Várhatóan szoros küzdelem során dől el, ki vezeti majd Nagyváradot a helyhatósági választásokat követő négy évben. A Szociáldemokrata Párt (PSD) Bihar megyei szervezete által ismertetett közvélemény-kutatás szerint a váradiak zöme Ilie Bolojant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjét tartja legmegfelelőbbnek a polgármesteri tisztségre, őt az RMDSZ-es Biró Rozália, Mihai Groza, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) jelöltje, illetve Dan Matei PSD-s jelölt követi. A váradi polgármesteri tisztségért tizenegyen szálltak. – A 2004-es választásokon etnikai szavazás során dőlt el a polgármesteri szék sorsa, és Petru Filip korábbi polgármesternek a második fordulóban sikerült legyőznie Biró Rozáliát. Az idei választási kampányt két román jelölt, Ilie Bolojan és Mihai Groza közötti párbaj jellemzi. Nagyváradon az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőinek nem sikerült megállapodniuk abban, hogy közös listán induljanak a választásokon, a polgári alakulat csak tanácsosi jelöltlistát állított, így a polgármesteri tisztséget egyetlen magyar, Biró Rozália pályázza meg. A 2004-es helyhatósági választásokon a második fordulóban dőlt el, hogy ki lesz a polgármester. Az első fordulóban Petru Filip a szavazatok 47,73 százalékát, Biró Rozália 20,66 százalékát kapta. A második fordulóban Filip a voksok 77,3 százalékával lett polgármester. A 2002-es népszámláláskor a 206 614 nagyváradi közül 56 985 fő, a lakosság 27,58 százaléka vallotta magát magyarnak. /Fried Noémi Lujza, Pap Melinda: Rendszerváltás lesz? = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

Domokos Géza erdélyi főemberünk volt, azon főemberek közé tartozott, akik tenni, cselekedni, építkezni tudtak, hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök május 16-án Csíkszeredában, az erdélyi író emléktáblájának ünnepi felavatásán. A Kriterion Alapítvány a neves író, közéleti szereplő és politikus halálának első és születésének 80. évfordulója alkalmából állított emléktáblát a csíkszeredai Kriterion Ház épületén. A marosvásárhelyi Hunyadi László szobrászművész által készített bronzplakettet íróbarátok jelenlétében avatták fel. Domokos munkásságát Markó Béla, a szövetség elnöke, Gálfalvi Zsolt író, Székedi Ferenc közíró és Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere méltatta. /Domokos Géza erdélyi főemberünk volt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Május 16-án Kolozsváron a régi kollégiumoknak az irodalomhoz való kötődéséről volt szó a XVII. Szabédi Napok rendezvénysorozatán. Bartha Katalin Ágnes tartott előadást Szabédi és az Unitárius Kollégium kapcsolatáról. Szabédi Székely László nyolc évet tanult és 1925-ben érettségizett a kollégiumban, diáklapot szerkesztett és elnöke is volt az önképzőkörnek. Györfi Dénes a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diáklapjainak történetét vette számba. Róth András Lajos a székelyudvarhelyi református kollégiumban folytatott irodalomkutatásról értekezett. Dóczy Örs előadásának címe Klasszika literatúra a 18. század második felében a marosvásárhelyi ev. ref. kollégiumban volt, és a korabeli latin nyelvű oktatást vizsgálta. Szabédi László sírjának megkoszorúzásával zárultak a XVII. Szabédi Napok kolozsvári rendezvényei. A Házsongárdi temetőben Egyed Péter filozófus, író mondott beszédet. Május 17-én a résztvevők Szabédra látogattak, ahol ünnepi műsorral zárták az idei Szabédi-napokat. /Ö. I. B., K. K. : Szabédi, a diák és tanár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./ Szabédi László (eredeti nevén Székely) 1907. május 9-én született Sáromberkén, de igazi szülőhelyének ősei fészkét, Szabédot tartotta mindig. Akárcsak Bözödi György, ő is faluja és népe iránti tiszteletből vette föl annak nevét. Kolozsváron tizenhét esztendeje emlékeznek rá a születésnap közelében, Szabédon tizenötödszörre gyűltek össze a tudós nyelvész és kiváló költő tisztelői. Május 17-én Szabéd fogadta a zarándokokat. Benkő Samu akadémikus emlékezőbeszédében két 1946-os keltezésű levélre hivatkozott, amelyeket Kurkó Gyárfáshoz és Jordáky Lajoshoz intézett Szabédi László. Bennük kifejti, hogy az erdélyi magyarság egyetlen megmenekülési útja az összefogás. Összefogva kell vállalnia megörökölt intézményeit, köztük az egyházakat, az új világ építésében. Világnézeti különbségek nem okozhatnak ellentéteket az erdélyi magyarok között. Szabédi László emberi méltóságában és írói szabadságában sértve 1959. április 18-án választotta a tragikus kilépést e világból. /Bölöni Domokos: Emlékezés Szabédon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Lugos és az egész romániai magyarság egyik kiváló személyiségére, volt parlamenti képviselőjére, közösségszervezőjére emlékeztek meg május 17-én Lugoson. A mi Willerünk című szimpóziumnak az is apropója volt, hogy az 1884. május 22-én Kecskeméten született Willer József jogász-zenész száz éve telepedett le Lugoson, ahol hat évtizedet munkálkodott a város és a kisebbségi kultúra érdekében, védelmében. A rendezvényt felhasználták szellemi hagyatékának széleskörű ismertetésére – hangsúlyozta Bakk Miklós politológus. Megkoszorúzták