"Márc. 13-én reggel Kolozsváron feliratok jelentek meg az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Fürdő utcai székhelyének kapuján. A számítógépen elkészített "jókívánság", amelyet senki sem írt alá, Avram Iancu, Iuliu Maniu és Corneliu Zelea Codreanu egykori legionáriusvezér portréi mellett két lakonikus mondatot tartalmaz: Tőkés László költözzék Budapestre, illetve, hogy Erdély a románoké. Egyesek tudni vélik, hogy a tettesek a Sarmisegetuza szélsőjobboldali szervezet soraiból kerültek ki. Ez hat évvel ezelőtt alakult, keresztény-nacionalistának vallja magát, és románellenes akciók kivédésére szakosodott. Ugyanez a plakát a református püspökség falán is megjelent. /Ö. I. B.: Uszító feliratok a városban. Március 15-i "jókívánságok". = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Az Erdélyi Református Egyházkerület számára negatív törvényszéki határozat született a volt Református Fiúgimnázium épületeinek visszaszolgáltatása ügyében. Az ítélet értelmében az egyházkerület csupán a Farkas utca 16. szám alatti ingatlanra, a kollégium régi épületére, az ehhez tartozó telekre, illetve az udvarra jogosult. A Kolozs megyei főtanfelügyelő szerint a Petőfi (ma Avram Iancu) utcai, újabbik épület sohasem volt az egyházé. Az egyházkerület fellebbez. Az 1999-ben született 83-as számú sürgősségi kormányrendelet mindkét ingatlant visszaítélte korábbi tulajdonosának, az egyháznak. A törvényszék úgy döntött, a líceum jelenlegi vezetőségének jegyzőkönyvet kell aláírnia az egyházkerülettel, amelyben a Farkas utca 16. szám alatt található ingatlant, telket és az udvart átadják a református egyháznak. Marosán Tamás jelezte, hivatalos iratokkal igazolhatják, hogy az összes épület ugyanazon helyrajzi számon találtató, és valamennyi a tulajdonukban van. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor, a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet kezdeményezője szerint a tulajdonjog nem vitatható. /Kiss Olivér: Kedvezőtlen törvényszéki határozat kollégiumügyben. A református püspökség él a felfolyamodás lehetőségével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"

"Maros megyében 13 líceumi osztályt szüntettek meg, ami rontotta a magyar diákok továbbtanulási lehetőségeit. Míg a román tagozaton végző 5075 diák 62 százaléka, addig a magyar tagozaton végzők 48 százaléka vehet részt az elméleti középiskolai képzésben. A fennmaradó százalék számára szakképzést biztosító anyanyelvű osztályokat létesítenek olyan líceumokban is, ahol eddig nem folyt magyar nyelvű oktatás. Agrár profilú magyar kilencedik osztály indul a marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpontban, kereskedelmi profilú osztály az Avram Iancu Szakközépiskolában és villanyszerelői (a mechanika mellett) a Gh. Sincai Iskolaközpontban. Magyar osztály indul még Segesváron, Szászrégenben, Dicsőszentmártonban, Marosludaon, Nyárádszeredában, Erdőszentgyörgyön, Mezőbándon és Szovátán. /(mezey): A megszüntetett líceumi osztályok helyett szakközépiskolai osztályok indulnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./"

"Borbély Imre politikai szakértő Egy minőségi magyar paradigma című könyve megerősíti azt, hogy a román társadalom a húszas évek éles sovinizmusa óta, sőt visszamenőleg 1848-ig alig változott. Borbély Imre könyvében a román társadalmat három kategóriába, illetve jelleg-csoportba sorolja. Jellegét illetően nyílt, többé-kevésbé zárt, illetve strukturált populációra osztja. A strukturált populációt nyáj-, falka- és rovarösztönű társadalomnak nevezte. Hatalmi nyomás, diktatúra esetén a román társadalom (nép, nemzet) az első csoport-jellemzőt tölti ki: a nyájszellemet. Ó-Románia élősködik Erdély fölött. Szomorú, hogy az erdélyi románság éles és naiv nacionalizmusa miatt nem akarja észrevenni a számára is ordító hátrányt, ami ebből a helyzetből adódik. A román nép gyenge, mert nem rendelkezik történelmi tapasztalatokkal, nem volt olyan szintű államisága, mint a mindenkori magyar királyságnak, nem volt alkotmányossága stb. ennek folytán a mai kaotikus helyzetben nem elég hamiskártyával lavírozni. A magyarság (Erdélyben) másodrendű állampolgárként való kezelése (hogy a cigányságról ne is beszéljen) olyan problémák elé állítja a román vezetést, amely nemzetközi jogi kérdéseket vet fel. Borbély Imre megírta, hogy a falka-jelleg ott szunnyad a román társadalom kebelében. Olyan atrocitásokra képesek, amilyenre más népek álmukban sem gondolnak. Nem kell visszamenni a karóba húzás koráig, sem Avram Iancu vérengzéséig, amikor emberek kezét, lábát fűrésszel levágatta, a nők mellét tépték le, s miután megerőszakolták őket, kikötötték őket fákhoz, vagy beásták a földbe, a Maniu-gárdisták gaztetteit, vagy a kilencvenes vásárhelyi eseményeket, a vasvillás csürhét nem kell említeni. Jellemző volt a volt diktátor és neje kivégzése. Talán nem ismer a történelem (még a koncepciós pereken át sem) még ilyen véresszájú, gyáva, semmi jogalappal nem rendelkező kivégzést. Ráadásul az ortodox egyház is savanyú nacionalizmusra ösztönzi híveit. Ez a román nemzet távlati összeomlását hozhatja majd magával. Talán ha a megmaradt magyarság jó példával jár elöl, igényességre bírja, gondolkozásra, higgadtságra hívja a románságot, megtörik ez magatartás. /László György: A román társadalom ismérve a falkaszellem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

