Az RMDSZ Arad megyei szervezete a nov. 27-én szervezett megyei küldöttgyűlését a választási kampány hivatalos megnyitójának szánta. Cziszter Kálmán megyei elnök hasznosnak minősítette az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, mert szerinte nélküle nem születhetett volna meg sem a tanügyi törvény, sem a helyi közigazgatási törvény. Arad megyében tíz településen a magyarság részaránya 50% fölött van. Aradon csak 15%-os a magyarság száma, ennek ellenére polgármester-jelöltet fognak állítani és a következő településeken is: Nagyzerind (91%), Nagypereg (50%), Nagyiratos (52%), Pécska (36%), Zimándújfalu (46%), Fazekasvarsánd (35%), Sofronya (41%), Tőzmiske (45%), és Nagyszintye (40%). Olyan településeken, mint Vinga (28%), Kisjenő (23%), Kürtös (21%), Gyorok (19%) alpolgármester- jelölteket állítanak. Tokay György képviselő szerint fontos a magyarságnak azt a 42%-át is mozgósítani, amely az elmúlt választásokon távolmaradt az urnáktól. /Péterszabó Ilona: Az Arad megyei RMDSZ is választási kampányban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nov. 29-én Budapesten találkozott Németh Zsolt államtitkárral. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot az erdélyi magyar magánegyetem kapja. A felek szerint kívánatos lenne, ha ez összhangban történne a már létező romániai magyar állami felsőoktatás intézményrendszerével. Romániában reális lehetőség van arra, hogy törvényesen is tágítani lehessen az állami magyar egyetem körét - mondta Markó Béla. Kijelentette: az elképzelések szerint az erdélyi magyar magánegyetem több székhelyre és régióra épül majd fel, és hozzátette: nem egyszeri, hanem ismétlődő költségvetési támogatásra van szükség a magyar kormány részéről. - A találkozó jó alkalom volt tisztázni a Reform Tömörülés RMDSZ-platform múlt heti budapesti látogatása kapcsán felmerült nézeteltéréseket. Németh Zsolt leszögezte, hogy az Reform Tömörülés küldöttségét a Fidesz hívta meg, és a tagjai csak protokoll-látogatáson találkoztak a Külügyminisztériumban a Fidesz politikusaival. Hozzátette: bármikor készek fogadni az RMDSZ többi platformjának képviselőit is. /Erdélyi magyar magánegyetem: több székhelyre és régióra épül. Németh Zsolt-Markó Béla találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

"Dénes László ironikus hangon emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége hírügynökségek útján kezdett el üzengetni az 1989-es temesvári események hősének, a romániai forradalom szikrájának, a rendszerváltás egyik elindítójának, Tőkés Lászlónak, a szövetség tiszteletbeli elnökének: rosszallva a püspöknek az RMDSZ vezetőire tett kijelentésére, az Ügyvezető Elnökség a "vörös szőnyegre" citálta Tőkés Lászlót. Azonban a meghívólevelet csak azután küldték el, miután a tiszteletbeli elnök a rádióból tudomást szerzett arról, hogy Kolozsvárra hívják. A Romániai Magyar Szó - Dénes László szavaival - a Párt központi orgánuma széles körű "közvélemény-kutatást" kezdeményezett a pártaktíva soraiban, felszólítva "a Párt pártmunkásait, hogy teljes mellszélességgel határolják el magukat Tőkés Lászlótól". /Dénes László: Hétpróbás napjaink. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./"

"Szabó Piroska emlékeztetett: az egyetem ügyét az RMDSZ ötszázezer aláírással is megtámogatta, de 1997-ben az RMDSZ vezetősége egyszerre akart lojálisnak lenni a tűzzel és a vízzel, figyelembe vette "a határon túli magyarok védőangyalának azon intelmét is, hogy miért kiált egyetemet "boldog-boldogtalan", amikor addig pályázhat angolul a tudás fájának gyümölcsére" /Szabó Piroska itt Törzsök Erikára, a HTMH akkori elnökére célzott/, a madridi NATO-csúcs után pedig kiderült: sem magyar nyelven történő földrajz- és történelemoktatás, sem állami magyar egyetem nem lesz. A lojalitást is honorálására elfogadták az új tanügyi törvényt azzal az engedménnyel, miszerint magyar magánegyetemek alapíthatók. - Az egyetemügy mindig kellő ingerültséget okoz, akárcsak napjaink legdivatosabb témája, a kettős állampolgárság. Ez utóbbit a kormányba lépő RMDSZ igyekezett a Magyarok Világszövetsége által fevetett kettős állampolgárságot gyorsan a magyar egyetem mellé söpörni. A magyar-magyar csúcson az állampolgárság szelídített változatát éppen azok az anyaországi szocialisták vétózták meg, akik annak idején helyeslően bólogattak az érdekvédelmi csúcs kettős állampolgárság elhárító nyilatkozataira. Az e csoportba tartozó Tabajdi Csaba, a határon túli magyarok érdekeinek volt szószólója, amikor a MÁÉRT zárónyilatkozatára vonatkozó véleményét kérdezték, vállát vonogatva, keserűen így szólt: "a nemzeti vonal érvényesült". kormányszerep és az érdekképviselet közötti arany középút keresgélése folytán kerültek a lenni /Szabó Piroska: Kétlakiság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./"