Willer József sírját a lugosi római-katolikus temetőben (1972-ben hunyt el), majd temesvári és müncheni zeneszakértők méltatták zeneszerzői munkásságát, este hangversenyt tartottak a római katolikus templomban műveiből. Willer József többek között a Lugosi Magyar Dal- és Zeneegyesület karnagya, a Magyar Kisebbség című folyóirat egyik alapítója volt, de Brassóban és Bukarestben is létrehozott dalárdát, a két világháború között parlamenti képviselőként, az Országos Magyar Párt bukaresti irodájának vezetőjeként az egész romániai magyarságot szolgálta. Bárdi Nándor budapesti történész szerint példát mutathat a 21. század politikusainak abban, hogy a képviselőnek nem szabad elszakadni attól a közegtől, amelyből kikerült. Politikai hitvallása az volt, hogy a nemzetszeretetet ne más nemzetek kárára gyakorolja, és hogy mindent tapintatosan, de céltudatosan kell megmondani a többségi hatalom képviselőinek – fejtette ki Bárdi. Szekernyés János temesvári művelődéstörténész Willernek a kisebbségi kultúra védelmében és szolgálatában kifejtett tevékenységéről tartott előadást, Udvardy László ny. építészmérnök hely- és zenetörténész, Willer egykori tanítványa Lugos zenei életére gyakorolt hatásáról beszélt. A magyar zeneszerzők sorában Willer Józsefet együtt lehet emlegetni Arató Andorral, Konrád Pállal, vagy a szintén lugosi Kurtág Györggyel; kapcsolatban állt George Enescuval és Bartók Bélával. /Pataky Lehel Zsolt: Willer Józsefre emlékeztek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

Szilágysomlyón a négynapos eseménysorozat keretében felavatták a Jesiva épületét, mely 1944-ig zsidó leányiskolaként működött. A múlt hónapban visszakapott épület multikulturális központ lesz. Több mint ötven történelemtanárt várnak, hogy azok tiszta képet kapjanak a nácizmusról. /Kulcsár Mária: Somlyói Jesiva. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Május 17-én rendezte Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület néptáncfesztiváljának keretében a hetedik Gyermek Gyöngykoszorút, majd a hagyományos népdalvetélkedőt. /Nagy Székely Ildikó: Gyermekhangokból fonott gyöngykoszorú. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

A két magyar polgármesterjelölt, Ráduly Róbert jelenlegi polgármester, az RMDSZ jelöltje és Papp Előd, az MPP jelöltje között dől el valószínűleg a június 1-jei választásokon, hogy ki vezeti az elkövetkező négy évben Csíkszeredát. Ráduly Róbert magabiztosan hiszi, bizonyító erejű eddigi tevékenysége. A polgármester az elmúlt négy év során követett városvezetési koncepció szerint kíván tovább dolgozni. Papp Előd – aki 2000–2004 között a város alpolgármestere volt – változtatásokra készül, amennyiben megnyeri a választásokat. „Visszaadná” a városházát a polgároknak, mivel úgy gondolja, a városvezetésnek mindig a polgárok rendelkezésére kell állnia. Munkahelyteremtő programja keretében ipari parkot létesítene, emellett Csíkszereda kertvárossá alakítása is prioritás a programjában. Függetlenként száll versenybe a polgármesteri székért Tamás Sándor János, aki jelenleg helyi tanácsosként tevékenykedik. A városi tanácsosi helyekre az RMDSZ és az MPP is teljes listát állított. Az MPP tanácsosjelölt-listájának élén Szondy Zoltán újságíró, Papp Előd polgármesterjelölt és Soós Szabó Klára háziorvos áll. Az RMDSZ önkormányzati tanácsosi listáján Antal Attila alpolgármester, Xántus Attila helyi tanácsos és Orbán Zsolt tanár vannak az élen. /Székely Zita: Kétesélyes csata. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

Csíkszeredában a Márton Áron Gimnázium kápolnáját, az impozáns épületet és a benne tanuló diákokat ismét vigyázzák a magyar szentek, ugyanis a kápolna/díszterem ablakaira visszakerült központi figuraként, kisdeddel a karján a Szűzanya, a szent koronát neki felajánló Szent István alakja, valamint fia, Szent Imre herceg, az ifjúság védőszentje. Az alkotás avatóünnepsége június 4-én lesz. E hármas kompozíció visszaállítása régóta dédelgetett álma a csíkszeredai gimnázium korábbi igazgatójának, Lászlófy Pálnak. Nagy Ödön és Vorzsák Gyula képzőművészek nem csupán rekonstruálták a második világháború után leszedett ablakokat, amelyeknek alig tíz százalékát törmelékek formájában őrizte a Szent Kereszt-Plébánia padlása, hanem úgy állították azokat vissza, hogy közben alkotói szabadságuk is érvényesülhetett. /Antal Ildikó: Visszakapta ékét a gimnázium kápolnája. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

