Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Iliescu, Ion
2676 tétel
1995. október 14.
Az államügyészség vizsgálatot indított Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke ellen, az Iliescu elnököt támadó írásai miatt. A Nagy-Románia Pártnak a négypárti koalícióból való kiválása esetén a kormánykoalíció elveszítené többségét, ezért a vezető párt, a Szociális Demokrácia Pártja nem egységes abban, hogy felbontsák-e a koalíciót. /Népszava, okt. 14./
1995. október 17.
A Crans Montana Mediterrán Fórum az euromediterrán szabadkereskedelmi térség megvalósításáért munkálkodik. Málta fővárosában, La Valettában 46 ország képviselői vettek részt a fórumon. A fórum keretében rendezték meg a balkáni térség békéjének lehetőségeivel foglalkozó kerekasztal konferenciát, melyen a régió vezetői megjelentek. Iliescu elnök okt. 15-i felszólalásában a tűzszünet maradéktalan betartása mellett állt ki. Az újjáépítésbe a válságövezettel határos országokat kell bevonni, mintegy kárpótlásul az embargó miatti károkért, hangoztatta. Iliescu államelnök okt. 15-én kíséretével Tuniszba utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1995. október 18.
Iliescu elnök okt. 15-én este Tuniszba érkezett, okt. 16-án megbeszélést folytatott Zine el-Abidine Ben Ali tuniszi elnökkel. A látogatás alkalmával a két ország külügyminisztere, Teodor Melescanu és Habib Ben Yahya több együttműködési dokumentumot írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
1995. október 20.
A kormány okt. 18-i ülésén Iliescu elnök javaslatára úgy határozott, hogy új szervet hoz létre, az európai integrációval foglalkozó testület mellett az Egyesült Államokkal való kapcsolatok ápolására, Melescanu külügyminiszter vezetésével. A döntés előtt Iliescu elnök beszámolt amerikai tapasztalatairól és új politikai, gazdasági és katonai stratégia kidolgozását javasolta, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1995. október 20.
Okt. 19-én a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja arról döntött, hogy megszakítja koalíciós együttműködését a Nagy-Románia Párttal. A szakítást az váltotta ki, hogy Corneliu Vadim Tudor pártelnök hazaárulással vádolta és halállal fenyegette meg Iliescu államelnököt. C. V. Tudor nem esett kétségbe, a BBC okt. 20-i műsorában elmondta, hogy a döntés után a Vacaroiu-kormány egyik minisztere felhívta őt, és arról biztosította, hogy a szakítás politikai színjáték, minden marad a régiben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21-22./ A Szocialista Munkapárt elnöke közölte, hogy szintén felbontja a koalíciót a kormánypárttal, így a vezető kormánypártnak már csak a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt a koalíciós társa, a négypárti koalíció felbomlott. /Magyar Hírlap, okt. okt. 20./
1995. október 24.
Borbély László RMDSZ-képviselő beszédet mondott az Európai Unió parlamentje és a román parlament vegyes bizottsága brüsszeli ülésén, okt. 16-án. Azokról a megfogalmazott követelményekről beszélt, amelyek nem oldódtak meg, így a decentralizálás, a helyi autonómia bevezetése, nem vizsgálták fölül a prefektusok és a helyi tanácsok hatáskörét utóbbiak hátrányára szabályozó törvényt, továbbá a polgármester-leváltásokat. Nem kerültek a törvényhozás napirendjére a helyi közpénzek és közvagyon kezelésére vonatkozó törvények, a kisebbségi és a vallásügyi törvény. A megszületett tanügyi törvény egyes rendelkezései ellentmondanak Románia nemzetközi dokumentumokban vállalt kötelezettségeinek. Az államosított házakra vonatkozó törvény csak szűk keretek között helyezi vissza jogaikba a volt tulajdonosokat. - Iliescu elnök megbékélésre vonatkozó javaslata akkor nyerhet reális érvényt, ha törvényes garanciák biztosítják a nemzeti kisebbségek kulturális és etnikai azonosságának fenntartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 640. sz./ Az Európai Parlament elnöke nem tudja elfogadni azokat a román tiltakozásokat, amelyek kifogásolták az Európa Parlament /EP/ júliusi állásfoglalását, /ebben aggodalmát fejezte ki a román tanügyi törvény, továbbá a nacionalista indulatok felerősödése és a kisebbségek helyzetének romlása miatt/, mert ezt román belügynek minősítették. Klaus Hansch, az EP elnöke a brüsszeli vegyes bizottsági ülésen elmondta, hogy az említett állásfoglalást kifogásoló levelet kapott a román szenátustól és képviselőháztól. /Magyar Hírlap, okt. 18./ Mennél közelebb kerül Románia az európai integrációhoz, annál jobban meg kell barátkoznia ezzel a gyakorlattal, jegyezte meg. - Az EP háromfős tényfeltáró bizottságot küld Romániába, jelezte Borbély László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1995. október 24.