A Fidesz Magyar Polgári Párt és a Reform Tömörülés RMDSZ-platform Budapesten tartott megbeszélésén részt vett Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere is. Elmondta, hogy tárgyaltak az Illyés Közalapítvány elnökével, Halzl Józseffel, Hernádi Zsolttal, az Új Kézfogás Közalapítvány elnökével, fogadta őket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Várhegyi Attila, valamint Szabó Tibor a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Elmondták az Illyés Közalapítvány határon túlra vonatkozó egyes döntéseivel kapcsolatos kifogásaikat, például azt, hogy a tudományos szaktestület pénzeinek 80%-át Kolozsvárnak juttatták, és csupán 20%-át osztották szét más helységekben. Ezt az egyenlőtlenséget az Illyés Közalapítvány budapesti kuratóriuma meg akarja szüntetni. Szász Jenő szerint ezt a gyakorlatot úgy is lehet értékelni, hogy az RMDSZ jelenlegi politikai elitje sokszor saját klientúrájának osztogatja az alapítvány pénzeit, a különböző szaktestületeken keresztül. A legnagyobb baj az, hogy különböző szervezetek fenntartására költik a pénzt, és csak mintegy húsz százaléka jut olyan célokra, amely a fejlődéshez vezet, az eredeti cél szerint. /Fülöp D. Dénes: Kifogások az Illyés Közalapítvány döntéseivel szemben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 30./

Nov. 30-án tartotta első sajtóértekezletét a Sabin Gherman által alapított Erdély-Bánát Liga. A párt elnökjelöltje, Sabin Gherman üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy ez az új párt nem a Pro Transilvania Alapítvány politikai kicsapódása, hanem egy magát jobbközépnek tartó, korszerű párt. A párt elnökjelöltje felolvasta a frissen alakult politikai szervezet szándéknyilatkozatát, valamint statútumának lényeges pontjait. Ezek szerint az Erdély-Bánát Liga síkra száll Románia területi egységéért, és nem ért egyet azokkal a politikai szervezetekkel, amelyek Románia etnikai alapú föderalizálásáért kardoskodnak. A párt határozottan síkra száll viszont Románia hét régiójának pénzügyi-közigazgatási autonómiájáért. Az Erdély-Bánát Liga minden régió esetében egy olyan Regionális Tanács és Regionális Kamara felállítását szorgalmazza, amely miniparlamentként működik majd. Az előbbinek végrehajtó, az utóbbinak törvényalkotó szerep jutna. - Erdélyben és Románia más régióiban is természetes dolognak kell tekinteni a kisebbségek nyelvének hivatalossá tételét - mondta Gherman. /Szabó Csaba: Regionális kormány felállítását kérik Megszületett Sabin Gherman pártja, a Bánát-Erdély Liga. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

"Nagy István fia, Nagy Károly cáfolta Vincze Gábor kronológiájának az egyetemek egyesítését szolgáló üléséről szóló részben apja magatartásával kapcsolatos megállapítást. Valójában Nagy István több ízben is ellenezte az egyetemek egyesítését, és "renitensen" szóvá tette a nemzetiségi és a munkássérelmeket. Az első gyűlésen igenis fellépett az egyetemek egyesítése ellen, rendkívül rossz román tudása és Ceausescu dühös és durva rendreutasításai ellenére kifejtette, hogy a Bolyai Egyetemet a párt lenini nemzetiségi politikájának vívmányaként fogja fel, s az egyesítést a külföld kisebbségellenes lépésnek fogja tekinteni. Azt is leszögezte, hogy az egyesítés nem szolgálja a két nép testvériségét. A második egyesítési gyűlésen részben visszavonta felszólalását, de azt így is megmondta, hogy "lehet, az előző felszólalásomban eltúloztam a különálló magyar egyetem fontosságát az anyanyelvű oktatásban, holott a lényeg nem az, külön vagy tagozat keretében, hanem az, hogy az anyanyelvűség biztosítva legyen". Nagy Károly még hozzátette: a korabeli sajtóban az egyesítést ellenzők felszólalásai (Balogh Edgár, Földes László, Nagy István, Szabédi László) megrövidítve és meghamisítva jelentek meg. /Nagy Károly: Nem igaz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./"

"Nov. 26-án Székelyudvarhelyen megtartották a II. Székelyföldi Műkedvelő Bábostalálkozót, melynek szakmai irányítója Nagy-Kopeczky Kálmán volt, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábos csoportjának rendezője. Elmondta, hogy a bábos a legmostohább műfaj a művészetek közül: nincs kritika, egyre kevesebb a szakember. Magyar nyelven semmilyen szinten nincs bábos oktatás, képzés. Már szervezet nyáron bábosképzést műkedvelőknek. Balla Zoltán, a találkozót szervező Humán Reform Alapítvány elnöke elmondta, hogy a mostani találkozón jóval többen voltak, mint az elsőn. Sikerült felderíteniük az összes létező bábos csoportot; legtöbb el is jött Udvarhelyre. /P. Buzogány Árpád: II. Székelyföldi Műkedvelő Bábostalálkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./"