"Marosvásárhelyen a júl. 31-i tanácsülésen döntenek a Calarasilor utca Kossuth Lajosra való visszakereszteléséről. A névadó bizottság még az elmúlt esztendőben döntött a névcseréről, azonban a prefektúra véleményező testülete kedvezőtlenül bírálta el a kezdeményezést. Spielmann Mihály, a bizottság tagja a Krónikának elmondta, hogy az öttagú testület három román nemzetiségű tagja lényegében minden kezdeményezést leszavazhat. Ovidiu Natea prefektus kijelentette: nincs meggyőződve afelől, hogy a testület véleményét nem kell tiszteletbe tartani. Dorin Florea polgármester nem ért egyet a névváltoztatással. "Nem szeretném, ha a Kossuth utca miatt etnikai feszültségek keletkeznének a városban" - érvelt a polgármester. Az általa említett politikai egyeztetés már megvolt az elmúlt héten. Benedek István frakcióvezető elmondta, akkor Florea elismerte, hogy a jó együttélés érdekében a magyarok érzékenységére is oda kell figyelni. Benedek közölte: "A múlt tanácsülésen mi megtettük az első engedményt a román kollegákkal szemben, amikor megszavaztuk az Avram Iancu-emlékház létesítését. Most meg készen állunk támogatni a görög katolikus egyház telekigénylési kérését". A volt Kossuth utca ügyéről szólva, Florea az Antonescu sétánnyal felmerült problémákkal próbált párhuzamot vonni. Mint ismeretes, a magyar tanácsosok által keresztülvitt névcserét a törvényszék érvénytelenítette, így megmaradt az Antonescu sétány. Az önkormányzati döntést akkor a Háborús Veteránok Egyesülete támadta meg, egy Szatmári Ibolya nevű bírónő pedig a közismerten magyarellenes szervezetnek adott igazat egy hónappal ezelőtt. Benedek szerint az önkormányzat Gabriela Puni városházi jogtanácsos etikátlansága miatt veszített ebben az ügyben. Benedek a törvényszék ítéletét Izrael bukaresti nagykövetségére és több nemzetközi szervezethez is eljuttatta. /Szucher Ervin: Antonescu utca...Visszakapja nevét a Kossuth utca? = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"

"Aradon ötven évvel ezelőtt még állt az 1848-49-es szabadságharc emlékmúzeuma. Kilin Sándor újságíró gimnazistaként még láthatta Damjanich szekerét, Petőfi állítólagos kardját, a vértanúk akasztófáinak darabjait, a honvédek fegyvereit, zászlóit, a vértanúszoborra küldött koszorúk szalagjait, Bohusné naplóját, Kossuth, Petőfi, Jókai, Egressy Gábor mellszobrait, sőt Avram Iancu sírjának töviseit is. Az ereklyemúzeum már 1899-ben oly sok értékes dokumentummal, ereklyetárggyal rendelkezett, hogy azok csak kilenc zsúfolásig megtelt teremben fértek el. Ez képezte a későbbi kultúrpalotai múzeum anyagának zömét. Most, amikor a Szabadság-szobor kiszabadult börtönéből, s október hatodikán ismét állni fog, eljött az ideje annak is, "hogy az elkobzott negyvennyolcas szabadságmúzeumunkat is visszaköveteljük" - jelezte Kilin Sándor. /Kilin Sándor: A szabadság Európájában. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./"

"A pótkisérettségit követően az általános iskolákkal tegnap közölték az üresen maradt helyek számát. A líceumi osztályokban kevés üres hely maradt a magyar tagozaton Marosvásárhelyen. A vidéki iskolákban valamivel több az üres hely, például Erdőszentgyörgyön a matematika-informatika osztályban 17 üres helyre pályázhatnak, akik sikeresen átestek a kisérettségin. Képességvizsga nélkül a szakiskolai osztályok üres helyeit pályázhatják meg a diákok, néhol olyan osztályokban is, ahova még egyetlen tanuló sem jelentkezett. A marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpont mezőgazdaság szakos osztályában mind a 30 hely betöltetlen, az Avram Iancu Iskolaközpontban a textil és bőrfeldolgozás szakon 28, a kereskedelem szakon 24 üres hely van, hasonlóan van sok hely a többi iskolában is, vidéken is sok a szakiskolai üres hely: a Segesvári Könnyűipari Iskolaközpont textil és bőrfeldolgozás szakán 29, a régeni Lucian Blaga Iskolaközpont fafeldolgozás szakán 25, a Petru Maior Iskolaközpont mechanika szakán 26, a Mezőgazdasági Iskolaközpont mezőgazdaság szakán 30, a Ludasi Ipari Iskolaközpont mechanika szakán 29 üres helyre pályázhatnak a magyar diákok. 57 helyre várják a jelentkezőket a Szovátai Faipari Iskolaközpont fafeldolgozás szakán, mechanika szakon 26 hely van. Nyárádszeredában mechanika és turisztika szakon 28-28, textil és bőrfeldolgozás szakon pedig 30 üres hely van. Erdőszentgyörgyön mechanika szakon 30, fafeldolgozás szakon szintén 30, test- és szépségápolás szakon 25, a Bándi Elméleti Líceumban mezőgazdaság szakon 29, a dicsőszentmártoni Constantin Brancusi Iskolaközpontban mechanika szakon van 22 üres hely. /(b. gy.): Betöltetlen líceumi és szakiskolai helyek a magyar tagozaton. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./"