"Fey László kifogásolta, hogy a kolozsvári Magyar Opera vezetőségének a Bartók-emléknapot hirdető felirata csak magyar nyelvű volt. Az ellenségnek szállított muníciónak tartja, hogy Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés újabb autonómia-tervvel állt elő. A román közvélemény számára vörös posztó az autonómia-tervezet. Még nem hozták nyilvánosságra, mit tartalmaz a tervezet, melyet Csapó József állított össze. Fey szerint Csapóról "bebizonyosodott, hogy ehhez nem ért, erre nem képes." Fey ellenezte Katona Ádám javaslatát, hogy az SZKT novemberi rendkívüli ülésén döntsenek erről. A cikkíró szerint Iliescu pártja megszabadul a szélsőségesektől és a demokratikusabb erőkkel szövetkezve alakíthat kormányt. Ebben benne lehet az RMDSZ is. A "Katona Ádám-féle hőzöngések a szélsőségesek malmára hajtják a vizet." Katona Ádám és társai nem törődnek a magyarság érdekeivel, "radikális követeléseikkel a rövidlátó magyar választók szavazatait igyekeznek megszerezni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./"
1995. október 25.
Horn Gyula miniszterelnök okt. 24-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Megbeszélésük után a Markó Béla Tabajdi Csaba államtitkárral együtt tartott sajtótájékoztatón ismertette a tárgyalás részleteit. A magyar kormány támogatja az RMDSZ célkitűzéseit, beleértve az autonómiatörekvéseit is. Markó Béla elmondta, hogy Iliescu megbékélési javaslata ellentétben áll a valósággal /oktatási törvény, zászlók és himnuszok tiltása, Maros megyei prefektus és alprefektus leváltása/. Tabajdi Csaba kifejtette: a magyar kormány kötelessége, hogy kapcsolatot tartson a határon túli magyarság legitim szervezeteivel. A magyar kormány javasolta, hogy a román oktatási törvény szakértői tárgyalásaira hívják meg az RMDSZ, illetve a magyarországi románok képviselőit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar-román kapcsolatokban kettősség tapasztalható. Bizonyos területeken az államközi viszonyban van haladás, ugyanakkor egyértelmű kisebbségellenes lépések történtek, nem csupán az oktatási törvényre, hanem a Btk. tervezett módosítására is utalt. A rendszeres konzultáció a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között azért folyik, mert a kisebbségi kérdés nem belügy. A magyar kormány joga és kötelessége, hogy találkozzon és tárgyaljon a határon túli magyarok legitim szervezeteinek vezetőivel. Horn Gyula sajnálatosnak tartja, hogy a román kormány nem folytat érdemi párbeszédet a romániai magyarság hivatalos képviselőivel. Markó Béla a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kulcsfontosságú kérdéseket tekintettek át, melynek középpontban a romániai magyarság helyzete állt, valamint az RMDSZ azon törekvése, hogy ennek a helyzetnek a megváltoztatására a magyar kormány politikai és gazdasági támogatását kéri és el is várja. A megbékélésről Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ többször is keresett dialógust a román politikai élettel, de mindmáig nem tudtak megegyezésre jutni. Az ígérgetések ellenére a román kormány az ellenkező irányban halad. Az utóbbi időben olyan döntések születtek, amelyek súlyosan érintik a romániai magyarságot. A tanügyi törvény, a Btk. 205., 206. és 239. cikkelyének módosítása /börtönbüntetés idegen államok zászlaja és himnusza használata esetére/ egyértelműen magyarellenes intézkedések, hiszen elsősorban a romániai magyarságot akarja megakadályozni nemzeti szimbólumainak használatában. Markó Béla anyagi segítséget is kért, így a