Május 18-án, Zsóri Elemér simonyifalvi kocsmatulajdonos RMDSZ elnök a falu kultúrotthonából távozó megyei MPP vezetőségének megtiltotta, hogy az intézet előtt parkoljanak mivel azt „az RMDSZ építette”. Zsóri Elemér az MPP egyik tanácsosjelöltje édesanyját nyomdafestéket nem tűrő hangnemben ócsárolta, majd bántalmazta és a vízelvezető árokba lökte az MPP egyik szimpatizánsát. Az esetek passzív szemlélője, Halász Tibor RMDSZ-es polgármester, a sértett fél méltatlankodására, magabiztos mosollyal ajánlotta, hogy jelentse fel a rendőrőrsön a bántalmazót. Az MPP tagjai és szimpatizánsai félnek, mert nap, mint nap zaklatásnak, verbális agressziónak és fenyegetéseknek vannak kitéve. Endreffy Lajos, a Magyar Polgári Párt Arad megyei elnöke tiltakozott az RMDSZ, tettlegességig fajuló akciói ellen. /Tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Az RMDSZ városfejlesztési programja elkészült, az eddigi és a következő napokban tartandó találkozókon elhangzó ötletek, vélemények alapján még bővítik, finomítják azt – jelentette ki Tóth-Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi tanácstag-listájának vezetője. Az elmúlt héten az egyházak képviselőivel, a pedagógusszövetség küldötteivel is tárgyaltak. Az építőipari vállalkozók szakemberhiányra panaszkodnak. Tóth-Birtan felvetette, négyszáz-ötszáz fiatal hazavonzására a legalkalmasabb a szoftveripar idetelepítése lenne. /Farkas Réka: A politika adja át helyét a szakmának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./

A zoboraljai Alsóbodokon, Felvidéken május 17-én a Magyar Koalíció Pártjának Stratégiai Tanácsa és a Zoboralja Közhasznú Társaság szervezésében szórványkonferenciát tartottak a Kárpát-medencei szórványmagyarságról. A konferencián részt vettek a magyar nemzet szlovákiai (Felvidék), romániai (Erdély, Partium, Bánság), szerbiai (Délvidék), szlovéniai (Muravidék), ukrajnai (Kárpátalja) közösségeinek és a nyugati magyarságnak a képviselői, valamint magyarországi szakemberek. A közlemény szerint tanácskozás résztvevői megállapították, hogy az elszakított magyarság őshonos településein, tájegységeiben eddig nem tapasztalt mértékben jelenik meg a szórványosodás és annak összes demográfiai, lélektani, valamint kulturális következménye. Ma már nemcsak a néprajzi és nyelvi peremterületek szórványosodnak, hanem a magyarság által összefüggően lakott területeken is megjelennek a szórványosodás egyes elemei. Okát ennek elsősorban a Trianon után kialakult helyzetekben kell keresni: a szülőföld kényszerű elhagyásában, a magyar lakosság szülőföldjéről való kitelepítésében, kiűzésében vagy elmenekülésében, a magyar nyelvű oktatás fokozatos felszámolásában, a magyar közművelődés elsorvasztásában, szinte minden, a nemzethez kötődő közösségi tér elsorvasztásában, a magyar nyelvnek a közéletből és a napi kapcsolatokból való kiszorításában, a magyar településszerkezet szervezett fellazításában és a nemzetiségi arányoknak a magyarok kárára való megváltoztatásában, a szülőföld gazdasági eltartó erejének gyengítésében, a szervezett asszimilációban, a demográfiai mutatók romlásában stb. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az elszakítottságban élő magyarság szórványkérdésével rendszeresen és rendszerezetten kell foglalkozni, és a szórványokkal törődni kell. A szórványok kormányzati és társadalmi segítség nélkül önmaguk nem tudják enyhíteni gondjaikat. Fontosnak tartják az egész Kárpát-medencében fogható, a nap 24 órájában sugárzó rádió működtetését. Hivatkozva a gyermek jogára el kell érni, hogy az általános iskola első négy osztályát minden gyermek saját anyanyelvén és szülőhelyén végezhesse. A szórványosodás megállításában fontos szerep jut a családnak, ezért különös figyelmet kell szentelni az erkölcsi nevelésnek és a családközpontú nevelésnek. Balla Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője leszögezte, sajnos, a mai átlag magyarországi ember számára a „szórványmagyarság” kifejezés gyakorlatilag nem sokat vagy semmit sem jelent, mert legtöbbjük egyáltalán nem szembesül ezzel a problémával. Balla szerint Arra kell törekedni, hogy a határon túli magyarok számára létrehozott intézmények és egyéb létesítmények, mint pl. Máért, Apáczai Közalapítvány, Selye János Egyetem, Erdélyi Magyar Tudományegyetem, kedvezménytörvény, Mária Valéria-híd, a csángóügy stb. – európai üggyé váljanak. Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke, MSZP országgyűlési képviselő szerint a szórványsors elleni küzdelmet a magyarság saját belső viszályai, politikai harcai is nehezítik. /Aggasztó méretekben szórványosodik a Kárpát-medencei magyarság. Délvidéki konferencia a magyar népességfogyásról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 21./

A második világháború történtét feldolgozó, sokkötetes tudományos mű kiadásáról írt alá rendeletet egyik utolsó elnöki intézkedéseként Vlagyimir Putyin. A szerkesztőbizottság elnöke Anatolij Szergyukov védelmi miniszter, s a testület tagjai között van számos tudós és a legmagasabb orosz katonai vezetés több tagja is. Mivel A nagy honvédő háború 1941–1945 című munka szerzői nagyon sok, eddig titkosított anyagot is felhasználhatnak, szakértők valószínűnek tartják, hogy az új könyv mellett a korszakról szóló minden eddigi történeti munka – mintegy 20 ezer könyv – felszínesnek tűnhet majd. Az orosz Tudományos Akadémia Orosz Történelem Intézetének vezető kutatója, Tatyjana Busujeva elmondta: Anatolij Szergyukov miniszter mintegy másfél millió darabból álló irattömeg titkosításának feloldásáról rendelkezett egy éve, de a történészek eddig még nem fértek hozzá a felszabadított iratokhoz. Busujeva szerint az iratokból talán kiderülnek a válaszok arra, hogy a szovjet rendszer miért nem védte meg az országot az 1941-es katasztrófától, vagy hogyan vehették be Minszket a háború hatodik napján. A szovjetunióbeli kollaboráció talán a legtömegesebb volt Európában, de a tényt nem lehet az áruló-hős összefüggésben vizsgálni. Az elvonuló szovjet hadsereg ugyanis az ellenség kezére adta Ukrajnát, Fehéroroszországot, a Baltikumot és Oroszország nagy területeit, s az ottani embereknek túl kellett élni a háborút. Nemrég kezdtek írni arról, hogy a Kurszki és a Brjanszki területen a németek köztársaságot hoztak létre: az oroszokból hadsereget alakítottak, iskolákat és drámai színházat építettek, a parasztoknak 10–10 hektár földet osztottak. Az emberek végül a partizánok és a Vörös Hadsereg fogságába estek, és kénytelenek voltak árulónak bélyegzetten külföldre menekülni. /Újraírják a második világháború történetét Oroszországban? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Marosvásárhely polgármesteri széke sem kevesebb egy miniszteri posztnál – nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ polgármesterjelöltje. Értékelte azt a gesztust, hogy az MPP nem indítottak ellenében valakit. Találkozott az MPP Maros megyei szervezetének vezetőivel. Szerinte nem meghátrálás, hogy miniszteri székből a polgármesteribe ül. Eddig nem jöttek befektetők Marosvásárhelyre, nem volt olyan pályázat, ami uniós pénzeket hozhatott volna a városnak. A város belesüllyedt a hazugságokba és ígérgetésekbe. Borbély szerint a neve garancia lehet Brüsszelben is, hogy a kapuk kinyíljanak Marosvásárhely előtt. /Lokodi Imre: Ami a bársonyszéknél is fontosabb. Interjú Borbély László miniszterrel, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Az MPP kolozsvári kampánycsapata megdöbbenve észlelte, hogy a városban a hivatalosan elhelyezett választási táblákról az MPP plakátjait mind letépték. Az MPP Kolozs megyei önkormányzati listájának első három helyezettje, Bárdos Csaba, Makkay József és Bakó Ernő aranyosszéki falvakban járták. /Korteshíradó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Jó minőségű, távlatokban gondolkodó intézményt működtetünk, amely előbb-utóbb román állami támogatásra is jogosult lesz, hiszen erre adófizető állampolgárokként joga van az erdélyi magyarságnak – nyilatkozta Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora. A professzor szerint növelni kell a folyamatosan csökkenő magyar állami finanszírozást. A Sapientia az elmúlt években ismert és elfogadott lett a román akadémiai körökben. Az egyetem nemcsak a klasszikusnak vett, jól bevált tudományterületeket vállalta fel, hanem többet tett ennél: olyan területek felé nyitott, amelyek jobb megélhetést és kitörést nyújtanak az erdélyi fiataloknak. Például a biotechnológia, informatika felé, amelyek nagyon keresett ágazatok, és ösztönzik a fiatalok szülőföldön maradását, sőt hazatérését. A magyar nyelven tanuló erdélyi hallgatók negyedével büszkélkedő nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek és a Sapientiának már csak azért is helye van a felsőoktatási piacon, mert ha ezt a két intézményt most kivennék a jelenlegi erdélyi felső-oktatási rendszerből, akkor kiderülne, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar hallgatói számarányának növekedésén kívül az elmúlt 18 évben semmit nem léptek előre. Olyan vád érte az egyetemet, hogy nem biztosít kellő felkészültséget a többségi nyelven is, ami kivándorlásra ösztönzi a fiatalokat. Ezzel szemben eddigi három végzős évfolyam 773 diákja közül 750-en államvizsgáztak sikeresen, és pár kivételtől eltekintve valamennyien itthon maradtak. Külföldi cégek romániai fiókintézetei előszeretettel alkalmazzák végzőseiket. A Sapientia 178 főállású oktatójának 67 százaléka, 120 tanárának életkora negyven év alatti. Az egyetemen az elmúlt években 23-an szerezték meg professzori vagy docensi kinevezést. Gémesi Ferenc, a MeH szakállamtitkára rossz szocialista nagyüzemnek nevezte az EMTE-t, amelyet szerinte elhibázott menedzseri koncepció irányít. Dávid László úgy látja, a kritikák mögött az a hátsó szándék is lapult, hogy a diákoknak azt sugallja: nem érdemes a Sapientián tanulni. Ezek a vélemények a sikeres akkreditáció közben hangzottak el, amikor nemzetközi versenyeken a hallgatók nagy sikereket érnek el, amikor tudományos eredmények tekintetében a 142 romániai egyetem között tavaly a Sapientia bekerült a mezőny első negyedébe. Az egyetem évről évre csökkenő támogatását meg kell fordítani, hozzá kell igazítani akár a magyar vagy román állami támogatási rendszerhez. /Rostás Szabolcs (Kolozsvár): Dávid László rektor a Sapientia egyetem színvonaláról, céljairól és a hátsó szándékkal megfogalmazott bírálatokról. = Magyar Nemzet (Budapest), máj. 22./