"Szept. 9-én Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes jelenlétében Nagy Editet beiktatták a Maros Megyei Pedagógusok Háza igazgatói tisztségébe. Az új igazgató 25 éve társadalomtudomány szakos tanár és az utóbbi években az Avram Iancu Iskolaközpont aligazgatói tisztségét töltötte be. Nagy Edit kifejtette, hogy a pedagógusok módszertani képzése terén vannak a legnagyobb hiányosságok. Ezeket szeretné pótolni. Folytatják a pedagógusok számára szervezett számítógép-kezelési felkészítőket és a menedzsertanfolyamokat iskolavezetőknek. /(mezey): Korszerű pedagógus-továbbképzést szorgalmaznak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

"Még 2003-ban fel kell állítani az aradi Szabadság-szobrot - fogalmazták meg a Területi RMDSZ-elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) szept. 16-i bukaresti ülésén. Két területi elnök is kötött mandátummal érkezett a megbeszélésre, és éppen ez a két területi elnök, az aradi Király András és a Fehér megyei Rácz Levente képviselte a legsarkosabb véleményt a tanácskozáson.Az Arad megyei szervezet operatív tanácsa elhatározta, ha szeptember 30-ig nem születik kedvező döntés a szobor felállítása ügyében, felfüggesztik az együttműködést a kormánypárttal. Szerintük "a szobrot még ebben az évben fel kell állítani a Tűzoltó téren, ott, ahol a városi tanács kijelölte a helyet számára. Beleegyezünk a megbékélési park létesítésébe, de azt nem lehet összekötni a szobor ez évben történő felállításával." Rácz Levente, a Fehér megyei szervezet elnöke elmondta, Fehér megyében a megbékélési parkot nem tartják megoldásnak a Szabadság-szobor felállítására. "A szobor felállításának az esetleges elmulasztása a PSD-vel való együttműködés szakítópróbája. Ez az utolsó csepp a pohárban. Erről a szimbólumról lemondani nem lehet - jelentette ki Rácz Levente. - A kollégáimhoz máris számtalan arra utaló visszajelzés érkezett, hogy az emberek nem tudják elképzelni a Szabadság-szobrot egy olyan emlékparkban, amelyikben mondjuk Axente Severnek vagy Avram Iancunak is emléket állítanak. Fehér megyében ma nekik köszönhetően van szórványban a magyarság - magyarázta az elnök. - Félő, hogy a javasolt hibridmegoldás az egykori Petőfi-Schiller Egyetem tervéhez hasonlítana."Verestóy Attila udvarhelyszéki RMDSZ-elnök szerint "Megjelent a román elit részéről egy kőkemény nacionalizmus". Verestóy hangsúlyozta, mindez azért jelenhetett meg, mert az ellenfelek megérezték a magyarság széthúzását. A szenátor a belső széthúzással kapcsolatos dolgok mielőbbi rendezését tartja a legsürgetőbb feladatnak. "Ha létezik és egyértelmű a szolidaritás a romániai magyarság körében, ha az RMDSZ valóban be tudja tölteni azt a szerepet, amiért létrehoztuk, meg tudjuk oldani a Szabadság-szobor ügyét, el fogjuk érni az alkotmány kedvező módosítását, és létre tudjuk hozni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar karokat - sommázta véleményét. Egyvalamit kinevezni szakítópróbának arra utalna, hogy nem látnánk a magyarság szélesebb érdekeit - magyarázta Verestóy. A Kolozs megyei szervezet elnöke, Kónya-Hamar Sándor a határozott fellépést szorgalmazta annak érdekében, hogy a szobor még az idén a talapzatra kerüljön. Meglátása szerint azonban a kormánypárttal kötött megállapodást már csak azért sem lehet felmondani a Szabadság-szoborra való hivatkozással, mert a szobor felállítása nem szerepel az idei évre kötött megállapodásban./Gazda Árpád: Határidő a szoborállításra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szabadság-szobor okt. 5-re történő felállítását nem látja reálisnak. Felmerült, hogy a Szabadság-szobor ügye veszélyezteti a protokollumot, de egyelőre olyan javaslat, hogy felbontsák a megállapodást, nem született, mondta. Az újságíró közbevetette, hogy az aradi RMDSZ már kilátásba helyezte a megyei protokollum felfüggesztését. Markó erre helyesbített: Országos szinten nem hangzott el ilyen javaslat. Valószínűleg határidőhöz kötött "igen" válasz várható, mondta, hozzátéve, nem szeretné megelőlegezni az Operatív Tanács döntését. /Salamon Márton László: Markó feltételekhez kötött "igen"-re számít az Operatív Tanács ülésén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./"