Magyar Iskola Alapítvány támogatását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Tabajdi Csaba a találkozó legfontosabb üzeneteként értékelte, hogy Horn Gyula biztosította Markó Bélát: a magyar kormány igyekszik elérni Bukarestnél, hogy a kisebbségi ügyek megoldásába vonja be a magyarság törvényes képviselőit. Markó Béla azt kérte, hogy a budapesti diplomácia időben tájékoztassa az erdélyi magyarságot az érdekükben tett külföldi erőfeszítésekről. /Népszabadság, okt. 25./ Markó Béla felvetette, hogy a romániai magyarság anyagi támogatása a gazdasági intézkedések miatt reálértékben alacsonyabb, mint mikor meghatározták. A miniszterelnök nem garantálta a támogatás reálértékének helyreállítását, de a kormány megvizsgálja, hogy milyen korrekciók hajthatók végre. Markó Béla ugyancsak segítséget kért a magyar tanulók támogatására létrehozott alapítványhoz működtetéséhez. /Magyar Nemzet, okt. 25./
1995. október 25.
"Azt hiszem, súlyos hiba lenne kétségbe vonni Románia elnökének tisztességes politikai szándékát - értékelte Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke Iliescu történelmi megbékélésre vonatkozó javaslatát a vele készült interjúban. Ugyanakkor Romániában is vannak realitások, így Iliescu elnök nevezte román Zsirinovszkijnak egyik koalíciós partnerét. A magyar kormány másfél évvel ezelőtt meghirdetett programjában szerepelt a megbékélés. A magyar kormánynak alkotmányos kötelessége a határon túli magyarsággal való törődés, ezt nem érinthetik a belpolitikai fejlemények. "A magyar-szlovák viszony tele van feszültségekkel, a Vajdaságban óriási problémákkal kénytelen szembenézni a közösség, és hogy mi történik Romániában, azt önök tudják a legjobban" - mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./"
1995. október 26.
"A magyar kormánynak haladéktalanul el kell készítenie "ellenjavaslatát" a román megbékélési dokumentumra, jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt külpolitikai kabinetjének vezetője okt. 25-i sajtóértekezletén. A román javaslat már szeptemberben megérkezett, a magyar kormány lépéshátrányba került. Németh Zsolt a román kormány ügyes kitörési kísérletének nevezte a dokumentumot, sürgette, hogy a kabinet az RMDSZ-szel egyeztesse lépését. Iliescu dokumentuma nélkülözi a jogi jelleget, kizárja a kisebbségek területi autonómiáját és nem tartalmaz ellenőrző mechanizmusokat. /Magyar Nemzet, Új Magyarország, okt. 26./"
1995. október 26.
"A Legfelsőbb Ügyészség bejelentette: bűnvádi eljárást indítanak Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke ellen, aki súlyos vádakkal illette az ország elnökét. Először Tudor mentelmi jogának felfüggesztését kell kérni. C. V. Tudor közben ismét támadta Iliescu elnököt, akit Ceausescu kivégzőjének nevezett és lapjában /Romania Mare/ Vigyorgó János vajdának nevezte az államfőt, aki elárulta a "kondukátort", azaz Ceausescut. /Magyar Hírlap, okt. 26./"
1995. október 27.
"Tőkés László okt. 26-án Genfben "csendes etnikai tisztogatással" vádolta Iliescu elnököt, amikor az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felelőseivel találkozott. Románia 12 ezer joghallgatójának csak 0,8 %-a magyar, ami megakadályozza a kisebbséget abban, hogy érdekeit érvényesítse. Az egyházak nem kapták vissza javaikat, államosított 1300 iskolájukat. - A kormány hallgatólagos belegyezésével a szélsőséges pártok harsány zsidóellenes kampányt folytatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29., Új Magyarország, okt. 27./"
1995. október 28-29.