Az RMDSZ-színvallató sorozatban Kelemen Hunor államtitkár válaszolt a körkérdésre, Tőkés László püspök minősítésére. Nem érzi magát egy kommunista párt típusú szervezet tagjának, az RMDSZ egyetlen vezetője részéről sem érezte egyetlen pillanatig a kommunista típusú vezető magatartását. Feltette a kérdést: egy kommunista típusú szervezet tiszteletbeli elnöke vajon nem egy kommunista típusú tiszteletbeli elnök-e? - Kelemen Hunor kifejtette, hogy jelölése az államtitkári tisztségbe számára meglepetés volt, hiszen 1997 januárja előtt semmilyen szerepet nem vállalt az RMDSZ-ben. A minisztériumban minden területen kuratóriumokat hoztak létre és a közpénzek elosztását nyílt pályázati rendszerben végzik, ez lehetővé tette azt is, hogy az elmúlt tíz évben először a jelentős erdélyi magyar könyvkiadók is részesüljenek a román állam költségvetéséből. /Kelemen Hunor, a Kulturális Minisztérium államtitkára - RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa nov. 29-én kezdett négynapos látogatást Romániában. Útjának célja, hogy felmérje miként és milyen mértékben alkalmazzák a multikulturalitás gyakorlatát az egyetemi oktatásban. A kisebbségi főbiztost romániai látogatására elkíséri három, a multikulturális oktatásban jártas professzor, az angliai Schöpflin György, a belgiumi de Groof professzor és a kanadai Beillard professzor, akik Kolozsváron megvizsgálták, milyen konkrét lehetőségeket biztosít a nemzeti közösségek számára az új tanügyi törvény. /Max van der Stoel romániai látogatása. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30. - 1613. sz./ Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa Kolozsváron tárgyalt egyetemi tanárokkal, majd azt nyilatkozta, hogy a multikulturalitás elvének továbbfejlesztése, gyakorlatba ültetése azt fogja eredményezni, hogy a magyar és német diákok is jól érezzék magukat az egyetemen. Példaértékűnek tartotta a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, hozzátéve, hogy a multikulturalitás elvét ki kell terjeszteni a jogi és közgazdasági oktatásra is. Szilágyi Pál ideiglenes rektor a főbiztos tudomására hozta a romániai magyarságnak az önálló állami magyar egyetem alapítására való törekvését, amit az tesz indokolttá, hogy jelenleg nincs olyan struktúra, ami biztosítaná a magyar nyelvű oktatás tartós fennmaradását. /Max van der Stoel példaértékűnek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Dec. 1-jén Markó Béla szövetségi elnök, Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Kötő József tanügyi államtitkár az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában fogadták Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát és a küldöttségében levő oktatásügyi szakértőket. Az EBESZ főbiztosa beszámolt arról is, hogy javasolni fogja az Európa Bizottságnak: jelentős anyagi támogatást biztosítson a Babes-Bolyai Tudományegyetem számára multikulturális jellege fejlesztése, a kisebbségi tannyelvű tanszékek és karok kiépítése céljából. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ kitart az önálló állami magyar egyetem gondolata mellett. A BBTE esetében a multikulturalitáshoz a magyar oktatást kell bővíteni, elsősorban a jogi és a közgazdasági karon, valamint a döntéshozatali struktúrák létrehozására a magyar oktatási vonal esetében. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ közpénzekből fenntartott magyar nyelvű oktatás fejlesztéséért küzd, ezért a megalakulandó egyházi hátterű magánegyetem nem lehet alternatívája a magyar nyelvű állami egyetemnek. /Markó Béla találkozott Max van der Stoel kisebbségi főbiztossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban nov. 15-én, immár 20. alkalommal nyílt meg a népi kultúra hagyományait ápoló mesterek kéthetes alkotótábora, a Szépteremtő Kaláka. Kis Portik Irént, a Szárhegy Kulturális Központ munkatársa elmondta, hogy idén a honfoglalás kori technikákhoz tértek vissza. A rézdomborítás, a tojásfestés bemutatása és oktatása folyt, továbbá a rojtkötés, csipkevarrás technikájának bemutatása. - Szeretnék létrehozni Gyergyószárhegyen a tárgyi kultúra dokumentumtárát, köztük a csipkevarrás teljes mintakészletét. A millecentenárium alkalmából azt vizsgálják, mi az, ami a népi kultúra fölleltározásából kimaradt, mi az, ami pótolandó. /Gál Éva Emese: Szépteremtő Kaláka a honfoglalás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Dec. 3-4-én rendezték meg tizedszer a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt Szatmárnémetiben, amelyre Vajdaságból, Szlovéniából, Kárpátaljáról, Erdélyből, és az anyaországból is érkeztek fiatalok. A résztvevők a temetőben a költő sírjánál emlékeztek Gellért Sándorra, majd elhelyezték a koszorúkat. Az első vetélkedőt 1990. december 8-án rendezték meg. /Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT ülésén felszólalásában elmondta: "feltűnő egybeesést" tapasztalt az RMDSZ-delegáció november végi budapesti látogatása és a Népszabadság egyik cikkének megjelenési időpontja között, amely az RMDSZ mai hivatalos irányvonalával szembehelyezkedő, ún. radikális szárnyhoz tartozó közéleti személyiségeket járatott le. Az Elszámolatlan pénzek Erdélyben? című írásból (Népszabadság, dec. 1.) kiderült: az Illyés Alapítvány 1992-ben már adott 2,5 millió forintot erdélyi magyar egyetemalapításra egy alapító bizottság számára, amely a lap információi szerint azóta sem számolt el a pénzzel. A bizottság tagjai közül a lap Szőcs Gézát, Tőkés Lászlót, Patrubány Miklóst, Borbély Imrét, Toró T. Tibort, és Szilágyi Zsoltot nevezte meg. A Népszabadság szerint az Illyés Alapítvány kuratóriumának akkori titkára, dr. Entz Géza több alkalommal is felszólította a kedvezményezetteket, hogy a kapott összeg felhasználásáról az alapítványnak számoljanak be. Próbálkozása sikertelen volt. Szőcs Géza a Népszabadságnak elmondta: az összeget sokszor ellenőrizték. A pénz nem tűnt el: az Illyés Alapítvány vezetőivel folytatott konzultációk után ingatlant vásárolt az egyetem szükségleteire. Szőcs szerint a vele kapcsolatos problémák mindig akkor merülnek fel, amikor egyéb gond van az RMDSZ-ben. Ott most az a gond - idézte a lap Szőcsöt - hogy a magyar kormány nem nekik, hanem egy vallási jellegű magánegyetem alapítására adta a kétmilliárd forintot. Tőkés László a Szabadság szerkesztőségébe eljuttatott sajtónyilatkozatában kifejtette: tudomására jutott, hogy a Népszabadság "leleplező" cikket szándékszik közzétenni, amelyben az ő személye is érintett. Ezért felkérte a lap főszerkesztőjét, hogy tegyék lehetővé az ügy előzetes tisztázását, és csak abban az esetben vigyék nyilvánosság elé az ügyet, amennyiben ez a tisztázás sikertelennek bizonyulna. A főszerkesztő erre ígéretet tett, a cikk mégis megjelent, anélkül, hogy Tőkés Lászlónak vagy az Illyés Alapítványnak az álláspontját ismertették volna. Tőkés szerint az írás politikai célzata egyértelmű: lejáratni azokat a közéleti személyiségeket, akik 1992-ben, az RMDSZ akkori országos vezetőségének tagjaiként magyar ökumenikus egyetemet kíséreltek meg létrehozni, és ezáltal az erdélyi magyar egyházfők egyetemalapítási kezdeményezését hitelteleníteni. Tőkés László püspök sajtónyilatkozatában kifejtette: az Illyés Alapítvány 2,5 millió forintos pályázati támogatásáról csak most, a Népszabadságból értesült. A Szőcs Géza által jegyzett pályázat sorsáról mind ez ideig semmiféle információval nem rendelkezett, annak felhasználásához semmi köze nem volt. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata mellékelte azt a nyilatkozatot is, amely az erdélyi magyar egyházak elöljáróinak 1992. január 17-i tanácskozásán született. Ebből kiderült: az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői egyetértettek Szőcs Géza szenátornak egy felekezetközi erdélyi egyetem létrehozásáról szóló javaslatával, amelyet az állami egyetemként létrejövő magyar nyelvű Bolyai egyetem előkészítésének tekintettek, és támogatták az egyetem létrehozása célját szolgáló alapítvány létrehozását. - Az érintettek közül Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke a Szabadság kérdésére kifejtette: tudomása szerint semmilyen alapító bizottság nem alakult. Arról sincs tudomása, hogy valaki valamiféle pályázatot nyújtott volna be egyetem kapcsán az Illyés Alapítványhoz, és hogy erre 2,5 millió forintot vett volna fel. 1992-ben, az RMDSZ akkori 15 tagú elnökségében valóban szó esett egy ökumenikus magyar egyetem létrehozásáról, az ötletet pedig többen támogatták, de semmilyen konkrét lépésre nem került sor - nyilatkozta Patrubány. Szilágyi Zsolt képviselő a Szabadságnak kijelentette: a sajtóból értesült a hírről, és neki sincs tudomása arról, hogy az Illyés Alapítvány milliókat adott volna ökumenikus erdélyi egyetemre. A képviselő ugyanakkor elmondta: semmilyen egyetemalapító bizottságban nem volt benne, a budapesti lap pedig ellenőrizhetné hírforrásait. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Erdélyi Ökumenikus Magyar Egyetem - már 1992-ben Az ökumenikus egyetem céljaira felvett két és fél millió forint elsikkasztásával vádolják az egykori alapító bizottság tagjait. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"