Az eltelt tizennyolc év alatt először mérkőzhet meg Marosvásárhely polgármesteri székéért két, szinte egyformán erős magyar, illetve román nemzetiségű politikus. A sokáig fele-fele nemzetiségi megoszlású városban néhány éve a románság javára billent át az etnikai mérleg. A 2000-es és 2004-es választások eredményei, valamint az elmúlt hónapokban végzett közvélemény-kutatások alapján Dorin Florea jelenlegi polgármesternek elméletileg több esélye lenne, mint kihívójának, Borbély Lászlónak. Mindezek ellenére az RMDSZ jelöltje bízik abban, hogy sikerül összefognia a marosvásárhelyi magyarságot és megnyernie a románság egy részét. Dorin Florea első sikerét Fodor Imre expolgármester legyőzésével szerezte 2000-ben, amikor az RMDSZ jelöltjének mintegy 180 szavazata hiányzott ahhoz, hogy már az első fordulóban megnyerje a választásokat. A második menetben a helyi románság szinte egy emberként sorakozott fel az akkori prefektus mögé, aki háromezer vokssal gyűjtött többet, mint Fodor. A 2004-es ismétléshez Dorin Floreának egy forduló is elég volt ahhoz, hogy Kelemen Atillát mintegy 15 ezres szavazatkülönbséggel győzze le. Jelenleg sokan gyengének ítélik meg az RMDSZ kampányát. Borbély László jelölésével mind a Bölöni László indulását szorgalmazó MPP-sek, mind a Csegzi Sándort támogató városi körzetek képviselői megbékültek. /Szucher Ervin: Párharc a városért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Két szervezet mérkőzik a magyar szavazók bizalmáért, egyik pártnak /MPP/, másik szövetségnek /RMDSZ/ nevezi magát. A párt szövetséget szeretne kötni minél többekkel, lehetőleg az egész népcsoporttal, de csak pártként tudta üggyel-bajjal bejegyeztetni magát, ráadásul azt is négyéves vesszőfutás után. A szövetség verejtékes ígérgetéssel valamikori szavazói és hitele visszahódításán munkálkodik. 1989 végén nem pártként, hanem a romániai magyarság önigazgatási óhajának talaján született meg a Szövetség, egy teljes társnemzeti társadalomalkotás igényével. Rendes alsó- és felsőházzal, jogszabály-alkotói felhatalmazással, lentről felfelé építkezéssel és egységes irányítással. A teljes rabságból kilépő erdélyi magyarság és nemzetrész kötött akkor szövetséget, s kezdte építeni a maga különlétét. Az állam újjáépítésében ugyanis elképzelhető volt – és ma is az – egy belső magyar önrendelkezés. Azonban a Szövetségre és népére rossz napok vártak. A magyarság számára megállt az idő, az 1995-ös tanügyi törvény például (de nem csupán az) gyalázatosabb volt a réginél. Még mindig a kezdeteknél tartanak. A közvetlen elnyomást felszámolták, azonban a polgári másodrendűséget generáló rendszer fennáll, az asszimilációs nyomás kivédésére elégtelenek az eszközök. Sem egyetem, sem kulturális autonómia, sem kisebbségi törvény. A Szövetséggel nemhiába bontották fel sokan a szövetséget. A pártszerűvé szűkült Szövetség és a pártformában jelentkező, korlátokat levető önépítés igénye közötti választás napja közeledik, írta B. Kovács András. /B. Kovács András: A Párt és a Szövetség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Nemcsak az arra kijelölt helyeken, hanem fatörzseken, fenyőágakon is dúl a plakátháború Székelyföldön. Az MPP plakátjait a Gyimesekben, az RMDSZ-éit a Bucsin-tetőn szegezték fenyőfákra ismeretlen tettesek. Szász Jenőék cáfolják az éjszakai gerillaplakátolás vádját, az RMDSZ kampánystábja provokációra gyanakszik. Az RMDSZ országos kampánystábjának közleménye szerint több Hargita megyei településen Borboly Csabának, az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltjének plakátjait “brutálisan, késsel, kaszával vágják, kaszabolják szét az MPP aktivistái és szimpatizánsai”. A Bucsin tetőtől alig pár kilométerre, a Gyergyószentmiklóst Parajddal összekötő úton RMDSZ-es plakátok vannak több fenyőfán. /Plakátháború fatörzseken. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Gróf Károlyi Sándornak, a Rákóczi-szabadságharc egyik legmarkánsabb személyiségének állítottak szobrot május 22-én Szatmár megyében, Erdődön, az erdődi vár bástyájának tövében. A helyi önkormányzat által felállított alkotás Radu Ciobanu szatmárnémeti szobrász munkája. A várat Károlyi Sándor építtette újjá az 1700-as években, a kastélyhoz fűződő egyik legnevezetesebb esemény: 1847-ben ennek kápolnájában esküdött egymásnak örök hűséget Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. „Károlyi Sándor a szabadságharc egyik legellentmondásosabb személyisége volt, viszont a mából visszatekintve sokkal inkább a reálpolitikust kellene benne látnunk, semmint az árulót. Ő a békéért harcolt” – méltatta a hajdani grófot a szoboravatón Ovidiu Duma, Erdőd polgármestere. /Babos Krisztina: Szobor Károlyinak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./ Szakács Imre alpolgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje szerint jobb lett volna, ha a Petőfi és Szendrey Júlia-emlékmű tervezett szeptemberi szoboravatója után leplezik le Erdődön Károlyi gróf szobrát, de a békesség miatt ők is eljöttek, és elhelyezték a szervezet koszorúját. /Sike Lajos: Román himnusz Károlyinak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Tíz napig látta vendégül Brassó a IV. Interetnikai Színházi Fesztivált. Szinte senki nem tudott erről a rendezvényről, amit kétévente, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának hathatós támogatásával, más-más városban szerveznek meg. A magyar sajtó hozta a hírt, egy-egy lap a programot is, de a potenciális közönséghez, a helybéli román színházlátogatókhoz nem jutott el a hír. A jegypénztár előtt nem volt tolongás. Akik estéről estére eljöttek, azok maximum negyvenen lehettek. Két stúdióelőadást leszámítva, nem volt