e "tájba" nem akart "belesimulni". Domokos Géza könyvében nem tagadja, hogy korábban jó kapcsolata volt Ion Iliescuval, azt ma sem tartja hibának, hogy személyes téren meg tudta őrizni a szívélyességet. /Baracs Dénes: Domokos Géza Esélye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

A máj. 14-i román sajtó ismertette Corneliu Vadim Tudor máj. 13-i sajtóértekezletét, aki tíz olyan kazettát mutatott be, amelyek állítólag a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ származnak és számos román politikus, közéleti személyiség és újságíró törvénytelenül rögzített telefonbeszélgetését tartalmazták. Sajtótájékoztatójára meghívta az SRI egyik tisztjét, Bucur századost, aki elismerte, hogy a felvételek eredetiek, az SRI rendelésére készültek, ügyészi jóváhagyás nélkül. Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője elismerte, hogy a hangszalagok egy része valódi, de azokat ügyészi jóváhagyással rögzítették. Tudor rendkívül éles támadást indított Iliescu elnök és Magureanu, SRI-elnök ellen, hangoztatva, hogy az SRI nem mondott le a Securitate eszközeiről. A katonai ügyészég nyomozást rendelt el, Bucur századost a katonai eskü megszegésével vádolja, jelenti Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, máj. 15., 16./

Iliescu elnök meghívására máj. 14-én kétnapos hivatalos romániai látogatásra érkezett Aleksander Kwasniewski lengyel államfő. Megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel, a parlamenti házak elnökeivel és az ellenzéki pártok vezetőivel is. Az év végéig szabadkereskedelmi megállapodást kötnek, jelentette ki a lengyel elnök. Lengyelország támogatja azt, hogy Románia csatlakozzon a CEFTÁ-hoz, melyet Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország s Szlovénia alkot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Máj. 16-án hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett Iliescu államelnök, kíséretében Melescanu külügyminiszterrel és több államtitkárral. Zoran Lilics elnökkel tárgyalva megállapították, hogy a két ország között nincsenek nézeteltérések, a baráti kapcsolatok a szankciók idején sem szakadtak meg. A két elnök aláírta a két ország közötti együttműködési szerződést, amely húsz évre szól. Iliescu elnök másnap Szlobodan Milosevics szerb elnökkel tárgyalt, majd Montenegróba utazott, ahol Momir Bulatovics elnökkel tartott megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18-19./ Romániának eddig egyetlen szomszédjával sem sikerült szerződést kötni. /Magyar Hírlap, máj. 18./

"Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke is nyílt levélben /Hargita Népe közölte/ cáfolta meg a "Székelyföldről elűzött románok szervezetének " koholmányait, akik Iliescu elnökhöz is eljutottak. Az "elűzöttek" jelentős kártérítést követelnek. Sántha Pál Vilmos rámutatott arra, hogy senkit sem űztek el, hanem azok hagyták itt a megyét, akiket erőszakkal helyeztek ide. Hargita megyében a románok lélekszáma növekedett, létszámuk közel áll a 49 ezerhez, ebben még nincsenek benne az utóbbi két-három évben Hargita megyébe helyezett katonatisztek, rendőrök, csendőrök, tűzoltók és mások. /Új Magyarország, máj. 21./"

Daniel Tarschys, az ET főtitkára részt vett Demokratikus biztonság koncepciója című nemzetközi szeminárium máj. 21-i megnyitóján, melyen Iliescu elnök mondott beszédet. Iliescu kifejtette, hogy a demokratikus biztonság koncepciójának megvalósítása részévé válik az európai építésnek. Az államok szuverén akaratuk kifejezéseként, közvetlen tárgyalások révén elfogadhatnak határváltozásokat. /Magyar Hírlap, máj. 22./