Iliescu elnök New Yorkból Houstonba utazott, ahol George Bush volt amerikai elnök fogadta. A Bush által rendezett vacsorán texasi vezető üzletemberek vettek részt. Iliescu Houstonból Bostonba utazott, ahol okt. 27-i programjában gazdasági jellegű megbeszélések szerepelnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29./
1995. október 30.
Nyílt kártyákkal címmel jelenik meg Király Károly emlékirata, ebből az alkalomból készített vele interjút Kovács Nándor. Király Károly szerint az RMDSZ sokszor felületesen cselekszik. Király Károly botránynak nevezte, hogy Borbély László, Frunda György és Tokay György 1993-ban külön tárgyalt a román kormánnyal. Annak idején, amikor Király Károly a szenátus alelnöke volt, nem állt ki mellette az RMDSZ. - A magyarellenes intézkedések esetében nem elszigetelt román, szlovák, szerb akciókról van szó, erről ő már 1990-ben nyilatkozott egy kassai lapnak. Iliescu és Meciar nem véletlenül találkoznak. ? Nincs értelme annak, hogy gyorsan alapszerződést kössenek, jelentette ki. Nem szabad lemondani semmiről, amíg a magyar nép nem kap cserébe megfelelő garanciarendszert, magyarul autonómiát, Bolyai Egyetemet. /Magyar Hírlap, okt. 30./
1995. október folyamán
"Szentimrei Krisztina Törésvonalak az erdélyi magyar politikai mezőben címmel írt összefoglalásában először a "radikális-mérsékelt" ellentétet vette számba, amely visszanyúlik az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusáig /1990. ápr. 21-22./, amelyen jelen voltak az előző rendszer kontraszelektált "hivatalos magyarjai", a mérsékletre intők. A mérsékeltek vezéralakja Domokos Géza volt, Iliescu, akkor még ideiglenes elnök barátja, a radikálisoké pedig Szőcs Géza, az Ellenpontok szamizdat kiadvány szerzője. Tőkés László akkor még nem foglalt állást a kettejük harcában. Domokos Géza hatására a képviselők tartózkodtak az alkotmány azon cikkelyének megszavazásakor, amely kimondta, hogy Románia egységes nemzetállam. Szentimrei Krisztina szerint Domokos Géza elnökségének talán legszégyenletesebb eseménye, hogy Szőcs Géza kénytelen volt saját nevében benyújtani a kisebbségekről szóló törvénytervezetét, melyet Domokos Géza hatására az RMDSZ nem vállalt fel. Ez a tervezet hangsúlyos előképe az SZKT által 1994 decemberében elfogadott törvénytervezetnek. 1992-ben Hargita megyében a képviselő- és szenátorjelöltek kiválasztásakor a küldöttgyűlésen kimaradtak a "mérsékeltek", ekkor elnöki jóváhagyással új gyűlést hívtak össze, amely a Domokos-vonal híveit szavazta meg. 1992 nyarán az RMDSZ vezetősége titkosította Csapó József autonómia-statútumát a közelgő választásokra hivatkozással. Az RMDSZ frakcióvezetői elhatárolták magukat Tőkés László tiszteletbeli elnök etnikai tisztogatásra vonatkozó kijelentésétől, a mérsékeltek prominensei pedig mandátum nélkül tárgyaltak Neptunon a román kormányzattal. Két tanulmány /Borbély Imre: Neptun, Romániai Magyar Szó, 1993. szept., Tamás Sándor: Valahol mi is utat vesztettünk, Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. máj. 17./ taglalta a radikális-mérsékelt ellentétet. A másik a nemzeti/nemzetietlen törésvonal: a/ A nemzet iránt elkötelezett politikai irányzat lefedi a hajdan Szőcs Géza körül csoportosuló tábort, legfőbb szerveződései a Reform Tömörülés és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés. Az irányzat legfőbb prominense Tőkés László. b/ A nemzet iránt elkötelezett, de baráti kötődései vagy megtéveszthetősége folytán hatalomorientált vonalat erősítő irányzat a Szórvány csoport, a Partium frakció nagy része, de ide sorolható a tanulmány írója szerint Markó Béla és az Ügyvezető Elnökség zöme. c/ A nemzet iránt közömbös, hatalomorientált káderpolitikusok csoportja, reprezentánsaik a neptunisták, így Borbély László. Jellemző, hogy az 1994-es választást követően Magyar Demokrata Frakcióról Szociálliberális Frakcióra változtatta a csoport a nevét. d/ A nemzeti problematika iránt közömbös, gyakran ellenséges doktriner baloldali liberális irányzat, csoportjuk a Szabadelvű Kör és az Ügyvezető Elnökség. Magyari László Nándor például, továbbá Cs. Gyímesi Éva, aki a nemzetellenes liberalizmus mellett áll ki. Egyik vezetője volt az önrendelkezés-ellenes sajtókampánynak és több, a nemzet és nemzet-szeretet fogalmát darabokra szedni igyekvő tanulmány szerzője. Az Ügyvezető Elnökség titkára Kós Anna, aki felelős szerkesztőként jegyezte az RMDSZ IV. kongresszusán megjelenő vicclapnak álcázott kampánykiadványt, melynek legfőbb célpontja Tőkés László az RMDSZ tiszteletbeli elnöke volt. /Kapu, 9. sz. (októberben jelent meg)/ A vicclap címe: Új Helyszín, Új Ezred."