Dec. 5-én, vasárnap Ion Tuculescu életmű-kiállításának megnyitásával Budapesten megkezdődtek a Román Kulturális Napok rendezvényei, amelyek december 8-án zárulnak. Prőhle Gergely, a magyar kulturális tárca közigazgatási államtitkára ismertette a rendezvény jelentőségét, majd Monica Dumitrescu, a román kulturális miniszter főtanácsadója méltatta az eseményt. A rendezvények: Játsszunk Shakespeare-t c. kortárs balett, a Chantant au lait című Maia Morgenstern-féle előadói est, a Pogány kisasszonyok nevű jazzzenekar koncertje, Nora Agapi fotótárlata és a Nottara Színház Jelmezek c. pantomim előadása. - Dec. 4-én Román Nemzetiségi Kulturális Napot tartottak Budapesten a helybeli, mintegy 300 tagot számláló Román Egyesület tagjai. Az egyesület elnöke, Roxin László az ez alkalommal rendezett fórumon elmondta: a nyelvi asszimiláció oly mértékben veszélyezteti a magyarországi románságot, hogy a román nyelvet az iskolában idegen nyelven kellene tanítani, hogy a fiatalok valóban megtanuljanak románul. /(Cseke Gábor): Román kulturális napok Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa dec. 3-4-én ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla elnök az elmúlt tíz esztendő legfontosabb politikai értékének nevezte, hogy az egységben létrehozott RMDSZ egységben maradt. Egységesen kell szembenézni az elkövetkező időszak kihívásaival is. Azonban néhány területi szervezetben meddő viták zajlanak. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Kelemen Kálmán nyújtott be egy állásfoglalás-tervezetet, mely Tőkés Lászlót ítéli el azon kijelentése miatt, miszerint az RMDSZ egy "kommunista jellegű párt. Az előző napirendi pont ugyanis a forradalom 10. évfordulójára való megemlékezés volt. A mikrofon elé hívták Tőkés Lászlót, aki azonban nem kívánt szónokolni, mert őt senki nem értesítette arról, hogy ilyen jellegű teendői lennének. Ekkor Markó Béla szövetségi elnök mondott rögtönzött beszédet, melyben hosszan méltatta Tőkés Lászlónak a forradalom kitörésében játszott jelentős szerepét. Végül az RMKM állásfoglalás-tervezetét levették a napirendről.- Nyilatkozatot olvasott fel az ifjúság képviselője is, amelyben a MIT frakció azt rója fel az RMDSZ vezetésének, hogy nem szentel elég figyelmet a fiatalság kérdéseinek. - Az SZKT-n arról döntöttek, hogy az országos önkormányzati és parlamenti voksolások előtt előválasztásokon méretteti meg a jelöltjeit az RMDSZ azokban a városokban, községekben, ahol a magyarság részaránya eléri vagy meghaladja az 50 százalékot. Az önkormányzati választási előkészületek két lépcsőben zajlanak: az eddigi tisztségviselők munkájának kiértékelése éppen olyan fontos, mint a jelöltek kiválasztása. A jelöltek rangsorolását a többségében magyarlakta településeken mozgó- vagy állóurnás szavazáson maguk a választók végzik majd el. A szavazás módjáról több mint nyolc óra hosszat vitatkoztak az SZKT-tagok. Kompromisszumos megoldásként az SZKT a helyi szervezetekre bízta, melyik módszert alkalmazzák a sokszor ellentmondó javaslatok közül. Olyan kitétel is szerepel a dokumentumban, amely végeredményben az egész eljárási szabályozást fölöslegessé teheti: ha ugyanis "objektív okok miatt" az előválasztást nem rendezik meg, a jelöltlistákat a területi szervezet választmánya állíthatja össze. A belső választások lebonyolítási szabályzatának megvitatását a kvórumhiány akadályozta. Takács Csaba szerint 228 ezer dollárba kerülnének a belső választások. Az ügyvezető elnökség által, a "titkos és közvetlen" változatra készített vázlatos számítás plusz 80 ezer dolláros költséget jelent. Ezt, jelentette ki Takács Csaba, az ügyvezető elnökség nem tudja felvállalni. Takács Csaba ügyvezető elnök SZKT-döntést kért arról, hogy megvonják a területi szervezetektől az igazolatlanul hiányzó küldöttek napidíját. Ezt közfelkiáltással elfogadták, s az időközben összegyűlt SZKT-tagok megszavazták, hogy a belső választások tervezetéről ne legyen általános vita. Ezután megkezdődött az általános vita. A hozzászólók többsége szerint anyagi okokból, részben politikai akarat hiánya miatt most nem lehet közvetlen, átfogó belső választásokat rendezni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította: az RMDSZ-en belüli legmélyebb törésvonal a belső választások kérdésében nyilvánult meg. Úgy látja, a felső vezetésben nincs meg a politikai akarat a felmérés megrendezésére, ezért kompromisszumot javasolt: a jövőre tervezett esemény legyen az SZKT egyszerű tisztújítása, a belső választásokat pedig halasszák akkorra, amikor az RMDSZ erre érett lesz. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök szerint ehhez az előző SZKT döntését kell felülbírálni, hiszen az kimondja, hogy az önkormányzati választások előtt kell megejteni a belső választásokat. Katona Ádám névre szóló szavazást követelt a belső választások kérdésében. Takács Csaba kifejtette: hat éve kötelező a tagság számbavétele, anyagi és infrastrukturális segítséget is kaptak hozzá, s ha mégsem készült el, az ügyvezető elnök csak arra tud következtetni, hogy az illető területi szervezeti vezetőség nem akarja a belső választásokat megszervezni. Markó Béla javasolta a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítását, "mert kongresszusról kongresszusra most már visszük magunkkal azt az SZKT-t, amelynek egy részét tulajdonképpen egy régi kongresszusunk választott." Végül Verestóy Attila javasolta, ez legyen a következő, januári SZKT-ülés egyetlen napirendi pontja. /Máté Zsófia: Sürgős döntést napolt el az SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6., Turos Lóránd: SZKT, Marosvásárhely. Cirkusz után kevés érdemi munka. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6., Mózes Edith: Újra kútba esett a belső választások terve. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