"Dumitrascu kormánypárti szenátor máj. 20-án a szenátusi ülésen kijelentette: "ami nem sikerült" az 1989 decembere előtti önkényuralomnak, s "ami nem sikerült Iliescu diktatúrájának", azt elvégezte az RMDSZ. Európa közepén kiirtott egy népcsoportot, a székelyeket. Levonta a következtetést: "Az RMDSZ a székelyek sírásója". Dumitrascu felszólította a székelyeket: "segítsenek a román államnak az RMDSZ szétzúzásában". Szerinte az RMDSZ totalitárius szervezet, amely 1,6 millió állampolgárt foszt meg a szabad választás jogától. A szenátor szavaiból kiderült, hogy létezik egy terv, egy kormányprogram az RMDSZ megsemmisítésére. - Ugyanezen a napon, 20-án a szenátusban visszatértek a háborús veteránok ügyére. Nemrég egységesítették a joggyakorlatot, az igazságszolgáltatásban nem lehet különbséget tenni aszerint, hogy a veterán melyik hadseregben harcolt, most a hadügyminiszter megkülönböztetést eredményező parancsot hozott: igazoláskor elő kell teremteni a katonai okmányokat is. Hajdú Gábor szenátor interpellációjában kérte a parancs visszavonását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

Máj. 23-án a parlamenti pártok képviselői találkoztak Iliescu elnökkel. Az RMDSZ-t képviselő Kozsokár Gábor szenátor és Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető a parlamenti és elnökválasztás külön időpontja mellett érveltek és a parlamenti választásokon a 3 %-os küszöböt tartották elfogadhatónak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 24., 787. sz./

"Máj. 20-án Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára. A politikus a Vocea Romaniei számára adott interjúban kifejtette: "Vannak problémák a helyi vezetés síkján, vannak a kisebbségekkel kapcsolatos vonatkozások, és jól ismertek a gyermekvédelem problémái, vagy az igazságügyi rendszer reformjának gondjai. Az Európa Tanács segítséget kíván nyújtani e problémák megoldásához." /Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./Máj. 21-én Daniel Tarschys, az Európa Tanács /ET/ főtitkára Bukarestben találkozott a parlamenti pártok képviselőivel. A találkozón az RMDSZ képviselői szóvá tették, hogy Románia nem mindenben teljesítette 1993-as, az ET-be teljes jogú tagként való felvételekor vállalt kötelezettségeit. Említették a tanügyi törvény diszkriminatív intézkedéseit, hangsúlyozták, hogy az RMDSZ továbbra is szükségesnek tartja Románia monitorizálását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 785. sz./ Daniel Tarschys, az ET főtitkára máj. 20-án érkezett Bukarestbe, Melescanu külügyminiszterrel áttekintette az ET-ben való román részvétellel kapcsolatos kérdéseket, máj. 21-én fogadta a főtitkárt Iliescu elnök. /Egy szuszra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Tarschys bukaresti sajtóértekezletén arra kérdésre, hogy kötelező-e Románia számára az ET 1201-es ajánlása, azt felelte, hogy Románia ezt vállalta az ET-be való fölvételénél. Tarschys a kisebbségi jogok védelmét az Európa Tanács egyik fő feladatának nevezte /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./"

Máj. 24-én Romániába érkezett Richard Schifter, az amerikai elnök különleges tanácsadója, a nemzetbiztonsági tanács kelet-közép-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatója. Theodor Melescanu külügyminiszterrel lezajlott találkozója után a vendég jónak nevezte a kétoldalú román-amerikai kapcsolatokat. Mint mondta, áttekintették a térség országai közötti együttműködés kérdéseit is. Máj. 25-én Schifter Iliescu elnökkel, Vãcãroiu miniszterelnökkel és más hivatalos személyekkel fog tárgyalni. /Richard Schifter bukaresti megbeszélései. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./4