"Az elkövetkező időkben dől el, hogy Aradon szimbolikusan megismétlődik-e a százötvennégy esztendővel ezelőtti világosi fegyverletétel. Iliescu államelnök budapesti diadalútja arra vall, hogy mindez lehetséges. Iliescu azt is vendéglátói tudomására hozta, hogy a Kossuth-Balcescu megbékélő kiegyezésére azért nem lehet hivatkozni, mert erre post factum került sor, mikor a szabadságharc sorsa már rég eldőlt. Iliescu Budapesten azt is szóvá tette, hogy a tizenhárom tábornoknak Aradon van egy obeliszkje, és a forradalmár tábornokok közül tizenegy e mellé (?) van elhantolva. Vagyis nincs szükség a Szabadság-szobor visszaállítására. Számos, aláírással ellátott megállapodás is született, már az avatóünnepség programját is kifundálták. Azonban mi a szószegések történelmi tapasztalatainak bőségével rendelkezünk írta Sylvester Lajos."Itt állott Árpád vezér szobra, 1916-ban az oláh ledöntötte." Hosszú időn keresztül volt olvasható e felirat a Brassó fölé magasodó Cenk tetején, egy hajdani szobortalapzaton - aztán a talapzatot magát is felrobbantották, széthordták, mint annyi mást. Ennyi maradt a hajdan tíz méter magasan álló, háromméteres Árpád-katonából, amely valamikor a magyar birodalom legdélkeletibb határát jelképezte, emlékezett György Attila. Mert Erdélyben magyar szobornak lenni sem könnyű, tette hozzá. A szimbolikus térfoglalás Romulus és Remus-szobrokban, román hősök emlékművében manifesztálódott. Később kolostorokban, templomokban, egyházi létesítményekben. Nem állhat magyar felirat Mátyás király kolozsvári lovas szobrán. "Ezért kellett rajta táblát elhelyezni, amely a király román származását és a magyarok galádságát hirdeti. Ezért kellett őt román nemzetiszínű zászlókkal körülvenni, és ezért kellett felásni a teret.Ezért nem lehetett Nagyváradon a nagyságos fejedelemnek, Bethlen Gábornak a szobrára felírni magyarul a nevét. Annak a fejedelemnek, aki román nyelvre fordíttatta a Szentírást. Ezért kenik be szinte naponta fekáliával Fehéregyházán a költő síremlékét. Ezért kellett eltávolítani a Wass Albert-szobrokat. És ezért nem állhat újra Aradon a Szabadság-szobor." És fájdalmas a megadás, amellyel e pusztítást fogadja a magyarság. A magyar kormány tehetetlensége, az RMDSZ gyávasága. Kovács László szemforgató álszentsége és Markó Béla szánalmas, ezredik "kiegyezése". És még sincs veszve minden. A lebontott, meggyalázott szobrok helyén mégiscsak ott marad valami, amit nem lehet eltüntetni. Árpád, Mátyás, Bethlen Gábor vagy éppen Wass Albert szelleme. Gyergyóalfaluban fehér márványba vésett felirat áll, hosszú évtizedek óta, és rendszerektől, hazáktól és hazaárulásoktól függetlenül hirdeti az igazságot, országnyi hitet adva: "Ember, vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad". /György Attila: Szabadság, szobor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./A ,,megbékélési parkot" Kovács László külügyminiszter nem utasítja el. A román történelemszemlélet szerint berendezett ,,megbékélési emlékparkban" bizonyára helyet kap Avram Iancu, Balcescu és Axente Sever. Nem kellene-e az osztrákokat is a kerítésen belülre bevenni, hiszen ők is tettek ezt-azt 48/49-ben? Sylvester Lajos felidézte, hogy amikor Dózsa szülőfalujában, a háromszéki Dálnokban a parasztvezér számára emlékművet állítottunk, Bukarestben a méretek után érdeklődtek. Közölték, hogy Stefan cel Mare emlékművénál nem lehet magasabb. /Sylvester Lajos: A magyar szabadságharc aradi sírkertje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./"

"Okt. 6-án Kolozsváron a Házsongárdi temető honvédsírjánál és a szamosfalvi emlékműnél emlékeztek meg a tizenhárom aradi vértanú halálának évfordulójáról. A megyei RMDSZ által szervezett emlékünnepségen a szakadó eső miatt kevés kolozsvári magyar jelent meg. Az ünnepi beszédeket koszorúzás követte: a kolozsvári mártírok emlékművénél a megyei RMDSZ, a Castellum Alapítvány, az Ambasador Társaság és a Pro Iuventute Alapítvány részéről helyeztek el koszorúkat. A szamosfalvi vesztőhelyen a megrongált obeliszknél is elhelyezték az emlékezés virágait. Eckstein-Kovács Péter szenátor beszédében kijelentette: az egységre kell építeni. Az aranyosgyéresi magyarság a református templomban emlékezett okt. 6-ra. Az Avram Iancu Iskola VI-VIII. osztályos magyar diákjai Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye alapján Varga Dobai István által a tanulók számára átdolgozott színművét adták elő, óriási átéléssel. /Pap Melinda: Kolozsvári vértanúkra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./"

"A Magyar Ifjúsági Tanács dec. 12-én tartotta soros küldöttgyűlését Kolozsváron. A tagszervezetek képviselői az általános szervezeti életről szóló beszámolókat követően tárgyaltak a Magyar Ifjúsági Konferencia legutóbbi ülésén vállalt feladatokról, melynek részeként a MIT a konferencia kommunikációs stratégiájának tervezetét készíti elő. A MIT küldöttgyűlése hosszasan tárgyalt a romániai és magyarországi támogatási rendszer hiányosságairól. A küldöttek többsége elégedetlenségét fejezte ki az Illyés Közalapítvány szaktestületei és az erdélyi alkuratórium részrehajló, igazságtalan működésével szemben. A Communitas Alapítvány támogatási rendszerének átláthatatlanságát ugyancsak bírálta a küldöttgyűlés. Felavatták az önállósult MIT-irodát Kolozsváron a Petőfi (ma Avram Iancu) utca 27. szám alatt. /Szókimondó MIT. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 16./"

Felvinc Torda és Tövis között elhelyezkedő kis Fehér megyei település. Valamikor teljes egészében magyarok lakták, akárcsak a hozzátartozó öt falut. Ezek a települések mára szinte egészen elvesztették magyar jellegüket. Felvincen a magyarok arányszáma húsz százalék körül van. Az Avram Iancu Iskolában a több mint 200 tanulóból kevesebb mint két tucat jár a magyar tagozatra: az összevont I–IV. osztályban tizenhárman, ötödikben öten, hatodikban négyen vannak míg a hetedik osztályban mindössze egyetlen gyermek van. Magyar nyolcadik osztály most nincs. Jelenleg összesen 11 felvinci magyar gyermek ingázik naponta Nagyenyedre. /Ladányi Emese Kinga: Az eltűnt felvinci nyolcadik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