A múlt hét végén tartották Kolozsváron a Gábor Dénes Főiskola második végzős nemzedékének diplomakiosztó ünnepségét. Ez főiskola a magyar nyelvű műszaki informatikus képzés romániai meghonosítója. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központjának igazgatója, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke a diploma honosításáról tájékoztatott: a végzettek további vizsga nélkül üzemmérnöki diplomát kapnak, és ezt a bukaresti automatizálási és számítástechnikai kar adja ki. Ebben az áll, hogy informatikus mérnök. A négyéves főiskolát almérnökként fogadják el. Nyolc különbözeti vizsgával okleveles mérnöki végzettségként ismerik el a Gábor Dénes Főiskola által kiadott diplomát. 1998-ban 27, idén 40 végzősük volt. - A Gábor Dénes Főiskola összesen, Kassától Újvidékig, húszezer hallgatóval rendelkezik. Erdélyben Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben és Csíkszeredában összesen 550 hallgatójuk van. - A tavaly végzettek 95%-a a szakmában helyezkedett el. Van olyan is, aki már különböző főiskolákon oktat. Jelenleg 95 végzős hallgatójuk van. A főiskolán idén a tananyagrendszer 30%-ban megújult, gyakorlatilag tehát három év alatt teljesen kicserélődik, ez az informatikában normális. /Ördög I. Béla: Magyar nyelvű informatikai távoktatás romániai elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Az RMDSZ erdőszentgyörgyi, nyárádszeredai, szovátai, gernyeszegi, marosludasi kerületeinek, valamint Marosvásárhely II. számú és V. számú körzeteinek választmányai véleménycserét folytattak a Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ nov. 26-i ülésén kialakult helyzetről, közös álláspontjukat nyilatkozatban tették közzé. A területi elnök /Kincses Előd/ jelentésének meghallgatása a küldöttgyűlés hatásköre. A TKT túllépte hatáskörét, amikor a területi elnök beszámolójának elfogadásáról szavazott. A területi szervezet alapszabályzatának elfogadása szintén a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. Így a TKT döntése, a TET létszámának 30%-os felső plafonjára vonatkozóan szintén meghaladja hatáskörét, és mint ilyen szabályzatellenes. A tisztségviselők anyagi hozzájárulásáról a küldöttgyűlés döntött, ezzel szemben a TKT az alapszabályzatból a küldöttgyűlés határozatát törölte. A tanácskozáson megállapították, hogy a területi képviselők sorozatos szabálysértései a hitelesség garanciáját jelentő jogszerűséget veszélyeztetik, hogy a TKT 1999 februári megalakulása óta nem foglalkozott a megye magyarsága számára alapvető fontosságú kérdéssel (a felekezeti oktatás visszaállítása, önálló magyar iskola stb./ ezzel szemben a megyei szervezet vezetésének lejáratását kísérelte meg. Mindezek miatt kezdeményezik a rendkívüli küldöttgyűlés összehívását. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós napi rendezvények keretében Papp Kincses Emese rendezésében csíkszeredai fiatalok bemutatták a Szent Erzsébet-legendát. /Véget értek a Szent Miklós-napi rendezvények. Ünnepből ébredve Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./ Dec. 4-6-a között Gyergyószentmiklóson több rendezvénnyel ünnepelték Szent Miklós napját, amelyet a város ünnepének választott. Koszorúztak a Petőfi- és Kossuth-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál, a megemlékezésen részt vettek a magyarországi és gyergyószentmiklósi hagyományőrző szövetségek huszár-egyenruhásai. Városfejlesztési tanácskozást tartották, ez mintegy folytatása volt annak az előadás- és tanácskozássorozatnak, amelyet Kolumbán Gábor megyei tanácselnök a múlt hónapban elkezdett. Az egyik rendezvényen fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus. Gyergyószentmiklós díszpolgárává avatták Vákár Tibor gyergyószentmiklósi születésű, Budapesten élő Ybl-díjas 91 éves építészmérnököt, aki nem lehetett jelen az ünnepségen. Gyergyószentmiklós városi tanácsa első ízben osztott ki Pro Urbe-díjat, amelyben dr. Garda Dezső parlamenti képviselő részesült a vidékért kifejtett közösségi, történészi és nevelői. Bemutatták dr. Garda Dezső Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ című könyvét. Felavatták a gyergyószentmiklósi főiskola új amfiteátrumát, amely a főiskolának otthont adó dentrológiai park létesítője, dr. Csiky Dénes nevét vette fel. Dec. 6-án az ünnepi szentmisét a medencéből érkező keresztalják fogadása előzte meg. A szentmisén részt vett 30 pap is, akik Bácska környékéről zarándokoltak Gyergyószentmiklósra. /Gál Éva Emese: Városünnep Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, a Nemzeti Kisebbségek Napja /dec. 10./ alkalmából közzétett üzenetében méltatta az elmúlt időszakban elfogadott, a nemzeti kisebbségek jogaira is vonatkozó törvényes rendelkezéseket, ezek között említve a kisebbségi oktatásra, valamint a kisebbségek nyelvhasználati jogára vonatkozóan, illetve egyes egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. 1999-ben jelentősen javult a nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteinek állami költségvetésből eredő támogatása - az 1997. évinek ötszörösére nőtt, és eléri a 31,6 milliárd lejt. A hangsúlyozta, hogy a jövőben szükséges a nemzetiségi törvény elfogadása, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálása, a kisebbségi egyházi és közösségi javak visszajuttatásának lezárása, a gyanakvás és intolerancia megszüntetése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9. - 1618.sz./