Az 1989-es fordulat előtt közel két évtizedig a Domokos Géza által vezetett bukaresti Kriterion biztosította jórészt a magyar könyvkiadást Romániában, noha magyar könyveket adott ki a kolozsvári Dacia, a bukaresti Albatrosz, a Műszaki Kiadó /a jelenlegi államelnök, Ion Iliescu volt az igazgatója, sőt a párt hivatalos kiadója, a Politikai Kiadó is megjelentetett értékes munkákat, például a Testamentum sorozatot. 1989 után sok magyar kiadó jött létre, így Kolozsváron Dávid Gyula vezetésével a Polis, Marosvásárhelyen a Látó irodalmi folyóirat munkatársi gárdája alapította a Mentor Kiadót, lassan magára talált a Kriterion is, H. Szabó Gyula vezetésével. Lapok is adtak ki műveket, így a marosvásárhelyi Népújság, a csíkszeredai Hargita /a Hargita Kalendáriumot/, a sepsiszentgyörgyi Háromszék a Háromszék Krónika sorozatot kezdte el. A Szőcs Géza vezette Erdélyi Híradó Lap- s Könyvkiadó vállalta fel az Erdélyi Szépmíves Céh hagyományainak felújítását,a két világháború közötti értékek kiadását. Az átütő siker azonban elmaradt. További kiadók: a nagyváradi Literator, a csíkszeredai Pro Print Nyomda társadalomtudományi könyveket hoz ki, ugyanitt indult a Krónika sorozat. A sepsiszentgyörgyi Bon Ami néprajzi kiadványokkal jelentkezett. - Két kimondottan könyvterjesztésre szakosodott magáncég működik Erdélyben, mindkettő csíkszeredai székhellyel: a Pallas-Akadémia és a Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban tevékenykedő Corvina. - Terjed az előfizetéses rendszer is. - A nagy példányszámok kora lejárt. A verseskötetek Erdélyben 50-1000 példányban jelennek meg, a neves szerzők kötetei ritka esetben haladják meg a 3000-es példányszámot. Sok könyv kap támogatást a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól. /Sarány István, Csíkszereda: Új kiadók magánvállalkozásban. = Népszabadság, jún. 4./

Jún. 6-án Bukarestben Ion Iliescu elnök és Iszlam Karimov üzbég elnök aláírta a két ország alapszerződését, az első ilyen jellegű dokumentumot egy közép-európai és egy közép-ázsiai ország között. Iliescu elnök erőteljesen szorgalmazza a Közép-Ázsia és Európa közötti új tranzit-útvonal megnyitását. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

A Firenzében megtartott Európai Unió-csúcs jún. 22-i munkálatain jelen voltak a társult országok kormányfői, Romániát Ion Iliescu elnök és Teodor Melescanu külügyminiszter képviselte. Iliescu elnök kiemelte, hogy nemcsak a társult országok óhajtják a csatlakozást, hanem maga az Európai Unió is érdekelt abban, hogy ezek az országok - mint a gazdaságilag fejlett országok információ- és technológia-áradatának nagy felvevő piacai - az érdekszférájába kerüljenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

A jún. 25-én négynapos hivatalos látogatásra érkezett Iliescut Bonnban arról biztosította Roman Herzog szövetségi elnök, hogy a német vezetés Romániát Európához tartozónak tekinti, és támogatja közeledését az Európai Unióhoz. Megállapodtak abban, hogy a két ország hatóságai a jövőben szorosan együttműködnek a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Ez főleg a németeknek fontos, mert az utóbbi évben román bűnbandák tucatjai fosztogatnak az országban. A két ország külügyminisztere beruházásvédelmi megállapodást írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./ Magyarországot és Romániát egyidejűleg kell felvenni a NATO-ba, mert ha valamelyik országot előnybe részesítik, az feszültséghez vezet - jelentette ki Iliescu elnök Bonnban tartott sajtóértekezletén. A német üzletemberek előtt tartott előadásában közölte, hogy országa folytatja a jogállamiság kiépítését és gazdasági átalakítását.