1997. szeptember 21-én a sovén-nacionalista szélsőséges pártok vezérei: Corneliu Vadom Tudor, Gheorghe Funar és Adrian Paunescu (ez utóbbi akkor még a Szocialista Munkapárt képviseletében) összegyűltek Marosvásárhelyen, hogy a város ortodox papjaival együtt megemlékezzenek közös eszményképükről, Avram Iancuról. A Tudor-negyedben épülő ortodox templom előterét nemzeti zászlók és magyarellenes jelszavak díszítették. A hazafias szónoklatok és szentbeszédek nyomán a felhevült tömeg kórusban üvöltözte, hogy megvédi Erdélyt. Az utóbbi tizennégy évben végzett összes közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a román társadalom számára az ortodox egyház a legnagyobb tiszteletnek, örvendő intézmény. Dan Petrescu a National, Paul Goma a Cotidianul hasábjain fedte fel Anania érsek vasgárdista és Securitate-kollaboráns múltját, sugallva, hogy most is ilyesfajta politizálást szán egyházának. Az Evenimentul Zilei 1998. ápr. 14-i vezércikkében Cornel Nistorescu természetesnek tartotta, hogy Anania érsek és Corneliu Vadim Tudor pártvezér véleménye tökéletesen megegyezik, majd emlékeztetett az ortodox egyház egykori szerepvállalására a Vasgárdában és a kommunista diktatúrában. Adrian Severin a Ziua április 18-i vezércikkében megdöbbentőnek mondta Anania véleményét. A sajtó felháborodása olyan méreteket öltött, hogy Anania érsek egy hónap múlva kénytelen volt visszatáncolni. A Jurnalul National máj. 14-i számában azzal mentette magát, hogy a Szent Szinódusnak nem tett javaslatot, tehát csak egyéni véleményének adott hangot, majd szó szerint kijelentette: „Az egyház nem politizál, nem fog politizálni, de megengedheti magának, hogy évenként, a választások alkalmával segítsen, hogy az ország politikáját a legjobbak műveljék. Ha egy híve megkérdezi papját, kire szavazzon, nem vonogathatja a vállát és válaszolja, hogy az egyház nem politizál." /Barabás István: Kiűzetés a templomból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Újabb javaslat látott napvilágot csütörtökön az aradi Szabadság-szobor visszahelyezésével kapcsolatban. A Tűzoltó térre helyezendő másik, román emlékmű alkotója, Ioan Bolborea szerint a Szabadság-szobrot úgy kellene fordítani, hogy az egymástól mintegy 50 méter távolságra tervezett román és magyar alkotás – a megbékélés jegyében – szembenézzen egymással. Bolborea tervei szerint a román hősöknek emléket állító diadalíven négy-öt allegorikus – az Egyesült Európát, Romániát és kisebbségét jelképező – alak lenne látható. A tartóoszlopokat a 1848-as forradalom román alakjait, Avram Iancut, Nicolae Balcescut megmintázó domborművek díszítenék. Király András szerint a Szabadság-szobor talapzata maradni fog a jelenlegi állapotában és helyén, mert nem lehet olyan egyszerűen megforgatni. Az Aradi Polgármesteri Hivatal visszavonta a Nagy-Románia Párt március 14-ére igényelt tüntetési kérelmének jóváhagyását. A Gheorghe Funar vezette nagy-romániások a Tűzoltó tér helyett 14-én az Avram Iancu téren gyülekezhetnek. /Gujdár Gabriella: Szembenéző megbékélés Aradon? = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