Molnár József nyugalmazott református lelkipásztor megírta Magyarlapád történelmi monográfiáját. A könyvbemutatóra megtelt a templom, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök igehirdetése után Tonk Sándor, a kötet lektora, valamint Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós sajtóközpontjának igazgatója, kiadói minőségében méltatta az elvégzett munkát és annak értékét. A könyv előszavát Csiha püspök írta. /Győrfi Dénes: Magyarlapádi történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

"December 8-án Iasi-ban a helybéli segédpüspök szentelésére összegyűlt római és görög katolikus érsekek, püspökök és segédpüspökök, a Romániai Katolikus Püspökök Konferenciájának tagjai levelet intéztek Radu Vasile kormányfőhöz, a vallásügyi törvényjavaslat tárgyában. A dokumentum első oldalát Lucian Muresan érsek, a Konferencia elnöke és Tempfli József megyés püspök, alelnök látta el kézjegyével. A többi 12 aláíróval együtt nyomatékosan felszólították a miniszterelnököt, hogy vonja vissza a képviselőház elé terjesztett jogszabálytervezetet, s annak eredeti, valamennyi elismert felekezet megegyezése alapján kidolgozott változatát küldje a parlamentbe. A kifogásolt tervezet előírásai mind az ország alkotmányával, mind a nemzetközi elvárásokkal, valamint a különböző elismert egyházak statútumaival is ellenkeznek. Korlátozzák a vallásszabadságot, a vallásgyakorlásra vonatkozó bizonyos jogokat. A főpásztorok kifogásolták, hogy az új változatban a jogszabály szövege nem általános jellegű, fogalomtárát több helyütt kizárólag az ortodox szóhasználatból meríti, továbbá a tervezet több esetben figyelmen kívül hagyja a katolikusok számára egyetemes, az egész világon érvényes kánonokat. A tervezet visszavonta az egyházak törvény előtti egyenlőségét, sérelmes az is, hogy "a törvény életbelépését követő 12 hónapon belül valamennyi elismert vallásfelekezetnek egyeztetnie kell szervezési és működési statútumait jelen törvény előírásaival". /Szilágyi Aladár: Tizennégy főpap tiltakozik. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

"Kolozsváron dec. 9-én a Reményik Sándor Pincegalériában bemutatták a Kriterion Könyvkiadó két legújabb kötetét - Lucian Boia: Történelem és mítosz a román köztudatban és Paul Drumaru: Transland. Paul Drumaru két kötetnyi versfordításának alcíme - Az én magyar költőim. Harminc év munkájának eredményeként 28 ezer verssorban, 940 oldalon, 18 magyar költő (Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Markó Béla, Kovács András Ferenc stb.) verseit tolmácsolta román nyelven. - Lucian Boia kötete a nagy vihart kavart 1995-ös könyvének magyar nyelvű fordítása. Sokak szerint ez az a könyv, amelyre nyolcvan éve várt a romániai társadalom. Forradalmi munka, a román történelem kritikai szemlélete. Boia vallja: "Minden nemzetnek megvan a maga történelmi mitológiája. Semmi sem világít rá jobban a jelenre és a jövendő felé választott utakra, mint az a mód, ahogyan a társadalom magáénak vállalja múltját." /Erdei Róbert: Két könyvbemutatóra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