1995. november 1.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke okt. 31-én Nagyváradon tartott sajtóértekezletén beszámolt hollandiai útjáról, melyre az ottani protestáns testvéregyházak hívták és svájci körútjáról, melyet Tempfli József püspökkel tett meg, majd nyilvánosságra hozta Göncz Árpád magyar és Ion Iliescu román államfőhöz intézett nyílt levelét a történelmi megbékélés ügyében: alternatív megbékélési indítványt tárt a két elnök elé, melynek lényege, hogy a felek a megbékélés során ne a francia-német megbékélési modellt, hanem az olasz-osztrák, illetve a dél-tiroli mintát tekintsék követendőnek. A megbékélés egyetlen útja a romániai magyar nemzetközösség autonóm státusának, egyéni és kollektív jogainak biztosítása. Az RMDSZ már 1991-ben, majd 1993. januárjában síkraszállt a román-magyar kerekasztal létrehozása mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Tőkés László levelét eljuttatta az RMDSZ elnöki hivatalához. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ vezetősége tudomásul vette az alternatív javaslatot és egyetért vele. A sajtóértekezleten Tőkés László püspök szolidaritást vállalt a csíkszeredai Kozma Szilárd és Kozma Szilárd éhségsztrájkjával, végül bátorította azokat az RMDSZ-vezetőket, akik nov. 1-jétől kezdtek éhségsztrájkláncot Maros megyében. /Magyar Nemzet, nov. 1./
1995. november 2.
"Ion Iliescu államfő nov. 1-jén szóvivője útján szélsőséges és románellenes fellépéssel vádolta meg Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Traian Chebeleu szóvivő szerint: "Tőkés Lászlónak nincs hitele ahhoz, hogy a magyar-román megbékélésre javaslatot tegyen." "Az utóbbi néhány évben /Tőkés/ románellenes magatartást tanúsított, hazugságokat terjesztett külföldön a magyar nemzetiség állítólag kétségbeejtő helyzetéről, valamint az úgynevezett asszimilációról és az etnikai tisztogatás gyakorlatáról." Hasonló hangnemben minősítette a püspök kezdeményezését Mircea Geoana külügyi szóvivő, aki szerint Tőkés László javaslatában megtalálhatók a püspök és "más szélsőséges vezetők" tézisei "az etnikai alapú autonómiáról", márpedig ezt "európai szinten egyértelműen visszautasítják". Mircea Geoana szerint Tőkés László legutóbbi nyugat-európai nyilatkozatai agresszívek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar Nemzet, nov. 2./"
1995. november 2.