Márc. 27-én tartották Aranyosgyéresen, az Avram Iancu Általános Iskolában a Csinom Palkó, Csinom Jankó honismereti vetélkedőt, amelyen az aranyosegerbegyi, aranyosgyéresi és tordai diákok mérték össze tudásukat. Az Aranyosgyéresi Vegyeskórus előadta a Rákóczi-indulót és a Dana-dana kórusműveket., majd fellépett a házigazda iskola Pacsirta gyermekkórusa. Dumitriu Anna a tordai Petőfi Társaság nevében emlékeztetett: az ilyen jellegű honismereti és nyelvápoló versenyeket már 1990 óta szervezik. A Petőfi Társaság 1999 óta patronálja ezt a tordai Mihai Viteazul Kollégiumban működő Balázs Ferenc Önképzőkör diákjainak segítségével. /Ladányi Emese Kinga: 14 éve szervezik Aranyosvidéken a honismereti vetélkedőket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Abrudbánya egy a kietlen, roskatag, pusztulásra ítélt kisvárosok közül. Szinte hihetetlen, hogy Abrudbánya – Verespatakhoz, Zalatnához hasonlóan – az erdélyi aranykitermelés legfontosabb központjaihoz tartozott. A város lendületes fejlődése az egymást követő pusztítások miatt mindannyiszor megtört: 1784-ban a Horea, Closca és Crisan vezette parasztfelkelés lázadói dúlták fel a várost, 1848-ban pedig Avram Iancu seregei mészárolták le a magyar lakosság nagy részét, porig égetve a települést. Erről a kolozsvári unitárius püspökség tulajdonában lévő abrudi Aranykönyv tanúskodik. A kiegyezést követően ismét fölpezsdült a magyar élet a városban. Az 1900-as népszámlálás szerint a város lakossága 3341 fő volt, ebből 1921 volt a román és 1246 magyar. 1992-ben 4820-ra növekedett a város lakossága, 4653 román mellett már csak 140-en vallották magukat magyarnak. A népszámlálási adatok szerint ekkor 72 római katolikus, 57 református és 11 unitárius volt. A főtéren három magyar templom áll: a katolikus, az unitárius és a református. Az unitárius templom romokban hever. A harangokat sikerült megmenteni: az egyik Tordaszentmihályra, a másik a nagyenyedi unitárius templomba került. /Székely Kriszta: Unokái még látták. Lebontásra vár Abrudbánya unitárius temploma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Eddig soha nem tapasztalt történt Kolozsváron a városi tanácsban: az RMDSZ-es önkormányzati képviselők pénzt szavaztak meg a Vatra Romaneasca Szövetségnek és az Avram Iancu Egyesületnek, a román tanácsosok pedig hozzájárultak a magyar iskolák és civil szervezetek számottevő támogatásához. Ilyen ára volt annak, hogy a magyarok is kapjanak a helyi költségvetésből. A legtöbb pénzt az iskolák kapták, köztük a magyar tannyelvű középiskolák, valamint olyan oktatási intézmények, ahol magyar osztályok is működnek. Közpénzhez jutott a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (280 millió lej), a Pro Iuventute Kulturális Egyesület (131 millió), a Homo Ludens Kulturális Egyesület (250 millió), 65,3 milliót kapott a Bogáncs-Zurboló Egyesület, de a Magyar Mozgássérültek Egyesülete (havi 50 millió lej), az Unitárius Nők Egyesülete (48, 6 millió), valamint az Agnus Media Alapítvány is (145 millió). /K. O.: Történelmi napok a kolozsvári városi tanácsban. Százmilliók magyar iskoláknak és szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Ápr. 26-án a szenátusban a Nagy-Románia Párt egyik szenátora intézett kirohanást az aradi Szabadság-szobor felállítása ellen. Razvan Theodorescu akadémikus, történész, művelődésügyi miniszter válaszolt. Leszögezte, hogy az itt elhangzott megnyilatkozás egyáltalán nem jellemző a felvilágosult román személyiségekre. Avram Iancu, Balcescu, C.A. Rosetti a nézetkülönbségek ellenére mindig kiállt a magyarokkal való barátság mellett. Theodorescu hangsúlyozta, a 13 tábornok nem harcolt Erdélyben, tehát nem vétett az erdélyi románság ellen. Akik jelen voltak, azok európaiságról tettek tanúbizonyságot, egyszersmind mélységes román szellemről, hazafias tudatról – szögezte le a miniszter. Hangsúlyozta azt is, hogy a negyvenezer román áldozat hangoztatása aberráció és egy ilyen érvvel való közéleti megnyilatkozás n bűncselekménynek fogható fel. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Aradi visszhangok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Aug. 1-jén nyílik a Halmágycsúcs községhez tartozó Ácsva (Avram Iancu) faluban a Népszokások és -hagyományok – Határon átnyúló kulturális átfedések elnevezésű néprajzi kiállítás. Az eseményt az azonos nevű PHARE CBC projekt keretében rendezik, amelyet az Aradi Múzeum a békéscsabai Munkácsy Mihály múzeummal közösen nyert el. A tíz hónapig tartó projekt néprajzi kutatásai tavaly november közepén indultak, kilenc települést fogtak át – Arad megyéből Pécskát, Tornyát, Nagypereget, valamint a Ácsvát, Vidrát és Kismagoldot, valamint Békés megyéből Méhkeréket, Eleket és Tótkomlóst. A kutatás során az etnikumok közös szokásait és hagyományait mérték fel. A kutatások összegzéseként kétnyelvű tanulmánykötet jelenik meg az eredményekről beszámoló dolgozatokkal, valamint dokumnetumfilm készül a kilenc érintett településről. /K. K.: Népszokások és – hagyományok. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

A Fehér megyei RMDSZ aug. 20-át Magyarigenben ünnepli, ahol már csak az impozáns református templom hirdeti, hogy egykoron itt népes magyar közösség élt, melynek a XVIII. század második felében a Bod Péter volt a lelkipásztora. 1848-49-ben Avram Iancu román serege valósággal kiirtotta Magyarigen magyarságát. Fehér megyei szórványmagyarsága itt emlékezik Szent Istvánra. /Szent István-napi ünnepség Magyarigenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

A nagyváradi Körösvidéki Múzeumban, a hajdani katolikus püspöki palotában a mai napig az egyház számít az első számú közellenségnek. A nagyváradi katolikus püspökség minden szinten megnyerte a palota restitúciójáért folytatott pert, s Tempfli József megyés püspök hét szobát már birtokba is vehetett. A többi száz – egyelőre – másé. Az épület udvarán panteonszerűen állnak egymás mellett a román történelem nagy alakjai, a Krisztus előtti IV. században élt Dromichaitész géta-dák királytól Avram Iancu negyvennyolcas móc vezérig. Furcsák a feliratok. „Hunyadi János nem annyira a magyarok, mint inkább a románok hírnevét öregbítette, mivel közülük származott” – áll a tábla az erdélyi vajda büsztjének talapzatán. Ugyanez a felirat szerepel a múzeum történelmi részlegén a megfelelő helyen, s itt már az is kiderül, hogy az idézet 1501-ből, II. Piusz pápától származik. Igaz, hogy II. Piusz 1464-ben meghalt… A Körösvidéki Múzeum ma is a módszeres történelemhamisítások, magyarság- és egyházellenes indulatok gerjesztésének melegágya. Az 1437-es bábolnai parasztfelkelés például azért robbant ki – állítják –, mert túl nagyok voltak az egyházi dézsmák. A századforduló „elmagyarosító akcióinak” illusztrálására a tanárok járandóságát megállapító, magyar nyelvű törvénycikkely másolatát helyezték az üveg mögé; a román és magyar szövegek közti nyilvánvaló különbséget viszont csak a magyarul is tudók észlelhetik. Az épületből 1948-ban kellett kiköltöznie az egyháznak. A beköltöző görög menekült tönkretették az épületet. Eltüzelték az intarziás parkettát, a stílbútorok lábához kecskéket és juhokat kötöttek. Most az eltűnt tárgyak pótlására nincs esély, és kárpótlásban nem reménykedek. /Lukács János: Lépésenként veszik birtokba a palotát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