Berettyóújfalun tartották a II. Bihari Diéta elnevezésű tudományos ülést, amelynek a történelmi Bihar vármegye képezte tárgyát. /Az elsőt 1996-ban rendezték./ Az előadók között volt Selmeczi László /Régészeti kutatások Biharban/, Ármos Endre, Dankó Imre professzor, dr. Fleisz János /Polgárosodás és modernizáció Nagyváradon a századfordulón/, Bakó Endre /Bihar és a népi irodalom/, Újvári Zoltán /Két évforduló ünnepe Nagyváradon 1892-ben/. A megjelentek - nem kis meglepetésre - az elhangzott előadások nyomtatott szövegét is megkapták, elegáns kötetben, melyet dr. Matolcsy Lajos szerkesztett. A könyv, ráadásként - Borovszky Samu század eleji nagylélegzetű monográfiája alapján - a Bihar megyei irodalom és tudomány közel 130 jeles alakjának életrajzát és munkásságát is tartalmazza, V. Matolcsy Mária gondozásában. /Szilágyi Aladár: Biharország, határok nélkül. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./

A Brassóban létezett bolonyai római katolikus temetőt a kommunista rendszerben lerombolták. A második világháború után a román hatalmat zavarta a Brassó központjában lévő magyar temetők léte. 1950-ben megnyitották a Megyei Központi Temetőt. Utána kezdték zaklatni a magyar egyházakat, hogy a központban lévő temetők nem higiénikusak, le kell őket zárni. Ezt rendeletben ki is adta a Megyei Tanács és elküldte a katolikus, evangélikus és református egyházaknak. Brassóban a majdnem százéves belvárosi református templomot 1962 szeptemberében lebontották. Se román se szász templomot nem bontottak le. Ez is igazolja, hogy a román nacionalizmus Brassóból a magyarokat akarja eltűntetni. Ezt örökítette meg Szabó Sámuel Vár állott most kőhalom címen a Brassói Füzetek 1992/4-es számában. A román vezetőség a bolonyai katolikus temető egy részét szemelte ki az építendő színház céljára. Lebontották a temető melletti református szeretetházat és leánygimnáziumot és oda kezdték építeni a színházat. 1949-ben a temetőből elvettek egy 10 m-es sávot és megindult a Sztálin városi Állami Színház építése. A temetőben valóságos rombolást végeztek. Később elvettek egy újabb részt, hogy a párt részére garázst építsenek. A nyolcvanas években megkezdődött a temető fosztogatása, keresztek, fejfák tűntek el. 1986. augusztus 16-án felszólították a katolikus egyházat, hogy sürgősen ürítse ki a temetőt, exhumálják a hozzátartozók a sírokat, mert a városrendezés oda épületeket akar építeni. Helyette a postaréti temetőben kap új sávot a katolikus egyház. Közben sorozatosan betörtek a temetőbe, lopták a márvány fejfákat. Erdély- szerte sok ilyen történt 1986-ban, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Brassó melletti Csernátfaluban is. 1987-ben Trebits Jenő plébánost felszólították a temető gyors kiürítésére, majd júl. 1-jén a temetőben megjelentek buldózerek. A Securitate emberei vezényelték a munkálatokat. Egy szekus a Nemzeti Bank részéről a régiségeket, ékszereket, aranyfogakat borítékba tette és az egészet egy nagy dossziéba. Az egyház részéről Trebits Jenő plébánost és Dombay Ferdinánd gondnokot engedték be. A gondnok hiába kérte a munkásokat, hogy ügyeljenek a fejfákra, koporsókra, ők nem törődtek. Így törték három darabba a Nagy Érckeresztet, amit az egyház a bolgászegi temetőbe akart felvinni temetőkeresztnek. Hasonlóan törték össze Olseffszky befödött sírjának márványlapját, melyen egy német nyelvű domború címer volt. A fejfákat teherautókra rakták és a városi szemétdombra vitték. Két hét alatt véget ért a temetőrombolás. Parkot létesítettek az egykori bolonyai római katolikus temető helyén. A katolikus egyházi méltóságok sírját, kriptáját az egyház exhumáltatta. Így kerültek Páter Leánder, szent életű csíksomlyói Páter Csiszér és mások a postaréti temetőbe. Telekkönyvileg az egyház nevén van még a terület. Jó lenne, ha katolikus egyház emlékművet építtetne a temető helyére. /Hol sírjaink domborulnak...avagy a brassói magyar temetők felszámolása... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Dec. 11-én Kolozsváron a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei fiókjának szervezésében kiosztották az idei érdemes oktató-nevelő díjakat. /Szabó Csaba: Kiosztották az érdemes oktató-nevelő díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Dec. 11-én Budapesten, a Magyarok Házában a temesvári események tizedik évfordulójára emlékeztek. Bátran kijelenthető, hogy az akkori felkelés az európai történelem egyik legfontosabb eseménye volt - jelentette ki Székelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetsége elnöke. Szerinte az 1989-es események hozzájárultak az európai nemzetiségi jogok, a kisebbségi jogok és a szabadságjogok állapotának javulásához. Az előadó Tőkés Lászlót a XX. századi európai történelem kiemelkedő alakjának nevezte. A rendezvényen levetítették Chrudinák Alajos eddig be nem mutatott korabeli felvételeit. Mackó Mária népdalokat adott elő, Szabó András színművész pedig Tőkés László Temesvár ostroma című regényéből olvasott fel részleteket. /Budapesti emlékezés a romániai ?89-re. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