teltház. Nagyon ritkán jöttek el színészek és rendezők, akik végignézték kollégáik előadását. Szakújságírók sem képviseltették magukat. Valószínűsíthető, hogy az interetnikai fesztiválok kizárólag Zsehránszky Istvánon állnak vagy buknak. Ő az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára, szervező és színházkritikus. Ennek a kizárólagosságnak vannak előnyei és hátrányai is. Előny, hogy minden második évben megszerezheti hozzá a támogatást. Azonban semmilyen válogatás nem határozta meg az interetnikai fesztivál jellegét. A sok esetlegesség miatt arra nem marad idő, hogy valamilyen karaktert adjanak az éppen soron következő seregszemlének. A fesztivál jó alkalom volt egy újabb tanácskozás megszervezésére az új színházi törvény alkalmazási szabályairól. Kovács Attila, a Brassó Megyei RMDSZ elnöke utalt rá: jó lenne, ha Brassónak lenne magyar színháza. Házy Bakó Esztert kitüntették a jó szervezésért. A Szatmári Északi Színház Harag György Társulata A bárónő és a komorna című előadással volt jelen, Szilágyi Regina rendezésében. Béres László gyergyószentmiklósi Yerma-előadása, mellett a székelyudvarhelyi Yerma (rendező Csurulya Csongor) is szerepelt, a Figura Stúdió Színház kortárs orosz szerző, Vaszilij Szigarev darabját, a Fekete tejet mutatta be Brassóban, a Nagyváradi Állami Magyar Színház Az őrült és az apáca című előadást, a Csíki Játékszín meseelőadással jelentkezett, Budaházi Attila dramatizálásával és rendezésében a Trapitival. Kiemelkedő előadás volt a brassói fesztiválon a tavaly alapított Aradi Kamaraszínház Rudolf Hess tízparancsolata című produkciója. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye Ibsen Nóráját mutatta be Patkó Éva rendezésében. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két előadással szerepelt. /Hegyi Réka: IV. Interetnikai Színházi Fesztivál – Brassó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A nemzeti kisebbségek helyzete, az európai uniós értékrendszer érvényesítése a kétoldalú kapcsolatokban, a soron következő közös kormányülés előkészítése, a kulturális értékek megóvása és az energiaellátás kérdése egyaránt szerepelt Gilyán György magyar és Raduta Raduta román külügyi államtitkár május 23-i bukaresti megbeszélésein. Gilyán György háromnapos látogatásra érkezett Romániába. A bukaresti megbeszélések után Csángóföldre vezet az útja, ahol a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) képviselőivel találkozik. Részt vesz Magyarfaluban a felújított Magyar Ház felszentelésén. Programján szerepel még a Neamt megyei ortodox kolostor megtekintése, majd Székelyföldön keres fel néhány várost. A bukaresti megbeszélések a két minisztérium rendszeres konzultációsorozatába illeszkednek. Raduta kifejtette, Bukarest nyitottan viszonyul az erdélyi magyar egyetemek akkreditációjának az ügyéhez. /Magyar-román eszmecsere a nemzeti kisebbségek helyzetéről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

Az RMDSZ önkormányzati választási programjának alapelveiből részleteket hozott a Szabadság. Az RMDSZ célja a kezdeményező és szolgáltató önkormányzatok kialakítása és fenntartása Románia magyarlakta településein. Az RMDSZ önkormányzati választási programjának három alappillére a decentralizáció, a modernizáció és az autonómia. A jövő önkormányzatának minőségi ügyintézést kell nyújtania, és hozzá kell járulnia a helyi fejlesztés megvalósításához. Az önkormányzatok elősegítik az erős polgári társadalom létrejöttét, a vidéki társadalom versenyképességét. Célszerű lenne a prefektus jogkörének leszűkítése, a törvényesség ellenőrzésére való korlátozása. A kulturális igazgatóságoknak át kellene kerülniük a megyei önkormányzatokhoz. Fontos az információs társadalom kiszélesítése. – Együttműködés az egyházzal a szociális gondozó, oktatási, kulturális, gazdasági és szövetkezeti – intézmények létrehozására. Az autonómia a nemzeti közösség joga, amelyet identitása védelmének kibontakoztatása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol. Az RMDSZ az autonómiaformák – beleértve a területi autonómiát is – jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni. /Kezdeményező és szolgáltató önkormányzatokat! Az RMDSZ önkormányzati választási programjának alapelvei (Részletek) = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Kevesen voltak kíváncsiak a Sepsiszentgyörgyön, a Park vendéglőben tartott Hosszú tollú székelyek éjszakájára. Ez különlegesebb író-olvasó találkozó szeretett volna lenni, könnyed hangvételű, főképpen a kortárs erdélyi magyar irodalomra figyelmet felhívó. Ma már az erdélyi magyar író könyveire kevesen figyelnek. Ez késztette Kopacz Attilát előbb két évvel ezelőtt tizenhat kortárs szerző korlátozott példányszámú, a kereskedelembe be nem kerülő kötetének kiadására, illetve most a Hosszú tollú székelyek éjszakájának megszervezésére, újabb, kereskedelmi forgalomba nem hozható kötet kiadásával, mely ,,dokumentum egy irodalmi felolvasó- és vitaestre” kellett volna hogy legyen. Vita nem volt, maradt a felolvasás, Sántha Attila szófejtést is igénylő székely verseiből, majd az ezekből ihletődött paródiákból. Molnár Vilmos után Bogdán László olvasott