"A magyar kormány is felelős a határon túli magyarokért, állapította meg Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője. "A Horn-Kuncze-kormány hagyja, hogy az államközi diplomáciában kormányszinteken kifejlődhessenek a magyarellenes, xenofób megnyilvánulások." Ebben az áldatlan helyzetben némi felüdülést jelent a Határon Túli Magyarok Hivatalának néhány pozitív külpolitikai lépése. "Sajnálatos azonban, hogy a Külügyminisztérium ezt a kormányhivatalt is igyekszik kikapcsolni a kárpát-medencei politika alakításából." A magyar kormány hónapok óta nem válaszol Iliescu elnök megbékélési javaslatára. Csintalan Sándor, az MSZP alelnöke az RMDSZ kolozsvári kongresszusán megígérte, hogy az RMDSZ-nek képviseletet nyitnak Budapesten. Azóta sem történt semmi. A költségvetés csak ezredszázalékát fordítja a határon túli magyarság támogatására. - A magyar kormánynak kezdeményezően kellene fellépnie a nemzetközi fórumokon a kisebbségi kollektív jogok és az autonómia érdekében. /Bágyi Bencze Jakab: Interjú Németh Zsolt országgyűlési képviselővel. = Magyar Fórum (Budapest), nov. 2./ Az IV. RMDSZ kongresszusa: Kolozsvár, máj. 26-28. "
1995. november 3.
"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform szóvivője bejelentette, hogy a magyar forradalom évfordulóján, okt. 23-án a tanügyi törvény elleni tiltakozásul éhségsztrájkot kezdett, ezzel folytatja Kádár Attila éhségsztrájkját. Katona Ádám a romániai magyar nemzeti közösség esélyegyenlőségének biztosítását sürgető levelet írt Iliescu elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ A nyílt levélben kifejtette, hogy a megbékélésről szóló elnöki kezdeményezés akkor lesz sikeres, ha a problémák megoldását szolgáló tettek támasztják alá, ha teljes esélyegyenlőséget élvezhetne a kétmilliós romániai magyar nemzeti közösség, ha biztosítva lenne nemzeti identitásának megőrzése a törvényesített gyakorlatban. Az új tanügyi törvény alkalmazása "a kommunista Románia homogenizáló iskolapolitikájának felújítását jelentené", akadálya a megbékélésnek. Katona Ádám összefoglalta a romániai magyarság jogsérelmeit. Székelyföldre nagyszámú, több ezres nagyságrendű román katonaságot telepítenek, sok milliárdos költséggel, ezzel megváltoztatják az etnikai összetételt. Újrakezdték a rendőrök terrorakcióikat, okt. 12-én Lőrincz Mártont annyira megverték, hogy másnap öngyilkos lett. Katona Ádám a hat zetelakai magyar férfi ügyét felhozta, akikre börtön vár, ha kényszerű emigrációjukból visszatérnének. Bejelentette, hogy éhségsztrájkját abbahagyja, ha az államfő a részükre vonatkozó kegyelmi rendeletét közzéteszi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./"
1995. november 4.
"Nov. 3-án Washingtonban, a Kongresszus épületében rendezték meg "Az európai biztonság, integráció és a nemzeti kisebbségek szerepe" címmel a Potomac Foundation nevű politikakutató intézet és az Magyar-Amerikai Koalíció rendezésében tartott tudományos tanácskozást, melyen amerikai szakértők is részt vettek. Paul Goble, a Potomac Foundation szakértője szerint a kisebbségek számára szavatolni kell az autonómiát és a nemzetközi jogalanyiságot. Felszólalt többek között Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, dr. Bauer Edit /Együttélés/ Szlovákiából, Kovács Miklós /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség/ Kárpátaljáról, Józsa László /Vajdasági Magyar Szövetség/ Jugoszláviából, a nyugati kisebbségek helyzetéről dr. Christoph Pan, a FUEV elnöke, Joan Vallvé katalán politikus és Chaspar Pult, a svájci rétoromán kisebbség vezetője beszélt. Peter Tarnoff amerikai külügyi államtitkár fontosnak nevezte a kisebbségek védelmét, de lényegében elutasította az autonómiatörekvéseket és a kollektív jogok intézményét. Az alapszerződéseket a vitás kérdések kereteként szolgálhatnak, mondta, hozzátéve: noha Magyarország, Szlovákia és Románia jó úton halad a problémák rendezése felé, "az Egyesült Államok szerint nem elég gyorsan". Leszögezte, hogy a román himnusz- és zászlórendelkezések aggodalmat váltottak ki Washingtonban. Richard Holbrook amerikai külügyi államtitkár-helyettes nemrég egy sajtóértekezletén az etnikai közösségek európai normáinak megfelelő kollektív jogairól beszélt, Peter Tarnoff államtitkár szerint ez a kijelentés kizárólag Boszniára vonatkozott. Tőkés László a romániai magyarság helyzetéről, a diszkriminatív tanügyi törvényről beszélt, ismertette alternatív megbékélési javaslatát és idézte azt a levelet, amelyet amerikai látogatása nyomán a Kongresszus Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága intézett Ion Iliescu román elnökhöz: "Erőteljesen felszólítjuk Önöket a tanügyi törvény komoly felülvizsgálatára, a vele szemben felvetődött jogos kifogásoknak megfelelően, kiváltképpen pedig az anyanyelvi képzés kiterjesztése vonatkozásában, a szakoktatás és az egyetemi oktatás területén." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz., Magyar Nemzet, nov. 4./ "
1995. november 6.