"Dec. 11-én Constantinescu államfő Helsinkiből való hazatérése után nyilatkozatban üdvözölte az EU-csúcsnak azt a döntését, hogy Romániát is meghívták a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Történelmi pillanat Románia számára - így foglalható össze az Európai Unió helsinki csúcsértekezletén a közösség bővítéséről született határozat romániai visszhangja. Ez azt jelenti, hogy Románia tényleges tagjelölt - vélte az államfő. Constantinescu köszönetet mondott a román népnek az EU-csatlakozáshoz nyújtott támogatásért. Constantinescu elnök azt nyilatkozta, három jó hírrel érkezett. Az egyik a 2000 márciusára tervezett csatlakozási tárgyalások megkezdési időpontjának egy hónappal történő előrehozása, valamint a Törökország jelölése. A második jó hírt az előfeltételek nélküli jelölés, a harmadik a vízumrendszer megváltoztatása. - Radu Vasile miniszterelnök közleményben méltatta a helsinki döntést. - A helsinki döntést értékelő külügyminisztériumi állásfoglalás is kiemelte a reform meggyorsításával és a csatlakozás előkészítésével összefüggő feladatok teljesítésének fontosságát. /"Szép nap Románia és Európa számára" = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Dec. 11-én Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban osztották ki a Julianus Alapítvány ezévi díjait, amely egy Julianus-szoborból, díszoklevélből és száz márkából állt. Az Alapítvány 1993 óta évente díjazza azokat, akik a szórványban élő magyarság érdekében cselekednek. A díjazottak: Tőkés László püspök, Zoltáni Csaba baltimore-i kutató feleségével együtt hozott létre egy alapítványt az amerikai, szórványban élő magyarok megsegítésére, Madarász Ilona óradnai pedagógus 1990 után nagyon sokat tett az ott élő magyarok identitástudatának felébresztéséért, hétvégi iskolát szervezett, segítségével többen tanulnak magyar középiskolában és egyetemen. Szabóné Jozefi Edit és Szigeti János két felvidéki község polgármesterei, akik a leváltott magyar iskolaigazgatókkal való igazságtalan bánásmódért szerveztek tiltakozó megmozdulásokat, petíciókat írtak, ezek által a tanintézmények vezetői visszanyerték beosztásukat. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a díjat 2000 januárjában fogja átvenni Csíkszeredában. /(Hátsekné Kovács Kinga): A Julianus Alapítvány díjazottai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ A szórványban élőkért tevékenykedők a jövő emberei, a jövő pedig azokkal tart, akik hinni tudnak benne, hangsúlyozta Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke. Az alapítvány évente szórványtábort szervez, kétévente megrendezi a Lármafa Találkozót, valamint a Csipike Nemzetközi Gyermektalálkozót, illetve évente díjazza a szórványmagyarságért cselekvő személyiségeket. "Ott élnek ők kisebb-nagyobb nyelvi oázisok közepén - vagy olyan helyeken, ahol a fogyó anyanyelv is lassan csak nyelvemlék marad -, körülöttük a többség arroganciája, a nyomasztó nyelvbénulás, a szüntelen hit- és nyelvváltás fájdalma, a meggyőzés és változtatás lehetetlensége, a többség színes, mágikus liturgiájának csábítása. Ebben próbálnak ők értéket felmutatni: az őrködés hitét és a másság értelmét." - fejtette ki Beder Tibor. - A lap közölte az 1993 óta díjazottak névsorát. /Julianus-díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./"

Emil Constantinescu államfő dec. 14-én több órán át tárgyalt a koalíció vezetőivel, és a 17 tagú kormány tíz lemondott miniszterével, majd úgy döntött, hogy visszahívja tisztségéből Radu Vasile kormányfőt, aki kormánya többségének lemondása ellenére sem akart megválni hivatalától. Az államfő az ideiglenes kormányfő feladatával Alexandru Athanasiu szociáldemokrata politikust bízta meg, aki Vasile kormányában a munka- és szociális ügyek minisztere volt. A tíz lemondott miniszter az államfő kérdésére az új kormány megalakulásáig ügyvivőként hivatalában marad. - Radu Vasile kormányfő tiltakozott Emil Constantinescu államfő őt visszahívó döntése ellen, alkotmányellenesnek nevezve az eljárást, mondván, csak a parlament határozhat a lemondatásáról. - A parasztpárt dec. 14-én felfüggesztette Radu Vasilét a pártban betöltött minden vezetőségi tisztségéből. Ionut Gherasim parasztpárti képviselő viszont kijelentette, hogy a tagságnak több mint a fele, köztük 43 honatya támogatja Radu Vasilét. A párt főtitkári tisztségétől senki sem foszthatja meg őt a kongresszuson kívül. A demokrata párti miniszterek nem mondtak le. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./ Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke a kormányválságot kommentálva kijelentette: precedens nélküli helyzet állt elő. Szerinte az egész ország előrehozott választásokat kíván. Miron Mitrea RTDP-képviselő szerint Vasile menesztésének a procedúrája alkotmány- és nemzetellenes, ellentmond a jogállam szabályainak. - Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke szerint viszont Radu Vasilénak tisztségéből való visszahívása alkotmányos. /Ellenzéki vélemények RTDP: az egyedüli megoldás az előrehozott választások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Dec. 14-én Busteni-ban megkezdődött a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet (CEMN) tudomány- és technológiaügyi munkacsoportjának sorrendben ötödik értekezlete. Az értekezletre meghívták Románia mellett azon országokat, melyek 1992-ben alapító tagjai voltak a CEMN-nek: Törökország, FÁK, Ukrajna, Örményország, Moldávia, Grúzia, Görögország, Albánia, Azerbajdzsán és Bulgária. A dec. 16-áig tartó értekezlet várhatóan keretprogramot fogad el a tudomány- és technológiaügyi együttműködésről. Ezek között van Románia ajánlata egy elektronikus kereskedelmi hálózat megteremtésére. /Tudomány a Fekete-tenger melletti együttműködésért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./