A református egyház vezetői után a katolikusoknak főhet a fejük a Kolozs Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság miatt. Az igazgatóság évekig az Erdélyi Református Egyházkerület Bocskai/Avram Iancu téri ingatlanját foglalta el. A kormány október eleji határozata a mezőgazdászokat elköltöztette a Bocskai téri épületből. A reformátusok ezután teljes mértékben birtokba vehetik épületüket. Azonban az igazgatóság új székhelyének kiszemelt, a Fagului utcában lévő Agronómusok Házának is otthont adó épület a római katolikus egyházé. A katolikusok 2004. április 27-én visszakapták az épületet az Országos Restitúciós Bizottság határozata alapján, a tényleges visszaszolgáltatás azonban nem történt meg. /B. T.: A katolikusoknak passzolták az agronómusokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Megjelent Kuszkó István munkája /Emlékkönyv Dr. Haller Károly működéséről/. Dr. Haller Károly /Nagyszeben, 1836. okt. 14. – Budapest, 1911. febr. 7./ jogász, egyetemi tanár, Kolozsvár polgármestere, politikus volt. Nevéhez kötődik a Sétatér fejlődése, fák ültetése Kolozsvár utcáin és terein, az Erzsébet-szobor (Fellegváron), valamint a Szent-György-szobor felállítása, a Szépítő-egylet alapítása, a Tűzoltó-egylet alapítása és a Főtér mai arculatának kialakítása stb. Rengeteget tett a Tornavívóda megnyitása érdekében, ő alapította a Lövész Egyletet, vezette a Kerékpáros Egyletet, valamint részt vállalt a KAC munkájában. Haller Károly Szatmáron végezte a filozófiát, majd 1853–1856 között a nagyszebeni jogi akadémián szerzett oklevelet. Később Pesten doktorált. 1863-ban a Kolozsváron felállított jogi akadémiára nevezték ki tanárnak, az egyetem megnyitásakor pedig az osztrák magánjog nyilvános rendes tanárává választották. Az egyetem rektori tisztségét az 1880–1881-es tanévben töltötte be, emellett a jogi kar dékánja volt az 1873–1874 és 1890/91-es tanévekben. Amikor 1883-ban felmerült, hogy Haller Károly vállalja el a megmérettetést a polgármesteri székért, az egyetem diáksága levélben kérte tanárát, hogy ne hagyja el az egyetemet. Dr. Haller 1905-ig, nyugdíjazásáig tanított az egyetemen, illetve a Gazdasági Tanintézetben. Nyugdíjba vonulása után is részt vett a politikai életben, 1905-től a császár a főrendház tagjává nevezte ki. A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszik, de sírkövét már hiába keressük, mert sírját a 70-es évek közepén eladták. Haller Károly vetette fel, hogy Kolozsmonostort a városhoz kell csatolni. Fontos szerepet játszott az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) megalapításában, az EMKE-téri park (mai Bocskai/Avram Iancu tér) kialakításában. Polgármestersége idején lebonttatta a főtéri kis házakat, amelyek a templomnak támaszkodtak, és kialakíttatta a Főtér mai arculatát. /Killyéni András: Dr. Haller Károly – a sportbarát polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

A kovásznai Magyar Polgári Szövetség és a Székely Tanács meglepetéssel értesült a helyi Iustinian Teculescu Kulturális Egyesület azon törekvéseiről, hogy Teculescu–Csoma névre keresztelnék a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontot. A Magyar Polgári Szövetség és a Székely Tanács értékeli, hogy a kovásznai románság tisztelettel adózik történelmi nagyjai iránt, de jónak látná, ha a vajnafalvi Avram Iancu-iskolát tisztelnék meg a névváltoztatással, már csak azért is, mert Iustinian Teculescu püspök szülőháza a vajnafalvi iskola szomszédságában állt. /A kovásznai Magyar Polgári Szövetség és a Székely Tanács elnöksége /Kovásznai szervezetek tiltakoznak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./