Nov. 2-án háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Konsztantinosz Sztefanopulosz görög köztársasági elnök, aki Iliescu elnökkel és más vezetőkkel is találkozik, majd kulturális egyezményt ír alá. Ugyancsak nov. 2-án érkezett Bukarestbe a kormány hivatalos meghívására Hu Csin-tao, a Kínai Kommunista Párt politikai bizottságának tagja. Vacaroiu miniszterelnök ebből az alkalomból méltatta a két ország közötti jó kapcsolatot, amelyet megerősített Iliescu elnök kínai látogatása és Li Peng miniszterelnök romániai vizitje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1995. november 6.
A Pro Europa Liga Smaranda Enache és Csíky Boldizsár által aláírt közleményben tiltakozott a Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján történt incidens ellen, amikor Magyari András prorektort Matei Basarab, a jogi kar dékánja megakadályozta abban, hogy magyarul köszöntse a hallgatókat. A Pro Europa Liga megdöbbent azon, hogy ezt a cselekedetet Liviu Medrea, Kolozs megyei alprefektus elítélte és kéri a kormányt, menessze Medreát, tiltakozik továbbá azért, mert a kormány RNEP-prefektust nevezett ki az 50 %-ban magyarlakta Maros megye élére. A szervezet elítéli Iliescu elnök azon kijelentését, hogy II. János Pál pápa esetleges romániai látogatása csak az ortodox egyház beleegyezésével lehetséges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1995. november 7.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform szóvivője köszönetét fejezte ki, hogy okt. 23-ától megkezdett éhségsztrájkjával sokan szolidaritást vállaltak. Katona Ádám Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében bejelentette, hogy mindaddig folytatja éhségsztrájkját, amíg nem kap garanciát hét zetelaki magyar ügyének elnöki kegyelemmel való rendezésére. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 7./
1995. november 8.
"Nemcsak Clinton elnök fejezte ki aggodalmát az új román oktatási törvény, a magyarok jogfosztása miatt /Iliescu elnökkel történt találkozóján/, nemcsak George Pataki, New York állam kormányzója háborodott fel, nemcsak az Európa Tanács szerezhetett tudomást erdélyi magyar diákok Strasbourgban járt küldöttségétől arról, hogy tovább szűkültek az anyanyelvű képzés lehetőségei, hanem a nemzetközi közvélemény is mind szélesebb körben értesül minderről, szaporodnak a tiltakozások. Tüntettek például a távoli Ausztráliában az erdélyi magyarság fokozódó elnyomása ellen. A tüntetésen részt vettek az ausztriai románok is. Australia-Romanian Human Right Association annak a szervezetnek a neve, amely az ausztráliai románokat hívta erre a tüntetésre. A társaság vezetője Ion Berechet újságíró, aki nemrég még az Azi bukaresti lap tudósítója volt, tehát szoros kapcsolatban áll a román fővárossal. Az ellenzéki Romania Libera egyik szeptemberi számában Anton Uncu ugyanúgy "leplezi le" Ion Berechetet, mint a Ceausescu-korszakban: renegáttá minősíti: "Volt Ioan, most John, jövendőbeli János". /Új Magyarország, nov. 8./"
1995. november 10.