fel részletet vitaindítónak szánt esszéjéből, melynek elegendő címét említeni: Kinek írunk, és ki olvassa?! /Váry O. Péter: Hosszú tollú székelyek rövidre zárva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Levélben panaszolta be az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál és a iasi-i római katolikus püspökségen a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) Augustin Pascariu klézsei plébánost és Cristian Hodea káplánt, akik azzal fenyegették meg a gyermekeket, hogy nem engedik őket bérmálni, ha magyarórára járnak. Az MCSMSZ hírlevele szerint május 8. óta a papok a bérmálási felkészítőn és az iskolai hittanórákon is felszólították a gyermekeket, hogy kérvényezzék nevük törlését a magyarórát is hallgatók listájáról. „Határidőt szabtak a gyerekeknek. Leszögezték, kedden reggel nyolc órakor ők is ott lesznek az iskola titkársága előtt, hogy megnézzék, ki az, aki magyarórára megy, és ki az aki bérmálkozni szeretne” – áll a közleményben. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője elmondta, 46 gyermek járt ebben a tanévben magyarórákra a klézsei iskolában. A következő tanévre beiratkozottakkal együtt számuk 55-re gyarapodott volna. A plébános fellépése azonban eltántorította a gyermekeket a magyaróráktól. „Ismereteink szerint már harmincan nyújtottak be visszavonó kérést” – jegyezte meg Hegyeli. Solomon Adrián, a MCSMSZ elnöke szerint sok múlik a plébános személyén. Példaként Magyarfalut hozta fel, ahol a hétvégén magyar közösségi házat avattak. A házat a magyarul nem is beszélő helyi plébános is megáldotta, és lehetővé tette, hogy a templomban is magyar misét celebráljanak. /Gazda Árpád: Bérmálás vagy magyaróra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

„Az erdélyi magyar társadalom politikai megosztottsága csak látszat: valójában soha egységesebb nem volt a politikai szemlélet és közélet, mint most” – fogalmazott Markó Béla május 26-án Szatmárnémetiben, a Jakabffy Napok keretében tartott szakmai konferencián. Szerinte minden feltétel adott ahhoz, hogy – valamilyen formában helyet adva a pluralizmusnak – továbbvigyék az egységes politikai érdekképviseletet. Miközben sokan arról beszélnek, az RMDSZ eltávolodott a közösségtől és az egyházaktól, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületből ötven református lelkész indul a helyhatósági választásokon, ezek közül pedig 46-on az RMDSZ színeiben, és csupán 4 személy az MPP listáin – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. A rendezvényen az RMDSZ elnöke mellett többek között Varga Attila jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője, Kántor Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos kutatója, Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke és Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatója értekezett a magyar nemzetpolitika alapvető kérdéseiről. /Sike Lajos Markó: látszat a megosztottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

A történelmi egyházak egy része – lelkészeik révén – aktív szerepet vállalt az idei választási kampányban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben negyven lelkipásztor szerepel az önkormányzatijelölt-listákon: négyen az MPP, a többiek pedig az RMDSZ színeiben indulnak a helyhatósági választásokon. Akadnak lelkész-jelöltek az unitárius egyházban is: egy megyei tanácselnök-jelölt (a sepsiszentgyörgyi Kovács István MPP-színekben) és nyolc tanácsosjelölt (négy RMDSZ-es és négy MPP-s) próbálkozik mandátum megszerzésével. A katolikus egyház papjai nem vállalhatnak politikai szerepet, az Erdélyi Református Egyházkerület szintén megtiltotta ezt lelkészei számára. Tőkés László szerint azért szerepel olyan sok lelkészük az RMDSZ választási listáin, mert Markó Béláék megvásárolták őket. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elutasította ezt a vádat. „Valójában az történt, hogy a királyhágómelléki egyházkerület lelkészei felszabadultabban döntöttek azután, hogy Tőkés László Brüsszelbe távozott. Saját belátásuk szerint döntöttek úgy, hogy politikai szerepet vállaljanak. Tőkést biztos bosszantja, hogy állásfoglalásaival az egyházkerület papjai nem értenek egyet” – mondta Kelemen. /Félszáz lelkész pártlistákon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségére pályázik, a vele készült interjúban hangoztatta, nem a plakátozási vagy a plakáttépési versenyt kell megnyerni. Több helyen letépik az MPP plakátjait, az általa küldött leveleket kiszedik a postaládákból. Több beszélgetésre együtt mentek a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének képviselőivel, mert a vidék gondja ma a legfájóbb. A gazdálkodók helyzete szinte kilátástalan. A tavalyi 14 ezerhez képest az idén már csak hatezren kértek tejkvótát Hargita megyében. A létező 400 ezer hektár mezőgazdasági területből pedig csak 110 ezer hektár után kértek földalapú támogatást. Odalett a szülőföld megtartó ereje. Szász Jenő 12 éven át vezette a várost. Székelyudvarhelyen ma egy százalék körüli a munkanélküliség, és a város az ország húsz legjelentősebb gazdasági központjának az egyikévé vált. A kommunizmus idejében felépített gyárak