Budapesten elhunyt Devecseri László (1907–2006) építészmérnök, a kolozsvári Unitárius Gimnázium legidősebb véndiákja. Ő építette édesapjával egyebek között Kolozsváron a Bocskai (Avram Iancu) téren a hadsereg házát, az Apáczai (Arges) utcában a Péter-Pál villát, az Erzsébet (Racovita) úton a Fehér Ház nevű szállodát. Egész családjával együtt deportálták, de sikerült túlélnie a háborút. /Dezső Gábor: Elhunyt az Unitárius Gimnázium legidősebb véndiákja. Devecseri László (1907–2006). = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Néhány éve nyíltan szerveződik a román legionárius mozgalom, folyóirata antiszemita kirohanásokból, a közéleti személyiségek sértegetéséből áll. A címoldalon, a fejléc alatt szerepel az önmeghatározás: a román ortodox nacionalista fiatalság lapja. A lapigazgató neve: Nicador Zelea Codreanu. Az újságíró a kiadvány egyik számát ismertette, ebben olvasható a „47. számú komoly figyelmeztetés”, amely híven tükrözi a paranoid, minősíthetetlen egyveleget, amely kihasználja a nagy tömegek konspirációs elméletekre való fogékonyságát. A hatóságok nem intézkednek a lappal szemben. A kiadó, az Actiunea Romana internetes honlapja szerint törvényesen bejegyzett szervezetről van szó. Az alapszabályzat és a hivatalos program ugyanis hazafias, keresztény és emelkedett ideálról szól, olyanokról, amiket mindeni helyeselhet. A lap nyílt levelet is tartalmaz, tiltakozást a kisebbségi törvény ellen. Szerzője a kolozsvári Avram Iancu Társaság, nevükben az elnök, Victor Bercea írta alá a tiltakozást. Victor Bercea évekig „irányította” a kolozsvári Diákművelődési Ház tevékenységét, amíg a diákok sorozatos tiltakozása nyomán lemondatta az akkori szakminiszter. Azóta a Műszaki Egyetem klubjában tevékenykedik. Az ilyen kiadványoknak van hatásuk. Kolozsvár sokszáz éves falaira hatalmas betűkkel felírták: strada Corneliu Zelea Codreanu. Az egyik kolozsvári óvoda falára pedig horogkeresztet, Dávid-csillagot és sátánista jelképet festettek. Az utóbbi időkben zsidó kegyhely-, temető- és zsinagóga-gyalázások történtek. A zsidógyűlöletről a vonatkozó törvények miatt csak halkan mernek beszélni, a magyarokat viszont néhol már a nyílt utcán is megverik, az internetes fórumokon pedig javasolják a cigányok deportálását, tömeges kasztrálását-kivégzését. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A fenyegető árnyék. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Fehér megyében Felvinc az “Európai falu” címet elnyert vegyes lakosságú település, ahol a román értelmiségiek minden felszólalásukat így kezdik: nekem személy szerint semmi gondom a magyarokkal, sőt.  De... nem tudják elviselni a Felvinc feliratot a falu két végén. Négy éve folyik a kétnyelvű helységnévtábla körüli harc. 2002-ben a Hivatalos Közlöny szerint ki kellett volna tenni a táblát, mivel Felvincen a magyar lakosság aránya 22%, de ez csak arra adott alkalmat, hogy tudassák a 22%-kal a két falu, Felvinc és Veresmart egyesítését, és ezzel a magyarság arányának 16%-ra való csökkenését. 2004-ben választási protokoll keretében az RMDSZ kierőszakolta a kétnyelvű táblát, év végére nagy nehezen ki is tették, a magyar lakosság örömére. Azonban 2005 nyarán a tábla eltűnt. Az RMDSZ továbbra is igényelt a táblát, az ügy a parlament elé került, s az a megtiszteltetés érte az “Európai falut”, hogy személyesen Gheorghe Funar interpellált a románságot ért jogtalanság ellen. A felvinciek kérésüket ez év január 30-án ismét a helyi tanács elé terjesztették Nagy Lehel röviden ismertette a falu történelmét, nem tért ki Avram Iancu pusztítására, tolmácsolta a magyar közösség kérését: engedjék kitenni a kétnyelvű helységnévtáblát. Végül Felvincen a tanácsosok háromnyelvű táblát szavaztak meg. Kimondták, a határidő 30 nap, a felelős személy Vincze András alpolgármester. /Takács Ildikó: A tolerancia netovábbja: Oberwinch. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./

Hiányosnak nyilvánította a Szilágy Megyei Tanács illetékes bizottsága azt az iratcsomót, amelyet Szilágycseh önkormányzata hét utca és egy tér nevének a megváltoztatása érdekében állított össze. A hét utcából négy magyar nevet kapna, a helyi RMDSZ kezdeményezésére a Gutinului utca Petőfi Sándor, az Avram Iancu utca Drágffy János, a Ciresilor utca Gyulaffy László, a Május 1 pedig Kossuth Lajos nevét viselné, míg a Gheorghe Pop de Basesti teret Neményi Ambrusra keresztelnék át. Az önkormányzat egy hetet kapott a hiányzó adatok pótlására. /Deák Zoltán: Egyelőre nem kapnak magyar neveket az utcák. Szilágycseh. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Legutóbb jó néhány évvel ezelőtt tapasztalt hisztériát váltott ki a román közvéleményben a március 15-én Székelyudvarhelyre tervezett székely nagygyűlés. A Ziua című napilap állítólagos székely katonai légiókról cikkezett, az ellenzék szerint pedig Traian Basescu államfő találkozót hívott össze a Cotroceni palotába, hogy a belügyminiszterrel elemezzék a „potenciálisan robbanékony helyzetet”. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra kérte a magyarságot, ne vegye figyelembe a fenyegetéseket és ne hagyja magát megtéveszteni „az autonómiaharcot megsemmisíteni kívánó hangok” által. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke azt állította, hogy Traian Basescu államfő találkozott a belügyminiszterrel, az igazságügyi tárca vezetőjével és várhatóan a hírszerző szolgálatok vezetőivel is, hogy elemezzék a március 15-i robbanékony helyzetet. Geoana hozzátette, az SZDP méltatlannak és veszélyesnek tartja, hogy Tőkés László református püspök a székelység autonómiaharcáról beszéljen. Az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület Hargita megyei szervezete felhívást intézett a románokhoz, hogy ne menjenek március 15-én Székelyudvarhelyre, mivel nem kell részt venniük olyan „provokációkban, amelyek hátrányosak a román népre és államra nézve”. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetősége elítéli és veszélyesnek tartja az utóbbi időben a Székely Nemzeti Tanács és a Székely Nagygyűlés ellen irányuló „támadássorozatot”. Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke elmondta, nem ért egyet az SZNT „politikai eszközeivel”, de elítéli és veszélyesnek tartja a nagygyűlés szervezői ellen irányuló támadásokat. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetője szerint a területi autonómiát csak kommunikáció révén lehet elnyerni. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete aggodalommal értesült, hogy a Maros megyei rendőrség felkutatta és elkobozta az újságárusoktól az Európai Idő című lap 5. számát. Az akció a sajtószabadság megsértését jelenti – áll a szakmai szervezet állásfoglalásában. A Ziua című napilap azt állította, hogy a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy 2002. szeptember 5-én Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az állítólag dunaújvárosi székhelyű, „ETA- és IRA-típusú félkatonai szervezet” „parancsnoka” egy bizonyos Révész Tibor, aki a „magyar büntetés-végrehajtási szervezet keretében” dolgozott (vagy dolgozik). A „Legion Siculus” „főparancsnoka” alá tartozó „vezérkarhoz” tartozna egy „gyakorló bázis”, valamint három „hadsereg”. A „légió” állítólag „Magyarországon dolgozó fiatal székely értelmiségiek” köréből verbuválja „harcosait”. /Március 15.: a múltat idéző hisztéria. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./