Iliescu elnök nov. 8-án fogadta a szenátus külügyi bizottságának küldöttségét. Markó Béla dél-tiroli látogatása miatt nem vett részt a találkozón. A megbeszélést a szenátusi testület kezdeményezte, mert az államfő román-magyar megbékélési javaslatát az utóbbi évek egyik legfontosabb diplomáciai akciójának tartják és azt minél hatékonyabban akarják támogatni. Iliescu hangsúlyozta, hogy megbékélési javaslatát a román politikai világ egésze aláírta. Szerinte folytatni kell a két ország kormánya közötti közvetlen párbeszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1995. november 10.
Csapody Miklós, az MDF országgyűlési képviselője, a parlament külügyi bizottságának tagja erdélyi útjának tapasztalatairól beszélt. A kormány gondozásában tragikus vallomások címmel megjelent egy zárt körben, illetve a diplomáciai testületekben terjesztett kötet, amely a székelyföldi románok 1989 decembere és 1990 márciusa közötti üldöztetéséről szól. Újra kiadták Lancranjan hírhedt Beszéd Erdélyről című munkáját, amely 1982-ben nagy visszhangot váltott ki Magyarországon. Ehhez a könyvhöz most a román művelődési államtitkár írt előszót. - Bukarestben bemutatták azt az Avram Iancuról 1972-ben forgatott filmet, amelyet még Ceausescu sem hagyott jóvá. - Iliescu megbékélési javaslatával a román követeléseket vissza akarja csempészni az alapszerződésbe. Romániában 75 éve minden választás előtt megjelennek a magyarellenes mozgalmak, és soha, egyetlen liberálisnak mondott román politikus sem merte védelmébe venni a magyarságot. /Heti Magyarország, nov. 10./
1995. november 11.
Tőkés László dél-tiroli modellt ajánló alternatív megbékélési javaslata hitleri és sztálinista nézetekre vall - állította Traian Chebeleu elnöki szóvivő Iliescu elnök nevében Tőkés Lászlóhoz, az RMDSZ tiszteletbeli elnökéhez írt levelében. Tőkés László összetéveszti az állam- és etnikumközi kapcsolatokat, ha úgy véli, hogy egy ország beavatkozhat abba a viszonyba, amely egy másik állam és annak kisebbségi állampolgárai között van. Hitler ugyanígy járt el, amikor a csehszlovákiai németek jogainak védelme ürügyén megcsonkította az országot. A Románia szívében létrehozott magyar autonóm tartomány gondolata Sztálintól származott, és katasztrofális következményekkel járt a román-magyar kapcsolatokra. - Markó Béla ezt a levelet minősíthetetlen hangvételűnek nevezte. /Magyar Hírlap, nov. 11./
1995. november 14.
Tőkés László alternatív javaslatára adott elutasító Iliescu-válasz nyilvánosságra hozatala után Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke azzal vádolta Iliescu elnököt, hogy előszeretettel levelezik a románság ellenségeivel, az igazi patrióták leveleit válasz nélkül hagyja. A legfőbb ügyészség figyelmébe ajánlja azt a titokban működő és illegális romániai magyar kormányt, amely főként Hargita és Kovászna megyékben kapott helyet. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, nov. 14./
1995. november 16.
Iliescu elnök kétnapos hivatalos látogatással /nov. 13-14./ viszonozta Hoszni Mubarak egyiptomi elnök múlt évi bukaresti látogatását. A két elnök négyszemközti tárgyalásokat folytatott, elégedetten állapították meg a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. A két ország zászlóvivője lehetne a fekete tengeri és a mediterrán térség közötti összekötő híd kialakításának. Iliescu elnök részt vett a Román-Egyiptomi Bank új székházának felavatásán. Az Arab Liga Tanácsa meghívta ülésére a román államfőt. Nov. 14-én este Iliescu elnök Párizsba repült, ahol nov. 15-én részt vett az UNESCO fennállása ötvenedik évfordulóján rendezett ünnepségen és találkozott Jacqes Chirac francia köztársasági elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
1995. november 16.
Nov. 17-én kezdődik Herkulesfürdőn a Román Szellemiség III. Kongresszusa Iliescu elnök és a parlament védnöksége alatt. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Erre a kongresszusra a határon túli románok hivatalosak.