helyén ma modern ipari telepek láthatók. A nyomdaiparban, a faiparban és a textiliparban is országos ismertséget szerzett a város. Ezt a sikertörténetet szeretnék az egész Hargita megyére, Kovács István és Tőkés András által pedig az egész Székelyföldre kiterjeszteni. Az új választójogi törvény egyéni választókerületes rendszert vezet be, így az őszi parlamenti választások eleve megfelezik, megharmadolják a magyar képviseletet. Leáldozóban van a bukaresti kijárásos politika, amely az elmúlt 18 és fél esztendőben sem hozott jelentős eredményeket. Nincs állami magyar egyetem, nincs autonómia. Azért fontos többséget szerezni az önkormányzatokban, hogy a települések és a megyei önkormányzatok szintjén is meg tudják fogalmazni az autonómiát. Háromszéken Kovács István pályázik a megyei tanácselnöki tisztségre, Kézdivásárhelyen Rácz Károly, Sepsiszentgyörgyön Csinta Samu, Kovásznán Zsuffa Levente, Csíkszeredában Papp Előd, Székelyudvarhelyen Orbán Árpád, Gyergyószentmiklóson Mezei János, Székelykeresztúron Farkas Csaba, mind-mind az autonómia elkötelezett hívei. Az MPP február 9-én eljuttatta az RMDSZ-nek egy együttműködési charta javaslatát. Ebben leszögezték, hogy a Székelyföldön, ahol helye van a demokratikus versenynek, ott mérkőzzenek meg, ahol pedig kisebbségben van a magyarság, ott egy közösen kidolgozott választási térkép alapján mozduljanak az összefogás irányába. Jó példa volt erre Bölöni László nevesítése a marosvásárhelyi polgármester-jelöltségre. Őt azután lebeszélte a szerepvállalásról az RMDSZ. A parlamenti választások előtt is az együttműködés útját keresik az RMDSZ-szel. A választás után az MPP mindenképpen az erdélyi magyarság megkerülhetetlen politikai tényezőjévé válik. /A magyarság a haszonélvező. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Orbán Viktor erdélyi látogatását ellenezte az az RMDSZ, amely egy évtizeddel ezelőtt még oszthatatlan magyar nemzetről, oltalmazó anyaországról beszélt. Akkoriban Orbán Viktor választások előtti erdélyi kampányútjának közvetlen haszonélvezői voltak. A Fidesz és annak elnöke a határon túli politikai vezetőket az autonómiához való viszonyuk szerint becsüli. Már 2002-ben eldőlt, a hivatalosan középjobbként meghatározott RMDSZ balra húz: Medgyessy Péter győzelmét már az első forduló után őszinte örömmel ünnepelte a szövetség vezérkara. És folyt a belső ellenzék kiiktatása, Tőkés László szatmári kongresszuson való megalázó elbocsáttatása. A magyarországi balliberálisok legalább olyan dühvel estek neki Orbán Viktornak egynapos székelyföldi körútja után, mint az RMDSZ-vezetők. Kis-antantot vizionálnak, a környező országok vezetőinek magyarellenes intézkedéseit jósolják. Szándékosan félremagyarázzák Orbán beszédeit. /Simó Erzsébet: Ne féljetek, szavazzatok! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 28./

Szatmárnémetiben betörtek az RMDSZ Szatmár megyei székházába, a tolvajok csupán egy tárgyat vittek el, a helyhatósági kampánystáb egyik tagjának számítógépéből ellopták a merevlemezt. Csehi Árpád Szabolcs, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke az üggyel kapcsolatban így nyilatkozott: „Mindenképpen az RMDSZ elleni nyílt támadásként értékelem a történteket. Az a tény, hogy a betörők semmi mást nem vittek el a számítógépekkel és különböző elektronikai cikkekkel teli teremből, csak a kampánystáb egyik tagjának számítógépéből a merevlemezt, arra ad okot, hogy gyanakodjunk. ” /Nagy Szabolcs, sajtóreferens: Betörtek az RMDSZ Szatmár megyei székházába. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 28./

A Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy) által kiadott öt könyv bemutatóját rendezték május 27-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Pozsony Ferenc, a házigazda elnök felkérésére Vargha Mihály, a múzeum igazgatója az 1879-ben alakult sepsiszentgyörgyi múzeum terveiről szólt. Megújulás előtt áll a határon túli legnagyobb magyar tudományos intézmény: fiatalítja szakembergárdáját, javítja gyűjteményes anyagának feldolgozottságát. Az Orbaiszék változó társadalma és kultúrája című kötet, Kinda István és Pozsony Ferenc szerkesztésében, a Csángó Néprajzi Múzeumnak tavaly Zabolán megtartott konferenciáján elhangzott kérdéseket dolgozza fel. Az Acta Siculica a múzeum 2007-es vaskos évkönyve, amely, Kinga István szerkesztő szerint, ötven tanulmányával sok fiatal szerzőnek nyújtott régészeti-történelmi és néprajzi közlési lehetőséget Székelyföld vonatkozásában. A Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. két kötetét Tánczos Vilmos mutatta be. A Laczkovits Emőke és Szőcsné Gazda Enikő által szerkesztett kiadvány a 2005-ös hetedik vallásügyi konferencia anyagát tartalmazza, az 51 tanulmányból 30 erdélyi vallási témájú. Kovács Zsolt a Fehér János által szerkesztett és írt Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) című kötetet ismertette, amely egy művelődéstörténeti sorozat ötödik láncszeme. Végül Vargha Mihály Almási Tibor: Gyárfás Jenő című könyvét mutatta be, amely a székelyek Munkácsyjának állított emléket. /Háromszéki könyvparádé. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./